Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

A védő fellebbez Ray-t kiadják az Egyesült Államoknak LONDON: A Martin Luther King meggyilkolásával vádolt Ja­mes Larl Ray-t Milton an­gol bíró kedd délutáni dön­tése szerint kiadják az Egye­sült Államok igazságügyi szerveinek. Ray kedden ismét megje­lent a londoni rendőrbíróság előtt. A terembe lépő újság­írókat és érdeklődőket meg­motozták; szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítot­tak: a vádlottat négy detektív vette körül, az ötödik pedig a közönséget tartotta szem­mel. Roger Frisby Ray védője ellenezte az amerikai kiada­tási kérelmet, mivel szerinte Rayt nem közönséges, hanem politikai bűncselekménnyel vádolják. (Az angol jog tiltja, hogy olyan gyanúsítottat ki­adjanak más országnak, aki ellen politikai természetű vádat emeltek.) „Bárki is követte el a gyilkosságot. kétségkívül nem személyes indokból öl­te meg dr. Kinget, hanem azért, mert ellenezte King tevékenységének természetét és jellegét” — mondotta. Hozzáfűzte, hogy az elhunyt politikai személyiség volt. Maga Ray még azt is ta­gadta. hogy a gyilkosságot ő követte ei. Tagadását az­zal támasztja alá, hogy nem ismerte Kinget és nem érzett haragot vele szemben. Calcutt. az amerikai igaz­ságügy-minisztérium képvise­lője azzal érvelt, hogy Ray bűncselekményének nem le­HANOI: A Vietnami Távirati Iroda jelentése szerint a vietnami néphadsereg légvédelmi üte­gei június 27-én és 28-án ösz- szesen öt amerikai repülőgé­pet semmisítettek meg a VDK légiterében. Ezzel a demokratikus Viet­nam területe felett elpusztí­tott amerikai repülőgépek száma elérte a 3010-et FREETOWN: Siaka Stevens, Sierra Leo­ne miniszterelnöke hétfő es­ti rádióbeszédében bejelen­tette, lelepleztek egy össze­esküvést, amelynek az volt a célja, hogy külföldi zsoldo­sok segítségével magához ra­gadja a hatalmat. A minisz­terelnök felszólította a lakos­ságot, hogy azonnal jelent­sék, ha gyanús tevékenységet észlelnek. WASHINGTON: Washingtonban hivatalo­san bejelentették, hogy John­son elnök szombaton és va­sárnap részt vesz a közép­amerikai államok San Sal­vadorban sorra kerülő gaz­dasági értekezletén. Johnson hazatérőben megszakítja útját Guetemalában, Hondurasban, Nicaraguában és Costa Ricá­ban. RIO DE JANEIRO: Nyugat-Németország brazí­liai nagykövetségén bejelen­tették, hogy két ismeretlen fegyveres személy agyonlőt­te Westelnhagen nyugatné­met őrnagyot, aki mint a bra­zíliai vezérkar akadémiájá­nak hallgatója tanulmány­úton tartózkodott Brazíliá­ban. A merénylőknek sike­rült elmenekülniük. hét politikai iélleget tulajdo­nítani. Megismételte a ..ma­gányos gyikos” elméletet, hogy ezzel is alátámassza a kiadatási kérelmet. Ha ugyanis Ray bárkikkel össze­esküvésben követte volna el tettét, akkor a gyilkosságnak politikai iel]eset lehetne tu­lajdonítani. Milton bíró ezután döntött: a rendelkezésre álló bizonyí­tékok alapján elrendelte Ray kiadatását. Kissé homá­lyos indokolásából azonban az a benyomás támadt, hogy Ray régebbi bűncselekmé­nyéért a fegyveres rablásért és a börtönből való szöké­séért adják ki. Mint ismere­tes. Ray húszévi fegyházbün­tetését töltötte Amerikában, amikor megszökött börtöné­ből. Milton bíró ezután közöl­te. hogy a két angol vádpon­tot (hamis útlevél, tiltott fegyverviselés) az Old Bailey- ben. a londoni bűnügyi bí­róságon fogiák megvizsgálni. Ray-nek 15 napot adtak a kiadatási döntés elleni fel­lebbezésre. Ügyvédje azonnal bejelentette, hoey fellebbez. Eszerint Ray július 17-énél korábban nem hagyja el Nagy-Britanniát. Újabb amerikai gép Kubában A Northwest Orient Airli­nes légitársasághoz tartozó Boeing 707 típusú utasszál­lító repülőgép pilótáját — amikor a gép