Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-24 / 172. szám
SZEGED 1968 Jubileumi műsor a szabadtéri játékokon ZARVA a völgyből is szépül Gertrudisz, Melinda és Ottó az első felvonásban. Jubileumi évadjához érkezeit Szegeden a szabadtéri játékok nyári programja: az 1959-ben felújított fesztivál idén tízesztendős. Az évforduló ténye ünnepi műsorválasztási lehetőségeket kínált; olvan darabokat .kerestek tehát az évtizedes repertoárból, amelyekre legszívesebben emlékszik a kilenc fesztiválnyár közel 800 ezres közönsége. A premieren Szinetár Miklós és Félix László rendezte. Kóródy András vezényelte Eriiéi operájának negyedik fesztiválbemutatóját. Mint a programban szereplő valamennyi műfajnak. az operánaik is. a Bánk bánnak is. évek során többé- kevésbé kialakultak a szegedi monstrum-színpadra tervezhető elképzelései. Szinetár Miklós, aki kilenc nyár óta törzs tagja a fesztivál rendeződ gárdájának, s aki éppen ezért tudja, ismeri a művek színpadra alkalmazásának amolyan népszínházi jellegét — főleg a kórusokra, grandiózus tomeglélenetekre. a sokirányú mozgáslehetőségre hagyatkozva látványosságot, dekoratív tablójeleneteket komponált. A szereposztás érdekessége, hogy a szólisták többségének — Simándy Józsefnek. Moldo- ván Stefániának. Komlóssy Erzsébetnek. Szalma Ferencnek és Sebestyén Sándornak — korábban a szegedi színházból indult művészi pályája. 9 A hattyúk tava Egyetlen hatalmas fehér kavargásban. a muzsika üteiné- re lélegzik a színpad: kecses tartású lányok. délcek fiúk tánca, keringő, forgó, piruet- tező balettcipők kopogása orosz nép táncának karakterével. lendületével, mozgáskultúrájával ötvözve megteremtse az orosz balettkui túrát. A hattyúk tava koreogra- fikus dráma, melynek főszereplője kivételesen nehéz feladatot kap: önmagában keil Jelenet A hattyúk tavából. mesél a hattyúlánvok ősi történetéről. Az ifjú herceg és a Gonosz szellem legendás párviadaláról. az igaz érzések, a tiszta szerelem mindent bíró hatalmáról. Csajkovszkij egész estét betöltő balettkölteménye A hattyúk tava, a neves orosz komponista első nagy kísérlete, hogy a francia és az olasz hagyományokat az (Foto: Enyedi Zoltán) egyesítenie a fény és sötétség, az emberi és ördögi dilemmáját. A Julius Petipa koreográfiáját életre keltő előadás főszereplői Velta Vűcina. Harald Ritenberg P. Zeidinya^ V. Cukanov és A. Ekisz voltak. Az előadást E. Tangle oa- Birznyek rendezte. N. I. Kicsi község. Az országban talán mégsincs Olyan vidék, ahol az emberek ne hallottak volna róla. Hírnevét elsősorban természeti szépségének, s történ jlmi múltjának köszönheti. Gyönyörű bükki táj. Sziklák magas hegyek. Erdőrengeteg. Friss, jó levegő. A falura néző sziklaormon. lentről a völgyből is jól látszik az 1295-ben épült vár romja. A törökvilágban az egykori várat a Dobó István által kinevezett Szalkay Balázs várnagy védte. A község tempip- ma is nevezetes: 1840—42-ben építtette Pyrker János László pátriárka érsek. A klasszicista sitlusú épület ma műemlék. A század első évtizedében 76 szegényes lakóházban közel 350 ember élt. Ma a házak száma 125. Közöttük sok az impozáns, új és a csinosan felújított régi. A lakosság létszáma is növekedett: 456 lelket tartanak nyilván. Az utóbbi két évtized új létesítményeit hosszan lehetne sorolni. Csak az állami beruházás összege meghaladja a két és fél millió forintot. Szarvaskőnek azonban nemcsak a külső képe változott. Szép természeti miliője, történelmi, művészettörténeti nevezetességei mellé a jelen is „írt” egy újabb nevezetességet: „olvasó falu” lett a község. A jelző joggal megilleti a szarvaskőieket. mert a községben jelenleg a beiratkozott, könyvtári olvasók aránya megyei, sőt. országos csúcs: 36,3 százaléka az összlakosságnak. Minden családban van egy olvasó. Pedig a községnek nincs kultúrháza. sem korszerűen berendezett könyvtára. ★ Szürkületikor, eső után homály ül a magas hegyek ölében fekvő falura. Gőzölögnek a lombkoszorúzta hegyoldalak. Lassan száll fel a pára. Idillikus kép. A község idősebb lakóinak erről mégis más valami jut az eszébe: — Alig húsz évvel ezelőtt még villany sem volt a faluban. s különösen az őszi, téli időszakban, már kora délután homályba, sötétbe burkolta a köd a völgyet. esi Kisváros: Ülök a presszóban és fagylaltot kanalazok. Hallom a megjegyzést a hátam mögött: — Figyeled? Fagylaltot eszik... Hű, de elkaphatták az italért, már nem mer inni.,. Ügy kell neki, egye csak a fagylaltot... Ülök másnap a presszóban, éppen konyakot iszom. Hallom a rezignálton gúnyos megjegyzést: — Tegnap fagylalt, ma konyak... Na ennek is hiába beszélnek,,. Vajon meddig húzza még? ★ Kagyváros: Ülök a presszóban és felfigyelek egy férfire. Három hónap alatt harrr,adszor látom itt, s mindig konyak van előtte. Sohasem szörp, fagylalt, vagy sör. Három hónap alatt harmadszor is — konyak. — Hm... ilyenek a megrögzött alkoholisták — vonom le a konzekvenciát a férfiről, akiről azt se tudom, ki fia, lánya... ______ <—ó) Az akarat diadala Gyakran végzem az edzéseimet hegynek föl, völgynek le... Ami a szenvedést illeti... az arcom nem azért torzul el, mintha különösképpen gyötrődnék. A szokatlan fintor az arcomon, az eléggé egyéni légzéstechnika miatt jelenik meg. Zátopek olyan sokat nem árult el edzés szisztémájából. Sikereinek egyik fő oka rendkívüli akaratereje, ezt találóan jelzi a róla megjelent könyv címe is: „Az akarat diadala”. És a rengeteg edzés... Fűkért elérni. Aki nem bírta, az abbahagyta a versenyzést. Helsinkiben is így történt. Az ötezresek mezőnyéből Zátopek, Schade, Mimoun és Chataway küzdelme és teljesítménye maradt emlékezetes. A verseny a váratlan fordulatok sorozatából állt. Kezdetben Chataway, majd Schade halad a mezőny élén, pillanatonként változik a helyzet, olyan tömör az élmezőny, hogy egyetlen rossz lépés vagy mozdulat a kö- nyékkel, elegendő lenne ahhoz, hogy valamelyik futó elvágódjon a salakon. Azután 9. I ötezren, az előzmények falapján, London természeteden Zátopek győzelmét vár- i. Közbeszólt azonban az E iőjárás, a pályán állt a víz. l. sáros, nehéz talajon a önnyebb léptű, kisebb területű belga Reiff legyőzte, ha pnem is többel, de egy méterrel, a csehszlovák atlétát. Négy esztendővel később, Helsinkiben a nagy előd, Nurmi, a lelátóról nézte, hogy " mit tudnak az utódok: a ' csehszlovák Zátopek, az angol Pirié, a francia Mimoun és a többiek. Ezen az olimpián a csehszlovák futó már teljesen kiforrott versenyző o: volt és a külföldi lapok egy- ’• mással versengve dicsérték - és keresték a kivételes tudását legjobban jellemző mondatot. Az egyik így hangzott: — Lejönnek a zergék a hegyekből, hogy futni lássák Zatopeket... Az 1952-es olimpia napjai- . ban a csehszlovák futót egyszerűen nem lehetett legyőzni, Pedig nagy ellenfelekkel került szembe, az angol Pirié hitűnő tempóérzékkel rendel- toraett, a francia Mimoun pedig nem ismert elveszett versenyt. Zatopekkel szemben azonban tehetetlenek voltak. Tízezer méteren a táv elején az angol futó vezetett, de azután a csehszlovák atléta elviharzott mellette. Később Mimoun próbálta utolérni Zatopeket, de teljesen reménytelenül. A győztes „csehszlovák lokomotív” ideje: 29 perc 17 másodperc, tehát több mint negyven másodperccel futott jobbat, mint négy esztendővel előbb Londonban. Ez is jelzi, hogyan növekedett tudása. Helsinkiben valósággal ostrom alá vették a szakértők, az újságírók. — Hogyan edz? Mi sikereinek a titka? Szenved-e a futás közben? A „nagy Emil” türelmesen válaszolt és nemcsak gyorsabb, hanem barátságosabb is volt, mint annak idején Nurmi — Semmi különös nincs az edzésmódszeremben. Néha nehéz katonabakancsban futok száraz, nehéz terepen, mert utána a salakon, a könnyű szöges futócipőben úgy érzem, mintha repülnék. Zátopek Helsinkiben, a maratoni futás hajrájában. tás reggel, futás délután, futás sötétedésig. Futás mindig. Az ötvenes esztendőkben már ilyen tempóban edzettek, azok, akik hosszútávon akartak siReiff egyre hátrább kerül. Szúrással bajlódik. (Ez minden hosszútávfutó réme.) A belga futó azután fkiadja a küzdelmet. — Londonban 1948-ban csak Zátopek volt az ellenfelem — mondta Reiff. — Helsinkiben viszont még három másik nagy riválissal kellett küzdenem. Ügy éreztem, hogy négyen akarnak legyőzni. Ezt nem bírtam idegekkel. Minden előző olimpia hosszútávfutó versenyének izgalmát felülmúlta az, ami Helsinkiben 4600 és 5000 méter között történt. Zátopek hajrázni kezdett, de három nagy ellenfele meglepetésre követni tudta. A stadionban mindenki feláll a helyéről. Egy amerikai újságíró semmi mást nem tett, csak Nurmi mellé ült és őt figyelte. Az egykori híres futó némán, de sápadtan nézte az ötezresek hajráját. Senki sem akar hinni a szemének. Chataway tör elő re. Az üldözőverseny folytatódik, csak a szerepek cserélődnek. Az angol atlétát a célegyenes bejáratánál Schade, Zátopek és Mimoun utóién. Chataway ekkor kiesik a ritmusból és elvágódik. Dráma ez a javából. Lélekzetelállító pillanat következik: Zátopek úgy kezd vágtatni, mintha most kezdődne a verseny. Óriási tapsvihar. A csehszlovák futó tempóját ellenfelei nem tudják átvenni, 14 perc 06.6 másodperces idővel győz és szerzi meg Helsinkiben a második aranyérmét. Zátopek a harmadikat a maratoni futásban nyerte és ezzel egyedülálló bravúrt ért el. Se előtte, se utána senkinek sem sikerült ugyanazon az olimpián megnyernie az öt-, a tízezer métert és a maratoni futást.- _______ (Folytatjuk) — 1933-ban egyetlen vezetékes rádió volt a faluban — mondja Tamásfalvi Aladár iskolavezető, a község népművelési ügyvezetője. — Most hány rádió van? — Ahány ház. Televízió pedig 19. Ezenkívül 75 napilap és 124 egyéb lap. illetve folyóirat is iár a faluba. Továbbá néhány éve sikerült meghonosítani egy új szokást, „divatot” is: születés- és névnapi ajándék lett a könyv. Alig van olyan család, ahol legkevesebb tíz-húsz saját könyv ne lenne. Évente csak a két községi könyvbizományosnál több mint háromezer forint értékű könyv talál gazdára. A 7. általános iskolában Tamásfalvi Aladár másodmagával tanít. Ö a felső tagozatban. özv. Fejér Miklósné pedig az alsóban. Egy-egy évfolyam legtöbb hat tanulóból áll. — Sivár kép, ha valaki csak ennyit tud az iskoláról. Aki viszont végigjárja a? épületet, el sem hiszi, hogy falusi iskolában van. Szertárai — biológiai, fizikai, kémiai — valóságos kis laboratóriumok. sőt a környező hegyek ásványaiból is szép gyűjteménye van az iskolának — Az úttörőszobában tartjuk az ismeretterjesztő előadásokat. a kötő-hímző tan- folyamot és a könyvtári rendezvények na.ey részét is — mondja özv. Fejér Miklósné, alá egyben könyvtáros és könyvbi zományos. A tanácsháza sem régen épült Nagyterme egyben mozi is A könyvtár pedig az orvosi rendelővel együtt a régi községháza épületében kapott helyet, amíg jobb megoldást nem találnak. — Az eredmények titka? — A folyamatos, átgondolt népművelői munka. Ezt mondhatom röviden. Ami pedig a legfontosabb: a párt-* tanácsi és társadalmi szervekkel együtt, összhangban dolgozunk — mond ja Tamásfalvi Aladár. — Ez nem azt jelenti, hogy minden községi szerv egyetért a népművelési programokkal, hanem elsősorban azt. hogy tevékenyen részt vesz a munltában. A tanácselnök asszony például évek óta a színházlátogatásokat szervezi. A párttitkár, a kőbánya bányamestere és az egyik erdésztechnikus pedig még a készülő helytörténeti monográfia anyagának összegyűjtésében is sokat segít. A vezetők egyben minden kulturális rendezvény állandó látogatói is. Belelapozok az idei népművelési tervbe. Havonta egy-két ismeretteriesztő előadás. A vallás keletkezésétől a jogi. közgazdasági, egészségügyi. művészeti, történelmi és nevelési témákig. Kokff- le előadásról árulkodik a program. — A tavalyi átlagunk 74 hallgató előadásonként. — Hogyan szervezik a hallgatókat? — A program az igényekre épül. Közvéleménykutatást tartunk, mindig a népművelési terv elkészítése előtt. ★ Az eredmények titka? — teszem fel végül a kérdést önmagámnak. Az összefüggések Szarvaskőn plasztikusan kiraizolódnák. Ahol olvasnak, ott kíváncsiak az előadásokra is. Akik előadásokra iámak. azok előbb-utóbb olvasókká válnak. A kíváncsiság, a kezdeti kedvtelések lassan kulturális igényekké, szükségletté alakulnak Kétségtelen, hogy a kezdet nehéz, de ahol a falu maroknyi értelmisége, a vezetők előadásokra iámak. ott rangja van a művelődésnek. Szarvaskőben nincs analfabéta. s negyven idősebb ember kivételével mindenki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. A turista csodálja a szép bükki tájat, a várromos szikláról nézve a falut. — Szarvaskő a völgyből nézve is szépig Igaz: ez nem látványosság. Faludi Sándor
