Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

Rangos bizonyságtétel

Vége a hosszú ünnepség- sorozatnak. Dossziéba kerültek az ünnepi beszédek, vitrinekbe, szekrényekbe az oklevelek, az érmék, a jelvények. Az üzemek, a vállalatok kapui fölé ■„kiakasztották” az élüzem, a kiváló vállalat, a szocialista üzem kitüntetéseket, amelyek az elmúlt évben végzett munkát ékesítik, fémjelzik.

Számát is nehéz lenne megmondani, hány díjkiosztó ünnepség volt az elmúlt napokban, hetekben megyénkben. Ünnepelt az egri Finomszerelvénygyár, az öntöde, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége, a VILATI egri gyára, a Mátra- vídéki Fémművek, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, az Egri Építő, a Lőrinci Gumiipari Ktsz, ünnepeltek az egercsehi bányászok, az új Visontát építők — hogy csak néhány nevet említsünk a sok-sok közül.

Ahány név, annyi kollektíva, annyi közösség, annyi feladat, annyi munka, annyi profil s annyi ünnep. A széles, s a változatos skálának mégis volt közös vonása, azonossága. S ez nagyon is jelentős, nagyonis hozzátartozik már mindennapi életünkhöz, a munkához az eredményekhez. Mert a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádok ma már társadalmi életünk részeseivé, építőivé, segítőivé váltak, s ahogyan az elmúlt évek során, 1967-ben is elévülhetetlen érdemeket szereztek az új közösségek kialakításában, • mozgósításában, a feladatok megoldásában, a tervek teljesítésében. Nem véletlen, hogy a hosszú ünnepség-sorozat valamennyi szónoka elismerő szavakkal méltatta a versenyt, a brigádokat, az ígért, a kapott segítséget, azt a többet amelyet a szocialista brigádok adtak, s amely nélkül kevesebb díj, érem került volna társadalmunk „közös kasszájába”.

Kifogyhatatlan erő, energia hajtja a szocialista munkaversenyt, a jobbért, a többért versenyre kelő új közösségeket. Nem bizonyításnak szánjuk, nincs rá szükség, de emlékezzünk csak vissza az eltelt esztendőre: az országos mozgalommá terebélyesedett szolidaritási akcióban megyénk brigádjai is százezreket ígértek, ajánlottak, s küldtek el a függetlenségéért, szabadságáért küzdő testvéri vietnami nép megsegítésére. A forintokat vietnami műszakokkal, s a fizetésükből teremtették elő. Rangjához méltóan munkával köszöntötték, ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. A nagy esemény tiszteletére kibontakozott munkaversenyt a legszebb, a legrangosabb jelzők érzékeltetik s fejezik ki.

Különös erő, energia hajtja, fogja össze, acélozza a szocialista, a munka, az if- : júsági brigádokat. Már ismét ünnepre készülnek. Már

megint „mozgolódnak”* újabb bizonyságtételre készülnek. Ötven évvel ezelőtt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. A nagy, jelentős történelmi eseményt is hagyományosan: munkával készülnek köszönteni, megünnepelni. Szinte naponta jönnek a jubileumi ígéreteket hozó levelek szerkesztőségünkbe. Oldalakat lehetne írni az űjabb felajánlásokról, ígéretekről. Csak néhányat említünk az egyre vastagodó jubileumi „példatárból”:

A Mítravidéki Fémművek szocialista, munka-, ifjúsági brigádjai egész éves versenyüket a jubileum tiszteletére szervezték meg. Tavaly hatmillió forintos megtakarítással zárult a gyári verseny, s ha az idei ígéreteket nézzük, a hatmillió igencsak több, nagyobb lesz az év végén. A bő, a nagy választékból ismét csak példákat említünk: a Komarov szocialista brigádja kikísérletezi a koronadugó gazdaságos gyártását, a Bornemissza bekapcsolódott a magyar gyártmányú tömítőanyag kísérletezésébe, s beindítja a brigád a körforrasztásnál lényegesen gazdaságosabb gumírozást. A Roham szocialista brigád szétválogatja, a Petőfi csökkenti a sélejtet. Az Előre, a hulladékanyag felhasználásából negyedévenként 30 ezer forintot takarít meg. A hármas üzem Tubomatic tubusgyártó gépének kezelői elvállalták az önmeózást, a szocialista megőrzésre vették át gépüket.

Az elsők között csatlakoztak a jubileumi versenyhez a Bevet megyei Bútoripari Vállalat dolgozói. Vállalásaikban 12 százalékra kívánják javítani a termelékenységet, s megtakarítanak ötszázezer forintot. Munkával készülnek a jubileumra a Heves megyei Tanácsi Villanyszerelő Vállalat szocialista brigádjai is. Takarékos- kodnak az anyaggal, a szerszámmal, felkutatják a még használható alkatrészeket, csökkentik a szállítási költségeket.

Megyénkben a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben születtek először vállalások a jubileum tiszteletére. A gyár kitűnő kollektívája 1500 tonna terven felüli cementet, meszet, 4500 tonna mészkövet ígér. Csökkentik az önköltséget, s különösen nagy gondot fordítanak a minőségre.

Már a jubileumi ígéretek teljesítésén, megvalósításán fáradoznak a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat dolgozói. Lerövidítik a kivitelezési határidőket, megszigorítják a készletgazdálkodást, jobban kihasználják a szállítóeszközöket, értékesítik az elfekvő készleteket. A vállalások egy részének máris eleget tettek az ÉVM 22-es számú Állami Építőipari Vállalat visontai kirendeltségének dolgozói. A szép eredményekhez különösen a Tóth Béla vasszerelő és

Senki sem tudhatja, hogy igenis egyre mélyebbre hatol nálunk a demokrácia. Aki ebben kételliedik, annak elmondom, hogy a minap szavazással döntöttek az egyik moziban: lyitva maradjanak-e az ajtók, avagy sem,

— Ki szavaz amellett, hogy nyitva maadjanak? — tette fel a kérdést a demokráciát képviselő jegyszedő néni. Tekintettel a ülledt melegre, a karok igen nagy számban, mondhatnám úgyis, hogy elsöprő fölénnyel emelkedtek fel az ajtó nyitva hagyása mel- jztt.

— Ez igen — mondtam magamban rend- tívül megelégedetten, látva és hallva, hogy manapság nálunk már a jegyszedő nénikben is anyagi erővé vált a demokrácia eszméje. Megelégedettségemből az a tény sem tudott drökkenteni, hogy az ajtókat természetesen «>.zárták. Tudtam. hogy a demokrácia erős.

n erős, napról napra erősebb nálunk, de t nem lebecsülendő erő a mozi vezetője

gynénjének huzatra érzékeny füle sem.

És kétszáz demokratikus kar sem érhet fel egy ilyen füllel (—ó)

a Bélel Sándor ácsbrigádja járult hozzá.

Példákat, számokat hozhatnánk még az egri Finomszerelvénygyár, az öntöde, az is- tenmezejei bentonitbánya, a Lőrinci Gumiipari Ktsz-né.l kibontakozott jubileumi munkaverseny felajánlásairól, ígéreteiről is.

íme tehát az újabb, a rangos bizonyságtétel: a szocialista munkaverseny részvevői, szereplői újabb erőt, lendületet adtak a közös munkához, a jobb, a szebb, eredmények eléréséhez. Aligha lehetne méltóbban, ranjához illőbben köszönteni a fél évszázados jubileumot

K. J.

■faszolni melegrekord elSzts meg a 20 órával megkósett fagyosszenteket

Vasárnap délben az ország

különböző pontjain — így a fővárosban is — 34 Celsius fokot mértek, sőt Baján 35 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Május 12-én 97 éve, a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete óta sem volt ilyen magas hőmérséklet. Néhány órával az abszolút melegrekordot követően azonban az ország nyugati szélein már hozzáfogtak naptár szerinti kötelességük teljesítéséhez a fagyosszentek.

Az Atlanti-óceán felől ugyanis az esti órákban sarkvidéki eredetű hideg légtömegek lépték át határainkat.

A hideg légtömeg éjfél

után óránként több mint 80

kilométeres sebességű széllökések kíséretében érte el a fővárost. A hideg levegő a délelőtti órákban érkezett az ország keleti határszéleihez, de a két országrész között még mindig 13 fokos hőmérsékletkülönbségek adódtak.

Az időjárás hirtelen megváltozása — sajnos — csapadékot nem hozott. Csupán Rajkán volt három és Kapuvár, valamint Szentgotthárd térségében pár milliméteres eső. Esőre a következő napokban sem számíthatunk. A hőmérsékletben további lehűlés várható, mert a hideg levegő beáramlása még nem szűnt meg. (MTI)

Méhészek vándortanyán.

után a megyénk déli részén lévő akácosokban is felütötték vándortanyáikat a méhészek. Az egri méhészszövetkezet mintegy 250 tagja az elmúlt napokban indult vándorútra, hogy a leszerződött majd 1400 mázsa mézet, a több mint 0500 méhcsalád begyűjtse az akácerdökből. Erdőtelek határában közel 500 család méhvel ütöttek tábort az egri és a környékbeli községek méhészei. A virágzás csak néhány napig tart, így utána a Mátra déli lejtőire költöznék vándortanyáikkal.

