Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-18 / 167. szám
Az áldozat liitt a gyilkosban Bíróság előtt Besze Imrédé, a gyöngyösi kofa gyilkosa A 72 éves, sovány, kis termetű kofa, — özv. Kertész Ixijosné — ismert alakja volt a gyöngyösi piacnak. 1967. Szeptember 28-án állt a standja mögött utoljára, aztán már senki nem látta többé. Mint korábban lapunkban is megírtuk: az idős asz- Steony bűncselekmény áldozata lett. Megölték. A rendőrségi nyomozás megállapította: a bűncselekményt az 53 éves Besze Imréné, gyöngyösi lakos követte el. A megyei főügyészség Besze Imréné ellen előre kitervelt módon és nyereségvágyból elkövetett emberölésért emelt vádat, ennek alapján kezdte szerda délelőtt Egerben a megyei bíróság dr. Kamrás István büntetőtanácsa a különös bűnügy tárgyalását. Az első tárgyalási napon a tanácsvezető bíró ismertette a vadiratot, majd a bíróság rriegkezdte a vádlott kihallgatásait. I" Besze Imréné még egészen fiatalon eljegyezte magát a bűnözéssel. A hosszan tartó irigy” eredménye: 1936-tól kezdődően tizenháromszor állt bíróság előtt, s összesen 75 évet és 7 hónapot töltött életéből börtönökben. Lopások és csalások egész sorozatát követte el. de szerepel a bűntettek között hamis vád, bűnpártolás, árdrágítás, sikkasztás, okirathaimisítás stb. Módszere: megnyerni az emberek bizalmát, s a „bizalom légkörében” megkárosítani mindenkit, aki hagyja magát. Ezt a módszert alkalmazta — sikerrel — özv. Kertésztié esetében ist Előbb egyszerű üzleti kapcsolat volt kettőjük között. Beszéné alkalmanként gyümölcsöt, szőlőt, diót és más árulnivalót adott el pénzért az idős asszonynak, aki ezzel kereskedett a piacon, abból tartotta fenn magát. Nyűt „titok” volt a piacon, hogy özv. Kertésznének jelentős összegű pénze — 70 000 forint! — van a takarékban. Beszéné meg akarta szerezni ezt a pénzt — rettentő sok adóssága volt, s férje házát is a saját nevére akarta te- lekkönyveztetni — mindent megtett, hogy az idős asszony bizalmába férkőzzék. Nyájassága és nagylelkűsége nem ismert határt. Például: olcsóbban adta el az árukat neki, kihívta a szőlőjébe is, szedjen diót, válogasson a tőkékről szép fürtöket; meghívta a „mamát” magához és vacsorára kedvenc ételét, szilvás gombócot tálalt elé. A maga javára hasznosította az idős kofa és a fia közötti ellenségeskedést. Sőt arra ákarta rávenni az idős asz- szonyt, hogy költözőn hozzájuk, lakjon velük. Ez utóbbi meghiúsította özv. Kertészné Csehszlovákiából hazalátogató leánya, de a további fejleményeknek gátat már ez sem állíthatott. Beszéné nem tágított kiszemelt áldozata mellől, szinte mindennap együtt látták kettőjüket. Jóllehet a „mamát” figyelmeztették, vigyázzon, mert megtakarított pénzére megy a játék, a figyelmeztetések nem használtak. Mint a vádirat is leszögezi: „A sértett ekkor már a terhelt befolyása alatt állt, őt jó asszonynak, tartotta, és bízott benne.” Beszéné, a „jó asszony”, már korábban is kért pénzt özv. Kertésznétöl. S egy nap azzal hozakodott elő, hogy most több pénzre lenne szüksége, sok pénz kell neki, sürgősen. Az emlékezetes nap 1967. szeptember 28-a volt. Özv. Kertészné ezen a napon 60 000 forintot vett ki a takarékból. A vádirat tanúvallomásokra támaszkodva állítja: e napon Beszéné ebédre hívta meg magához az idős asz- szonyt. s az utcán is többen látták kettejüket, amint Beszéné lakása felé haladtak. A tragédia Beszéné lakásának konyhájában zajlott le. Asztalhoz ültette az idős asz- szonyt, rábeszélte, írjon levelet a Csehszlovákiában élő lányának, hogy a pénzét „más bankba teszi”, s amikor a levél megvolt, Beszéné hátulról egy favágó baltával fejbe sújtotta. Kilenc sérülést ejtett az asszony koponyáján és a járomcsontján — a balta élével. A bántalmazást akkor is folytatta, amikor a test tehetetlenül a padlóra zuhant. A roncsolt fejet Beszéné egy rongydarabba csavarta, s arra nylon-zacskót húzott és a nyakánál megkötötte. A holttestet egy üres szalmazsákba rejtette. Ezután körülnézett odakint, , hogyan tüntethetné el még jobban a holttestet, a bűncselekmény nyomait. Bekopogtatott a velük szomszédos lakásba is, ahol férjének vejét otthon találta. Beszélgetett a férfival, szidta Kertésznét, hogy nem hozta a pénzt, amit a reggel átadott 5 liter pálinkáért Ígért. Aztán kiment a piacra, érdeklődött a „mama” után; A vádlott: Besze Imréné. majd eltűnt, s amikor visszatért, a szomszédos stand kofájának átadta özv. Kertészné „üzenetét”, hogy rakja el az ő áruit is, mert nem tud jönni, szüretre ment. A piacról sietett haza. Sötétedett. A sűrűsödő homály leple alatt áldozata hulláját a fáskamrába cipelte, s annak ajtaját bezárta. Mikor férje hazaérkezett, már a legkisebb árulkodó nyomot is eltüntette. Nyugodtan vacsorát főzött, együtt elfogyasztották. Majd felöltözött feketébe, hogy Pestre utazik a ház átíratása ügyében, s az ügyvéddel csak korán reggel lehet beszélni. Beszénének esze ágában sem volt utazni. Kertészné lakására ment, érdeklődött háziasszonyától, hol lehet a „mama”, s egy ideig még várakozott is. „Hátha megjön...” (?!) Aztán a város utcáit rótta, beszélt még egy ismerősével is, ernyőt kért tőle. amikor az eső megeredt. Ernyő alatt tért vissza a lakásukhoz. a házban sötét volt, férje és a vő családja is aludtak már. Szerszámokat fogott, s a kert végében földbe ásta áldozatát. Másnap a kertbe földet hordatott — ahol a holttest pihent, a földet maga planírozta el — s az egészet bevetette lucernamaggal. A holttestet a rendőrség így is megtalálta, s a (Foto: Kiss B.) gyilkos asszonynak most bíróság előtt kell felelnie tettéért. A vádirat ismertetése után a tanácsvezető bíró megkérdezte: t— Bűnösnek érzi magát? — Részben... Én csak a ponyva sarkált fogtam, segítettem a kamráig elvinni a holttestet' Bűnös vagyok, mert ezt nem jelentettem időben... A vádlott beszédes, de mindig figyelmeztetni kell, hogy csak a feltett kérdésekre válaszoljon. Már a nyomozás során félrevezette a hatóságot s ezt megpróbálja most a tárgyalóteremben is. A bűncselekmény elkövetésével konokul másokat vádol, saját szerepét igyekszik a legminimálisabbra csökkenteni. Besze Imréné bűnügyében 57 tanút, 3 orvosszakértőt és egy írásszakértőt hallgat meg a bíróság. A vádlott kihallgatása három napig tart. Majd július 22-én, Gyöngyösön, tanúkihallgatásokkal folytatódik a bizonyítási eljárás, amelynek során a helyszíni szemlére is sor kerül. A bíróság előreláthatóan két hét múlva hirdet ítéletet. A tárgyalás fontosabb eseményeiről lapunkban beszámolunk. Pataky Dezső A tanulás kenyér kérdés! Megyénkben az üzemi dolgozók közel fele nem rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával — hallottuk a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa legutóbbi ülésén. Elhangzott az is, hogy évről évre csökken a dolgozók esti iskolájában tanulók száma. A statisztika cselekvésre késztet. Nem vitás, hogy a szóban forgó dolgozók egy eléggé jelentős hányada idős, a nyugdíjkorhatárhoz közel álló ember. Okét felesleges lenne iskolarendszerű tanulásra agitálni. A többséget azonban — bármily furcsa! — a fiatalabb dolgozók teszik ki, akik közül sokan még 10—20 évig is dolgoznak. A gondot az ő hiányos műveltségük jelenti mind a munkahelyi kollektívák, mind az egyének számára. A szakszervezeti tanácsülésen egyértelműen megfogalmazták: a tanulás az új gazdasági mechanizmus körülményei között kenyérkérdés, s éppen ezért az érdek- védelmi tevékenység homlokterébe került. Ma — amikor az életszínvonal emelésének legfontosabb módja a termelési technológia állandó korszerűsítése, az egyre olcsóbb és jobb minőségű termékek előállítása — a tanulás szerepe, fontossága valóban óriási mértékben megnövekedett. Az egyre bonyolultabbá váló termelési-technikai eszközök kezelése a képzett, általánosan művelt szakemberek tömegét igényli. A növekvő gazdasági versenyben nem egy üzemben szükségessé Válik a termelés profiljának megváltoztatása, valamint az olcsóbb és jobb minőségű termékek előállítása új berendezések beszerzését teszi elengedhetetlenné. Az új technológiákat, az új gépek, berendezések kezelését az üzemi munkáskollektívának rövid idő alatt meg kell tanulnia. Hogyan tanulhatják meg azok, akiknek az alapképzettségük hiányos? — Lehet-e az ilyen embereket bármilyen szaktanfolyamra is küldeni? A válaszok nyilvánvalóak, s a tennivalók is. Valamennyi üzemben meg kell találni a módját az agitációtól az anyagi érdekeltségig, hogy minél több dolgozó elvégezze az általános iskolát. (faludi) 40 bejelentés naponta Mennyit bír egy hűtőgép? A szokatlanul nagy kánikula alaposan próbára tette a háziasszonyok büszkeségét, a hűtőgépet is. Nagyon sok esetben nem hűlt le a hús, a gyümölcs, nem készült jégkocka, mert a gép nem bírta a versenyt. A konstruktőrök nem gondoltak arra, hogy 36 —39 Celsius fokra emelkedhet a szobai hőmérséklet... A nagy igénybevétel miatt sok a panasz. Az Egri Vas és Fém Ktsz Széchenyi utcai szervizét naponta negyven hibabejelentéssel keresik fel. A hűtőgép specialistái csak hajnaltól a késő estig tartó szolgálattal tudnák többé-ke- vésbé eleget tenni a kéréseknek. Hozzávetőleg 6—7 ezer hűtőgép működik Egerben és környékén. A háztartási hűtőgépek mellett sok munkát ad a szerelőknek a kórházakban, gyógyszertárakban, földművesszövetkezeti üzemekben használt hűtőberendezések javítása és karbantartása is. Ahhoz, hogy a kifáradt hűtőgépek ismét hasznos segítői legyenek a háziasszonyoknak, gyakran várni kelL Több szerelőre lenne szükség. MÍWIÉi ILLETÉKES A Bródy mozi telefonszáma: 14—07 Mai kérdésünk című rovatunkban szóvá tettük: miért nincs az egri Bródy moziban telefon? Kérdésünkre a Heves megyei Moziüzemi Vállalat közölte, hogy a postánál megrendelték a telefon beszerelését. Az elmúlt napokban a posta beszerelte a telefont, s így most már a Bródy moziba is lehet telefonálni. Telefonszám: 14—07. Couberíin: „...hívjanak meg minden nemzetet” 1968. július 18^ csütörtök Coubertin azt is megállapította, hogy még ugyanazon sportág hívei is ellenségei voltak egymásnak. A német torna képviselői kétségbe vonták a svéd tornarendszer értékeit, az angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az amerikai rögbiről. Egyre erősödött az üzleti szellem is, Coubertin nem elégedett meg a sportélet bajainak megállapításával, hanem receptet is ajánlott. Javaslata így hangzott: — Szabályosan ismétlődő időközökben, ismétlődő versenyeket kell rendezni, ezeken jogot kell kapnia minden jelentős sportágnak és az indulás lehetőségét biztosítani kell minden nemzetnek. így jutott Coubertin arra a gondolatra, hogy fel kell újítani az ókori olimpiai játékokat. Javaslatával 1892- ben lépett a nyilvánosság elé. a Sorbonne-on tar tott előadást ezzel a címmel: „Az olimpia újjászületése”. Két esztendővel később elérkezettnek tartotta az időt. hogy nemzetközi értekezletet hivasson össze. A színhely ismét a híres francia egyetem volt. Az újságírók, külföldiek és franciák egyaránt, feltették a kérdést: — Miért éppen a Sor- bonne-t választotta a tanácskozás színhelyéül? A széles látókörű, fáradhatatlan francia tudós így válaszolt: — Azért hogy mindenki érezze hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanácskozásról. Kétezer hallgató előtt, tizenhárom európai nemzet képviselőiének jelenlétében ismertette elképzeléseit Cou- bertin: / — Javaslom, hogy a testgyakorlatok fellendítése és ápolása érdekében, de különösen a népek közötti barátságos érintkezés megteremtése céljából a hellén ' olimpiának megfelően. négyévenként nagy versenyeket tartsanak és ezekre hívjanak meg minden nemzetet... p Egyhangú szavazással emelték határozattá 1894-ben Pierre Cou- bertin javaslatát. A francia tudás először azt tervezte, hogy a XX. század egy párizsi olimpiával kezdődik majd. A görögök azonban csak görög földön tudták elképzelni az első versenyeket. Várni sem volt türelmük és már 1896- ra elvállalták, hogy megrendezik a küzdelmeket. Már a legelső modern olimpián, mint ahogy később is, az atlétika volt a iátékok gerince. Ezt jelképezi. hogy 1896-ban Athénben a program százméteres síkfutással kezdődött. Amerikában ebben az időben a ^printerek nagy népszerűséget szereztek maguknak. mert ők érték el a pályán a legnagyobb gyorsasáHajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok. Athénban a 100 és az 1200 m-es gyorsúszásban győzött. át a tengerentúlról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tartozó versenyzők jelentek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadion- bam. Az amerikaiak még így is megnyerték Burke révén a százméteres síkfutást, kerek 12 másodperces idővel. Az Egyesült Államok versenyzői egyébként, ellenfeleik csodálkozására. szöges cipőben versenyeztek. A magyar Szokolyi Alajosnak nem volt ilyen jó és hasznos felszerelése, neki meg kelletí elégednie a 100 méteres síkfutásban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négy esztendővel később, a párizsi olimpián már 10.8 másodperces idő kellett az amerikai Jarvis- nak száz méteren a győzelemhez. Ki lehet igazán jó sprinter? Mj a nagy gyorsaság titka? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a nagy verseny napjaiban a francia lapok és a Bois de Boulogne-ban. az atlétikai pálya közönsége. Eleinte még az Egyesült Államokban is. ahol pedig hamar kifejlődött a rövidtávfutás, hogy különleges alak. bizonyos testméreti adottság kell a nagy gyorsasághoz. Tait Mackenzie professzor 74 kitűnő futó adatait gyűjtötte össze és eszerint a leggyorsabb atléták átlagos testmagassága 174 centiméter, mellkasuk szélessége az átlagosnál szélesebb, a lábuk pedig viszonylag hosszú. A későbbi vizsgálatok szerint viszont nem az alak a fontos, hanem az idegrendszer mert a gyorsaság idegrendszerbeli adottság. — Jó sprinter az lehet, akiben a gyors mozgásra való készség, tehát a hirtelen mozdulatra való beidegzett- ség kezdettől fogva megvan. Ezt legfeljebb fokozni lehe^ de azt megszerezni nem. (Folytatjuk.} ,i got és ezzel mintegy szimbolizálták a modem élet egyre rohanó tempóját. A legjobb rövidtávfutcik nem is utaztak
