Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Obeliszk, alvó oroszlánnal

Emlékezés egy egri hősre

Egerben a Gólya utca északi végénél, a „Buttler-ház” (ma túristaszálló) udvarával szemben elhagyott, szerény emlékmű áll: kicsinyke obeliszk, rajta szépen faragott alvó oroszlánnal. Az obeliszk falán márványtábla hirdeti, hogy Szakáts Antal, — egy derék egri huszár emlékével állunk itt szemben, aki „ ... honáért áldozá hősileg életét ..

Ki is volt vajon Szakáts Antal: mit tudunk még róla?

Türk Frigyes, Eger városának sok évtizeddel ezelőtt elhunyt monográfusa írta meg a századforduló idején megjelent egyik kis könyvében a beszélgetést, amelyet egy — talán török eredetű — öreg egri parasztemberrel, Ali Mihállyal folytatott.

— Ismerte-e Szakátst?

— Szakáts Antalt, akinek a tisztilak előtt az oroszlány van állítva? (A „tisztilak” valamikor a mai pártház helyen állott, a Gárdonyi Géza tér és a Telekessy utca sarkán, és eredetileg, itt a téren volt elhelyezve a Szakáts Antal emlékmű.) Hogyne ismertem vóna! Isz ő is hatvanyi hóstyai vöt, de nálam vagy nyóc esztendővel fiatalabb. Az apja jó munkás kapásember vót...

— Minő fiú volt?

— Nagy erős, barna fiú. Vót olyan széles válla, mint ha az enyémbe még egy arasztot tennének... A Tihaméron vót, a mienk mellett, egy kis szőlejük... 18 esztendős korában beállt katonának, de úgy, hogy huszárnak vegyék be. Be is vették Haller-huszárnak.

Az utóbbi kérdésre már mi kívánunk válaszolni.

Az 1848—1849. évi magyar szabadságharc után az osztrák császári csapatok által megszállva tartott Lombardiában, Velencében mind jobban kezdtek működni az olasz nacionalizmus erői, amidőn pedig sikerült az olasz ügy számára III. Napóleon támogatását megnyerni, 1859 elején kitört a háború az osztrákok ellen.

A Bach-korszak sötét éveiben elkerülhetetlen volt, hogy a magyar csapatok is részt ne vegyenek a Napóleon és az olaszok elleni lombardiai harcokban. így jutott ide a magyarországi „Haller-huszárezred” és ebben az ezredben Szakáts Antal szakaszvezető.

A háború folyamán 1859 „nyárhó” (július) 4-én az ezredből egy hadnagyot két altiszttel és 14 huszárral — köztük volt Szakáts Antal is — kiküldtek a Mincio folyó mellett felderítésre. Mikor a kis csapat Rivolta községet elhagyta, hirtelen 50 francia lovas „chasseur” (lovas vadász) támadta meg őket. A huszárok rárohantak a franciákra, heves kézitusa kerekedett. Ekkor a másik oldalról, hátulról újabb 30 ellenség rohamozott a huszárokra. A kétségbeejtő helyzetben Szakáts Antal és három társa nekiestek az új támadóknak, hogy addig is feltartóztassák őket, amíg a magyarok átvágják magukat a mind jobban bezáruló ellenséges gyűrűn. Szakáts Antal, már t.öbb halálos sebével — dacára a felszólításnak hogy adja meg magát — tovább osztogatta csapásait, míg társainak sikerült kijutni a francia túlerő szorongatásából. Ezután Szakáts Antal a hős katona fordult le lováról...

Másnap meglepetten látta a magyar előőrs, hogy a franciák felől fehér zászlós menet közeleg. Elhozták Szakáts Antal szakaszvezető holttestét és azzal adták át az ezredesnek, hogy az a hős, aki életét áldozta bajtársaiért, megérdemli, hogy hazai földben temessék el, — és bámulatukat fejezték ki a kis csapat példátlan vitézségéért.

A „Haller 12-ik huszárezred” az 1867-i kiegyezés után visszakerült Magyarországra, és első dolguk volt, hogy a hős és vitéz Szakáts Antalnak, az egri parasztfiúnak szülővárosában emlékművet emeltek. A leleplezési ünnepségen jelen voltak a rivoltai harcokban részt vett, akkor még élő huszárok is, és Egernek dicső fiára büszke, meghatódott népe.

Az emlékmű ma leromlottan, elfeledten áll egy részére nem méltó helyen.

Hevesy Sándor

Nem

könnyű

újítónak

lenni 1

Nagy fába vágja a fejszét. aVi manapság újítani próbál. Először is. ha az újítási díj jelentős összegnek ígérkezik, mindjárt jelen íkezUc .társnak” valami főnök. Ha az újító elfogadja a főnököt társújítónak. nyert ügye van; biztosan számíthat arra. hogy rekordidő alatt elintéződik minden, s az újítás lehetséges díja sem lesz a legalacsonyabb. Ha az újító köti magát, s az újítás diján nem hajlandó osztozni senkivel végig kell. hogy járja a hosszan tartó. bürokratikus ügyintézés útját. S még ezután sem lélegezhet fel, mert, meg kell birkóznia a mesterségesen emelt akadályokkal is. Egyszerűen és röviden: futnia kell a pénze utáu. Mert az újítási díjat nem kaphatja meg olyan könnyen.

Nemrég belepillantottam etrv újítás irataiba. Az iratokból a következő — egyedinek korántsem mondható — történet rakódott össze: az újító benyújtotta javaslatát, s azt meg is valósították. kézhez kapta az újítási dijat is. De nem a jogosan járó Összeget. Tudniillik a bevezetett újítás nagyobb gazdasági eredményeket hozott, mint azt előre kiszámították. Az újító 2533 forintot követelhetett még. többletdíjként. Követelte is. A vállalatvezető javaslatot kért illetékes beosztottaitól: mi a véleményük, kifizesse-e a vállalat a követelt többletdíjat? a termelési osztály helyettes vezetőjének véleménye szerint a többletdíjat ki kell fizetni, mert az jogosan jár. A vállalat jogtanácsosnak más volt a véleménye. Szó szerint idézek írásbeli javaslatából: ..Véleményem szerint az újító által követelt többletdíjat ne fizessük ki. Ennek semmiféle kockázata a vállalat részéről nincsen, mert legrosszabb esetben munkaügy! döntőbizottsági, ill. bírósági határozat alapján fizetjük ki későbbi időpontban ugyanezen összeget." Köznapi nyelvro fordítva a fürésrporízű mondatokat: fizetni kell az újítónak, de minek fizessünk, ráérünk később is. ha a döntőbizottság vagy bírósági határozat kötelez erre ... Mert mi történne, ha kifizetné a vállalat a jogosan járó pénzt az újítónak? Esetleg megint eszéb« jutna valami nagyszerű dolog, papírra vetné javaslatát m megint kezdődnék elölről az egész: elbírálás. el Ősz ámítás, utóbírálás ntószámítás. szerződéskötés stb. stb. Esetleg 97 újító másokat is rábeszélne arra. hogy újítsanak, mert megéri. El kell tehát venni a kedvét mindentől. Járja csak végig a kálváriát, kilincseljen ide-oda. járjon tárgyalásokra. ha nem gondolkozott akkor, amikor kellett volna; tudja meg, ha még eddig nem tudta volna, hogy nálunk semmi. semmi sem megy olyan könnyen és simán, ahogyan azt egyes újítók elképzelik.

Az inkriminált mondatban a jogász arra hivatkozik, hogy a vállalat semmit sem kockáztat, ha nem fizet időben. Azt hiszem. nem kell Milönösen magyarázni. hogy ez mennyire nem igaz. Esetleg az egész újítómozgalom létezését veszélyeztetik. Esetleg az is lemond azután az újításokról, aki a kényszerű kálvária-járás ellenére is újított, s kevesebb lesz a vállalati nyereség, kevesebb pénz jt7t 13. havi fizetésként még a jogtanácsos zsebébe is.

Megtorpant az újítóm ozgalom csökkent az emberekben az újítási kedv. Kell-« magyarázni. miért?!

(P. D.)

Legregí^L

(elekkönyvek c§ anyakönyvek

Budán a török korban, mind a királyi, mind. pedig a városi levéltár megsemmisült. Néhány töredéken kívül elvesztek a királyi oklevelek, másolatait tartalmazó „királyi könyvek”, s a városi te* lekkönyvek. Megsemmisültek Hv udvar és a főváros számadáskönyvei. az egyházak anyakönyvei is A régi Magyarország legrégibb telekkönyve 1379-ből. Pozsony városában maradt meg. Budán, a II. világ'háború után több épület vakolata alól napfényre kerültek régi házszámok, s a régészek feltételezik, hogy a XIV. században — Pozsonnyal esyidöben — már Buda házait is számozták. A régi oklevelek azonban nem házszámokkal, hanem a szomszédos tulajdonosok nevével, közeli templomokkal emlékeznek meg a házakról. Gyakran cégérek, háztulajdonosok neve ragadt egy-egv épületre (pl. Kamaraház 1301; Szerecsen-r.iigyház 1409.) A kettős főváros házait a török elűzése után 1696-ban számozták újra: felfektették a városok ingatlanjainak ieav* zékét. az úgynevezett Zaige- reket (mutatókat).

Nem állunk jobban a hajdani anyakönyvekkel sem! \ régi ország területén a Nyit* ra megyei Csejte község őrizte a legrégibb matrikulát. Ennek első bejegyzése 1519-ből való. A főváron első anyakönyvei 1686-tól. a török él* űzése évétől kezdődnek.

4 nemzet

A szellemi értékek egyedülálló tárháza az Országos Széchényi Könyvtár. Amikor 1802-ben névadója, gróf Széchényi Ferenc magán- könyvtára magyar vonatkozású műveinek felajánlásával megvetette a magyar nemzeti könyvtár alapját, bizonyára maga sem gondolta, hogy a könyvgyűjtés milyen hatalmas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10—12 ezer nyomtatott művet, néhányszáz kéziratot, metszetet és térképet adott át a nemzet számára. Jelenleg mintegy ötmillióra tehető a könyvtár állománya: könyvek, újságok és folyóiratok, kéziratok, kották, térképek, kisnyomtatványok, képek és más dokumentumok állnak az olvasók rendelkezésére.

A könyvállomány ma több,

MI/VI4T0R0K

Ajándék oroszlánnak ne nézd a fogát

gyelmes ajándékot küldtek: a ketrecben érkezett jövevény — a lipcsei állatkertben született oroszlán volt.

Különös

zsebkendők

Azok után, hogy egy talpraesett ügynöknek sikerült eladnia egy szállítmány hűtőszekrényt az Északi-sarkvidéken élő lappoknak, azt hinné az ember, már semmi meglepő nem töténhet a nagyvilágban.

Ve mégis történt! Példa erre, hogy a németek nemrégiben megajándékozták az afrikai Nigéria Ibadan •városának egyeteméi, mindennapi fiA sírásra késztető zsebkendőknek óriási sikerük van. A vásárlók kisebb része valamelyik távoli, gazdag rokonának temetésén használja, legnagyobb része azonban akkor, ha jön az adóvégrehajtó.

A pompás kaviár

Az emberi érzésre, a kegyeletre és bánatra gondoltak azok a francia vegyészek, akiknek kutatása eredményeképpen a párizsi üzletekben megjelentek a könnyfakasztó folyadékkal átitatott zsebkendők.

Olaf Thorssen norvég lakos egy jó hírű oslói étteremben előételnek a minap kaviárt rendelt. Amikor elfogyasztotta, elégedetten törölte meg szóját, és kijelentette:

— Ilyen jó kaviárt még életemben nem ettemf

Az oslói klinikán rövidesen kiderült, hogy tévedésből rovarirtó- szert szolgáltak föl Thorssen úrnak. Szerencsére már túl van az életveszélyen.

Madárparlament

Nyeftpanije Kamnyi nevű bákui tengeri olajtelep a költöző madarak útvonalában fekszik. A madarak kétszer egy évben, vándorútjuk során, gyakran megpihentek itt. Viktor Zaudalszkij darukezelö, aki egyben műkedvelő ornitológus is, a környező sziklákon tanyát rendezett be a sebesült szárnyas világutazóknak. A madaraknak a tavaszi vonulás alkalmával megtetszett az új és kényelmes úri otthon, és most, ott maradva, csapatostól tanyáznak benne pacsirták, fülemülék, rigók, vörösbegyek, pintyek és más vándorló, madarak. A

bakul olajmunkások „madárparlament”-nek nevezték el ezt az örökké csivitelő, csattogó, éneklő madártanyát.

Veszélyességi

pótlék

Néhány kőműves már hetek óta restaurálja egy New York-i öreg kápolna épületét. Mielőtt megkapták a munkát, a lelkész kívánságára szerződésben kellett vállalniuk, hogy a. kápolnában nem fognak káromkodni, fütyülni, cigarettázni és köpködni.

A rendkívüli nehéz munkakörülmények miatt ötvenszázalékos fizetéspótlékot kapnak.

R. T,

mint másfél millió kötetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712-óta Magyarországon megjelent kiadványok alkotják, másik jelentős része pedig az 1601-től kiadott külföldi könyvekből áll. A központi könyvállomány tükrözi valamennyi újkori gondolatrendszer, társadalmi mozgalom és irodalmi stílústö- rekvés hazai, sőt tágabban értelmezve: közép- és keleteurópai elterjedésének körét.

Ízelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A francia felvilágosodás irodalmából számos első kiadással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot. A német irodalom és tudomány klasszikus korszakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine kiadásai. .

Itt kapott helyet több, a nemzeti könyvtárra hagyományozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás kimagasló alakja, Batsányi János, aztán Kisfaludy Sándor, Madách Imre könyvtárát kezelik önálló gyűjteményként.

Az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának mai állománya kb. 170 ezer kötet. Magában foglalja a magyar hírlap- és folyóirat-irodalom minden jelentős emlékét az 1771-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensia-tól a jelenkor sajtójáig. Megtalálhatók a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Történetek) a XVIII— XIX. század vezető folyóiratai (Magyar Múzeum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény) az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Március Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja) a korai magyar munkásmozgalmi lapok (Munkás—Heti—Krónika, Aranytrombita, Testvériség, Népszava) a XX. század fordulójának haladó polgári folyóiratai (A Hét, Nyugat, stb.) a Magyar Tanácsköztársaság sajtója (Vörös Üjság, Vörös Katona, Ifjú Proletár) a két világháború között a bel- és külföldön megjelent illegális és félillegális forradalmi lapok (Űj Március, Űj Hang, Sarló és Kalapács, 100 %, Valóság).

A Kézirattár mintegy 380 ezer kéziratot őriz. Legnagyobb értékei közé tartozik

a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd. Emellett 77 magyar nyelvemléket őriz 1550 előttről a Kézirattár. A XII. századból fennmaradt a legrégibb törvénygyűjtemény, néhány krónika, Mátyás király 32 kódexe, Kinizsiné Magyar Benigna magyar imádságos könyve, Mikes Kelemen kéziratainak egy része, közéleti személyek, írók, tudósok kéziratai.

A Kisnyomtatványtár közel kétmilliós állománya az egy-kétlapos nyomtatványok változatos típusait foglalja magában. Az elmúlt korok mindennapi élete tárul fel a röplapok, alkalmi beszédek, peres iratok, üzleti nyomtatványok, árjegyzékek, műsorok, meghívók halmazából. (A gyűjteményben önálló csoport a félmillió gyászjelentés.) Megtalálhatjuk itt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc plakátjait és röplapjait, a Magyar Tanács- köztársaság szöveges és grafikai plakátjait.

A Színháztörténeti Tár gazdag anyagát csupán két adat is meggyőzően szemlélteti. Az egyik: a hozzávetőlegesen 350 000 színlap Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Különös figyelemre tarthatnak igényt a magyar színészet hőskorának kéziratos színlapjai. A másik: a mintegy 30 000 darabot magában foglaló fénykép- és nyomtatvány-gyűjtemény, amely elsősorban a magyar színháztörténet elmúlt száz évéről ad áttekintést.

És végül, ha csak címszavakban is de néhány mondatot nemzeti könyvtárunk nagyszabású tevékenységéről: a nemzeti bibliográfia különböző sorozatainak szerkesztése és kiadása, a nemzetközi csereszolgálat lebonyolítása,- a központi katalógusok elkészítése, a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása stb.

Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjteménye: nemzeti kincsünk, felbecsülhetetlen érték. Jelenleg a Nemzeti Múzeumban van az otthona. De 1973-ra elkészül a Budai Vár, amelynek nyugati épületében kap helyet könyvtárunk is.

a i