Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

fiz ősszel mintegy 20000 magyar turistát visz külföldre az IBUSZ Az IBUSZ Felszabadulás téri központjában szerdán Kolesza Sándor, a sajtó- és propagandaosztály vezetője sajtótájékoztatón számolt be az őszi utószezonra tervezett utazásokról, és a nemzetkö­zi forgalom fejlesztéséről. Be­jelentette, hogy az első fél­évben az IBUSZ szervezésé­ben 148 000 külföldi vendég — jóval több mint a múlt év első felében — látogatott Ma­gyarországra, s ugyanakkor mintegy 50 000 magyar turis­ta utazott külföldre. Az őszi utószezon fokozot­tabb kihasználására gazdag programot állítottak össze. A világ egyik legnagyobb köz­szükségleti árubemutatójára, a szeptember 1-én nyíló lip­csei őszi vásárra öt különvo- natot indítanak. Mintegy 3000 turistát, főleg közszükségleti árukat gyártó iparágak szak­embereit viszik a hétnapos lipcsei útra, amelynek kere­tében üzemlátogatások lebo­nyolításáról is gondoskodnak. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériummal és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal közösen az összes európai szocialista or­szágba mezőgazdasági ta­pasztalatcsere-látogatásokat szerveznek. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom és a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulása évfordulója tiszteletére ren­dezett magyar—szovjet bará­ti találkozókra hat különvo- nattal 1800—2000 magyar tu­rista látogathat nyolc—tíz napra Kijevbe, Leningrádba és Moszkvába. A hat külön­vonat közül négyet vidéki vá­rosból, Szekszárdról, Egerből, Salgótarjánból és Nyíregyhá­záról indítanak. Szeptember közepétől október végéig nyolc- és tizenöt napos uta­kat szerveznek Kairóba és Alexandriába, illetve Luxor­ba, Asszuánba és Alexandriá­ba. Az őszi hónapokon ösz- szesen mintegy 20 000 magyar turista társasutazását szer­vezi meg az IBUSZ. Az idei társasutazások leg­különlegesebb, egyben leg­hosszabb útja a Kanári-szi­getekre szervezett utazás. December 18-án indulhat majd 100 magyar turista a Báthory nevű lengyel hajó­val, hogy a Kanári-szigete­ken szilveszterezzen. A 25— 26 napos úton érintik többek között Koppenhágát, Lon­dont, Madeirát, Gibraltárt és Lisszabont. A részvételi díj 22 000—25 000 forint, de jó­val olcsóbb, mindössze 1500— 2000 forintos külföldi szil- veszterezésre is lehetőséget nyújtanak Zakopanéban, a Tátrában és a Szász-Svájc- ban. A társasutazások lebonyolí­tásának fejlesztésére Ma­gyarországon és külföldön is újabb IBUSZ-irodákat nyit­nak. Augusztus közepén ad­ják át Kecskeméten a husza­dik nagy vidéki IBUSZ-iro- dát, s szeptemberben már avatják Kiskőrösön a huszon­egyediket. Jövőre Moszk­vában, Berlinben, London­ban rendeznek utazási iro­dát be önállóan vagy a kül­földi partnerekkel közösen. Az IBUSZ a szokásosnál hónapokkal hamarabb meg­kezdte a jövő évi utazási megállapodások előkészíté­sét. A korai megállapodások alapján tehát jóval gondo­sabban készíthetik elő a jö­vő évi külföldi utakat és a hazánkba érkező vendégek programját. Újabb sivatagi dráma a Sziua-oázis körül KAIRÖ (MTI): A sivatagban eltévedt or­voscsoport esete után újabb dráma foglalkoztatja az egyiptomi sajtót: az egészség- ügyi minisztérium egyik missziójának története. A minisztériumból öttagú esoport indult Alexandriába, majd a tengerparti Marsza-' Matruhba, hogy onnan a Szi- va-oázisba látogasson. A si­vatagi úton a még rómaiak által épített ciszternákból vízmintákat kellett venniök, hogy megállapíthassák: al­kalmas-e ivóvíz tárolására. A csoport egy orvosból, egy mérnökből, egy technikusból, egy gépkocsivezetőből és egy helyismerettel rendelkező ve­zetőből állott. A missziót