Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
Pesti üzemek hétköznapjai — a hatvani járásban A Hatvani Járási Pirt'oizottsáa székházának emeletén — állandó kiállításon — vitrinben reprezentálják a környék termékeit. A megszokott lignit, cement, cukor mellett seregnyi újdonság is vonzza az érdeklődést, tudtul adván, hogy az elmúlt években alaposan megváltozott ez a vidék, a pesti üzemek egész porra költözött ide. errefelé eddig ismeretlen munkákkal, szakmákkal. Színesedett, gazdagodott megyénk északnyugati részének ipara, amely a szorgos kezek munkája nyomán mind számottevőbb. Csizmajultülcum A portásfülke feletti cégjelzés szerint a Gumiipari Ktsz-nek ugyan még csak az alapanyaggyártó részlege dolgozik a lőrinci erőmű mögött. a valóság viszont az. hogy a hajdani első üzem és a régi szolgálati épületek köré valóságos gyár terebélyesedett — Már ötszázhatvanan dolgozunk a telepen s idei termelési értékünk felülmúlja a közeli cementgyár tervét is! — újságolja Petró Gyula részlegvezető. Aztán kapásból sorolja, hogy csigatömlőket, ékszíjakat. szállítószalagokat, verőléceket tömítőgyűrűket és csizmákat készítenek a negyvenórás munkaheteken. Érdekességként említi, hogy szeptemberben jubilálnak: ebben a hónapban végeznek az 500 ezredik pár kertészcsizmával. Utána persze jön a többi fajta: a divatosabb női „Wellington” meg a teenagereknek való. az idei BNV-m nagy sikert aratott modellek sokszínű változata, ősztől ez lesz a sláger. Saját kivitelezéssel gyarapodnak szüntelenül a különféle létesítmények. Nemrég adták át rendeltetésének az oldattároló- és keverőhelyiségeket. résziben már használják is az új. korszerű csizmaüzemet — az előkészítők „szektorát” —. s most éppen a másik két műhely gépeit szerelik. — Itt, az épület végén egy üvegfolyosó csatlakozik majd a szomszédos raktárig — egészíti ki a tájékoztatást nem kevés „dicsekvéssel” Kaszás Lászlóné párttitkár —. hogy a készáru ..steril” körülmények között jusson a tárolóhelyre. .. Űj raktárak következnek, kaptaöntöde, savazóüzem építéséhez kezdtek pár hete. Jövőre már 100 millió forintos termelést akarnak, s — ha különösen hangzik is — 20 százalékos osztalékot, csaknem háromhónapos nyereségrészesedést. llizscslálak Vietnamnak A Műanyag- és Fémfeldolgozó Ktsz is az erőmű bérlője: átellenben. a salakhegy tövében levő épületekben kapott helyet. legutóbbi látogatásunk óta úi préscsamokkal bővült, nagy teljesítményű gépekkel gyarapodott. A hetven dolgozó nagy része ugyancsak környékbeli nő s — mint Erdei iMjos telepvezető tájékoztat bennünket — a három műszakban úgyszólván megszámlálhatat- lanféle terméket készít. Szinte szerszámlevétel nélkül gyártják itt az önkiszolgáló éttermek levesestálait, márkás hazai cégeknek szállítanak motoralkatrészeket Vietnamba rizsestálakat. Lengyelországba pedig kis piperepolcokat küldenek ... Mert már külföldön is kíváncsiak a mini-üzem munkájára. Mindig felül a százon! Még esztendeje sincs, hogy az ÉVM Csőszerelőipari Vállalat sely vi lakatosüzeme megkezdte a termelést. Ma már százhatvanan „szabják- varrják” a lemezeket, ötven ipari tanuló fogadására készítenek egy tanműhelyt és szellőzőberendezések. fűtőberendezések gyártásáról beszélgetnek a környékbeli társaihoz hasonlóan gyarapodó