Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
^leeiadát a lakásra? Ebben a lakásban nem festmények vannak, nem kisplasztikák, vázák. Ebben a lakásban nem művészi al- I kotás függ a falon, hanem 3200 forint jobbról, balról 1800 forint, alat- ta egy modern kis nyolcszáz forint, ' ott balra pedig egy nonfiguratív hét- \ százötven. Nem, nincsenek rajta az árcédulák, különben is ki látott még festményen árcédulát. Legfeljebb lel- tári számot, sajnos. De a vázák sem ■1 vázák, hanem forintok, több-keve- ; sebb forintok. Nem, ebben a lakás- 1 ban nem lehet találni giccset, vagy ' legalábis olyasmit, amit sommásan giccsnek kereszteltünk el. Ez a la- ' kás maga a giccs. A sznob szocialis- \ ta újgazdag giccsoduja, amelyben 'I minden tárgynak, képnek, minden alkotásnak megvan a maga funkció- 1 ja, — s ez még véletlenül sem az, ” hogy meghitté otthonossá, széppé < tegye az itt lakók környezetét. ' Nem. Vándor, ki itt belépsz, essél , hasra, mert a hivalkodás szentélyébe ' lépsz be, vagy olyan csodálatos va- \ rázsműhelybe, ahol igényes és művészi alkotásokat, modern és ízléses ' bútorokat, szőnyegeket úgy mixelnek össze, — hogy giccs lesz az egészből. 1 Közhely már arról beszélni, hogyan ! lehet csodálat tárgya a holdvilágban ' hűs patak vizét szürcsölő szarvas, a \ pamutgombolyaggal játszó degene- rált fehér macska? Az bizony. Bár ; ezek ellen a „közhelyek” ellen sem árt szót emelni, mert míg az egyik oldalon kicsámpázik a szarvas, a mások oldalon beszemtelenkedik a kerti törpe, a jó ég sem tudja miféle varázslatos királyfi megtévedt csókjától újból életre keltve ... De hát ezek ellen, sőt mint legutóbb kiderül, még herendi porcelánok ellen is — helyesen-e, vagy helytelenül, most ne firtassuk — intézményesen is fellépnek, az úgynevezett giccsadó fegyverével. De hát lakásra hogyan lehetne ilyesfajta adót kivetni. Az én házam, ha nem is az én váram, de az én magánügyem. A te drága festményeid megdolgozott forintjaidért csak és egyedül a te tulajdonodat képezik, — és ráadásul még valóban igényes alk tások is. Igen, valahol ott a baj, hogy a mi régi polgárságunk még ízlésben is csak az ízléstelenségig jutott el, a sznob túlzsúfoltságig, a hencegő mutogatásig és alig a szép megértéséig. Üj polgárságunk pedig akár akartuk, akár nem, tudatosan, vagy tudatlanul effajta ízléshatásokon nevelődött. Mert hol nevelődhetett volna másütt? Melyik iskolában és milyen tanteremben, milyen óra keretében tanítják ma a felnövekvő ifjúságot lakáskultúrára, képzőművészeti esztétikára, korunk művészeti irányzatainak és azok látásmódjának ismeretére? Hogyan lehetne csodálkozni azon, hogy a szobrászatban a közízlés a római korig, festészetben legfeljebb a naturalistákig, lakáskultúrában — ahol még viszonylag a legnagyobb az előrelépés — valamiféle új típusú biedermeierig jutott el, ha tudatos és tervszerű nevelés sem az iskolában, sem azon kívül nincs? Nem csodálkozásra volna és lenne szükség, hanem széles körű ízlésnevelő, alakító munkára, az esztétikai készség és érzék modern irányú fejlesztésére. összezsúfolt művészi alkotások még a múzeumban sem állják meg a helyüket, nem egy lakásban, a legszebb festmény is takarékbetétkönyvvé válik, ha nem szépségét sugározhatja, hanem csak alkotójának forintban is mérhető jelentékenységét. Semmiképpen sem becsülöm le. hogy évek múltán ott tartunk már, hogy te, vagy én, avagy mi, most már egy kis városban is valóban művészektől és valóban alkotást vehetünk és egyáltalán nem zsebet szakasztó áron. S hogyan is becsülném le, a legkevésbé éppen ezt lehetne lebecsülni, hogy már veszünk, ilyet i s veszünk és egyre többet veszünk. Modern bútort, kisplasztikát, festményt, modern vázát... Ha lépésről lépésre is, ha néha és újból vereséget is szenvedve, de mégis és lassan haladunk előre a kultúra eme nagyszerű és talán egyik legfontosabb területén is. De giccsadót nem lehet lakásra kivetni. Meg kell tanulnom nekem is, neked is, mind valamennyiünknek is, hogyan lehet szép a szép, mi és mennyi kell egy lakásba, hogy az lak legyen és ne zsúfolt műkereskedés, ahol az ember nem a művészet múzsájával, de vízióival ébred és fekszik. És ez sem könnyebb feladat, mégha boldogítóbb is. De a kerti törpékről se feledkezzünk meg! Kánikula (A szó eredetéről és nyelv! szerepéről) j M. E. egri olvasónk azt J kérdezi, mi az eredete ennek, i az utóbbi hetekben oly gyak* ran emlegetett szónak. A nyárnak július második ] felében beálló szakaszát neJ vezzük meg a latin eredetű > kánikula szóval. A latin cants (kutya) szóból képzett Canicula név jelölte meg azt a csillagképet, amelyik éppen a legmelegebb időszakban uralkodik. A nyári legnagyobb hőség idejére eső napokat latinul ezzel a jelzős kifejezéssel emlegették: dies caniculares. Az Ebcsillagkép „uralkodása” idején (júl. 24—aug. 25.) gyakoribbak a forró- és hőségnapok, ezért a kánikula szó-alapjelentése (a nyár forró része) mellett — a következő átvitt értelemben is funkcionál: hőség, forróság. Apáink magyarító buzgalma ezt a latin szót is magyar nevekkel próbálta helyettesíteni. A régi írásokban ezért Szülők nélkül Lengje! hajó Eégi kastélyépület, fehérrácsos ablakokkal, szép szál fenyőkkel. A kastélyépület néma. Kora déután van, a csendes pihenő ideje. Ahogy végigmegyek a betonjárdán, kíváncsi szemek néznek az ablakból. Odabent gyerekek vannak — szülők nélkül. Egy gyerek havi 1500 forintba kerül az államnak. Eger, Kertész utca 100. Itt van az átmeneti gyermekotthon... Ezerkétszáz gyerek gyámja A Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, Grégász Sándor jelen ' pillanatban ezerkétszáz gyermek intézeti gyámja — így mondják hivatalosan. A gondjaira bízottak Heves és Nógrád megye otthonaiban élnek, „nullától” tizennyolc éves korig. Nagy terület: öt nevelőotthon, egy csecsemőotthon. Az állami gondozattak otthona. — Sajnos mindegyik eléggé zsúfolt — mondja az igazgató, — Persze nemcsak az otthonok lakói fölött „gyámkodom”. Ide tartoznak azok is, akik nevelőszülőknél élnek, és ide az állami gondozott középiskolások, ipari tanulók is. — Mit jelent a gyámkodás? — Nem csak a nevelést és az iskoláztatást. Érdekvédelem is. Védeni kell a gyerekeket néha a szülőkkel, adott esetben az intézményekkel szemben is. A vagyonjogi ügyektől az örökbefogadásig — sokoldalú a feladat. A kedves rokonok . .. P. I. édesanyja meghalt, apja nem törődött vele. A gyereket állami gondozásba vették, majd a nagyszülőkre bízták. Ök szívesen vállalták a gyermek gondozását, de anyagilag nem álltak valami fényesen. Az apa nem volt hajlandó fizetni... Az intézet a gyámhatósággal karöltve elintézte, hogy P. I. az SZTK- tól árvasági járadékot kapjon, ezenkívül az apától tartásdíjat is levonnak. Z. I. harmadikos gimnazista — igen jó tanuló — osztályrészéül a legnagyobb csapás jutott: elveszítette szüleit. Rámaradt egy kertes ház, igen értékes berendezéssel. A rokonok magukhoz akarták venni a fiút. Korántsem könnyezve... Ugyanis a neveltetés fejében kijátszhat- ták Volna maguknak a fiú vagyonát. ’ 1 ’5ben közbeléptek: vagv 'zelő gondnokot ■endeltek ki, fenntartásos betétkönyvet kapott a gyerek, a nagykorúságát elérve megkapja jogos tulajdonát. Hogyan kell „kilencezni"? — Mit jelent az. hogy: átmeneti gyermekotthon? — Ide kerülnek be először azok a gyerekek, akiket állami gondozásba kellett venni. Itt dől el, hogy melyik otthonba küldjük majd őket, ha egyáltalán otthonba kerülnek. Nem mindenki alkalmas erre, s ezt figyelembe vészük. Őket nevelőszülőknél helyezzük el — alapos környezettanulmány után. Jelenleg. 344 gyerek ét nevelőszülőknél a mi: „területünkön!’*- •' — Miért kerülnek ide á gyerekek? — Szociális egészségügyi okokból, nehezen nevelhető, stb... De állami gondozásba kerülnek erkölcsi okokból is. Sajnos — ez a legtöbb. Betöréses lopás, csavargás, prostitúció, zsebtolvajlás. Életkoruk változó, és sajnos igen sok közülük jómódú szülők gyermeke. M. I. tizenöt éves, szeplős arcú kamasz. — Hogy kerültél ide. — A rendőrök hoztak. Csavarogtam, verekedtem. Egy hétig nem mentem haza legutóbb. — Hol voltál? — Az erdőben, egy barlangban. A többiek hoztak kaját. — Mit csináltál még? — Kártyáztam. Ferblit. Meg tudok kilencezni is... Ezt úgy kell, hogy minden kártyának száma van. Az ász tizenegy, s a nyolcassal együtt „kilenc”. Kilencre kell végződnie a lapokból kijött számnak. Az osztás szerint akinek először kerül a legtöbb, az nyert. — Pénzre játszottatok? — Húszfilléres alapon. — Miből volt pénzed? — Tekéztek, én meg állítottam, és kaptam pénzt. — Szüleid mit szóltak? _ — ök hívták a rendőröket... Korai virágzás Egy tizenhat esztendős leány. ő prostitúcióért került ide. Tizenhárom éves korában kezdte. Hamar állami gondozásba került, majd dolgozott — néhány hétig. Egyik levelében kereken megírta szüleinek, hogy soha nem akar hazamenni. — Miért hagytad ott a munkahelyed? — Nem akartam szőni. — Minek készülsz? — Még nem gondolkoztam rajta. — Mihez lenne kedved? Csak eg'' "áürándítás. — Hány ; val volt má dolgod? — Kettővel... vagy hárommal...? De egy az igazi! — teszi gyorsan hozzá, aztán újra teljes közömbösségbe süly- lved. Révben — Jelentős gyámügyi feladat az örökbefogadás elősegítése is — mondja később Grégász Sándor. — De sokszor nehézségekbe ütközik, s maga a bürokrácia okozza a legtöbb nehézséget. Példa: különélő házaspár. Az asz- szony házasságon kívül teherbe esett. Az apa pénzt ígért, ha nem keverik bajba. Jött egy újabb férfi, neki kellett az asszony, . de csak gyerek . nélkül'. - Az. anya kitette a másfél éves csöppséget egy kapu alá...! Állami gondozásba vettük. Egy gyermektelen házaspár megsze- j rette a picit, örökbe akarták fogadni, de — jött a húza-, vona. A legmagasabb fóru- ] mókát megjárta az ügy. Egy- i szer még az anyának is odaadták a gyereket... Sokára tudtak rájönni, hogy az anya csak hasznot akart húzni: látva a házaspár ragaszkodó- í sát, ötezer forintot kért a gyerekéért. Nem kapta meg. A- kicsi most már jó' helyen van a házaspárnál. — Ha ráérne, jó egynéhány regényt megírhatna itt — mondom az igazgatónak. — Már ez egy regény — mutatja az örökbefogadás még mit sem sejtő kis alanyának vaskos dossziéját. j Vajon mikor nem lesz majd szükség ilyen dossziék- j ra?„. Kátai Gábor i Niexikünak A szczecini hajógyárban a napokban elkészült egy mexikói hajólársaság által rendelt teherhajó. Képünkön a vízre bocsátás előtti pillanatban látható „Azteca”, Mexikó legnagyobb és legkorszerűbb kereskedelmi hajója lesz. (MTI Külföldi Képszolgálat) találkozunk ezekkel a hangsorokkal: hév hónap, hőhó, hévidő. Napjaink nyelvhasználatában szavunk igen gyakran vállal szerepet: kánikulai, ká- nikulás (forróság, napok) stb. Az sem véletlen, hogy a napi sajtóban megjelent közleményekben szokatlanabb nyelvi mezőben is jelentkezik szavunk: kánikulai mozaikok, kánikulai élmények, kánikulai elmélkedések stb., stb. A régiek ajkán gyakrabban hangzott fel a latinos képzésű kánikuláris hangalak is. A falusi tanítómesternek fizetésül szánták a kánikuláris csirkéket is. Az orosz nyelvben a latin eredetű canicula szó egészen új, átvitt értelmű jelentést hordoz. A szünidő megnevezésére szolgáló