Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

Barátsági nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) boldogulására kibonta­koztassunk és a szocializ­mus építésének nagy munkájába bevonjunk minden alkotó erőt. Magyarországot és Cseh­szlovákiát történelme, szom­szédos földrajzi helyzete kö­vetkeztéből sokféle kapcso­lat köti össze. Ilyen a szom­szédos országokban élő nem­zetiségek kérdése. A múlt­ban ezt a kérdést a Habs­burg és a német imperializ­mus, országaink burzsoáziá­ja, az „oszd meg és uralkodj” eszközévé tette, s kezében az elnyomás, a gyűlölet és vi­szálykeltés fegyverévé vált Ennek a múltnak bizonyos maradványai máig is hatnak, felszámolásuk csak a szo­cializmus és a lenini nemze­tiségi politika alapján lehet­séges. Nálunk is élnek szlovákok és Csehszlovákiában is él­nek magyaroké Ha még ma is vannak megoldásra váró kérdé­sek, azokat rendezni kell, de' nem a szenvedélyek alapján, mert az rossz tanácsadó. Előre kell tekinteni és nem a múltba. A Csehszlovákiá­ban élő magyarságnak ma az a legfontosabb kötelessége és egyben érdeke, hogy a napi­renden levő nagy társadalmi kérdések, közöttük a nem­zetiségi kérdés szocialista megoldását segítse elő. Tö­mörüljön a Csehszlovák Kommunista Párt köré és annak harcát támogassa. Erősíteni és bővíteni kíván­juk kapcsolatainkat. együtt­működésünket magyar—cseh­szlovák viszonylatban. A Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság együttműködés erő­södhet és erősödni fog a két­oldalú kapcsolaton kívül a külpolitika. » nemzetközi élet más területein is. A barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, amelyet csehszlovák barátainkkal kö­töttünk. megfelel országaink érdekeinek és nemzetköri kötelezettségeinknek. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk ennek a szerződésnek. Meggyőződésünk, hogy ez a szerződés ugyanúgy, mint az előző, népeink iavát. boldo­gulását fogia szolgálni és hozzájárul a szocialista or­szágok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. E szerződés szilárd alapja, hogy népeink barátságára, közös eszméinkre és azonos céljainkra épül. Ezt az őszin­te. jó barátságunkat óvjuk, erősítjük a jövőben is né­peink boldogulására, orszá­gaink felemelkedésére. Biz­tosíthatjuk csehszlovák ba­rátainkat, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép hű lesz eszerződés be­tűihez és szelleméhez. Kádár elvtárs beszédét így fejezte be: — Éljen, erősödjék né­peink testvéri barátsága és együttműködése! Éljen a proletár nemzet­köziség és szolidaritás! Éljen a szocializmus és a béke! Alexander Dnbcek beszéde Ezután Alexander Dubccfc szólt a nagygyűlés részvevői­hez, — Közöttünk nincs szük­ség nagy szavakra. Az elmúlt években nem egyszer meg­győződhettünk arról, hogy bízhatunk egymásban, hogy szövetségi kapcsolatunk tar­tós és szilárd. Jól tudjuk, mi­lyen sokat jelent nekünk, or­szágainknak a szövetség a Szovjetunióival, és a többi szo­cialista országgal- A történe­lem nagyon kemény tanulsá­gokkal szolgált számunkra. E tanulságokat meg kell szív­lelnünk. Nem feledkezhetünk meg a múltban mestersége­sen szított gyűlölködésről sem amely sokat ártott a haladó forradalmi erőiknek és né- peiniknék is. — A győztes szocialista forradalom Csehszlovákiában és Magyarországon új korsza­kot nyitott meg kapcsolata­inkban. A felgyülemlett problémák megoldása során nem volt mindig könnyű úr­rá lenni az előítéleteken, en­nek ellenére nagyjelentősé­gű, intemadanailista munkát végeztünk. Ügy gondolom, hogy az önök vezetőivel, különösen Kádár elvtárssal — akit évek óta ismerek és nagyra be­csülök ■— egyetértésben, je­lenhetem ki. hogy azonosak elképzeléseink az együttmű­ködésről. — A szocialista közösség erejének döntő tényezője a szocialista rendszer belső szilárdsága, az egyes orzág- ban. E vonatkozásban nem támaszkodliatu nk semmi másra, csak az emberek szo­cialista társadalomba vetett bizalmára és a szocializmus eszméivel való azonosulásra. — Ezen meggyőződésen alapul a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának januári ülése után követett irányvonala is. Ennek lényege, hegy teret nyissanak a szocialista erők új dinamikájának, hogy pár­tunkban, az egész országban megteremtsük a szocialista demokrácia és az emberéle ama jogának intézményesen biztosított feltételeit, hogy teljes mértékben részt ve­gyenek az ország igazgatásá­ban és minden, számukra fontos kérdés eldöntésében. Mmüsm 1968. június 15.. szombat lép, s amikor belső problé­máit és nehézségeit oldja meg és küzdi le. — Pártunk és szocialista társadalmunk egyáltalán nem szándékozik szabad teret en­gedni a tendenciáknak. El­lenkezőleg a szocialista de­mokratizálási folyamat fej­lődése érdekében ezekkel ha­tározottan szembe fogunk szállni, annál is inkább, mi­vel ez a még meglevő szél­sőséges szektásság malmára is hajtja a vizet. — Ahogy változatlan és sérthetetlen fejlődésünk szocialista jellege, ugyanúgy válto­zatlanok külpolitikai orientációink alapelvd is. Barátainknak, akik jé vi­szonyt kívánnak pártunkkal, népünkkel, nemzeteinkkel, köztársaságunkkal, őszinte barátsággal válaszolunk. A Szovjetunióhoz, a Magyar Népköztársasághoz és a szo­cialista közösség többi orszá­gához fűződő tartós szövet­ségünk és szoros együttmű­ködésünkről —, amelyet az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a be nem avatkozás és az internacionalista szo­lidaritás alapján fejlesztünk — nem lehetnek kétségeseit Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy párt- és kormány­küldöttségünk tárgyalása, az új barátsári. együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés megkötése to­vább mélyíti sokoldalú együttműködésünket és to­vább erősíti a szocialista kö­zösség eSybeforrottságáit Á barátidul részvevői lelket aadták, amikor Dttbcek beszéde nagygyűlés tapssal fo- Alexander végén né­örszágunkíhan a osztály marad a döntő tár­sadalmi és politikai erő 4 társadalom vezető történel­mi küldetését. Most keres- *rl a gyakorlati megoldást hogy a munkásosztály veSy«i a Párt Politikájának kialakításában,-f’tíSl06 nyfljan vétlenül befolyást gyakorolni f0nt09 társadalmi és érvényesíthesse alkoto aktivitását. Köztársaságunk összefor- rottsaga, szocialista rendsze­rünk szilárdsága a csehek és a szlovákok közötti jó viszo- nyon alapuL Az eddigi fej­^eSKKmegeu6sített bennün­ket abban, hogy újólag sürgősen rendez- ; m kell szocialista álla­munk államjogi helyze­tét is. Szeretnénk, hogy a csehszlovák állam fö­deratív modelljében tel­jes mértékben kifejezés­re jusson mindkét szo­cialista nemzetünk egyen­jogúságának és szuvere­nitásának alapelve. Szocialista viszonyaink kö- a , nemzetiségi kisebb- segeknek is teljes mértékben joguk es lehetőségük van rJ? nemzeti életüket .Következetesen meg­valósítjuk a szocialista in­ternacionalizmus alapelvét, amely a nemzeti kisebbségek minden tagjának lehetőséget « ÄK““ Önökben, mint barátaink­ban nem akarok olyan benyomást kelteni, hogy az országunkban január dta.zab °ese?ények Probléma- ™fPíesekt * hogy alapvető tottu£ZeleSemket megvalósí- A múlt kritikai értékelése, a törvénytelen cselekedetek leleplezése során jelentkez­tek egyes olyan tendenciák is, amelyek kívülről hatnak a partra és amelyeket rövi­den úgy jellemezhetünk, hogy szocialistaellenesek. E tendenciák a CSKP-nak szó- társadalmunkban be- toltott vezető helyzete, sze­repe es küldetése ellen irá­nyulnak, igyekeznek gyeneí- a Sz?vi.etunióhoz és a í?bbi _ szocialista országhoz fűződő internacionalista szö­vetségünket, a marxista—le­ninista eszme történelmi kül­detésének alapelvét. A tör- tenelem arra tanít bennün­ami^°gy ez,mindi2 »'SV van, amikor a párt új szakaszba hány magyar mondattal kö­szönte mea a vendéglátást, is ismételten leszögezte, hogy nagyon jól érezte magát ha­zánkban. Beszédét — ugyan­csak magyar nyelven — • csehszlovák—magyar barát­ság a szocialista országok egysége, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, és a ma­gyar nép éltetésével fejezte be. Alexander Duibcek hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Németh Károly mondott zárszót, majd a nagygyűlés az Internaciomálé hangjaival fejeződött be. Atomstop A z ENSZ New York-i székházában nemrég a ma- “ gyár állandó delegáció vezetőjének jóvoltából alkalmam volt az atomsorompó-szerződés létrehozásáért folytatott harc egyes részleteit megfigyelni. A szerződés most jelentős stádiumba került, a közgyűlés 95 szavazat­tal 4 ellenében (Albánia, Kuba, Tanzánia, Zambia), 21 tartózkodással jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely felhívja a tagországokat, hogy mielőbb írják alá az atomfegyverek további terjedésének megakadályozásáról szóló tervezetet. Az előrehaladást nagymértékben segítet­te, hogy a genfi tizenhathatalmi leszerelési tanácskozás már márciusban olyan tervezetet tett a ENSZ asztalára, amely tekintetbe vette a korábbi tervezettel szemben emelt kifogásokat. Az aggodalmak egy része abból adódott, hogy bizo­nyos országok féltek: amennyiben lemondanak az atom­fegyver megszerzésének jogáról, ez korlátozza kísérleti lehetőségeiket az atomerő békés felhasználásában. Ügy tűnik, hogy e téren őszinte gondolatok vezették például Svédországot vagy Olaszországot, de amikor Nyugat-Né- metország ugyanezzel a formai kifogással élt, a tényleges ok sokkal inkább az volt, hogy Bonn nem akarta becsap­ni az ajtót a közvetlen atomfelfegyverzés csábító lehető­sége előtt. Az ázsiai országok közül India aggodalmai kel­tettek komoly visszhangot. Ezek hátterében az állt, hogy Kína atomhatalommá vált, és ugyanakkor elutasítja az atomsorompó-egyezmény tervezetét. Ezért az indiai kor­mány nemzeti biztonságának valamilyen formában tör­ténő garantálását igényelte. ?Az új tervezet szerint az atomhatalmak kötelezettséget vállalták arra, hogy minden tudományos segítséget meg­adnak az aláíróknak a békés célú atomfejlesztéshez. így azok voltaképpen kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a szerződést elutasító államok, amelyeknek szükségszerűen korlátozottabbak kutatási lehetőségeik. Döntő jelentőségű lépésnek minősíthető az a közös szovjet—amerikai nyi­latkozat is, amely szerint a Biztonsági Tanács védelmi ga­ranciát nyújt a szerződést aláíró országoknak minden esetleges fenyegető atomagresszió ellen. A szerződéstervezet más szempontokból is előnyös az aláírók számára. Katonai értelemben azért, mert hiába kezdene atomfegyverkezésbe valamilyen állam, ezzel már nem növelné biztonságát. Ugyanez áll gazdasági vonatko­zásban is, mert az önálló atomütőerő olyan terheket róna az új vállalkozókra, amelyeket csak szociális és gazdasági feladataik teljes háttérbe szorításával tudnának vállal­ni. Elgondolkoztató adatokat közöl e tárgyban a jelentés, amelyet az ENSZ főtitkára tett közzé a múlt év végén. A felmérések szerint a harminc—ötven bombázó repülő­gépből, 50 középhatósugarú rakétából és 100 atombom­bából álló „minimális” atomütőerő tíz év alatt 1,7 milliárd dollárt emésztene fel. A közvetlen pénzügyi terheken túl az önálló atomütő- erö kiépítése rendkívül nagy szellemi megterhelést is je­lent. Ugyancsak ENSZ-jelentés szerint a szükséges be­rendezések megépítésére 1300 magas képzettségű mérnök­re, és 500 tudósra lenne szükség. Egy ilyen program rend­kívüli mértékben megterhelné olyan országok erőforrásait, mint Egyiptom, Pakisztán, Brazília, de az olyanokét is, mint Belgium, vagy Svájc. Lla tekintetbe vesszük, hogy viszonylag rövid idő ** alatt milyen haladást értek el, nem tűnik elha­markodott megállapításnak: remélhető, hogy ez az esz­tendő az atomsorompó-szerződés éve lesz. S. E. Csata a Sorbonne falai között PÁRIZS (MTI): Drámai éjszakát élt ált pén­tekre virradóra a párizsi Sorbonne egyetem diáksága, miután az egyetemi hallga­tók vezetői elhatározták, hogy „megtisztítják” főisko­lájukat. a szó szoros és át­vitt értelmében egyaránt. Az egyetem megszállását irányí­tó bizottság csütörtökön el­határozta, hogy e cél érdeké­ben négy napra kiüríti az épületet, amely május 12-e óta a diákok éUenőrzése alatt álL Erre azért volt szükség, mert miután a fiatalok már hetek óta benn alszanak a tantermekben, ott étkeznek, ott ápolják a sebesülteket, az egészségügyi körülmények aggasztóan romlottak. Más­részt kitűnt, hogy az egyete­mi hallgatók közé az utcai harcok során beszivárgott a volt katangai zsoldosok és algériai ejtőrenyősök egy kö­rülbelül 30 főnyi csoportja, amely a diákzavargásókat ar­ra használta fel, hogy „meg­fizesse a számlát De Gaulle- nak múltbeli sérelmeiért. A megszállást irányító bi­zottság határozata nyomán a Sorbonne termeinek többsé­géből eltávoztak a diákok. A „zsoldosok” óllig felfégyver- zett csoportja viszont elsán- colta magát az egyik szár­nyon és nem volt hajlandó teljesíteni a távozó utazást A 30 év körüli martalócok, attól tartottak, hogy ameny- nyiben távoznak, a rendőr­ség letartóiztatja őket A diákbizottság és a „zsol­dosok” között hajnalig foly­tak a feszült hangulatú tár­gyalások: közben a diákok rendfenntartó erői előkészü­leteket tettek a leszámolásra. A Sorbonne körül összese- reglett újságírók arról szá­moltak be, hogy míg a meg­beszélések folytak, a diákok bentmaradt csoportja az egyetem udvarán néger spiri­tuálékat énekelt, s az egyik nagy vetítőteremben egyik zenekaruk dzsesszt játszott. Miután a tárgyalások ered­ménytelenek maradtak, haj­nali 5.40 órakor a sisakos, pajzsokkal és vasrúdakkal felfegyverzett diákok benzines palackokat dobálva megroha­mozták a zsoldosokat, akik hasonló eszközökkel védekez­tek, de nem használták lő­fegyvereiket Többhelyütt tü­zek támadtak. Pénteken délelőtt a pári­zsi rendőrség megszállta az Odéon színházat amely má­jus 15-e óta állt a diákok el­lenőrzése alatt. A kora délelőtti órákban mintegy 800 rendőr fogta gyűrűbe a színházat Gri- maud, párizsi rendőrprefek­tusa személyesen irányította a műveletet, közölve a benn- tartózk odókkal. hogy nem esik bántódása azoknak, aki ellenállás nélkül elhagyják az épületet. Nem sokkal ez­után a színházban tartózko­dó mintegy 150 fiatal — leg­többjük álmosan, soványan, piszkosan,, a fiúk sziakállasan —, elhagyta az épületet. Köz­tük voltak a Sorbonne-rci odamenekült „katangadak” ők azonban gondosan megborot- válkoztak és átöltöztek, a fegyvereket pedig a ruhatár­ban hagyták. A rendőrség felírta a távozók nevét, majd tovább engedte őket. A színház egy hónap óta volt a diákok kezén, azóta folytak ott a viták a diák- mozgalom különböző kérdé­seiről. Eközben az Odeon kö­zönsége sokat változott — az AFP hírügynökség szerint a legkevesebb éppen a diák volt a színház falai között. Az AFP megjegyzi, hogy a színházban zajló „álforradal­mi farsang” meglehetősen hamis képet adott a diák­mozgalomról. amelynek rész­vevői az egyetem tényleges megújítására törekednek. ACCRA.­Az egyik ghanai középis­kolából 30 diáklányt szállítot­tak kórházba, mert különös kór szállta meg őket: görcsö­sen nevettek, kiabáltak és vadul táncóltak. Az iskolá­ban ez egyébként már a má­sodik ilyen eset. Az iskola igazgatója szerint a kór csak a lányokat támadja meg. ROMA: Pénteken reggel Olaszor­szágban megkezdődött a nyomdászok és távgépírók 48 órás sztrájkja. Hétfő reggelig nem jelennek meg az újsá­gok. A sztrájk a béremelésre, és a jobb munkakörülmények biztosítására irányuló köve­teléseket támasztja alá. BONN: A nyugatnémet szövetségi tanács, a bonni parlament­nek a tartományi képviselők­ből álló félsöháza péntek dél­előtti ülésén második olva­sásban egyhangúlag jóvá­hagyta a szűkségállapote tör­vényeket. Ezeknek életbelé­péséhez most már csak az NSZK elnökének aláírása szükséges. ROMA: Saragat köztársasági elnök pénteken ismét megkezdte konzultációit az olasz politi­kai vezetőkkel, hogy kiutat találjon a választásokat kö­vető politikai zsákutcából. Találkozott Rumorral és Scelbával, a keresztényde­mokraták vezetőivel éc mint egy őré- zott velük. Később fogadj« az egyesült szocialista (olasi szocialista—szociáldemokrata párt), valamint a köztársa» sági párt vezetőit is. KAIRÓ; Heikal, az A1 Ahram fő- szerkesztője a lap pénteki számának vezércikkében ki­jelenti hogy „ez idő szerint gyakorlatilag lehetetlen újabb fegyveres konfliktus kirobba­nása Izrael és az arab or­szágok között, összecsapásra kerülhet azonban sor politi­kai. gazdasági és nemzetközi kérdésekben”. Izrael nem re­mélheti azt, hogy fegyverrel törhet meg százmillió arabot — írja. — Az arabok sem tör­hetik meg Izraelt, mert élve­zi a vilagimperializmus tá­mogatását és a nemzetközi közvélemény sem fogadna el ilyen, fegyverekkel végrehaj­tott radikális megoldást. LAGOS: A nigériai szövetségi rádió jelentése szerint harc köz­ben megölték Phillip Effiong ezredest, a biafraiak vezérka­ri főnökét. A hírt az adó a frontvonalról érkezett jelen­tések alapján mondta be. A nagyfügedi Dóssá Mg Tss. eladásra felkínálja: az alábbi, használható állapotban levő mezőgazdasági felszereléseket: 1 db szovjet bálázógép 2 db K—25-ös Zetor 3 db RS—09-es traktor 1 db PCV traktor eke, 4 fejes 1 db rendre vágó ZSB-aratógép 1 db Méláder 1 db MIA-motor 1 db RS—09 porozó és permetező 3 db RS—09 vető gép 2 db RS—09 kultivátor 2 db RS—09 fűkasza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents