Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

I

MI a« olcsóbb I

Beszélgetés

az AGROTERV szakembereivel

Egyetlen mezőgazdasági tervező vállalatiménál elfoglalt emberek hagyták abba munkájukat. fontos telefonokat halasztottak későbbre, hogy kérdéseimre a legjobb tudásuk szerint válaszoljanak. Én viszont nem udvariaskodtám, hát éppen a tsz-ek körében felvetődött „legrázósabb” kérdésekre kértem választ.

Az első ilyen kérdést Győr József osztályvezető mérnöknek tettem fel és így hangzott:

— Igaz ugyan, hogy a válasz eleve nyilvánvalói, mégis megkérdezném, mi a véleménye a házilagos tervezésről?

— A válasz csakugyan nyilvánvaló. Ha nem valami kis fészerről vagy jelentéktelen mellékberuházásról van szó, akkor — véleményem szerint is — a tsz-ek házilagos tervezése válóban költséges dolog. Vegyük például az én egyik speciális területemet, a növényházak esetét. Egy ilyen beruházás egy munkahelyre számítva 80—500 ezer forintba kerül. Igaz viszont, évenként és négyzetméterenként

3—500 forint bevételt eredményez. Tehát milliókról van szó. En nem mondom, ha a tsz költséget nem kímélve alkalmaz egy tapasztalt mérnököt. ilyen tervet otthon is elkészíthet.

— Azonban nézze meg ezeket a vaskos dossziékat Ilyenekben tartom a világ különböző részeiről összegyűjtött prospektusokat. Ezek a füzetek pedig három nyelven írott jegyzeteimet őrzik, Európa különböző pontjain tartott tanácskozásokról. Húsz éve vagyok mérnök és tizenkét esztendeje tervezek növényházakat. Azután itt vannak mellettem a vállalatunknál a különböző részterületek szakértői, a geodéziától az agronómiáig és a gépészeti technológiáig. Igaz. mi a kivitelezési érték »2—5 százalékáig terjedő honoráriumot kérünk az egyedi tervekért. De ebben a munkában figyelembe vesszük a kérdés világ- színvonalájt és komplex tervet adunk ki a kezünkből, amiért felelősséget is vállalunk. Házilag sem lehet ezt olcsóbban megoldani. Vagy a terv kerül többe, vagy a kivitelezés során merülnek fel

plusz kiadások, vagy pedig a

létesítmény használhatósága marad majd a várakozás alatt..

Azt a választ kaptam tehát, amit vártam, de kétségkívül Igen nyomós érvekkel alátámasztva. Ha azonban megindultunk ezen a vonalon, menjünk tovább. Következő kérdésemben említettem azt a korszakot, amikor kötelező volt a típusterv, akkor is, ha ez nem mindenben felelt meg az igényeknek és az elkészült épületek nem mindig voltak kifogástalanok. Erre a kérdésemre Fóti Ede irányító tervezőmérnök, az istállóépítkezések szakértője válaszolt.

— Nem akarom védeni az elmúlt időszakot, de amikor gyorsan é® sok istállót kellett építeni, kézenfekvő, csábító módszer volt a típustervek kötelezővé tétele. Azt sem mondom, hogy ezek a tervek kifogástalanok voltak, bár ma tapasztalhatjuk, hogy számos i,maszek” tervező gátlástalanul másolja le és adja el borsos áron a mi típsterve- inket.

— Hangoztatni kell azt is, hogy más a típusterv és más a tipizálás. Iparunk és építészetünk mai színvonalán készíthetők ugyan egyedi tervek, de ezeket is tipizálni kell, vagyis alkalmazni a készen kapható és beépíthető szerkezeti elemeket.

— Tudom, azt akarja kérdezni, hogyan állunk most. Válaszolnék. Szolnokon épülő, mezőgazdasági célokra is termelő épületelemgyár pedig majd lehetővé teszi, hogy a. készen kapható épületelem ne kerüljön többe, mint a helyben betonozott. Kialakulnak lassanként a legkedvezőbbnek tekinthető méretek is. A szarvasmarha-tartásban elvetettük a pavilonos megoldást, ma a tömbösítés mellett vagyunk, ahol egy fedél alatt 300—600 db szarvasmarha helyezhető eh Ez azt jelenti, hogy közös, lapos tető alatt egymás mellé építjük a különböző férőhelyeket. így tervezünk most. egy sertéstelepet is. ahol 320 koca- illetve 3500 hízóférőhely lesz. az összes szükséges járulékos létesítményekkel, tehát malac- és süldőnevelővel. takarmányai lókkal, magtárral,' keverővei stb. együtt. Természetesen egy

Gyen hatalmas épületben már tetővilágítást kell alkalmazni és mesterséges szellőzésre van szükség. Nem is olcsó egy ilyen létesítmény. Amiről az imént szóltam, például megközelítően 33 millió forintba kerül. De itt a mad színvonalon minden munkát lehet gépesíteni és valóban kifizetődő, korszerű termelést lehet folytatni.