hangsor: ka- nikul. Mivel az iskolai szünetet a legforróbb időszakban adták ki, a kánikula név jelentéstapadással a szünet általános fogalmának megnevezésére is szolgál. Különben a magyar iskolákban is a leghosszabb színét már évszázadok óta a ka- nikuláris vagy kánikulai szünidő. A régi iskolai értesítőkben hivatalosan is így nevezték meg a mai nyári, nagy szünetet. Dr. Bakos József, a nyelvtudományok kandidátusa A Pitypang és Borókafű Vállalat elhatározta. hogy a pitypang és borókafű korszerűbb. tervszerűbb és főleg gazdaságosabb feldolgozása miatt olyan automata gépsort állít be. amely egy menetben képes a pityet szétválasztani a pangtál, a borókát a fűtől, s erre máris nagy külföldi megrendelései lennének. Az automata sort házi erőből és beruházásból kívánták elkészíteni. mindössze egy spitzbubinak .nevezett ólyfajta stucnis alkatrészt kellene legyártania egy arra vállalkozó gyártó vállalatnak, amelyet ök maguk nem képesek elkészíteni. A Pitypang és Borókafű Vállalat vezetői fel is vették a kapcsolatot a Stucni és Spangni Vállalat vezetőivel, akik kérésüket fontolóra vették, gyors bel- és külföldi piackutatást végeztek, s ennek nyomán örömmel állapították meg, hogy ami kellene a Pitypang és Borókafű Vállalatnak, az kellene külföldnek is. — érdemes tehát soro- zatgyárásra átállni. A Stucni és Spangni Vállalat vezetői tehát gyorsan munkához láttak, hogy egy olyan automata gépsort készítsenek. amely a. legigényesebb gazdasági számításoknak is megfeleljen. amellett azért használható spitzbubit is ayártson. Viszonylag rövid idő alatt elkészül, telt a tervek és megvalósult annak lehetősége is. hogy az automata sort saját erejükből, saját üzemükben állíiásk össze. csak... Igen, csak nekik is kellett volna egy olyan spitzbubi. amely nem stucnis alkatrész, hanem gyűrűscsavaros szerkezetű. A Stucni és Spangni Vállalat vezetői nemcsak gyorsan kerestek hanem még gyorsabban találtak is eay olyan vállalatot, amely szintén gyors bel- és külföldi piackutatást végezve és megállapítva, hogy az ilyen spitzbubik gyártása kifizetődő, vállalta ezt a megbízatást. A Kereken Szögle- tesítő Vállalat — mert erről van szó — természetesen szintén saját erőből, saját automata során kívánta a lehető leggazdaságosabb formában előállítani azt a gyűrűs-csavaros szerkezetű spitzbubit. amelynek segítségével a Stucni és Spang- ni Vállalat automata gépsora elkészítheti azt a stucni rendszerű spitzbubit. amelynek segítségével már képes a Pitypang és Borókafű Vállalat automata gépsora is arra. hogy a pityet szétválassza a pangtál és a borókát a fűtől. Világos? Ha igen. és kifújtuk magunkat, valamint a priznicet visszahelyeztük a homlokunkra, akkor mehetünk tovább a Kereken Sz'igle- tesítő vállalat vezetőivel. akiknek az automata gépsorhoz is kellett eay spitzbubi. de annak vertikálisnak kellett lennie. Ilyet önmaguk nem voltak képesek készíteni, érthető hM hogy a ilon- zon'ahs oj;UsPiíL>i07 hr-, duíU k mm.+t- váV.Uia. és azonnal fordult egy következő vállalathoz, amely szintén vállalta* hogy az forduljon egy olyan vállalathoz, amely... Pihenő. Na, mehetünk tovább, most már csak addig a vállalatig, ahol eay ifjonc közgazdász összevonta a szemöldökét, aztán két nap múlva kimászott a papírtömegből és csak ennyit mondott: — Az a Pitypang Vállalat csináltassa meg spitzbubiját a legfiata- lab lakatosinassal és hagyja lékén ezt az országot. Ügy is lőn.A láncreakció és a kör bezárult. Csak a Pitypang és Borókafű Vállalat üzemi újságja méltatlankodott még egy ideig amiatt hoav egyes forrófejű fiatal szakemberek pittyet hánynak a kezdeményező erőnek és a gazdasági mechanizmusnak. Más nem történt. Szerencsére. hogy nem történt meg. —I.UI-- (egri)