telepen. — Megrendelésünk van az épülő új-hatvani ÁBC-áru- házhoz — mondja Hegedűj Sándor üzemvezető — az egri. Klapka utcai irodaházhoz, a visontai erőműhöz és még sok más, jelentős létesítményez. Annyi a munkánk, hogy alig győzzük. S egy hónap múlva még több dolgunk lesz. mert Pestről hozzánk költözik a redőny- és csőhajlító részleg is... Egy műhely feletti ..kakasülőn” az ideiglenes üzemirodában — grafikon feszül a falon. Felfelé futnak a színes vonalak, itt a Városmajorban mindig száz százalék fölött dolgoznak! Az első évben: biztató... 400 ezer vállfa Petőfibánván harmincegy embernek ad munkát a Pest- erzsébeti Asztalos- és Faáru Ktsz, amely az idén — 400 ezer vállfát kér vidéki dolgozóitól. — Meglesz? — kérdezzük Balogh István telepvezetőtől. — Minden bizonnyal! Az első fel év jól sikerült, teljesen elfeledtettük központunkkal a tavalyi veszteséget. Ha ilyen folytatás következik jövőre jutalomként több mint 1 hónap bérét oszthatjuk ki- nek-kinek. Skála. Lurkó meg a többiek Ügy látszik, a Fővárosi Műanyagipari Vállalat 1. számú rózsaszentmártoni telepén már meg kell szokni, hogy mindig okoznak valamilyen meglepetést. Az esőcsatornák, különböző méretű csövek, sokféle kézelőgomb. színes fülklipszek. csillogó gyöngyök és még ki tudja, mennyi minden után. ugyanis most már töltőtollalkatrészeket is gyártanak s az olcsó diáktollak — Skóla. Lurkó — teljes szereléséhez készülődnek egy gépekkel teletömött újabb üzemben. — Aztán pedig berendezzük a polyeszter-présüzemet — mondja a fiatal telepvezető, Hormth Zoltán — s a harmadik negyedévtől tovább szélesítjük a választékskálán- kat. Hasonló korú kollégáival együtt lelkesülten beszel az üvegszállal erősített poliészter mind nagyobb térhódításáról — mór rádióantenna készítésére is kaptak megrede- lést! — s arról az igyekezetről, amellyel ők. innen Rózsából is próbálnak egyre jobban betömi a piacra. 70 ezer dolláros programot, korszerű tekercselő és formafúvó gépek közeljövőben várható érkezését emlegetik, s rendkívül bíznak a jelenleg nem egészen 90 embert foglalkoztató „falusi telep” jövőjében ... Gyón] Gyula ¥ Uj traktorok Kispesten A Vörös Csillag Traktorgyárban elkészült az idei nyolcszázadik, 28 lóerős traktor, ezzel ennek a típusnak gyártását erre az évre befejezték, s helyette megkezdték az ötven lóerős Univer- zál-traktor sorozatgyártását. Egy áthelyezés — és ami mögötte van... NagytáJyán a Viharsarok Termelőszövetkezetben április végén az állattenyésztési brigádvezető egyik napról a másikra áthelyezte Kolozsvári Károlynét a baromfitenyésztőktől a borjúistállóba gondozónak. Az idős asszony azelőtt nyolc évig dolgozott a baromfiaknál. Munkájáért elismerést és kitüntetéseket kapott. Az áthelyezést megelőző hónapokban kezdett megromlani a viszony közötte és a brigádvezető között, aki durván, nyersen beszélt vele, ha találkoztak. Végül is áthelyezte a 60 éves asz- szonyt egy nehezebb, s számára szokatlan munkahelyre. Kolozsvárinét nagyon lesújtotta mindaz, ami vele történt, az áthelyezés különösen. Egészségügyi állapota teljesen leromlott, új munkahelyén néhány nap múlva összeesett — utána két hónapig nyomta a kórházi ágyat. A tsz pártvezetősége foglalkozott az üggyel, s helytelennek, megengedhetetlennek minősítették