Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Hogyan neveljük rendre, munkaszeretetre a gyermekeinket ? A „rendes gyermek”, a s,rendetlen gyermek” fogal­mai mögött ott találjuk a kis óvodást, az általános isko­la alsó, vagy felső tagozatába járót, a középiskolást, sőt a felsőoktatási intézmények if­jú hallgatóit is. Tehát a „ren­desség”, illetve a „rendetlen­ség” nem életkori sajátosság. Persze, az óvodás gyermek másként rendetlen, mint a fő­iskolás fiatalember. De az is igaz, hogy aki óvodás korá­ban rendes volt, az rendsze­rint egyetemista korában is rendes, — hacsak! — De ér­éről később! Ha azt mondanák, hogy a gyermek olyan, amilyen a környezete, általában nem járnánk messze az igazságtól; De miért van az, hogy a csa­ládban az egyik gyermek „rendes” összerakja a játéka­it, könyveit, rendben rakja le a ruháit — a másik pedig „rendetlen”? Egy anyától, egy apától származnak! Ennek számos oka lehet. Először az, hogy rendszerint a házastár­sak sem egyformán „rende­sek”, vagy „rendetlenek”. Hány helyen mondhatja el a családfő — illő önkritikával: — a feleségem nagyon rendes, én már kevésbé... (Ritkán — de fordítva is előfordul ez) Nos, az egyik gyermek von­zalma egy ici-picivel nagyobb a mama iránt — tehát rendes. A másik — ezért ismerünk sok „rendetlen” kislányt — fl szőnyegek és a bútorkárpit tisztítása A szőnyegek ős a bútorkárpit tisztítása talán az a munka, amelyben a legkevesebb a gya­korlatuk a háziasszonyoknak. A munka sikerének nagyon fontos előfeltétele az alapos portalaní­tás. Ezt ha nincs porszívó — a szabadban, alapos kiporolással és keféléssel végezzük. A leslobban piszkolódó előszo­baszőnyeget azonban legszebbén úgy tisztíthatjuk meg. ha mind­két oldalán langyos ultrás hab­bal súroljuk meg. Utána tiszta Vízzel. öblítsük le és levegőn szá- -rítsuk meg ■ A szőnyegek és főként'á bútor- kárpit felületi tisztítására talán az egyik lesflrifosrástalanabb szer az Extra vegyszer. Adagolása elő­írás szerint 1 rész Extra. 10 rész víz. Kizárólag nz oldat habjával tisztítunk, s ezt szivaccsal dör­zsöljük el az anyagon. A ke­mény. feh ér habbal együtt n pi­szok is Pillanatok alatt eltűnik- az anyag felületéről. Az Express nevű ugyancsak szőnyegek és bútorka rpitok tisztítására alkal­mas folyadékot nem kell hígíta­ni. Tisztításnál csak a kefe felü­letét mártsuk az oldatba és vi­gyázzunk. hogy az anyag át ne itat ód jón. A tisztított felületet az­után nedves ronggyal kell áttö­rölni. A fényezett bútorok időnként szintén fényesít ésre szorulnak. Ezeket a ..Bútorfény*’ nevű vegy­szerrel frissítjük fel. Egy fontos szabályról a nagy- takarítás lendületében feled- Icezzür.k meg: a legjobban di­csért éfi leghatásosabb vegysze­rekben i.q csalódhatunk, ha nem tartjuk be pontosan ? melléjük csatolt használati utasítás*! F. I. r()imgjarok Magról neveit Szárnyalt leveleivel szép formájával a datolyapálma egyike a legszebb és legmuta- tósabb szobanövényeinknek. Napos és északibb fekvésű szobákban is szépen díszük. Az erőteljes tővé növekedett növény nyáron félárnyékos helyre állítva kertünknek is impozáns dísze. (Megfelelő szoktatás és edzés után azon­ban napos helyre is állíthat­juk.) A datolyapálma magról is jól szaporítható és talán még kedvesebb lesz a növény, ha magunk neveljük fel. Igaz, nagy türelmet igényel, mert a nagyon kemény burkú dato­lyamag is lassan csírázik. 