Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

Vendégünk volt: HONTHV HANNA r A j6 ebéd után — 6 mond­ta, hogy jó volt —, az aszta­lánál várt bennünket Honthy Hanna. Láttam a tv-ben. lát­tam a színpadon, fényképen i« — de &7. egri Parik Szálló teliászán még nem, s különö- , 'tBen úgy neun, hogy egy asz- ; .tálnál ülök vele. Mégis meg- ■ történt, két okból. Egerbe jött pihenni — ez az egyik . ked­vesen meghallgatta kívánsá­gunkat (hogy interjút adjon a Népújságnak) — ez a másik. Nem foglalok össze semmit, nem mutatom be azon egy­szerű oknál fogva, hogy — tulajdonkép­pen nekünk kellett bemu­tatkoznunk csak... Milyen volt? Kedves. Végtelenül kedves — an­nak ellenére, hogy tópten- őyomon új­ságírókba bot- lik. Leülünk az asztalához, s úgy kezdő­dik a beszél­getés . mintha abba sem ma­radt volna. Mintha már hosszú ideje beszélgettünk volna.- — Olyan kedves kis hely ez az Eger!.. S hogy milyen hálátlanok vagyunk, mi. ma­gyarok. Itt van ez a Szilvás­várad. a csodálatos Szalajka- vöigy. és nem fedezzük fel magunknak!... Megerőltető volt a szovjetuTtióbeli vendég- szereplés felvételek, fellépé­sek ... Pihenni akartam. Gondoltain, hogy Sopronban. De a barátnőm. Gáspár Mar­git írónő rábeszélt, hogy ide jöjjünk. — Nem bánta meg? — Nagyon sajnálok elmen­ni. Minden tetszett! Tündén környék — propagandát fogok csinálni. — Van-e olyan, amit újság­író még nem kérdezett a művésznőtől? — Olyan nincs.. — S a művésznő mit kér­dezne az újságírótól? — Azt. hogy: mi ebben az örömük?... — Mi a legkedvesebb ének­száma? — Ezt A body is kérdezte a tv-ben. Mindig az. amit éne­kelek. Sokfélé hívnak, de nem bírom már annyira, fá­radt vagyok ... Legutóbb Le- ningrádban léptem fel. He­tekkel az utazásom előtt lát­tam az újságban hogy jön Honthy Hanna, mármint én... Aztán a színpadon bemond- ták a nevemet, óriási taps. Nemrég volt a 75. születésna­pom annak is szólt az óváció. Lehár-egyveleget énekeltem, s a végén becsületszavamra azt hittem, összedől a ház. Aztán elkezdtem táncolni. * újra kitört a taps... — kis szünet után azzal a mosoly- lyal. amellyel csak ő tud mo­solyogni, hozzá tette: — .. .ha csak ennyiből állna ... Pályáján a sajtó végigkí­sérte. — Valamikor a premiert követő nap már megjelent a kritika. Kevés volt olyan ami kivált volna, s építő is volt Ma jobban megemésztik, amit írni akarnak, s ez — még épí­tőbb. De más is tetszik— ez már nem közvetlenül a sajtóval függ össze. Az, hogy a vidéki színészetet úgy pártolják. Mo­dem színházak, szép öltözőké kosztümtervezők és koreográ­fusok ... Mondja, miért nincs társulat Egerben? Aztán a szerepekre terelő­dik a szó. Melyik a legked­vesebb? — A Maya remek volt. Az­tán a Csárdáskirálynőben a Szilvia, később Edwin anyja™ Ezt a szerepet Gáspár Mar­gitnak köszönhetem. Annak A fagerelytől a fémgerelyig XIII. A húszas esztendőkben már nem fordulhatott volna elő, hogy valamelyik számban, égy „kiránduló diák” szerez­ze meg az aranyérmet. Sok­oldalúbb és tervszerűbb lett a versenyzők felkészülése. Egyre több kiegészítő spor­tot iktattak az atléták az ed­zések programjába, a disz­koszvetők például rendszere­sen gimnasztikáztak, futottak, ugrottak és télen gyakorta bokszoltak is. Ez tükröződött az eredményeken is. 1924-ben diszkoszvetésben az amerikai Housernek már 46 m és 15,5 centiméter kellett a győze­lemhez, míg 1932-ben An­derson 49 méter 49 centiméte­res teljesítményével szerezte meg az aranyérmet. 4 Nßjmsm 1968. július 28« vasárnap Ugyanez a sokoldalúság ér­vényesült a többi atlétikai számban is. Szepes Béla, aki 1928-ban az amszterdami olimpián 65 méter 26 centi­méterrel, a svéd Lundquist mögött második lett a gerely­hajításban, a nagy verseny után több világhírű edzővel, sportolóval beszélgetett az előkészületekről. — Kemény munka és az ésszerű előkészítés hozza meg az eredményt — mondták ak­kor a finnek. E klasszikus atlétanemzet versenyzői télen sem pihen­tek, hanem kitartóan síeltek. Fontos szerepet játszott elő­készületeikben a szauna-für­dő is. Ha viszont a gerellyel edzettek, akkor nem erőből dobtak, hanem a technikáju­kat csiszolták. Azóta még tovább fejlődött a gerelyhajítás. Érdemes két eredményt összehasonlítani: 1928, Amszterdam. Gerely­hajításban L tandquist idején amolyan ídesi szerep volt. Átdolgozta a darabot, s eev nagy szerepet csinált belőle. Antipatíkus szerepet De — senkivel sem találkoz­tam még. aki antipaükusnak érezte volna ... — Mi volt életében a leg­nagyobb öröm? — A színház és a »iker — számomra mindig öröm. Egész életemnek ez adott ér­telmet. Soha nem ittam, so­ha nem dohányoztam, nem is éjszakáztam, s ennek köszön­hetem hoav a netvenhatodik évemben itt tartok — A könnyű műfajt sokan lenézik... — Kellenek apró. kedves novellák a .nagy irodalom” regényei mellett — ugyanúgy kellenek a kedves, fülbemá­szó dallamok a nagy zene­művek mellett. — Minek köszönhető az a hatalmas sikersorozat, amely a művésznőt végigkísérte pá­lyáján? — Talán annak, hogy akár­milyen szerepet játszottam, innen jött — a szívére mutat —és oda ment... — a mi szívünkre mutat. Egy asz- szonytól kaptam egy tablót, színészek fényképeivel — Ba­jor Gizi. Lázár Mária. Németh Mária, Dajka Margit... — s mindegyik kép alá Bajor Gizi írt egy sort. Ott volt az enyém is- Ide ezt írta: „Ez nálam a legnagyobb rejtély, hogy van színésznő, aki éner kelni és táncolni is tud.” Majd minden szerepemben látott. Én is őt. és ájultam tőle. „Én nem merek holnap fellépni”, mondtam neki egy alakítása után. .Látod, milyen vagy? — felelte — Én azt játszom el. amit leírtak, de te a lehe­tetlent is elfogadhatóvá te­szed” ... — Ma nagyon sokan énekel­nek ... — Táncdal? Nem énekéi­nek ők hanem ordítanak. Ha­mar ki is fognak merülni Sokat, nagyon sokat kell ta­nulniuk a fiataloknak. Éne­ket. mozgásművészetet. — Mit játszik legközelebb? — Folytatom a Bunburyl. Kedves szerep. Az év elején tanultam meg. Aztán elbúcsúzunk Honthy Hannától. — ma utazik el Egerből. Búcsúzóul megígéri, hogy jövőre is él jön Biztos vagyok benne, hogy eljön. Megígérte. Kátai Gábor (Svédország) 66 méter 60 cen­timéterrel, 2. Szepes Béla (Magyarország) 65 méter 26 centiméterrel. 1964. Tokió. Gerelyhajítás- ban 1. Nevela (Finnország) 82 méter 66 centiméter, 2. Kulcsár Gergely (Magyaror­szág) 82 méter 32 centimé­ter. Két fő oka van a két ered­mény közötti eltérésnek. Az egyik az, hogy azelőtt fage­rellyel, a legutóbbi olimpián viszont fémgerellyel verse­nyeztek a világ legjobbjai. — Nagy a különbség — mondja erről Szepes Béla. — A fagerelyt sokai magasabb­ra kellett felhajítani, mint a mostani fémgerelyt ahhoz, hogy messzebb érjen földet. A másik oka a mai jobb eredményeknek, hogy a je­lenlegi gerelyhajítók nagyobb fizikai erővel rendelkeznek, mint elődeik. Sok erősítő gya­korlatot végeznek, gumikötél­lel éppen úgy, mint súlyzóval. Jelentős a különbség egy hajdani és egy mostani ver­senyző izomzata, ereje kö- zptt. Szepes Béla anak idején 14 méterre tudta ellökni a súlygolyót. Ezzel szemben most Kulcsár Gergely 16—17 méterre. Hasonló változás történt például a rúdugrásban is. 1896-ban az amerikai Hoyt 3 méter 30 centiméterrel győ­zött Athénben, ö bambuszru- dat használt. A tokiói nyertes Hansen, a sokkál rugalma­sabb üvet. ‘ cldal lendítette fel magát az 5 méter 10 centi­méter magasra tett léc fölé. Tehát nemcsak a modern ed­Kedden érkezik az A erős Hatalmas állatseregletével, százhuszonöt lakókocsijával és száznyolcvan fős személy­zetével kedden érkezik He­ves megyébe a jól ismert Aeros Cirkusz, hogy két na­pig Gyöngyösön, elsejétől ne­gyedikéig pedig Egerben szó­rakoztassa közönségét. „Íze­lítőnek” mutatjuk be ezt a képet, amelyen Észak fehér bundás urai éppen a közön­ség tapsát fogadják. Megtud­tunk néhány kulisszatitkot is velük kapcsolatban: három­méteres állatok, egyenként 5 mázsát nyomnak, míg a ked­ves szelídítőjük, Ursula Bött­cher mindössze — negyven­öt kiló... Persze az erőviszonyok másképpen alakultak: bizo­nyítja ezt az érdekes produk­ció. Á közvagyon biztonságáért MANAPSÁG több rendőr­ségi, hírt, tudósítást közölnek a lapok, mint a korábbi esz­tendőkben, sőt a nagyobb közérdeklődést kiváltó bűn­ügyekre többször is visszatér­nek, a bűntett felfedezésétől egészen a jogerős ítéletig. Ezeket a híreket olvasva so­kan azt hiszik, hogy nálunk növekvőben van a bűnözés. E közhiedelemmel szemben azonban legtöbb bűnözési ka­tegóriában jelentékeny csök­kenést mutat a statisztika. Különösen szembetűnő, hogy 1962 és 1967 között, vagyis öt év alatt 200 millió forintról 130 millió forintra csökkent a közvagyon sérelmére elkö­vetett bűntettekből származó kár. Természetesen vannak még sötét foltok. Még elég sok az olyan bűncselekmény, ami­kor egyesek hosszú időn át űzhetik visszaéléseiket, s nagy károkat okoznak. Érde­kes utalni egy nemrég lelep­lezett bűnügyre. A Pannónia Szőrmeipari Vállalat egyik csoportvezetője csaknem fél­millió forint értékben lopott ki márkás szőrméket a cse­peli telephelyről. A büntető eljárás során derült ki, hogy a csoportvezető 1960 óta fo­lyamatosan fosztogatta a te­lepet, annak ellenére, hogy a vállalati leltározó bizottság havonként, illetve negyed­évenként rendszeresen meg­takarítást, nem pedig hiányt mutatott ki. Megállapították, hogy a bizottság tagjai és az ellenőrzéssel megbízott veze­tők nem játszottak össze a tolvaj csoportvezetővel. Egy­szerűen hanyagok voltak. Előfordul, hogy emberek, zésrendszerek, a több gyakor­lás, hanem a technikai eszkö­zök, a sportszerek fejlődése, változása is hozzájárult az olimpiai eredmények valami­Halmay Zoltán az 1904-es limpián úszásban Z aranyér­met szerzett. kor elképzelhetetlennek vélt ji "ulásáhozi Az atléták mellett az úszók a modern olimpiák legnép­szerűbb hősei. E két sportág akik látják ugyan a környe­zetükben a károkozást, nem próbálják megakadályozni azt, sőt mások segítségét sem igénylik a bűnügyek felderí­téséhez. Elsősorban a gazda­sági vezetők kötelessége a te­rületükön észlelt bűncselek­mények felderítése. E vonat­kozásban is sok javulás van az utóbbi időben, különösen az új gazdaságirányítási rendszer hatására. A keres­kedelemnél például a szóban- forgó esetek 70 százalékában az illetékes vezetők tették meg a feljelentést. A vásár­lók megkárosításának az eseteiről is nagyobbrészt a vállalat ellenőrzése tesz fel­jelentést. Az üzemeknél, gyá­raknál, intézményeknél ko­rántsem ilyen kedvező a helyzet NEM RITKA az olyan gaz­dasági vezető, aki szerint, ha nem önös szándék, csak meg­engedhetetlen mulasztás van a közvagyonban keletkezett kár mögött, lehetőleg mellőz­ni kell a büntetőjogi felelős- ségrevonást, mert ez — úgy­mond — csökkenti a vállal­kozó kedvet, visszaszorítja a kísérletezési szabadságot. A közelmúltban az Alföldön építettek egy víztornyot, amelynek betonját a tervtől eltérő módon tömörítették, s ezért a toronyból elszivárog a víz. Az ügyészség megke­reste a kivitelező vállalat felettes szervét és felkérte, hogy tegyen büntetőfeljelen­tést. S noha a jelentős kivi­telezési hibák nyilvánvalóak voltak, az illetékes gazdasági vezetők nem tettek feljelen­tést. Végül is az ügyészségnek rokon vonása, hogy nemcsak az ellenfél legyőzése, hanem a rekord lehetősége is ösztönöz­te a versenyzőket. A teljesít­mények órával mérhetők, te­hát van összehasonlítási alap, bár a körülmények sokat vál­toztak 1896 és 1964 között. Athénben tengervízben, a pireuszi öböl mellett rendez­ték az úszószámokat. Hajók szállították a rajthoz, egy ki­feszített kötélhez a résztvevő­ket. Tizenhármán érezték elég bátornak magukat, hogy nemcsak ellenfeleikkel, ha­nem a dermesztő hideg, hul­lámos tengerrel is megküzd- jenek. Ott volt a rajtnál a magyar Hajós Alfréd is, akit társai­val együtt nem túlzottan nagy reményekkel engedtek el az első olimpiára. (A „Sportélet” című lap ezt ír­ta 1896 március 22-én: „ ... csak menjenek Athénbe és nézzék meg, hogy mennyi­vel vannak előbbre a külföl­diek mint mi...”) Szerencsére Hajós nem tö­rődött ezzel a nem éppen biz­tató búcsúztatóval és a pisz­tolylövés után nagy iramban kezdett úszni. Mellette ha­ladt az amerikai Williams, akit veszélyes ellenfélnek tartott. 75 méternél a magyar ver­senyző rossz irányba úszott, de szerencsére azonnal észre­vette és még gyorsítani is tu­dott. A többiek nem tudták átvenni az iramát. Hajós biz­tosan vezetett és most már csak attól félt, hogy a hideg vízben görcsöt kap. Egyre | jobban fázott, de előnyét így is tartani tudta. (Folytatjuk) kellett elrendelnie a büntető­eljárást. Nagy károkat okoz a tár­sadalmi tulajdonban a szán­dékos bűncselekmények, a csalások és sikkasztások ta- kargatása is. A közelmúlt­ban letartóztatták a Hídépítő Vállalat szekszárdi kirendelt­ségének vezetőjét, aki más­fél év leforgása alatt 240 ezer forintot sikkasztott. Mint a rendőrségi vizsgálat meg­állapította: a csaló kirendelt­ségvezető korrupt kapcsolatot épített ki az építkezésen; ve­zetőknek és munkásoknak egyaránt rendszeresen adott ajándékokat akik mindezt nemcsak természetesnek vet­ték, hanem el is várták. Kö­vetkezésképpen a visszaélé­seket nem tárták fel, hanem fedezték. Egyébként a bűnös szándékú embereknél ma már általános módszer, hogy kitapintják a beosztottak — gyakran a felettesek — gyen­ge pontjait, hogy aztán fel­használják a bűncselekmény elkövetésében vagy leplezésé­ben. Sokan nincsenek tudatá­ban, hogy a társadalmi tu­lajdon védelmében nemcsak a vezetőknek, hanem min­den állampolgárnak vannak törvényes kötelességei. Per­sze erre a kötelességre erő­szakkal nehéz lenne ráéb­reszteni százezreket és millió­kat. Minden állampolgár ak­kor lesz igazán a közvagyon hű őre ha felismeri az ő egyé­ni érdeke és a társadalmi va­gyon közötti szoros összefüg­géseket. Ezzel kapcsolatban nem árt ismételten utalni a Pannónia Szőrmeipari Vál­lalat példájára. Mondottuk, hogy a lefülelt csoportvezető félmillió forint értékű szőr­mét lopott. Közvetve ennyi kár érte a népgazdaságot. De a vállalat dologzóit közvetle­nül is meglopta a csoportve­zető, mert mintegy ötvenezer forint jövedelemtől elestek. AZ ILYEN összefüggések felismerésén dől el a népva- gyon védelme, akármilyen jelentősek is a rendőrség, aa ügyészség és a bíróság fel­adatai a bűncselekmények megelőzésében és felderíté­sében. A bűnüldöző szervek akármilyen jól is látják el dolgukat, a társadalom egé­szének aktív közreműködésé­vel még többet lehet tenni a társadalmi tulajdon megká­rosítói ellen. ___________ K. F. íj családi üdülőket, gyógyszállókat építtet a SZOT Nagyarányú beruházással növeli a szakszervezeti tagok üdültetési lehetőségét a kö­vetkező években a SZOT. 1970-ig 300 millió forintot fordít üdülők építésére. E program megvalósítását már a múlt évben megkezdték. A rendelkezésre álló eszközök­kel elsősorban a gyógy-, a gye­rek- és a családos üdültetési lehetőségeket bővítik. Épül már a 10 emeletes, 400 sze­mélyes gyógyszálló Gyulán; 1969-ben fogadják itt az első beutaltakat. A mozgásszervi és reumás betegségben szenvedők gyó­gyításához új gyógyszálló épül a fővárosban,

Next

/
Thumbnails
Contents