Chicago—Mia­mi közötti útjának végéhez közeledett — egy utas pisz­tollyal arra kényszerítette, hogy Kubába repüljön. Az eset hétfőn éjjel történt. Az amerikai repülőgép 06 utasá­val és 7 főnyi legénységével leszállt Havanna repülőterén. Három napon belül ez volt a második amerikai utasszállító repülőgép, ame­lyet Havannába kényszerí­tettek. Bolgár—osztrák közös közlemény SZÓFIA: A Bolgár Kommunista Párt és az Osztrák Kommunista Párt képviselői, akik tanács­kozást folytattak Szófiában, közös közleményt adtak ki. A közlemény hangsúlyoz­za. a bolgár és az osztrák kommunisták mindent meg­tesznek azért, hogy a kom­munista és munkáspártok 1068. november 25-re Moszk­vába összehívott nemzetkö­zi tanácskozása sikeres le­gyen. A két párt képviselői a leghatározottabban elítélték az amerikai imperialisták ag­resszív vietnami háborúját. A közlemény megállapítja, hogy a nácizmus és a mili­tari zmus újjáéledése az NSZK-ban. közvetlen fenye­getést ielent egy sor európai ország szuverenitása szem­pontjából. Megjelent Guevara naplója HAVANNA: Kubában 250 ezer példány­ban megjelentették a Bolí­viában hősi halált halt Er­nesto „Che” Guevara napió­Elnokválaszlás Izlandban Az izlandi elnökválasztáson a szavazatok 65 százalékát dr. Kristjan Eldjarn. az iz­landi nemzeti múzeum igaz­gatója szerezte meg aki egé­szen a legutóbbi időkig nem szerepelt a politikai éleiben. Győzelme ellenfelével Gun- nar Thoroddsennel. az eddi­gi elnök veiével szemben ál­talános meglepetést keltett. Az elnök augusztus 1-én veszi át hivatalát. Évszázados rekord: Siklóson végeztek az aratással A hónapok óta tartó rend­kívüli meleg és aszályos idő különleges viszonyokat terem­tett az idei mezőgazdasági Aláírták az atomsoronipó-szcrzodést Hétfőn három fővárosban — Moszkvában, Washingtonban és Londonban — megkez­dődött az atomsorompó-szerződés aláírása. Moszkvában elsőként A. Gromiko külügymi­niszter (középen), L. Thomson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete (balról) és G. Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete (jobbról) írta alá az egyezményt. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) munkákban, s a gabonabe­takarítás „menetrendjében” is számos meglepetést hozott. A legutóbbi jelentések sze­rint az ország legdélibb vi­dékén gazdálkodó siklósi Magyar—Bolgár testvéri tsz- ben befejeződött a gaTaona aratása és cséplése. Ez való­színűleg az évszázad aratási rekordja. A közös gazdaság­ban csaknem másfél ezer hol­don termesztettele idén kalá­szos gabonákat, s a tervezett 110 vagon helyeett 185 va­gon terményt szállítottak el a kombájnok alól. Az ara­tással egyidőban befejeződött a gabonaértékesítés is: a ter­més olyan jó minőségű volt, hogy tisztítás és szárítás nél­kül vették át felvásárló te­lepek. A búza hektolitersú­lya elérte a 81—82 kilo­grammot, ami ilyen aszályos időben kitűnő eredménynek számít a gazdaság vezetői ösztönző prémiumrendszer­rel érték él hogy a szem­veszteség mindvégig a mini­mális szinten maradt, és a tarlók magassága nem halad­ta meg a 10 centimétert. A tarlók 40 százalékát máris felszántották, sőt 300 holdat újból bevetettek gyorsan fej­lődő tákarmányfélékkel. A tervek' szerint július közepé­re a járulékos munkákat Is l>efejezik a tarlókon. ját. A 345 oldalas könyv a b®* líviai partizánháború hétköz­napjait írja le 1966. novem­ber 7-től 1967 október 7-ig( csaknem Guevara halála napjáig. A kubai forradal­már 1967. október 10-én ke­rült a bolíviai hadsereg ka­tonái kezébe és akkor ölték meg. A kötethez Fidel Castro írt 23 oldalas előszót. A ku­bai miniszterelnök bevezető­jében egyebek között a kö­vetkezőket olvashatjuk: ..Nem közölhetjük hogyan került hozzánk ez a napló, egye­lőre csak annyit mondha­tunk. hogy nem fizettünk ér­te pénzt... A napló minden sorát ellenőriztük szöveghű­ség tekintetében és csak ki­sebb módosításokat eszközöl­tünk”. Guevara naplója Kuba iro­dalmi és politikai szenzáció­ja. A könyvesboltok előtt hosszú sorokban állnak az emberek, hogy megvásárol­hassák a kötetet. Valószínű­leg már a napokban újabb félmilliós széria nyomtatásá­hoz látnak hozzá. Bolíviai jelentések ugyan­akkor árról adnak hírt. hogy René Barrientos elnök és a bolíviai hadsereg vezérkari főnöke cáfolni próbálta a Havannában kiadott Gueva- ra-napló autentikus jellegét. A bolíviai hatóságok azt ál­lítják. hogy az ő kezükben van a napló eredeti példá­nya. Állásfoglalás „kétezer a szó”-ról POZSONY: A Szlovák KP Központi Bizottságának Elnöksége hét­főn Pozsonyban megtartott ülésén összegezte a kerületi pártértekezletek előzetes eredményeit. Az ülésen meg­állapították. hogy az értekez­letek munkája, a küldöttek titkos megválasztása és egyes kerületi bizottságok pótvá­lasztása teliesen demokrati­kus szellemben történt Ä Szlovák KP KB Elnök­sége állást foglalt a kerületi pártértekezleteken a „Két­ezer szó’ című felhívás kér­désében elhangzott megnyil­vánulásokkal kapcsolatban. Az elnökség álláspontját a közeli napokban ismerteti. 2 Nmüst SK*. július 3., szerda Hőhullám Európában Locsolják a londoni függőhidat Hőhullám söpör végig egész Európán, ahol az idő­szakhoz képest sok helyütt re­kordhőmérsékletet mértek. Barcelónában a múlt hét vé­gén 48 fokos hőség volt, és hasonlóan magasra emelke­dett a hőmérő higanyszála az egész spanyol félszigeten. Bajorországban és Hessen- ben 33 fok volt árnyékban. Londonban hétfőn volt a nyár eddigi legmelegebb nap­ja, annyira, hogy a londoni híres függőhíd, amelynek egyes részei a meleg követ­keztében deformálódtak, nem tudott lecsukódni. Két órán át öntözték, hogy lehűljön és ismét lecsukható legyen. A londoni repülőtéren 32,5 fok Celsiust mértek. Kiusu és Sikoku japán szi­geteken, ahol hétfő óta 20 centiméter csapadék hullott egy trópusi vihar ideje alatt, földcsuszamlás következtében ezer lakóház pusztult el. A földcsuszamlásoknak egy ha­lálos áldozata is volt lAScishingtusn, Bonn ős a MftTO-gondolc A REYKJAVJKBAN meg­tartott NATO-értekezlet a protokolláris napirendi pon­tok mellett azt is jelezte, hogy az atlanti berkekben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a NATO észa­ki szárnyának és ennek a problémakörnek speciális nyugatnémet vonatkozásai is vannak. Új jelenség, hogy az Egyesült Államok mellett fő­ként az NSZK fejt ki na­gyobb tevékenységet avé­gett, hogy Dániát és Norvé­giát fokozottabban bevonja a NATO köreibe. Bonni ösz­tönzésre alapították meg évekkel ezelőtt az úgyneve­zett Baltapot, vagyis az at­lanti erők Balti-tengeri fő­parancsnokságát. A legújabb nyugatnémet taktika pedig a közös hadgyakorlatok sűríté­sét helyezi előtérbe. A nor­végjai Nord Express fedőne­vű hadgyakorlaton reguláris nyugatnémet egységek ugyan nem vettek részt, de a bonni szakértők és a megfigyelők ott voltak. A napokban ért végiét az Észak-Norvégiában és a környező vizeken meg- tartott Polaris Express elne­vezésű NATO-manőver, melynek céljai közé tarto­zott egy úgynevezett „légi híd” feltételeinek a kidolgo­zása. E „légi hídon” át nagy létszámú külföldi csapatok juthatnának Norvégia terü­letére fegyverekkel Is hadi­technikai felszereléssel. Ezek után azt is megfelelően idő­zített lépésnek tekinthetjük, hogy Reykjavikban Izland és Norvégia képviselője kijelen­tette, országuk 1969 után is tagja marad a NATO-nak. A reykjaviki tanácskozás központjában egyébként az úgynevezett nyugat-berlini probléma állt. A záróközle­mény hangsúlyozta, hogy megerősítik az 1958. évi nyi­latkozatot, melyben ragasz­kodnak Nyugat-Berlin „sza­bad megközelítésének jogá­hoz”. Arról persze nem esett szó, hogy az NDK szuverén jogaival élt, amikor rendel­kezéseket hozott a Nyugat- Berlint érintő illetékekről és a beutazási engedélyekről. Egyébként is sok jel mutat arra, hogy a reykjaviki szó­lamokat egy csepp sóval kell ízlelgetni. A nyugatnémet Frankfuter Rundschau idézte az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének nyilatko­zatát, mely a nyugat-berlini eseményekkel kapcsolatban a többi között így hangzik: „Hamis konfliktus ez, mely első- és másod- és harmad- sorban olyan eseményekről van szó, amely közvetlenül csak a Szövetségi Köztársa­ságra és az NDK-ra tartozik. (Miért kellett akkor azt a NATO-értekezlet első napi­rendi pontjává tenni?) S ami azt illeti, hogy ez a konflik­tus kedvezőtlen helyen ala­kult ki. Berlin ebben a pil­lanatban stratégiailag és tak­tikailag valóban előnytelen manőverezési térén a Nyugat számára. A szóvivő végül nyilván azzal a célzattal, hogy enyhítse a Bonn szá­mára nem túl kellemesen hangzó megállapításokat, megjegyzi: „Megértjük Bonn és a német közvélemény tü­relmetlenségét, ha tartózko­dó magatartásunkat nem he­lyesli”. A FENTIEKBŐL IS kitű­nik, hogy a reykjaviki tár­gyalásoknál a háttérből tu­lajdonképpen az amerikai— nyugatnémet viszony temati­kája bontakozik ki. Itt kiin­dulópontnak kell tekinte­nünk, hogy éppen Johnson elnöki évei alatt az NSZK az Egyesült Államok legfonto­sabb szövetségesévé vált. En­nek fő oka, hogy Washing­tont és Bonnt egyaránt ag­gasztja a NATO sorsa. Kö­zeledik 1969, amikor a NA- TO-tagországoknak nyilat­kozniuk kell, hogy továbbra is hűek maradnak-e a pak­tumhoz. Washington pedig úgy tekint Kiesinger kan­cellárra, mint „összekötő em­berre” az Egyesült Államok és több más tagállam között. Az USA politikájának leg­neuralgikusabb pontjánál, a vietnami agressziónál is min­dig az NSZK az a partner, amelyik fenntartás nélkül helyesli az amerikai vonalve­zetést. Mindez arra mutat, hogy ha érezhető is bizonyos lanyhaság az amerikaiak Nyugt-Berlinnel kapcsolatos állásfoglalásánál, ez főleg az­zal magyarázható, hogy más NATO-partnerek álláspontját is igyekeznek valamennyire tekintetbe venni. A választá­sok küszöbén pedig nem óhajtják az amúgy is mérték­telenül felszaporodott bel- és külpolitikai nehézségeket egy újabb kiélezett problémával szaporítani. Végül, de nem utolsósor­ban az amerikaiak elsősor­ban a betegeskedő atlanti paktumot szeretnék gyógyí­tani. Ezért helyesnek látszik több politikai megfigyelő ál­láspontja, akik úgy vélik, hogy Reykjavikban, bár ez nem szerepelt a napirendben; a washingtoni delegáció elő­készítő lépéseket tett egy speciális terv megvalósításá­ra. Az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy az Ame- Amerika-barát nyugat-euró­pai országok új politikai és katonai egyesülése jöjjön lét­re, az átszervezett észak-at­lanti tömb keretében. Magá­tól értetődően a katonai tömbnek ennek az új válto­zatában is a fő európai tá­masz, az agresszív ütőerő Nyugat-Németország, az Egyesült Államok első számú partnere lenne. Ezzel áll ösz- szefüggésben az is, hogy a reykjaviki konferencia után a betegeskedő Rusk tovább­utazott Bonnba, nyilván az­zal a feladattal, hogy a nyu­gatnémeteket megnyugtassa, és a további elgondolásokat az NSZK-ban megtárgyalja. A KÖVETKEZŐ NATO-ta- nácskozást az év végén Brüsszelben tartják, és bizo­nyosnak látszik, hogy Wa­shington és Bonn között ad­dig több bizalmas párbeszéd zajlik le, hiszen az NSZK és az USA az Atlanti Paktu­mon belül is speciális vona­lat képvisel. Sümegi End«*

Next

/
Thumbnails
Contents