6—8 sőt 10 hét is eltelik, mire ki­kel. És bizony a kis pálmanö- vényke is. amelynek a szik­es az első négy-öt levele csak sima, lándzsa alakú, lassan fejlődik. Gyakran 4—5 év is eltelik, mire az első szárnyas levelei megjelennek, de meg­éri a vele való fáradozást és türelmet. Hogyan keltessük, neveljük tehát a datolyapálmát? A ke­mény héjú magot 1—2 napra áztassuk be egészen langyos vízbe. A kemény maghéjat finom reszelővei le is reszel; az apa iránt vonzódik jobban. Az „apja lánya” — mondják — és amikor már nagyob­bacska, tudatosan rendetlen. Az örökké rakosgató, zsörtö­lődő mamával szemben az apát „nagyvonalúnak” látja és egy kézenfekvő képzettár. sítás — a nagyvonalúsággal szembenállónak véli az eset­leg kínos „precizitást”. Sőt, tetszik neki a rendetlenség. Lehet azután többek között egy másik ok is, amelynek az úgynevezett rendetlenség az okozata. Mégpedig az hogy a rendetlen gyermek általá­ban fizikailag, idegrendszeri- leg fáradékonyabb, mint a rendes, önkontrollja is las­sabban működik. Annyira be­lefeledkezik a játékba — vagy akár a tanulásba —, hogy mire végez, a szó szoros ér­telmében nincs ereje, hogy rendet tegyen maga körül. E két főok is lehet tehát a hiba forrása. Következéskép­pen rosszul akarja rendre ne­velni, szoktatni gyermekét az az édesanya, aki folyton azt fújja „rendetlen” gyermeké­nek, hogy: — Olyan vagy mint az apád! Mindent széthagysz magad körül! Vagy: — én nem bánom, játssz ameddig jólesik, de utána rendet csi­nálsz ! Jólehet, hogy ezzel még in­kább „maga ellen” hangolja a gyermeket. Jóllehet, hogy az első utasítást megfogadja a gyermek, de a másodikhoz már nincs ereje. Tehát nevel­jük rendre az élettársunkat is (nem lehetetlen dolog ez), a játékot meg mielőtt a gyer­mek végképp elfáradna — fújjuk le! A szülők tehát akkor jár­nak helyes úton, ha a gyer­mek első munkájának a ren­det, a rendcsinálást tekintik. (Ehhez pedig a személyes pél­dánál nincs jobb nevelőesz­köz.) Ha a „rendcsinálást” a munka rangjára emeljük, elő­készítettük gyermekünket a munka szeretetére, de csak akkor, ha a gyermek igényé­vé is tesszük a rendet, s már kiskorától rendszeresen, a sze­mélyes példamutatással is er­re neveljük. Dr K. L. Horgolt kabát ©s köpeny Nagy divat a horgolt kabát. A horgoláshoz lehetőleg vastag fo­nalat használjunk, vagy véko­nyabb fonalból kettőt, esetleg há­rom szálat fogjunk össze. Két modellünk egyforma. nagyon egyszerű alapmintával készült. A kabátot a szabásminta sze­rinti szélességben horgoljuk. Egy sor rövidpálcával kezdünk, majd a következő s-orban egy rövid- pálca. egy láncszem • egy szem kimarad és rövidpálca ismétlődik. Egy láncszemmel fordulunk, majd a rövidpálcát az előző sor egy láncszeme olatt öltjük át. így a rövidpálcák nem kerülnek egy­más fölé. hanem sakktáblasze- rűen váltakoznak. A kis álló gal­lér és kézelő sűrűn horgolt rö­vid pálcasorokból áll. A köpenyt a szabásminta sze­rint hosszanti irányban horgol­juk. Gombolás nélkül készül, az elején két-két sor fonás díszítés­sel. Alapmintája ugyanaz, mint * kabáté. A fonásminta leírása: Egy lánc­szem után a szálat kb. 2 cm ma­gasságig felhúzzuk ráhajtunk a tűre é<t ugyanabba o szembe visz- szaöitve ismét felhúzzuk. Há­romszor ismétlődő felhúzás után az egészet egy szemmel lezárjuk majd egy rövdpálcával leöltjük a következő, negyedik szembe. Ezt ismételjük •> sor végéig. Fordulás után az előző sor leírása sze­rint dolgozunk, a felhúzásokat mindig az előző sor rövidpálcá­jába öltve. Amikor a fonás- mintával elkészültünk, az alap­mintát úgy igyekszünk kialakí­tani. hogy a rövidpálcákat az elő­ző sor rövidpálcájába és záró láncszemébe öltjük le. dalol vapálma hetjük egy kissé hogy a csí­ra hamarabb áttörhesse. A Hogy - fonások mindkét oldalon egy irányban haladjanak, az egyik elejét az oldal varrásnál kezdjük és s, fonással fejezzük be. a má­sikat pedig a fonással kezdjük és úgy haladunk az oldalvarrás fe­lé. magot lehetőleg mély, úgy­nevezett pálmacserépbe, de ne mélyre, könnyű, tápdús kerti földbe ültessük el. Bő­ven öntözzük és meleg, vilá­gos, szabadban félárnyékos helyen tartsuk. A fiatal nö­vénykét, amelynek rendsze­rint a cserép aljáig lenő a hosszú karógyökere, egy év után ültethetjük át egy számmal nagyobb cserénhe. Nagyon vigyázzunk azonban, hogy a gyökeret meg ne sért­sük. Óvatosan, kissé vissza­hajlítva és ismét ne túl mé­lyen helyezzük az új földbe. A növény tövéről a magot ne távolítsuk el, mert a fiatal növény még hosszú ideig a magban levő tartalék táp­anyagból is táplálkozik, s enélkül elpusztul. Az idősebb, a környezethez már jól alkalmazkodott pál­ma nevelése már egyszerűbb. 2—3 évenként elég, ha átül­tetjük. Télen csak mérsékel­ten, nyáron bőségesen öntöz­zük. különösen akkor, ha sza­badban tartjuk. A talaj el­használódott tápanyagait időnként hígított trágyaleves, vagy virágtápsós öntözéssel pótolhatjuk, . A savanyú borok savmentesftése Az időjárás nem minden évben kedvez a szőlőtermelés­nek. Ha a szőlő nem kap elegendő napfényt, a szőlő­szemekben kevés a cukor, sok a bor- és almasav, ezért a belőlük készült bor alko­holtartalma is alacsony lesz. A túl savanyú borok „szeli- dítésére” az NSZK-ban új savtalanító eljárást dolgoz­tak ki. A régebbi eljárás kal­ciumkarbonát (szénsavas mész) hozzáadásából állt, bár szórványosan a lényegesen drágább, bonyolultabb és nem is engedélyezett ioncserés el­járáshoz is folyamodtak. Ámde a kalciumkarboná­tos eljárás csak részered­ményt hozhat, mert kizáró­lag a borsavat választja ki oldhatatlan kalciumtartarát formájában, míg az almasav — mely éppen az éretlen sze­mekben van nagyobb meny- nyiségben jelen — a meszes kezelés után is visszamarad — oldott állapotban — a sző­lőszemben. Ezért már régóta kísérle­teznek alkalmasabb savmen­tesítési eljárás kidolgozásá­val. Először 1960-ban sike­rült hosszadalmas kísérlet után az egyik kutatóintézet­nek kimutatnia, hogy a kalci­umkarbonáttal történő sav­fjf V A viz alatti vadászat kedvelői tß ív m jói ismerik a kijevi „Arzenál” gyár védjegyét. Innen kerülnek ki a nagy teljesítményű ru-_ gós szigonyok, amiket igen jónak tartanak a szakértők. A kijevi gyárban most készült el egy új pneumatikus szigony fajta, az „RPO—2”, amelynek sorozatgyártását rövi­desen megkezdik. A szigonyt kézipumpa segítségével töltik fel sűrített levegővel. Egy töltés után több tucatnyi lövést adhatnak le. A szigonnyal öt méter távolságra pontos ta­lálatot lehet elérni, és ez meglehetősen jó teljesítmény. Az új szigony könnyen kezelhető, és s ez biztosítja majd, hogy megnyerje a víz alatti vadászat kedvelőinek tetszését. (APN foto) talanításnak az addiginál bő­ségesebb alkalmazása esetén tisztán, kristályosán kiválik a bor- és almasav kettős kal­ciumsója. Ebben a vegyület- ben mindkét savion egyenlő mennyiségben szerepel. Ha az oldat erősen savanyú, a só oldott állapotban marad es nem különíthető el. Mivel a teljes savmentesí­tés nem célja a bornemesíté- si eljárásnak, ezért a kísér­letet a gyakorlatban úgy va­lósítják meg, hogy a kalcium­karbonát bőséges adagolását a bornak csak egy részén végzik el, a savtalanított mennyiséget keverik azután hozzá az érintetlen, természe­tes állapotában hagyott bor­hoz. A keverékkel pontosan elérhető a kívánt koncentrá­ció. Az eljárást ma mór nagy­ban is alkalmazzák, mert — bár ez bizonyos többletmun­kát, költségtöbbletet jelent, —, a minőségjavításban mu­tatkozó eredmény bőséges el­lenértéket ad. A kettős só­val történő savtalanítási el­járás a gyakorlatban kitünő­en bevált és, mint a borne- mesítés évszázados problé­májának kielégítő megoldá­sa, a szakmai világban álta­lános elismerést vívott ki. Régi tapasztalat, hogy a cukorrépa levélzetének fej­lettsége összefügg a cukortar­talommal. Ha letépjük a le­veleket a növényről, erősen csökken a cukortartalom, a levelek dúsításával viszont ellenkző hatást érhetünk el. Szovjet kutatók érdekes módszert dolgoztak ki a le­velek dúsítására. A fiatal nö­vény körül fellazítva a talajt és kiirtva a gyomnövénye­ket, a kultivátorhoz erősített csúszókések keresztben be­metszik a répafejeket. így a növényeken két fejrész kép­ződik két csúcsrüggyel. Termé­szetesen a két fejrészen több levél fejlődik, a gyökértest­ben pedig másfélszer több cukor halmozódik fel. ^ legfontosabb a biztonság Fejjel rohant a falnak? Nem kár ezért a szép autóért? Nem, azt mondja a gyár. Ezzel a Ford gyártmányú gépko­csival kísérleteket folytatnak, azt tanulmányozzák, hogy karambol esetén hol és milyen mértékben horpad és sérül a gépkocsi. A tapasztalatoknak megfelelően építik és erősítik a karosszériát. Az eddigi megfigyelésekről és tapasztalatok­ról számol be a DELTA folyóirat augusztusi száma. A „termeszálló" műanyag A trópusokon a termeszek előszeretettel pusztítják a po­lietilént. Az ellenük való vé­dekezés világméretű problé­ma, hiszen sok országnak a trópusi vidékre irányuló exportját nagyban gátolják e kártevők. Az ausztráliai Melboume-ben most megta­lálták a védekezés egyik egy­szerű módját: csiszolóanya­got (sziliciumvegyületet) ke- Swnek a polietilénbe, fenol; gyantába. PVC-be és a töb­bi műanyag féleségekbe. A csiszolóanyagok jelenléte — tapasztalatok szerint — „el­veszi a termeszek étvágyát” a műanyagoktól. Mtmsan»? 196S. augusztus 25„ vasái na*

Next

/
Thumbnails
Contents