(Foto: Szabó Lajos)

A lakosság jobb ellátásáért

A magán kiskereskedelem.

ről nemrégen megjelent kormányhatározattal kapcsolatos tevékenységről és tennivalókról. Gerle Imre, a KISOSZ elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának.

— A kiskereskedők száma országosan mintegy 8500, közülük Budapesten 3400 működik. Legnépesebb a zöldség—gyümölcs szakma, 1812 magánkereskedővel, s viszonylag sok a vegyeskereskedő és a virágárus. Viszont, néhány kereskedelmi ágazatban több magánkiskereskedő működésére volna szükség

— A KISOSZ fontos fel- adtának tartja, hogy a nárt politikájának, illetve a kormányhatározatnak megfelelően az új jogszabály lehetőségeivel élve megszervezzék a lakosság ellátását olyan területeken. ahol nincs meefe-. lelő szocialista kereskedelmi hálózat. A KISOSZ rendelkezésére álló jelzések szerint a mostani 350-nél jóval több, legalább ezer-ezerkét- száz vegyeskereskedésre lenne szükség, főleg azokban a kisközségekben, településeken, ahonnan kilométereket kell megjárni a mindennapos közszükségleti cikkek beszerzéséért. Ugyancsak szükség lenne főleg vidéken — a Bizomáryi Áruház üzleteinek hiányában — a használt- cikk-kereskedők fokozottabb tevékenységére. A magánkereskedelem nagyban hozzájárulhat az üdülő, nyaralóhelyek jobb ellátásához a most lehetővé vált panziószolgáltatásokon kívül például üdítő italok, élelmiszerek, ajándékcikkek árusításával. A KISOSZ egyébként — miután javaslata szükséges az engedélyek kiadásához — biztosítani kívánja, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek nyithassanak üzletet, standot

Sokan azt tartják, hogy Igazi alkotómunkát csak a tudósok és a művészek végeznek.

L

Aznap éjjel szinte menekülnie kellett Fél egy felé beállított hozzá a szövetkezet elnöke egy teherautóval, s gyorsan felrakták rá a bútorait Annyi ideje sem volt hogy néhány embertől elbúcsúzzon;

— Menjen csak — mondta elnök, — jobb, ha nem várja meg, amíg kivirrad. Ahogy ismerem az ittenieket, még arra is képesek, hogy megverjék. Hirtelen haragú nép ez, nem nagyon gondolja meg, hogy mit csinál*

Még ma is szégyell! magát, hogy megszökött. De talán jobb is ez így. Amit csinált, hittel tette, csak a véletlenek nem játszottak a kezére. S nehéz azután nemet mondani, ha az ember már kiejtette az igent*

II.

Az volt a baj, hogy túl sok volt az ambíciója, a gyakorlata meg kevés. Alighogy kikerült az egyetemről, néhány hónap múlva fő-mezőgazdász lett. Valami szépet, valami nagyot szeretett volna alkotni Az elnök úgy volt vele, hogy iskolázott ember, biztosan ért hozzá, amibe belekezd.

Sokat járkált azon a mocsaras, vizenyős részen. Eleinte dühös volt, hogy pont az ő szövetkezetükben van ez a művelésre alkalmatlan terület. Aztán eszébe jutott, hogy nincs olyan föld, amivel ne lehetne valamit kezdeni

Kidolgozta magában a terveket. Azontúl más nem is érdekelte. Járkált, érvelt, vitatkozott. Nemsokára rizstelep terült el a régi, mocsaras részen.

Akkor nyáron rendkívül rossz idő jött a rizsre. Amikor learatták, alig lett több, mint amennyit elvetettek.

— Menjen csak — mondta akkor éjjel az elnök —, jobb, ha nem várja meg, amíg kiVálaszúton

virrad. Hirtelen haragú nép

ez,

m.

Elhatározta, hogy ezentúl semmi mást nem csinál, csak azt, amit mondanak. Nem töri a fejét, gondolkozzon mák.

A szövetkezetben, ahová beosztott mezőgazdásznak került, nem valami jól mentek a dolgok. Gyenge szövetkezet volt, kevés géppel, egy kicsit eífásult vezetőkkel. Ügy érezte, jól bele tud majd illeszkedni a légkörbe. Pontosan ez hiányzott neki — gondolta —, itt minden úgy megy, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Semmi újítás, semmi új elképzelés, csak a hétköznapok mechanikus, megszokott rendje.

Nem is volt baja senkivel és semmivel. Megcsinálta amit rábíztak. Akkor vetett, amikor mondták, akkor végzett el valamit, ha szóltak.

A határ egyik része dombokon terült el, a másik része pedig homokos talaj volt. Amikor learattak, maga Is csodálkozott. Búzából alig termett nyolc-kilenc mázsa.

Vétek ilyen helyen búzát termelni — gondolta*

IV.

Amikor a főmezőgazdász beköltözött a városiba, megkérték a szövetkezet vezetői, hogy vállalja el a tisztséget. Látják, hogy érti a munkát — 'mondták neki —, ezentúl sem kell sokkal többet csinálnia.

Semmiképpen sem akart belemenni. Hozzanak mást, mondta a vezetőknek, elég neki a maga munkája. Kis területen ő elgazdálkodik, de egy egész szövetkezet irányításához nem ért. Egyszer már ráfizetett, még egyszer nem próbálja. Okos ember a más kárából tanul, ő kénytelen volt a sajátjából.

Hetekig tartott a vita. A végén mégiscsak elvállalta. Ügy gondolta, hogy a békesség kedvéért.

— Jói van — mondta —

elvállalom, de tőlem ne várjanak csodákat.

— Csodákat? — legyintett az elnök —, mire gondol. Ez a föld soha sem volt képes csodákra. Régen sem termett valami sokat, most sem várunk tőle jóval többet. A tagság ma jobban 4Á, mint régen — ez a lényeg.

V.

Az ember nehezen tagadhatja meg önmagát. Valahogy bosszantotta!, hogy a homokon a búza a fő növény. Ügy érezte, hogy mással többet lehetne keresni* Egyik nap megkérte az elnököt, egy kis darab földet adjanak neki a homokosból.

Szerzett néhány málnatövet s elültette. Esténként jóformán ott töltötte az összes szabad idejét. Gondozta, ápolta a töveket.

Játék ez — mondogatta magában — minden ember szeret játszani. Nekem ez tett szik. Aztán héhány almaía- csemetét is elültetett.

Maga is meglepődött, hogy a növények milyen jól bírják a földet. Szépen növekedtek, erősödtek, sötétzölden csillogtak a levelek*

Á, legyintett, nem merem megpróbálni. Hátha ez sem sikerül. Esténként azonban szakkönyveket, lapokat olvasgatott.

VI.

Sokat gondolkozott rajta, hogy először hol rontotta el a dolgot. Hiszen a terület alkalmas volt rizstermelésre, csak az időjárás szólt közbe* Az emberek viszont türelmetlenek, egyből az eredményt várják.

Aztán rádöbbent, hogy nem az volt a baj, hogy a rizs nem termett az első évben. Hanem az, hogy szinte más sem,

A kártyás ember mindent egy lapra tesz fel. Egy szövetkezetben azonban nem lehet ezt megtenni*

Ha erős lenne az állatállomány — gondolta — akkor

lassan, fokozatosan almát, málnát is lehetne termeszteni.

De minek — vetette el a gondolatot — az elnök megmondta, hogy nem várja itt senki a csodákat Különösen nem tőlem,

vn.

Aztán mégis nekikezdett. Takarmány volt elég, rábeszélte az elnököt, hogy több tehén kellene. A gyengéket rossz tejelőket meg adjak el. Nem is kellett sokat vitatkozni.

Azután sorra járta a táblákat talajmintákat vett Esténként a szövetkezet térképét böngészte, szakkönyveket olvasgatott. Néhány gyümölcstermesztő szövetkezeibe is ellátogatott.

Magával ragadta a munka* Alig jutott ideje az alvásra, pihenésre. Járt-kelt szervezett, bizonygatta igazát. Eleinte nehezen hittek neki.

Maga is csodálkozott, de legjobban az elnök támogatta*

— Próbáljuk meg — mondta —, hátha sikerül. Eleinte persze csak kicsiben, nehogy ráfizessünk.

VIII. "

Ahogy végigballagunk az almáson, megnézzük a málnát, a tehenészetet, bemegyünk a szörpüzembe —• büszkeség villan meg a szemében.

— Nem megvalósítani volt nehéz — mondja — hanem hozzákezdeni. Nem is tudja, milyen rossz az, amikor az embernek gondolatai, elképzelései vannak s arra törekszik, hogy ezeket leküzd je magában. Sok ember úgy van vele, hogy megelégszik azzal, amit csinál s nem is gondolkozik azon, hogy másképpen is csinálhatná. De vannak, akikben tűz lobog — s ha ránéznek egy kopár domboldalra, már szőlősorokat vagy gyümölcsöst látnak rajtat

Kaposl Levente

Nmüissj}

1

IMS. májas 14., hsáé

mondta