Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-20 / 195. szám

A feleség rámo- Mlyog a férjére és megkérdi: „Mondd, drágám, nagyon szomorú lennél, ha meghalnék?” „De mennyire, hiszen tadod, mi­lyen érzékeny ra­gyák. Már a leg­csekélyebb dolog­it házasságról fan szó tői is kőnnybelá- bad a szemem”. ★ Egy öreg millio­mos megkérdez egy csinos, fiatal lányt: „Mondja, drágám, vállalná, hogy az özvegyem legyen?”^ „KI az optimis­ta?” Aki elmegy az anyakönyveze tő­höz, hogy megkér­dezze, nem járt-e le a házassági szerződések R emek! Hamburgban már otthon is lehet sört csapolni! A fejlődő technika természetes vele­járója ez, de valami még mindig hiányzik... Igen: egy olyan készülékre is szükség lenne, amely a frissen csapolt sör mellé biztosítja a kocsmai leve­gőt is.. J (^jdJu^aJtűk, Egy szülőotthon bejárati­nál láttuk ezt a feliratot: mCsere kizárva”. O Felirat egy fodrászüzlct ajtaján: ^Segítünk önnek nemi hovatartozósága fel­ismerhetőségének fenntarz tásában”, O Felirat egy koldus mel­lén: „Már csak három na­pig ezen a környéken". javíthatatlan tolvaj Tokiában har­minchetedszer tar­tóztatták le a nyolcvanegy éves Jokiri Tomadát, a tolvajok királyát. A lapok közlik ez alkalommal: A ja­víthatatlan betörő letartóztatásakor a következőket mondta: „Amikor fiatal voltam, ban­kár szerettem vol­na lenni. Ha ál­mom valóra válik, több bűn terhelné a lelkiismeretem, mint most!” Veszélyes fogBalkczásoh Egy brazíliai biztosító társaság gazdag anyag alapján összeállí­totta a veszélye­sebb foglalkozások listáját Az alábbi felsorolás az élet­re és testi épségre veszélyes foglal­kozást a veszélyes­ség csökkenő mér­téke szerint Ismer­teti: futballbíró, taxisofőr, házas­ságközvetítő, bíró­sági végrehajtó, rendőrbiztos, bo­xer, riporter, ma­gándetektív. Kecskére bízták • káposztát ? Dr. Levis Pag brit tudós, aki az államtól ezer font sterlinget kapott, hogy írjon tanul­mányt a közleke­dési balesetek okairól, röviddel munkájának meg­kezdése előtt ne­héz helyzetbe ke­rült. A rendőrség fél évre megvonta tőle hajtási jogo­sítványát, mert meg nem engedett sebességgel hajtott és veszélyeztette a közlekedés bizton- |ságát Kleopátra parfümje Egy japán mérnök évek óta kísérletezett az egyik is­mert ókori parfüm előállítá­sával; ezt a parfümöt hasz­nálta többek között Kleo­pátra, egyiptomi királynő is. A japán kutató a kozme­tikai cikkek „régésze”; óko­ri dokumentumok alapján igyekszik napjainkban elő­állítani azokat a parfümö­ket, amelyeket időszámítás előtti évszázadokban hasz­náltak. A mérnök a legrégibb ilyen irányú utalásokat az Ötestamentum lapjain ta­lálta. Már Mózes is felhívta a pusztában bizonyos illato­sító szerekre népe figyel­mét. Kleopátra idejében, az időszámítás előtti 1. évszá­zadban a parfümöt inkább krémek formájában hasz­nálták. Ezeket a növényi és gyantakivonatokat alkal­mazták szépségápolásnál. A pontos irodalmi adatok alapján a japán mérnök különféle növényi főzetek­ből, pézsmaolajból, mentá­ból, akácillatból keverte ki azt a parfümöt, amelyet az ókori utalások szerint az egyiptomi uralkodónő is használt. A japán kutató reméli, hogy ilyen cégér mellett világszerte nagy sikert fog aratni az új koz­metikai készítmény Éva lányainál. P eltételezhetően a né- hai két jegesmedve nem szívesen vált meg a bundájától, bármilyen kor­osztályhoz is tartozott, mert erre a „ruhaneműre” ott fent, Északon nagy szükség van. Mint Ismeretes, Angliában szigorú­an megbüntetik az alkoholt fogyasztó autósokat. Az egyik angol ital­bolt tulajdonosa eredeti ötlettel kedveskedett az italos vendégei­nek. Italbolt ■autóbusz London egyik elővárosában egy autóbusz-italboltot rendezett be. Amint kiderült, hogy valamelyik autós vendége túl sokat ivott és ezért nem vezetheti ko­csiját, az italbolt­autóbusz egyszerű­en hazaszállítja a részeg autóst és a vendég megmene­kül az autósokat sújtó büntetéstől. Az előzékeny kocs- máros forgalma állandóan növek­szik. DILEMMA..: R e n d őr-gengsz( er eh A New York-i rendőrség kábí- nem is az utolsó botrány a New tószerügyekkel foglalkozó osztá- York-i rendőrség kábítószer- lya, amely a legnagyobb ilyen ügyekkel foglalkozó osztályán, jellegű ügyosztály a világon, A jelekből ítélve a városi' ha- nemcsak munkatársainak arány- tóságok már régen beletörődtek talanul felduzzasztott szánjáról abba, hogy a kábítószerkereske— nevezetes (350 ember dolgozik dők minden hónapban Jutalékot itt), hanem titkos ügynökeinek fizetnek a rendőrségnek s ez- megvesztegethetőségéről is. Az zel megváltják maguknak a ügyészségi szervek éppen most „nyugodt munka” lehetőségét folytatnak vizsgálatot a kábító- Annak bizonyítására, hogy szerosztály beosztottjai között. New Yorkban milyen könnyen Hangos botrány robbant ki a lehet kábítószerhez iutni, a te- szovetsegi bíróság zárt ajtók levízióban bemutattak egy do- mögött tartott ülése után. Ezen kumentumfilmet, amely arról az ülésén három rendőrügynö- szólt, hogy az utcakeresztező­kot a csempészektől elkobzott déseknél vagy Manhattan köz­ügy mennyiségű kábítószer to- épületeiben milyen sokan árusí- vabbadásaval vádolták meg. El- tanak rejtélyes kis csomagokat, terjedt a hír, hogy a rendőrség Az egyik amerikai lap egyes magas beosztású tisztjei elküldte tudósítóját egy harlemi is részt vet.ek az „akcióban”. A iskolába, hogy megtudia a ever­moráJ°?eknLltrenefrfSennya" ÍTeffufnl'. ^r^ekTTegkT beosztásba “’ebbl bárt "8vezték meS- a*ol kos ügynököt pedig más mun- 8 ,udósító minden nehézség nél- katerületre irányítottak át. Tér- kül megvehette a kábítószert mészetesen nem ez az első és tartalmazó csomagocskát. 'A FELESÉGEM ORÁJ. AZ ENYÉM A SZERELMESEKÉ A VALÓDI (Jozef Kaczmarczyk rajzai) c5omagocsKat. wozei J^aczmarczyk rajzai)-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Bu da török dalnoka Buda 1541. évi török kézre kerülése után irodal­munkban két siralmas ének is keletkezett. Az egyikben Bornemissza Péter kérdezi: „Mikor lészen nékem szép Bu­dában lakásom?” A másik keservest Palatics György ír­ta, aki 1579-ben a török-Buda hírhedt Csonkatornyában raboskodott, sok más magyar fogoly társával egyetem­ben. Am hamarosan akadtak Budának török írói, költői is. Legkiválóbb közöttük az 1643-ban meghalt Vüdsudi Mehmed Ibnu-l-Abdu-l-Aziz volt Mindössze annyit tud felőle az irodalom története, hogy Kara Musztafa pasa idejében e költő bizonyos Kinalizáde Ali Cselebi nevű török úrnak szolgálatában állt A Mészáros Gyula által 1908rban felfedezett egyik isztambuli kéziratos műben Vüdsudi Mehmednek két költeménye szerepel. Az egyik Győr vára 1594. évi török meghódításáról, a másik „Bu­davár dicsérete” címen hajdani fővárosunkról szól. Hallga csak, hosszú verse néhány sorában — szabad étköltésben — miképpen magasztalja e költő a török-Bu- dát! „Szebb vagy Buda vára, mint maga Isztámbul! Tündér szépséged nem kullog mögötte hátul! És fürdőid? önékik sehol sincs mása! Brussza hévize — pocsolya öhozzája! S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya, e fürdő s e föld — mennyeknek országa! Ha kávézni mégy Budán — költőknek tanyája, Ha iskolába botiasz — gyere! Tudósok hazája. Buda bölcsei cukorszavú papagájok és drága daloló fHorné Iák a budai poéták! Szerelmetes török Budám! Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybéli Dzsennet kertet is odaadnámP* Ügy gondoljuk, Budának e rajongó török poétája megérdemelné, hogy művét —, amely mindössze 80 sor — avatott tollú műfordítóink valamelyike költészetünk köz­kincsévé tegye. Élete utolsó éveiben Heltai Jenő olvasgat­ta, ám betegsége megakadályozta e szép vers lefordításá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents