Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-24 / 172. szám
Nyugatnémet, olasz, angol, csehszlovák, osztrák megrendelők a megye üzemeiben Versenyben a hazai és külföldi piacért i név nemcsak jogosít, köteles Is Miért hullott szét az Anna Frank brigád? Á Qualital Könnyűfémipari és Feldolgozó Vállalat igazgatója az elmúlt napokban nyugatnémet megrendelővel tárgyalt, azt megelőzően az olasz Fiat és az angol Ford cég képviselői jártak Apcon. A Finomszerelvény- gyárban svéd, a Mátravidéki Fémművekben , csehszlovák, osztrák és német üzletkötések, valamint szállítások történnek. De említhetjük a Heves megyei Tanácsi Bútoripari Vállalatot vagy a szövetkezeteket, amelyek egyre inkább a piaci szükséglet kielégítésére törekszenek. A közvetlen tárgyalások célja az, hogy a termelés, illetve a szállítás mennyiségét, .minőségét, árát és főleg a szállítás időpontját megállapítsák, a vevő igényeit, illetve az eladó lehetőségeit tisztázzák. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a személyes tárgyalások eredményesek, az ipari vállalatok figyelembe veszik a piaci igényeket, a felhasználók érvényesítik a fogyasztók érdekeit. Természetesen sok nehézséget kell leküzdeni. Apcon építkeznek, új iparágat telepítenek, új szakmára tanítják az embereket, a Bervában moped és orvosi fecskendő helyett Diesel-elemeket kell gyártani és a Mátravidéki Fémművek fiatal szakmunkásaitól egyre újabb típusú tubusokat várnak a vevők. Élénk, gyors ütemű fejlődés figyelhető meg. A korábbi években nálunk a termelés határozta meg az áru minőségét, választékát, ezt egyre inkább a vevő, a piac diktálja. Amíg áruhiány volt, amíg túlzott központi irányítással, tervutasításos módszerrel gazdálkodtunk, az igény jelentkezésétől a kijelölésig, a tervek lebontásáig majd a teljesítésig és a közbeiktatott vállalatok és hatóságok intézkedéséig hosszú volt az út. Az újabb igények teljesítésével nem is nagyon iparkodtak a vállalatok, mert az gondot, újabb költségeket és sok rizikót jelentett. Ezzel szemben sem a vállalatot, sem a vezetőket anyagilag nem ösztöAi egri úttisztítók és parkgondozók pihenőhelye a Gólya utca egyik emeletes bérházának pincéjében van. Ezek az emberek önhibájukon kívül elég sok bosszúságot okoztak már a lakóknak és okoznak ma is. Az öltözőként használatos helyiség pedig az innen munkába induló úttisztítókat és parkgondozókat bosz- szantja. A pince nem nagy, körülbelül 25 négyzetméter alapterületű. Tíz-tizenkét ülőhely van a kopott lócákon. Viszont munka után szeretnének itt megpihenni, ide betérni, húszan-har- mincan, vagy még többen is Mert szűk a hely, jobb megoldás híján kénytelenek a lépcsőházban „ülőalkalmatosságot” keresni. Persze, betelepedhetnének a pince hideg kövére is, de a helyiség korántsem ideális levegőjétől menekülni akar- I nak, inkább kifelé töreksze- i nek. Az „átmeneti” pihenő- fielyként használt pincerész egyben raktár is: az említett berendezés mellett sze- j metestalicskák, lapátok, használható és használhatatlan szerszámok, téli fü- részporszóró-kocsik növelik a zsúfoltságot, „lopják” a í teret, — az alapvető tisztái- | kodási lehetőségektől is. i (Mert itt sajnos sem a vizet, sem a mosdótálat „nem ismerik”!) 5 Nem szabad feledni, hogy ! annak idején az Egri Vá- i rosgondozási Vállalat 80 dolgozója itt csak ideigle- j nes „letelepedési engedélyt” l kapott. Az illetékesek — te- I kintettel az általuk is tartnözték eléggé, hogy a piac igényeinek megfelelően termeljenek. Az új mechanizmus új feltételei között a vállalatok termelésének célja egyre inkább az, hogy a piaci szükségletet kielégítsék olyan választékban, minőségben, mennyiségben és szállítási időpontban amely a vállalat számára a lehetséges legnagyobb nyereségtömeget biztosítja. Ez a vállalati törekvés megegyezik a népgazdaság fő célkitűzéseivel, mert figyelembe veszi a piaci igényeket, a felhasználók és a fogyasztók érdekeit, az anyagot, az eszközöket és a munkaerőt a leghatékonyabban igyekszik felhasználni. Felmerült az a kérdés, hogy mi készteti a vállalatokat a piaci igények keresésére és következetes kielégítésére? Egyetlen szóval válaszolhatunk: a nyereség. Ugyanis a nyereség növekedése a fő forrása a vállalati saját eszközök képzésének. A nyereség tömegétől függ az év végén képezhető részesedési alap, a fejlesztési alap, ettől függ a béremelésre fordítható összeg, a prémium, a nyereségrészesedés és az egész kollektíva anyagierkölcsi elismerése. A nyereség tömegétől függ nagyrészt a vállalat dolgozóinak szociális ellátottsága és nem kis mértékben a családtagok életkörülménye is. Ma már nem elég a tervezett termékmennyiséget legyártani, jelenteni és raktározni, azt el is kell adni. Nyereséggel jól eladni pedig azt lehet, amire a vevőnek szüksége van. A vállalatok és azok vezetői saját érdekükből kénytelenek a piaci szükségletet kutatni és azt a lehető legjobban kielégíteni, mert ha őket mások megelőzik, ha rossz terméket gyártanak, azt nehéz lesz eladni. Csak korszerű, jó áruval, a kapacitás megfelelő kihasználásával, a termelés és az értékesítés jó megszervezésével lehet a nyereséget növelni. A piac igényei egyre jobban növekszenek és egyre gyorsabban változnak. Ezt az hatatlan körülményekre — rövid türelmi időt Ígértek. Ám azóta három év szaladt el, bizonygatni sem kell, a türelmi idő alaposan megnyúlt, a dolgozók most már jogosan elégedetlenek. Elégedetlenek és egyszersmind félnek az idei téltől, amely számukra különösen komisznak ígérkezik. Mert a szóban forgó bérházban időközben áttértek a gázfűtésre. A pincében viszont ilyenféle fűtés tilos. Marad tehát a hagyományos mód, amelyhez füstelvezetőt kellene biztosítani. A kéményt helyettesítő csövet csak a pinceablakon lehetne kivezetni, de ehhez nem járulhat hozzá a tűzrendészet! hatóság. A költséges villanymelegí- tést pedig aligha engedi a vállalat „pénztárcája”. Még nagyobb baj, hogy a felsorolt visszásságokat egy intézkedéssel fel is számolják, még ez sem jelenti a megoldást: mert a pincehelyiség egyben óvóhely is, amit állandóan előírásszerű, használható állapotban kell tartani. Nincs tehát más hátra, mint a lehetőségekhez képest rövid időn belül új tartózkodási helyet, megfelelő mosdót és öltözőt biztosítson az Egri Városgondozási Vállalat az úttisztítóinak, parkgondozóinak — természetesen elfogadható emberi körülmények mellett. Mert a mostani „alvilági” állapotok nem válnak sem a szép lakótelep, sem pedig a megyeszékhely dicséretére! F, S. igényt csak folyamatos és erőteljes műszaki fejlesztéssel, gyártás és gyártmányfejlesztéssel tudja a vállalat kielégíteni. Üjabb gépekre és berendezésekre van szükség, a jobban képzett szakembereket jobban meg kell fizetni. Mindehhez pénz kell. Beruházást, valutát és hitelt is az kap, aki annak megtérülését rövidebb idő alatt nagyobb haszonnal garantálja. Ahol nagyobb a nyereség, ott gyorsabban növekszik a saját forrás, nagyobb a vállalat mobilitása. Az a vállalat, amelyik jól és sok nyereséggel gazdálkodik, annak nagyobb a döntési szabadsága, könnyebben jut kölcsönforrá- sokhoz, biztosabban és gyorsabban megteheti a szükséges gazdasági intézkedéseket. A vállalat piaci helyzetének megszilárdításához sok és sokféle anyagi eszköz szükséges. De nemcsak anyagi erő, hanem szellemi „tőke” is kell. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalatok gyorsan felismerjék a piaci igényeket és ezekhez rugalmasan alkalmazkodjanak. Nem elég a mának élni, a nagyobb nyereség reményében nem szabad a könnyebb ellenállás irányában haladni. A vállalatoknak olyan profilt kell kialakítani, olyan üzletpolitikát folytassanak, amely hosszabb távon is biztosítja a vevő megtartását, a piaci igények kielégítését és a dolgozók jó megélhetését. Dr. Fazekas László Az idén áprilistól az állami vállalatok nem számolhatják el elemi káraikat a költségvetés terhére. Az erről intézkedő kormányrendelet ugyanakkor lehetővé teszi számukra, hogy vagyonbiztosítási szerződést köthessenek az Állami Biztosítóval. Mi tette szükségessé ezt a változást — kérdeztük Horváth Bélától, az Állami Biztosító megyei vezetőjétől. — A gazdaságirányítás régi rendszerében a vállalatok elemi káraikat költségvetési eszközökből fedezték, vagy eredménykorrekciós tényezőként vették figyelembe. Ez a módszer megfelelt az akkori gazdaságirányítási rendszernek. A vállalatok vagyoni, pénzügyi önállósága ebben a tekintetben is új helyzetet teremtett. Ésszerű, hogy ott teremtődjön meg a károk pénzügyi fedezete, ahol a káHA ARRA A SZOMBAT estére gondolnak, még mindig megkéseredik a lányoknak, a szövetkezet vezetőinek szájíze, elkomorulnak a tekintetek. — Nem tudom, mi ütött beléjük — tárja szét karját a KISZ-titkár —, hiszen mindig lehetett rájuk számítani. Néhány héttel ezelőtt az ecsédi Egyetértés szövetkezet Anna Fraiik ifjúsági munkacsapatáról csak elismerő sorokat lehetett volna írni. Méltán — hiszén a fiatal lányok jó munkájukkal, lelkiismeretességükkel rászolgáltak a megbecsülésre, elismerésre. A tízfős munkacsapat tagjainak zöme egy időben került a szövetkezetbe, azelőtt együtt jártak a lányok iskolába, sőt egy őrsben, az Anna Frank őrsben váltak igazi barátokká. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy néhány hónappal ezelőtt felvegyék az Anna Frank ifjúsági munkacsapat nevet. A szövetkezeti vezetők, a KISZ-titkár még ma is értetlenül állnak az eseménynyel szemben: a közelmúltban széthullott a csapat, né- hányan még a szövetkezettel is szakítottak. Azon a kritikus szombati estén történt. A lányok éppen a magtisztításhoz voltak beosztva s aznap este bál is volt a faluban. Fiatalok lévén, el szerettek volna menni a mulatságra, de nem lehetett, mert az aratás idején szükség volt a munkájukra. rok helyreállítási költségei felmerülnek. — Milyen biztosítási lehetőségek állnak a vállalatok rendelkezésére? — A vállalatok jelenleg tűzbiztosítást köthetnék a tűz-, villámcsapás- és robbanáskárokra. Lehetőség van az autó-casco és gépjárműszavatossági valamint a betöréses lopás biztosításra is. — Milyen az érdeklődés a biztosítás iránt? — A rendelet megjelenése óta eltelt rövid idő miatt nem lehet végleges következtetéseket levonni. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy nincs különösebb szükségük a biztosításra, a károkat meg tudják előzni. Érdemes azonban megemlíteni, hogyha csupán egy üzemrész, vagy télep katasztrofális kárt szenvedne, akkor a többi egyA SZÖVETKEZETI VEZETŐK mé£ áz előtte való napokban figyelmeztették őket, né menjenek, mért gyorsan kell végezni a magtisztítást. A kombájnoktól egymás után hordták a pótkocsik a gabonát. A figyelmeztetés néni használt, a lányok közül többen mégis élfnentek a bálba. Helyettük újabb munkacsapá- tót kellett sürgősen beállítani a magtisztításhoz. Hétfőn reggel, amikor a lányok újra jelentkeztek, közölték velük, hogy néhány napig nem tudnak nékik munkát biztosítani. Jogosan közölték, hiszen igazságtalan lett volna a helyettük beállt brigádot leváltani a magtisztítástól, máshol pedig pillanatnyilag nem volt munka. Nemcsak nékik, hanem más munkacsapatoknak sem. A lányok közül ekkor többen megsértődtek s azt hangoztatták, hogy ha most nincs szükség a munkájukra, akkor később se számítsanak rájuk. Hárman közülük még a szövetkezetét is otthagyták. Famadi Rozália, a csapat vezetője a következőképpen vélekedik: Akkor este én más munkára voltam beosztva, s így nem is tudtam a történtekről. Magam sem helyeslem a lányok viselkedését, helytelenül jártak el. Semmi okuk nem volt a sértődöttségre, hiszen nem büntetésből nem kaptak munkát, hanem azért, mert nem volt. ség semmiképpen sem tudná ezt „kigazdálkodni”. Egyes vállalatok vezetői nem érzékelik kellőképpen az elemi károk veszélyét s ez bizony kockázatos módszer. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem mondanánk el, hogy jó néhány vállalat a kárfedezet kiterjesztését igényli. Felvetődött, hogy adjunk biztosítást a csőrepedésből eredő valamint az üzemszüneti és szavatossági károkra is. Többen kérték az üvegtörésből, géptörésből eredő károkra is a biztosítás bevezetését. — Az állami vállalatok biztosítása most van a kiforrás állapotában. A biztosítási fedezet a gazdasági vezetők előtt még kevésbbé ismert fogalom. Időbe telik, amíg mindenki tudtára ébred felelősségére. Mindenki érdeke —, hogy ezt ne saját kárukon tanulják meg — fejezte be Horváth Béla. A VÉLEMÉNYHEZ AZT IS hozzátehetjük, hogy még az esetleges büntetésért sem sértődhették Vóína még, hi- síén súlyos hibát követtek el, amikoé az aratás idéjén csérbénhagyták a közös gaz- daságot. Á szövetkezét KlSZ-titká- ra gyors számítást végez: tavaly 150-^-250 munkaegységét dőlgozótt a munkacsapat egy-egy tagja. Más juttatásókkal együtt havi jövedelmük elérte az 1400—1500 forintot. Tehát nemcsak erkölcsileg, anyagilag is megbecsülték őket. Furcsa és elgondolkoztató, hogy egy több éve jól dolgozó, lelkiismeretes munkacsapat egy ilyen eset miatt széthulljon. Arra is következtetni enged, hogy a csapat egysége nem forrta ki magát teljesen. Ä szövetkezeti vezetőket most mégis inkább az érdekli, hogy mi lesz a továbbiakban a munkacsapat sorsa. Újra összefognak, vagy más csapatokban dolgoznak a továbbiakban a lányok? ök az előbbit szeretnék. A munkacsapat vezetője is hasonlóképpen vélekedik: Beszélek a lányokkal, hogy újra dolgozzunk együtt. A sértődöttségből se nekünk, se a szövetkezetnek nincs haszna. A közös gazdaság vezetőinek is az a terve, hogy leülnek a munkacsapat tagjaival beszélgetni s tisztázzák a félreértéseket. AZ ANNA FRANK BRIGÁD tehát valószínűleg újra összeáll, s megpróbálja majd feledtetni a félresik- lást. A törzsgárda most is a szövetkezetben dolgozik s ha kevesebben is lesznek, nagyobb lesz az egyetértés. Azt azonban máris érdemes megjegyezni, hogy az Anna Frank név nemcsak., jogokat jelent a munkacsapatnak, hanem kötelezettségeket is. Talán éppen ez a legszebb benne. Kaposl Levente. Hatvankét év börtönben Elhunyt a fegyenc-matuzsélem Meghalt a legidősebb nyugatnémet fegyenc. Adolf Berkest. 82 éves volt és lelkiismeretét két gyilkosság terhelte. Az elsőt 1905-ben követte el. majd szabadulása után. 1920-ban ismét meggyilkolt — akárcsak az első esetben — egy asszonyt, s ekkor már halálra ítélték. Az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, a kétszeres gyilkos több mint 62 évet töltött börtönben. Napsütéses reggel volt. Megyek az utcán”. Nono. Nem mondom, napsütéses reggel igazán lehet menni az utcán, sőt a napsütéses reggelek direkt arra valók, hogy az emberek az utcán menjenek. De itt a baj. Ha az emberek mennek az utcán, akkor az én menésem közöttük megy, akkor viszont hol van az a gondolat, hogy borongás estén én és egyedül megyek az utcán? Na ugye? Napsütéses reggél annyi ember között nem lehet borongás este menni egyedül.., Ámbátor. Ámbátor, mi .a fenét xi-á- rok én este barangolni borongás utcán egyedül? Mi' vagyok én: szatír, vagy hűli-- gán? Inkább otthon maradok és megnézem a televízióban az esti mesét. A regényt majd megírom máskor. Egy borongás estén. Otthon. Egyedül. Az első mondatom mái megvan. A többi már igazéi nem kunszt. (egri) Igen. Itt az ideje, hogy hozzákezdjek nagy és korszakot átfogó, azt alapjaiban megrázó regényem megírásához. Minden, önmagára valamit is adó, tollat fogni tudó ember életében el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor megérinti a téma szele, az ihlet ujja, s aztán, mint boldog révült, csak ír... csak ír... csak ír, amíg tintája és témája el nem fogy. Hát írok én is. A témám döbbenetesen utolérhetetlen, egy tiszta és emberi szép szerelem története, amely úgy kezdődik, hogy... így kezdődik: „Borongás este volt. Megyek az utcán .,.” Na, várjunk csak egy pillanatra. Tehát ugyebár azt írtam nagy regényem sorsindító kezdetén, hogy borongás este volt és én megyek az utcán. Megkapó kép és egyben a magány kifejezése, mert ha borong az este és én megyek az utcán, akkor az este lehangoló és egyedül megyek ebben a lehangolás- ban és ez már érdekes.. Ámbátor. Ha ezzel a borongással kézNUmrtMM dem, akkor olyan alaphangot ütök meg, melyből azt az atmoszférát szűrheti le magának regényem valamennyi olvasója, hogy regényem valamennyi hőse borongás körülmények közepette egy borongás regényben éli le regényes életét. Márpedig erről szó sincs. Voltaképpen én egy derűs regényt akarok írni, egy tiszta, szép szerelem derűs regényét, amelyet csak is így lehet kezdeni, hogy ...: „Napsütéses este volt. Megyek az utcán .. Ámbátor. Vagy este, vagy napsütés. Az maradhat, hogy megyek az utcán, mert az ember borongásban és napsütésben is mehet az utcán, csak akkor nem mehet az ember az utcán, ha kishalt potyognak az égből, va mondjuk nincs is utca. De én regényemben lesz uh nem szeretem a regényir formabontó formabontása ahol se utca, se borongás, napfény, se hős, se regény. Tehát a napsütés nem jó. F dig napsütés nélkül nem ; díthatok el egy olyan regén amely egy tiszta, szép szei lem lírai és derűs történei mondja el. Ámbátor. Miért kell neki ragaszkodni az estéhez. El befejeződni szoktak a szert mek, vagy legalábbis a sz velem lírai vonatkozásai. E. líraian tiszta, szép és der szerelem igazán kezdődh reggel, napsütésben, jri szellőben, amikor: Elfogadható pihenőhelyet kérnek! Uj lehetőség: az állami vagyonbiztosítás