a brigádvezető intézkedését Az eset mégis furcsa, s felmerül a kérdés: miért nem előzte meg a tsz vezetősége ezt a majdnem tragikussá váló eseményt? — Sajnos azt kell mondani, hogy a kérdésre a legteljesebb közömbösséget tapasztaltuk válaszul. Az elnök például azt mondta, hogy még nem is kérdezte (?!) meg a brigádvezetőtől, hogy miért helyezte el Kolozsvárinét... Az is kiderült: a két hónap alatt senkinek nem jutott eszébe a vezetőségből, hogy meglátogassák a kórházban az idős asszonyt. A felmerülő „miértek”-re nehéz válaszolni. Annyi bizonyos, hogy Kolozsváriné áthelyezése után egy olyan asszony jutott mindennapos munkához a tojóházban, aki közel sem rendelkezik annyi szakmai tapasztalattal, mint Kolozsváriné, hiszen mindössze két éve baromfigondozó. Ez az asszony a brigádvezető anyósa. Ilyen összefüggések ismeretében az eset különösen furcsa és elgondolkodtató. . (t aludi) összesen mintegy 2000 traktor készül az idén Kispesten a hazai mezőgazdaság részére, az UE—50-eseken és a már átadott UE—28-asokon kívül továbbra is szállítja a gyár a jól bevált 90 lóerős D—4—K traktort. Ebből nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem az NDK, Jugoszlávia és Lengyelország részére is nagyobb tételeket szállítanak. Gyöngyössolymoson jó a hangulat, de kevés a munkaalkalom VÁRAKOZÁSON felül sikerültek a kalászosok, mondta Kerek Sándor, a gyöngyös- solymosi Mátra Tsz elnöke, nem kis elégedettséggel. Még a tavaszi árpa is több mint egy mázsával nagyobb termést adott átlagban, mint amennyit terveztek. Igaz, a málna nem sikerült úgy, mint ahogy szerették volna, de segített ezen a cseresznye, ami bővebben termett, mint gondolták. Így aztán a pillanatnyi helyzet szerint egálban vannak. Ha a szőlő elegendő csapadékot kap a hátralevő időkben, erősT.özepes termést takaríthatnak be a tökéről, aminek a minősége ellen sem lehet kifogásuk. A szövetkezet szempontjából a legjelentősebb termény a szőlő. Élénk figyelemmel kísérik hát a fejlődését. Ettől függ, sike- rül-e a tervezett jövedelmet biztosítani. Mert Sólymoson már hetedik éve készpénzben fizetik a tagokat. Minden munka- műveletre normákat állapítottak meg, aminek teljesítésétől függően havonta a végösszeg hetven százalékát kifizetik, a fennmaradt összeget pedig zárszámadáskor. Eddig még önerejükből tudták a tagokat fizetni, nem kellett kölcsönhöz folyamodniuk. A NAGY KÁNIKULA, a hosszan tartó szárazság olyan gonddal is együtt járt, hogy a tsz-tagoknak nem tudtak munkaalkalmat biztosítani. A foglalkoztatottság mértéke a hónap első felében mintegy húsz százalékra esett vissza. Pedig solymosiak hozzászoktak ahhoz, hogy havonta 1400—1500 forintot vigyenek haza azok, akik legalább 22 napot ledolgoztak. És ez az összeg csak az előzetes hetven százaléknak felel meg. Érthető, hogy a tsz-ben eddig jó volt a hangulat. A tagság most is bizakodó. Azt is látják viszont a vezetők, hogy az állandó elfoglaltsághoz valamiféle melléküzem- ágat kell kialakítaniuk. Cér- názó üzemre gondoltak. Ha elképzléseik valóra válnak, úgy már szeptemberben megindul ebben az üzemben a termelés, ahol három műszakban tudják foglalkoztatni az embereket. Hogyan lehet az, hogy nyáron nincs elegendő munka a tsz-ben? A rendkívüli szárazságon túl az okok között a gépesítést is meg kell említenünk. A szántóföldi növény- termelést már százszázalékosan gépesítették. Ennek következtében a kombájn után azonnal hozzákezdenek a tarlószántáshoz, ugyanakkor a szalmát is kazlazzák. A gyors gépek sok emberi munkát pótolnak. Tehát a .betakarítás ideje sem okoz már torlódást, nem kell már minden épkézláb embernek megmozdulnia ilyenkor, hogy a termés kárba ne vesszen. EZEK A GONDOK a fejlődéssel együtt járó nehézségek, aminek elhárításához a szükséges lépéseket most teszik meg Gyöngyössolymo- son. (—ár) Ki, kit és miért vádolt? Belefulladt egy fiatalember a Tíztárolóba Nemrég, a rekkenő hőség idején történt, hogy Kovács István, 19 éves fiatalember belefulladt a város szélén levő víztárolóba, Gyöngyösöm Fürödni akart. Napokig hiába keresték a holttestét. Tűzoltók vonultak ki, de a csáklya nem akadt bele semmibe. Könnyűbúvárok szálltak le a vízbe, de kutatásuk eredménytelen maradt. Nagy tömeg figyelte a küzdelmet, ami a gyorsan múló percek után már nem egy élet megmentéséért, hanem egy élettelen test megtalálásáért folyt. Közben a tömegben különböző megjegyzések hangzottak el. — Nem is ott keresik szegényt, ahol beleugrott a vízbe. — Mert nem is akarják megtalálni. — A tsz-nek fontosabb a víz, mint annak a szerencsétlen fiatalembernek az élete. Azért nem engedik le a tárolót. ★ A tragédia csütörtökön este történt. Miután a tűzoltóknak nem sikerült a holttestet megtalálniuk, Juhász Lajos, a posta üzemvezetője telefonált Pestre a Vörös Meteor Sportkör könnyűbúvár szakosztályához, tőlük kérve segítséget. Ezek a sportemberek valamennyien dolgoznak, de a hívó szóra nem mondtak nemet. Gépkocsival azonban nem rendelkeznek, tehát a leutazásuk Gyöngyösre kérdőjel maradt. A szerencsétlenül járt fiatalember édesapja a Húsipari Tröszt gyöngyösi üzemében dolgozik, ezért telefonon a tröszttől kértek segítséget: adjon gépkocsit a könnyűbúvároknak. A tröszt a kérést teljesítette. De a búvárok sem találták meg a holttestet. — ötezer forintot kértek a búvárok. — Megtalálták a holttestet, de követ kötöttek rá. Azért kapták a pénzt, hogy csak éjjel hozzák fel a holttestet. Ilyen megjegyzések hangzottak el közben. ★ A kutatás napokon keresztül folyt. Eredménytelenül. Hétfő hajnalban valaki tönkretette a víztároló zsilipjét. Most már zúgva örvénylett a víz a nyíláson keresztül a víztárolóból. Az egyik önkéntes tűzoltó ott talált egy férfit a zsilipnél, aki őzt mondta, el akarta zárni a víz útját. Erről a férfiről kiderült, nem beszámítható. A gátőr riasztotta a gyön- gyössolymosi tsz vezetőit, mert a víztároló ennek a tsz-nek a tulajdona. Sok mindent megpróbáltak, hogy a vizet felfogják, betömjék a zsilipet. Végül hévér segítségével fadugót szorítottak bele a kivezető csőbe. Közben a holttestet a víz felvetette. ★ A. ARKAXOV: iMonolóq egy villanyoszlop tövében Hallgass meg engem, édes kis rend- őrkém, hallgass meg! Miért akarsz te bekísérni egy ártatlan embert? Egy olyan... hukk ... embert, akinek felesége van, akinek gyerekei vannak. Hiszen neked is vannak feleségeid, neked is van gyereked... izé... fordítva!... Van szíved bekísérni egy ártatlan embert? Én szemtanúja voltam az esetnek, én mindent ... bizonyíthatok ... Jól van, legyen neked igazad! De az istenért, várj már egy kicsit! Hallgass rám! £n mindent láttam, hiszen itt szunyókáltam az egyik pádon!... Jól van, elismerem, hogy ez az ember ittasan vezette a Volgát. Ebben igazad van. Meg az is igaz, hogy valóban nekihajtott ennek az oszlopnak, és pechjére éppen fenn dolgozott egy szerelő. Ezt nem magát... Ez a meztelen igazság!... De mégse kísérj be egy ártatlan embert. tagadja senki. Ez tény. Nekiment az oszlopnak, mire a szerelő, az ijedtségtől és a rázkódástól leesett a földre és összetörte En saját szememmel láttam mindent ... Arra meg ne is gondolj, hogy azért pártolom ezt az embert, mert a barátom. Egyáltalán nem! Hiszen most látom életemben először... Elhiszed? No, enyhülj hát meg... Fogadj szót nekem ... Más is járt már így... En csak ezt a gyönyörű Volgát és ezt a gyönyörű szerelőt sajnálom. Meg azt a szegény, ittas vezetőt. Mert 6, telkemre mondom, ártatlan... Persze, persze, az is igaz, hogy nekihajtott, meg satöbbi. Mégsem ő a bűnös, hiszen mielőtt nekihajtott volna az oszlopnak, kétszer is dudált, hogy térjen ki az útjából, de rá se hederített, még csak a füle botját sem mozdította! Világos, hogy csakis az oszlop a hibás! ... Csakis... Az hát... Tessék őt bekísérni! Fordította: Krecsmáry László — Miért nem engedték le a vizet a tárolóból azonnal, a tragédia bekövetkezése után? — Megtettük volna, ha ezzel egy életet meg tudtunk volna menteni — válaszolt Kerek Sándor tsz-elnök. — Amikor meghallottam, mi történt, rögtön azt kérdeztem: van-e remény arra, hogy a fiatalember még éL Azt mondták, már nincs. Csak a holttestét találhatjuk meg. Mi értelme lett volna hát a víztároló leengedésének? Ne vegye dicsekvésnek, de én is belementem a vízbe, én is kerestem a szerencsétlent. ★ Mindenki segített, aki tudott és ahogyan lehetett. Mégis, majdnem mindenkit megvádoltak, aki önként, minden anyagi érdek nélkül részt vett a kutatásban. Alaptalanul vádoltak meg. A könnyűbúvárok nem kértek pénzt. A szerencsétlenül járt fiatalember édesapja megkérdezte tőlük: mivel tartozik a fáradozásukért, mire azt a választ kapta, hogy semmivel. Ezek a sportemberek emberségből tették, amit tettek. A holttestet sem találták meg. Tehát nem köthettek követ se rá. A tsz vezetősége nem azért nem engedte le a vizet a tárolóból, mert inkább veszni hagyott volna egy életet, mint a vizet. Hanem azért, mert hiábavaló dolog lett volna. Életet nem tudtak volna megmenteni ezzel. ★ Aki a zsilipet tönkretette, oktalanul bűnösen cselekedett. Fölösleges kárt okozott csupán. Mi értelme volt ennek? És mi értelme volt a különböző vádaskodásoknak ? Miért kellett befeketíteni a tűzoltókat, a könnyűbúvárokat, a tsz vezetőit, amikor ők minden lehetséges segítséggel megpróbálkoztak? Ennek a nagyon szomorú esetnek egyik tanulságáról ne feledkezzünk meg: a víztároló sehol sem alkalmas fürdőzésre. Ez, amelyikbe Kovács István belefulladt, ott található Gyöngyös határában, alig egy kőhajításnyi- ra az utolsó házaktól. Kedvelt fürdőhelye a környék lakóinak. Es nemcsak a fiataloknak. A gátőr hiába zavarta el az egyik oldalról a fürdőzőket, átmentek a másik oldalra. Mintha virtus- kodtak volna csupán. Legalább a tragédia ébresszen rá mindenkit a veszélyre. (g. molnár) Nmísrn 3 1968. július 25., csütörtök
