Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-25 / 147. szám

EGRI NYÁR - 68 Balladák és sanzonok Érdemes az idén komolyan íj venni azokat a plakátokat, leporellókat, amelyeket az :Egri nyár rendezősége út* íjukra bocsát. Most vasárnap leste is valami olyasminek í lehettünk tanúi az egri Vár .Földbástyáján, ami ritkán '!hallható manapság: a magyar irodalom és a világirodalom néhány nagy verséből ívelt fel egy szinte lelkiismeret- vizsgálatnak nevezhető, a „nemzet őrleikét” megszólal­ható műsor. ! Nagyon jól tudjuk, hogy |i Vörösmarty két verse, a Gon- ídolatok a könyvtárban és a Vén cigány egy kor és egy 'szellemóriás vallomása, még- sem veszti ma sem hatását. jA vívódó emberi elme és lé­plek mindig újat fedez fel eb­iben a két nagyszerű gondo­latsorban. S mintha csak folytatni kívánta volna Vö­rösmarty gondolatait az est fi kiváló előadóművésze, Sza- káts Miklós, Ady Endre mel­lett Szabó Lőrincet szavalt lés Kosztolányit. Szabó Lő­rinc „Különbékéje” éppúgy, mint Kosztolányi Hajnali ré­szegsége a belső kérdések egész sorára keres választ, s míg Ady Sirni—sírni-ja a tragikumot egyetlen lendüle­tes, káromlásnak tűnő mon­dattal mozdulattal fejezi ki, addig ezek, az időben hoz­zánk közelebb álló költők mintha válaszolnának a Vö­rösmarty által feltett kérdé­sekre: úgy, ahogyan önnön lelkiismeretük és a kor kész­tette őket. S ahogy a műsor­ba beillesztették Arany két balladáját — a Zách Klárát és az Ágnes asszonyt —, Shakespeare egyik szerelmes szonettjét. Radnóti szerelmes ciklusának egyik darabját, Weöres Sándor játékos rit­musaival együtt, hogy Petőfi Szeptember végénjéről meg ne feledkezzünk, a szándékot tükrözi: meg Hell mutatni olykor-olykor a magyar iro­dalom mély iűzű gyöngysze­meit is. A magas hőfokú műsorban is — mintha csak bevezetni és kiegészíteni akarta volna Szakáts Miklós Rostand-mo- nolögjának hatását — éne­keit, pantomimet játszott, bölcsődalt csúcsújgatott, népi eredetű dalokat énekelt és sanzonokat adott elő Zsolnai Hédi — Reményi József zon­gorák: sérete mellett. Ügy véljük, hogy ez a pódium­művész ma műfajában ver­senyen felül áll. Amit hang­gal, gesztusokkal, az arc mi­mikájával, színpad nélkül érzékeltetni lehet, azt árnyal­tan, finoman és magától ér­tetődő természetességgel kap­juk Zsolnai Héditől. S ha az elmondottakhoz még hozzáveszem, hogy fel­hőtlen, csillagos éjszaka volt a Földbástyán, akkor érzé­keltetem igazán, mennyire sajnálhatják a vers és a gondolat szerelmesei, hogy hiányoztak erről az élmény- szerző alkalomról. (farkas) jó! tömörült a várpalotai védelem Tárpalotai Bányász—Egri Dózsa 2:0 (1:0) (Folytatás az 1. oldalról) lert, majd Kisst cselezte ki, lövése azonban nem sikerült, és Kovács könnyen védett. Szünet után Eger fokozta az iramot, és szinte a kapujához szegezte ellenfelét. Budai nagy lövése a felső kapufán csattant, majd Faliszek bombaszabad­rúgását védte üggyel-bajjal Palotai. Az 50. percben Feny­vesi hibájából Kovács S. ke­rült jó helyzetbe, de hibá­zott. Az 57. percben Szabó és Budai összefejelt, a várpalo­tai játékos súlyosan megsé­rült, helyére Frank állt be. Nem sokkal később Faliszek fejesét a gólvonalon hárítot­ták a védők. A sok kihagyott helyzet aztán megbosszulta magát. A 78. percben Kisbej jól el­talált lövését Kovács csak ki­ütni tudta s a csatár máso­dik lövése már akadálytala­nul jutott az egriek hálójá­ba. 2:0. Az utolsó esemény: a 83. percben Horváth lövése a fel­ső kapufát találta el! Piros szálak sárga fejjel Egy könnyed mozdulat, diszkrét sercenés és lángra lobban a száL Ha lángra jobban! Olykor makacsko- dik és akkor oda az elegáns mozdulat. Következik a dör­zsölés, csiholás, kicsit úgy, mint évszázadokkal ezelőtt A jó gyufának mindenkor lángra kell lobbannia — mondják a gyufakészítés tu­dorai a 110 éves Szikra Gyu­fagyárban. — Milyen tehát a jó gyu- £*? — Ha a „szálka” (az a gyu­faszál szakmai neve) első osz­tályú faanyagból készül, ilyen például a fenyő, amely­ben hazánk roppant szegény, de megteszi a nemes nyárfa is, ha a fejmasszát a szigo­rúan előírt recept szerint ál­lítjuk elő, ha megfelelő a viaszadagolás aránya, akkor nincs csiholás. Könnyen, lá­gyan lobban a gyufa és az égést azonnal átveszi a szál­ka is. — Hová kerül a gyufán a viasz? Magyarázat helyett lessük meg a műhelytitkokat. Ha­talmas rönkhegyek a gyárud­varon. Ezekből az ormótlan fatörzsekből lesz a milliárd­nyi gyufaszál. A rönköt „hosztolják”, vagyis akkora darabokra ap­rítják, hogy elférjen a hánto- ló-gépben. Ez a szerkezet, miként mi otthon a burgo­nyát, úgy hámozza a törzset égy folytonos szalaggá. Mint a papírtekercs fut a 2,2 milli­méteres falemez a szálka-ap­rítógépbe. Cérnatésztaként hullik ki a gép alján a gyűj­tőládába már gyufaszál for­májában a falemez-kígyó. Az öreg gépek még bírják az iramot, bár jó részük még 1920 és 1930 körül kezdte a munkát, bizony már kiérde­melték a nyugdíjazást De rendületlenül hajlíthatják a bodozokat, ragasztják a cím­kéket, a szálakat bemártják a forró viaszmasszába, hogy könnyen lángra kapjanak. Adagolják a káliumklorátot és egyenletesen töltik az üres dobozokat — szóval öre­gesen, de végzik a gyufagyár­tás rájuk eső feladatát. A munkáskezek táplálják a gé­peket — A piros fejű gyufa cipő­talpon is meggyullad? — Nem. Már régen nem gyártunk foszforfejű gyufát, mert nagy az öngyulladási veszély. A mi gyufánk kizá­rólag a doboz oldalán, súrló­dásra gyullad. Mindennapos társunk a gyufa. Hatvanmillió szál, egy­millió-kétszázezer doboz ké­szül naponta Szegeden, hogy valóban csak egy könnyed mozdulat legyen a tűzgyújtás. R. L Mintegy 25 percen ke­resztül meddő egri táma­dásokat láthatott a szo­kásosnál kevesebb lét­számú közönség. A Dó­zsa csatárai a jól tömö­rülő védőfal előtt sok­szor vállalkoztak lövés­re, amelyek azonban rendre célt tévesztettek. A vendégek viszont jól használták ki a hazai vé­delem megingását, sike­rült bevenniük Kovács kapuját s ettől kezdve a félidőig az irányítást is átvették. Szünet után a Budaival lendületesebbé vált Dózsa hosszú időre beszorította ellenfelét, szinte állandóan a várpa­lotai kapu előterében folyt a küzdelem. Lövés lövés után szállt a ven­dégek kapujára, de a ra­gyogóan védő Palotai —, aki a mezőny legjobbjá­nak bizonyult — min­dent hárított, sokszor szerencsével védte a lab­dákat. És ahogy az len­ni szokott: a sok kiha­gyott helyzet után ártat­lannak látszó ellentáma­dás végén ismét az egri hálóba jutott a labda s ezzel végleg eldőlt a két fontos bajnoki pont sor­sa. A most következő nyári szünet alatt lesz idő elgondolkodni azon: hogyan is játsszon az Eg­ri Dózsa védekezésre be­rendezkedett csapatokkal szemben. Mert a szoros emberfogás, a tömörülő védelem ellenszerét ez ideig nem sikerült meg­találni s ez fontos pontok elvesztését eredményez­te. Egyénileg Kovács a gólok­ról nem tehet. A hátvédhár­mas időnként zavarba jött, Kiss játékán meglátszott a hosszabb kihagyás. Winkler aránylag jól rombolt, Kárpáti a szünet után jött fel. Tátrai elmaradt legutóbb nyújtott teljesítményétől, Berán jól kezelte a labdát, de hibákat is vétett — főleg a leadások­nál. Faliszek harcos szellem­ben játszott, ezúttal azonban kevés használható labdát ka­pott. Varga és Szűcs a me­A2 ORCI VALI BŰNTETT Be sem várta a békebíró válaszát, tovább olvasta a le­velet : A kísérlet annál is inkább meggyőzőnek ígérkezett, mert az akonitin azokhoz az alkaloidákhoz tartozik, me­lyek a legmakacsabbul bújkálnak a kutatás és a vegyelem- zés elől. Ismeri az eljárásomat? Miután a gyanús anyagokat erősen fölmelegitettem kétszer annyi alkoholban, mint sa­ját súlyuk, majd a folyadékot lassan egy alacsony falú edénybe öntöttem, az aljára egy papírost helyeztem, mely­re lekötöttem kémlelőszereimet. Megőrzi-e színét a papí­rom? Akkor nincs méreg. Megváltoztatja színét? A méreg jelen van. Ebben az esetben, ha nem tévedtünk, vilógossárga pa­píromon barna foltoknak kellett megjelenni, vagy a pa­pírnak egészen meg kellett barnulnia. A vizsgálóbírónak s a mellém kirendelt szakértőknek előre elmagyaráztam a kísérletet. Ó, barátom, micsoda siker! Az első alkoholcsöppekre a papír hirtelen gyönyörű, sötétbarna színt öltött. Ez any- nyit jelent, hogy az ön elbeszélése a lehető legpontosabb volt. A vizsgálatnak alávetett anyagok a szó legszorosabb értelmében telítve voltak akonitinnal. A laboratóriumom­ban, ahol kényelmesen dolgozhattam, még soha nem értem el komolyabb eredményt El vagyok készülve arra, hogy a törvényszéki tárgyalá­son vitatni fogják kísérletem megbízhatóságát, de olyan igazoló és ellenőrző eljárásaim vannak, hogy biztosan ösz- szezavarok minden vegyészt, akit szembeállítanak velem. Gondolom, drága barátom, önt sem hagyja hidegen jogos örömöm ... Plantat bácsi türelme fogytán volt. Hát ez hallatlan! — kiálltott fel dühösen. — Igen, hi­hetetlen, szavamra mondom! Hót elhinné az ember, hogy az ő laboratóriumából lopták ezt a mérget, amit most Sauvresy holttestében keres? Mit beszélek! Ez a holttest már csak „gyanús anyag” a szemében. És már látja is ma­gát az esküdtszék előtt, amint érzékeny papírjainak hasz­nosságáról vitatkozik. — Annyi tény, hogy igaza van, mikor ellenfelekre számít. ___ És addig is a legnagyobb hidegvérrel gyakorol, kísér­letezik, analizál, folytatja azt az undorító főzőcskézést, for­ral, szűr, érveket gyűjt! Lecoq úr távolról sem osztotta a békebírö haragját. A kínálkozó bősz vita meglehetősen tetszett neki. Már előre elképzelte az iszonyú harcot — Orfila és Raspail, a vidéki és a párizsi vegyészek híres vitája járt az eszében. — Egy bizonyos — jelentette ki —: hogy ha ebben a gyáva disznó Trémorelben lesz annyi keménység, hogy ta­gadja Sauvresy megmérgezését, ami érdeke, felséges pert nézhetünk végig. A „per” szó hirtelen véget vetett Plantat bácsi hosz- szú habozásának. — Nem szabad — kiáltott —, ne, nem szabad perre vinni a dolgot! A mindig oly nyugodt, hideg, fegyelmezett Plantat bá­csi hihetetlen izgatottsága látszólag zavarba hozta Lecoq urat. „Ahá — gondolta. — Most mindent meg fogok tudni.” És fennhangon így szólt: — Hogyhogy ne legyen per? Plantat bácsi fehérebb lett, mint az inge, ideges re­megés fogta el, hangja rekedt volt, olykor elcsuklott, mint­ha zokogna. — Egész vagyonomat odaadnám, hogy elkerüljük a tárgyalást — folytatta. — Igen, egész vagyonomat, s még az életemet is a tetejébe, noha az nem sokat ér. De ho­gyan húzhatnám ki ezt a nyomorult Trémorelt az ítélet alól? Milyen kibúvót találjak ki? Egyedül ön adhat taná­csot, Lecoq úr, mostani iszonyú szorultságomban, egye­dül ön segíthet rajtam, ön nyújthatja a kezét. Ha van kiút, ön meg fogja találni, ön megment engem... — De hát uram... — kezdte a detektív. — Könyörgök, hallgasson meg, és meg fog érteni. Őszinte leszek, nyílt, mintha saját magammal állnék szem­ben, s akkor világossá válik ön előtt habozásom hallgatag- ságom vagyis egész, tegnap óta tanúsított viselkedésem. — Hallgatom, uram. — Szomorú történet ez. Abba a korba értem, amikor lezárul az ember élete, ahogy mondani szokták s a halál ekkor hirtelen elragadta feleségemet és két fiamat, minden evilági örömömet és reménységemet. Egyedül maradtam az életben, sorsom reménytelenebb volt, mint a hajótöröt­té a nyílt tengeren, sehol egy roncs, melybe belekapasz­kodhattam volna. Élettelen test voltam csupán mikor a vé­letlen Orcivalba vezetett. Orcivalban megláttam Lauren- ce-ot. Akkor múlt tizenöt éves. és soha senkiben nem lát­tam még annyi okosságot, bájt, ártatlanságot és szépséget. Courtois a barátom volt, s Laurence-szal nemsokára úgy bántam, mintha a lányom lenne. Biztosan már akkor is zőnyben vétette magát észre, bár volt néhány veszélyes lö­vésük is. Lakingert szorosan őrizték — mégis egyéni meg­oldásokra törekedett. Budai lendületet vitt a támadósor játékába, sok labdát elfejelt a magas termetű védők elől. Kovács S. sokszor nem talál­ta a helyét, szünet után ki­hagyott két nagy helyzetet. Katona jól vezette a mér­kőzést. További eredmények: Oroszlány—SZMTE 4:1 (1:0), Szállítók—Miskolc 4:0 (1:0), Pécsi Bányász—Előre 0:0, Győri Dózsa—Ózd 1:0, Nagy- bátony—Budafok 2:1. A bajnokság állása: Csak röviden A labdarúgó NB I. eredmé­nyei: Tatabánya—MTK 3:1 (1:1) Győr—Szombathely 1:1 (1:1)* Diósgyőr—Egyetértés 3:1 (2:1), Honvéd—Salgótarján 2:0 (2:0). A tavaszi idény végeredménye: 1. Komló 17 10 5 2 27: 9 25 2. Kecském. 17 9 5 3 20:13 23 3. Várpalota 17 7 6 4 22:15 20 4. Eger 17 6 8 3 21:17 20 5. Oroszlány 17 8 3 6 28:15 19 6. Bp. Előre 17 7 5 5 17:12 19 7. Bp. Spart 17 5 9 3 22:21 19 8. MA VAG 17 6 6 5 15:15 M 9. Szállítók 17 7 3 7,21:17 17 10. Nagybat. 17 6 5 6 21:21 17 31. MVSC 17 5 7 5 16:18 17 32. SZMTE 17 7 3 7 19:22 57 13. Győri D. 17 5 5 7 18:25 15 14. BVSC 17 5 3 9 22:27 13 15. Pécsi B. 17 4 5 8 15:24 13 16. Ózd 17 3 6 8 9:19 12 17. Ny.-háza 17 3 5 9 13:21 11 1«. Budafok 17 3 5 9 16:31 11 1. Vasas 15 11 1 3 39:17 23 2. U. Dózsa 15 9 4 2 47:16 22 3. Bp. Hoiiv. 15 8 5 2 26:11 21 4. Ferencv. 15. 8 5 2 29:17 21 5. Csepel 15 7 4 4 19:13 18 6. Szombatih. 15 4 7 4 16:20 15 7. Pécs 15 5 5 5 14:19 15 8. Egyetértés 15 3 8 4 18:19 14 9. Dunaújv. 15 5 4 6 17:23 14 10. MTK 15 4 5 6 17:19 13 11. Szeged 15 4 5 6 15:37 13 12. Salgótarj. 15 3 5 7 18:26 11 13. Diós-győr 15 3 5 7 16:24 11 Tatab. 15 2 7 6 12:18 11 15. Győr 15 1 8 6 12:17 10 16. Videoton 15 3 2 10 15:34 8 4­Pozsonyban hatvanezer néző előtt találkozott egymással Cseh­szlovákia és Brazília labdarúgó** válogatottja. A csehszlovák Ada- mec mesterhármasával 3:2 (1:1) arányban győztek. A labdarúgó NB II. három cso­portjában Békéscsaba. Dorog és a Székesfehérvári MÁV vezeti a ranglistát. * Az országos serdülő ökölvívó- bajnokságban nagyváltósúlyban Mucsi Sándor, az Egri ITSK ver­senyzője szerezte meg a bajnoki címet, az ugyancsak egri Gu­lyás K. harmatsúlyban 3. lett. As újonc Selyp! Kinizsi less a tavaszi első Befejeződtek a küzdelmeik a me­gyei I. osztályú labdavúgó-baj- nolcság tavaszi idényében is. Az utolsó mérkőzések néhány meg­lepetéssel szolgáltak. A Bervai Vasas például saját otthonában szenvedett vereséget a MÁV HAC-tól. s ugyancsak meglepe­tésnek számit a bélapátfalviak pontszerzése idegenben, a Gy. Vasas Izzótól. Megszerezte első győzelmét a Gagarin SE. amely Détervásárát verte meg 1:0 arány­ban. Ismét magára talált az Egri Dózsa tartalékcsapata: vasárnap kilencszer vette be az E. Spar­tacus kapuját. Nem Játszották le viszont a Selyp—Heves mérkő­zést. mivel a vendégek hat já­tékossal érkeztek meg. s nem álltak ki! A tavaszi forduló végeztével a kiesés-feliutási táblázat élére jobb gólaránnyal a MÁV HAC ke­rült. míg a második helyet a Mátraalji Bányász szerezte meg. Amennyiben azonban a fegyel­mi bizottság úgy dönt az elma­radt mérkőzés ügyében, hogy a két pontot 0:0 gól aránnyal a selypiek kapják, akkor viszont a megyei bajnokság tavaszi el­sője az újonc Selypi Kinizsi lesz. Eredmények: Gagarin SE—Pé- tervására 1:0. Apc—Mátraalji Bá­nyász 4:4. Bervai Vasas—MÁV HAC 0:2. Egri Dózsa H—Egri Spartacus 9:2. Verpelét—FVSO 4:1. Gy. Vasas Izzó—Bélapátfalva 0:0, Rózsaszentmárton—Gyön­gyösoroszi 3:1. A Selyp—Heve« mérkőzés elmaradt. A bajnokság állása: (Kiesés-feljutási táblázat.) 1. MÁV HAC 14 9 3 2 31:12 21 3. M. Bányász 14 8 5 1 31:14 21 3. Selyp! K. 13 8 3 2 32:11 19 4. Gy. V. Izzó 14 8 3 3 23:15 19 5. Apc 14 7 4 3 30:14 18 6. Bervai V. M 8 2 4 25:19 18 7. Verpelét 14 6 4 4 19:20 16 8. Bélapátf. 14 5 5 4 19:14 15 9. R.-szentm. 14 6 2 6 25:22 14 10. E. Spairt. 14 5 2 7 18:26 12 11. FVSC 14 5 2 7 18:30 12 12. Gy.-orosizi 14 4 1 9 16:25 9 13. Heves 13 3 2 8 14:23 8 14. P.-vására 14 1 1 12 12:35 3 15. Gagarin SE 14 1 1 12 10:43 3 E. Dózsa H. 15 10 2 3 66:18 22 szeretem, de nem vallottam be magamnak, nem láttam tisztán a telkembe. Oly fiatal volt, s az én hajam már fe­hér! Szívesen bizonygattam magamnak, hogy atyai gyön­gédséget érzek iránta s ő is úgy néz fel rám, mintha az ap­ja lennék. Ó, milyen gyönyörűséges órákat töltöttem, míg csacsogását, gyermeki titkait hallgattam. Boldogan néz­tem, ahogy kertemben, a fasorok közt futkározik, leszag­gatja rózsáimat, hiszen úgyis neki neveltem, kifosztja üvegházaimat, s aZt mondtam, hogy az élet Isten szép ajándéka. Arról álmodoztam akkoriban, hogy végigkísérem az életét, szerettem elképzelni, hogy férjhez megy valami­lyen tisztességes emberhez, aki boldoggá teszi, s én, a lány bizalmasa, az asszony barátja maradok. Tekintélyes va- gyonommal is csak azért foglalkoztam, mert az ő gyerme­keire gondoltam, nekik gyűjtögettem. Szegény Laurence! Lecoq úr, mintha rosszul ült volna fotelében, fészke- lődött, krákogott, zsebkendőjével meg-megtörölte arcát, noha ezzel elkenhette rajta a festéket. Az az igazság, hogy nagyon elérzékenyült, de nem akarta elárulni. — Egy szép napon Courtois barátom lányának és Tré- morel grófnak házasságáról beszélt. Aznap rádöbbentem, milyen mélységes a szerelmem. Kegyetlen, leírhatatlan fájdalmat éreztem. Olyan volt, akár a sokáig lappangó tűz, mely hirtelen fellobban, s mindent elemészt. mikor kinyitják az ablakot. Öreg vagyok, és egy gyermeket sze­retek! Azt hittem, megőrülök. Próbáltam észre térni, gú­nyoltam magam, de hiába! Mit ér az ész vagy a gúny a szenvedéllyel szemben? „Nevetséges vén gavallér __ mo ndtam magamnak — hát nem pirulsz? Nem hallgatsz el rögtön!” Hallgattam és szenvedtem. Ráadásul Lau­rence engem tett meg bizalmasának. Micsoda kínszenve­dés! Azért jött hozzám, hogy Hectorról beszéljen. Min­dent csodált benne, mindenkinél többre tartotta, olyany- nyira, hogy senkit nem lehetett még csak hasonlítani sem hozzá. Lelkesedett, hogy milyen merészen üli meg a lo­vat, minden szavát fenségesnek találta. Én őrült voltam, ez igaz, de ő is az volt. — Tudta-e már akkor is, uram, micsoda nyomorult gazember ez a Trémorel? — Sajnos, még nem. Mit érdekelt engem az az ember, aki ott élt Valfeuilluban? De mikor megtudtam, hogy el­ragadja legdrágább kincsemet, hogy neki adják az én Laurence-omat, meg akartam ismerni. Valamiféle vigasz­talást találtam volna abban, ha látom, hogy méltó a lány­hoz. Így hát nem tágítottam mellőle, ahogy ön sem tá­gít, Lecoq úr, a vádlott mellől, akit üldöz. Hányszor utaz­tam akkoriban Párizsba, hogy kifürkésszem az életét! Az ön mesterségét gvakoroltam: sorra kifaggattam minden­kit, aki csak ismerte, s minél jobban megismertem, annál jobban megvetettem. Így fedeztem fel találkáit miss Fancyval, így találtam ki Berthe-tel való kapcsolatát. — És miért nem szólt semmit? (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents