Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

nicudälyok - biztosítékok o VÖCSI-ben 190 milliós gyárbővítés Egerben A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ülésén, majd az ipari aktívaértekez­leten tették szóvá, hogy be­ruházói, kivitelezői és egyéb okok miatt akadályok merül­tek fel, késik a Vörös Csil­lag Traktorgyár egri építke­zése. Miért fontos ez a mun­kahely, hol taitanak most és mit kívánnak tenni, hogy a jelenleginél több mint kétsze­resére fejlesszék a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységét? A KGST-ben tömörült ál­lamok megállapodtak a jár­mű- és traktorgyártás célki­tűzéseiben, a fejlesztés ara­nyaiban. Magyarország es ezen belül az egri gyáregy­ség jelentős szerepet kapott a dömper- és traktorsebesség­váltók gyártásában. Egerben még a Hajtóműgyár volt a gazda, amikor az új felada­tokat kijelölték és a 190 mil­lió forintos beruházási program elkészült. Időközben átszervezték az iparágat, a Hajtóműgyártól a Vörös Csil­lag Traktorgyárhoz került az egri gyáregység, és a válto­zással járó bizonytalanságot megsínylette a beruházás. Különösen a telekkisajátítás és telekkönyvezés késett De a nehezén már túl vannak, az elmúlt héten Egerben tartott megbeszélés arról győzött meg, hogy a beruházó és a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetői jó kap­csolatra és az eddigi késede­lem behozására törekszenek. Nagy erőpróba előtt áll­nak a tervezők, a beruházók és a kivitelezők. 1300 négy­zetméter alapterületű új tan­műhelyt, öltözőket, 5600 négyzetméteres üzemcsarno­kot, transzformátorházat, hő­központot, irodaházat és egyéb létesítményeket kell építeni. Az építőipari mun­ka előirányzata 61 millió és ebből idei feladat 29 millió forint Megkérdeztük Réz Jánost és Füzeskéri Józsefet, az épí­tőipari vállalat igazgatóját illetve főmérnökét, hogy a je­lenlegi létszámmal a gyárbő­vítés üteme tartható-e? — Nem. — Mit kívánnak tenni az építkezés gyorsítására? — Főleg az egri főépítésve­zetőség területéről, de ha szükséges, Gyöngyösről is át­csoportosítjuk a munkásokat. Az építőipar behozza a le­maradást. — Mi a véleménye erről a beruházónak? — Nem csak vállalati, ha­nem népgazdasági érdek az egri gyáregység fejlesztése. Mintegy 500 ipari tanuló kép­zése és nemzetközi kötelezett­ségek teljesítése függ attól, hogy 1970 elejétől dolgozhas­sanak az új csarnokban. Meg­felelő ütemtervet készítet­tünk, az eddiginél szorosabb és eredményesebb együttmű­ködésre törekszünk a beru­házásban közreműködő válla­latokkal — mondta Grodek Géza, a VÖCSI-központ beru­házási osztályvezetője. — Mi a véleménye Nehr Tibornak, a VÖCSI egri gyár­egysége igazgatójának? — Szeptember 1-én 300 ipari tanuló jelentkezik gya­korlati oktatásra. Nyugtalaní­tó, hogy az építőipar augusz­tus 15-re nem fejezi be a tanműhely építését és nem marad idő a gépek beszerelé­sére. — Rendkívül fontos, hogy a Fémmunkás Vállalat augusztus végére hiány nél­kül leszállítsa a nagy csarnok kopolit üvegezéséhez szüksé­ges acél vázszerkezetet, ajtó­kat és ablakokat. A hűvös idő beállta előtt ezeket fel kell szerelni, hogy télen folytat­hassák a belső munkákat — érvelt Bartha János, az egri gyáregység főmérnöke. — A jelenlegi 500 helyett 1970 elejétől több mint ezren dolgoznak a VÖCSI egri gyár­egységében. De ennek előfel­tétele, hogy a Csőszerelő Vál­lalat ne 1969 végére, hanem néhány nappal előbb meg­oldja az új csarnok, az öltö­zők és az irodaház fűtését, szellőzését. Ezt a törekvést segítse az építőipari és a be­ruházó is — javasolta Nehr Tibor. I Az eredeti program szerint 190 millió forintos beruházás-' sál fejlesztik a VÖCSI egri gyáregységét. A nemzetközi munkamegosztásban részt ve­vő, korszerű ipari üzem léte­sül a város déli részén. A fel­adatok próbára teszik a ter­vezőket, kivitelezőket és beru­házókat. Munka közben aka­dályok és viták keletkeznek. Az elmúlt heti megbeszélésen is vitáztak, de nem a felelős­ség áthárításán, hanem a fel­adatok gyors és gazdaságos megoldásán. A kivitelező és a beruházó szocialista együtt­működési szerződést akar alá­írni és ennek szellemében kí­vánnak együttműködni. A ne­mes szándékot tettek köves­sék ez lesz a biztosíték, hogy az akadályokat legyőzik és 1969 végére sikerrel befeje­zik az egri gyáregység bővíté­sét. F. L. 0 külföldiek újabb határ- átkelőhelyeken vehetik át a vízumot A Magyarországra érkező külföldi állampolgárok a ví­zumot nemcsak külképvisele­teinknél szerezhetik be, ha­nem egyes közúti határát­kelőhelyeken is. A közel­múltban kiadott rendelkezés értelmében újabb közúti ha­tárátkelőhelyeken vezették be a vízumkiadást. így a jö­vőben a magyar—csehszlovák határon a balassagyarmati és a tornyosnémeti, a magyar- román határon pedig a nagy­laki közúti határátkelőhelyen is — éjjel-nappal — a hely­színen vehetik át a külföldi állampolgárok a vízumot Bővítik a gyöngyösi autószervizt Két műszak, egy hét bejelentkezési id6, újabb szolgáltatások Kis ház, nagy gondokkal Tóth Anna dolgozhat Mintegy hárofnsaázeaer fo­rintot igényel a gyöngyösi autószerviz bővítése, amely­nek befejezését augusztusra tervezik. Lényegében arról van szó, hogy a szerviz mér megílévő épülete mellett még egy épületet, az úgy ne­vezett Káder-laktanyát ve­szik birtokba. Ezt kell átala­kítani. — Egyik részébe kerülnek majd a szociális létesítmé­nyek — halljuk Bártházy Ist­ván szervizvezető magyaráza­tát —. a nagycsarnokban pe­dig helyet kap a festő- és he­gesztő műhely, valamint a szalagszert! javítás. — Mennyivel tudnak töb­bet nyújtani ezzel az autósok­nak? — Ezentúl karambolozott karosszériát, hibás motort is tudumk javítani de mór mű­ködik a kárpitos részlegünk és a fényezést is a követel­ményeknek megfelelő, kor­szerű körülmények között tudjuk elvégezni. — Várható-e * termelés növekedése? Ha a terv beválik A herédiek törekvése a terméskiesés pótlására Olyan csendes volt a falu, hogy eseményszámba ment, ha egy kerékpáros feltűnt az utcán. A gyerekek közül azok, akik otthon tartózkod­tak. szintén a ház körüli munkában töltötték idejü­ket. Nem csoda, ha a tsz köz­pontjában sem az elnököt, sem a főkönyvelőt nem le­hetett bent találni. — Az elnök Petőfi bányán van, a főkönyvelő pedig most szaladt el kerékpáron. Heréden minden kétkezi munkás kint dolgozott a ha­tárban. Már majdnem egy óra telt él a várakozásiban, amikor Nagy Lajos és Kiss Ferenc- né „megszántak”, előszedték a fiókok mélyéről a kimuta­tásokat hogy pontos adato­kat tudjanak mondani. Ho­gyan is áll a tsz, mennyi a kiesés a termésből a rossz időjárás miatt, mit terveztek ennek pótlására? A növénytermelés az első számú gond. Ott van a 310 hold tavaszi áipa. Átlagban 13 mázsót vártak ebből, de most úgy tű­nik, hét mázsánál nem lesz több. A 210 holdnyi őszi ár­pa tervezett 15 mázsás átla­gában még most is bíznak. A húsz hold borsó a várt ter­més egy harmadát adta. — Mit csinálnak ebben a helyzetben? — A tsz vezetősége már el­készítette az intézkedési ter­vet. Alakult egy szakembe­rekből álló