Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

SZEGED 1968 Jubileumi műsor a szabadtéri játékokon ZARVA a völgyből is szépül Gertrudisz, Melinda és Ottó az első felvonásban. Jubileumi évadjához érke­zeit Szegeden a szabadtéri játékok nyári programja: az 1959-ben felújított fesztivál idén tízesztendős. Az évfor­duló ténye ünnepi műsorvá­lasztási lehetőségeket kínált; olvan darabokat .kerestek te­hát az évtizedes repertoárból, amelyekre legszívesebben em­lékszik a kilenc fesztiválnyár közel 800 ezres közönsége. A premieren Szinetár Miklós és Félix László rendezte. Kóródy And­rás vezényelte Eriiéi operájá­nak negyedik fesztiválbemu­tatóját. Mint a programban szereplő valamennyi műfaj­nak. az operánaik is. a Bánk bánnak is. évek során többé- kevésbé kialakultak a szegedi monstrum-színpadra tervez­hető elképzelései. Szinetár Miklós, aki kilenc nyár óta törzs tagja a fesztivál rendeződ gárdájának, s aki éppen ezért tudja, ismeri a művek szín­padra alkalmazásának amo­lyan népszínházi jellegét — főleg a kórusokra, grandiózus tomeglélenetekre. a sokirá­nyú mozgáslehetőségre ha­gyatkozva látványosságot, de­koratív tablójeleneteket kom­ponált. A szereposztás érdekessége, hogy a szólisták többségének — Simándy Józsefnek. Moldo- ván Stefániának. Komlóssy Erzsébetnek. Szalma Ferenc­nek és Sebestyén Sándornak — korábban a szegedi szín­házból indult művészi pá­lyája. 9 A hattyúk tava Egyetlen hatalmas fehér ka­vargásban. a muzsika üteiné- re lélegzik a színpad: kecses tartású lányok. délcek fiúk tánca, keringő, forgó, piruet- tező balettcipők kopogása orosz nép táncának karakte­rével. lendületével, mozgás­kultúrájával ötvözve megte­remtse az orosz balettkui tú­rát. A hattyúk tava koreogra- fikus dráma, melynek fősze­replője kivételesen nehéz fel­adatot kap: önmagában keil Jelenet A hattyúk tavából. mesél a hattyúlánvok ősi tör­ténetéről. Az ifjú herceg és a Gonosz szellem legendás pár­viadaláról. az igaz érzések, a tiszta szerelem mindent bíró hatalmáról. Csajkovszkij egész estét betöltő balettköl­teménye A hattyúk tava, a ne­ves orosz komponista első nagy kísérlete, hogy a francia és az olasz hagyományokat az (Foto: Enyedi Zoltán) egyesítenie a fény és sötétség, az emberi és ördögi dilemmá­ját. A Julius Petipa koreográ­fiáját életre keltő előadás fő­szereplői Velta Vűcina. Ha­rald Ritenberg P. Zeidinya^ V. Cukanov és A. Ekisz vol­tak. Az előadást E. Tangle oa- Birznyek rendezte. N. I. Kicsi község. Az országban talán mégsincs Olyan vidék, ahol az emberek ne hallottak volna róla. Hírnevét elsősor­ban természeti szépségének, s történ jlmi múltjának köszön­heti. Gyönyörű bükki táj. Szik­lák magas hegyek. Erdőren­geteg. Friss, jó levegő. A fa­lura néző sziklaormon. lent­ről a völgyből is jól látszik az 1295-ben épült vár romja. A törökvilágban az egykori várat a Dobó István által ki­nevezett Szalkay Balázs vár­nagy védte. A község tempip- ma is nevezetes: 1840—42-ben építtette Pyrker János László pátriárka érsek. A klasszicis­ta sitlusú épület ma műemlék. A század első évtizedében 76 szegényes lakóházban kö­zel 350 ember élt. Ma a házak száma 125. Közöttük sok az impozáns, új és a csinosan felújított régi. A lakosság lét­száma is növekedett: 456 lel­ket tartanak nyilván. Az utóbbi két évtized új lé­tesítményeit hosszan lehetne sorolni. Csak az állami beru­házás összege meghaladja a két és fél millió forintot. Szarvaskőnek azonban nem­csak a külső képe változott. Szép természeti miliője, tör­ténelmi, művészettörténeti nevezetességei mellé a jelen is „írt” egy újabb nevezetes­séget: „olvasó falu” lett a község. A jelző joggal megilleti a szarvaskőieket. mert a köz­ségben jelenleg a beiratkozott, könyvtári olvasók aránya me­gyei, sőt. országos csúcs: 36,3 százaléka az összlakosságnak. Minden családban van egy olvasó. Pedig a községnek nincs kultúrháza. sem korsze­rűen berendezett könyvtára. ★ Szürkületikor, eső után ho­mály ül a magas hegyek ölé­ben fekvő falura. Gőzölögnek a lombkoszorúzta hegyolda­lak. Lassan száll fel a pára. Idillikus kép. A község idő­sebb lakóinak erről mégis más valami jut az eszébe: — Alig húsz évvel ezelőtt még villany sem volt a falu­ban. s különösen az őszi, téli időszakban, már kora délután homályba, sötétbe burkolta a köd a völgyet. esi Kisváros: Ülök a presszóban és fagylaltot kanala­zok. Hallom a megjegyzést a hátam mögött: — Figyeled? Fagylaltot eszik... Hű, de el­kaphatták az italért, már nem mer inni.,. Ügy kell neki, egye csak a fagylaltot... Ülök másnap a presszóban, éppen konya­kot iszom. Hallom a rezignálton gúnyos meg­jegyzést: — Tegnap fagylalt, ma konyak... Na en­nek is hiába beszélnek,,. Vajon meddig húz­za még? ★ Kagyváros: Ülök a presszóban és felfigyelek egy fér­fire. Három hónap alatt harrr,adszor látom itt, s mindig konyak van előtte. Soha­sem szörp, fagylalt, vagy sör. Három hónap alatt harmadszor is — konyak. — Hm... ilyenek a megrögzött alkoholis­ták — vonom le a konzekvenciát a férfiről, akiről azt se tudom, ki fia, lánya... ______ <—ó) Az akarat diadala Gyakran végzem az edzései­met hegynek föl, völgynek le... Ami a szenvedést illeti... az arcom nem azért torzul el, mintha különösképpen gyöt­rődnék. A szokatlan fintor az arcomon, az eléggé egyéni légzéstechnika miatt jelenik meg. Zátopek olyan sokat nem árult el edzés szisztémájából. Sikereinek egyik fő oka rend­kívüli akaratereje, ezt talá­lóan jelzi a róla megjelent könyv címe is: „Az akarat diadala”. És a rengeteg edzés... Fű­kért elérni. Aki nem bírta, az abbahagyta a versenyzést. Helsinkiben is így történt. Az ötezresek mezőnyéből Zá­topek, Schade, Mimoun és Chataway küzdelme és telje­sítménye maradt emlékeze­tes. A verseny a váratlan for­dulatok sorozatából állt. Kez­detben Chataway, majd Schade halad a mezőny élén, pillanatonként változik a helyzet, olyan tömör az él­mezőny, hogy egyetlen rossz lépés vagy mozdulat a kö- nyékkel, elegendő lenne ah­hoz, hogy valamelyik futó elvágódjon a salakon. Azután 9. I ötezren, az előzmények falapján, London természete­den Zátopek győzelmét vár- i. Közbeszólt azonban az E iőjárás, a pályán állt a víz. l. sáros, nehéz talajon a önnyebb léptű, kisebb ter­ületű belga Reiff legyőzte, ha pnem is többel, de egy méter­rel, a csehszlovák atlétát. Négy esztendővel később, Helsinkiben a nagy előd, Nurmi, a lelátóról nézte, hogy " mit tudnak az utódok: a ' csehszlovák Zátopek, az an­gol Pirié, a francia Mimoun és a többiek. Ezen az olim­pián a csehszlovák futó már teljesen kiforrott versenyző o: volt és a külföldi lapok egy- ’• mással versengve dicsérték - és keresték a kivételes tudá­sát legjobban jellemző mon­datot. Az egyik így hangzott: — Lejönnek a zergék a he­gyekből, hogy futni lássák Zatopeket... Az 1952-es olimpia napjai- . ban a csehszlovák futót egy­szerűen nem lehetett legyőz­ni, Pedig nagy ellenfelekkel került szembe, az angol Pirié hitűnő tempóérzékkel rendel- toraett, a francia Mimoun pe­dig nem ismert elveszett ver­senyt. Zatopekkel szemben azonban tehetetlenek voltak. Tízezer méteren a táv ele­jén az angol futó vezetett, de azután a csehszlovák atléta elviharzott mellette. Később Mimoun próbálta utolérni Zatopeket, de teljesen re­ménytelenül. A győztes „csehszlovák lokomotív” ide­je: 29 perc 17 másodperc, te­hát több mint negyven má­sodperccel futott jobbat, mint négy esztendővel előbb Lon­donban. Ez is jelzi, hogyan növekedett tudása. Helsinki­ben valósággal ostrom alá vették a szakértők, az újság­írók. — Hogyan edz? Mi sikerei­nek a titka? Szenved-e a fu­tás közben? A „nagy Emil” türelmesen válaszolt és nemcsak gyor­sabb, hanem barátságosabb is volt, mint annak idején Nurmi — Semmi különös nincs az edzésmódszeremben. Néha nehéz katonabakancsban fu­tok száraz, nehéz terepen, mert utána a salakon, a könnyű szöges futócipőben úgy érzem, mintha repülnék. Zátopek Helsinkiben, a maratoni futás hajrájában. tás reggel, futás délután, fu­tás sötétedésig. Futás mindig. Az ötvenes esztendőkben már ilyen tempóban edzettek, azok, akik hosszútávon akartak si­Reiff egyre hátrább kerül. Szúrással bajlódik. (Ez min­den hosszútávfutó réme.) A belga futó azután fkiadja a küzdelmet. — Londonban 1948-ban csak Zátopek volt az ellenfe­lem — mondta Reiff. — Hel­sinkiben viszont még három másik nagy riválissal kellett küzdenem. Ügy éreztem, hogy négyen akarnak legyőzni. Ezt nem bírtam idegekkel. Minden előző olimpia hosszútávfutó versenyének izgalmát felülmúlta az, ami Helsinkiben 4600 és 5000 mé­ter között történt. Zátopek hajrázni kezdett, de három nagy ellenfele meglepetésre követni tudta. A stadionban mindenki feláll a helyéről. Egy amerikai újságíró semmi mást nem tett, csak Nurmi mellé ült és őt figyelte. Az egykori híres futó némán, de sápadtan nézte az ötezresek hajráját. Senki sem akar hinni a szemének. Chataway tör elő re. Az üldözőverseny folyta­tódik, csak a szerepek cseré­lődnek. Az angol atlétát a célegyenes bejáratánál Scha­de, Zátopek és Mimoun utói­én. Chataway ekkor kiesik a ritmusból és elvágódik. Dráma ez a javából. Lélekzetelállító pillanat következik: Zátopek úgy kezd vágtatni, mintha most kez­dődne a verseny. Óriási taps­vihar. A csehszlovák futó tempóját ellenfelei nem tud­ják átvenni, 14 perc 06.6 má­sodperces idővel győz és szer­zi meg Helsinkiben a második aranyérmét. Zátopek a harmadikat a maratoni futásban nyerte és ezzel egyedülálló bravúrt ért el. Se előtte, se utána senki­nek sem sikerült ugyanazon az olimpián megnyernie az öt-, a tízezer métert és a ma­ratoni futást.