Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
Kötött pulóver Élet a kánikulában Körülbelül 30 deka zefírfonal, kettős szálával. 3-as kötőtűvel köt j ük. 1 sor: 2 fordított után beöltünk 4t következő szembe, mintha fordítottan kötnénk, de a szálat elöl elvezetjük. 2 fordítottól is- métlés. (Helyes, ha a szemeket úgy osztjuk be. hogy a sor végén » széieze.m előtt 2 fordított marad.) 2. sor: 2 ©ima. a következő szemet láemeljük a tűre. a szálat hátul vezetjük el. 2 simától ismétlés. 3. sor.: Ugyanaz, mint az 1. ©or. 4. ©or: a 2 sima utáni 3-ik szemet kötjük le először, rajtamarad a tűn és ez után az első, majd a 2. .szemet kötjük le (az egész sor sima.) Az 5. 6 és 7. sorok az 2. és S. sorokkal azonosak. 8. sor: 2 sima. külön tűre leemeljük a következő szemet (a tűt n munka színe előtt tartva) lekötjük a következő két szemet a tűről simán, majd ez után lekötjük a segédtűn levő szemet szintén simán. A külön tűre- emeléstől ismételjük a sor végéig. A továbbiakban 1—fr-ig ismételjük a sorokat. Leghelyesebb, ha Txmtos szabásminta szerint dolgozunk és annak megfelelően fogyasztjuk; vagy szaporítjuk. Ha készen vagyunk, az egyes darabokat, á t gőzölj ük. összevarrjuk és a széleket körű lhorgol j uk^- fekvő 3 egyszerre befejezett' két- ci* ráhajtásos -pálcával. Sz. B-né. ** A nagy nyári meleg. a gyakran hetekig tartó rendkívüli ^kánikula, szinte trópusi hőség nekünk, a mérsékelt égőv lakóinak, rendkívüli nagy megterhelést jelent a szervezetünk számára. Nemcsak azért mert szervezetünk nem szokott hozzá a nagy meleghez, hanem azért, mert rendszerint életmódunk sem alkalmazkodik kellőképpen hozzá. A trópusi népeiméi nemcsak a bőr színe jelzi a napfény állandó erősségét, hanem az öltözködésük, táplálkozásuk. építkezésük, munkarendjük az egész életmódjuk is szükségszerűen ehhez igazodik. Ha életmódunkat, szokásainkat gyökeresen nem is változtathatjuk meg. a hőség heteiben arra kell törekednünk. hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodjunk a körülményekhez. Az egyik leglényegesebb dolog, ami azután a nyugodt pihenésünkhöz is hozzájárul, hogy az ablak lesötétítésével a tűző déli napot rekesszük ki a lakásunkból. A szellőztetést. ilyenkor mindig a reggeli és az esti órákban végezzük — amikor kint a levegő már hűvösebb — lehetőleg kereszthuzattal. Nagyon vigyázzunk azonban arra hogy a kiizadt vállunkat és hátunkat ne érje tartósan léghuzat. mert az a réumás izomfájdalmak egyik legfőbb nyári előidézője. Étrendünk mennyiségben és kalóriában legyen egyaránt kevesebb, mint a hideg, vagy mérsékelt évszakokban. A melegben ugyanis és különösen nagy melegben, nincs szükség a test zsírral és szénhidráttal való fűtésére. A fehérje mennyisége lehet a szokásos de a zsíros, nehéz ételek és az amúgy is könnyen romlandó édes krémestész- ták helyett fogyasszunk minél több zöldfőzeléket és gyümölcsöt. Az élelmiszere1!, tárolása . nagyon, gyakran jelem komoly gondokat. Sera főtt, sem sült ételeket lehetőleg ne tegyünk el másnapra, mert a bennük elszaporodó baktériumok könnyen idézhetnek elő bélfertőzést. Az elkészített ételeket nyáron déltől estig is csak teljesen hibátlan zománc- vagy porcelán, illetve üvegedényben szabad tartani. Ha hűtő. vagy jégszekrény nincs, akkor hűvös pincében vagy kamrában úgy, mint a tejet és a vajat is. hideg vízben célszerű tartami az edényt. Kevesen tudják. hogy a hűtőszekrény is csak akkor teljesíti feladatát ha benne a levegő hőmérséklete ne® emelkedik 4 fok fölé. Az elszaporodó legyek miatt is. amelyek könnyen megfertőzhetik az élelmeinket, gondosan ügyeljünk a szemétláda és a W. C. letakarására és az ételek befedésére. A nyersen fogyasztott gyümölcsöket szárítóra helyezve, lehetőleg erős sugarú, bő folyóvízben mossuk meg. A verejtékezés a nyári forrósáéban nem fölösleges kellemetlenség mint azt sokan hiszik, hanem a test normális hőmérsékletét fenntartó élet- folyamat Tévedésen alapszik az a hiedelem, hogy az izzad erősen, aki sok folyadékot iszik. A valóság az. hogy az izzadás párolgás útján lehűti a test hőmérsékletét. A verejték kiválasztása következtében fellépő folyadékveszteség természetesen szájunk nyálkahártyáján szomjúságérzés formájában jelentkezik. Ez akkor is bekövetkezik, ha nem iszunk sok folyadékot. Sőt. a kánikulai napokban helyes. ha minél több hűvös, de nem jéghideg folyadékot fogyasztunk. Miután a verejtékkel sok só is távozik a szervezetből, ne sajnáljuk ilyenkor a sót sem az ételeinkből. E tanácsok betartásával is növeljük szervezetűnk védekező- és alkalmazkodó képességét a szokatlanul inagy meleghez ' ' Dr. 5. R. Érdemes« befűzni? Az üzletekben olyan sokféle, hazai készítésű és külföldről behozott ízletes befőtt, dzsem, gyümölcsíz kapható, hogy a háziasszonyok bőséggel válogathatnak belőlük. Bizony ha a gyümölcsöt is úgy vesszük, s hozzászámoljuk a cukrot, az ízesítőszereket, s egyáltalán a befőzéshez szükséges anyagokat, felszereléseket, azután a vele járó munkát, tüzelőt, az elkészített számvetésből rájövünk, hogy nem nagyon érdemes a befőzéssel bajlódni. A háziasszonyok többsége azonban mégis szívesen rak el télire néhány üveg dunsz- tost, dzsemet és lekvárt is. Részben azért, mert azt mondják, így bizonyosan az az íze van, amit már megszoktak. Azután az is bizonyos, hogy így mindig kéznél van, s levehető a polcról egy- egy üveg, ha megkívánjuk, nem kell a boltba menni érte. Ahol pedig a gyümölcs is megterem a kertben, ott valóban megéri és érdemes is, ha a befőzéssel gondolunk a téli napokra. Még a túlérett, vagy lehullott gyümölcsből is sok finom dolgot lehet készíteni. Kimagozott meggy rétesbe, tésztába: A jól megmosott, kimagpzott gyümölcsöt lemérjük, 5 kiló gyümölcshöz 1 kiló kristálycukrot, egy jó kávéskanál szalicilt, fél deci rumot, egy-két szem szegfűszeget és darabos fahéjat veszünk. Hibátlan zománcú edényben jól összekeverjük és lefödve, hideg helyen 2—3 napig állni hagyjuk, amíg levet ereszt. Naponta azonban egyszer fakanállal jól felkeverjük, majd tisztára mosott, száraz törölt üvegekbe nyomkodjuk, s annyi levet öntünk rá, hogy jól ellepje a gyümölcsöt. Szorosan lekötözve hűvös helyre állítjuk. Bármikor használhatjuk, a megbontott gyümölcs nem romlik, csak ismét jól le kell kötni. ★ Zöld dió cukorban: A gyenge oeiső héjú, zöld diót tűvel megszúrkáljuk és 10 napig, naponta váltott hideg vízben áztatjuk. Az utolsó áztató lében puhára főzzük, hogy tűvel átszúrhassuk. Leszűrve 1 kiló dióhoz 80 deka cukorból 3 deci vízzel, fahéjjal, szegfűszeggel, citromhéjjal szirupot forralunk. Beletesszük a diót és másnapig állni hagyjuk. Akkor a dióval együtt újra felforraljuk, majd a diót kiszedjük belőle, tiszta, megszárított üvegekbe rakjuk. A szirupot sűrűre főzzük, ráöntjük a dióra és jól lekötözve 15—20 percig gőzöljük. (Hasonlóképpen rakhatunk el a pi héjétól jól megtisztított zöldmandulát is, azzal a különbséggel, hogy azt csak 1—2 napig áztatjuk gyenge ecetes vízben, majd leszűrve citromos vízben főzzük puhára. Egy kiló mandulához 70 deka cukorral főzünk szirupot a citromos léből). ★ Nyers gyümölcsíz: Készíthetjük ribizkéből, málnából, eperből, teljesen érett sárga-, vagy őszibarackból. Vajas kenyérre kenve nagyon finom ízű, egészséges, vitamindús íz. Sült tésztákhoz azonban nem használható. A megtisztított gyümölcsöt szitán áttörjük és súlyával egyenlő mennyiségű porcukorral legalább egy órán át addig keverjük, amíg szép fényes nem lesz a kevert massza. Tiszta, száraz üvegekbe töltjük a tetejére ujjnyi vastag cukrot és csepp szalicilt teszünk, légmentesen lekötözzük és hűvös helyen tartjuk. ★ Vegyes rumos gyümölcs: Nagyon finom, na az első gyümölcstől kezdve a szőlőig, a gyümölcsök érési sorrendjében mindenféle gyümölcsből rakunk bele. A csonthéjas gyümölcsöket magvastól tesszük bele. Egy nagy ubor- kás üveg szükséges hozzá. Minden kiló gyümölcshöz ré- tegezve fél kiló cukrot és fél deci erős rumot teszünk és letakarva hűvös kamrában tartjuk. Ha erősen habzana, öntsünk hozzá egy féldecinyi tiszta szeszt (96 százalékos alkoholt) és megszűnik a habzása. A gyümölcsök berakásától számított 5—6 nap múlva időközönként is, amikor az utolsó gyümölcsöt is beleraktuk, jól lekötözzük az üveget. ★ Meggybor: Apró, másra már nem alkalmas meggyből is készíthetjük. 10 liter víz-1 hez 4 kiló kimagozott, összenyomkodott meggyet, 4 kiló cukrot és fél deka élesztőt teszünk és 2 hétig állni hagyjuk. Utána leszűrve üvegekbe töltjük és ledugaszoljuk. Kéthetenként még négyszer- ötször átszűrjük, illetve átfejtjük, s iható, jól lezárt üvegekben tárolható a finom meggybor. A gyomorrák fényképezése Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a gyomorrák idejében való felismerésére és a daganat helyének pontos megállapítására. PVC alapanyagú egészen vékony fóliából felfújható ballont készítettek melynek belső felületét sugárzásra érzékeny anyaggal vonták be. A beteggel a vizsgálat előtt minimális mennyiségű radioaktív foszfort nyeleinek. Utána az összehajtogatott ballont, amely csak alig nagyobb egy tablettánál, bejuttatják a gyomorba, majd vékony csövön keresztül felfújják. A ballon így szorosan a gyomorfalhoz tapad. A rákos jMj^ek a radioaktív sugárzásból többet nyelnek el mint az egészségesek, így az előzőleg beadott foszfor a rákos sejtekben nagyobb mértékben koncentrálódik, s ennek folytán sugárzása a ballon belső felületére felvitt emulziót az adott helyen fokozottabb mértékben bontja el, ami az előhívott ballonfilmen sötét foltként jelentkezik. E módszerrel a rákos sejtek helye pontosan behatárolható. Ez elősegíti a pontosabb diagnózist és sikeresebbé teszi a későbbi sebészeti beavatkozást Az új eljárás a röntgenfelvételes vizsgálatnál sokkal megbízhatóbb és pontosabb. Biológiai szennyvíztisztítás A városi lakosság szaporodása, az ipar rohamos fejlődése égető kérdéssé tette a háztartási és ipari szennyvizek kezelését. Mivel a szennyvizek sok esetben mérgező anyagokat tartalmaznak, csak méregtelenítés után bocsáthatók a természetes vizekbe. A szennyvizek tisztítása fizikai, vegyi és biokémiai eljárásokkal történhet. A fizikai eljárások fő formái az ülepítés, lepárlás, kifagyasztás stb. A vegyi eljárások alkalmazását a szennyvíz természete szabja meg. Mind általánosabbá válik azonban a vizek biokémiai tisztítása; ezt a módszert főleg a szerves szennyeződéseket tartalmazó vizeknél használják. nyegében a természetes vizekben végbemenő öntisztulási folyamatot gyorsítja meg. A szennyvíz földbe mélyített nagyméretű medencékbe, vágj' kisebb méretű kádakba kerül, ahol erős levegőáramlás közben az eleveniszappal találkozik. Ennek a mikroorganizmusai a kedvezően megválasztott körülmények között elvégzik a lebontást, aminek végeztével a szennyvíz ülepítőbe kerül. Itt az eleveniszap elválik a víztől és ismét visszakerül a körfolyamatba. A folyamat e röviden vázolt elvét a gyakorlatban sokféle alakban éa változatban valósítják meg. Egyes rendszerekben a szennyvíz több medencén haLényege a szerves anyagok gyorsított oxidációs lebontása. A lebontás eredményeként gáznemű termék, biogáz is keletkezik. A biológiai szennyvíztisztítás két módszeren alapul, a csepegőtestes és az eleveniszapos eljáráson. A csepegőtestes eljárás szerint a vizet salakkal vagy más hasonló lyukacsos anyaggal töltött henger alakú tartályokba csurgatják le. A töltetdarabok felületén idővel mikroszervezetből álló pázsitos bevonat keletkezik, amely lebontja a szerves anyagokat. Az eleveniszapos eljárás lélad át, másokban visszakering. Üjabban az eleveniszapot nagy átmérőjű íorgóko- rong sorozatra telepítik. A korongok percenként két— három fordulattal az alattuk elterülő félhenger alakú kádban levő szennyvízbe merülnek. A visszakeringetett szennyvíz több korongon áthaladva megszabadul szervesanyag-tártál mától. Sikeres kísérletek folynál: magasabb rendű növényre alapozott szennyvíztisztítással is. Az egyik nyugatnémet üzemben a biokémiai folyamat végzését a tavi kákára bíztak. Az eddigi eredményei: igen kielégítőéit. „Népautók99 múltban — jelenben A nagy autóversenyeken káprázatos sebességgel száguldanak a gépcsodák, ám ez legfeljebb a sportágért rajongókat hozza lázba. A gépjármű birtoklására vágyó embereket sokkal jobban érdeklik azok a „hétköznapi” konstrukciók, amelyek számukra is elérhetők, és egykor tulajdonosaik lesznek. Az egyszerű szerkezetű, megbízható üzemű, olcsón gyártható és szerény anyagi lehetőségek mellett is üzemben tartható gépkocsikat nevezte el a köznyelv „népautóknak”. Nos, tartsunk egy kis szemlét ezen a „fronton”, a múló évtizedek távlatában és napjaink gépkocsitípusai között. A tömegek autó iránti igényére számítva alkotta meg az amerikai Henry Ford híres T-modelljét. E típusból 1908 és 1928 között még mai szemmel is elképesztő meny- nyiség, mintegy 15 millió (!) gépkocsi került le a futószalagokról. A T-modellt tehát joggal nevezhetjük az első „népautónak”. Miközben a Ford-autók milliói benépesítették az országutakat. az európai konstruktőrök sem tétlenkedtek. Ha nem is tudtak akkor mév hasonló sorozatnagyságot felmutatni égy-egy típusból, kétségtelenül eredményes munkát végeztek a „tömegei: autójának” kifejlesztésében, ^sebozlovákiában 1923-ban VnTidt^k el evártam a kéthen- ■~'->res Tatra 4/12-es típusú kis gépkocsikat, melyek a végle. tekig leegyszerűsített szerkezetükkel, mégis páratlanul jó menettulajdonságaikkal és csekély üzemköltségükkel méltán vívták ki az autós világ csodálatát A későbbi Tatra 57-es sorozat hűen követte a korábbi típus szerkesztési elveit elpusztíthatatlan, rendkívül megbízható autónak bizonyult (még ma is gyakran találkozunk az utakon a jól ismert 57/B típussal.) A német Porsche profesz- szor által elgondolt népautó terve 1932-ben látott napvilágot. A Volkswagen sorozat- gyártásának megindításáig eltelt ugyan még néhány esztendő, de aztán megkezdte hódító útját a korábba:', „bádogtacskónak” csúfolt kiskocsi. A típus világsikere nem szorul bizonyításra, hiszen az évtizedek során legyártott da- rabszám csaknem eléri a T- modell mennyiségét. Ma is népszerűségnek örvend a jól ismert Volkswagen, melynek alapkonstrukciója 35 év alatt alig változott. A németek — a Volkswagen mellett — egy másik típust is kialakítottak, a kétütemű, kéthengeres, mellső kerékhajtású DKVV- modellt. A maga idejében Anglia népautója a i.álunk kevésbé ismert típus, az Austin Seven volt. Az olaszok közel 1000 köbcentiméteres hengerűrtartalmú Baiillája már hozzánk is eljutott, és azt követően a Fiat gyár Topolino autója — a „lekicsinyített nagykocsi” — is. Mindhárom típus igénytelen, ám mégis megbízható „népautónak” bizonyult. Teljességre nem törekedtünk a mai modellek felsorolásában, de talán nem is szükséges, hiszen naponta találkozunk sok jellegzetes r.épautótípussal: a Citroen 2 CV-vel, a Renault 4 CV-vél és R—4-gyel, vagy a Fiat 500 és 600 típusokkal. Ám nem haladhatunk el említés nélkül az angol Mini Minor (a modernizált Austin Seven) és az Opel Kadett modellek és a holland DAF típusok mellett sem. Elektromosságtól mentes műszál Közismert a műszálak kellemetlen elektrosztatikus tulajdonsága, amelyet a ruhadarab viselője a fel- vágj' lehúzásnál sercegés formájában észlel. A textilipari feldolgozásnál ez a jelenség sok esetben kifejezetten karos. Japán kutatók Nylon-—L elnevezéssel most olyan újfajta műszál gyártását kezdték meg, amely elektoromosan semleges. Ezt a kedvező tulajdonságot a fonás alatti, kezeléssel érik el. MőmsM * 4988. Julius 14, vasán»1
