Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-06 / 131. szám
Hadüzenet a jégesőnek I Meteorológia — számítógéppel és műholddal — Dr. Désl Frigyes igazgató nyilatkozata — — Nem vagyunk Időjósok. A hozzánk érkező mérési adatok, felhőképek alapján adjuk a prognózist. Tengerparton. sík vidéken szabályos domborzati viszonyok között jóval könnyebb ez a munka. Nálunk a hegyek sok mindent összezavarnak. Vonul a ciklon, mély az Időjárást hozza, belegabalyodik a Svájci- a Francia-, vagy ez Olasz-Alpokba, nekiütközik a Kárpátoknak. Most légy okos. meteorológus — mondja dr. Déw Frigye», egyetemi tanári a Meteorológiai Intézet igazgatója. Elektronikus számítógépekkel Naer erőfeszítések történnek azért, hogr a prognózis mind pontosabb legyen. A Meteorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lényeg a matematikai módszerek, elektronikus számítógépek alkalmazása. — Ehhez a fontos munkához drága berendezések; elektronikus számítógépek kellenek — folytatja az Igazgató. — Márpedig a különböző országok gazdasági lehetőségei nem egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz. ehhez keli a világszervezet. A műholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy korszerű segítőtárs. A magadban keringő mesterséges égitestek világméretekben fényképezik a felhőzet alakulását A» felvé„Eltartott A közelmúltban az egyik értekezlet után néhány szövetkezeti vezető a közeli eszpresszóban gyűlt össze. Jólesett a mezőgazdaságot érintő kérdésekről még egy kicsit elvitatkozni, gond. jalkat, bajaikat a többiekkel megvitatni. Érdekes volt a beszélgetés azért Is, mert sík- és hegyvidéki szövetkezeti vezetők egyaránt helyet foglaltak a szűk körű társaságban. A beszélgetés az Időjárás megvitatása ntán a gazdálkodásra terelődött. Különösen a hegyvidéken tevékenykedő vezetők panaszkodtak, hogy milyen nehéz a hegyoldalban búzát vagy teleiket folyamatosan közük a föld] vevőállomásaikkal. A mi lőrinci intézetünkben is van egy kitűnő, hazad gyártmányú vevőkészülék, amely állandóan veszi a műholdak által sugárzott felvételeket, a automatikusan dobja ki a kész képeket. A felhőkép ló ismerete, különösen a tornádó-. a hurrikán-zónákban felbecsülhetetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonulási Irányát De a mi körülményeink között is Igen fontos, mert a szakember a felhőképek alapján jobban lemérheti a domborzati viszonyok hatását az 'dőjárás várható alakulását Meteorológia és mezógazdaság A meteorológia, az időjárás tudománya azonkívül, hogy naponta többször kiadja jelentését a jelenled és előrejelzését a közeljövőben várható időjárásról, jelentős kutatásokat végez. Kutatásainak egyik célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak, hiszen a mezőgazdasági termelés a népgazdaság ágazatai közül legjobban függ az időjárás alakulásától. Melyék azok a tudományos témák, amelyekkel közvetlenül a mezőgazdaság érdekében foglalkoznak? — Iparkodunk a mezőgazdasági szakembereknek is minél több hasznos tanácsot adnj — mondja Dés; profesz- szor. — Mezőgazdasági távlati tervek készítéséhez »eölgál- tatunk különböző éghajlati jellemszámokat tanácsot ” tsz-ek földterület la gátja a fejlődésnek. — Ha mindez így van, akkor egyáltalán miért van szükség ezekre a szövetkezetekre? — kérdezik nem egy esetben. —- Meg kell szüntetni őket és megoldódik minden probléma. Arra azonban nem gondolnak, hogy manapság minden megművelhető földterületre s azok termésére szükség van. Az aszály máris károsan hatott a kalászosokra s lehet, hogy éppen a hegy. vidékeken termelt búza miatt nem szükséges majd külföldről behozni kenyér- gabonát. Az sem közömbös, hogy a hegyvidéki emberek egy részének állandó, biztos megélhetést nyújt a termelőszövetkezet. A legfontosabb azonban adunk, miként akalmazkod- janak az időjárási viszonyokhoz. Agrometeorológusok mérik a lehullott csapadékot és a talajnedvességet is. A változásokat közük a mezőgazdasággal. Az úgynevezett feno- lógiai állomásokon figyelik a növények fejlődését, számszerű pontossággal megállapítják. milyen hatást gyakorolnak a meteorológiai elemek a növényekre. Rakétával „lövik” a felhőket A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tennivalója az időjárás módosítása. — Nálunk nine« ilyen kutatás — mondja Dési Frigyes. — Egy grúzial felhőfizikai intézetben, amellyel kitűnő kapcsolatban vagyunk, már sok mindent kutattak, s a gyakorlatban in kipróbáltak. Nekünk az a kellemes feladat jut hogy mindezt JÓI alkalmazzuk. Ilyen tennivaló például a jégeső elhárítása. A professzor elmagyarázza, hogy a felhőképződéshez nemcsak vízgőz-telítettség szükséges, az fa fontos, hogy kicsapódása, úgynevezett kondenzációs magvak keletkezzenek. — Vegyünk egy viharfelhőt. Ebből esők a jég — magyarázza Déei professzor. — Ha kevés i a kondenzációs mag. akikor a kevés magon nagy tömegű jégszemek keletkeznek Ismerjük pusztításukat. Mi tehát a teendő? Abba a félhőcellába, ahol a jégeső „szíve” van. olyan anyagot kell belelőni. amely megszaporítja a magvak számát. így nagyon parányi jégszemek keletkeznek; amelyek elenyésznek esés közben. Agyúval, vagy rakétával lövik a felhőbe ez eztistjo- did. szénsavhó magvakat Megfelelő méretű. kémiai összetételű anyagokra van szükség. így tehát a régiek kísérlete, hoffv kartáccsal lőjék szét a felhőt, csak a megsejtése volt valaminek. A kar- tácsrepesz ugyanis nem megfelelő kondenzációs mag. A felhőképzéssel s folynak kísérletek. Az úgynevezett hidegködök eloszlatása pedig már megoldott dolog. Különösen repülőtereken van nagy jelentősége. — A lövő évben — fejezd be a beszélgetést Dési professzor — mi is szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sorakozik majd fel az „üteg”, hogy megvédje az értékes szőlőket a pusztító jégveréstől. K. Gy. A\VNN(«NNara^'SN»aiUÍNil» Ujsserű piaci kapcsolatok + Gyöngyösi szőlőkarók az ország minden részén + „Felesleges” paradicsom és otelló szóld a ha tár men ti kisáruforgalomban A reform alapvetően megváltoztatta gazdálkodásunk módszereit, fellazította, szétszakította a bürokratikus kötöttségeket, tágabb teret adott az alkotó kezdeményezéseknek, több lehetőséget biztosított a nagyobb jövedelem eléréséhez. Sok esetben nemcsak a rendeletek —, hanem maga a változó élet Is ösztönzően hatott, a korábbinál jobb, józanabb gondolkodásra, rugalmasabb cselekedetekre serkentett. így történt ez a Gyöngyösi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél is. ahol —- mint a közelmúltban folytatott beszélgetésünk alkalmával Csernyánszki Tamás igazgatósági elnök elmondta — például a többségükben önálló árusítást folytató tsz-ek miatt egyre kevésbé lehet már számítani a zöldség, /gyümölcs felvásárlására, így egy sereg más ötlet megvalósításával kell a tavalyinál lényegesen nagyobb, több mint 140 millió forintos tervet teljesíteni. A bolt! kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalmat az eddiginél kultúráltabb környezet megteremtésével, korszerűbb üzletekkel, a saját készítésű ételekkel, megfelelő választék kialakításával, tájjellegű cikkekkel próbálják növelni — „kapós” árukkal akarják a raktár- készlet forgási sebességét csökkenteni. Jobban számítanak ipari üzemeikre. Elhatározták, hogy gondos karbantartással, megfelelő anyagbeszerzéssel 10 hónapra hosszabbítják a szeszfőzdék kampányidejét, új telephelyre, az eddiginél kedvezőbb körülmények közé köröztetik a betonáru- üzemet Ez utóbbinak egyben újabb piacokról is gondoskodtak: a szőlőkarókat ma már úgyszólván az ország valamennyi vidékére szállítják s az idén először 100 ezer, úgynevezett „optikai vezető téglát” készítenek az útépítőknek. Természetesen ezután sem fordítanak hátat a zöldségnek, gyümölcsnek s a vegyes cikkeknek. A felvásárlás és értékesítés biztosítására fmsz—tsz társulást kezdeményeztek, s hogy mind a két fél egyaránt jól járjon, igazságosan, fele-fele arányban megegyeztek a hasznon. Szerződést kötöttek a paksi, a nagykőrösi konzervgyárakkal, a miskolci hűtőházzal, a Csemege Nagykereskedelmi Vállalattal, a pesti Nagyvá- sárteleppel, a borsodi és a nógrádi MÉK-kel, a fővárosi FÜSZÉRT-tel, a szövetkezeti termékértékesítő központtal. Exportjukkal közvetlen kapcsolatot teremtettek a Hungarofructtal s tárgyalnak arról, hogy rimaszombati Ismeretségüket, barátságukat kamatoztatva rövidesen bekapcsolódnak a határ menti kisáruforgalomba. Ez utóbbinál a szezonból „kifutó” paradicsom és az idehaza kevésbé keresett otelló szőlő eladására gondoltak, mivel korábbi tapasztalatuk szerint ezeket Csehszlovákiában viszont — igénylik. A vegyes cikkeknél — lfl féle áru közül, a csiga, a selyemgubó, gyógynövény, méz, széna, szalma s még sok más mellett — a mák és a lencse felvásárlását, értékesítését szorgalmazzák. Lencséből például vetőmagot szereztek és biztosították a megyei közös gazdaságoknak s velük szerződést is kötöttek a termés átvételére. Ilyenféle a szövetkezetiek „új mechanizmusa”. Az elképzeléseket többnyire ezután kezdik valóra váltani, a befektetett „szellemi tőke” inkább a következő hetekben, hónapokban hozza a hasznát. Az izgalmas útkeresést most váltja fel a valódi küzdelem, a verseny, a következő fél évben igazolódik, hogy jól számoltak-e, helyesen tervezték-, alapozták-e a jövőt (Gy. Gy.) CCWXXVÄXXiOaNXXKvXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXÄXXXXXXXXNXXXXXXXXXXVXXNXXXNXXXX'VXXXXXN.'Ä'iXVii.-.XXXNXXXXXXXXXVSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV'S más növényt termelni. Több a ráfordítás, mint az Alföldön, s munka Is nehezebb, a termés pedig mindig kevesebb néhány mázsával. — Ugyan, hagyjátok már «= sokallta meg az egyik alföldi elnök a vitát —, akármit beszéltek, csak nektek van a könnyebb dolgotok. Akárhogy is gazdálkodtok, titeket eltart az állam. Megkapjátok az árkiegészítést mi meg egy vasat sem. Egymagában is érdekes ez a vélemény, de nem is ez a lényeges hanem az hogy többen is hasonlóképpen gondolkoznak az árkiegé- szitéses támogatásról és az abban részesülő szövetkezetekről. Pedig az „eltartott" tér* melőszövetkezetek helyzete egyáltalán nem könnyű, még a támogatás ellenére sem. A lejtős, nehezen művelhető területek, a gyengébb talajok, a szállítási nehézségek erőteljesen befolyásolják a gazdálkodást. Sok esetben maga » kis az, hogy éppen az árkl- egészítéses támogatás következtében lehetőség adódik arra, hogy a hegyvidéki közös gazdaságok is megerősödjenek, mint erre már van is példa. A támogatás arra is irányai, hogy ezek a szövetkezetek megtalálják a számukra legelőnyösebb üzemágakat, a legkifizetődőbb növényfajtákat, állatokat. Az állam tehát nem eltartja, hanem segíti a hegyvidéki, gyenge termelőszövetkezeteket. Segíti, hogy gyengéből közepessé, majd jó szövetkezetekké válhassanak. Olyanokká, hogy néhány év múlva ugyanúgy megállhassanak a lábukon, mint az előnyösebb helyzetben levő gazdaságok. A sokak által ajándékként számon tartott forintok nem is olyan hosszú idő múlva busásan megtérülnek. Éppen ezekben az „eltartott” szövetkezetekben. ___ (kaposi) Elmond ja: Mióta hírét vettem Kőmíves Kelemen építőipari dolgozó súlyos tragédiájának, nem hagyott nyugodni az ügy. Elhatároztam, nyomára járok az esetnek, kikutatom a mozgatórugóit. Kőmives Kelemenre egy italbolt pultjánál találtam rá, legott meghívtam egy pohár sörre. — Nézze, kérem — tudom, hogy maga is, mások is elítélnek engem. Azt mondják rólam: lelketlen vagyok, feláldoztam a feleségemet, meg hasonlók. Látja, a tröszt is elbocsátott... — Milyen címen? — Azon a címen, hogy nem voltam elég gyengéd az asszonyhoz. Pedig tisztelt uram, mint mindennek a világon, ennek az okait is a gazdasági alépítményben kell keresni. — ?? — Volt egy jó brigádunk. Tizenketten voltunk, szépen dolgoztunk. tisztességesen Kőmives is kerestünk, a kollektív szellemmel sem volt semmi baj, együtt jártunk moziba, színházba, futballmeccsre. Aztán jött az az átkozott meló. Alighogy kezdtük húzni a falat, észrevettük. hogy a malter nem fog semmit. Amit raktunk délig, leomlott estére, amit viszont raktunk estig az meg leomlott reggelre. A végín már nem is raktuk, csak leomlott... — Bejelentettük a dolgot a vezetőségnek, de az csak annyit szólt: a malter olyan, amilyen. Mondtuk, hogy akkor importáljanak jobb minőségű kötőanyagot. Nincs rá devizakeret, felelték. Találjunk ki valami új technológiát, fenyegetőztek, mert ha nem lesz i meg a teljesítmény, ugrik a nyereségrészesedés. Márpedig eieg szép summára számíthatunk: fél véka ezüstre, fél véka aranyra. — Tudtam, hogy vaKelemen lamit ki leéli öiölni, mert ha nem lesz meg a pénz. akkor az asz- szony kiver hazulról. De hát erre — mint tudja — nem került sor, részint mert a fal meglett, részint mert az asszony be lett falazva... — Borzasztó... — No jó, de képzelje azt. milyen borzasztó lett volna, ha a nyakunkra jön a népi ellenőrzés... Mindenesetre nem vethetik a szememre, hogy durván bántam az asszonnyal, vagy hogy nem igyekeztem volna megértetni vele a dolgot. Amint írva is vagyon, szépen behívtam az irodára, leültettem és emberi hangon megmagyaráztam neki: JMost szépen megfogunk. bedobunk a tűzbe A te gyenge hamvad keverjük a mészbe...” — Persze az asszony nem volt elég fejlett, nem értette meg mindjárt a dolog népgazdasági jelentőségét, megpróbált tiltakozni, fia hát akkor még nem volt új mechanizmus, a tervszámokat központilag írták elő. Meg kellett csinálni... De azt a várat még ma is megnézheti bárki, az nem olyan, hogy kétszer hozzáér az ember és összedül... — Keserűen legyintett — Hiába, mégiscsak nekem lett bajom belőle. Hogy mit termeltünk, az később már nem érdekelt senkit. Csak azt hányták a szememre, hogy hibát követtem él. De hát, kedves uram. ki nem követ el hibát7 Csak az. aki nem dolgozik... A rossz anyag- ellátás áldozata vagyok én. kérem. Drága jó feleségem mindig őzt hajtogatta: Kelemen, Kelemen, egyszer méf belekeveredsz valami be... És lássa, a végéi ö keveredett bele... (neve)