Eddig tehát eljutottunk. Fó_ ti Ede arról szólt, hogy tömbös niegoldás esetén 300—600 db jószág elhelyezése az ideális. Csakhogy a tsz-ek többségének egyszerűen nincsen 300 tehene, vagy 300 kocája. Mit szól ehhez az AGROTERV? Ezt is megoldja Győri Mihály, a vállalat főagro- nómusa.

— Tudjuk, hogy nem ragaszkodhatunk görcsösen az eszményi megoldáshoz. Ezért bármilyen igényt örömmel kielégítünk. Tudunk javasolni százas, vagy akár ötvenes istállókat is. Éppen most készítjük például egy olyan ellető istálló terveit, amely a kisebb üzemekben is kielégítheti az összes állatorvosi igényeket. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az ilyen megoldások mindig viszony, lag drágábbak lesznek az építkezést illetően és kevésbé jövedelmezőek a termelést Illetően, mintha korszerű nagyüzemi létesítményt tudunk megtervezni.

★

Valóban nehezen vitatható tény, hogy ha már ötven esztendőre épít valaki, hát igyekezzék legalább a mai fokon korszerűt építeni. Hogy kicsik a méreteink? Ez igaz. De az is igaz, kibontakozóban van néhány új irányzat. Felfutóban van például a kukorica termeié^.. Ez . az állatlétszám növekedését teszi majd lehetővé. Lassanként kidőlnek a sorból a hőskorban sürgősen épített szerfás épületek, ezek helyett új isr tállókra lesz majd szükség. A méretek növekedését ígéri, egyrészt a tsz-ek koncentrálódása. másrészt a tsz-közi vállalkozás kibontakozó jövője, harmadrészt pedig a spezializálódás talán nem túl távoli beköszöntése is.

Mindenesetre, aki milliókat akar épületberuházásokra költeni, nem árt, ha előbb végigfut ezen az itt idézett gondolatsoron is!

Földeáki Béla

BALATONI „SZEMLE99 Az 0rszágos Idegenforgalmi

Tanács körutazáson mutatta be a sajtó képviselőinek a Velencei tó és a Balaton újonnan épített, illetve épülő létesítményeit.

Képünkön: a balatonfüredi Annabella szálló.

(MTI foto — Járai Rudolf felvétele)

Mindennap utaznak

A HATVANI KONZERVGYÁRBAN április végén 2039 ember dolgozott és közülük 798 naponta utazik lakóhelyéről a gyárba és onnan haza. De júliustól október közepéig, a fő szezonban, ezerrel többen, mintegy 1700—1800 ember ül napodként vonatra vagy buszra, hogy elérje munkahelyét. Milyen gondokkal jár, ez, a mindennapos utazás mit jelent a gyárnak és a munkásoknak?

Reggel hétkor kezd az első műszak. De ha csak öt percet késik Salgótarján— Pásztó felől a vonat, a vasúttól a gyárkapuig futnak a „konzervesek”. A portán és az öltözőben fokozódik az ideges kapkodás. Ha a sok buszjárat közül csak eggyel történik baj, a targoncáról vagy a gép mellől hiányzik az ember. A gyárnak menynyibe kerül évente a késés, a hiányzás és az átcsoportosítás? Érdemes lenne ezt egyszer kiszámítani! De mennyit fizetnek a buszért és a vasúti utazásért?

Az elmúlt évben sokáig tartott a vita és a találgatás. Egyesek még a rendelet megjelenése után is azt suttogták, hogy megszüntetik a bérletet, vagy a dolgozóknak kell fizetni az utazás teljes költségét. Aztán megnyugodtak a kedélyek, vasúton és buszon is mindenki any- nyit fizet mint az elmúlt évKora ifjúságomban magamévá tettem azt a filozófiai nézőpontot, miszerint a • világ — beleértve a nőt is — megismerhető. Dicsekvés nélkül állíthatom., hogy a legutóbbi napokig teljes filozófiai kiegyensúlyozottság jellemezte munkád hétköznapjaimat. Aztán egyik napról a másikra minden megváltozott.

Ügy kezdődött, hogy esti kávémat szürcsöl- ve keresztrejtvényt fejtettem a legkényelmesebb fotelben, amikor a hátam mögött nagy reccsenéssel összeros- kadt a kramedli. Feleségemmel együtt gyászos képpel álltunk a sok vihart látott derék bútordarab romjai fölött, s a legteljesebb egyetértésben elhatároztuk, hogy reggel nyakunkba vesz- szük a várost, s ha törik, ha szakad, nem térünk haza kramedli nélkül.

Szokásomhoz híven készséggel vállaltam a passzív kísérő jelentéktelen, de nélkülözhetetlen szerepét. Első utunk a Nagyáruház kramedliosztályára vezetett. Feleségem hosz- szasan elidőzött egy légiesen könnyű és átiMilyen asszony a feleségem ?

látszőan világos kramedli mellett, míg én tisztes távolban vártam a végszót, amely irányt szab lépteimnek és cselekedeteimnek.

Váratlanul mellettem termett egy kék köpenyes eladó és imigyen szólt:

— Kedves uram, engedje meg, hogy gratuláljak a feleségéhez. Boldog lehet az a férfiú, aki ilyen modern gondolkodású, modern ízlésű, ízig-vérig atom- kori asszony mellett élheti le az életét. Mert nem véletlen, hogy őnagysága éppen a szocialista ipar legújabb, legkorszerűbb termékével kacérkodik. s figyelemre sem méltatja a nagyanyáink korát idéző otromba, nehézkes elavult kra- medliket...

Feleségem jól hallotta a monológot, de szó nélkül indult tovább.

Egy órával később már a Kisáruház kra- medliosztályán voltunk. Nejem egy sötét és tömör, tiszteletet parancsoló kramedli

közelében ácsorgóit, amikor váratlanul mellettem termett egy lila köpenyes eladó:

— Gratulálok a feleségéhez, uram. Micsoda ízlés, micsoda neveltetés! Hiába,

nincs párja a szolid, masszív, nagyanyáink korát idéző kramedli- nek. Ezek a légiesen könnyű, modern vacakok már rég a szemétdombon hevernek, amikor ez még mindig kramedli lesz. Fogadja még egyszer őszinte elismerésemet. A konzervatív ízlés az igazi ízlés. Megbízható és időálló, mint a kiszemelt kramedli.

A feleségem megint szó nélkül indult tovább. Végül a legnagyobb kramedli-szak- üzletben kötöttünk ki. Nejem ráérősen,

mondhatnám közönyösen sétált a különböző színű, formájú és méretű kramedlik között, s csupán egy rokokó stílusú darabot méltatott az átlagosnál nagyobb figyelemre.

Ebben a pillanatban mellettem termett egy barna köpenyes eladó:

— Engedje meg uram. hogy gratuláljak a feleségéhez. Irigylésre méltó az, akinek ilyen asszony jutott osztályrészül. Mert nézze csak, hol torpant meg. A masszív, de durva, visszataszító kramedli mellett? Ugyan kérem! Tálán a hivalkodóan modern, árban és ízlésben egyaránt olcsó darabok ejtették rabul? Szó sincs róla! Egyetlen rokokó stílben készült kramedlinket tüntette ki figyelmével, s ez gazdag lelkivilágra, kifinomult ízlésre, mondhatnám művészi alkatra vall. Konzervatív vagy modem kramed- lije akárkinek lehet, de a rokokó csak emelkedett lelkeknek adatik meg.

Feleségem ismét szó nélkül indult tovább. Gépiesen lépkedtem mellette, de lelkemben félelmetes viharok dúlták. „Végül is milyen asszony a feleségem? — kérdeztem magamtól újra és újra. — Modem? Konzervatív? Arisztokratikus?" A végére kell járnom, mert különben mi lesz

nat. Miért nem szól belé a gyár? — porol Tőzsérné. Na- , gyón sok bosszúságot okoz neki a vasúti közlekedés és . otthon nyomban hozzáláthat a főzéshez vagy mosáshoz.

Kovács Józsefné Hajtván— Tufa között vonattal, onnan Zsámbokig busszal utazik, majd' a lakásig vagy Írét kilométert gyalogol.' Sok asz- szony idegeskedik naponta, mert amíg 11—12 órát távol tölt, nem tudja, hogy közben mi van a gyerekkel, hazaért-e már a férj. Csoda-e ha néha szidják a gyárat, ha ingerültek?

— Mégis jó ez a gyár — állapította meg egy kis szünet után Tőzsérné és Kc- váesné. Megélhetést ad nekik több mint nyolc év óta és itt talál munkát többszáz társuk.

A Hatvani Konzervgyárban megbecsülik az asszonyokat, jóformán minden üzemrészben akad csoport- . vezető köztük. Persze, több is lehetne! De az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy a bejáré munkások szaladnak a buszhoz és a vasútra, őket nemcsak a munka, hanem az utazás is fáresztia, oktatásukat nehezebb megszervezni. Ez nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen.

AZ UTAZÁSI KÉLTSÉGEK tetemes részét a vállalat viseli. Ez a Körülmény arra ösztönzi a gyár vezetőit, hogy a közlekedési eszközöket a lehető legjobban kihasználják, az egy faluból bejáró munkásokat lehetőleg egy helyre csoportosítsák. Fz további lehetőséget ad a munkaidő és a járművek indulásának-érkczésé- nek jobb összehangolására. Megfelelő körültekintéssel . miért ne lehetne a kényszerű várakozási időt tanulásra felhasználni, ha ez az olőbb- r<? jutás és a nagyobb kereset, feltétele? A gyár és a vasút kultúrtermét vajon megfelelőéi: kihasználják? Meggyőződésünk, hogy megfelelő szervezéssel és öszefogás- sai csökkenteni lehet a bejárj munkások gond ait.

F L.

Már megkezdődött a szállítása, szerelése Visontán a második 1200-as gépláncnak. A munkálatokat ugyanazok a szerelők végzik, akik kifogástalan minőségben, s határidő előtt szerelték össze az első gépláncot.

A gépszerelési üzem Petőfi Sándor KlSZ-alapszer- vezetének tagjai a szerelés megkezdése előtt elhatározták, hogy védnökséget vállalnak a gép összeszerelése fölött;

A fiatalok már „elosztották” a munkálatokat is: a Sallai Imre ifjúsági szocialista brigád végzi a gép mechanikus, a Tyitov szocialista brigád pedig az elektromos szerelést. A két brigád közös tervet dolgozott ki a munka tervszerű, precíz végzésére.

]

1968. május 15., szerda

2

a filozófiai egyensu- f ly ómmal?

— Alighanem igaza ^ volt annak a francia % bölcselőnek — kezd- £ tem, — aki azt mond- £ ta: „Asszony, menj f be a boltba, és meg-} mondom, ki vagy”. A} mai üzlet járás rádöb-} bentett, hogy tízévi % házasság után sem tu- f dóm, milyen asszony a í feleségem? Modern?} Konzervatív? Arisztők-} ratikus?

— Butaságokat be- } szelsz — így ő. — Le- í hét, hogy a boltban £ könnyű kiismerni a f nőt, de ennek a fordí-} tottja is igaz: a nő} jelenléte szükséges ah-} hoz, hogy a kereskede-} lem elárulja igazi tér- í mészetét. Most az utób- f bi eset forog fenn. Egyébként ne felejtsd} el azt sem, hogy ja-} nuár óta új mechaniz-} musban élünk.

— Bocsáss meg, drá-}

gám. teljesen félreér- j tettem a szituációt... j Ettől függetlenül bői-} doggá tennél, ha el-} árulnád, ' melyik kra-} medli nyerte meg a} tetszésedet... }

— Nem is tudom. Azj

üzleteket járva azon! morfondíroztam, hogy! egészen jól ellehetnénk\ kramedli nélkül. Mití szólsz hozzá? }

Böcz Sándor í

Védnökség a géplánc

összeszerelése fölött

ben, Január elseje. óta a gyár viseli a jegy értéke és a dolgozók térítése közti kü- lönbözétet. Hantos József főkönyvelő ugyancsak meglepődött, amikor az első számlát elébe tették. A Hatvani Konzervgyárnak évente több mint másfél millió forintba kerül a munkások szállítása. Mit tettek, hogy kevesebb legyen?

Jászfényszarun, Petőfibá- nyán és Rózsaszent márt on - ban csumázzák a paprikát, másutt a paradicsom feldolgozást készítik elő, vagyis a gyártás egy részét ott végeztetik, ahol a nyersanyag és a munkaerő is helyben van. De további kitelepítés aligha gazdaságos, nagyobb arányú gépesítés egyelőre nem várható. Hatvanban nincs elegendő munkás, tehát továbbra is a környező községekből utaznak munkába az emberek.

Hort, Ecséd, Boldog és Herédről járnak a legtöbben a Hatvani Konzervgyárba, de naponta utaznak Túra, Apc és Lőrinciből, sőt jóval távolabbi községekből is.

A dobozüzemben egy horti asszonnyal beszélgettem. Két gyereket nevel, van kire hagyni és jó a közlekedés. De Ecsédről Maksa Jánosáé és Maksa Dávidné már csak a délelőtti műszakot vállalhatja, mert a férj is dolgozik és ki törődjön a gyerekkel? Hasonló gondokkal küzd Nagybátonyban Tövisi Jánosné.

A NAGY RAKTÁRBAN Tőzsér József né panaszolta, hogy az éjszakai műszakra Adácsról már este 8-kor kénytelen elindulni, mert a következő vonattal már elkésne. így meg már fél kilenc után a gyárban van. A ruhát nem adják ki, aludni nem lehet. A több mint kétórás tétlen várakozás borzasztó. De reggel folytatódik a bosszúság. A hetes vonatot nem éri el, a gyorsra meg 8 forintot rá kell fizetni és átszállás után 9 után ér haza.

— Miért változtatták meg a menetrendet? Régebben fél nyolckor indult Hatvanból Vámosgyörk félé a vo-