Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-16 / 165. szám
Hadi teng parancsnokitörzskari gyakorlatok MOSZKVA (TASZSZ): „Szerar” elnevezés alatt folytat iának a Szov jetunió, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság flottáinak parancsnoki-törzskari hadgyakorlatai. A gyakorlaton részt vevő erők min den megmozdulását a nagyfokú aktivitás, kezdeményező ■ készség és a parancsnokság által megszabott feladatok maradéktalan végrehajtása jellemzi. A szövetséges flották törzsei és erői jó egyetértésről és pontosan összehangolt fellépésről tesznek tanúságot. Egész ténykedésükben megmutatkozik a haditengerészeket összekötő erős fegyverbarátság. Esős díszszemle — OAS-amneszlía, anarchista diáktüntetések Párizsban Vasárnap Párizsban elmosta az eső a légiparádét. A július 14-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett díszszemlén láthatott ugyan a közönség kilenc Fouga-mag Stert, elvonult néhány csoport helikopter is, de a francia atomütőerő, légikötelékei, a Mirage-III-ok és IV-ek, valamint a többi beigért gép az alacsony felhőzet miatt nem szerepelhetett. De Gaulle tábornok nyitott gépkocsin, esőköpeny nélkül, drapp tábornoki egyenruhában szemlélte meg a csapatokat majd az új miniszterelnök és a kormány tagjai társaséKoszigin stockholmi sajtóértekezlete STOCKHOLM: A TASZSZ vasárnap ismertette azt a sajtóértekezletet, amelyet Koszdgin szovjet miniszterelnök Stockholmiból történt elutazása előtt szombaton tartott a svéd fővárosban. A Párizsban folyó észak- vietnami—amerikai előzetes megbeszélésekkel kapcsolatban a szovjet kormányfő kijelentette: „amellett vagyunk, hogy a vietnami háború véget érjen és minden lehetségesét megteszünk ennek érdekében. Ezért üdvözöltük a VÜK és az Egyesült Államok képviselőinek találkozóját”. „Feltételezem — jelentette lü Koszigin —. hogy ezek az országok a vietnami háború megszüntetésére konstruktív megoldást tudnak találni, ehhez azonban az Egyesült Államoknak teljesen meg kell szüntetnie a VDK ejteni bombatámadásokat és más ag- ressziós cselekményeket. Vietnam nem legyőzött ország. „A tárgyalásokkal kapcsolatos helyzetet nem úgy ítéljük meg. hogy azok megszakadtak. vagy hogy olyan helyzet állt elő. amikor a tárgyalásoknak meg kell szakadniuk. Feltételezzük, hogy a tárgyalásoknak folytatódniuk kell és keresni kell a politikai megoldást, hogy végetérjen a vietnami háború” — jelentette ki Koszigln. maid így folytatta: „amennyiben az agresszió folytatódik, országunk minden tehetőt megtesz, hogy segítse vietnami barátainkat az amerikai agresszió visszaverésében”. Az egyik stockholmi lap munkatársa megkérdezte Koszigintől. n in csenek-e tervek arra vonatkozólag, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok és Észak-Vietnam közti közvetítőként bekapcsolódik a tárgyalásokba. Koszigin így válaszolt: „Erre most semmi szükség sincsen, mivel a felek találkoztak és a tárgyalások folyamán kifejtették álláspontjukat”. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a szovjet kormányfő kijelentette. hogy megoldásának fő előfeltétele az izraeli csapatok kivonása az általuk megszállt arab területekről. A Szovjetunió továbbra is támogatja az agresszió áldozatait, az arab országokat és az agresszió megszüntetéséért küzd. (MTI) gában a dísztribünről nézte végig a háromnegyedórás felvonulást. A tengerészeti légvédelmi tüzérség amerikai Hawk rakétákkal vonult fel. A közönség nagy tetszéssel fogadta a színpompás dísz- egyenruhában, kivont karddal, lóháton felvonuló köz- társasági gárdát, amely De Gaulle tábornok díszkíséretét is adta. Este tűzijátékokban is gyönyörködhetett Párizs, az utcabálokat azonban megzavarta a hűvös, szeles idő. Szombat este mintegy 30 diák tüntetett anarchista fekete zászlók alatt a Quartier Latinben a „gaulle-ista július 14.” ellen. Letépdesték a francia zászlókat „mini-barikádokat” emeltek, kőzáporral fogadták a rohamrendőröket. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka hasonló irányzatú diáktüntetések voltak a Bastille téren is. A rendőrség több mint kétszáz személyt igazoltatott, hat személy, köztük az APN amerikai hírügynökség egyik párizsi tudósítója könnyebben mesérült Vasárnap éjszaka megismétlődtek a diáktüntetések és az összecsapások a francia főváros diáknegyedében. A rendőrség ezúttal is könnygázgránátokat használt. Július 14. alkalmából az algériai eseményekkel kaP; csolatban elítélt magas rangú tisztek újabb csoportja részesült közkegyelemben, a csendőrség és a rendőrség sok tisztjét tüntették ki. Akik az ünnepen vidéki autótúrára indullak, azokat „kellemes” hír fogadta:a benzinkutak kezelői felfüggesztették sztrájkjukat. Igaz, hogy csak „szuperbenzint” voltak hajlandók árusítani mivel bérvitájuk még nem zárult le. A francia televízió újságírói befejezték sztrájkjukat, megjelentek munkahelyükön és közölték, hogy megkezdik évi rendes szabadságukat... Vörös golyó az égen Loire megye egyik kis falujában egy fiatal paraszt péntekre virradó éjjel titokzatos vörös golyót látott az égbolton a földtől mintegy 30 —40 méter magasságban. Rajta kívül még ketten látták a jelenséget és azt mondták, hogy a vörös golyó negyed órán át mozgott az égbolton. Magyar vezetők távirattá, bolgár államférfiakhoz a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 20* évfordulója % alkalmából Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének; Georgi Trajkov elvtársnak a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének SZÓFIA Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából az egész magyar nép és a magunk nevében leg- szívélyesebb jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri bolgár népnek. A szerződés szellemében végzett két évtizedes közös munkánk, a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolata népeink barátságának elmélyüléséi szolgálta. E jelentős évforduló alkalmából újabb sikereket kívánunk az egész bolgár népnek a szocializmus, a béke és haladás javára. KÁDÁR JÁNOS, LOSONCZI PÁL, az MSZMP a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának első titkára elnöke FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke ★ Péter János, külügyminiszter a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Ivan Basev, bolgár külügyminiszternek. (MTI) Pravda-kouimcntär a/ erőszakról történd lemondásról „A szovjet kormány — az európai béke és biztonság erősítésének gondjától vezéreltetve — figyelemmel kísérte az NSZK kormányának nyilatkozatát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kapcsolatban az erőszak alkalmazásáról való lemondásról. A Szovjetunió konstruktív magatartást tanúsított. a kérdésben” — írja a Pravda hétfői számában Kuznyeoov. „Bonnban azonban az első pillanattól kezdve — mutat rá a cikk szerzője — kísérleHazánk külpolitikája az országgyűlésen sabb arab álláspont, az atomsorompó-egyez- mény aláírása, a Szovjetunió új kezdeményezései a nemzetközi biztonság fokozására, a kilátások a fegyverkezési verseny korlátozására, a nukleáris háború veszélyének csökkentésére irányuló szovjet—amerikai tárgyalásokra javítják a nemzetközi légkört. Péter János külügyminiszter a kormány nevében bejelentette, hogy országunk kész részt venni minden akcióban, amely a vietnami nép, általában Délkelet-Ázsia népei, az egyetemes nemzetközi béke és biztonság ügyének támogatásával arra irányul, hogy a párizsi előkészítő megbeszélések fokozatosan hivatalos tárgyalásokká legyenek és nyissák meg az utat a délkelet-ázsiai problémák politikai rendezése előtt. Attól, hogy a párizsi tárgyalások hogyan folytatódnak, rendkívüli mértékben függ: valóban enyhülés felé haladunk-e, vagy pedig minden eddiginél nagyobb arányú nemzetközi összeütközések irányába. Abból kiindulva, hogy a legpusztítóbb fegyveres erők Európa területén és Európa felett néznek farkasszemet egymással, a magyar kormány megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az európai biztonság problémáinak. E bonyolult kérdéscsoportnak két legfontosabb komponense: ne legyen olyan ország Európában, amely kétségbe vonja Lengyelország mai határait, s ismerje el mindenki a két német állam létezését az adott történelmi viszonyokból következő szükséggeség és az európai béke egyik garanciája gyanánt. Elsősorban ez határozza meg viszonyunkat a Német Szövetségi Köztársasághoz, amely mindeddig nem tett eleget e két sarkallatos követelménynek. Az NSZK-val a diplomáciai kapcsolat felvétele csak a vitatott kérdésekben való megállapodás befejezéseként történhet meg. A Varsói Szerződésben és a KGST-ben, betöltött szerepünk alapján úgy képzeljük, hogy növelni kell Európában a kétoldalú szerződéses kapcsolatokat a különböző rendszerű országok között és ezek révén kell fokozatosan kialakítani olyan biztonsági hálózatot, amely