Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
SZOVJET REPÜLÖK ÜNNEPE Minden év augusztus 18-án ünnepük a Szovjetunióban a légiflotta napját. A legendás hírű szovjet repülők, amelyek élethalálharcban győzedelmeskedtek a fasiszta támadókkal szemben a Nagy Honvédő Háború éveiben, ma is legszilárdabb védelmezői a békének. A szovjet repülőgépek korszerűségükben egyedülállók a világon: hőlégsugarasak, a hangnál gyorsabban repülnek, s a rakéták mellett különböző hatékonyságú nukleáris fegyverek szállítására is alkalmasak. A TU-, AN- és az II— jslű gépek a világ 46 országába szállítanak utasokat, s útvonaluk hossza több mint 100 ezer kilométer. Előkészülete!* a Lenm-éyfordu!óra A Szovjetunióban már folynak az előkészületek Lenin születése 100. évfordulójának méltó megünneplésére. Országszerte pártaktívákon vitatják meg a szovjet kommunistáknak a történelmi jubileummal kapcsolatos tennivalóit. A folyóiratok Lenin életével és munkásságával összefüggő számos, eddig nem publikált dokumentációt közölnek. A szovjet könyvkiadók is bekapcsolódtak a jubileumi előkészületekbe. 1970-ig bezárólag több mint 600, a jubileummal foglalkozó kiadvány jelenik meg 175 milliós példányszámban. Üjból kiadják az 55 kötetbe foglalt Len n összes műveit. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus tptézet és a Polityizdat (Politikai Könyvkiadó) öt kötetben gyűjti össze a Leninről szó’ó megemlékezéseket. Külön érdeklődésre tarthat számot, az Uljanov-család levelezése, amely egybegyűjtve első ízben lát majd napvilágot. Megjelenik még több Lenin-biográfia és újból kiadják Lenin tudományos életrajzát A készülő monográfiák közül kütönösen nagy figyelmet érdemelnek a ..Leninizmus és korunk filozófiája’’ „A leninizmus és a jelenkori esztétika”, valamint' a „Lenin és a történettudomány” című művek. |SC1 CB fuSCBig&m• z a is m«I as m, g A Mátravidéki Fémművek idei kollektív szerződésében sok más mellett azt is rögzítették, hogy az igazgató külön jutalomszabadsággal ts honorálhatja a legjobbak igyekezetét Eszerint az idén két teljes nappal hosszabbodik mindazoknak a pihenőideje — akik az 1965., 1966., 1967. vagy éppen a mostani évben kiváló dolgozó kitüntetésben részesülték, s további napokat kapnak a legjobb szocialista brigád tagjai és a 15 éves törzsgárdisták. Rendkívüli teljesítmények után természetesen még ez az idő is hosszabbodhat, elérheti a 12 napot. Fegyelmi vétség esetén viszont már nem tekintik a korábbi magas kitüntetést sem: a jutalomszabadságból kizárják a hanyag, a felelőtlen embereket. Ez utóbbi sorsára idáig héten jutottak a közel háromezres létszámú gyárból —, de így is-csaknem hétszázan élvezhetik a rendkívüli juttatást. Ebből a több mint félezernyi boldog ember közül beszélgettünk a minap Izsó József garázsmesterrel, aki egyébként 1954. óta dolgozik Liszkóban — egy esztendő híján 15 éves törzsgárdista — s így „majdnem” öt napot kapott. — Most „csak” kettő jutott, jövőre esedékes több is — mondta — persze csak úgy, ha addig „be nem csúszik valami gikszer...” Jósolni persze nem akar, de mégis úgy érzi, hogy rosszra azért a jövőben is aligha számíthat, mivel eddig helyén volt az esze, a szíve, tudta a kötelességét s a szolgálatának hatodik hónapjában történt '„kiemelését” állandóan lelki- ismeretes munkával iparkodott meghálálni. Annak idején rendben tartotta a liszkóiak kezdő hat gépkocsiját, véleménye szerint jól irányította a kilenc tagú „legénységet” — a hét pilótát, meg a két szerelőt — s gondja van most is a huszonnégyre szaporodott járműre, meg a garázs 26-os csapatára.- Nem esik soha nehezére, ha éppenséggel a pihenőnapján, vagy a fárasztó munka után esetleg éjszaka riasztják terpesi házában, mindig talpon van, ha kötelessége szólítja. Maga is a gépkocsik alá fekszik ha szükséges, ;,kettes szemléket”, középjavításokat vezet, próbautakon ellenőrzi az elvégzett munkákat — s gyakran anyagbeszerző. Messzire utazik, olykor napokat kilincsel egy-egy alkatrészért. Vajon miért ne folytathatnám ugyanígy, tovább..? — kérdezte mosolyogva. — Ami különben azt a jutalmul kapott két napot illeti: —- kanyarodik vissza eredeti’’' témára — hozzácsaptam a többihez. Aztán a múlt hónap közepén „fel is váltottam”: 10 napra a feleségemmel együtt kiutaztam Romániába... A turistacsoporttal megnéztük Erdélyt, leruccantunk a tengerpartra, voltunk Mamaiában, Komstanzában, gyerekes örömmel gyűjtögettük az élményeket. Mivelhogy: ez volt ez első külföldi utunk. „ — Mi lesz a maradékkal? — A mi falunkban, odahaza Terpesen vasárnap tartják a búcsút, vendégeket hívtunk erre még Makóról is. Régi találkozás örömére vigadunk s ezt aligha ússzuk meg „szárazon”. A hétfői pihenőre rá kell áldoznom egy napot a szabadságból... A többi szabadságos nap pedig a disznóölésre, az év végi ünnepek előtti készülődésre, a tüzelő beszerzésére s még ki tudja milyen váratlan alkalmakra kell Jó, hogy van miből „gazdálkodnom” 6 örülnék ha jövőre az én mostani „keretem” is további napokkal nőne. Igyekszem is ezért, hiszen a jutalom elsősorban csak rajtam múlik... (gyónt) 20 éves az Egri Cipész Ktsz Évente 110 ezer pár cipő — exportra A közeljövőben ünnepük az Egri Cipész Ktsz dolgozói az üzem húszéves fennállását, s ez alkalomból termékeikből összeállított házi kiállítás rendezését tervezik. A 280 dolgozót foglalkoztató üzem évente száztizezer pár cipőt gyárt exportra: nagyrészt a Szovjetunióba, valamint az angüai. a nyugatnémet, és a kanadai piacokra. Cipőik világszerte közkedveltek, mind fazon, mind a minőség szempontjából. N épszer flségük bizonyítéka: hogyha néha az egri leértékelt boltba is „csöppen” néhány pár cipő, szinte pillanatok alatt elkapkodják a vásárlók. A műhelyben mintegy 50 százalékban modem gépek segítségével dolgoznak. A közelmúltban két új német gépet állítottak üzembe, amelyek a fizikailag legnehezebb munkafolyamatokat — így a cipő orr és sarok részének kaptafára húzását — végzik nyolc ember helyett. Egy műszákban 3—400 pár lábbeüt „húz kaptafára” a gép A gépek által meggyorsult termelés eredményeképpen a ktsz vezetői ez év utolsó negyedévére tervezik a 44 órás munkahét bevezetését, s 1969. elejére — ha a belkereskedelem (s az ezt váró belföldi vásárlók) igénylik — hazai megrendelésre is készítenek divatos, vágott orrú. sötétszi- nű cipőikből. Férfiak, főzőkanállal • • Nevük szerényen rejtőzik az étlapok sarkán, a fris- sensültek alatt. Lehetnek bár szakmájuk művészei, tudós felkészültségű mesterei — képtelenek maradandót alkotni. Egy-egy művük emlékét a nyelv ízlelő szemölcsei ugyan megőrzik, de elég egy korsó sör. egy nagyfröccs, vagy akár málnaszörp, szódavíz, s az apró ízek is tovatűnnek. Szakácsok. Birodalmuk a konyha —* tűzhelyekkel, sütőkkel. hatalmas főzőüstökkel. Kilenckor kezdik a munkát, s mikor delet harangoznak, már az éhes vendég elé tálalhatják a fűszeres illatú, párolgó levest, s más ízletes ételeket. Eger, Széchenyi Étterem| A főszakács, a séf: Bányai Imre. — Mit ajánlana a mai étlapról? Leves nélkül... — Széchenyi-tál, Bükkal- jai vadászpecsenye, házi disznótoros és pacalpörkölt. — Ezeket ön is szereti? — Természetesen. Ezek a speciális ételeink. Közülük a pacalpörkölt és a házi disznótoros a favoritok. ötvenhat éves, ősz hajú, szemüveges. Harminchat éve. 20 éves kora óta főzd a legkülönbözőbb ételeket .Ezernél több étek elkészítésének technikáját ismeri fejbőL S a gasztronómia meUett a cukrászat csínját-binját is érti, mert szakácssága előtt azt is művelte 3 esztendeig. Ar. élőd. a Vadászkürt konyhája hosszú idő óta jó hímek örvendett. A régi épület falait szétturták. átA kastély, ahol negyedszázaddal ezelőtt még minden urak kénye-ked- vére történt, most csendes. A hajdan arany és kék színekre hangolt folyosók falai, az oszlopok, a pillérek szinte vakítanak a friss mésztől. A hallban két öreg sakkozik, a fotelban egy galambfehér hajú asszony képes újságot nézeget. A vastag függönytől sötét tónusú ragyogás áraszt el mindent. A park tele van rózsákkal és semmivel sem alább- való, mint amikor Öméltósága kertésze tulajdon két kezével ültette ide a vagyont érő tulipánhagymákat. Megszólítom a sakkozókat. Ketten százhetvenegy évesek és mindössze egy esztendeje a kastély lakói. — Jó itt. Igazán jó. Gyuri bácsinak a pipa ki nem esik a szájából, Géza bácsi szenvedélyes sakkozó, világ életében Nagy Mester szeretett volna lenni. — Sakk. i A huszár nagyot koppan az asztalon, a Mester szeme felcsillan. Valahonnan halk muzsika haitik. A hetvenegy esztendős Emma néni gyakorol. — Csak ne dicsérje a játékomat, mert most már bizony nehezek az ujjaim. Hanem a Pityukám, az még most is kitűnő zenész. — Mennyi idős a Pityukája? — ötvenkettőt töltötte Péter—Pálkor ... Az igazgatónő végigkalauzol a szobákon. Mindenütt rend és tisztaság. A „men- hely’ benyomása helyett a kellemes otthon ígéretét kelti minden. A virágok, a bútorok, a kandallók. Az udvaron elém top- a,pan egy jópofa öreg. Udvariasan bemutatkozik és megkér, hallgassam meg néhány frissen irt versét. Az igazgatónő kedves mosollyal kér elnézést és amikor a kapuhoz érünk, csak ennyit mond: — Hát így éltnek a ml öregjeink A réteken már bimbóban van az őszi «•* kikerics és hajnalonta csahos szelek fújnak a hegyek felöl. A nappalok még tiszták és fehérek, mint a menyasszony ruhája. Ahogy a határt járom, azon tűnődőm. hogy lassan-lassan eltűnnek a tarlók mindenütt és fekete hantok ágaskodnak elő a barázdákból. A nádasban is változik az élet. A torzsák között ugráló szöcskehad mintha csak álom lett volna, csendesebbek a pukkadt hasú békák is. A naptól összeaszott fű között a lápi világban az anyjuktól szakadt kis rókák keresnek átmeneti tanyát. A rét alján gólyák lépegetnek. Nem vadásznak, mint máskor, csak magabiztosan, méltóságteljesen sétálnak, mintha nekik teljesen mindegy lenne, hogy nyár van-e, vagy ősz. A falu felől is gólya úszik a légben és látszólag mozdulatlan szárnnyal navigál a rét felé. Egy kör. aztán leereszkedik ide, a rét aljába, a többiek közé. Megszámolom őket. öten vannak, közöttük minden bizonnyal a két öreg. ök óvatosabbak, lépegetésük is kecsesebb, méltóságteljesebb. Néha-néha megállnak, felsanditanak az égre. — Gyülekeznek a gólyák — szólít meg a vén kerülő és botjával a rét felé mutat. — Az idén már megy az én gólyám is... Később elmeséli, hogy tavaly a kútága- son, így, augusztus végén, megsérült az egyik fiatal gólya. Lábtörést állapított meg az állatorvos. A telet az istállóban töltötte, de nagy nehezen sikerült vele átvészelni tavaszig. Most indul ő is. Gyűrű van a lábán és rajta a felírás: Ápolta Végh János. Néhány ugrás és felröppen a csapat. Ki tudja, merre viszi őket nyugtalan, vándorélethez szokott szívük? — Hd — költöztek a szomszédba, más cégtábla mögé. a jó étvágyú vendégeket azonban ennyi változás nem zavarja, kitartanak Bányai Imre konyhái a meUett. — Mi a titka a jó hírnévnek? — Semmi különösebb: a jó ízesítés. Be keü kell tartani a „technológiát”, s emeüett. ügyelni kell. hogy csak friss és ió nyersanyagok kerüljenek felhasználásra. — Hányszor kóstolja az ételeket? — Mindent csak egyszer. — Kedvenc ételei? — Az összes főzeléket szeretem'. De legjobban * töltött káposztát, úgv ahogyan a feleségem szokta készíteni. — Több mint ezer ételt ismer. A sok közül melyikre emlékszik legszívesebben? — Bükkaljai vadászpecsenye. Nevezik „felsőtárká- nyi”-nák is. Ez az étel az én találmányom, legelőször én készítettem ilyet Egerben .. i Egy szelet sertéshús, egy szelet vadhús, s ez töltve egy szelet sonkával, szarvas- gombával, tojással; — A fizetése? — 1900 forint alap és plusz a jutalék. Az egész felmehet maximum 2400-ra. (Egy első éves pincértanulónak is több kerül a zsebébe ennél. Nejei 36 év áll a háta mögött...) Bállá István Az egri Park Szálló | főszakácsa, 47 évéből három évtizedet töltött eddig a főzőüstök, tűzhelyek és sütők mellett. Jóllehet a Tisza menti Nánán született, tősgyökeres egrinek számíthatja magát. Itt tanulta a szakmát. itt is dolgozott. Első állomása a „Kéményseprő” kisvendéglő volt, s azóta sok helyen megfordult. Elsősorban szakács, de van konyha- mészárosi segédlevele is, és megszerezte a vendéglői mestervizsgát ezek mellé. Ismeri a magyaros ételeket, de otthon érzi magát a csehszlovák és lengyel konyha titkaiba is. A melegkonyhás ételek mellett a Melegkonyhás ételek elkészítésének technikáját is remekül érti. — Az első étel, amit szakácsként készített? — A legegyszerűbb frissen- sült: pirított máj:.. A hatalmas konyhában főtt hagyma, sülő hús. lecsó, zsír, főzelékek és főtt tészták keveredett szaga. — Mi. szakácsok, a savanyú, romlott szagra reagálunk leginkább, erre va- 1968, augusztus 18., vasárnap gyünk a legérzékenyebbek. A többit bírja a gyomor. Én- magam a meleg vért. a hússzaftot és a meleg zsírt is éppúgy megiszom, akár más a vizet. — Kedvenc étele? — A leesés dolgokat szeretem, a töltött káposztát és a pörköltet is. Egyáltalán a szaftos ételeket. Azok felségesek. — Aki étellel dolgozik, hamar megtelik az illatokkal, szagokkal is. Étvágya? — Idebent csak egy tányér húslevest eeszem. Több nem megy. A vendégek jellegzetes, ízletes ételeiért szívesen felkeresik a Park Szálló éttermeit. Különösösen sok dicséretet kap Bállá István az itt megforduló külföldiektől. — Hogyan lesz valakiből jó szakács? — ... Legalább harminc év kell hozzá. A receptúra pontossága nem elég, az egyéni ízlést is bele kell vinni a munkába. Ma három év az „inas” idő. Ez túlontúl kevés az igazi tanulásra, öt, tíz év telik el a munkában, amikor azt mondhatja valaki, hogy pár száz ételt ismer. — Specialitásuk? — Legényfogó leves. Ezt az egész országban csak mi csináliuk, s a készítés módja titok. A leves töménységre leginkább a gulyásra hasonlít, íze kapros, savanykás. A magam szakácstudománya a paprikás krumplira, lecsóra és a rántott levesre terjed. Annyiféle ételt, amelyet a Park szakácsa készíteni tud. életemben sem ettem. Például itt van a romantikus hangzású „sült kappan kardon lángolva”, bélszínjava Duna módon, Budapest raguval vagy Imperiál módon. És őszintén bevallom, nem tudom, milyen lehet a borjúborda Orloff módra, a liba- májfilé rántva, de még az egyszerűbb savanyú vetrece is ismeretlen maradt eddig előttem. Egy kíváncsi kérdés: odahaza ki szokott főzni? A feleség vagy a főszakács? — Ha szabadnapos vagyok; szívesen főzök otthon is: Más napokon ez a feleségem dolga. Különben ő is Baüa- tanítvány. Én tanítottam meg főzni. Bállá István másokat is szívesen tanít a szakácsművészetre. Nyolc éve áll esténként katedrára a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola kereskedel- mi-vendéglátóipari osztályaiban. Férfiak, főzőkanállal? Bállá István és Bányai Imre szakácsok. S a főzőkanál — mesterségük eszköze. Művészei ők a szákácstudománynák. Nevük eddig észrevétlenül rejtőzött az étlapok sarkán. a frissensültek alatt... Pataky Dezső
