Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

„Üzlethelyiséget keresek" című cikkünkre válaszol az illetékes Lapunk július 14-i, vasárnapi számában „Üzlethelyi­séget keresek” címmel cikket írtunk, amelyben egy rende- etre hivatkozva sürgettük az egykor kereskedelmi célo­dat szolgáló üzlethelyiségek felszabadítását. Cikkünkben mintegy harminc olyan üzlethelyiséget soroltunk fel, ame- yikben most irodák, raktárak és műhelyek vannak, noha azok nagy része alkalmas lenne kereskedelmi célokra is. A régi üzlethelyiségek visszaadását indokolja Eger üzlet- hálózatának zsúfoltsága s az áruellátás hiányosságai is. Cikkünkre Dobi Antal, az Egri Városi Tanács vb gazgatási osztályvezetője a következőket válaszolta: \ cikk alapvető mondani- .lójával egyetértünk, és üd­vözöljük azért, hogy a város .c.-eskedelempolitikai célki- 'éseinek egyik legnehezeb­ben megvalósítható kérdésé­ben támogatja a tanácsi akigazgatási szervek törek­ijeit. A városi tanács végrehajtó :'.ottsága már évekkel eze- itt határozott abban, hogy belvárosból fokozatosan ki ell telepíteni a raktárakat, ■ühelyeket és minden olyan evékenységet folytató válla­ltot, intézményt, amelynek em létkérdés az, hogy a bél- árosban legyen elhelyezve. Aa így felszabadult és koráb- >an is kereskedelmi ' célokat ágáló épületeket lehetőleg újból kereskedelmi célokra eil biztosítani. \ városi tanács vb szak- .zgatási szervei is e hatá­ri irat szellemében járnak el, es az utóbbi időben szemmel ható eredmények is ta- ■ sztalhatók e téren. (Kár, gy a cikk írója ezeket nem a meg.) induljunk közösen rövid ára a belváros utcáin, néz­zük meg. hogy a városi ta- r cs vb határozatának vég­re najtása rövid néhány év a .itt milyen eredménnyel v’ -t, hány volt raktár, iroda egyéb helyiség lett újból let. Kezdjük a Széchenyi utcán, ol a Textil Nagyker. volt lyén ma a sok ezer ember yét intéző OTP van, továb- tejbolt. és korszerű OFO- 1RT üzlet — volt raktár he- ai. Az OTP régi helyén ma „Dobos” cukrászda, a tra- helyén pedig korszerű oo ességbolt. a Magyar Nem­zeti Bank volt helyiségében ma a Centrum Áruház, a Széchenyi utca 13. szám alatt volt másik helyiségében pe­dig az egriek által régen óhajtott Képcsarnok műkö­dik. A 21. szám alatt egy volt raktárhelyiséggel bővült a női méretes szabóság. Rövi­desen eldől a Szakszervezeti Székház sorsa is, melynek a földszinti része — az eddigi tárgyalások alapján — szin­ten kereskedelmi célokat fog ■olgálni. A Bajcsy-Zsilinszki utcában lapkiadó vállalat volt iro- * helyiségeiben rövidesen zgnyílik a történelmi bor­lékhez illő, bor-mintabolt. A volt autóbuszmegálló he- ségeiben ma már a Bizo- r ínyi Áruház, és a cipőkel- ; bolt van elhelyezve. A kai és Kossuth utca sarkán Két nap alatt 18,3 műin forint írs \z Országos Takarékpénz- t • három hét múlva, szep- iy nber 9-én és 10-én Budá­ja s,ten tartja az I. az V. és a •f. békekölcsön kötvények i8, második félévi sorsolá­sát. Az első napon az I. béke- lcsönt húzzák, 90 400 köt- nyre 24.8 millió forintot .•sóinak ki. A második na- n az V. békekölcsönből 1700 kötvényre 49.9 millió •intőt, a VI. békekölcsön 2 000 kötvényére pedig 74.1 llió forint jut a szerencsés ertesekoek. A kétnapos húzáson a há- ,-n békekölcsönből összesen 82100 kötvényre mintegy 48.8 millió forint jut nyere- n Íny és törlesztés formájá­ban. (MTI) a volt irodák és raktárak he­lyén korszerű cukrászdát alakított ki a vendéglátóipari vállalat. A Marx K. út 8. szám alatt korábban volt színház raktár helyén ma a Széchenyi Étterem működik. Az Alkotmány utca 1. szám alatt a volt raktárból korsze­rű húsbolt és falatozó léte­sült, a 7. szám alatt volt szik- vízüzem helyén ma a hatósá­gi húsbolt vau. A Sándor Im­re utcában a volt kerékpár­műhely helyén ma falatozó áll a közönség rendelkezésé­re. A Dobó utca 24. szám alatt pedig nemrég nyílt meg a birkahúsüzlet. Csaknem húsz üzlethelyisé­get lehet felsorolni a belváros­ban, amely intézkedéseink során újból kereskedelmi cé­lokat szolgál. Tudjuk, hogy van még tennivaló és. hogy lassú ez a folyamat, de ez nem csupán elgondolás, ha­nem pénzkérdés is. Országos szervek is foglal­koznak Eger város kereske­delmi helyzetével. Az év vé­gére tudományos szinten el­készül Eger város kereslce- delmi hálózat-fejlesztési ter­ve, amely megalapozza és elősegíti a korszerű kereske­delmi hálózat kiépítését Jelenleg is vannak folya­matban olyan intézkedések, melyek a volt üzlethelyiségek felszabadítására irányulnak: így például a gázszolgáltató vállalat, az ügyvédi kamara, a fogtechnikai vállalat, a kö­zeljövőben megkezdik új székházaik építését. és a cikkben is kifogásolt, helyi­ségek újból szolgálhatják a vásárló közönség igényeit. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezenkívül is nagy erőfeszítéseket tesz a város kereskedelmi és vendéglátó­ipari ellátottságának javítá­sára. Ennek eredményeként az utóbbi időben több új ilyen létesítménnyel gazda­godott városunk, vagy gazda­godik a jövőben. Így például a Hadnagy úti lakótelepen Szuperett, a Lenin úton két ÁBC Áruház épült, és most épül a Lajosvárosban és a Báktai úton is. Felépül a Do­bó téren a minden igényt kielégítő új Centrum Áruház is. Nemrég létesült a Platán, az Agria Taverna is. A Kos­suth és a Hibay Károly utca sarkán pedig étterem és tu­ristaszálló épül. Reméljük, hogy az újság­cikk is megfelelő hatást gya­korolt a szóbanforgó vállala­tokra. és így a jövőben még további eredményeket fogunk elérni az üzlethelyiségek fel­szabadítása terén. Az igazgatási osztályvezető válasza vitathatatlan té­nyeket, eredményeket sorol. Cikkünkben mi, nem sorol­tuk fel ezeket az eredményeket, hiszen célunk nem az el­múlt évek munkájának értékelése volt, csupán a jelenleg még kallódó, más célokat szolgáló üzlethelyiségekre kí­vántuk felhívni a közvélemény és az illetékesek figyel­mét. Éppen ezért, most már a válasz írójával együtt is­mételjük: reméljük, a közeljövőben tovább fejlődik Eger kereskedelmi hálózata: az irodák, műhelyek és raktárak helyén is forgalmas üzletek lesznek s így kényelmesebben és gyorsabban vásárolhatnak majd az egriek és a megye- székhelyre érkező vendégek is. Halva született reflektorok Lassan két év© lesz, hogy fel­szerelték a fényszórókat az eg­ri minaret körül. Annak idején a Dobó Gimnázium tűzfalára is irányítottak reflektorokat, de azon kívül, hogy kipróbálták, és egy-egy alkalommal működ­tették őket. senki sem gyönyör­ködhetett. műemlékeink esti ki­világításában. Hogy miért nem? Erre nehéz lenne feleletet adni. így aztán arra is hiába keres­nénk választ, hogy — miért sze­relték hát fel a reflektorokat?! Dísznek? ... Így külsőleg egy­általán nem hatnak jól. Vi­szont. amikor az említett né­hány alkalommal fényárban fürdették a „célba vett** épüle­teket. örült az ember szíve, s nem hiszem, hogy a várost lá­togató akkori szerencsés turis­ták fintorogtak volna a nem tetszéstől. Másütt a felszerelt fényszórók működnek is, csu­pán Egerben születtek halva . . . Pedig —, de szép lenne az es- ténkint rendszeresen kivilágí­tott minaret, a székesegyház, » minorita templom, vagy éppen a gimnázium fala! Ha csak né­hány órára is. de megéri fejkat- tintani a már alaposan bepók- hálósodott villanykapcsolót. Az egrieknek is. az idegenforga­lomnak is. k. g. ÜNNEPI SZÁMVETÉS — Szeretnék még kitérni eddigi eredményeinkre!.., (Zsoldos Sándor rajza) A harmincas évek­ben a legnagyobb színházi dekonjunk­túra idején a jegye­ket negyed-, legjobb esetben féláron kí­nálták a színházak az embereknek. Ebben az időben történt, hogy a Fővárosi Ope­rettszínház pénztá­rosnője így fordult Sebestyén Dezsőhöz, a színház akkori igazgatójához: — Van itt valaki, aki egész áron akar jegyet váltani! K i- adh at om?! O Énekesek meghall­gatása volt a Városi Színházban. Amikor az egyik énekesnő- jelölt kijött a meg­hallgatásról, a töb­biek izgatottan meg­rohanták, hogyan si­került? — Nagyon jól — mondta —, de soha­Színészek, bohémek sem hittem volna, hogy egy színigazgató ilyen vallásos. — Miért"! — kér­dezték. — Mert amíg éne­keltem, mindig azt mondogatta: „Tejóis- ten, te jóisten.. O Csortos, ez a hatal­mas művész, amilyen különös ember volt, olyan különösen véle­kedett a dohányzás ártalmasságáról is. A Fészek Klubban, mi­alatt súlyos légzési nehézségek közben szívta egyik cigaret­tát a másik után, szóltak neki, hogy kész veszedelem, amit csinál — ne dohá­nyozzon annyit. Ellenkezést nem tú­róén így válaszolt: — Én nem hiszek abban, hogy a do­hányzás ártalmas. Egy barátom mesél­te, hogy az apja egész életében rengeteget dohányzott — és meg­halt 94 éves korában. A fia soha nem do­hányzott és meghalt 2 éves korában. O Sebestyén Géza egyik kollégáját Bu­dapestre szerződtet­ték. A színész felesége, fiatal primadonna, Kolozsvárott maradt. Géza megkérdezte a színésztől: — Itthagyod egye­dül ezt a ragyogóan szép, fiatal nőt? — Nézd — mondot' ta a színész — kétfé­le férfi van. Az egyik, ha megcsalja a fele­sége — öngyilkos lesz. — A másik be­megy a vendéglőbe és eszik egy rántott csir­két! Én az utóbbi faj­tához tartozom... Rövidesen ország­világ előtt köztudo­másúvá vált a szín­ház igazgatójának s a fiatal primadonnának szerelmi kapcsolata. Sebestyén Géza a kö­vetkező táviratot me­nesztette a Pestre szerződött színésznek: — Rendelheted a rántott csirkét! Sebestyén Mihály---nsztuf. 18, vasárnap Munkatársaink külföldön Őt t/itac Mondd el mindenkinek!” ff (Befejező rész.) Az út a Kocserinovo falun keresztül vezet a XIX. szá­zad közepén, a Rila-hegység- ben épült világhírű kolostor­hoz, amelyet méltán nevez­nek a Balkán-félsziget egyik legcsodálatosabb építményé­nek. Szépsége, háromemele­tes épületszámyai, templo­mának freskói, kanyargós, függő díszfaragású lépcsői, erkélyei, galériái valóban le- nyügözőek. Szépsége előtt, és ezt nemcsak a monda, ha­nem a történelem is így őrizte meg, a török szultán is meghajolt. Elvette ugyan az ország szabadságát, de meghagyta a kolostor füg- getle_nségét. S ugyancsak szép­ségének köszönheti második életben maradását is. A meg­szálló német csapatok is úgy menekültek el belőle, hogy a vitrinekben hagyták a fel­becsülhetetlen érfékü kincse­ket, s egyetlen karcolást sem ejtettek falain. Lehet ugyan, hogy nem humanitásból tet­ték, de épen hagyták ..; Kétszeresen is megérte fel­keresni a kolostort. Egyrészt mert valóban felejthetetlen, s másrészt falai között talál­koztam, isrnerkedtem meg Lamska Boronovval, a szó­fiai bútorgyár 27 éves gépla­katosával. Boronov még so­hasem járt Magyarországon, Lengyelországban, Németor­szágban, Angliában, Francia- oi'szágban, de ennek ellené­re kiválóan beszéli a magyar, a német, a lengyel, a francia, az angol nyelvet; Ahogyan mondta: hobbyja a nyelvta­nulás, jó a nyelvérzéke, és mint ahogy az eredmény is mutatja, a lelkesedéssel, az akarattal sem lehet baj. A fesztiválon bőven volt alkal­ma kamatoztatni nyelvtudá­sát A kolostorba is tolmács­ként érkezett, a lengyel és a szovjet fiatalokat kísérte el... De miért is örültem e ta­lálkozásnak? Mert Boronov- nak nagyon sok szimpatikus arca van. öt kitüntetés bizo­nyítja, hogy kitűnő lakatos, öt idegen nyelv tudása a „tanú” rá, hogy nem fecsérli el idejét, s tiszteli a könyvet a zenét és amit ki is hangsú­lyozott: rendkívül szeret vi­tatkozni, politizálni... — Nem tehetek róla, de engem minden érdekel. És hogy szeretek vitatkozni? Hát miért ne. Van miről s van kinek. örülök a jónak, szóvá teszem, kifo­gásolom a rosszat, az értel­metlent. Ez csak természetes. Megmondom neked őszintén, én nagyon örülök, hogy ná­lunk rendezték meg ezt a fesztivált. Tudod miért? Egy nagyon fontos kérdésre kap­tam választ. Nem tudom, ná­latok hogy van. de nálunk rendkívül naey aktivitással vitatkoznak a fiatalokról, vagy úgy is mondhatom, rólunk. Az egyik ezt mondja, a másik azt mondja, folyik a vita, s nincs közös nevező. Persze szerintem igen is van. Nem is lényegtelen, nem is kis dologban. Ez a fesztivál ékes bizonyságot adott arról, hogy a fiatalok, — feketék, fehé­rek, keletiek, nyugatiak —, igenis megértik egvmást, sze­retik az életet, alkotni, tenni vágynak, van bátorságuk véleményt mondani, vitat­kozni. Van közös nyelvük, céljuk, s ez nagyon nagy do­log. És van egy másik közös nevező is. Van nekem egy barátom, aki a fesztivál meg­az Itt járt nyugatiak ha ha­zamennek, rögtön szocializ­must csinálnak hazájukban, de azért azt egyáltalán nem kis dolognak tartom, hogy például a spanyolok vörös zászlóval, a görögök Lenin képével vonultak fel. az amerikaiak meg Hq Sí Minht éltették. Ezen nagyon is el lehet gondolkozni ..: Űjabb arcát ismertem meg Boronovnak. Ha egyszer el­kezd beszélni, mellette leg­feljebb csak bólogathat az ember.: , — Szóval, azt akarom én mondani, hogy a világ ifjúsá­ga, nagyon kis százaléktól eltérően, nagyon is érti egy­mást, tudja mi az, hogy béke, hogy háború. És hidd el, ezek a nyugatiak azért na­gyon sok mindenért irigyel­nek bennünket. Lehet, hogy több a felhőkarcoló, az ötsá- yos sugárút, a bár. a kocsi náluk, de hol van nekik olyan biztonság, nyugalom. A festőién szép rilai kolostor. nyitása előtt azt mondta: Várj csak, hogy tüntetnek majd a nyugatiak, verik a mellüket, hogy a mi kocsin­kat, pénztárcánkat nézzétek meg és aztán beszéljetek a szocializmusról. Ugye láttad, hogy mennyire nem így volt. Jó, nem äzl mondom, hogy perspektíva, elismerés, meg­becsülés, egymás segítése, felkarolása. mint nálunk vagy nálatok? Nem vagyok én szemellenzős. Tudom, hogy sok dologban előttünk járnak, de ám nem lehet mindent dollárral, fonttal xagy frankkal megvásárolni. Nekem ez a véleményem, ezt láttam, ezt tapasztaltam és ezt hajlottam tőlük. Szóval, hidd el, sokan cserélnének velünk ... Hangos beszédéből, szavait bizonyító, hangsúlyozó kéz­mozdulataiból sokan azt hit­ték, vitatkozunk, pedig csak „belelkesedtünk”.:: — Kíváncsi lennék, mi a te véleményed hazámról, a bolgár emberekről. Én nem tudok összehasonlítást tenni, én még nem jártam külföl­dön. Én csak azt tudom, ami nálunk volt és ami van. Hogy apámék heten voltak testvérek, hárman napszám­ból éltek, négyen cselédek voltak. Az én bátyám kohó­mérnök, a nővérem tanárnő, az öcsém most végzi a mező- gazdasági főiskolát, én meg jól kereső szakmunkás va­gyok. Tavaly nősültem, két szoba összkomfortos lakást kaptam vállalatomtól, már szépen be is rendeztük ás nem szenvedünk hiányt sem­miből. Ne érts félre, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem élhetnénk jobban, hogy nálunk mindenki jól keres, hogy nálunk mindenki­nek van lakása, hogy nálunk már itt van a Kánaán. Nem, szó sincs róla. De hogy any- nyi elégedett, nyugodt, bol­dog ember még sohasem élt ebben az országban, hogy ennyi gyár. út, iskola, kór­ház még sohasem 't éti­ben az országban, mint az eltelt húsz év alatt, az olyan biztos, minthogy ez a kolos­tor szép. s itt állunk a falai mellett. Nem tudom, hogyan érezted magad nálunk? Hogy ugyanazokat láttad-e, amit most elmondtam. Remélem, hogy igen. És ha így van, akkor mondd el majd min­denkinek, amit láttál nálunk, amit megtudtál rólunk, se­gíts te is abban, hogy a világ ne csak azt mondja rólunk, hogy igen. Bulgáriában sok a rózsa, a rózsaolaj. És gyér* tek el máskor is hozzánk ír­jatok. üzenjetek magatokról. Bármikor jöttök, örömmel szívesen várunk .. i Koós József

Next

/
Thumbnails
Contents