Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-04 / 129. szám

Gyöngyösi zenei hetek

Dalostalálkozó — Parasztbecsület

Santuzza (Moldov&n Stefánia) és Turridu (Turpinszky Béla) drámai összecsapása, kettőse a nagy jelenetben, (Foto: Szendrővári)

nei hetek dalostalálkozói minden évben visszatérő rendezvények. erre már számítanak az egyes kórusok. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a részt vevő énekkarok száma fokmérő is.

Az április közepétől tartó zenei események egyébként is nagyon színvonalasak voltak. Szerencsés összeállításként az egyes koncertek szinte minden érdeklődést kielégítettek. Szóló és kamara műsoroktól kezdve, a nagy együttesek produkciójáig, találkozhattunk mindennel. Azt csak

dék. Fehér Valéria ás Koncz

Tamás szereplése.

Szerencsésnek tartjuk azt is. hogy külföldi művészek is hangversenyeztek, közöttük régi ismerősünk. ínye Schäfer, az NDK-beli énekművész.

A zenei hetek zárórendezvénye a Parasztbecsület előadása volt.

Előtte, a Városi Művelődési Ház szimfonikus zeneivara adott hangversenyt. Boccherini Szerenád vonósokra és fuvolára című művét hallottuk. Szólót játszott Farsang Zolteijességgel. Nagy örömmel hallottuk Nagy Sándor Alii óját.. Két hazai, szereplője volt az operának. Holló Erzsébet és Badóczy Zsuzsa. Mindketten jó teljesítményt nyújtottak. Csak a dicséret hangján lehet szólni Zá!- borszky József karmesterről, aki mellett Jankovich Jenő rendező nevét kell megemlítenünk.

A gyöngyösi zenei hetek az idén is kiemelkedő kulturális eseménye volt a városnak.

fsr-mol.)

Remek küzdelemben csak egyenlíteni tudott az egri csapat

Kecskeméti Dózsa—Egri Dózsa 2:2 (1:1)

Kezdjük a végével. A gyöngyösi zenei hetek befejező rendezvényeit szombaton és vasárnap tartották meg. Mindkét napon dalostalálko- zót is rendeztek, szombaton a fiatalok, vasárnap a felnőttek kórusai adtak hangversenyt a Városi Művelődési Házban. Nehéz lenne eldönteni. melyik koncert nyújtott nagyobb élményt, hiszen mind a két napon olyan énekkari produkciókat hallhattunk, amelyek maradandó élményt biztosítottak és egyben a kórusok fejlődéséről is tanúságot tettek. Erre az ösg- szehasonlításra alkalmunk volt. mivel a gyöngyösi zesajnálni tudjuk, hogy Feren- csik János hangversenye kétszer is elmaradt, mind a kétszer a mester betegsége miatt. Bár ígéretet kaptak a gyöngyösiek, hogy ezt a hangversenyt még ebben az évadban megtartja Ferencsik János. ennek ellenére is hiányérzetünk maradt, mert a műsor teljességéhez nagyon kellett volna.

Néhány mondat terjedelmében emlékezzünk még vissza a jubileumi ünnepi műsorra, amelynek Banda Ede Kossuth-díjas csellóművész fellépésén túl kiemelkedő része volt a két volt gyöngyösi zeneiskolai növem

tán; Ä hangulatos, stílusos

előadás tetszett.

A Parasztbecsület előadás- sát némi intermezzo tette kétségessé, eleredt az eső, de a közönség maradt. így a hallgatóság optimizmusa a rendezőséget is meggyőzte és néhány perces kényszerszünet után megszólalt Mascagni műve.

Moldován Stefánia énekelte Santuzza szerepét, öt nem kell bemutatnunk. Fellépése most is élményt adott. Turridu figuráját Turpinszky Béla szólaltatta meg, akit a gyöngyösiek a tavalyi szabadtéri előadásról ismernek. Drámai erényeit bontotta ki

Eger, 7000 néző. V.: Vadas J.

Kecskemét: Gör — vincze,

Fajth, Szoezey — Diószegi, Morvái — Jósa, Lódi. Pasek (Dobó a szünetben), Kiss n.. Roagomyi. Edző: Pyber István.

Eger: Kovács — Mészáros. Be- rán, Winikler, — Tátrai, Kárpáti.- — Fadíszek, Varga. Budai, kakin- ger, Szűcs (Rajna 59. perc). Edző: Szentmarjay Tibor.

A nagy erővel rohamozó egriek már a 4. percben gólt érhettek volna el: Faliszek nagy erejű szabadrúgását Gór a kapufa segítségével hárította. A másik oldalon Pasdk elhúzott Be- rán mellett, de Tátrai a lövés pillanatában megzavarta, és Kovács könnyen védett.

A 16. percben váratlanul a vendégek szereztek vezetést: Pasek a lobbösszekötő helyén tört előre, egy hátulról kapott labdával. majd a vele egy vonalban futó, lesgyanús helyzetben levő Kiss Il.-höz továbbított és a balösszekötő néhány lépés után nagy erővel a bal sarokba lőtt. 1:0.

A 22. pere eseménye: Fajth csúnyán leterítette Vargát, áld rövid ápolásra szorult. Ezután néhány eredménytelen egri támadást láthattak a nézők, majd Berán bombaszabadrúgása hajszállal süvített el a léc fölött. Az egri fölény a 37. percben érett góflá:

Budai pontosan ívelt középre, és Faliszek a kapujában bent ragadt Gór mellett nomoás fejest küldött a bal sarokba. 1:1.

A 40. percben a sorozatosan szabálytalankodó Fajth Falisze- ket is leterítette, és Vadas játékvezető azonnal lelcüldte a pályáról a kecskeméti hátvédet. A félidő végén változatos, izgalmas és színvonalas volt a küzdelem.

Szünet után

fceves egri támadásokká folytatódott a játék, a vendégek kapuja vaflóságös ostrom alá került. Lövés lövés után zúdult Gór kapujára, a kecskeméti kapus azonban mindent védett. Est! rohamok közepette a vendégeik értek ed sóit:

Az 55. percben távon szabadrúgás ivelődött az egri kapu elé. és a védőktől teljesen üresen hagyott Kiss II. a kapu bal sarkába fejelte a labdát: 2:1.

A gól után néhány percig a 1« emberről küzdő vendégek kezdeményeztek többet, de aztán ismét előrelendült az egri csapat. Szinte állandóan a kecskemétiek térfelén pattogott a labda, a hazai csatárok egyre-másra teremtették helyzeteiket, de Górnak nem tudták gólt rúgni. Egy ízben Varga lesről lőtt a hálóba. A vendégek minden erejüket a védekezésre összpontosították,- s kitűnően szervezett védelmüket csak a 85. percben tudták áttörni a hazaiak:

Rajna bal oldalról beívelt

Faliszek — miután befejelte a^ első egyenlítő gólt — ilyen furcsa pózba került a lendülettől. Gór kapus a, földön, szemben Morvái. 8-as mezben Varga. (Molnár I. felvétele)

szögletét Mészáros lefejelte az ötös vonalra, és a felpattanó labdát a szemfüles Varga ugyancsak fejjel továbbította a bal sarokba: 2:2.

A hátralevő öt percben fokozódott az egriek nyomása, újabb gól azonban már nem esett.

Izgalmakban bővelkedő, heves iramú, kemény küzdelmet vívott egymással a két csapat. Az egriek már a játék első szakasza, ban többet kezdeményeztek ellenfelüknél, de ismét sok volt a tologatás, az oldal-adogatás, ami a szervezett kecskeméti védelemmel szemben nem vezethetett eredményre. Fajth kiállítása után Kecskemét elsősorban a védekezésre fektette a fő súlyt, Pyber edző lecserélte a gyors, gólerős Pasekot. és helyére a kemény Dobót küldte a Pályára, ahol aztán végig védőfeladatot töltött be. A szünet utáni percekben valóságos ostrom alá került a vendégek kapuja, de Gór mindent védett, vagy a lövések voltak pontatlanok. Egri támadások közben egy váratlan ellenakció viszont sikerrel járt: a védők csak nézték, hogy az üresen hagyott Kiss II. a bal sarokba fejeli a labdát. A gól után a 10 emberre olvadt kecskemétiek igyekeztek lefékezni az egriek lendületét. meg kell azonban mondanunk, hogy a szerencse is melléjük szegődött, s a hazaiak csak öt perccel p befejezés előtt tudtak kiegyenlíteni! A helyzetek alapján Eger több góllal is nyerhetett volna, a sokáig 10 emberrel játszó Kecskemét azonban nem érdemtelenül jutott az értékes pont birtokába.

Egyénileg Kovács a második gólt gyorsabb beavatkozással háríthatta volna. Beránnak voltaik jó ütemű megelőző szerelésed, de

látszott, hogy nem igazi posztján szerepelt. Mészáros és Winkler váltakozó teljesítményt nyújtott. a kecskeméti csatárok többször is átjátszottak őket. Tátrai óriási munkát vállalt magára., a kapura is veszélyes volt. de lövései nem sikerültek. Kárpáti messze van legjobb formájától. A gyors, fáradhatatlan, g ólra törő Faliszek volt a csapat legjobbja. Varga a hosszú kihagyás ellenére is jól játszott. Budai igyekezett. Faliszek gólját jól készítette elő. Lakingertől szép megmozdulások mellett bosszantó hibákat láttunk. Szűcs elfutásai nem sikerültek. a helyére beállt Rajna néhány jó beadása dicsérhető.

Vadas J. igyekezett kézben tartani a játékvezetői szempontból nehéz mérkőzést, egy-két apróbb hibától eltekintve jól bíráskodott.

(somody)

További eredmények: Ganz* MA VÁG—Győri Dózsa 3:1 (2:0); Pécsi Bányász—Budafok 4:0 (1:0).- Oroszlány—Várpalota 0:0. Szállítók—Komló 0:0. Nagybátony— Miskolc 1:1.

A bajnokság állása:

1.

Komló

14

8

5

1

23: 8 21

2.

Kecském.

14

7

5

2

16:11

19

3.

Eger

14

5

8

1

19:12

18

4.

Várpalota

14

5

6

3

16:12

16

5.

Bp. Spart.

14

4

8

2

18:17

16

6.

Oroszlány

14

6

3

5 20:12 15

7.

Bp. Előre

14

6

3

5

14:10

15

8.

MA VÁG

14

5

5

4

14:14

15

9.

SZMTE

14

6

2

6

14:17

14

10. Szállítóik

14

5

3

6

14:15

13

11.

MVSC

14

3

7

4

12:13 13

12.

Nagybát;

14

4

5

5

15:17

13

13.

BVSC

14

5

2

7

21:22

12

14.

Pécsi B.

14

4

4

6

15:17

12

15. Győri D.

14

3

5

6

14:21

11

16.

Nyínegyh.

14

3

4

7

9:15

10

17.

Budafok

14

3

4

7

14:25

10

18. Ózd

14

2

5

7

6:16

9

A2 ORciVAU bűntett /’

Berthe legalább hősies volt a bűnben. Minden kiderült, hát eldobta álarcát. Bűntársát próbálta védeni, aki megsemmisül ten ült egy fotelben.

— Én tettem mindent! — kiáltott. — Ö ártatlan!

Sauvresy sápadt arca vörös lett a dühtől.

— Ú, hogyne, Hector barátom persze ártatlan! Tehát nem 6 volt, aki hálából, nem az életéért, hiszen túl gyáva az öngyilkossághoz, hanem a becsületéért, amit nekem köszönhet, elrabolta a feleségemet? A nyomorult! A kezemet nyújtom felé, mikor fuldoklik, befogadom, mint egy drága testvért, a szolgálataimért cserébe a házasságtörést hozza otthonomba... de nem a gyönyörű házasságtörést, melyre mentség a szenvedély s a kockázat költészete, hanem a kispolgári, alantas, ocsmány, köznapi .házasságtörést... És te tudtad, mit teszel, Hector barátom, tudtad... százszor is mondtam, hogy a feleségem számomra minden itt a földön, jelen és jövő. álom és valóság, boldogság, remény, maga az élet! Tudtad, hogy ha elvesztem, meghalok. Ha legalább szeretted volna! De nem, te nem őt szerétted, te engem gyűlöltél. Irigység emésztett, de nem voltál képes szemembe mondani: „Te

ltúlságosan boldog vagy, ezért elégtétellel tartozol!” S így gyáván, alattomban gyalázatot hoztál rám. Berthe csak haragod eszköze volt. De ma már nyomaszt, megveted és félsz tőle. Barátom, Hector, te a nyomorult lakáj szerepét játszottad nálam, aki úgy akar bosszút állni alacsony sorsáért, hogy nyálával mocskolja be a tálat, melyet gazdája asztalára visz!

Trémoreil gróf válasz helyett csak nyögött egyet. A haldokló rettentő szavai kegyetlenebből csattantak lel- f kiismeretén, mint pofonok az arcán.

— íme. Berthe — folytatta Sauvresy —, ez az az em- jber, aki neked kedvesebb volt, mint én. akiért elárulja tál engem. Sohasem szerettél most már látom, szíved soil Vtosem volt enyém. És én annyira szerettelek!... Mióta ' megláttalak, te voltál egyetlen gondolatom, úgy betöl- í tötted gondolataimat, mintha a te szíved vert volna az | enyém helyén. Mindent szerettem és féltettem benned.

Imádtam a szeszélyeidet, a hóbortjaidat, még a hibáidat

is. Mindent megtettem volna egyetlen mosolyodért, hogy két csók közt azt mondd: „köszönöm!” Hát nem tudod., hogy több éves házasság után is micsoda öröm. micsoda ritka boldogság volt számomra, ha én ébredtem föl először, s elnézhettem, mint alszol, akár a gyerek, csodálhattam. megérinthettem a párnák batisztján szer behulló, gyönyörű szőke hajadat! Berthe!...

Az elmúlt boldogság, a földöntúlian mélységes, soha vissza nem térő örömök emléke elérzókenyítette.

Megfeledkezett jelenlétükről, a gyalázatos árulásról, a méregről.

Megfeledkezett a halálról, mely az imádott asszony kezétől éri. szeme könnyel telt meg, hangja elfuäladt

Elhallgatott.

Berthe figyelte, fehérebb volt s merevebb, mint » márvány, M akarta fürkészni a jelenet célját.

— Tehát igaz — folytatta a beteg —, hogy ezekben a szép tiszta szemekben aljas lélek fénylik? Ó. há-í ki csalódott akkorát, mint én? Berthe, mire gondoltál, mikor álomba ringattak karjaim? Miféle ábrándokat kergettél őrültségedben? Trémmel megjelent, s te azt hitted, ő az álmaid lovagja. Csodáltad az élvhajhász korai ráncait, akár a végzetes pecsétet egy bukott angyal homlokán. Meglobogtatta előtted múltja csillámáé rongyait, s te bíbarfoszlányoknak láttad őket. Én velem mit sem törődve futott elébe szerelmed, pedig ő nem is gondolt terád. Ügy rohantál a bűnbe, mintha az volna az őselemed. És én még azt hittem, hogy lelked tisztább, mint az Alpok hava! Még csak nem is vívódtál. Nem engedtél, hanem felkínáltad magad. A zavar árnyéka sem árulta el első botlásodat. Pirulás nélkül nyújtottad nekem homlokodat, mely még nedves volt szeretőd csókjaitól.

A kimerültség elngyöngítette. Hangja lassankint fátyolos lett, s egyre halkult.

— Berthe, kezedben tartottad a boldogságod, s meggondolatlanul összetörted, ahogy a gyermek összetöri játékszerét. értékét nem ismerve. Mit vártál ettől a nyomorulttól, hogy iszonyú bátorsággal, csókok közt, gyöngéden. lassan, óráról órára ölsz meg érte? Azt hittem, szereted, de végül is meg kellett undorodnod tőle. Nézz rá, és ítélj fölöttünk. Melyikünk a férő, én, aki ezen az ágyon fekszem, s néhány órán belül kiadom a lelkem, Vagy ő. aki a sorokba bújva haldoklik a félelemtől? Benned erő van a bűnhöz, ő csak elég aljas hozzá. Ó. ha engem Hector Trémorelnek hívnának, s egy férfi úgy merne beszélni, mint én most, az a férfi már nem élne, még ha tíz olyan revolvere volna is. mint nekem.

Hogy így sírba taposták. Hector megpróbált felállni, válaszolni. De lába nem bírta, s torkából csak rekedt, tagolatlan hangok törtek elő.

Berthe nézte a két férfit, s elkeseredve döbbent rá, mekkorát tévedett.

Férje fenséges volt ebben a pillanatban: szeme határtalanul mély. homloka sugárzik, míg a másik, a másik! ... ha csak ránéz, felfordul a gyomra.

így hát a hasztalan kergetett ábrándok, szerelem, szenvedély, költészet, minden a kezében volt, az övé volt. és ő nem látta! De mi a célja Sauvresynek, mit akar mondani? A beteg nagy keservesen folytatta:

— A helyzet tehát a következő: engem megöltetek, szabadok lesztek, de gyűlölitek, megvetitek egymást...

Meg kellett állnia, kifulladt. Megpróbált fölemelkedni, felülni az ágyban, de túlságosan gyönge volt. Erre feleségéhez fordult.

— Berthe, segíts felülni — mondta.

Berthe az ágy fölé hajolt, a támlának dőlve kezét férje hóna alá tette, s így sikerült felültetnie, ahogy kívánta. Ügy látszott, ebben a helyzetben Sauvresy jobban érzi magát, két-három mély lélegzetet vett.

— Most pedig inni kérek — mondta. — Az orvos megengedte, hogy igyák egy kis óbort, ha kedvem támad. Adjál két-három újjnyit.

Berthe gyorsan hozott egy pohárral, Sauvresy megitta, és visszaadta a poharat.

— Nem volt benne méreg? — kérdezte.

Ez a mosolyogva föltett, ijesztő kérdés megtörte Berthe kemélységét.

Egy perce, mikor megundorodott Trémoreltől fölébredt benne a lelkiismeret, s már borzadt saját magától.

•— Méreg! — mondta vadul. — Soha többé!

— Pedig adnotok kell nemsokára, hogy megkönnyít- sétek halálomat.

— Halálodat! Clement! Nem! Azt akarom, hogy élj, jóvá akarom tenni a múltat! Alávaló vagyok, ocsmány bűnt követtem el, de te jó vagy. Élni fogsz, nem, kérem, hogy a feleséged lehessek, a szolgálód leszek, szeretni foglak, megalázkodom, térden állva szolgállak, sőt ha szeretőid lesznek, őket is szolgálni fogom, mindent megteszek, hogy majd egyszer, tíz-húsz évnyi vezeklés után megbocsáss nekem.

Halálos félelmében Hector alig tudott figyelni a jelenetre. De Berthe mozdulatai, hangsúlya, s főként utolsó szavai halovány reménységet ébresztettek benne, azt hitte, talán minden véget ér, mindent elfelejtenek, s Sauvresy megbocsát. Félig kiegyenesedett, úgy dadogta:

.— Igen, kegyelem, kegyelem!

Sauvresy szeme villámlott, hangja harsányan ' zengett a haragtól.

(Folytatjuk)