si­keresen végrehajtották, majd a Sziva-oázisból elindultak a Az Izraeliek 50 ezer pal észt inait akarnak deportálni KAIRÓ (MTI): A kairói lapok tudósításai szerint a jordániai Husszein hídnál drámai események zajlottak le. A hidat a jordán hatóságok lezárták, hogy megakadályozzák tízezer Pa­lesztinái menekült deportá­lását. Az izraeli megszálló hatóságok módszeresen eltá­volítják a Palesztinái mene­külteket a gázai övezetből és elhatározták 50 ezer Palesz­tinái kitelepítését a Jordán folyó keleti partjára! Az arab államok U Thant közbenjárá­sát kérték a deportálás meg­akadályozására, de Izrael en­nek ellenére megkezdte az 50 ezer palesztinai elhurcolását. Az első tízezer menekültet egy Jerikó mellett felállított táborba szállították. Az el­lenállás leküzdésére az izra­eliek tankokat vetettek be. Tankok kísérték azokat az autóbuszokat is, amelyeken a palesztinaiakat a jerikói tá­borból a Jordán hídjához szállították. A jordán őrség azonban lezárta a hidat. Az izraeli erők megtorlásul tüzet nyitottak a jordán állásokra. A tűzpárbaj órákon át tar­tott s ezalatt az autóbuszok visszavitték a menekülteket a jerikói táborba. A kairói lapok szerint az arab álla­mok nevében háromtagú de­legáció kereste fel az ENSZ- ben U Thant főtitkárt és a Husszein hídnál lezajlott ese­mények kapcsán ismét kérte, hogy az ENSZ küldjön hala­déktalanul megfigyelőket a helyszínre a deportálások ügyének kivizsgálására. Az Ahram szerint minden esz­közt igénybe kell venni az izraeli terv keresztülhúzása érdekében. Az Akhbar vezércikke fel­hívja a palesztinaiakat: ha kell életük árán is fejtsenek ki ellenállást az izraeli de- portálókkal szemben! sivatagon át Marsza-Matruh felé. Itt út nincs. A sofőr ke­vésbé köves és kátyús csa­pást keresve letért az ösvény­ről és eltávolodott a távíró- oszlopok sorától. Több kilo­méterre a járt csapástól s kocsi két kereke defektet ka­pott. A szétszakadt abron­csok egyikét tudák csak pó­tolni, a másikat megpróbál-1 tak ruhadarabokkal kitöm­ni, de hiába: a kocsi a ho­mokban elakadt. Amikor a csoport vize és élelme is el­fogyott, az eltévedt utasok helyzete válságossá vált. A vezető gyalog elindult, hogy segítséget hozzon. Mire ráta­láltak az eltűntek keresésé­re küldött autósok, nyelve megdagadt, szája kisebese­dett, lábai felmondták a szol- gáltot és meghalt, anélkül, hogy megjelölhette volna társainak tartózkodási he­lyét. Huszonegy autó és há­rom repülőgép kereste az el­tűnteket... Közben négy nap telt el, a megrekedt kocsi négy utasát szerencséjükre az utolsó pillanatban meg­találta és Marsza-Matruhba szállította egy autó. MOSZKVA: „Kennedy elnök 1036 nap­ja” címmel könyv jelent meg Moszkvában John Kennedy elnökösködéséről. A könyv főként az Egyesült Államok belpolitikájával foglalkozik a Kennedy kormányzat ide­jén. Szerzője Anatolij Gro- miko, a jogtudományok kan­didátusa. FHENJAN: Az Egyesült Államok folytat­ja a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság ellen irányu­ló provokációkat. A Népi Korea hírügynökségének je­lentése szerint szerdán reg­gel amerikai csapatok tüzér­ségi tűz alá vették a demi- litarizált övezetnek a KNDK felé eső részét DAR ES SALAAM: A közelmúltban tartották meg^ Dar es Salaamban a Frelimo, a mocambiquei nemzeti felszabadítási front kongresszusát, közölték a szervezet vezetői. A Frelimo amelynek célja Mocambique felszabadítása a portugál gyarmatosítók igája alól, el­nökévé ismét Eduardo Mond lane-t választotta. A kong­resszust Mocambique azon területén tartották, amelyet már felszabadítottak a por­tugál elnyomás alóL NICOSIA: Véget ért a ciprusi távköz­lési dolgozók sztrájkja. Ma- kariosz elnök megígérte, hogy egy héten belül tárgyalások kezdődnek az alkalmazottak és munkaadók között a vitás kérdések megoldására. A négynapos sztrájk kö­vetkeztében megszakadt a te­lefonkapcsolat Ciprus és a külföldi országok között, s görög és angol járatok repü­lőgépei nem szálltak le Cip­ruson. BUKAREST: A román sajtó szerdán kö­zölt a román kormánynak a lengyel kormányhoz intézett jegyzékét, amely szerint Len gyelországban az utóbbi idő­ben elferdítve mutatják be Romániának a nemzetközi kér­désekben elfoglalt álláspont­ját. A törökországi út mérlege Véget ért Péter János külügyminiszter egyhetes látoga­tása a Török Köztársaságban. A magyar—török megbeszélé­sek új fejezetet jeleznek a két ország kapcsolataiban, ame­lyek évszázadok viharaiba, népünk több generációs súlyos megpróbáltatásaiba nyúlnak vissza. De nemcsak ilyen vo­natkozásai vannak a magyar—török történelmi kapcsolatok­nak. Nem véletlen, hogy külügyminiszterünk avatta fel Ro­dostóban, a megújhodott régi Rákóczi-házban azt a kiállítást, amely az elbukott magyar szabadságküzdelmek bujdosó ve­zérei, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Kos­suth Lajos törökországi tartózkodásának és egyben a török —magyar történelmi kapcsolatoknak dilit emléket. Nagyjaink egykor török földön leltek menedéket; emlékük ápolásával azokra az évtizedekre utalunk, amikor Törökország segítőnk volt a Habsburg-ellenes szabadságharcban. Az elmúlt évszázadok történelmi emlékeinek felidézése is hozzájárult a két ország kapcsolatainak mélyítéséhez és a szombaton véget ért tanácskozások eredményességéhez. Tö­rökország és hazánk a társadalmi fejlődés különböző útját járják, ez azonban nem akadályozza, hogy egyetértésre jus­sunk a világot érintő fontos kérdésekben, s hogy együttmű­ködjünk a két ország érdekeiből fakadó problémák megoldá­sában. Ezt lehetővé teszi az a kedvező légkör, ameh/nek ki­alakításában természetesen része van a realitások iránt fogé­konynak mutatkozó jelenlegi ankarai kormánynak is. Igaz: Törökország nem mondott le a NATO és a CENTO nevű ka­tonai szövetségekben vállalt tagságáról, de politikai körei mindinkább felismerik, hogy nem létezik az a veszély, amely­nek ürügyén ezeket a paktumokat létrehozták. A jelenlegi török vezetők fenntartásokkal fogadják elődeiknek az állí­tólagos „szovjet fenyegetésről” hangoztatott nézeteit, s az elmúlt esztendőkben határozott lépéseket tettek a Szovjet­unióval és az európai szocialista országokkal való kapcso­lataik szélesítésére, Caglayangil is ennek szellemében nyi­latkozott a magyar—török kapcsolatok fejlesztéséről. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény bizonyítja, hogy a békét szolgáló számos fontos kérdésben egyetértés alakult ki a felek között. A magyar—török kapcsolatok to­vábbi bővítése érdekében hívta meg Péter János magyaror­szági látogatásra Demirel miniszterelnököt és Caglayangil külügyminisztert. Külügyminiszterünk látogatása hasznos hozzájárulás volt a két ország közötti kapcsolatok rendezéséhez, fejlesztéséhez. S. T. Szuronyos puskákkal a tüntető diákok ellen MEXICO (MTI): A mexikói fővárosban kedd délután nagyobb diákcsoport szállta meg azt a körzetet, ahol a mexikói belügyminisz­térium van. A diákok a fon­tosabb útvonalakat, felborí­tott autóbuszokkal tor­laszolták el. A szét- oszlatásukra kivezényelt ka­tonák szuronyos puskákkal könnyfakasztó gránátokkal kezdték el a „tisztogatást”. Ennek következtében nyolc diák meghalt A diákok a katonák szuronyrohamát benzines üvegekkel próbálták visszaszorítani. Ekkor a rend­őrök nagynyomású tűzoltó- fecskendőkkel oszlatták szét a tömeget. Egyes jelentések szerint néhány tanintéz­ményt, amelyet kedden reg­gel megszállt a katonaság, ki­ürítettek. A mexikói oktatás­ügyminiszter elrendelte, hogy a műszaki egyetemhez tarto­zó összes intézmény munká­ját azonnal beszünteti. Villahermosa-ban Tabasco állam fővárosában szintén tüntetésekre került sor, ami­kor a rendőrség összecsapott háromezer főnyi diákkal. Montevideóból, Uruguay fővárosából is diáktünteté­sekről érkezett hír. A katona­ság rátámadt a tüntető diá­kokra és brutális kegyetlen­séggel verte szét őket. Az argentínai Rosario vá­rosban Ongania elnök ellen rendeztek tüntetést. A rend­őrség letartóztatta a diákok vezetőit Sajtószabadság és felelősség Két és fél millió hektoliternyi tárolóhely Tárja az új bort Mint az állami pincegazda­ság vezetői elmondottak, az idén jó szőlőtermésre lehet számítani, s ennek megfelelő­en nagy gonddal készülnek fel az új bor fogadására. A szüret valószínűleg augusz­tus utolsó vagy szeptember első napjaiban kezdődik meg Apostag környékén, majd Heves megye néhány korai bortermő vidékén, szeptem­ber közepe táján pedig már az egész országban szüretel­nek. Erx-e az időpontra az ál­lami pincegazdaság mintegy 600 állandó telephelyén az eddiginél is több átvevő rész­leg működik majd, hogy el­kerüljék a hosszabb várako­zást. A pincék befogadóképessé­ge az idén ismét 100 000 hek­HSniiimn Í9t>8. augusztus 1., csütörtök toliterrel bővül. Mivel az el­múlt két esztendőben is je­lentős beruházásokat hajtot­tak végre. most összesen mintegy két és fél millió hek­toliter új bort tudnak fogad­ni, ezenkívül a gazdaságokat bértárolással is megbízzák. Így az államnak megvásár­lásra felajánlott bort teljes egészében el tudják helyez­ni. A palackozóik is felké­szültek az új idényre. A meg­lévő gépeket rendbe hozták, Kecskeméten pedig már fel­szerelték az új gépsort, amely óránként 4000 palackot tud megtölteni. Az idén mintegy 50 000 hektoliterrel több bort hoznak forgalomba palackoz­va, mint tavaly. Összesen 110 millió palack magyar bor ke rül forgalomba itthon és külföldön. A mostani idény ben első ízben egyébként az állami pincegazdaság a me­zőgazdasági nagyüzemeknek és szövetkezeti csoportoknak megtéríti az átvevőhelyre szállítás fuvarköltségét Aki a napi híreket, tudó­sításokat figyelmesen ol­vassa, észreveheti, hogy a csehszlovákiai belső fejlődés egyik rendkívül ellentmon­dásos — és tegyük hozzá: nyugtalanító — mozzanata az a mód, ahogyan egyes otta­ni sajtóorgánumok visszaél­nek a szocialista demokrácia által biztosított szabadságjo­gokkal. A sok közül talán egyetlen példa is világosan szemlélte­ti, hogy mire gondolunk. Két újság, a Smena és a Mlada Fronta, arra a napra, ame­lyen a szovjet és a csehszlo­vák pártközi megbeszélések elkezdődtek, ötperces orszá­gos tüntető munkabeszünte­tést javasolt. Könnyű belát­ni, hogy egy ilyen indítvány, amelyet a csehszlovák veze­tők visszautasítottak, sok mindent szolgálhat, csak egyet nem: azt, hogy segítse a szovjet—csehszlovák párt­közi tárgyalások kedvező légkörének kialakítását. ]Vf árpedig nyilvánvaló, hogy egy olyan törté­nelmi pillanatban, amely mind az ország belső hely­zete, mind pedig a többi szo­cialista országhoz fűződő kapcsolatok szempontjából rendkívül felelősségteljes, legalábbis elvárható lenne, hogy azok, akiknek szava a modern technika jóvoltából egyszerre tíz- és százezrek­hez jut el, felmérjék egy-egy ilyen felhívás várható vissz­hangját, hatását Semmikép­pen sem vezethet jóra az, ha a csehszlovák újságok (vagy sok közülük) nem veszik kellőképpen figyelembe a sajtószabadságnak a másik oldalát is: az írástudók, a sajtó felelősségét. Hadd te­gyük hozzá, hogy erre a fe­lelősségre nálunk sokan na­gyon szomorú történelmi ta­pasztalat árán ébredtek rá Mondhatná valaki azt is: tőlünk, innen a szomszédból nehéz megítélni, hogy egy- egy, hatásában provokatív csehszlovákiai sajtóhangot milyen szándék vezérelt. De, ha feltételezzük is az indíté­kok jóhiszeműségét, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy hatás és következmény soha nem csupán a szándékon mú­lik. Kivált így van ez a sajtó esetében, ahol a leírt szó — a modern tudományos kuta­tások tanúsága szerint — szinte annyiféle hatással le­het, ahányan olvassák. Ami­kor hetekkel ezelőtt napvi­lágot látott a Kétezer szó cí­mű felhívás, éppen az egyik csehszlovák vezető, Josev Smrkovsky figyelmeztette en­nek, a — véleményünk sze­rint — ezerkilencszázötven- hatos ízű iratnak a szerzőit, hogy az emberek szemét nem az általános és hangzatos csengésű elvi megfogalmazá­sok ragadják meg, kétezer, vagy akár több ezer szóból sem, hanem — az a néhány, amely „kézzelfogható” dol­gokat mond: sztrájkra, tün­tetésre, bojkottra agitál, moz­gósít. Korántsem mindegy tehát, hogy a sajtó, s a televízió milyen irányban hangolja — és szervezi — a közvéleményt. A szenvedé­lyek felkorbácsolása pedig beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. A sajtószabadság — ép­** pen a fent vázolt fe­lelősség miatt — semmieset­re sem jelenthet szabadossá­got. Emberileg lehet érthető — különösen ott, ahol soká­ig más volt a gyakorlat — a szókimondás mámora, de társadalmi tényezőként a mámor, a bódulat veszedel­mes dolog. Hajlamossá tehe­ti az embert, hogy megfeled­kezzék arról az alapvető igaz­ságról, hogy sem a demokrá­cia, sem az általa biztosított sajtószabadság nem elvont fogalom, hanem társadalmi­lag osztályérdekek révén, tartalmát és célját tekintve, nagyon is meghatározott do­log. A csehszlovák sajtó egy részben ez a feledékenység odáig fajul, hogy egyik-másik lap szerkesztősége tág teret ad az állítólag egyéni véle­ményt képviselő jobboldali, objektíve a szocialista társa­dalmi rend ellen izgató fel­lépéseknek, de nem talál helyet a szocializmus mellett egyértelműen fellépő cikk­írók véleményének publiká­lására. Különös, fejtetőre ál­lított sajtószabadság az ilyen! Arról nem is szólva, hogy ha a csehszlovákiai megúj­hodási folyamat részvevői komolyan veszik azt, amit emberségről és erkölcsről SrSűuóhu, azjior joggal te­hetjük fel a kérdést, hogy vajon az-e a tisztességes — és tegyük hozzá: bátor — ki­állás, ha valaki kényelmesen együtt úszik az árral, vagy pedig az, ha állampolgári és újságírói felelősségét felis­merve vállalja a kockázatot, hogy teljesítse küldetését ak­kor is, ha annak nem egyér­telmű taps a jutalma. A mi felfogásunk szerint az a szocialista demokrácia, az a szocialista sajtószabad­ság, ami a dolgozó emberek boldogulását, vagyis — ahogy mondani szoktuk — a szo­cializmus építését a legjob­ban szolgálja. Ez természe­tesen korántsem azt jelenti, hogy nem lehet vita, ellenvé­lemény. Csupán azokra a termékenyítő eszmecserékre hivatkozunk, amelyek a ha­zai, napi- és hetilapokban, vagy méginkább az elmé­lyültebb elemzésre, vitára „alkalmilag” alkalmasabb, nagyobb terjedelmű, folyó­iratok hasábjain gyakorlati­lag napirenden vannak, sok­szor „kényesnek” tartott té­mákról is. C zerintünk a sajtósza­^ badságnak ez a fele­lős, az ország, az emberek holnapja iránt elkötelezett felfogás a helyes. S miután volt részünk az ellenkező elő­jelű, vagdalkozó „sajtósza­badságból” is — és láttuk» hogy mire vezetett, értheti ha aggodalommal fogadjul amikor egy baráti, szocialis­ta országban Uven -.teanaps” sajtószabadság bontakozik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents