Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

VIRÁGSARQK A rózsák nyári gondozása Elnyitották első, pompás virágaikat a rózsák. Az el- nyilott virágokat ne hagyjuk a bokrokon hervadozni; a virág alatti szárral együtt vágjuk vissza a szár harma­dik-negyedik legfejlettebb rü­gyéig, így segítjük, a folya­matos virágzást. E rügyekből ugyanis hamarosan új, bim­bózó hajtások nőnek. Míg ha a rózsatő az elnyílott virág esetleges, satnya termését ne­veli, nem, vagy csak későn hoz új hajtásokat. Ha virágzó rózsaszálat vágunk a tőről, akkor is gondoljunk a továb­bi virágzásra. Ha rövidebb szárú lesz is a rózsaszál, leg­alább a két alsó rügyet hagyjuk meg a száron. A rózsa szereti a tápdús földet és a nedvességet. Szá­razságban meghálálja az ön­tözést. A vadhajtásokat, ame­lyek nagyon sok tápanyagot él nedvességet vonnak el a nemes résztől és rendszerint igen gazdagon hajtanak ki a vadalanyból, amint megje­lennek, azonnal vágjuk visz- sza, lehetőleg tőből. A fiatal hajtásokat és a bimbókat gyakran lepik el a levéltetvek. Kártételüket na­gyon megsínyli a virág. Eze­ket a szívó kártevőket egy­ezrelékes káliszappanos-ni- kotinos permetezéssel pusz­títhatjuk. (Erősebb ne le­gyen, mert az már perzsel). Egy-két tőről káliszappanos vízzel is lemoshatjuk a tet- veket ,A falánk araszoló hernyókat pedig, — amelyek napok alatt felfalhatják az egész lombozatot és a zsenge bim­bókat is megrágják — kéz­zel is könyen leszedegethet­jük, amint megjelennek. Rózsáink a gondos ápolást késő őszig tartó virágzással hálálják meg. Az üdülés „tudománya” Nyári szabadságukat az em­berek legszívesebben víz mellett töltik. Sok pénzt és fáradságot fordítanak a nya­ralás előkészítésére, de rit­kán gondolnak arra, hogy a szórakozáson kívül egészségü­ket is szolgálja-e. A tóparti kiima jellegze­tessége: a nagy vízfelület hő­mérséklet-kiegyenlítő hatá­sa és a csökkent felhőképző­dés. ami a napsütéses órák számát növeli. A hullámzó vízről visszaverődő napsu­gár az ibolyántúli sugarak hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnu­lását eredményezheti, hanem gyors leégést és napszúrást ír okozhat. A balatoni üdülés tehet erős inger a szervezet­re. ami a gyerekek fejlődését és az egészséges felnőttek szervezetének regenerálódá­sát elősegíti ugyan, de a be­tegek számára káros is lehet. Különösen a pajzsmirigy- túlműködésben szenvedők vi­selik el nehezen a Balatont, de annak az egészséges fia­talembernek. aki csaknem egész n női át a strandon tölti, az éjszaka felét pedig áttán- colja. ugyanacsak hosszú idő kell a balatoni nyaralás ki­keveréséhez. A strandol ók két legveszé­lyesebb szokása: a napon aludni és a tűző napon át­forrósodott testtel a hideg vízibe ugrani. A nap köny- nyen eibágyasztia az embert, és megesik, hogv a mély al­vás szinte ájulásba megy át, amelyből még a bőr súlyos leégése sem ébreszti fel a szerencsétlen „üdülőt”. Az ilyen gondatlanság éppúgy tragikus következményekkel járhat, mint az átizzadt test­tel hideg vízbe ugrás, amikor a szív már nem tud alkal­mazkodni a hirtelen hőmér­sékleti változáshoz. Sem nyaralás, sem hétvégi pihenés során nem helyes az egész napos strandolás. amit nálunk oly sokan és oly szí­vesen űznek. Aki egész hé­ten dolgozik és vasárnap reg­geltől estig a strandon tar­tózkodik. az aligha kerülheti el a bőre leégését, s vasár­nap este fáradtabban kerül haza. mint ahogy reggel el­indult. A víz mellett nyara­lók is jobban teszik, ha dél­előtt és délután csak 2—2 órára mennek a vízbe, s a közbeeső időt pihenéssel, ár­nyékban olvasással, sakko­zással. vagy árnyékos fasor­ban sétálással töltik. A pihenést, akárcsak a munkát, iói kell beosztani. Nem hélyes egész nap az ágyban heverészni. reggeltől estig túrázni és nem ajánla­tos órákat tölteni a vízben sem. Az utóbbi főleg a me­leg vizű fürdőkben szokásos. A középkorú, vagy az idős és legtöbbször nemcsak reu­más. fájdalmaktól. hanem magas vérnyomásban szen­vedő üdülők is órákat áztat­ják magukat a meleg vízben. Aki így tesz. az ne csodál­kozzék ha fájdalmai foko­zódnak. szervezete kimerül, (a szívével együtt) és lénye­gesen rosszabb állapotban tér haza. mint ahogy a nyaralást megkezdte. Semmiképpen se töltsünk több időt a meleg vízben, mint amennyit az orvos számunkra előírt Dr. Sándor Róbert A tisztaság és az egészség Sok otthonát szerető házi­asszony, ha az élelmiszerhi- giéne kerül szóba, büszkén mondja: „Nálam olyan tisz­taság van, hogy a földről is nyugodtan lehet enni!” A konyha tisztasága, ha elen­gedhetetlen része is az egész­séges konyhának, nem egyet­len feltétele. Az élelmisze­rek helyes, egészséges keze­lésének, s számos egyéb, ap­róságnak tűnő dolognak is nagy szerepe van abban. A tisztaság és gondozott- ság követelménye a háziasz- szonyra is vonatkozik. A ház­tartás ellátása során sokféle olyan munka válik szüksé­gessé fűtés, takarítás, eset­leg beteg családtag ellátása stb.), amelyek mellett az élelmiszerkezelés és tálalás szigorú személyi tisztaságot, gyakori kézmosást kíván, sőt a ruha-kötény váltását is szükségessé teszi. Abban a ruhában ebédet főzni, amely­ben poroltunk, vagy éppen a WC-t takarítottuk, nyilváp nem helyes. Fontos feltétele az egészsé­ges konyhának az edények, evőeszközök és a háztartás­hoz szükséges egyéb eszkö- zög gondos tisztán tartása. Leghelyesebb azokat mind­járt használat után meleg, szódás vízzel lemosni és utá­na meleg vízzel leöblíteni; Sajnos, ez a gyakorlatban ritkán valósul meg, mert a háziasszony az ételek készí­tésével van elfoglalva. Annyi időnek azonban — különö­sen most, a nyári hónapok­ban — maradni kell, hogy leöblítsük a használt edényt, kést, darálót, mégpedig, ha lehet, folyóvíz alatt Ez egy­részt megkönnyíti a későbbi alapos mosogatást, másrészt megakadályozza azt, hogv a gyorsan bomlásnak induló ételmaradékok esetleg rossz szagot árasszanak és sváb­bogarak, hangyák, legyek gyülekezőhelyévé váljék a konyha. A mosatlan edényt, amely csak úgy vonzza a le­gyeket, semmiképpen se gyűjtsük napszámra a kony­hában. A mosogatás három sza­kaszban pedig a következő­képpen lenne teljesen ideális és megfelelő az egészségügyi követelményeknek: 1. Moso­gatás ultrával; 2. Fertőtlení­tés hypóval; 3. Forróvizes öblítés. Természetesen az egész nap folyamán össze­gyűlt mosatlan edényeket még így sem szabad egy víz­ben elmosni. A mosatlan edényeket zsír- és fűszertar­talom szerint elkülönítve kell sorra venni a mosogatás­nál úgy, hogy először a zsír- talan edényeket mosogassuk el. A mosogatáshoz használt keféket, síkálóeszközöket is rendszeresen tisztogassuk és főzzük ki, és az élelmiszerek­től különálló szekrényben, rekeszben tároljuk. Dr. S. R. Divatos fürdőruhák r Az idén világszerte az egy- részes fürdőruha lett a di­vat. A kétrészes mindenütt a „tizenévesek” divatja ma­radt. A fürdőruhákon sok az új­szerű megoldás, kezdve a mély és még mélyebb hátki­vágástól a magasan, a nyak­nál záródó vállpántokig. A kapott tájékoztatás szerint az Egybeszabott, mintás felső részű fürdőruha. idei szezonra a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat 35 új fazonú női fürdőruhát ho­zott forgalomba. A konfek­cionált fürdőruhák fele-fele arányban egybeszabottak, il­letve kétrészes fazonúak, a fiataloknál ez a kedveltebb. A legdivatosabb fazono­kon a vállpánt a nyaknál zá­Frottír strandruha cipzárral. ródik. A hátkivágás mélyí­tett, egészen derékig. Efves fazonokon a melltartó részt hátul karika fogja össze. Gyakori az elütő színek kom­binációja, a felső rész mintás, deréktól lefelé pedig egyszí­nű anyagból készült A biki­nifazonok többsége merevítő­kerettel készült. A halásznadrágok nagy ré­sze csípőnadrág cipzáras, karikával díszített zsebekkel és öweL Fiatal lányoknak, bakfisoknak különböző szí­nekben farmernadrágok is készültek. Tetszetős újdon­ság, a csíkos frottír shortblúz. Nagyon divatosak a színes, virágos mintás frottírból ké­szült strandkulik. Motorral a hullámok hátán As új típusú „Moszkva" motor. (APN) j A vízisportok hivei a Jó idő megérkeztével tömege­sen szállnak vízre. Előkerül­nek a cscnakmotorok is, jobb-rosszabb állapotban at­tól függően, hogy tulajdono­saik milyen gonddal „kon­zerválták” őket az előző idény végén. Hazánkban az utóbbi idő­ben különböző nagyságú és gyártmányú külföldi csónak­motorok kerülnek forgalom­ba. A szárazföldi sebességek­hez szokott autósok és moto­rosok sokszor keveslik a ha­jótestek sebességét, azt hiszik, hogy a megvásárolt motor nem nyújtja az előírásos tel­jesítményt. Holott arról van szó csupán, hogy figyelmen kívül hagyják a hajótest sze­repét a sebesség alakulásá­nál. Lényegében kétféle hajó­típus ismeretes: a merüléses és a siklóhajó. Az előbbi a motor tolóerejének megfele­lően a vizet hasítva úszik, a négy-öt lóerős motor a négy személlyel terhelt hajót nyolc-tíz kilométeres órán­kénti sebességgel viszi. „Cso­dákat” azonban a nagyobb motortól sem lehet várni, mi­vel a fokozódó motorteljesít­ménnyel nem nő arányosan a sebesség, hiszen a vízellen- állás a sebesség függvényé­ben négyzetesen emelkedik. A merüléses hajó nagyobb sebességénél tehát az ener­gia nagy része a víz ellenál­lásának leküzdésére megy el. Általános szabályként fon­tos azt tudnunk, hegy ha a sebesség nem emelkedik a gázadással arányosan, ne erőltessük tovább a motort, mert az egy-két kilométeres sebességnövekedés 20—30 százalékos fogyasz» ás többle­tet okoz. és a motor gyorsabb elhasználódását idézi elő. Képünkön a jól ismert „Moszkva” motoroknak egy újabb, korszerűsített típu­sát mutatjuk be. A kéthenge- res kétütemű, 500 m’ löket­térfogatú motor 25 lóerős tel­jesítmény kifejtésére képes. Teljes terhelésénél egy óra alatt 11 liter üzemanyagot fogyaszt. Reméljük, hogy a rzsevi gépgyár mindössze 48 kilós új konstrukciója nálunk is rövidesen kapható lesz. Vili any autók koselednek Á hömpölygő autóáradat hatalmas zaijal. és egészségre ártalmas égéstermékekkel mérgezi a nagyvárosok lakói­nak életét. Ezért a közleke­dési szakemberek a belső­égésű motorok száműzetését tervezik a városi közlekedés­ből. Helyüket talán az autó­zás .Csipkerózsikája”, a vil­lanymotor foglalja el. de még sok kísérletre van szük­ség. amíg kialakul az eszmé­nyi, villanymotoros városi gépkocsi. Két villanymotor biztosít kilenc lóerős teljesítményt az olasz Cháa cég Rowan tí­pusú, négyüléses villanyautó­jának. Hossza 307. szélessége 154. magassága 135 centimé­ter. súlya a nyolc hagyomá­nyos akkumulátorral együtt 596 kilogramm. Egyszeri fel­töltéssel 320 kilométeres tá­volságot tehet meg 65—70 ki­lométerlórás sebességgel. Ki­csiny. zaitklan és nem szenv- nyezi a levegőt égéstermé­kekkel. A Delta természettudomá­nyos-technikai magazin má­jusi száma részletesen fog­lalkozik a villanyautók köz­lekedésének problémájával. A Delta folyamatosan ismer­teti a tudományos haladás nagy jelentőségű újdonságait. isvdekesséqek, rövid hírek Halálos csípésű pókok Már edig is volt Ameriká­nak egy rettegett pókja, amit „fekete özvegy’-nek hívtak; csípése gyakran halálos volt. Most egy másik, kicsi, bar­na színű pók, a „barna re­mete” okoz rémületet iöbb- felé Amerikában. Marása mérgező,és nagyon nehéz el­lene védekezni. Ha valakit megmar. a halál nem áll be azonnal. A hol a méreg a bőrbe jutott, seb keletkezik és befelé terjedő fekély lesz belőle. A „barna remete” teste ki­terjesztett lábaival együtt sem nagyobb két centiméter­nél. tora legfeljebb 1 centi­méter. Fején hegedű alakú folt van. A világosságot nem szereti sötét, nedves sarok­ban él. Innen a neve: „reme­tepók”. Alabamában egy 56 éves, makkegészséges farmert a combján csípett meg egy ilyen pók; 25 centiméter nagyságú daganat lett belőle és a farmer 5 hét alatt bele­halt Nem lehetett rajta se­gíteni. — Hasonló esetet fi­gyeltek meg, Dél-Ameriká- ban is. Lassan, de biztosan terjednek ezek a pókok. Nemrégen egy egyetemet zártak be Illinois államiban, mert észrevették, hogy az épületet ellepték a remetepó­kok. — Chicagóból is komoly eseteket jelentettek. Madárbeméro radar Kanadában A második világháború óta a különböző országokban több mint száz katonai és polgári repülőgép esett ál­dozatul a madarakkal törté­nő összeütközésnek. Albat­roszok. darvak. sasmadarak veszélyeztetik elsősorban a repülés biztonságát. A kana­dai légierő az elmúlt 2 év le­forgása alatt összesen 5 da- rab vadászgépet vesztett ma­dárütközés következtében. Kanadában nemrégiben speciális madárellenőrző ra­darállomást helyeztek üzem­be. ahol biológusok ornitoló­gusok és radarszakemberek dolgoztak együtt. Az állomás fő műszerét egy 80 kilomé­teres hatótávolságú légtér­megfigyelő radarberendezés képezi. A repülő madarak és madárcsapatok által vissza­vert rezgéseket filmre ve­szik. Az „echo” filmeket értéke ük, és segítségükkel számít­ják ki a madárcsapat vonulá­sának irányát, sebességét é a vájható repülési pályát. / bemérés után rádiógelentésel futnak ki a központból a le vegőben tartózkodó repülő gépek pilótáihoz. A közpon. a madárveszélyt sűrűség fokban jelöli meg 0—8-ig ter­jedő skála alapján. A 8-ai fok az ütközés szempontjábó már komoly veszélyt jelent < pilóták számára. Mümitäii 7 1968. június 9., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents