Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

SZOVJET REPÜLÖK ÜNNEPE Minden év augusztus 18-án ünnep­ük a Szovjetunióban a légiflotta napját. A legendás hírű szovjet re­pülők, amelyek élethalálharcban győzedelmeskedtek a fasiszta táma­dókkal szemben a Nagy Honvédő Háború éveiben, ma is legszilárdabb védelmezői a békének. A szovjet re­pülőgépek korszerűségükben egye­dülállók a világon: hőlégsugarasak, a hangnál gyorsabban repülnek, s a rakéták mellett különböző hatékony­ságú nukleáris fegyverek szállítására is alkalmasak. A TU-, AN- és az II— jslű gépek a világ 46 országába szál­lítanak utasokat, s útvonaluk hossza több mint 100 ezer kilométer. Előkészülete!* a Lenm-éyfordu!óra A Szovjetunióban már folynak az előkészületek Lenin születése 100. évfordulójának méltó megünneplésére. Or­szágszerte pártaktívákon vitatják meg a szovjet kommu­nistáknak a történelmi jubileummal kapcsolatos tenni­valóit. A folyóiratok Lenin életével és munkásságával össze­függő számos, eddig nem publikált dokumentációt közöl­nek. A szovjet könyvkiadók is bekapcsolódtak a jubileumi előkészületekbe. 1970-ig bezárólag több mint 600, a jubi­leummal foglalkozó kiadvány jelenik meg 175 milliós pél­dányszámban. Üjból kiadják az 55 kötetbe foglalt Len n összes műveit. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Mar­xizmus—Leninizmus tptézet és a Polityizdat (Politikai Könyvkiadó) öt kötetben gyűjti össze a Leninről szó’ó megemlékezéseket. Külön érdeklődésre tarthat számot, az Uljanov-család levelezése, amely egybegyűjtve első ízben lát majd napvilágot. Megjelenik még több Lenin-biográfia és újból kiadják Lenin tudományos életrajzát A készülő monográfiák közül kütönösen nagy figyel­met érdemelnek a ..Leninizmus és korunk filozófiája’’ „A leninizmus és a jelenkori esztétika”, valamint' a „Le­nin és a történettudomány” című művek. |SC1 CB fuSCBig&m­• z a is m«I as m, g A Mátravidéki Fémművek idei kollektív szerződésében sok más mellett azt is rögzí­tették, hogy az igazgató külön jutalomszabadsággal ts hono­rálhatja a legjobbak igyeke­zetét Eszerint az idén két tel­jes nappal hosszabbodik mind­azoknak a pihenőideje — akik az 1965., 1966., 1967. vagy ép­pen a mostani évben kiváló dolgozó kitüntetésben része­sülték, s további napokat kapnak a legjobb szocialista brigád tagjai és a 15 éves törzsgárdisták. Rendkívüli teljesítmények után termé­szetesen még ez az idő is hosszabbodhat, elérheti a 12 napot. Fegyelmi vétség esetén viszont már nem tekintik a korábbi magas kitüntetést sem: a jutalomszabadságból kizárják a hanyag, a felelőt­len embereket. Ez utóbbi sorsára idáig hé­ten jutottak a közel három­ezres létszámú gyárból —, de így is-csaknem hétszázan él­vezhetik a rendkívüli jutta­tást. Ebből a több mint félezer­nyi boldog ember közül be­szélgettünk a minap Izsó Jó­zsef garázsmesterrel, aki egyébként 1954. óta dolgozik Liszkóban — egy esztendő híján 15 éves törzsgárdista — s így „majdnem” öt napot kapott. — Most „csak” kettő jutott, jövőre esedékes több is — mondta — persze csak úgy, ha addig „be nem csúszik va­lami gikszer...” Jósolni persze nem akar, de mégis úgy érzi, hogy rosszra azért a jövőben is aligha szá­míthat, mivel eddig helyén volt az esze, a szíve, tudta a kötelességét s a szolgálatának hatodik hónapjában történt '„kiemelését” állandóan lelki- ismeretes munkával iparko­dott meghálálni. Annak idején rendben tar­totta a liszkóiak kezdő hat gépkocsiját, véleménye sze­rint jól irányította a kilenc tagú „legénységet” — a hét pilótát, meg a két szerelőt — s gondja van most is a hu­szonnégyre szaporodott jár­műre, meg a garázs 26-os csa­patára.- Nem esik soha nehezére, ha éppenséggel a pihenőnap­ján, vagy a fárasztó munka után esetleg éjszaka riaszt­ják terpesi házában, mindig talpon van, ha kötelessége szólítja. Maga is a gépkocsik alá fekszik ha szükséges, ;,kettes szemléket”, középja­vításokat vezet, próbautakon ellenőrzi az elvégzett munká­kat — s gyakran anyagbe­szerző. Messzire utazik, oly­kor napokat kilincsel egy-egy alkatrészért. Vajon miért ne folytathat­nám ugyanígy, tovább..? — kérdezte mosolyogva. — Ami különben azt a ju­talmul kapott két napot illeti: —- kanyarodik vissza eredeti’’' témára — hozzácsaptam a többihez. Aztán a múlt hó­nap közepén „fel is váltot­tam”: 10 napra a feleségem­mel együtt kiutaztam Romá­niába... A turistacsoporttal megnéztük Erdélyt, leruccan­tunk a tengerpartra, voltunk Mamaiában, Komstanzában, gyerekes örömmel gyűjtöget­tük az élményeket. Mivel­hogy: ez volt ez első külföldi utunk. „ — Mi lesz a maradékkal? — A mi falunkban, odaha­za Terpesen vasárnap tart­ják a búcsút, vendégeket hív­tunk erre még Makóról is. Régi találkozás örömére vi­gadunk s ezt aligha ússzuk meg „szárazon”. A hétfői pi­henőre rá kell áldoznom egy napot a szabadságból... A többi szabadságos nap pedig a disznóölésre, az év végi ün­nepek előtti készülődésre, a tüzelő beszerzésére s még ki tudja milyen váratlan alkal­makra kell Jó, hogy van mi­ből „gazdálkodnom” 6 örül­nék ha jövőre az én mostani „keretem” is további napok­kal nőne. Igyekszem is ezért, hiszen a jutalom elsősorban csak rajtam múlik... (gyónt) 20 éves az Egri Cipész Ktsz Évente 110 ezer pár cipő — exportra A közeljövőben ünnepük az Egri Cipész Ktsz dolgozói az üzem húszéves fennállá­sát, s ez alkalomból termé­keikből összeállított házi ki­állítás rendezését tervezik. A 280 dolgozót foglalkozta­tó üzem évente száztizezer pár cipőt gyárt exportra: nagyrészt a Szovjetunióba, valamint az angüai. a nyu­gatnémet, és a kanadai pia­cokra. Cipőik világszerte köz­kedveltek, mind fazon, mind a minőség szempontjából. N épszer flségük bizonyítéka: hogyha néha az egri leérté­kelt boltba is „csöppen” né­hány pár cipő, szinte pilla­natok alatt elkapkodják a vá­sárlók. A műhelyben mintegy 50 százalékban modem gépek segítségével dolgoznak. A kö­zelmúltban két új német gépet állítottak üzembe, amelyek a fizikailag legnehezebb mun­kafolyamatokat — így a cipő orr és sarok részének kapta­fára húzását — végzik nyolc ember helyett. Egy műszák­ban 3—400 pár lábbeüt „húz kaptafára” a gép A gépek által meggyorsult termelés eredményeképpen a ktsz vezetői ez év utolsó ne­gyedévére tervezik a 44 órás munkahét bevezetését, s 1969. elejére — ha a belkereskede­lem (s az ezt váró belföldi vásárlók) igénylik — hazai megrendelésre is készítenek divatos, vágott orrú. sötétszi- nű cipőikből. Férfiak, főzőkanállal • • Nevük szerényen rejtőzik az étlapok sarkán, a fris- sensültek alatt. Lehetnek bár szakmájuk művészei, tu­dós felkészültségű mesterei — képtelenek maradandót al­kotni. Egy-egy művük emlékét a nyelv ízlelő szemölcsei ugyan megőrzik, de elég egy korsó sör. egy nagyfröccs, vagy akár málnaszörp, szódavíz, s az apró ízek is tovatűn­nek. Szakácsok. Birodalmuk a konyha —* tűzhelyekkel, sü­tőkkel. hatalmas főzőüstökkel. Kilenckor kezdik a munkát, s mikor delet harangoznak, már az éhes vendég elé tálal­hatják a fűszeres illatú, párolgó levest, s más ízletes éte­leket. Eger, Széchenyi Étterem| A főszakács, a séf: Bányai Imre. — Mit ajánlana a mai ét­lapról? Leves nélkül... — Széchenyi-tál, Bükkal- jai vadászpecsenye, házi disz­nótoros és pacalpörkölt. — Ezeket ön is szereti? — Természetesen. Ezek a speciális ételeink. Közülük a pacalpörkölt és a házi disznó­toros a favoritok. ötvenhat éves, ősz hajú, szemüveges. Harminchat éve. 20 éves kora óta főzd a leg­különbözőbb ételeket .Ezer­nél több étek elkészítésének technikáját ismeri fejbőL S a gasztronómia meUett a cuk­rászat csínját-binját is érti, mert szakácssága előtt azt is művelte 3 esztendeig. Ar. élőd. a Vadászkürt konyhája hosszú idő óta jó hímek örvendett. A régi épület falait szétturták. át­A kastély, ahol negyedszázaddal ez­előtt még minden urak kénye-ked- vére történt, most csendes. A hajdan arany és kék színekre hangolt folyosók falai, az oszlopok, a pillérek szinte vakítanak a friss mésztől. A hallban két öreg sakkozik, a fo­telban egy galambfehér hajú asszony képes újságot nézeget. A vastag függönytől sötét tónusú ragyogás áraszt el mindent. A park tele van rózsákkal és semmivel sem alább- való, mint amikor Öméltósága kertésze tu­lajdon két kezével ültette ide a vagyont érő tulipánhagymákat. Megszólítom a sakkozókat. Ketten száz­hetvenegy évesek és mindössze egy eszten­deje a kastély lakói. — Jó itt. Igazán jó. Gyuri bácsinak a pipa ki nem esik a szájából, Géza bácsi szenvedélyes sakko­zó, világ életében Nagy Mester szeretett volna lenni. — Sakk. i A huszár nagyot koppan az asztalon, a Mester szeme felcsillan. Valahonnan halk muzsika haitik. A het­venegy esztendős Emma néni gyakorol. — Csak ne dicsérje a játékomat, mert most már bizony nehezek az ujjaim. Ha­nem a Pityukám, az még most is kitűnő zenész. — Mennyi idős a Pityukája? — ötvenkettőt töltötte Péter—Pálkor ... Az igazgatónő végigkalauzol a szobá­kon. Mindenütt rend és tisztaság. A „men- hely’ benyomása helyett a kellemes ott­hon ígéretét kelti minden. A virágok, a bú­torok, a kandallók. Az udvaron elém top- a,pan egy jópofa öreg. Udvariasan bemutat­kozik és megkér, hallgassam meg néhány frissen irt versét. Az igazgatónő kedves mosollyal kér el­nézést és amikor a kapuhoz érünk, csak ennyit mond: — Hát így éltnek a ml öregjeink A réteken már bimbóban van az őszi «•* kikerics és hajnalonta csahos sze­lek fújnak a hegyek felöl. A nappalok még tiszták és fehérek, mint a menyasszony ruhája. Ahogy a határt járom, azon tűnő­dőm. hogy lassan-lassan eltűnnek a tarlók mindenütt és fekete hantok ágaskodnak elő a barázdákból. A nádasban is változik az élet. A tor­zsák között ugráló szöcskehad mintha csak álom lett volna, csendesebbek a pukkadt hasú békák is. A naptól összeaszott fű kö­zött a lápi világban az anyjuktól szakadt kis rókák keresnek átmeneti tanyát. A rét alján gólyák lépegetnek. Nem va­dásznak, mint máskor, csak magabiztosan, méltóságteljesen sétálnak, mintha nekik teljesen mindegy lenne, hogy nyár van-e, vagy ősz. A falu felől is gólya úszik a lég­ben és látszólag mozdulatlan szárnnyal navigál a rét felé. Egy kör. aztán leeresz­kedik ide, a rét aljába, a többiek közé. Megszámolom őket. öten vannak, kö­zöttük minden bizonnyal a két öreg. ök óvatosabbak, lépegetésük is kecsesebb, méltóságteljesebb. Néha-néha megállnak, felsanditanak az égre. — Gyülekeznek a gólyák — szólít meg a vén kerülő és botjával a rét felé mutat. — Az idén már megy az én gólyám is... Később elmeséli, hogy tavaly a kútága- son, így, augusztus végén, megsérült az egyik fiatal gólya. Lábtörést állapított meg az állatorvos. A telet az istállóban töltötte, de nagy nehezen sikerült vele átvészelni tavaszig. Most indul ő is. Gyűrű van a lá­bán és rajta a felírás: Ápolta Végh János. Néhány ugrás és felröppen a csapat. Ki tudja, merre viszi őket nyugtalan, vándor­élethez szokott szívük? — Hd — költöztek a szomszédba, más cégtábla mögé. a jó ét­vágyú vendégeket azonban ennyi változás nem zavarja, kitartanak Bányai Imre konyhái a meUett. — Mi a titka a jó hírnév­nek? — Semmi különösebb: a jó ízesítés. Be keü kell tar­tani a „technológiát”, s emeüett. ügyelni kell. hogy csak friss és ió nyersanya­gok kerüljenek felhaszná­lásra. — Hányszor kóstolja az ételeket? — Mindent csak egyszer. — Kedvenc ételei? — Az összes főzeléket szeretem'. De legjobban * töltött káposztát, úgv aho­gyan a feleségem szokta ké­szíteni. — Több mint ezer ételt ismer. A sok közül melyik­re emlékszik legszíveseb­ben? — Bükkaljai vadászpe­csenye. Nevezik „felsőtárká- nyi”-nák is. Ez az étel az én találmányom, legelőször én készítettem ilyet Eger­ben .. i Egy szelet sertéshús, egy szelet vadhús, s ez töltve egy szelet sonkával, szarvas- gombával, tojással; — A fizetése? — 1900 forint alap és plusz a jutalék. Az egész felmehet maximum 2400-ra. (Egy első éves pincértanu­lónak is több kerül a zsebé­be ennél. Nejei 36 év áll a háta mögött...) Bállá István Az egri Park Szálló | főszakácsa, 47 évéből három évtizedet töltött eddig a fő­zőüstök, tűzhelyek és sütők mellett. Jóllehet a Tisza menti Nánán született, tős­gyökeres egrinek számíthatja magát. Itt tanulta a szak­mát. itt is dolgozott. Első ál­lomása a „Kéményseprő” kisvendéglő volt, s azóta sok helyen megfordult. Elsősor­ban szakács, de van konyha- mészárosi segédlevele is, és megszerezte a vendéglői mestervizsgát ezek mellé. Is­meri a magyaros ételeket, de otthon érzi magát a csehszlo­vák és lengyel konyha tit­kaiba is. A melegkonyhás ételek mellett a Melegkony­hás ételek elkészítésének technikáját is remekül érti. — Az első étel, amit sza­kácsként készített? — A legegyszerűbb frissen- sült: pirított máj:.. A hatalmas konyhában főtt hagyma, sülő hús. lecsó, zsír, főzelékek és főtt tész­ták keveredett szaga. — Mi. szakácsok, a sava­nyú, romlott szagra reagá­lunk leginkább, erre va- 1968, augusztus 18., vasárnap gyünk a legérzékenyebbek. A többit bírja a gyomor. Én- magam a meleg vért. a hús­szaftot és a meleg zsírt is éppúgy megiszom, akár más a vizet. — Kedvenc étele? — A leesés dolgokat szere­tem, a töltött káposztát és a pörköltet is. Egyáltalán a szaftos ételeket. Azok felsé­gesek. — Aki étellel dolgozik, ha­mar megtelik az illatokkal, szagokkal is. Étvágya? — Idebent csak egy tá­nyér húslevest eeszem. Több nem megy. A vendégek jellegzetes, íz­letes ételeiért szívesen felke­resik a Park Szálló éttermeit. Különösösen sok dicséretet kap Bállá István az itt meg­forduló külföldiektől. — Hogyan lesz valakiből jó szakács? — ... Legalább harminc év kell hozzá. A receptúra pon­tossága nem elég, az egyéni ízlést is bele kell vinni a munkába. Ma három év az „inas” idő. Ez túlontúl kevés az igazi tanulásra, öt, tíz év telik el a munkában, amikor azt mondhatja valaki, hogy pár száz ételt ismer. — Specialitásuk? — Legényfogó leves. Ezt az egész országban csak mi csináliuk, s a készítés módja titok. A leves töménységre leginkább a gulyásra hason­lít, íze kapros, savanykás. A magam szakácstudomá­nya a paprikás krumplira, lecsóra és a rántott levesre terjed. Annyiféle ételt, ame­lyet a Park szakácsa készíte­ni tud. életemben sem ettem. Például itt van a romantikus hangzású „sült kappan kar­don lángolva”, bélszínjava Duna módon, Budapest ragu­val vagy Imperiál módon. És őszintén bevallom, nem tu­dom, milyen lehet a borjú­borda Orloff módra, a liba- májfilé rántva, de még az egyszerűbb savanyú vetrece is ismeretlen maradt eddig előttem. Egy kíváncsi kérdés: oda­haza ki szokott főzni? A fe­leség vagy a főszakács? — Ha szabadnapos vagyok; szívesen főzök otthon is: Más napokon ez a feleségem dolga. Különben ő is Baüa- tanítvány. Én tanítottam meg főzni. Bállá István másokat is szívesen tanít a szakácsmű­vészetre. Nyolc éve áll es­ténként katedrára a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola kereskedel- mi-vendéglátóipari osztá­lyaiban. Férfiak, főzőkanállal? Bállá István és Bányai Imre szakácsok. S a fő­zőkanál — mesterségük eszköze. Művészei ők a szákácstudománynák. Ne­vük eddig észrevétlenül rejtőzött az étlapok sar­kán. a frissensültek alatt... Pataky Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents