Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-04 / 129. szám

A vesető és társai Veszélyesebb ca réginél! Többféle vezetőt! pus léte­zik: és jó néhány vezetési módszer is. azonban a legrá­termettebb vezető sem — a legkorszerűbb vezetési mód­szer birtokában sem — nélkü­lözheti a társakat. A hatékony vezetés alapja a tömegbázis, hiszen nincs az a vezető, aki a hatalmas gyár minden zu­gát ismerhetné, aki vala­mennyi munkás képességét felmérhetné, aki valamennyi gép tudományával tisztában lehetne, s aki épp ezért sa­ját vállalata teljesítőképessé­gét pontosan kalkulálhatná, s egymaga eldönthetné. hói, mit kell változtatni, hol mire van szükség, hogy jobban menjen a munka. Épp ezért a jó vezető a vállalat valamennyi dolget zaját társának tekinti a ve­zetésben is s Igyekszik olyan légkört kialakítani, olyan szervezetet felépíteni, hogy valamennyi társa bele is szól­hasson a vezetésbe a maga helyén és idején, valamennyi társának jelzései eljuthassa­nak hozzá valamilyen közve­títőláncon keresztül. Természetesen ezt a lég­kört. ezt a kiteljesedett élő demokráciát a vállalatveze­tés egymaga nem képes lét­rehozni. — ehhez is társakra van szüksége. Közvetlen tár­sakra, akik mindig mellette vannak, úgyis fogalmazhat­nám: akiknek feladatuk az. hogy társai legyenek a veze­tőnek az irányításban. Akik inkább részesei a vezetésnek, mint a végrehajtásnak. Tehát a vezető a műszakiak és köz­gazdászok. valamint a pórt és szakszervezet vezetői. Az előbbieknek elsősorban szak­mailag kell segíteniük a ve­zetést. az utóbbiaknak poli­tikailag. S ez döntő momen­tum minden vállalat életé­ben. A vállalatvezető ugyan­is nemcsak szakmailag fele­lős a vállalat boldogulásáért — politikailag is. Nem feled­kezhet el arról, hogy a vál­lalat, amelynek élén áll, szo­cialista vállalat. amelynek tulajdonosa az egész nemzet. Politikai kérdés, ha egy vál­lalat furfangokkal növeli sa­ját hasznát, de köziben a tár­sadalomnak kárára van. Mert felhajtotta az árakat, mert bóvlit adott el a piacon, mert a rossz minőséggel határain­kon tűi rontotta a szocialis­ta magyar ipar hírnevét; po­litikai kérdés, ha munká­sainak nem tud munkát adni, mert nem tud megrendelé­seket. szerezni, az is. ha a váL. C lőzmény: 1968, májv *“ cius 2 6-án a Népsza­badságban megjelent Geren­csér Miklós írása „Enyedi Lajos emlékkönyve” cím­mel. Tizenkllencesekről szól, akiket a fehérterror Zala­egerszegen tartott fogva évekig. Közülük többen be­jegyezték nevüket egyik tár­suk, Enyedi Lajos emlék-* könyvébe, apró noteszába, ta­lán azért, hogy legalább az fennmaradjon, ha esetleg nem bírnák ki élve a rabsá­got, Horthy pribékjeinek kín­zásait. A tokaji múzeumban Őrzik a könyvecskét, amely­nek egyik lapján más nevek, címek sorában egy mind­szenti famunkás neve: „Po­los Balázs asztalos, Csongrád megye, Mindszent, Szabad­ság u. 207.” Mindszenten — csaknem tízezer lélek — gyakori a Pö- lös név. Ludányi Mihállyal, a helyi tanács vb-elnökhe- lyettasével — maga is vete­rán — keressük a Balázs nyomait. Kiderül, hogy két Pölös-ágazat volt — egy gazdag meg egy szegény* Balázs az utóbbiak közül való. Apja csaknem nincstelen sze­gényparaszt volt, korán el­halt. Jómódúak bérese, ko­csisa volt. Fiát asztalosnak adta Hódmezővásárhelyre, hátha neki majd jobb sora lesz. Ezeket mondja rokona, Pölös János nyugdíjas ács, majd hozzáteszi. — Nem sikerült. Balázs is szegény maradt. Mindig oda volt, az országot járta, mun­ka után, kenyér nélkül, Hogy 1919-ben mit csinált, hol, merre, többi élő roko­nai sem tudják teijes pontos­sággal. Gyerekek voltak még akkor. De azt egybehangzóan állítják, hogy Balázs Gyön­gyösön csinált valamit, lalat saját szociális beruhá­zásaira nem ügyel, ha az egyének munkaintenzitását az ésszerűnél és a szükségesnél magasabbra srófolja, A vál­lalatvezető — mégha nem is párttag — a szocialista nép­gazdaság megbízottja a vál­lalat élén. s így cselekedetei­ben. döntéseiben nemcsak szakmailag kell mindig je­lesre vizsgáznia, hanem jeles­kednie kell politikusként is. A döntések politikai előké­szítése. a mérlegelési sza­kaszban a politikai elemzés, természetszerűen, zömében csak a vállalatok, párt- és szakszervezeti vezetőire vár­hat. Ezért ők nélkülözhetet­len társai a vezetőknek, s ezért nagy a felelősségük is. Kiváló politikai felkészült­séggel nemcsak a vállalaton kívüli körülményeket kell számításba venniük, hanem a belső ..klímát” is. Ugyanakkor —s ez nagyon lényeges — szakmailag is alaposan ott­hon kell lenniük a gyár dot gaiban, mert csak így vál­hatnak igazán segítőtársai vá. s ha kell, vitapartnereivé a vezetőnek. A SZOT legutóbbi határo­zatai között szerepel egy re­mek kezdeményezés: alakít­sanak a vállalaton be­lül a bérbizottságok mintájára ártanácsadói bizottságokat is. Ezeké­nek a bizottságoknak össze­tett a feladata: politikai is. szakmai js. Céljuk, hogy már a vállalaton belül gátolják a társadalomra káros árdrá­gítás! manipulációkat. Ké­nyes feladat ez. hiszen a ma­gasabb árak nagyobb haszon­hoz juttatják a gyár dolgo­zóit. tehát a «-’iát munkásaik látszólagos, pillanatnyi érde­kei ellen kell hadakozniuk. Mégis világossá kell ten ni ül: mindenki előtt, hogy ami­kor az egyik szocialista vál­lalat meg nem engedhető haszonra kalkulál, akkor a másik szocialista vállalat munkásait csapja be. A vezető nem nélkülözheti a társakat, de persze nem is bújhat mögéjük. Van ugyan­is példa arra. hogy egyes ve­zetők minduntalan az üb-re, a pártbizottságra szaladnak, hogyha patán rosszul sike­rülne a döntés, vagy nép­szerűtlenné válik egy-egy ha­tározat, akkor hivatkozhassa­nak politikai társaik egyet­értésére. mintegy megosztva velük a felelősséget Ez nem helyes. A döntés joga a ve­Pölös amiért a fehérek nagyon megbüntették, megkínozták és azután már nem sokáig élt Távoli rokona, Pölös Eszter nyugdíjas varrónő úgy tudja: — Azért büntették, mert kommunista volt Szervezett munkás. Csaknem abbahagyjuk a ^ kutatást, amikor rá­bukkanunk Túri Lajosnéra» a Bacsó Béla utca 40. alatt Féltestvére anyai ágon Bar lázsnaík. Jól emlékszik rá és levelet, fényképet mutat. — Anyám mesélte, hogy Balázs politizált Nem lett volna szabad. Idegen dolgok­ról beszélt néha, tőke. bur- zsuj, proletár, meg effélé­ket. Különben jóindulatú em­ber volt Erős, egészséges fiatal. Egy öregasszony az utcán tüzelőt cipelt, hát oda­ment és segített neki. Így sorolja Túriné az em­lékfoszlányokat Balázsról, aki — úgy tudja — 1919-ben Gyöngyösön volt — Beállt forradalmárnak. Mondta egyszer, magam is hallottam, huszonkettőben le­hetett, amikor kiszabadult a börtönből, hogy a forrada­lomban nem csinált semmi nagyot. Csak tűzrevalót utalt ki a szegényeknek, meg bú­tort s egyebeket. Két és fél évet ült ezért Zalaegersze­gem Anyám küldött neki csomagot,. olykor. Amikor kiszabadult. Mindszentre jött. Elmondta, milyen ko­misz életük volt, de látszott is rajta. Alig ismertük meg. Tüdő bajt kapott odabent. Műnk# azt nem talált, csak «tőé, a felelősséget is vál­lalnia kell. ■ döntenie is egy személyben. A vezetés de­mokratizmusa nem azonos a népszavazással A demokra­tizmusnak a társak szere­pének a döntések előkészíté­sében kell érvényre jutnia. A vezetés demokratizmu­sának csak akkor lehet ér­telme. ha a vezető társai szakmailag és politikailag egyaránt jól képzettek, s fe­lelősséggel látják el tanács­adói tisztüket. S ez kivált érvényes a párt- és a szak- szervezeti funkcionáriusokra hiszen ők választott vezetői saját területüknek, s ha a ve­zető segítő és vitapartneri tisztét nem látják el kiváló­an. akkor nemcsak a vezető bizalmával élnek vissza, ha­nem választóik bizalmával is. a vállalat munkásainak bizalmával. Feladatuk rendkívül ne­héz. hiszen tőlük napjainkban mindenki azt várja, hogy megfelelően képviseljék a dolgozók és a vezetők érde­keit is. a vállalat és a nép­gazdaság érdekeit is. s ezeket az érdekeket okos tanácsaik­kal. vétójogukkal, ellenőrzési jogkörükkel, nevelési szándé­kaikkal úgy hangolják össze, hogy sem saját munkatársaik, sem a népgazdaság érdeke ne szenvedjen csorbát Gerencsér Ferene A mezőgazdasági nagyüze­mek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgaz­daságok — építőipari részle­geinek építési és szerelési, ki­vitelezési jogosultságáról ko­rábban kiadott jogszabályok egységes értelmezése és al­kalmazása érdekében az Épí­tésügyi és Városfejlesztési, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium összefoglaló közleményt adott ki. A közlemény kimondja, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek építőipari részle­gei, közös építési vállalko­zásai —, ha működési enge­délyük vagy alapító határo­zatuk feljogosítja őket — melléktevékenységként is vé­vádoroít, mert megbélyegzett volt Nemsokára Egerbe ke­rült. Rá néhány esztendővel meghalt Csaknem fél évszázados emlékek. Csupán elszórt rész* letek, de beszédesek együtt az Enyedi Lajos emlékkönyv vével, amely nemrégen ke­rült elő, hírt hozván olyan emberekről, Pölös Balázsról és társairól, akik nehéz bün­tetést viseltek, mert más éle­tet akartak teremteni a dol­gozóknak. Talán még arra is gondoltak, hogy majd egy­szer valamikor nyugdíjat kap Itt a munkás meg a pa­raszt, G yöngyösön folytatjuk a keresgetést A városi pártbizottságon ismeretlen a név. de veteránokhoz irányí­tanak, hátha emlékezik vala­ki. Közben szinte váratlanul segítségünk akad. Mindszen­ten mondták, hogy él Gyön­gyösön egy asztalosmester, Ambrus Mihály, aki valaha együtt dolgozott Pölös Ba­lázzsal. Megtaláltuk Ambrus Mihályt a Petőfi Sándor ut­cában. örömmel fogadott. — Én is mindszenti vagyok. Ott születtem. Pölös Balázs mostohaanyámnak a testvé­re volt. Valamikor együtt laktunk Mindszenten, a Sza­badság utca 207. alatt. Izgalommal jegyeztem min­den szavát, hiszen ez a cím szerepel a zalaegerszegi em­lékkönyvben is. Arról is be­szél a gyöngyösi asztalos, hogy akkor kerültek a város­ba, amikor 1917-ben tűzvész volt és megkezdődött az újjá­építés. Hogy 1919-ben mi történt, arról keveset tud* Rendeletmódosítás a családi pótlékról A családi pótlékról szőlő rendelet most kiadott módo­sítása már csak egyetlen pontban tesz különbséget az j igényjogosult nők és férfiak között. Ez a következő: „Egyedülállónak kell te­kinteni azt a dolgozót, aki­nek férje sorkatonai szolgá­latot teljesít”. A további felsorolás egye­dülállónak tekinti azt a fér­fit is: aki nőtlen, özvegy, el­vált, vagy házastársától kü­lön él; akinek házastársa fel­sőoktatási intézmény nappa­li tagozatának hallgatója; aki­nek felesége letartóztatás­ban van, vagy szabadság­vesztés-büntetését tölti; aki­nek házastársa testi vagy szellemi fogyatkozása, be­tegsége miatt legalább 6 hó­napon át teljesen munkakép­telen; akinek felesége nyug­ellátásban részesül, A megjelent módosítás a válásokkal kapcsolatosan, több vonatkozásban teremt új helyzetet. Július 1-től egye­dülállónak kell tekinteni azt a házasfelet, aki házastársá­val egy lakásban lakik ugyan, de házasságuk felbontása iránt már bírói eljárás van folyamatban, valamint azt is, akit az életközösség megszű­nése miatt, bírói úton tartás­díjra köteleztek. gezhetnek építési-szerelési munkát. Illetékességi terü­letükön vállalhatnak építő­ipari munkát más mezőgaz­dasági nagyüzemek, a föld­művesszövetkezetek, továb­bá a tanácsok felügyelete alá tartozó szervek — válla­latok, irodák stb. —, vala­mint, a lakosság részére, ha ez a munka mezőgazdasági nagyüzem fő feladatának el­látását nem akadályozza. A közlemény részletesen felso­rolja, hogy a különböző me­zőgazdasági nagyüzemek épí­tési részlegeinek munkája milyen illetékességi területre — járásra, esetleg megyére, vagy ennél is nagyobb kör­zetre — terjedhet ki.- Balázs a forradalomig dol­gozott Gyöngyösön. Akkor bekerült a tanácsba, mert már azelőtt Is politizált, szoc- dem volt. Belevaló, ráme­nős gyerek. Bírta a munkát és józanul élt, könyveket ol­vasott. Hanem erről többet is megtudhatunk. Elkísér Czakó Sándor gyöngyösi pártnyugdija&hoz. Teljesen ősz. 80 körüli félrfi a vendéglátó. Keresi emléke­zetében a fél évszázad előtti neveket. — Pölös? Hm;:, Várjunk csali. Igen, a gyöngyösi mun­kás-katona tanácsban volt egy Pölös Balázs nevű elv- társ, Asztalos. Együtt dol­goztunk, csak más-más be­osztásban. Igen. Agyonlőtték. Ügy tudom, kivégezték. Egerbe visz az út, ahol újabb részletre derül fény Dancza János, tizemkilences veterán, múzeológus segítsé­gével. — Pölös Balázs a gazda­goktól elkobzott bútorokat becsülte fel mint asztalos — mondja. — Személyesen is­mertem, laktunk is együtt több évig. A forradalom le­verése után több embert ki­végeztek, de Pölös nem volt közöttük, hanem másokkal együtt internálták. Erről van dokumentum. y alóban, az egri megyei * könyvtárban eredeti dokumentumokon alapuló írásokból kiderül, mi történt 1919-ben Gyöngyösön, ho­gyan alakult meg a direktó­rium, s a munkás—paraszt— katona tanács, amelynek tag­jai között szerepel a Pölös Balázs neve ist A „Hevei Nem tartozik ugyan a nagy vasúti csomópontok közé az egri vasútállomás, de az utóbbi évek alatt je­lentősen megnőtt a sze­mély- és teherforgalma. Különösen az Eger—Füzes­abony között ingázó vona­ton utaznak, érkeznek lé­nyegesen többen. Az állo­más vezetői, hogy kényel­mesebb, s főleg biztonsá­gosabb legyen a föl- és le­szállás, az eger—füzesabo­nyi szerelvényt nem köz­vetlen az állomás épülete elől, hanem a Népkert irá­nyából, kicsit feljebbről in­dították, s oda is érkezett vissza. így bőven volt hely az érkezőknek, az utazók­nak, kényelmesen kikerül­hették egymást, s ami a legfontosabb, seniknek sem kellett az eger—putnoki, a bervai és a tehervonatokat megkerülnie, közöttük át- bújkálni, összeszorulni, ér­kezésükre, indulásukra odafigyelni. Ennek az át­szervezésnek köszönhető, hogy több mint egy éve egyetlen baleset sem tör­tént az egri vasútállomá­son. Előtte, amikor egymás mellé érkeztek, s egymás mellől indultak a vonatok, két halálos baleset Is tör­tént. Mindezek ellenére né­hány nap óta ismét az ál­lomás épülete elől „rajtol­nak” a vonatok. Nem az egri vasútállomás vezetői, dolgozói határoztak Így. Utasítást kaptak rá. A na­pokban Egerben jártak a vasút biztonságát ellenőrző osztály munkatársai és a szabályokra hivatkozva m Tájékoztatást kértünk a Gyöngyösi Járási Pártbizott­ságon Juhász Józseftől, a me­zőgazdasági osztály, vezetőjé­től: Mi a helyzet most a Mátra alji gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás körül­ményei között? Általában több mint húsz­millió forintra tehető annak a termésmennyiségnek a ki­esése, ami a pillanatnyi kép alapján várható. Persze, sok minden változhat még. megye a Tanácsköztársaság idején” című történelmi könyv egykorú leírást idéz arról, hogy Gyöngyösről 1919 „ ... szeptember 14-én erős csendőri fedezettel a következő egyéneket hozták át Egerbe: dr. Waldner Fülöp ügyvéd. Gergely Danó, Hab- licselc Ferenc, Tímár Béla, Endrész József, Nádas Már­ton, Csiba Julianna, Feny­vesi Gábor, Pölös Balázs”. A többit már tudjuk. Az egri várbörtön foglyai átke­rülték a hírhedt zalaegersze­gi internáló táborba, ahol Balázs 1922-ben írta bele a nevét Enyedi Lajos emlék­könyvébe, Sorsuktól valljon a Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségének korabeli felhívása a világhoz, a ma­gyarországi internáltak ügyé­ben. A felhívás kínzásról, tö­meges éhhalálról beszél. Borzalmakról. „Megtörtént, hogy a szerencsétleneket megskalpolták, karjukat, lá­bukat eltörték, kényszeri tet­ték, hogy ürülékét, vagy em­berhúst egyenek. Férjeket, apákat feleségük, gyerme­keik szeme láttára kínoztak, gyilkoltak le.” Pölözs Balázs túlélte a kín­zásokat, de egészsége, testi ereje tönkrement. Szerzett betegségébe 1932-ben Eger­ben meghalt. Mint mondják, középter­metű, derűs kedélyű, izmos, alföldi famunkás volt. A csendőrség már 1914-ben fel­figyelt rá. mert amikor ki­tört a világháború, Balázs­nak véletlenül megcsonkítot­ta a szalagfűrész a jobb ke­zét. Emiatt nem harcolhatott a királyért és az úri Magyar- országért. C lete, halála bizonyítja: " nem is akart. Kaczur István eger—füzesabónyi vonat­nak megszüntették át egy évvel ezelőtt kijelölt „par­kolóhelyét”, így a szeréi- vénynek ismét az épület elöl kell indulnia. Fölöttébb érthetetlennek, s elfogadhatatlannak tart­juk e döntést. Nem tudjuk, milyen Indokok alapján született meg, de ha az il­letékesek arra a szabályra apellálva döntöttek Így. hogy a biztonsági határjel­zőt egyetlen szerelvénynek sem szabad „átlépnie”, ak­kor Egerre vonatkoztatva, az egri körülményeket, az eddigi tapasztalatokat fi­gyelembe véve, az utazók s az állomás dolgozóinak ne­vében azt kell mondanunk, hogy rossz, ésszerűtlen ez a szabály. Nemhogy bizton­ságos, de nagyon Is veszé­lyes. Mint sajnos, a két ha­lálos tragédia Is példázza- Nem alaptalanul aggód­nak tehát az egri vasútállo­más dolgozói, vezetői. Va­lamennyien félnek, féltik önmagukat, az utasokat, akik ismét a szerelvények közé szorultak. Elég egy íélrenézés, egy pillant és ,.. rossz rágondólni is. Nem kell megvárni az újabb tragédiát. Volt már belőle éppen elég. Az uta­sok és az állomás dolgozói nevében kérjük a vasút il­letékeseit: Szánjanak ki inég egyszer Egerbe, s a legrövidebb időn belül te­remtsék meg a biztonságos föl- és leszállást az egri vasútállomáson, mert a je­lenlegi veszélyesebb a ré­ginél. —koós— Sokan azt gondolhatnák, hogy a hiányzó csapadékot a legegyszerűbb öntözéssel pó­tolni. A Víztárolók azonban nem töltődtek fel éppen a csapadékban szegény tél és tavasz miatt, tehát az öntözés is gondot okoz. Szokatlan el­lenmondás keletkezett abból is, hogy az idén több műtrá­gyát használtak fel a közös gazdaságok, mint korábban. A száraz időjárás miatt ez sem segíti a növények fejlő­dését. Másik dolog: természetes­nek látszik az a megoldás, ha baj van a növényterme­léssel, akkor az állatte­nyésztést kell fokozni. A baj viszont az, hogy az állatte­nyésztés fokozásához na­gyobb mennyiségű takar­mány kellene, de a takar­mánytermelést is akadályoz­za az átlagosnál szárazabb időjárás. A szőlők szépen fejlődnek. A permetezéssel is jól áll­nak a gazdaságok. Most úgy tűnik, hogy a szőlők hozama jó lesz. Gondot okoz a termelőszö­vetkezetekben a tagságnak munkával való ellátása is. Emiatt is, de egyébként is ebben a rendkívüli időjárási helyzetben mindenütt a leg­szigorúbb takarékosságra van szükség, hívja fel a figyel­met a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Még azt Is helyén­valónak tartja, hogy olyan beruházásokat, amiket nem feltétlenül kell az idén elvé­gezni, elhalasszák a tsz-ek. Ugyanis ahhoz, hogy a zár­számadáskor a jövedelem elfogadható lehessen, minden forint kiadását meg kell jól gondolni most. Az óvatosságra intő taná­csok nem valami reményte­len helyzetnek a következ­ményei, ezt hangsúlyoznunk kell. A következő hetek idő­járásától még sok minden függ, de az óvatosság nem árt, a nehézségekre már most gondolni kell. (—ár) fNwmm 3 1968» június 4„ kedfi Balázs útja összefoglaló rendelkezés a mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegeinek kivitelezési Jogosultságáról A mezőgazdaság helyzete a Mátra alján

Next

/
Thumbnails
Contents