brigád a járás­& amely felmérte a körűt­eket és javaslatot is tett a legjobbnak látszó megol­dásra. így született meg az intézkedési terv tényanyaga. —Miket tartalmaz ez az intézkedési terv? — Néhány dolgot, a legfon­tosabbakat vegyük sorba. Be­állítottunk hízásra 120 szarvasmarhát Ennek egy részét már leadtuk. Elég jó áron. Terven felül csak in­nen 210 ezer forintot várunk. A kertészetben paradicsomot, uborkát és burgonyát terme­lünk újabb 22 holdon, ebből 135 ezer forint többlet bevé­telt számolunk. A borsó he­lyére rövid tenyészidejű ku­koricát teszünk, fokozzuk a tejszín értékesítését, eladunk öt csikót, a gépek karbantar­tásánál kezelésénél is több mint 200 ezer forintot aka­runk megspórolni. — Ha mindent összeve­tünk a kieséssel, hogyan ala­kul az egyenleg? — Néhány ezer forinttal magasabb lesz a bevételünk, mint a pillanatnyilag mutat­kozó kiesés. Miié a különböző helyek­ről élőszedett kimutatások alapján összeállítottuk az adott helyzetképet, az intéz­kedési terv lényegét, megér­kezett Birínyi Mihály fő­könyvelő is. — Nem árt hangsúlyozni — mondta figyelmeztetöleg —V hogy az intézkedési terv csak lehetőségeket tartalmaz. A tényleges eredmények vál­tozhatnak aszerint, hogy ja­vul-e vagy romlik-e még az időjárás. Mi azért bízako- ÖunJfii ______________ A termelőszövetkezet tag­jai is bizakodnak, hiszen nincs kapkodás a községben, az emberek szorgalmasan végzik a munkájukat és — várják az esőt. A jó esőből amely tegnap hullott reméljük nekik is jutott és az még nagyon so­kat segíthet (—ár) — Már most áttértünk a két műszakra. Ez azt jelenti, hogy reggel hattól este tízig állunk a megrendelőink ren­delkezéséne. Akár még este hatkor is be lehet hozni szer­vizne a gépkocsit és még az­nap el is lehet vinni. — Mennyivel előbb kell bejelenteni az igényt? —- Néhány héttel ezelőtt egy hónap volt a várakozási idő a bejelentést követően. Már most két hétre csökken­tettük. De az új épülettel egy hétre akarjuk leszállítani. — Nem sok még az egy hét is? — Eddig naponta húsz ko­csinál többet tudtunk kiadni. Most a létszámunkat is nö­veljük mintegy ötven száza­lékkal, tehát úgy számítjuk, hogy ötven kocsi körül lesz a napi teljesítményünk. A kö­rülményeink miatt többre nem vagyunk képesek. — Megmarad a vasárnapi ügyelet is? — Hogyne! A terveink sze­rint bevezetjük a 44 órás munkahetet, de ezt a vevőink nem érzik majd meg. Kétségtelen, a gyöngyösi autószerviz mindent megtesz, hegy kapacitását növelje. De az is kétségtelen, hogy a gép­kocsik száma rohamosan nő. Ilyen helyzetben a sokat em­legetett egri szervizállomás megépítése segíthetne tovább az autósok gondjain. Ugyanis a gyöngyösiek — legjobb tö­rekvéseik ellenére is — ön­magukban csak enyhíteni tudják a munkájuk iránti igény és a kapacitásuk között meglévő feszültséget. Viszont ismerjük el azt is, hogy a mostani bővítés is sok könnyebbséget hoz majd ma­gával. (gmf) Panaszt hoztak a faluból — pár nap múlva Tóthék ügyé­ben érdeklődünk a Mátrade- recskei Községi Tanácsnál. — A Kanázsvári utcai csa­ládnál jártunk az imént. — Ismerjük Tóthékat sok­felé megfordulnak azok. Az öregaszony és a lánya ki sincs az elégedetlenségből... de nem segíthetünk rajtuk... o o o Tenyérnyi udvaron minia­tűr házrész: itt élnek hár- macskán, betegesen. A gazda gyerekkorától a Károlyiék la- kipusztai birtokán szolgált, aztán — a felszabadulás után — juttatott földdel pró­bált valamit lendíteni hár­mójukon, majd a termelőszö­vetkezetben, a honvédségnél, Kazincbarcikán meg a parádi erdőgazdaságban. Sehol sem vitte sokra, szerény nyugdíj­jal, megrokkant egészséggel vonult pihenőre. A családfői kötelesség azonban öreg korára is benne maradt, hogy gyengélkedő fe­leségének s nagy lányának valamennyivel jobb módot te­remtsen, munkát vállalt a derecskéi tsz-beri. Itt biztat­ták, azt mondták neki, hogy dolgozzon csak bátran, telje­síthet akár 240 munkaegysé­get is évente, megkapja tisz­tességgel a bérét s nem szól­nak ezért az SZTK-ból sem. Dolgozott is az öregember a tőle telhető igyekezettel, bármikor hívták, ünnepen és köznapon, ha kellett már hajnalban talpon volt. Két évben valami öt-öt hó­napot töltött a szövetkezetben s mindkét esetben száznyolc­van körüli munkaegységet gyűtött össze. Gyűjtené talán azóta is, ha időközben nem vált volna még elesettebbé, tehetetlenebb 69 éves em­berré, ha — nem kerül sor az emlékezetes SZTK-ellenőrzés- re, amikor fény derült a jó- hiszeműleg elkövetett sza­bálytalanságra. Ekkor hozták a szigorú döntést: a nyugdíjas Tóthot 8422 forint visszatérítésére kötelezték. Nem tehetett mást a család, nagy nélkülözések árán hoz­zákezdett a törlesztéshez s a követelt összeg felét már vissza is fizette. Azt azonban, hogy mi lesz ezután — már elképzelni is nehezen tudják. Belefárad­tak az eddigi megerőltetésbe is, a jövőtől nagyon félnek. Kilencszáz forintból élnek ma hárman hónapról hónap­ra. Hatszázötvenötvenet kap kézhez az öreg, rendkívüli já­radékként havi százötvenet adnak a Mátravidéki Fém­művekből „kibetegedett” lánynak, s kiegészítésként mindehhez még 100 forintot küld a tsz január elsejétől, rendszeresen. A faluban látják hogy ká­vés, nagyon kevés ez a 900 fo­rint. A tsz már újabb segít­séget is nyújtott: gondoskodik a család téli tüzelőjéről s mindennap 1 liter tejet jut­tat Tóthéknak. Tóthék azonban még több­re szorulnak. Ahogy kérték, valamilyen könnyű munkát szeretnének a keresőképes nagy lánynak, olyant, ami­lyent beteg szervezettel is el tud végezni. o o o — Állást keres Tóth Anna — mondjuk a tanácsnál. — Mátraderecskén sok nő érdeklődik munka után, de sajnos még nem válogatha­tunk a lehetőségek között. Legközelebb, talán az idei nyáron az új strandon al­kalmazunk embereket. Itt azonban Tóth Annát semmi­képpen sem tudjuk foglalkoz­tatni. — Mégis, mivel biztathat­juk? — Talán a számára is tu­dunk 200—300 forintos rend­kívüli szociális segélyt bizto­sítani. Erre azonban évente legfeljebb egyszer van mó­dunk ... Tudjuk, hogy kevés ez a támogatás, de hát saj­nos nem adhatunk többet... o o o A község szélén, a tsz-el- nök az első említésre elfogad­ható munkát ajánl, tisztes fi- téssel. A háziipari szövetke­zetben pedig azt mondja a részlegvezető, hogy a lányt a bedolgozók között tudná al­kalmazni. A mátraderecskei körzeti orvosnak egyik állás ellen sincs kifogása. Véleménye szerint Tóth Anna megrom- lett egészségének veszélyez­tetése nélkül választhat a fel­kínált munkahelyek közül. Máris akadt segítség a pa- naszkodók falujában, Tóthék nehéz anyagi körülményei ha ideálissá nem is válhatnak — lényegesen javulhatnak. S még könyebb hónapok követ­kezhetnek, ha az SZTK eset­leg méltányolja az öreg nyug­díjas egykori jóhiszeműségét s a szabálytalansággal kap­csolatos bírságot módosítja. Az öreg Tóthnak ugyanis beteges asszonya, lánya mel­lett éppen elég az a veszte­sége, mit a felszabadulás előt­ti munkaadói okoztak neki azzal,, hogy nem fizették a biztosítását. A háborúig töl­tött szolgálata így teljesen „elveszett”, kapható nyugdíja ugyancsak megrövidült. Ne tetézzék hát a gondot a szegényes derecskéi portán, ha tehetik, Igyekezzenek el­oszlatni a panaszokat. Ember­séggel ... Mert nemcsak sza­bályok és rendeletek van­nak ... Gyón! Gyula Kétszázmillió autós képviselői Budapesten Fontos tanácskozás kezdő­dött hétfőn Budapesten a Magyar Néphadsereg Köz­Kutyaharapást — kockacukorral A kutya a földmü­vesszövetkezeti bolt ajtaja előtt feküdt. Véletlenül ráléptem, a farkára. Dühösen vakkantott és a lá­bamba kapott. No, ennek a fele se tréfa — gondoltam — és érdeklődtem, hol ta­lálok orvost ebben a faluban. A doktor megnézte a sebet, le­mosta alkohollal, be­kente jóddal, azután tapasszal beragasz­totta. — Semmi az egész — mondta. — És ha a kutya veszett volt? — kér­deztem. — Ismerem itt az összes kutyákat. Nincs közöttük beteg. — Jó, de egyik percről a másikra is megveszhetett! — Hogy nézett ki §* a kutyái — kér^ dezte az orvos. — Nagy, fehér, az orrán fekete folt. Az orvos bólintott: — Jól ismerem. Morzsa a neve. Nem volt veszett! De ha mégis, rögtön meg­táviratozom magá­nak. — Jóval vígasztal! — dühöngtem. — Megtörténhetik, hogy addigra négykézláb fogadom a táviratkl- hordót, ugatok és be­leharapok. — Nem megy olyan gyorsan. Veszettség­nél habzik a száj. A táviratkihordó észre­venné és elmenekül­ne, mielőtt megha­rapná — mondta. — Tréfál? — Mondja csak. •igatott a kutya? — cérdezte még mindig vidáman mosolyogva. — iflca, _____ — N a lássa. Ame­lyik kutya ugat, az nem harap. — De harapott.------ Mert a farká­ra lépett. Ebben a pillanat­ban fiatal nő lépett a rendelőbe, mögötte a nagy fehér, fekete foltos kutya állt meg az ajtóban. Az orvos elvégezte a bemuta­tás szertartását. — Engedje meg... A feleségem ...A ku­tya pedig az én Mor­zsám ... Az eb barátságosan csóválta a far Icái, amelyre negyedórá­val előbb ráléptem, közelebb lépett, és az orvos szavára a prac- liját nyújtotta. Az asszony két kis koc­kacukrot vett ki a táskájából és felém nyújtotta: —; Barátkozzanak meg, adja oda neki a cukrot. Szót fogadtam, a ku­tya ismét bebizonyí­totta, hogy élesek a fogai, mert a két szem kőketnény cukrot úgy kettéharapta, mintha vajból lett volna. Az­tán megnyalta a szá­ja szélét. — Most már tud­ja, hogy miért vol­tam biztos a dol­gomban. Amikor le­írta a kutyát, tudtam, hogy az enyém. Morzsa odafeküdt a lábam elé. Az asz- szony ismét kocka­cukrot nyomott a ke­zembe. Az orvos kisfia szólt be a kutyáért, de Morzsa mm mozdult. A kisfiúra veteti te­kintete azt jelentette: ..Nem vesztem meg itthagyni a cukrot". Palásti László ponti Klubjának nyári he­lyiségében: a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet (IKU) tartja XI. kongresszu­sát. A négy napig tartó ta­nácskozáson huszonhét or­szág mintegy 400 autóközle­kedési szakembere vesz részt. Az ünnepi megnyitón Lo­thar Raucamp, az IRU elnö­ke üdvözölte a kongresszus részvevőit, majd dr. Csaná- dy György, közlekedés- és postaügyi miniszter megnyi­totta ásszakot. Kifejtet­te: A modem világban az ál­landóan és rohamosan nö­vekvő nemzetközi kapcsola­tok egyik alappillére a köz­lekedés gyors feilődése. Ezen belül jelentős feladat hárul a világszerte erőteljesen fej­lődő közúti közlekedésre. Ma már a világ országútjain mintegy kétszázmillió autó jár és szerez sok örömet az utasoknak, a szakemberek­nek és a lakosság nagy ré­szének. Az IRU nagy jelentő­ségű problémát oldott már meg. üü3 1998. Június 11, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents