Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-11 / 135. szám
nicudälyok - biztosítékok o VÖCSI-ben 190 milliós gyárbővítés Egerben A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén, majd az ipari aktívaértekezleten tették szóvá, hogy beruházói, kivitelezői és egyéb okok miatt akadályok merültek fel, késik a Vörös Csillag Traktorgyár egri építkezése. Miért fontos ez a munkahely, hol taitanak most és mit kívánnak tenni, hogy a jelenleginél több mint kétszeresére fejlesszék a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységét? A KGST-ben tömörült államok megállapodtak a jármű- és traktorgyártás célkitűzéseiben, a fejlesztés aranyaiban. Magyarország es ezen belül az egri gyáregység jelentős szerepet kapott a dömper- és traktorsebességváltók gyártásában. Egerben még a Hajtóműgyár volt a gazda, amikor az új feladatokat kijelölték és a 190 millió forintos beruházási program elkészült. Időközben átszervezték az iparágat, a Hajtóműgyártól a Vörös Csillag Traktorgyárhoz került az egri gyáregység, és a változással járó bizonytalanságot megsínylette a beruházás. Különösen a telekkisajátítás és telekkönyvezés késett De a nehezén már túl vannak, az elmúlt héten Egerben tartott megbeszélés arról győzött meg, hogy a beruházó és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői jó kapcsolatra és az eddigi késedelem behozására törekszenek. Nagy erőpróba előtt állnak a tervezők, a beruházók és a kivitelezők. 1300 négyzetméter alapterületű új tanműhelyt, öltözőket, 5600 négyzetméteres üzemcsarnokot, transzformátorházat, hőközpontot, irodaházat és egyéb létesítményeket kell építeni. Az építőipari munka előirányzata 61 millió és ebből idei feladat 29 millió forint Megkérdeztük Réz Jánost és Füzeskéri Józsefet, az építőipari vállalat igazgatóját illetve főmérnökét, hogy a jelenlegi létszámmal a gyárbővítés üteme tartható-e? — Nem. — Mit kívánnak tenni az építkezés gyorsítására? — Főleg az egri főépítésvezetőség területéről, de ha szükséges, Gyöngyösről is átcsoportosítjuk a munkásokat. Az építőipar behozza a lemaradást. — Mi a véleménye erről a beruházónak? — Nem csak vállalati, hanem népgazdasági érdek az egri gyáregység fejlesztése. Mintegy 500 ipari tanuló képzése és nemzetközi kötelezettségek teljesítése függ attól, hogy 1970 elejétől dolgozhassanak az új csarnokban. Megfelelő ütemtervet készítettünk, az eddiginél szorosabb és eredményesebb együttműködésre törekszünk a beruházásban közreműködő vállalatokkal — mondta Grodek Géza, a VÖCSI-központ beruházási osztályvezetője. — Mi a véleménye Nehr Tibornak, a VÖCSI egri gyáregysége igazgatójának? — Szeptember 1-én 300 ipari tanuló jelentkezik gyakorlati oktatásra. Nyugtalanító, hogy az építőipar augusztus 15-re nem fejezi be a tanműhely építését és nem marad idő a gépek beszerelésére. — Rendkívül fontos, hogy a Fémmunkás Vállalat augusztus végére hiány nélkül leszállítsa a nagy csarnok kopolit üvegezéséhez szükséges acél vázszerkezetet, ajtókat és ablakokat. A hűvös idő beállta előtt ezeket fel kell szerelni, hogy télen folytathassák a belső munkákat — érvelt Bartha János, az egri gyáregység főmérnöke. — A jelenlegi 500 helyett 1970 elejétől több mint ezren dolgoznak a VÖCSI egri gyáregységében. De ennek előfeltétele, hogy a Csőszerelő Vállalat ne 1969 végére, hanem néhány nappal előbb megoldja az új csarnok, az öltözők és az irodaház fűtését, szellőzését. Ezt a törekvést