Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

!^!agy munka megyénk kommunistái

Pártunk, az MSZMP Szervezeti Szabályzata alapján kétévenkint újjáválasztják a pártalapszervezetek, a csúcsvezetőségek tagjait, titkárait. E jelentős politikai eseményre megyénkben is 1968. október 1. és november 16-a között kerül sor. Ebben az időszakban megyénk kommunistái az ünnepélyes taggyűléseken 503 pártaiapszervezet titkárát, és vezetőségi tagját választják meg, bízzák meg azzal a nagyon fontos és megtisztelő feladattal, hogy két éven át a pártalapszervezetek élén végezzék munkájukat.

Bár távolinak tűnhet a választás időpontja, mégis a járási, városi pártbizottságok már munkához láttak, készülnek az intézkedési tervek a vezetőségválasztás előkészítésére, lebonyolítására. És ez így van rendjén, hiszen a pártaiapszervezet életében oly jelentős eseményt úgy kell előkészíteni, hogy közben a kommunistáknak a napi élet gondjaival, problémáival is foglalkozniuk kell. Választ kell adniuk mindazokra a kérdésekre, amelyeket az élet felvet, törődniük kell mindazokkal a gondokkal, feladatokkal, amelyek a pártaiapszervezet hatásköréhez tartoznak. Mert az élet nem áll meg, és az élet által feltett kérdések választ várnak, és ezekre elsősorban a kommunistáknak kell választ adniuk.

De indokolt az alapos, gondos előkészítés, nemcsak a ma, hanem a holnap, a jövő miatt is. Ebben az időszakban a pártszervezetek értékelik pártszervezetük, vezetőségük eddigi munkáját. Teszik ezt azért, hogy a vezetőségválasztáskor olyan kommunisták kerüljenek a pártszervezetek élére, akiknek segítségével tovább emelkedhet a vezetés színvonala, hatékonyabbá válhat a pártszervezetek tevékenysége, eredményesebben valósulhatnak meg a IX. kongresszus határozatai, jobban tudják segíteni a gazdasági reform megvalósulását. Olyan kommunistákat kell tehát „találni” a párttisztségekre,

akik jól értik és érvényesíteni is tudják a párt politikáját, akik a legrátermettebbek, egyaránt rendelkeznek vezetőkészséggel és tekintéllyel is. Olyan kommunistákat, akiknek vezetése nyomán tovább szélesedik a párton belüli demokrácia, még erősebb gyökérre talál a kollektív vezetés elve, tovább terebélyesedik a pártélet. Olyan kommunistákat, akik munkájukhoz elengedhetetlennek tartják a bíráló, a kritikai szót, akik egységes gondolkodásra, és egyöntetű cselekvésre nevelnek, mozgósítanak minden egyes kommunistát.

Sok ilyen kommunista van megyénkben, de a jók közül is a legjobbakat kell javasolni és megválasztani ezekre a tisztségekre.

A vezetőségek újjáválasztása, a hatékonyabb pártmunka, a pezsgőbb politikai élet feltétlenül tovább növeli majd a tömegek és a pártszervezetek kapcsolatát. De ennek a kapcsolatnak az erősítésére az előkészítés során is szükség van. S e az a kapcsolat úgy és akkor szilárdul egyre inkább, ha a kommunisták a szó teljes értelmében a párton- kívüli tömegek között élnek, ha meghallgatják javaslataikat, ha igénylik cselekvőkészségüket, ha együttesen cselekszenek politikánk, gazdasági és kulturális célkitűzéseink megvalósulásán. Pártunk mindig sokat adott azoknak a véleményére, akik a párton kívül ugyan, de a párt, a nép érdekeiért szólnak, akik nem a kommunisták soraiban, de szorosan mellettük fáradoznak a közös célért, a szocializmusért.

Nagy munka előtt állnak tehát megyénk kommunistái. De mint ahogy eddig, most is eredményesen oldják meg feladatukat, ha minden egyes kommunista kiveszi részét a munkából, ha már most, az előkészítés heteiben, hónapjaiban is egységesen fáradoznak a vezetőségválasztás sikeréért.

(papp)

Se termés, se új lakótelep ?

IZGATOTT, felháborodott emberek keresték fel szerkesztőségünket Panaszukat írásba is foglalták:

— Egerben, a lajosvárosi iskolába kétszer is gyűlésre hívott bennünket a városi tanács, majd bent a tanácsteremben is közölték, hogy kisajátítják a kertek egy részét. Mi megértjük a város fejlesztésének fontosságát, de azt nem, hogy háromszor is méregetik, karózzák a telkeket, azt is letapossák, ami keveset saját kertünkben termelni tudnánk, de aztán nem történik semmi. Most se termés, se építkezés. Mi a legnagyobb bizonytalanságban élünk. Nem tudjuk, hogy mindezért ki a hibás, de az illetékesektől választ kérünk!

