Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
fiz ősszel mintegy 20000 magyar turistát visz külföldre az IBUSZ Az IBUSZ Felszabadulás téri központjában szerdán Kolesza Sándor, a sajtó- és propagandaosztály vezetője sajtótájékoztatón számolt be az őszi utószezonra tervezett utazásokról, és a nemzetközi forgalom fejlesztéséről. Bejelentette, hogy az első félévben az IBUSZ szervezésében 148 000 külföldi vendég — jóval több mint a múlt év első felében — látogatott Magyarországra, s ugyanakkor mintegy 50 000 magyar turista utazott külföldre. Az őszi utószezon fokozottabb kihasználására gazdag programot állítottak össze. A világ egyik legnagyobb közszükségleti árubemutatójára, a szeptember 1-én nyíló lipcsei őszi vásárra öt különvo- natot indítanak. Mintegy 3000 turistát, főleg közszükségleti árukat gyártó iparágak szakembereit viszik a hétnapos lipcsei útra, amelynek keretében üzemlátogatások lebonyolításáról is gondoskodnak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen az összes európai szocialista országba mezőgazdasági tapasztalatcsere-látogatásokat szerveznek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása évfordulója tiszteletére rendezett magyar—szovjet baráti találkozókra hat különvo- nattal 1800—2000 magyar turista látogathat nyolc—tíz napra Kijevbe, Leningrádba és Moszkvába. A hat különvonat közül négyet vidéki városból, Szekszárdról, Egerből, Salgótarjánból és Nyíregyházáról indítanak. Szeptember közepétől október végéig nyolc- és tizenöt napos utakat szerveznek Kairóba és Alexandriába, illetve Luxorba, Asszuánba és Alexandriába. Az őszi hónapokon ösz- szesen mintegy 20 000 magyar turista társasutazását szervezi meg az IBUSZ. Az idei társasutazások legkülönlegesebb, egyben leghosszabb útja a Kanári-szigetekre szervezett utazás. December 18-án indulhat majd 100 magyar turista a Báthory nevű lengyel hajóval, hogy a Kanári-szigeteken szilveszterezzen. A 25— 26 napos úton érintik többek között Koppenhágát, Londont, Madeirát, Gibraltárt és Lisszabont. A részvételi díj 22 000—25 000 forint, de jóval olcsóbb, mindössze 1500— 2000 forintos külföldi szil- veszterezésre is lehetőséget nyújtanak Zakopanéban, a Tátrában és a Szász-Svájc- ban. A társasutazások lebonyolításának fejlesztésére Magyarországon és külföldön is újabb IBUSZ-irodákat nyitnak. Augusztus közepén adják át Kecskeméten a huszadik nagy vidéki IBUSZ-iro- dát, s szeptemberben már avatják Kiskőrösön a huszonegyediket. Jövőre Moszkvában, Berlinben, Londonban rendeznek utazási irodát be önállóan vagy a külföldi partnerekkel közösen. Az IBUSZ a szokásosnál hónapokkal hamarabb megkezdte a jövő évi utazási megállapodások előkészítését. A korai megállapodások alapján tehát jóval gondosabban készíthetik elő a jövő évi külföldi utakat és a hazánkba érkező vendégek programját. Újabb sivatagi dráma a Sziua-oázis körül KAIRÖ (MTI): A sivatagban eltévedt orvoscsoport esete után újabb dráma foglalkoztatja az egyiptomi sajtót: az egészség- ügyi minisztérium egyik missziójának története. A minisztériumból öttagú esoport indult Alexandriába, majd a tengerparti Marsza-' Matruhba, hogy onnan a Szi- va-oázisba látogasson. A sivatagi úton a még rómaiak által épített ciszternákból vízmintákat kellett venniök, hogy megállapíthassák: alkalmas-e ivóvíz tárolására. A csoport egy orvosból, egy mérnökből, egy technikusból, egy gépkocsivezetőből és egy helyismerettel rendelkező vezetőből állott. A missziót sikeresen végrehajtották, majd a Sziva-oázisból elindultak a Az Izraeliek 50 ezer pal észt inait akarnak deportálni KAIRÓ (MTI): A kairói lapok tudósításai szerint a jordániai Husszein hídnál drámai események zajlottak le. A hidat a jordán hatóságok lezárták, hogy megakadályozzák tízezer Palesztinái menekült deportálását. Az izraeli megszálló hatóságok módszeresen eltávolítják a Palesztinái menekülteket a gázai övezetből és elhatározták 50 ezer Palesztinái kitelepítését a Jordán folyó keleti partjára! Az arab államok U Thant közbenjárását kérték a deportálás megakadályozására, de Izrael ennek ellenére megkezdte az 50 ezer palesztinai elhurcolását. Az első tízezer menekültet egy Jerikó mellett felállított táborba szállították. Az ellenállás leküzdésére az izraeliek tankokat vetettek be. Tankok kísérték azokat az autóbuszokat is, amelyeken a palesztinaiakat a jerikói táborból a Jordán hídjához szállították. A jordán őrség azonban lezárta a hidat. Az izraeli erők megtorlásul tüzet nyitottak a jordán állásokra. A tűzpárbaj órákon át tartott s ezalatt az autóbuszok visszavitték a menekülteket a jerikói táborba. A kairói lapok szerint az arab államok nevében háromtagú delegáció kereste fel az ENSZ- ben U Thant főtitkárt és a Husszein hídnál lezajlott események kapcsán ismét kérte, hogy az ENSZ küldjön haladéktalanul megfigyelőket a helyszínre a deportálások ügyének kivizsgálására. Az Ahram szerint minden eszközt igénybe kell venni az izraeli terv keresztülhúzása érdekében. Az Akhbar vezércikke felhívja a palesztinaiakat: ha kell életük árán is fejtsenek ki ellenállást az izraeli de- portálókkal szemben! sivatagon át Marsza-Matruh felé. Itt út nincs. A sofőr kevésbé köves és kátyús csapást keresve letért az ösvényről és eltávolodott a távíró- oszlopok sorától. Több kilométerre a járt csapástól s kocsi két kereke defektet kapott. A szétszakadt abroncsok egyikét tudák csak pótolni, a másikat megpróbál-1 tak ruhadarabokkal kitömni, de hiába: a kocsi a homokban elakadt. Amikor a csoport vize és élelme is elfogyott, az eltévedt utasok helyzete válságossá vált. A vezető gyalog elindult, hogy segítséget hozzon. Mire rátaláltak az eltűntek keresésére küldött autósok, nyelve megdagadt, szája kisebesedett, lábai felmondták a szol- gáltot és meghalt, anélkül, hogy megjelölhette volna társainak tartózkodási helyét. Huszonegy autó és három repülőgép kereste az eltűnteket... Közben négy nap telt el, a megrekedt kocsi négy utasát szerencséjükre az utolsó pillanatban megtalálta és Marsza-Matruhba szállította egy autó. MOSZKVA: „Kennedy elnök 1036 napja” címmel könyv jelent meg Moszkvában John Kennedy elnökösködéséről. A könyv főként az Egyesült Államok belpolitikájával foglalkozik a Kennedy kormányzat idején. Szerzője Anatolij Gro- miko, a jogtudományok kandidátusa. FHENJAN: Az Egyesült Államok folytatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló provokációkat. A Népi Korea hírügynökségének jelentése szerint szerdán reggel amerikai csapatok tüzérségi tűz alá vették a demi- litarizált övezetnek a KNDK felé eső részét DAR ES SALAAM: A közelmúltban tartották meg^ Dar es Salaamban a Frelimo, a mocambiquei nemzeti felszabadítási front kongresszusát, közölték a szervezet vezetői. A Frelimo amelynek célja Mocambique felszabadítása a portugál gyarmatosítók igája alól, elnökévé ismét Eduardo Mond lane-t választotta. A kongresszust Mocambique azon területén tartották, amelyet már felszabadítottak a portugál elnyomás alóL NICOSIA: Véget ért a ciprusi távközlési dolgozók sztrájkja. Ma- kariosz elnök megígérte, hogy egy héten belül tárgyalások kezdődnek az alkalmazottak és munkaadók között a vitás kérdések megoldására. A négynapos sztrájk következtében megszakadt a telefonkapcsolat Ciprus és a külföldi országok között, s görög és angol járatok repülőgépei nem szálltak le Cipruson. BUKAREST: A román sajtó szerdán közölt a román kormánynak a lengyel kormányhoz intézett jegyzékét, amely szerint Len gyelországban az utóbbi időben elferdítve mutatják be Romániának a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontját. A törökországi út mérlege Véget ért Péter János külügyminiszter egyhetes látogatása a Török Köztársaságban. A magyar—török megbeszélések új fejezetet jeleznek a két ország kapcsolataiban, amelyek évszázadok viharaiba, népünk több generációs súlyos megpróbáltatásaiba nyúlnak vissza. De nemcsak ilyen vonatkozásai vannak a magyar—török történelmi kapcsolatoknak. Nem véletlen, hogy külügyminiszterünk avatta fel Rodostóban, a megújhodott régi Rákóczi-házban azt a kiállítást, amely az elbukott magyar szabadságküzdelmek bujdosó vezérei, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos törökországi tartózkodásának és egyben a török —magyar történelmi kapcsolatoknak dilit emléket. Nagyjaink egykor török földön leltek menedéket; emlékük ápolásával azokra az évtizedekre utalunk, amikor Törökország segítőnk volt a Habsburg-ellenes szabadságharcban. Az elmúlt évszázadok történelmi emlékeinek felidézése is hozzájárult a két ország kapcsolatainak mélyítéséhez és a szombaton véget ért tanácskozások eredményességéhez. Törökország és hazánk a társadalmi fejlődés különböző útját járják, ez azonban nem akadályozza, hogy egyetértésre jussunk a világot érintő fontos kérdésekben, s hogy együttműködjünk a két ország érdekeiből fakadó problémák megoldásában. Ezt lehetővé teszi az a kedvező légkör, ameh/nek kialakításában természetesen része van a realitások iránt fogékonynak mutatkozó jelenlegi ankarai kormánynak is. Igaz: Törökország nem mondott le a NATO és a CENTO nevű katonai szövetségekben vállalt tagságáról, de politikai körei mindinkább felismerik, hogy nem létezik az a veszély, amelynek ürügyén ezeket a paktumokat létrehozták. A jelenlegi török vezetők fenntartásokkal fogadják elődeiknek az állítólagos „szovjet fenyegetésről” hangoztatott nézeteit, s az elmúlt esztendőkben határozott lépéseket tettek a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal való kapcsolataik szélesítésére, Caglayangil is ennek szellemében nyilatkozott a magyar—török kapcsolatok fejlesztéséről. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény bizonyítja, hogy a békét szolgáló számos fontos kérdésben egyetértés alakult ki a felek között. A magyar—török kapcsolatok további bővítése érdekében hívta meg Péter János magyarországi látogatásra Demirel miniszterelnököt és Caglayangil külügyminisztert. Külügyminiszterünk látogatása hasznos hozzájárulás volt a két ország közötti kapcsolatok rendezéséhez, fejlesztéséhez. S. T. Szuronyos puskákkal a tüntető diákok ellen MEXICO (MTI): A mexikói fővárosban kedd délután nagyobb diákcsoport szállta meg azt a körzetet, ahol a mexikói belügyminisztérium van. A diákok a fontosabb útvonalakat, felborított autóbuszokkal torlaszolták el. A szét- oszlatásukra kivezényelt katonák szuronyos puskákkal könnyfakasztó gránátokkal kezdték el a „tisztogatást”. Ennek következtében nyolc diák meghalt A diákok a katonák szuronyrohamát benzines üvegekkel próbálták visszaszorítani. Ekkor a rendőrök nagynyomású tűzoltó- fecskendőkkel oszlatták szét a tömeget. Egyes jelentések szerint néhány tanintézményt, amelyet kedden reggel megszállt a katonaság, kiürítettek. A mexikói oktatásügyminiszter elrendelte, hogy a műszaki egyetemhez tartozó összes intézmény munkáját azonnal beszünteti. Villahermosa-ban Tabasco állam fővárosában szintén tüntetésekre került sor, amikor a rendőrség összecsapott háromezer főnyi diákkal. Montevideóból, Uruguay fővárosából is diáktüntetésekről érkezett hír. A katonaság rátámadt a tüntető diákokra és brutális kegyetlenséggel verte szét őket. Az argentínai Rosario városban Ongania elnök ellen rendeztek tüntetést. A rendőrség letartóztatta a diákok vezetőit Sajtószabadság és felelősség Két és fél millió hektoliternyi tárolóhely Tárja az új bort Mint az állami pincegazdaság vezetői elmondottak, az idén jó szőlőtermésre lehet számítani, s ennek megfelelően nagy gonddal készülnek fel az új bor fogadására. A szüret valószínűleg augusztus utolsó vagy szeptember első napjaiban kezdődik meg Apostag környékén, majd Heves megye néhány korai bortermő vidékén, szeptember közepe táján pedig már az egész országban szüretelnek. Erx-e az időpontra az állami pincegazdaság mintegy 600 állandó telephelyén az eddiginél is több átvevő részleg működik majd, hogy elkerüljék a hosszabb várakozást. A pincék befogadóképessége az idén ismét 100 000 hekHSniiimn Í9t>8. augusztus 1., csütörtök toliterrel bővül. Mivel az elmúlt két esztendőben is jelentős beruházásokat hajtottak végre. most összesen mintegy két és fél millió hektoliter új bort tudnak fogadni, ezenkívül a gazdaságokat bértárolással is megbízzák. Így az államnak megvásárlásra felajánlott bort teljes egészében el tudják helyezni. A palackozóik is felkészültek az új idényre. A meglévő gépeket rendbe hozták, Kecskeméten pedig már felszerelték az új gépsort, amely óránként 4000 palackot tud megtölteni. Az idén mintegy 50 000 hektoliterrel több bort hoznak forgalomba palackozva, mint tavaly. Összesen 110 millió palack magyar bor ke rül forgalomba itthon és külföldön. A mostani idény ben első ízben egyébként az állami pincegazdaság a mezőgazdasági nagyüzemeknek és szövetkezeti csoportoknak megtéríti az átvevőhelyre szállítás fuvarköltségét Aki a napi híreket, tudósításokat figyelmesen olvassa, észreveheti, hogy a csehszlovákiai belső fejlődés egyik rendkívül ellentmondásos — és tegyük hozzá: nyugtalanító — mozzanata az a mód, ahogyan egyes ottani sajtóorgánumok visszaélnek a szocialista demokrácia által biztosított szabadságjogokkal. A sok közül talán egyetlen példa is világosan szemlélteti, hogy mire gondolunk. Két újság, a Smena és a Mlada Fronta, arra a napra, amelyen a szovjet és a csehszlovák pártközi megbeszélések elkezdődtek, ötperces országos tüntető munkabeszüntetést javasolt. Könnyű belátni, hogy egy ilyen indítvány, amelyet a csehszlovák vezetők visszautasítottak, sok mindent szolgálhat, csak egyet nem: azt, hogy segítse a szovjet—csehszlovák pártközi tárgyalások kedvező légkörének kialakítását. ]Vf árpedig nyilvánvaló, hogy egy olyan történelmi pillanatban, amely mind az ország belső helyzete, mind pedig a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatok szempontjából rendkívül felelősségteljes, legalábbis elvárható lenne, hogy azok, akiknek szava a modern technika jóvoltából egyszerre tíz- és százezrekhez jut el, felmérjék egy-egy ilyen felhívás várható visszhangját, hatását Semmiképpen sem vezethet jóra az, ha a csehszlovák újságok (vagy sok közülük) nem veszik kellőképpen figyelembe a sajtószabadságnak a másik oldalát is: az írástudók, a sajtó felelősségét. Hadd tegyük hozzá, hogy erre a felelősségre nálunk sokan nagyon szomorú történelmi tapasztalat árán ébredtek rá Mondhatná valaki azt is: tőlünk, innen a szomszédból nehéz megítélni, hogy egy- egy, hatásában provokatív csehszlovákiai sajtóhangot milyen szándék vezérelt. De, ha feltételezzük is az indítékok jóhiszeműségét, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy hatás és következmény soha nem csupán a szándékon múlik. Kivált így van ez a sajtó esetében, ahol a leírt szó — a modern tudományos kutatások tanúsága szerint — szinte annyiféle hatással lehet, ahányan olvassák. Amikor hetekkel ezelőtt napvilágot látott a Kétezer szó című felhívás, éppen az egyik csehszlovák vezető, Josev Smrkovsky figyelmeztette ennek, a — véleményünk szerint — ezerkilencszázötven- hatos ízű iratnak a szerzőit, hogy az emberek szemét nem az általános és hangzatos csengésű elvi megfogalmazások ragadják meg, kétezer, vagy akár több ezer szóból sem, hanem — az a néhány, amely „kézzelfogható” dolgokat mond: sztrájkra, tüntetésre, bojkottra agitál, mozgósít. Korántsem mindegy tehát, hogy a sajtó, s a televízió milyen irányban hangolja — és szervezi — a közvéleményt. A szenvedélyek felkorbácsolása pedig beláthatatlan következményekkel járhat. A sajtószabadság — ép** pen a fent vázolt felelősség miatt — semmiesetre sem jelenthet szabadosságot. Emberileg lehet érthető — különösen ott, ahol sokáig más volt a gyakorlat — a szókimondás mámora, de társadalmi tényezőként a mámor, a bódulat veszedelmes dolog. Hajlamossá teheti az embert, hogy megfeledkezzék arról az alapvető igazságról, hogy sem a demokrácia, sem az általa biztosított sajtószabadság nem elvont fogalom, hanem társadalmilag osztályérdekek révén, tartalmát és célját tekintve, nagyon is meghatározott dolog. A csehszlovák sajtó egy részben ez a feledékenység odáig fajul, hogy egyik-másik lap szerkesztősége tág teret ad az állítólag egyéni véleményt képviselő jobboldali, objektíve a szocialista társadalmi rend ellen izgató fellépéseknek, de nem talál helyet a szocializmus mellett egyértelműen fellépő cikkírók véleményének publikálására. Különös, fejtetőre állított sajtószabadság az ilyen! Arról nem is szólva, hogy ha a csehszlovákiai megújhodási folyamat részvevői komolyan veszik azt, amit emberségről és erkölcsről SrSűuóhu, azjior joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon az-e a tisztességes — és tegyük hozzá: bátor — kiállás, ha valaki kényelmesen együtt úszik az árral, vagy pedig az, ha állampolgári és újságírói felelősségét felismerve vállalja a kockázatot, hogy teljesítse küldetését akkor is, ha annak nem egyértelmű taps a jutalma. A mi felfogásunk szerint az a szocialista demokrácia, az a szocialista sajtószabadság, ami a dolgozó emberek boldogulását, vagyis — ahogy mondani szoktuk — a szocializmus építését a legjobban szolgálja. Ez természetesen korántsem azt jelenti, hogy nem lehet vita, ellenvélemény. Csupán azokra a termékenyítő eszmecserékre hivatkozunk, amelyek a hazai, napi- és hetilapokban, vagy méginkább az elmélyültebb elemzésre, vitára „alkalmilag” alkalmasabb, nagyobb terjedelmű, folyóiratok hasábjain gyakorlatilag napirenden vannak, sokszor „kényesnek” tartott témákról is. C zerintünk a sajtósza^ badságnak ez a felelős, az ország, az emberek holnapja iránt elkötelezett felfogás a helyes. S miután volt részünk az ellenkező előjelű, vagdalkozó „sajtószabadságból” is — és láttuk» hogy mire vezetett, értheti ha aggodalommal fogadjul amikor egy baráti, szocialista országban Uven -.teanaps” sajtószabadság bontakozik ki.