segítse az építőipari és a beruházó is — javasolta Nehr Tibor. I Az eredeti program szerint 190 millió forintos beruházás-' sál fejlesztik a VÖCSI egri gyáregységét. A nemzetközi munkamegosztásban részt vevő, korszerű ipari üzem létesül a város déli részén. A feladatok próbára teszik a tervezőket, kivitelezőket és beruházókat. Munka közben akadályok és viták keletkeznek. Az elmúlt heti megbeszélésen is vitáztak, de nem a felelősség áthárításán, hanem a feladatok gyors és gazdaságos megoldásán. A kivitelező és a beruházó szocialista együttműködési szerződést akar aláírni és ennek szellemében kívánnak együttműködni. A nemes szándékot tettek kövessék ez lesz a biztosíték, hogy az akadályokat legyőzik és 1969 végére sikerrel befejezik az egri gyáregység bővítését. F. L. 0 külföldiek újabb határ- átkelőhelyeken vehetik át a vízumot A Magyarországra érkező külföldi állampolgárok a vízumot nemcsak külképviseleteinknél szerezhetik be, hanem egyes közúti határátkelőhelyeken is. A közelmúltban kiadott rendelkezés értelmében újabb közúti határátkelőhelyeken vezették be a vízumkiadást. így a jövőben a magyar—csehszlovák határon a balassagyarmati és a tornyosnémeti, a magyar- román határon pedig a nagylaki közúti határátkelőhelyen is — éjjel-nappal — a helyszínen vehetik át a külföldi állampolgárok a vízumot Bővítik a gyöngyösi autószervizt Két műszak, egy hét bejelentkezési id6, újabb szolgáltatások Kis ház, nagy gondokkal Tóth Anna dolgozhat Mintegy hárofnsaázeaer forintot igényel a gyöngyösi autószerviz bővítése, amelynek befejezését augusztusra tervezik. Lényegében arról van szó, hogy a szerviz mér megílévő épülete mellett még egy épületet, az úgy nevezett Káder-laktanyát veszik birtokba. Ezt kell átalakítani. — Egyik részébe kerülnek majd a szociális létesítmények — halljuk Bártházy István szervizvezető magyarázatát —. a nagycsarnokban pedig helyet kap a festő- és hegesztő műhely, valamint a szalagszert! javítás. — Mennyivel tudnak többet nyújtani ezzel az autósoknak? — Ezentúl karambolozott karosszériát, hibás motort is tudumk javítani de mór működik a kárpitos részlegünk és a fényezést is a követelményeknek megfelelő, korszerű körülmények között tudjuk elvégezni. — Várható-e * termelés növekedése? Ha a terv beválik A herédiek törekvése a terméskiesés pótlására Olyan csendes volt a falu, hogy eseményszámba ment, ha egy kerékpáros feltűnt az utcán. A gyerekek közül azok, akik otthon tartózkodtak. szintén a ház körüli munkában töltötték idejüket. Nem csoda, ha a tsz központjában sem az elnököt, sem a főkönyvelőt nem lehetett bent találni. — Az elnök Petőfi bányán van, a főkönyvelő pedig most szaladt el kerékpáron. Heréden minden kétkezi munkás kint dolgozott a határban. Már majdnem egy óra telt él a várakozásiban, amikor Nagy Lajos és Kiss Ferenc- né „megszántak”, előszedték a fiókok mélyéről a kimutatásokat hogy pontos adatokat tudjanak mondani. Hogyan is áll a tsz, mennyi a kiesés a termésből a rossz időjárás miatt, mit terveztek ennek pótlására? A növénytermelés az első számú gond. Ott van a 310 hold tavaszi áipa. Átlagban 13 mázsót vártak ebből, de most úgy tűnik, hét mázsánál nem lesz több. A 210 holdnyi őszi árpa tervezett 15 mázsás átlagában még most is bíznak. A húsz hold borsó a várt termés egy harmadát adta. — Mit csinálnak ebben a helyzetben? — A tsz vezetősége már elkészítette az intézkedési tervet. Alakult egy szakemberekből álló brigád a járás& amely felmérte a körűteket és javaslatot is tett a legjobbnak látszó megoldásra. így született meg az intézkedési terv tényanyaga. —Miket tartalmaz ez az intézkedési terv? — Néhány dolgot, a legfontosabbakat vegyük sorba. Beállítottunk hízásra 120 szarvasmarhát Ennek egy részét már leadtuk. Elég jó áron. Terven felül csak innen 210 ezer forintot várunk. A kertészetben paradicsomot, uborkát és burgonyát termelünk újabb 22 holdon, ebből 135 ezer forint többlet bevételt számolunk. A borsó helyére rövid tenyészidejű kukoricát teszünk, fokozzuk a tejszín értékesítését, eladunk öt csikót, a gépek karbantartásánál kezelésénél is több mint 200 ezer forintot akarunk megspórolni. — Ha mindent összevetünk a kieséssel, hogyan alakul az egyenleg? — Néhány ezer forinttal magasabb lesz a bevételünk, mint a pillanatnyilag mutatkozó kiesés. Miié a különböző helyekről élőszedett kimutatások alapján összeállítottuk az adott helyzetképet, az intézkedési terv lényegét, megérkezett Birínyi Mihály főkönyvelő is. — Nem árt hangsúlyozni — mondta figyelmeztetöleg —V hogy az intézkedési terv csak lehetőségeket tartalmaz. A tényleges eredmények változhatnak aszerint, hogy javul-e vagy romlik-e még az időjárás. Mi azért bízako- ÖunJfii ______________ A termelőszövetkezet tagjai is bizakodnak, hiszen nincs kapkodás a községben, az emberek szorgalmasan végzik a munkájukat és — várják az esőt. A jó esőből amely tegnap hullott reméljük nekik is jutott és az még nagyon sokat segíthet (—ár) — Már most áttértünk a két műszakra. Ez azt jelenti, hogy reggel hattól este tízig állunk a megrendelőink rendelkezéséne. Akár még este hatkor is be lehet hozni szervizne a gépkocsit és még aznap el is lehet vinni. — Mennyivel előbb kell bejelenteni az igényt? —- Néhány héttel ezelőtt egy hónap volt a várakozási idő a bejelentést követően. Már most két hétre csökkentettük. De az új épülettel egy hétre akarjuk leszállítani. — Nem sok még az egy hét is? — Eddig naponta húsz kocsinál többet tudtunk kiadni. Most a létszámunkat is növeljük mintegy ötven százalékkal, tehát úgy számítjuk, hogy ötven kocsi körül lesz a napi teljesítményünk. A körülményeink miatt többre nem vagyunk képesek. — Megmarad a vasárnapi ügyelet is? — Hogyne! A terveink szerint bevezetjük a 44 órás munkahetet, de ezt a vevőink nem érzik majd meg. Kétségtelen, a gyöngyösi autószerviz mindent megtesz, hegy kapacitását növelje. De az is kétségtelen, hogy a gépkocsik száma rohamosan nő. Ilyen helyzetben a sokat emlegetett egri szervizállomás megépítése segíthetne tovább az autósok gondjain. Ugyanis a gyöngyösiek — legjobb törekvéseik ellenére is — önmagukban csak enyhíteni tudják a munkájuk iránti igény és a kapacitásuk között meglévő feszültséget. Viszont ismerjük el azt is, hogy a mostani bővítés is sok könnyebbséget hoz majd magával. (gmf) Panaszt hoztak a faluból — pár nap múlva Tóthék ügyében érdeklődünk a Mátrade- recskei Községi Tanácsnál. — A Kanázsvári utcai családnál jártunk az imént. — Ismerjük Tóthékat sokfelé megfordulnak azok. Az öregaszony és a lánya ki sincs az elégedetlenségből... de nem segíthetünk rajtuk... o o o Tenyérnyi udvaron miniatűr házrész: itt élnek hár- macskán, betegesen. A gazda gyerekkorától a Károlyiék la- kipusztai birtokán szolgált, aztán — a felszabadulás után — juttatott földdel próbált valamit lendíteni hármójukon, majd a termelőszövetkezetben, a honvédségnél, Kazincbarcikán meg a parádi erdőgazdaságban. Sehol sem vitte sokra, szerény nyugdíjjal, megrokkant egészséggel vonult pihenőre. A családfői kötelesség azonban öreg korára is benne maradt, hogy gyengélkedő feleségének s nagy lányának valamennyivel jobb módot teremtsen, munkát vállalt a derecskéi tsz-beri. Itt biztatták, azt mondták neki, hogy dolgozzon csak bátran, teljesíthet akár 240 munkaegységet is évente, megkapja tisztességgel a bérét s nem szólnak ezért az SZTK-ból sem. Dolgozott is az öregember a tőle telhető igyekezettel, bármikor hívták, ünnepen és köznapon, ha kellett már hajnalban talpon volt. Két évben valami öt-öt hónapot töltött a szövetkezetben s mindkét esetben száznyolcvan körüli munkaegységet gyűtött össze. Gyűjtené talán azóta is, ha időközben nem vált volna még elesettebbé, tehetetlenebb 69 éves emberré, ha — nem kerül sor az emlékezetes SZTK-ellenőrzés- re, amikor fény derült a jó- hiszeműleg elkövetett szabálytalanságra. Ekkor hozták a szigorú döntést: a nyugdíjas Tóthot 8422 forint visszatérítésére kötelezték. Nem tehetett mást a család, nagy nélkülözések árán hozzákezdett a törlesztéshez s a követelt összeg felét már vissza is fizette. Azt azonban, hogy mi lesz ezután — már elképzelni is nehezen tudják. Belefáradtak az eddigi megerőltetésbe is, a jövőtől nagyon félnek. Kilencszáz forintból élnek ma hárman hónapról hónapra. Hatszázötvenötvenet kap kézhez az öreg, rendkívüli járadékként havi százötvenet adnak a Mátravidéki Fémművekből „kibetegedett” lánynak, s kiegészítésként mindehhez még 100 forintot küld a tsz január elsejétől, rendszeresen. A faluban látják hogy kávés, nagyon kevés ez a 900 forint. A tsz már újabb segítséget is nyújtott: gondoskodik a család téli tüzelőjéről s mindennap 1 liter tejet juttat Tóthéknak. Tóthék azonban még többre szorulnak. Ahogy kérték, valamilyen könnyű munkát szeretnének a keresőképes nagy lánynak, olyant, amilyent beteg szervezettel is el tud végezni. o o o — Állást keres Tóth Anna — mondjuk a tanácsnál. — Mátraderecskén sok nő érdeklődik munka után, de sajnos még nem válogathatunk a lehetőségek között. Legközelebb, talán az idei nyáron az új strandon alkalmazunk embereket. Itt azonban Tóth Annát semmiképpen sem tudjuk foglalkoztatni. — Mégis, mivel biztathatjuk? — Talán a számára is tudunk 200—300 forintos rendkívüli szociális segélyt biztosítani. Erre azonban évente legfeljebb egyszer van módunk ... Tudjuk, hogy kevés ez a támogatás, de hát sajnos nem adhatunk többet... o o o A község szélén, a tsz-el- nök az első említésre elfogadható munkát ajánl, tisztes fi- téssel. A háziipari szövetkezetben pedig azt mondja a részlegvezető, hogy a lányt a bedolgozók között tudná alkalmazni. A mátraderecskei körzeti orvosnak egyik állás ellen sincs kifogása. Véleménye szerint Tóth Anna megrom- lett egészségének veszélyeztetése nélkül választhat a felkínált munkahelyek közül. Máris akadt segítség a pa- naszkodók falujában, Tóthék nehéz anyagi körülményei ha ideálissá nem is válhatnak — lényegesen javulhatnak. S még könyebb hónapok következhetnek, ha az SZTK esetleg méltányolja az öreg nyugdíjas egykori jóhiszeműségét s a szabálytalansággal kapcsolatos bírságot módosítja. Az öreg Tóthnak ugyanis beteges asszonya, lánya mellett éppen elég az a vesztesége, mit a felszabadulás előtti munkaadói okoztak neki azzal,, hogy nem fizették a biztosítását. A háborúig töltött szolgálata így teljesen „elveszett”, kapható nyugdíja ugyancsak megrövidült. Ne tetézzék hát a gondot a szegényes derecskéi portán, ha tehetik, Igyekezzenek eloszlatni a panaszokat. Emberséggel ... Mert nemcsak szabályok és rendeletek vannak ... Gyón! Gyula Kétszázmillió autós képviselői Budapesten Fontos tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten a Magyar Néphadsereg KözKutyaharapást — kockacukorral A kutya a földmüvesszövetkezeti bolt ajtaja előtt feküdt. Véletlenül ráléptem, a farkára. Dühösen vakkantott és a lábamba kapott. No, ennek a fele se tréfa — gondoltam — és érdeklődtem, hol találok orvost ebben a faluban. A doktor megnézte a sebet, lemosta alkohollal, bekente jóddal, azután tapasszal beragasztotta. — Semmi az egész — mondta. — És ha a kutya veszett volt? — kérdeztem. — Ismerem itt az összes kutyákat. Nincs közöttük beteg. — Jó, de egyik percről a másikra is megveszhetett! — Hogy nézett ki §* a kutyái — kér^ dezte az orvos. — Nagy, fehér, az orrán fekete folt. Az orvos bólintott: — Jól ismerem. Morzsa a neve. Nem volt veszett! De ha mégis, rögtön megtáviratozom magának. — Jóval vígasztal! — dühöngtem. — Megtörténhetik, hogy addigra négykézláb fogadom a táviratkl- hordót, ugatok és beleharapok. — Nem megy olyan gyorsan. Veszettségnél habzik a száj. A táviratkihordó észrevenné és elmenekülne, mielőtt megharapná — mondta. — Tréfál? — Mondja csak. •igatott a kutya? — cérdezte még mindig vidáman mosolyogva. — iflca, _____ — N a lássa. Amelyik kutya ugat, az nem harap. — De harapott.------ Mert a farkára lépett. Ebben a pillanatban fiatal nő lépett a rendelőbe, mögötte a nagy fehér, fekete foltos kutya állt meg az ajtóban. Az orvos elvégezte a bemutatás szertartását. — Engedje meg... A feleségem ...A kutya pedig az én Morzsám ... Az eb barátságosan csóválta a far Icái, amelyre negyedórával előbb ráléptem, közelebb lépett, és az orvos szavára a prac- liját nyújtotta. Az asszony két kis kockacukrot vett ki a táskájából és felém nyújtotta: —; Barátkozzanak meg, adja oda neki a cukrot. Szót fogadtam, a kutya ismét bebizonyította, hogy élesek a fogai, mert a két szem kőketnény cukrot úgy kettéharapta, mintha vajból lett volna. Aztán megnyalta a szája szélét. — Most már tudja, hogy miért voltam biztos a dolgomban. Amikor leírta a kutyát, tudtam, hogy az enyém. Morzsa odafeküdt a lábam elé. Az asz- szony ismét kockacukrot nyomott a kezembe. Az orvos kisfia szólt be a kutyáért, de Morzsa mm mozdult. A kisfiúra veteti tekintete azt jelentette: ..Nem vesztem meg itthagyni a cukrot". Palásti László ponti Klubjának nyári helyiségében: a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet (IKU) tartja XI. kongresszusát. A négy napig tartó tanácskozáson huszonhét ország mintegy 400 autóközlekedési szakembere vesz részt. Az ünnepi megnyitón Lothar Raucamp, az IRU elnöke üdvözölte a kongresszus részvevőit, majd dr. Csaná- dy György, közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitotta ásszakot. Kifejtette: A modem világban az állandóan és rohamosan növekvő nemzetközi kapcsolatok egyik alappillére a közlekedés gyors feilődése. Ezen belül jelentős feladat hárul a világszerte erőteljesen fejlődő közúti közlekedésre. Ma már a világ országútjain mintegy kétszázmillió autó jár és szerez sok örömet az utasoknak, a szakembereknek és a lakosság nagy részének. Az IRU nagy jelentőségű problémát oldott már meg. üü3 1998. Június 11, kedd