Május 19-én a Népújságban szóvá tettük azt a lehetetlen helyzetet, hogy Eger város területén nem tudnak telket adni a vállalati támoga* tással épülő bervai KISZ-la- kásoknak. A megjelent cikk sürgette a felmérések, a műszaki eljárások és a telekkisajátítások befejezését, a közművesítést és az építkezések megkezdését. Az elmúlt napokban felkerestük Eger város tanácsának építési, közlekedési osztályát, a telekkönyvvezetőt és beszéltünk több kisajátításra kerülő telek és kert gazdájával.

A LAJOSVÁROSBAN két ütemben fognak építkezni. Először a Szőlészeti Kutató Intézet és az óvoda, templom közti részen építenek társasházakat, majd a második ütemben a templom és az AKÖV-telep közti részen folytatják az új lakótelep építését.

A terület előkészítését a városi tanács már 1964-ben megkezdte. Az egész Lajos- városra részletes rendezési terv készült, ezt Eger város tanácsa 1967-ben jóváhagyta. A Heves megyei Tanácsi Tervező Irodánál megrendelték a beépítési és kisajátítási tervet. Ezt 1966. októberében megküldték a földhivatalnak (ÁFTH-nak). Az ÁFTH egy kis késéssel 1967. márciusában a kisajátítási tervre rátette a pecsétet. Időközben a tanács különböző tervmódosításokat rendelt el. Az újabb kisajátítási terveket 1968. február 28-án készítette el a tervező. A kárbecslő bizottság 1968. márciusban fejezte be munkáját Közben külön-;

böző hibákat vettek észre a terveken. A területkimutatás és felmérés nem egyezett, a Kolozsvári utca közepén! Hosszan tartó vita kezdődött a tervező és az AFTH között és közben a városi tanács építési osztálya újabb telek- megosztásokat engedélyezett és a beépítési terveket is módosíttatta. A 107 telek- és kerttulajdonost sok bosszúság és kár érte, a kertek többségében csak dudva nőtt, az építkezés meg sem kezdődött.

Amikor először jártunk a tervezőirodánál, megígérték, hogy egy héten belül Csizmadia Géza csoportvezető technikus elkészíti a módosított terveket. Szavát állta, július 11-én az ÁFTH bélyegzőjével látta el a módosított terveket.

AZ UTÓBBI EGY hét tervezőmunkája egyrészt elismerést érdemel, másrészt az eddigi huzavonára és késedelemre vet fényt. Hosszú időn át egyik felmérés a másikat követte, meddő vitát folytatott a tervező és az ÁFTH, de előbbre nem jutottak, még a kisajátítási eljárás sem kezdődött meg, nemhogy az építkezéshez kezdtek volna.

Most, amikor a lajosvárosi kerttulajdonosok már nagyon felháborodtak és ennek során az újság nyilvánossága előtt sürgettük az intézkedést, gyorsan megoldást találtak.

A késedelemért, a lajosvá- rosiaknak és az építeni szándékozóknak okozott sok bosz- szúságért el kell marasztalnunk a tervezőt, a tervezőiroda, az ÁFTH, valamint a városi tanács építési osztályának vezetőjét. Nem ellenőrizték és nem sürgették kellő módon beosztottjaikat. Pedig az új lakótelep, Eger város fejlesztése sürgős és fontos feladat, mindenképpen több figyelmet érdemelt volna.

A Lajosvárosban kijelölték az új épületek helyeit, az építkezés közművesítési ta nulmányterve elkészült, de kiviteli terv még nincs. A terület egy részén van víz és villany, de a teljes közművesítés, valamint az építkezés több hatósági intézkedést és az érdekelt vállalatok, valamint az építtetők jó együttműködését igényli. Ezt a továbbiakban a városi tanács következetesebben és eredményesebben oldja meg. A várható viták során a városi tanács mindig a közérdeket képviselje, a lakosság a tervezett építkezés minél előbbi befejezését várja.

A lajosvárosiak azt írják, hogy a város fejlesztését, a kertek kisajátításának szükségességét megértik. Az egyre fejlődő Egernek hely kell. A domboldalakra, a főútvonalaktól távol nem lehet új városrészt építeni, ezért kerül most sor a lajosvárosi 300 —400 négyszögöles telkek és kertek egy részének kisajátítására és beépítésére.

AZ ÉLET AZT diktálja, hogy a fejlődő városokban a kertek és a szabad lelkek helyét lakóházak és egyéb épületek foglalják el. A kisajátítási eljárást és a tulajdonosok kártalanítását nálunk törvény szabályozza. A közérdek azt követeli, hogy a hatóságok és az építkező vállalatok a törvényt és a tulajdonosok jogos érdekeit tartsák tiszteletben és sürgősen intézkedjenek.

Dr. Fazekas László

Megindult a rendszeres légijárat Moszkva és New York között. Az Aeroflot IL—62-ei utasszállító repülőgépe megérkezett a New York-i repülőtérre. A Pan American World Airways amerikai légitársaság Boeing 707-es típusú gépe közlekedik majd Moszkvába.

Képünkön: az amerikai és a szovjet repülőgép.

(Rádiótelefoto — AP—CP)

Húszezer küldöttet vár Szófia

Ütra kész a magyar VIT- küldöttség, végleges a névsora annak a 400 főnyi delegációnak, amely a magyar fiatalokat képviseli a vasárnaphoz egy hétre Szófiában megnyíló IX. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Küldöttségünk indulásáról és útjáról, a világesemény programjáról, külsőségeiről beszélgetett az MTI tudósítója Kárpáti Sándorral, a KISZ központi bizottságának titkárával, aki egyik vezetője lesz a VIT-en részt vevő nemzeti csoportunknak.

— Szófiáig az út Kecskeméten, Szegeden, majd Belg- rádon keresztül vezet, útközben alkalmi ünnepségeket rendeznek a küldöttség tiszteletére. A csoport 27-én érkezik meg a VIT városába, ahol a Levszkij-stadion lesz a színhelye — 28-án, délután 4 órakor — a VIT tömegdemonstrációs központi megnyitó ünnepségének.

— A VIT programja a ko- rábiakhoz képest gazdagodik, színesedik, s a résztvevők száma is rekordot ígér. A Szófiában működő nemzetközi előkészítő bizottságtól kapott legfrissebb tájékoztatás szerint a Világifjúsági Találkozóra összesen mintegy húszezer hivatalos küldött érkezését jelentették 116 országból, ötszáz ifjúsági szervezet és további, körülbelül 30 nemzetközi szervezet képviseletében. Szinte a világon jelenleg működő valamennyi ifjúsági mozgalom képviselteti magát.

Augusztus 6-án látványos külsőségek közepette tánccal, zenével, tűzijátékkal, a világ ifjú nemzedékének impozáns demonstrációjával ér véget a találkozó. (MT)

Velorex — feis hibával

Csekély vígasztalás Traskó Jenönének, aki az Egyesült Izzó gyárának portáján dolgozik, hogy Velorexe még a garanciális időn belül válik újra és újra használhatatlanná. a kézi kumplung romlik el olyan gyorsan, hogy szinte járni sem tud a rokkantak számára gyártott motorral.

Negyvenötben sebesült meg. A bal lába ment tönkre. Eveken át azért rakta össze a forintjait, hogy legalább az aránylag olcsó Velorex segítségével ö is eljuthasson oda, ahová ép lábú embertársai minden nehézség nélkül eljuthatnak. Nagyon boldog volt. amikor a rokkantak számára tervezett járműbe először beülhetett.

öröme azonban nem sokáig tartott. A kézi kuplung nagyon hamar felmondta a szolgálatot. Elvitte a gyöngyösi Gép- és Motorjavitó Ktsz-be a járművet, ahol elvégezték a javítást. Néhány nap múlva ismét ott volt a ktsz-ben a Velorex-szel, mert a kézi kuplung ismét csődöt mondott. És folytathatnánk a felsorolást, de ettől most eltekintünk.

A Velorex egyszerűen használhatatlan a számára.

— Sajnos, konstrukciós hibáról van szó — kaptuk a felvilágosítást Sike Endrétől, a ktsz elnökétől. — Nemcsak

Traskóné Velorex-ének kézi kuplungja romlik el gyakran, hanem minden Velorexé. A többi tulajdonos azonban általában nem használja a kézi kuplungot, mert jó a bal lába.

— Mi a megoldás?

— A gyártó cégnek kell a megoldást megtalálnia. Ez_ a mostani konstrukciójú kézi kuplung nem jó. Hiába javítjuk meg. hiába cseréljük ki, rendszeres üzemeltetésre alkalmatlan.

A Velorex rokkantak számára készül. Azok a rokkantak viszont, akik bal lábukat nem tudják használni, a ktsz elnökének véleménye szerint nem kapnak segítséget s Ve- lorex-től. A csehszlovák J«- wa-gyár megérdemelt hírnévre tett szert széles e földön kitűnő gyártmányai nyomán. Nekik sem lehet közömbös, hogy egyik termékük milyen minősítést kap a gyakorlatban.

Különösen, ha meggondoljuk, hogy éppen a Velorex- röl van szó. amely éppen a legrászorultabbaknak a rokkantaknak készül. Ve...! Milyen segítség az, amely csak bosszúságot okoz? Es ezt « bosszúságot tekintélyes ősz- szeg árán vásárolja meg magának a mozgásban gátolt ember.

(gmf)

Megjeleni a Jelenkor július—augusztusi száma

Az összevont szám lírai anyagában Csorba Győző,

Galambosi László, Kalász

^ftVVWVWWW^V^^VWVWWrfWrf’aVirWWI^VWVVWiVWWWVVWVtfVWa’äWWVVVVVVSfW^rfWW

Absztraháiás

Minden emberben szunnyad valami olyan különleges képesség. amely előbb- utóbb felszínre tör, mint a talajvíz. Ez alól én sem vagyok kivétel.

Most. amikor a „Ki mit tud?”-ok korszakát éljük, felszínre is jött az ötlet, és nemi civakodás után sikerült a családomat rápofozni, hogy álljunk a zsűri elé. Ereztem ugyanis, hogy ki kell lépni a névtelenségből. Egy „Ki mit tud?...” Szóval, világos.

A zsűri előtt megjelenve bal kézre álltam, szétterpeszlett lábaimon feleségem „hidat” csinált, lányom pedig feleségem hasán „mérleget”.

Nagyon látványos produkció lehetett. Én ugyan nem tudtam odafigyelni, mert legalul voltam, bal kezemen egyensúlyoztam a családot. Másrészt idom sem

volt odafigyelni, rriert soros szonettre futot- jobb kezemmel ver- ta. Tessék elképzelni, set írtam — ez volt hogyan is írhattam

a produkció lényege, volna tercinókat ilyen

Természetesen fizikai pózban...

erőmből csak egy pár A mutatvány befejeztük. A versikét átnyújtottam a zsűrinek. amelynek tagjai egyáltalán nem voltak megilletödve. A zsűri elnöke ki is jelentette: „Kérem, ez a szonett túl közérthető, nem absztrahál, s így teljesen lerontja az akrobatikában bemutatott erényeket. Holott a kettő szorosan összefügg. Hiszen tudja, hogy a költészet bravúr..."

összetörtén hallgattam a zsűri elnökét. Lényegében kirúgtak — vettem tudomásul.

A reményt azonban továbbra sem adtam fel. Most ugyanezt a számot gyakoroljuk a családdal, csak nem szonettet írok, hanem gitározni szeretnék. Egyelőre azonban még nem megy. mert a gitárhoz mindkét kezemre szükség lenne, de akkor, hogyan csináljam a kézállást? Gondolom, hogy ez azonban már csak részletkérdés...

Ki kell törni a névtelenségből.'

Vincze György

Márton, Keresztúry Dezső, Orbán Ottó, Pál József, Vihar Béla szerepel verseivel.

A szépprózai írások közül érdeklődésre tarthat számot Déry Tibor: Egy füredi ház című önéletrajzi, Illyés Gyula: Amerika című jegyzete; Bertha Bulcsu: A bajnok élete (regényrészlet).

A gazdag tanulmányanyagból kiemelkedik Pomo- gáts Béla írása Déry Tiborról és Csorba Győzőről; Kolozsvári Grandpierre Emil: Műveltségünk természetéről című esszéje; Lengyel Balázs: Modernség az ifjúsági irodalomban című írása és Loránd Imre elmélkedése az életrajzi regényről.

Lipták Gábor Siófokról, Thiery Árpád Balatonfüred- röl irt tudósítást; Losonczi Miklós Borsos Miklóssal készített interjút.

Az összevont szám közli Várkonyi Nándor újabb Kaleidoszkópját. Tüskés Tibor Könyvről könyvre címmel Weöres Sándor és Illyés Gyula új verseskötetéről írt.

A júliusi—augusztusi szám Borsos Miklós és Lantos Ferenc grafikáit közli.

1968. július 18., csütörtök