Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-20 / 195. szám
KISZ- védnökséggel, rekordidő diait épült Gyáravatás Egerben Kégi vágyuÉ teljesült a VILATI egri gyáregység dolgozóinak. Nem kell már többé a régi. elavult túlzsúfolt, egészségtelein üzemekben dolgozniuk. a Faiskola utcában elkészült a hatezer négyzet- méter alapterületű, betonelemekből és kopolit üvegből épült impozáns. Ú1 gyáruk. Az úi üzem valóban minden ir'nvnek megfelél. A korszerű berendezések a munkához. a termeléshez, az öntött műanyagpadló, az öltözők, a fürdőhelyiségek pedig a tisztaság. a higiénia követelményeit biztosítják. Nyáron 24 ventillátor cseréiá a levegőt, télen hét földgáztüzelésű ter- mogenerátor gondoskodik a melegről, és kényelmes irodákat kapott az adminisztratív személyzet is. A vasárnap felavatott s átadott gyárban az év végéig nem kevesebb, mint 100 millió forint értékű automatikai elemeket és különböző vezérlő-irányító berendezéseket gyártanak. A termelés emelkedésével párhuzamosan emelkedik a dolgozók száma is. A jelenlegi 300 helyett az év végén már kilencszásan dolgoznak az új gyárban. Az ünnepélyes gyáravatásra vasárnap délelőtt került sor. Hagráf Béla, a Villamos Automatikai Intézet vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettest. Hazai Béláit, a megyei pártbizottság titkárát. Bíró Józsefet, a Heves megyei Tanács vb-elnökét. az egri üzemek vezetőit, és a gyáregység dolgozóit. Ezután Asztalos Lajos mondott köszönetét a VILATI vezetőinek a megye párt-, tanács-. KlSZ-vezetőinek azért a segítségért, összefogásért, amely lehetővé tette az új gyáregység felépítését. Külön méltatta a KlSZ-védnök- ségben részt vevő fiatalok segítségét. valamint a kivitelezőt. a Heves menyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat dolgozóinak gyors és kifogástalan munkáját, hiszen rekordidő — mindössze tíz hőnap alatt — készültek el a munkával A miniszterhelyettes azzal a gondolattal avatta fel s adta át az új gyáregységet. hogy reméli, a magyar villamos automatikai gyártás fellegvára lesz. Ezt követően az ünnepség részvevői megtekintették az ú j gvárat. Ma máz gyorsabban felejt az ember? Egy ismerősöm mesélte, aki foglalkozása miatt gyakran találkozik Egerbe érkező külföldi turistákkal: — A vendégek között itt-ott felbukkan néhány idegenbe szakadt hazánkfia is. Olyan, aki még jóval negyvenöt előtt kivándorolt, és olyan is, aki 1956- ban hagyta el az országot. Van-e különbség köztük? ... Van. Méghozzá — a nyelvtudásban. A magyar nyelv tudásában. Csupán egy esetet mondok: annak idején Mr. X. Y.-nal iskolatársak voltunk az általánosban is, és a sors kegyelméből a középiskolában is. Egy évvel végzett hamarabb, mint én. Nem tudom, később mi lett vele, elég annyi, hogy mint idegenbe szakadt hazánkfiával találkoztam vele újra. Azonnal megismertem, bár 1956-ban ment ki az országból, s azóta több, mint tíz év telt el. ö nem ismert meg. Mr. X. Y. maradt, és amikor a szükséges felvilágosítást megadtam neki, bizonytalanul, és komolyan nézett rám, mondván: „Én ... ném ért, ámériká ... magyar neh ... nezéh .. Sajnos több ilyen esetem is akadt. Nem tudom — nekünk akartak-e imponálni, vagy az „életközösség” megszakítását ilyen módon akarták tudomásunkra hozni? .. i A hajdani kivándoroltak még ma is Ízesen, szépen beszélnek magyarul. Ma már gyorsabban felejt az ember? (kg) A hevesi járás iparfejlesztést sürget Egy-két sütőüzemet és szövetkezetét leszámítva. az egész hevesi járásban nincs ipari termelés és a legközelebbi gyár Jászberényben, vagy Szolnokon található. Pedig Heves községben és az egész iárásban sok a felesleges munkaerő, a következő években jelentős létszámú fiatal kerül ki az iskolákból. A lakosság állandó munkát és biztos megélhetést akar. ezt ipar nélkül a mezőgazdaság egyre kevésbé tudja biztosítani. Ma már politikai, gazdasági és szociális indokok sürgetik, hogy a hevesi járásnak ipara legyen. A járási pártbizottsággal és az érintett szerveikkel egyetértésben a járási tanács elkészítette és az illetékeseknek megküldte Heves község iparfejlesztési tanulmánytervét. Ezt széles körű vizsgálat és a munkaerő tüzetes vizsgálata előzte meg. Évenként több mint nyolcszáz. 1975-ig 6586 fiatal kerül ki a járás iskoláiból Először Heves községben, majd a környező településeken és ezt követően a járás távolabbi községeiben írták össze, hogy hány ember jár lakóhelyétől messzebb dolgozni. hányán vállalnak idénymunkát és mennyi a munka- viszonyban nem állók száma. Eleinte többen hitetlenkedtek, de az ellenőrzött adatok mindenkit meggyőztek, hogy a hevesi járás területén 11 227 felesleges munkaerő él. Az összes munkaerő-tartalékból 6175 nő és 5062 férfi, tehát a nők aránya magasabb. M unkaerőfelesleg: 11227 fő Több mint 11 ezer a hevesi járás munkaerőfeleslege. Vajon ennyi embernek adhat-e elegendő és megfelelő munkát a mezőgazdaság? Nem. ez kizárt dolog. A jelenleginél több dolgozót aligha foglalkoztat a mezőgazdaság mert az alapgépesítés megtörtént és a jövőben egyre több munkát fognak gépesíteni. Ez világi ellenség ez nálunk sem kerülhető el. mert. egyrészt a termelési költségek csak gépesítéssel csökkenthetők, másrészt a nehéz fizikai munkát egyre kevesebben vállalják. Képünkön az ünnepség részt vevői. Hevesről jelenleg 1204, a Járás községeiből összesen 4565 ember dolgozik lakóhelyétől távol. Az eljáró dolgozók keresetük jelentős részét költik el utazásra, a kettős háztartásra. de italozásra is. Menynyi családi probléma származik ebből, milyen nehezen vagy alig szereznek szakmai, politikai és általános ismereteket a bejáró dolgozók. Az utazgatás a kétfelé élés milyen sokba kerül a dolgozóknak és a vállalatnak? Előbb- utóbb minden üzem lehetőleg helyből vagy közvetlen környezetéből akarja a munkaerőt biztosítani, másrészt a lakó-Aß is egv-e inkább azt igényin, hogy lakóhelye közelében találjon biztonságos megélhetést. Három javaslat Nemcsak igénye, hanem konkrét elképzelése és javaslata is van a hevesi járásnak. Abból indulnak ki. arra építenek, ami már megvan, amire igény és lehetőség is van. hogy fejlesszék. A gépjavító állomás hevesi üzemrésze ma már korszerűtlen, az épületek és a műhelyek túlzsúfoltak. a legfontosabb egészségügyi és szociális követelményeket sem tudják kielégíteni. A fejlesztés és a korszerűsítés nemcsak a jelenlegi állapot, miatt szükséges hanem azért is. mert a mezőgazdaság egyre több gépet. öntözőberendezést javíttat. másrészt az üzem tevékenysége különböző szolgáltatásokra és alkatrészgyártásra is kiterjeszthető. A Hevesi Gépjavító Állomás jelenlegi telepén megvan a fejlesztéshez szükséges terület a négy-ötmillió forintos beruházási költség jelentős részét saját forrásból, részben bankhitelből megszerzik. Jelenleg 160 fő dolgozik a gépíavító állomáson. Ha a 2000 négyzetméteres javítóműhelyt és a szociális létesítményeket felépítik, akkor a nagy létszámú eljáró dolgozók közül további 180— 200 embert alkalmazhatnak Hevesen. Annál Is inkább biztosra vehető ez. mert az eljáró dolgozóik 27 százaléka szakmunkás. A hevesi járás területén nagy hagyományokkal renadatait a hatvanfilléres gyufáról, a tízforintos előlegről. — Volt, amikor húsz mázsa búzát is eladtunk az államnak, annyit kaptunk év végén — kontráz e régi tételekre Ángyéi néni, az alapítók közül. Aztán Papp Sándor: — Két szekérre is alig fért a termény, amit kaptam. Fel- lobogózott kocsin vittük végig a falun, hadd lássák, hogy nem vagyunk koldusok. Tőzsér Alajos: — Egyik évben annyi borunk volt, hogy nem tudtuk, mit kezdjünk vele. Nem voltunk mi azért olyan szegények. — Mikor kezdtek egyenesbe jönni? — Amikor mindenki belépett... És egyesültek a szövetkezetek. Ehhez azonban több mint egy évtizedet kellett várni s keményen dolgozni az apró szövetkezetekben. Jövőre ,,kiéljünk” | A szegényes zárszámadások után így fogadkoztak: még egy évet megvárunk, aztán isten veled, termelőszövetkezet. Ezt mondták ... és maradtak. Sőt. Üjabb szövetkezetek alakultak, s 1952. augusztus 20- án az ünnepségen örömmel tapsoltak a bejelentésnek: At- kár szocialista község lett. Szép volt ez a cím, de keveset ért gép, szakember nélkül, s nem' csoda, ha még utána is sokszor elhangzott Atkáron' jövőre „kiállunk'’. Mármint a szövetkezetből. Az első traktort jó nyolc évre tudták megvenni, s ugyanakkor az első teherautót is. Addig’ ! Maradt a reménykedés, a munka, amelyet leginkább kézzel végeztek el. — Nézze ezt a tagkönyvet, mi mindent kellett az időben végeznünk — mutatja Tőzsér bácsi a fakult papírt. — Itt van például október. Szüret... szárhordás, préselés, vetés, törkölytaposás, drótszedés, silózás, mészoltás, favágás. — Az emberek nem válogatták a munkát és a munka nem válogatta az embert — ezt mondogatta a kérdezett időkre emlékezve a Micsurin Tsz országos hírű elnöke, Virág Gergely — de így vélekednek a ma élő vezetők is. — Amikor Nagy Imre bejelentette, hogy kifelé is szabad az út a tsz-ből, sokan itthagytak bennünket — emlékezik vissza 1953-ra Babus Zoltán, aki abban az időben az Alkotmány Tsz tagságát vezette. — Volt úgy, hogy csak két fogatot tudtunk a vetéshez irányítani.' Ott dolgoztunk mi vezetők is, a földeken. S mikor látták, hogy mégis szántunk, vetünk, lassan visszaszállingóztak a többiek is. De alig melegedtek meg a közösségben, az ellenforradalom zűrzavara tette próbára az atkári szövetkezeti gazdákat. Nem volt akkor könnyű soruk sem az alapítóknak, sem azoknak, akik később léptek be. A Jászságból érkező fegyveresek égették a szövetkezet iratait, fenyegettek mindenkit, aki a szövetkezet mellett szólt, a falu mégis megmaradt a közös gazdálkodás mellett. Sőt! Az összefogás erejét növelve egyesültek a szövetkezetek s Űj Élet néven kezdték meg a valóban nagyüze- zemi gazdálkodást. Iliiszmiiliós vagvoo Amióta a több mint félezer ember a falu négyezerhatszáz holdas határán együtt kezdett munkához, nem nehéz felismerni az új, a gazdagodó élet jeleit Atkáron. — Legalább húszszorosát éli a réginek ez a tanya — bizonygatta az elnök, amikor a Petőfi Tsz „hagyatékát” összehasonlította az omladozó ólacskák mellett épült modem istállókkal, amelyet villannyal, vízzel láttak el, s most a fejést is gépesíteni akarják, hogy az öregek munkáját könnyítsék. A másik három tanya is hasonló fejlődést tükröz. Az idei és a jövő évi tervekben is a víztároló építésétől kezdve a fürdőig, a korszerű sertésólaktól a gépjavító modernizálásáig sok-sok hasznos ötlet szerepel. Húsz év alatt húszmillióra nőtt a szövetkezet tiszta vagyona és évente húszmillió forint értékű terményt és húst adnak az országnak. Hol vannak már a régi filléres gondok? Amíg várom, hogy az elnök visszajön ebédről, nézegetem a főlvosóra kifüggesztett kereseti kimutatásokat. Kocsis József 260? forintot kaoo+t az elmúlt hőoaoban. Molnár András 66 éves tehenész 2772 forinttal szerénél a listán. Tóth Róla traktoros neve után ’666 forintos kereset áll. de ATvikos Sándor sertésgondozó 't is ??79 forintos — N^v £ve már nin^s górd P- fizetéssel — mondja megérkezésekor az slnok s fejből idézi a számokat, hogy néhány év alatt miként tudták tízezer forintról megduplázni az egy szövetkezeti tagra jutó jövedelmet. A havi fizetés rendszeres biztosítása mellett sokat tudnak áldozni az öregek, betegeik megsegítésére, kirándulásokra, kulturális és sportesemények látogatására. — Nálunk most már az nem találja meg a számítását, aki lusta, vagy gazember. — Így summázta az utóbbi évék tapasztalatait Ángyéi néni, aki bár nyugdíjat kap, de ma is segít a szövetkezetben, ha szükség van munkájára. A szövetkezet nemcsak anyagilag erősödött, de erkölcsi sikerekben is gyarapodott az egyesülés óta. A borházban ott az első oklevél, amely tanúsítja, hogy az Uj Élet Tsz bora kiváló s elsők közé tartozik a járásban. Az elnöki iroda vitrinjében szinte megszámlálhatatlan érem. oklevél, serleg bizonyítja, hogy az atkári közös gazdaság termékei Budapesttől Erfurtig jó hímek örvendenek. Tavaly is első helyezést értek el az alkotmány napján rendezett mezőgazdasági kiállításon s az idén is minden bizonnyal jól szerepelnek termékeik az országos vetélkedőn. Azt mondják a szövetkezet vezetői, hogy manapság másképp néznek az emberek a termelőszövetkezetre. De ezt bizonyítja az élet is. Gond is akad. Az idén a szárazság miatt főtt a fejük. Néhány italszerető embernél a munkafegyelem körül sem, volt minden remje ben, azonkívül még nem tudták a fiatalokat megnyerni az állattenyésztés számára, de mindezek ellenére az új élet vonzó az atkáriak előtt. „Megverik a ísz kapuját” Kinevették azokat az idős embereket, alapító tagokat, akik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének napjaiban azt jövendölték, hogy „megverik még nagyon sokan a tsz kapuját, hogy bebocsátást nyerhessenek.” Most bevált ez a jóslat. Tavaly 31-gyel szaporodott az Üj Élet Termelőszövetkezet tagsága, az idén már 19 felvételi kérelmet hagyott jóvá a közgyűlés. Juhász Andor, Benei Mária, Bagi Miklós, ifj. Tóth Béla és társai jelentették az új erőt s ősszel minden bizonnyal újak is csatlakoznak hozzájuk. Pedig akik most kopogtatnak, kétezer forint „belépési díjat” fizetnek, — hiszen hatvanezer forintos vagyon jut minden szövetkezeti tagra Atkáron. Tanult emberekkel, gépek kel, modern termelési módszerekkel s nem utolsósorban az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek kihasználásával vágnak neki a „tizenkét apostol” követői a huszonegyedik évnek: Huszonegy... Nyerőszám, bár Atkáron eddig se a szerencsére bízták a boldogulást, hanem a munkára. Kovács Endre delkezak a kézműipar. A piackutatás azt ieazolia. hogy termékeik idehaza és külföldön iól és gazdaságosan értékesíthetők. A Hevesi Háziipari Szövetkezet jelenleg 850 főt foglalkoztat de a közös műhelyben csak 220-an dolgoznak. mert többnek nem jut hely. A Hevesi Háziipari Szövetkezet üzembővítés céljára megfelelő telekkel rendelkezik, a jelenleg bérelt szomszédos öreg házat is szívesen megvásárolnák, ez csak egy lakó elhelyezésén múlik. A fejlesztéssel kapcsolatos beruházási igény mintegy hárommillió forint. A szövetkezet várható fejlesztési alapjából 1,1 milliót fedez, a hiányzó összeg az OKISZ-alap- ból megszerezhető. A beruházás tanulmánytervét az OKISZ-nál már megrendelték. Rendkívül sürgős, hogy a tanulmánytervet minél előbb megkapják, nem lehet októberig várni, mert a hitel- kérelem és a most jelentkező megrendelések nem tűrnek halasztást A munkaerő-helyzet elem-' zése azt igazolja, hogy a járás területén főleg a nők keresnek megélhetést. A kézműipar üzemszerű termeléssel, de főleg bedolgozóként sok nőt tudna foglalkoztatni. Sürgős és legfontosabb feladat Szándékosan hagytuk utoljára az új üzem telepítését. Nem mintha a hevesi járás vezetői erre vonatkozóan nem tettek volna megfelelő javaslatot Megyénk egyik legnagyobb ipari vállalatának vezetőivel megbeszélést folytattak, sőt az évi 300 millió forint termelési értéket előállító üzem helyét a vasútállomás és ’ község kozott ki is jelölték. A terül t ’parte!'C tésre rendkívül eto, r i a vasútállomásig ju -iöós-zs 200 méteres iparvágány szükséges. Víz, szennyvízelvezetés és az áramvétel könnyen megoldható és ezen felül a költségek lényegesen csökkenthetők, ha a beruházást a gabonatároló üzemmel és a TÜZÉP-pel együttműködve valósítják meg. Nem iga: az érvelés, hogy a gabon roló, illetve a malomép akadályozza a gépipari ÜZ‘ i telepítését, mert elegendő lami terület áll rendelke. re. A szükséges munkát rőt helyből, vagy legfeljebb kilométeres körzetből le felvenni és nemcsak segédmunkást, hanem megfelelő szakmunkásokat is tud adni a hevesi járás. Mégis ma még nem tudhatjuk, hogy valóban Hevesre kerül-e az említett üzem. Ugyanis több mint 100 millió forintos beruházásról van szó. Ilyen nagy horderejű kérdésben alapos elemzés után, politikai és közgazdasági érvekkel lehet dönteni. De a hevesi járás vezetői folytatják a tárgyalásokat, az említetteken kívül más megyei és Budapestről kitelepítendő üzemekkel is keresik a megoldást. A járási és a községi tanács nemcsak javaslatokat lett, hanem jelentős összegeket ajánlott fel közművesítésre. Vizsgálják, hogy ingyenes telekjuttatással, a kommunális adó elengedésével és egyéb anyagi áldozattal hogyan segíthetnék elő az ipartelepítés minél előbbi megoldását Mert mindenképpen sürgős és alapvetően fontos, hogy a hevesi járás lakói állandó jellegű és biztos megélhetést találjanak. Biztató jel, hogy a gépjavító állomás bővítését, korszerűsítését már elkezdték és a járás vezetői a további feladatokat vállalják, mert ezzel a lakosság legfontosabb érdekeit szolgálják. Dr. Fazekas László MlrnsáM3- $«£8, augusprtna ML Jtoti