Európa összes népei érdekeinek megfelel. Európa békés jövője a jószomszédi kapcsolatokon és a regionális megállapodásokon át mo- zaikszerűen fog kialakulni. jC' nnek a meggyőződésének adott hangot külügyminiszterünk, amikor sorra vette a különböző kulcsországokhoz fűződő kapcsolatainkat és ismételten leszögezte kormányunk, s egyben egész népünk óhaját a békés nemzetközi viszonyok türelmes és fáradhatatlan építésére. K, S. £ zombat óta tekintélyes helyet kapott a világsajtóban az a színvonalas vita, amely a magyar külpolitikáról zajlott le az országgyűlés most véget ért ülésszkán. A külföldi kommentárok — nemzeti, illetve világnézeti hovatartozásuknak megfelelően — más es mást ragadnak ki külügyminiszterünk expozéjából és a felszólalásokból, de közülük még azok sem, akik nem tartoznak barátaink közé, tagadhatják le a vita konstruktív jellegét, s egyértelmű végeredményét: azt, hogy a Magyar Népköztársaság pozitív külpolitikája a nemzetközi enyhülést, a különböző rendszerekben élő nemzetek békés egymás mellett élését, az együttműködést, a haladást szolgálja. Az országgyűlési vita természetesen nem foghatta át annak a nemzetközi tevékenységnek az egészét, amelyet társadalmi és politikai szervezeteink folytatnak. A külügyminiszteri beszámoló érthetően a kormány, a diplomácia működési területére korlátozódik, de figyelembe veszi nemzetközi tevékenységünknek a maga teljes egészében értelmezett fő jellegzetességét: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a kommunista és munkáspártok kölcsönös megértése kimunkálására, a munkásmozgalom egységének helyreállítására, a nagy tanácskozás előkészítésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek megadják a magyar külpolitika alapállását. Legelső feladatunknak természetben azt tekintjük, hogy a Szovjetunióval minél szélesebbek és mélyebbek legyenek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink. Hiszen a Szovjetunió az új világháború veszélye elleni harc fő támasza. Helyünk a szocialista világrendszerben egyben meghatározója nemzetközi szerepünknek és súlyunknak is. Ez nem áll ellentétben, hanem harmonizál azzal a törekvésünkkel, hogy erősítsük kapcsolatainkat a harmadik világ országaival, s — az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú tiszteletben tartása mellett — növekvő gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatokat építsünk ki a fejlett tőkés országokkal is. Az ilyen kapcsolatok alkotó tényezők lehetnek az emberiség békésebb jövőjében. A külpolitikai vitát egészséges optimiz- **• mus jellemezte; a felszólalók, bár a nemzetközi helyzet egyes vonásait más és más hőfokon értékelték, abban egyetértettek, hogy az elmúlt hónapokban viszonylagos javulás mutatkozik. A Vietnammal kapcsolatos párizsi Mrgyalások, a közel-keleti kérdésben mind- Hkább kimunkálandó, a korábbinál rugalmatet tettek arra. hogy elsikkasz- száík a megvitatandó kérdés reális tartalmát, az egész ügyet pedig jelentéktelen és semmire nem kötelező nyilatkozattá degradálják. Bonn kijelentette hogy javaslata, új keleti politikájának — amely a szocialista országokká! vájó. kibékülésre irányul — alapvető tétele. Ez azonban, — írja a szerző — nem egyéb, imnt. régi. bemohosodott. re- vansista állítás.” Mint Kuznyecov megállapítja, a bonni nyilatkozónak csak akkor lenne reális értelme és gyakorlati értéke ha Bonn elismerné a fennálló európai határokat, a müncheni egyezmény érvénytelenségét. kezdettől fogva, lemondana arról, hogy az egész német nép képviselőjeként, lépjen fel. lemondana az atomfegyverekről és a Nyugat- BerliruneJ szemben támasztott törvénytelen igényedről.” Kiesinger kancellár viszont azt. állítja, hogy a népek eme igazságos követelményeinek teljesítése az NSZK kapitulációját jelentené”. A szovjet kormány kész arra. hogy folytassa a véleménycserét az NSZK-val az erőszak alkalmazásáról történő lemondásról. A bonni kormánytól pedig nem valamiféle „kapituálciót” vár. hanem a problémához való józan, konstruktív hozzáállást, a jelenlegi európai helyzet világos elismerését. (MTI) Húszéves a magyar—bolgár barátsági szerződés Ma húsz esztendeje, 1948. július 16-án írták alá a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. Ezzel a szerződéssel a korábbi időszakos és esetleges érintkezések tervszerűvé, országos és népi méretűekké váltak. Valamikor a bolgár nép azzal fejezte ki szeretetét és együttérzését a nemzeti szabadságáért harcoló magyar nép iránt, hogy a tragikus küzdelem után otthont adott nagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak. Egy évszázad múltán, a második világháborúban, amikor Bulgária elnyerte a szabadságot, a bolgár népi hadsereg — vállvetve a szovjet hadsereggel — részt vállalt a magyar nép felszabadításában a fasiszta elnyomás alól. Az 1948-ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírása után szélesebb területre terjedtek ki népeink között a baráti érintkezés formái. Most, hogy húsz év telt el a szerződés aláírása óta, megállapíthatjuk: barátságunk kiállta a történelem próbáját. Az elmúlt húsz esztendőre visszapillantva, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindkét nép hatalmas utat tett meg a szocializmus építésének útján, s közben mindig kölcsönösen érezte a másik baráti segítségét, élvezte a mind szélesebb politikai, gazdasági és kulturális együttműködés előnyeit. Barátsági szerződésünk megkötésének ünnepi évfordulóján bízvást elmondhatjuk, hogy nemcsak éltünk a szerződés biztosította lehetőségekkel, hanem e szerződés szellemében már régen túlléptünk az egykor megszabott kereteken. Egymáshoz fűződő érdekeink közül a legfontosabb, hogy elvi következetességgel munkálkodjunk a szocialista országok közösségének egységén. Nemzeti haladásunk csakis a proletár internacionalizmus és a szocialista nemzetközi munkamegosztás fundamentumán biztosított. Éppen ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy országaink politikai és kulturális kapcsolatai tovább erősödjenek. A szocializmus építése, országaink felvirágoztatása, a nép jólétének megteremtése, a nemzetközi béke megvédésének feladata nagy felelősséget ró a magyar s a bolgár népre és kormányaira egyaránt. Barátságunknak és együttműködésünknek, amely eddig is jól szolgálta közös érdekeinket, még fontosabb szerepe lesz a jövőben. Az évforduló alkalmából a szocialista építéshez, s a további gyümölcsöző együttműködéshez sok sikert kívánunk. Mániákus merénylő vagy terroristák? BELGRAD: A jugoszláv belügyi szervek nagy apparátussal nyomoznak annak a merényletnek az ügyében, amelyet ismeretlen tettesek szombaton a késő esti órákban követtek el. Belgrád egyik központi mozijában, az Október 20. filmszínházban, röviddel az utolsó előadás kezdete után, a középső padsorokban időzített plasztikbomba robbant. A nagy erejű robbanás hatalmas krátert vájt és teljesen szétroncsolt három padsort. Némi szerencse, hogy a terem félig üres volt, de így is a nézőknek körülbelül egyharma-- da, 75 személy sebesült meg. Kilencnek állapota súlyos, négyen még mindig élet és halál között lebegnek. A 19 éves Magdalena Novakovics olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy mindkét lábát amputálni kellett. A borzalmas élmény után a nézők elmondták, hogy eleinte földrengést gyanítottak és mindenki pánikszerűen kezdett menekülni a kijáratok felé. Később némelyest helyreállt a nyugalom és azok a nézők, akik nem vesztették el lélekjelenlétüket, segítettek a személyzetnek a tűz eloltásában. A filmszínház mindkét terme a szombat esti robbanás óta zárva van. A belgrádiak az épület előtt csoportokba verődve tárgyalják a történteket. Felháborodott levelek százai érkeztek a szerkesztőségekbe. A reagálásra talán legjobban az a nyilatkozat jellemző, amelyet a belgrádi mozik dolgozói adtak ki. „Erélyesen követeljük — írják —, hogy a szövetségi nemzetgyűlés soron kívül hozzon olyan törvényt, amely az ilyen merényletek tetteseit halállal bünteti.” Belgrádban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a szörnyű bűncselekményt nem magános mániákus merénylő követte el, hanem szervezett terroristabanda. A moziterem sötétjének leple alatt elkövetett tömegmészárlás Jugoszlávia esküdt ellenségeinek műve — írja a hétfői Borba. A lap utal a belgrádi pályaudvaron nemrégiben elkövetett hasonló plasztik- bombás merényletre és a jugoszláv misszión New Yorkban az elmúlt héten történt robbanásra. Valamennyi merénylet közös vonása az a cél —, folytatja a Borba —, hogy nyugtalanságot és bizonytalanságot idézzenek elő, lélektani nyomást gyakoroljanak népünkre. Ilyen merényletekkel akarnak hallatni magukról a külföldre szökött és az országon belül tevékenykedő politikai ellenségek és egyéb bűnöző elemek. így akarnak lelket önteni követőikbe. (MTI)
