Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-30 / 177. szám
Esztergályosokat, elektroműszerészekéi keresnek Iparitcmuló-képzés albérletben Egri szimfonikusok a VajVGúnyád Tárban 1 (Foto: Pilisy) Befejezéshez közeledik a VILATI új gyárcsarnokának építése, jelentős mértékben bővítik, a Bervát, a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat, valamint a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységét. A felszabadulás óta Eger ipari fejlődésének második korszakát éli és a mostani beruházások hosz- szabb időre meghatározzák a város lakosságának foglalkoztatottságát és a most felnövő nemzedék kereseti lehetőségeit. Most egy éve sokan attól tartottak, hogy az új me- chanzimus átmeneti munka- nélküliséget fog okozni. Mire alapozták ezt a véleményt? Arra, hogy a vállalatok vezetői túlzottan törekedni fognak az előírt nyereség elérésére, annak fokozására, és ennek érdekében a nélkülözhető dolgozókat elbocsátják, vagy egyes üzemek életképtelennek bizonyulnak és felszámolják azokat. Nos, a borúlátóknak nem lett igazuk. A szénbányászatot leszámítva (ennek okai ismertek), sehol sem történtek elbocsátások, ellenkezőleg, egyik legnagyobb gond a szakmunkáshiány, Berta i Azonnal 30 esztergályost Vass Tibor, a Finomszerel- vénygyár műszaki igazgatója elmondta, hogy korábban géplakatost és szerszámkészítőket nem kaptak. Most azonnal alkalmaznának vagy 30 jól képzett esztergályost, de nincs, nem találnak. Szükség lenne köszörűsökre, vas- szerkezeti lakatosokra és vízvezeték-szerelőkre. Az új gyártmányok: a hűtőgépek, a Diesel-adagolók és -elemek, valamint a különböző auto- matika-elemek gyártása nagy pontosságú megmunkálást követel. Kicsi a tűrés, nagy a követelmény, a munkafolyamatok egy részét csak szakmunkások tudják elvégezni. — A szakmunkás-utánpótlásról hogyan gondoskodik a gyár? — A vállalat nagy anyagi áldozattal saját tanműhelyt rendezett be. Régebben 80—■ 100 ipari tanulót képeztünk, A NAGYFÜGEDIEK nagy családjának legfőbb erénye, hogy együtt vannak. Nemcsak fizikailag, hanem gondolataikban, szándékaikban, cselekedeteikben is. A pártós a gazdasági vezetők szót értenek a tagsággal. Gyakran találkoznak egymással, akkor is, ha nem a hivatalos rend hívja össze őket. Jó a hangulat a községben. Az emberek elérhető távolságra vannak egymástól — lélekben is. Egyre erősödik az összhang. Ma már természetes dolog az, hogy a tsz elnöke beszámol a párttaggyűlésnek az időszerű gazdasági feladatok végrehajtásáról, ismerteti a teendőket, de a gondokat sem hallgatja el. Ennek következtében a taggyűlések egyre pezsgőbbek, a párttagok szívesen mondják el ötleteiket, és ha van miért, a bírálatukat is. Megszűnt a községben a rosszul értelmezett pajtáskodás. Már nem a poharak ösz- szecsencKilése a legfőbb mértéke annak, mennyire jó a viszony a vezetők és a tagság között. Korábban gyakran panaszolták az emberek, hogy ritkán látják maguk között a vezetőket. Így voltak például a főagronómussal is, aki emellett nem is volt elég határozott. A változás nála is bekövetkezett, és most már őt is dicsérik, becsülik. Lényegében és alapjában tehát minden rendben van Nagvfügeden. Ez a megállapítás azonban nem zárja ki a további fejlődés lehetőségét és szükségességét. Nézzünk néhány dolgot, amin még lehet és kell is javítani. I.egfőként azért, mert ebben a községben is kell a holnapra gondolni. Arra, hogy az élet mindig újabb az elmúlt évben már 225-öt és most 113 első éves tanulót vettünk fel. De a magas szintű elméleti oktatásról nem mondhatunk le. Ezt az eddigi mostoha körülmények között az egri iparitanuló-intézet nem tudja megoldani. VILATI t A szakemberképzést most keli megragadni Az elmúlt év végén a VILATI elektromos részlegénél 342 ember dolgozott. Augusztus közepére elkészül az új csarnok, megrendelés, érdeklődés annyi futott be, hogy két éven belül 1030-ra növelik a létszámot. — Mi a legfontosabb követelmény — kérdeztük Oszt Vencel igazgatótól. — Sok és nagyon jól képzett szakemberre van szükség. Erről kell gondoskodni, ez a legfontosabb feladat. — Önerejéből mit tesz a vállalat? — Jól képzett és gyakorlott szakembert keveset tudunk felvenni. Ezért különös figyelmet fordítunk az ipari- tanuló-képzésre. Jelenleg 121 tanulónk van, az idén 40 szabadult és a következő évre 200-at, ezt követően újabb 200-at veszünk fel. Szerszámgép-vezérléssel, automatika- gyártással és fényújságszereléssel foglalkozunk. Főleg elektroműszerészekre, esztergályosokra és lakatosokra van szükség A Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat egri telepén is hiányzik vagy 30 lakatos és forgácsoló szakmunkás is kevés van. Gyöngyösön nyolcezer négyzetméteres csarnokot építenek, ott az év végéig vagy 60 lakatosra és 25 forgácsoló szakmunkásra lesz szükség. Gépész- mérnököt és gépésztechnikusokat is keresnek. A következő tanévre 74 ipari tanulót szerződtettek, de tavaly se volt műhelyük. Egerben a VÖCSI, Gyöngyösön az Izzó „albérletbe” vállalta a tanulókat. Iskola i 23 tanteremben késő estig Évek óta sok gondot, bajt és bosszúságot okozott, hogy követelményeket támaszt, ezeknek megfelelni pedig csak úgy lehet, ha felkészülünk azokra. Nehogy meglepetés érhesse a fügedieket. KEZDHETJÜK a gazdasági elképzeléseknél. Szilárd a munkafegyelem, él a tsz-de- mokrácia, biztosították a tagok kötelező munkanapjainak letöltését, elfoglaltságát, a jövedelem évről évre növekedett. Ezek a pozitívumok, amik nagyon figyelemre méltóak. Valamennyi a párt- és a gazdasági vezetés cselekvő erejét is dicséri. De el kellene gondolkozni azon: mi lesz holnap és holnapután az emberekkel? Hogyan tudnak nekik elegendő munkaalkalmat biztosítani? Elégséges lesz-e ehhez a részesművelés, ami most még vonzza a tagokat, hiszen a termény egy részét a magukénak mondhatják? Nem lenne jobb valamiféle melléküzemet létesíteni, ami egész évben igényli a szorgalmas munkáskezeket? Van erre nem egy példa a környéken IS; Vagy a gazdálkodásban olyan terményekkel kellene foglalkozni, amelyek nemcsak munkaigényesebbek, hanem jövedelmezők is. Gondoltak már szamócatermelésre, az öntözés bővítésére is. Igaz, a kalászosok átlagtermése sokat nőtt. De a többi tsz-ben ez a növekedés nagyobb. Igaz. a szarvasmarha-tenyésztésben is fejlődés tapasztalható, de még itt sem állhatnak meg. Ki kellene dolgozniuk vaUa régi iparitanuló-iskola kicsi. A gyermekvárostól, az MHSZ-től és a gimnáziumoktól kértek kölcsön tantermeket. A város egyik részéből a másikba rohangáltak a tanárok és a tanulók. Az iskolának csak öt saját tanterme van, „albérletet” csak dél- utára kaptak és 23 tanteremben késő éjszakáig tanítottak. A megye 83 községéből mintegy 900 tanuló jár be Egerbe. Sok 14—16 éves fiatal hetente kétszer este 10 után ér haza és a következő hajnalban 4-kor indul, hogy idejében a gyárba érjen, állapította meg a népi ellenőrzési vizsgálata. Az eddigi 1959-ről az új tanévben 2476- ra növekszik az ipari tanulók létszáma. Ezért rendkívül fontos, hogy az ősszel már az új intézetben kezdődjék meg az oktatás. A megyei tanács és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői megállapodtak, hogy az új iparitanuló-intézet átadási határideje ugyan 1968. október 31., de a 16 tantermes épületrészt szeptemberre átadják. Az elmúlt hónapokban az építők derekasan helytálltak. Az épületbe a gáz-, villany- és vízvezetéket bekötötték, a vakolással, festéssel-mázolással nagyjából elkészültek. A belső szereléseken dolgoznak. Csirmaz László művezető és Mészáros Imre építésvezető egybehangzóan állította, hogy a jövő héttől kezdve újabb kőműveseket és festőket kapnak erősítésként Elkezdik az útépítést, de hátra van még a parkettázás és részben az üvegezés. Csak egyben nem bíznak az építők. Senki nem tudja, hogy a Radiátorgyár Dunaújvárosból mikor szállítja a fűtőtesteket. Nem kis dolgok ezek beszerelése és főleg utána javítgatni kell a vakolatot és festést, másrészt fűtés nélkül nem lehet átdani a 16 tantermet. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy augusztus közepére megérkezzenek a fűtőtestek. Ettől függ a 15 milliós beruházás sorsa. Mintegy 2500 ipari tanuló és Eger fejlődése sürgeti a megoldást. Dr. Fazekas László miféle távlati tervet, programot, aminek alapján szervezhetik a jövőjüket. A pártvezetésnek lehetne az a feladata, hogy a legfőbb kérdéseket napirenden tartsa, azok végrehajtására ösztönözze a gazdasági vezetőket. A párttitkár nagyon tevékeny ember. Szívesen vállalja magára a napi teendők ellátását. Kérdés: nem volna-e jobb, ha a teendőkben szelektálna, és energiáit megtartaná a lényeges dolgok intézésére? A párttitkár irányítsa, szervezze a politikai munkát. Ilyen módon támogassa a tsz vezetőségét. Legyen kezdeményező a pártszervezet jobban, mint eddig. Többet foglalkozzanak a pártgyűlésen közgazdasági kérdésekkel. A taggyűléseken elhangzó helyes javaslatokat ne csak szóban fogadják el, hanem emeljék azokat határozattá, aminek végrehajtására határidőt és felelős személyt is jelöljenek ki. SZEMBE KELL NÉZNI azzal a ténnyel is, hogy a párttagságnak nem teljes egésze lelkesedik, érvel vagy vitatkozik a napirendi anyag tárgyalásakor, de akadnak olyanok is, akik nem járnak rendszeresen a gyűlésekre, rendezvényekre. A felelősségre vonás sem ismeretlen eszköz Nagyfüge- den. Ennek is van azonban árnyoldala. Nem mindig a személyekre és a hibák mértékére alkalmazzák a kiszabott büntetést. Mi a követ- kezménve? Vagy túl elnézőek, vagy túl szigorúak, tehát Két vidéki zenekar kapott meghívást, hogy részt vegyen a budapesti Vajdahunyad vár nyári hangverseny-programjában. Az egyik a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar, a másik az Egri Szimfonikus Zenekar. A hangversenysorozat többi együttese a neves központi zenekarokból kerül ki. Az egri zenekar néhány esztendős eredményes működése tette lehetővé, hogy a fővárosban is vállalhasson fellépést! Az együttes jó munkáját már az is méltóképpen fémjelzi, hogy híres karmesterek — például Sulyok Tamás —, vagy szólisták, mint Kovács Dénes hegedűművész, Mező László gordonkaművész, vállaltak közös szereplést az egri zenekarral. Budapesti előadásukra mi is elkísértük zenészeinket, akik ezúttal Weber Bűvös vadász nyitányával, Dvorzsák Cselló-versenyével és Mendelssohn Szentivánéji álom szvitjével léptek fővárosi — igen szép számú — közönségük elé. Némi zavaró momentum — a várban igen nagy a forgalom — után megtalálta hangját, biztonságát az egri zenekar, s mikor a Bűvös vadász nyitányának végére értek, méltó jutalmat jelentett a viharos taps. A gordonkaverseny az egri közönség előtt már ismert: előadásával kirobbanó sikert aratott a zenekar az elmúlt „hazai” hangversenyévadon — akkor is Mező László fiatal gordonkaművész nyújtott nagy élményt szóló játékával. Műsora előtt már ismerősként üdvözölve érdeklődtünk az „ismétlés” előzetes tapasztalatairól — előzetes: mert a délután folyamán még egy főpróbán játszottak együtt — Szembetűnő a fejlődés a tavalyi produkcióhoz képest. Akkor is szívesen, örömmel játszottam együtt az egri zenekarral, de most — még szívesebben. Mintha megérett volna a darab, mintha az együttes megtáltosodott volJúlius vége kettős fordulatot hozott állattenyésztésünk idei, meglehetősen viszontagságos helyzetében. Az egyik természeti, a másik gazdasáegyik esetben sem érik el a céljukat: a nevelést, az emberek megváltoztatását, eszmélését. Jó lenne, ha a pártcsopor- tok gyűlésein vennék sorba először ezeket a kérdéseket. Itt még arra is sor kerülhetne, hogy a párttagok tevékenységét személy szerint is elemezzék. Amilyen jó az, hogy a téli időkben rendszeresen tartanak továbbképzést, százak járnak a tanfolyamokra ismereteik bővítése céljából, any- nyira elgondolkodtató, hogy a brigádvezetők némelyike elhanyagolja a tanulást. Pedig az élet könyörtelen. Aki megáll, azon túlhalad. Jó lenne, ha a pártvezetőség gondolna a középkáderek továbbképzésére. Mondják a nagyfügedi vezető beosztású emberek, hogy eddig az alapok kiépítésére, megszilárdítására kellett erejüket összefogni. Mert a további fejlődésnek csak ez adja a biztosítékát. Ebben teljesen igazuk van. Abban is, hogy sikerült az alapokat teherbíróvá tenni. De most már ne várjanak tovább: kezdjenek hozzá az építkezéshez. Rakják egymásra a téglákat, hogy minél hamarabb kibontakozhassanak annak az épületnek a körvonalai, amit úgy hívnak — a jövő. A mostani párt- és gazdasági vezetés alkalmas ennek a feladatnak a végrehajtására. Megnyerték maguknak az embereket, akik bíznak bennük, akik szívesen követik őket, csak arra várnak, hogy megmutassák nekik az irányt, amiben haladniuk kell. ÉSZREVÉTELEINKET is azért soroltuk fel, hogy ezit az elhatározó lépést siettessük. G. Molnár Ferenc na; olyan készen kaptam a kíséretet, mint még egy külföldi zenekartól sem. Jó együtt játszani velük, s ha sor kerül rá, bármikor szívesen lépek fel az egri zenekarral otthonában. Mező László dicsérete jólesett — természetes —, de amit ő nyújtott a zenekar kíséretével, a Dvorzsák-gor- donkaverseny előadásával, azt szintén jó volt hallani. S a produkciót követő tapsorkánt is! A hangversenyre a koronát Mendelssohn szvitje tette fel, bizonyítva: nemhiába végzett nagy munkát Farkas gi, vagy ha úgy tetszik gazdaságpolitikai. A természeti fordulat: az utolsó pillanatban, vagy nem sokkal előtte végre megérkeztek az esők. S az a kukorica, ami eddig kibírta a szárazságot, attól már biztosan termést várhatunk. A lucernák pedig most már remélhetőleg nagyobb hozamot adnak a következő kaszáláskor. Számíthatunk legelőink, rétjeink megújhodására is. Nem kevésbbé fontos esemény azonban a gazdaságpolitikai sem: a kormány kimondta, hogy „gondoskodni kell a teljes gazdasági év tartamára az állatok eltartásáról, a tenyésztési kedv és a termelési biztonság megőrzéséről”. Ennek érdekében az eddigi 400 ezer tonnás abrak importot még 200 ezer tonnával emelték meg. Reményt, bizodalmát ad ez a kettős fordulat. Reményt arra, hogy ezután az állattenyésztők — ha erőfeszítésekkel is — tartani tudják állományukat, realizálhatják azt a bevételt, azt a hasznot, amit a gazdasági évtől eredetileg vártak. És bizodalmát, hogy amivel mégis adós marad a természet, azt különböző módokon pótolja az állam — még nagy népgazdasági áldozatok árán is — a behozott külföldi takarmányokkal. István karnagy és a zenekar, nemhiába próbáltak a hangversenyt megelőzően hosszú napokon keresztül. Érett volt a mű; s előadása élményt nyújtott. Már vége volt a hangversenynek, s kigyulladtak a Vajdahunyad várat pompásan megvilágító reflektorok, de a gratulációk még nem értek véget — hálás volt a közönség. Utólag tudtuk meg, hogy közel háromszázan hallgatták végig az egri zenekar műsorát. Szeretnénk, ha ez még sokszor megismétlődne. Nincs tehát ok arra, hogy állatvásáraink a riadalom megnyilvánulásai legyenek. Nem szükséges, hogy a termelők — különösen a háztáji gazdaságok — áron alul el- prédálják jószágaikat, mert biztosítva lesz a szükséges takarmány. Nem indokolt, hogy megtörjön az a. szépen ívelő lendület, amely az idén tavaszig állattenyésztésünkben a legmagasabb állományokat, a legígéretesebb hozamokat mutatta_ fel. A zöldulő mezők és a növekvő abrakjuttatások ma már lehetőséget kínálnak az állomány átteleltetésére. Persze, ez sem ad okot a köny- nyelmű, „nagyvonalú” gazdálkodásra. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egyetlen köteg szénát veszni hagyjunk, vagy egyetlen mérő abrakot ésszerűtlenül használjunk fel, egyetlen másodvetési lehetőséget kihagyjunk. Az állomány átmentésének, a jövedelmező állattartásnak megteremtődtek ismét a lehetőségei, de ezt a lehetőséget csupán a jó gazda gondosságával, és ennek a gondosságnak egy különleges viszonyokhoz alkalmazott, rendkívül lelkiismeretes betartásával használhatjuk ki megfelelően. a Balatonon ^ŐA<WWv>A<W*WVWN^<SA^WVWWV A Balatonon az Anna-bá- lok hangulatával kezdődött a vasárnap: A tópart 42 üdülőtelepén csaknem húszezren táncolták végig a jó hangulatú Anna-báli éjszakát. A vendégsereg még a reggeli órákban is talpon volt, és Ba- latonfüreden sokezren szemlélték meg a bálkirálynő és a szépségverseny 2. és 3. helyezettjének parádés sétakocsikázását. A hűvös időjárás ellenére is tovább nőtt a Balaton-part idegenforgalma. A több mint százezerre becsülhető vendégsereg sok tízezer víkende- zővel egészült ki. Az idegen- forgalmi szervek becslése szerint vasárnap legalább 200 000 vendége volt a magyar tenger vidékének. HmBUM3 1968. július 30., kedd Együtt dolgoznak, gondolkoznak a nagyfügediek K. G. .'í jó gasda gondosságával Kormányintézkedés az állattartás biztonságáért