- _______ (Folytatjuk) — 1933-ban egyetlen veze­tékes rádió volt a faluban — mondja Tamásfalvi Aladár iskolavezető, a község nép­művelési ügyvezetője. — Most hány rádió van? — Ahány ház. Televízió pedig 19. Ezenkívül 75 napi­lap és 124 egyéb lap. illetve folyóirat is iár a faluba. To­vábbá néhány éve sikerült meghonosítani egy új szokást, „divatot” is: születés- és név­napi ajándék lett a könyv. Alig van olyan család, ahol legkevesebb tíz-húsz saját könyv ne lenne. Évente csak a két községi könyvbizomá­nyosnál több mint három­ezer forint értékű könyv talál gazdára. A 7. általános iskolában Ta­másfalvi Aladár másodmagá­val tanít. Ö a felső tagozat­ban. özv. Fejér Miklósné pe­dig az alsóban. Egy-egy év­folyam legtöbb hat tanuló­ból áll. — Sivár kép, ha vala­ki csak ennyit tud az iskolá­ról. Aki viszont végigjárja a? épületet, el sem hiszi, hogy falusi iskolában van. Szertá­rai — biológiai, fizikai, ké­miai — valóságos kis labora­tóriumok. sőt a környező he­gyek ásványaiból is szép gyűjteménye van az iskolá­nak — Az úttörőszobában tart­juk az ismeretterjesztő elő­adásokat. a kötő-hímző tan- folyamot és a könyvtári ren­dezvények na.ey részét is — mondja özv. Fejér Miklósné, alá egyben könyvtáros és könyvbi zományos. A tanácsháza sem régen épült Nagyterme egyben mo­zi is A könyvtár pedig az orvosi rendelővel együtt a ré­gi községháza épületében ka­pott helyet, amíg jobb meg­oldást nem találnak. — Az eredmények titka? — A folyamatos, átgondolt népművelői munka. Ezt mondhatom röviden. Ami pe­dig a legfontosabb: a párt-* tanácsi és társadalmi szer­vekkel együtt, összhangban dolgozunk — mond ja Tamás­falvi Aladár. — Ez nem azt jelenti, hogy minden községi szerv egyetért a népművelési programokkal, hanem első­sorban azt. hogy tevékenyen részt vesz a munltában. A ta­nácselnök asszony például évek óta a színházlátogatáso­kat szervezi. A párttitkár, a kőbánya bányamestere és az egyik erdésztechnikus pedig még a készülő helytörténeti monográfia anyagának össze­gyűjtésében is sokat segít. A vezetők egyben minden kul­turális rendezvény állandó látogatói is. Belelapozok az idei nép­művelési tervbe. Havonta egy-két ismeretteriesztő elő­adás. A vallás keletkezésétől a jogi. közgazdasági, egész­ségügyi. művészeti, történel­mi és nevelési témákig. Kokff- le előadásról árulkodik a program. — A tavalyi átlagunk 74 hallgató előadásonként. — Hogyan szervezik a hall­gatókat? — A program az igényekre épül. Közvéleménykutatást tartunk, mindig a népműve­lési terv elkészítése előtt. ★ Az eredmények titka? — teszem fel végül a kérdést önmagámnak. Az összefüggé­sek Szarvaskőn plasztikusan kiraizolódnák. Ahol olvasnak, ott kíváncsiak az előadásokra is. Akik előadásokra iámak. azok előbb-utóbb olvasókká válnak. A kíváncsiság, a kez­deti kedvtelések lassan kultu­rális igényekké, szükségletté alakulnak Kétségtelen, hogy a kezdet nehéz, de ahol a falu ma­roknyi értelmisége, a vezetők előadásokra iámak. ott rang­ja van a művelődésnek. Szarvaskőben nincs analfabé­ta. s negyven idősebb ember kivételével mindenki elvé­gezte az általános iskola nyolc osztályát. A turista csodálja a szép bükki tájat, a várromos szik­láról nézve a falut. — Szarvas­kő a völgyből nézve is szépig Igaz: ez nem látványosság. Faludi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents