Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

- A JELEMNEK Aki 1945 tavaszán szüle­tett, ma huszonhárom éves. Szakmájában dolgozik vagy most készül kilépni friss dip­lomával az egyetem falai kö­zül, családalapításon gondol­kozik. Növekszik az új gene­ráció, az idő könyörtelenül múlik. Vannak azonban dátumok, napok, amelyeket nem kezd­het ki az idő. Sőt, minél job­ban távolodunk tőlük, annál időszerűbbnek tűnnek. Ezek közé tartozik 1945. május 9-e, a győzelem ünnepe. Az emberiség írott történe­te eddig 14 513 háborút jegy­zett fel. A második világhá­ború azonban nem egysze­rűen egy volt a sok vérözön között. Az emberiség és az emberség élethalálharcát vívta. A fasizmus barna ára­data teljes pusztulással vagy legjobb esetben rabszolga­sággal fenyegette a népeket, s veszélybe sodorta mindazo­kat az értékeket, amelyeket évezredeken keresztül felhal­moztunk. Ezért lélegezhetett fel 1945. május kilencedikén a világ: saját barlangjában halálos csapás érte a feneva­dat. Az emlékezés óráiban a kegyelet szavával szólunk mindazokról, akik életüket áldozták ezért a győzelemért. Külön kell szólnunk a harco­sok között is arról az ország­ról. amely a legtöbbet áldoz­ta: a Szovjetunióról. Húsz­millió szovjet ember pusztult el élete virágjában, s az or­szágsában, s az országnak nagyobbak voltak a háborús kárai, mint az összes többi hadviselő feleké együttvéve. A szovjet hadsereg a Volga- könyöktől eljutott Berlinig, vállalta a harc oroszlánré­szét, felszabadította a népe­ket. Május 9-e azonban nem­csak a fájó és büszke emlé­kezés, hanem az időszerű tanulságok napja is. Világunk korántsem nyugodt, fegyve­res konfliktusok tartják fe­szültségben, amelyek közül legsúlyosabb a délkelet-ázsi­ai háború. S huszonhárom évvel azután, — sajnos meg kell állapítanunk. — hogy a fasiszta barbárság ellen har­colt, az Egyesült Államok ma fasiszta jellegű módszerek­kel próbálja leigázni a viet­nami népet. Annak idején, a náci háborús nürnbergi pe­rében nagyhatású vádbeszé­deket mondtak az amerikai katonai ügyészek is. Ma vi­szont a nemzetközi Russel- biróság éppen a nürnbergi joggyakorlatra hivatkozva ítélhette el Washington poli­tikáját, hadviselését, amely a genocídiumot (népirtást) hozta magával. A második világháború Vietnamra vetí­tett tanulságai egyúttal azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy katonai politikai, gazdasági éls erkölcsi téren miért érik sorozatos kudarcok az ame­rikai hódítókat. Hiába van a technikai anyagfölény az Egyesült Államok expediciós hadseregének oldalán, hiába áll az amerikai szupemagy- hatalom ebben a pillanatban a világtermelés élén, nem képes ellensúlyozni a viet­nami nép hazaszeretetét, hő­siességét. áldozatvállalását, s a harcát támogató, anyagi erővé vált nemzetköz szoli­daritást. A másik nagy kérdés, amély közvetlenül kapcsoló­dik május kilencedikéhez: vajon mit tanultak ebből a dátumból azon a német földön, ahonnan századunk két nagy világháborúja in­dult el. A válasz olyan bo­nyolult, mint maga a való­ság. Nem beszélhetünk többé általában „német földről”, mivel az új erőviszonyok ré­szeként Európa szívében két német állam alakult ki, gyö­keresen ellentétes magatar­tással és törekvésekkel. A Német Demokratikus Köztár­saságban levonták a múlt ta­nulságait és felépítik a törté­nelem első szocialista, béke­szerető német államát. Erőn­ket meghatványozza az a tu­dat, hogy a háborús revansis­ta törekvések előtt már né­met földön is erős gát emel­kedik. A másik német államról nem mondhatunk kedvező és megnyugtató dolgokat. Ter­mészetesen más a helyzet, a mai katonai erőviszonyokat hasonlítani sem lehet az 1939-eshez. vagy az 1941-es- hez. Nyugat-Németország mégis egészen sajátos szere­pet vállal földrészünkön. Az egyetlen európai ország, amelynek súlyos területi kö­vetelésed vannak; az egyet­len európai ország, amely egy másik állam, a Német Demokratikus Köztársaság tulajdonképpeni bekebelezé­sére törekszik: politikai és katonai vezetésében meghú­zódhattak a fasiszta elemek; nyíltan hinti a revans gondo­latát és nem mondott még le végérvényesen az atomfegy­verkezésről. Érthető, ha a múlt tapasz­talatain és a jelen realitásain okulva a békeszerető erők a bonni politika elszigetelésén fáradoznak. Ennek eredmé­nyességét érzik Nyugat-Né- metországban is, ezért hasz­nálnak hajlékonyabb szava­kat, s egyebek között „új ke­leti politikát” hangoztatnak. Mi azonban nem a szavak, hanem a tettek alapján íté­lünk, márpedig a bonni poli­tika gyakorlata továbbra sem kevéssé veszélyes. (Legutóbb, alig néhány napja, a baden— württenbergi tartományi vá­lasztásokon a neonáci előre­törés szinte jelzője és felvil- lantója volt a bonni állam veszélyes irányzatainak.) ... Aki 1945 tavaszán szüle­tett, ma huszonhárom éves. Nem élte át mindazt, ami az idősebb nemzedékeknek osz­tályrészül jutott. S 1945. má­jus kilencedikének emlékéit azért kell elevenen őriznünk, tanulságait azért kell meg­szívlelnünk, hogy ne is ta­pasztalják a múlt katasztró­fáit saját sorsukon. Réti Ervin a feljelentés késik A visontal nagy építkezé­sen az elmúlt egy év alatt 25 esetben nyomozott a rend­őrség, mert eltűnt egy mo­tor, alkatrész vagy nehezeb­ben beszerezhető anyag. Meg­károsították a társadalmi tu­lajdont. de most mégsem a lopást tesszük szóvá, hanem inkább azt, hogy miért adnak előnyt a tolvajnak. Az enyves kezű fosztogatók és a bűnüldöző szervek állan­dó harcban állnak, a bűntett elkövetésekor verseny kezdő­dik, hogy vajon egérutat nyer a tolvaj, vagy elfogják? Ép­pen azért érthetetlen és to­vább nem tűrhető, hogy ké­sedelmesen tesznek feljelen­tést, — ha a társadalmi tu­lajdonról van szó. Ha ugyan­annál valakinek eltűnik az órája, pénztárcája vagy egyéb értéktárgya, akkor nyomban a rendőrségre sietnek, felje­lentést tesznek és a kárval­lott maga is nyomozni kezd. Meg is van a különbség. A zsebmetszőket, a személyi tu­lajdon dézsmálóit szinte ki­vétel nélkül nyakon csípik, de a sokkal nagyobb károkat okozó tolvajokat, akik a tár­sadalmi tulajdonhoz nyúltak, több esetben nem tudják le­fülelni. Ennek az as oka, bogy a gazdaság] vezetők több hetes vagy több hóna­pos késedelemmel tesznek feljelentést. Pedig korábban észrevették a hiányt, de a szabálytalan tárolásért, az el­lenőrzés elmulasztásáért többnyire őket is felelősség terheli és először arra gon­dolnak, hogy talán „elsimul” az ügy. Cgy látszik sok ember előtt nincs még egyforma értéke az egyéni éa társadalmi tulaj­donnak, csak ezzel magya­rázható, hogy az egyik eset­ben azonnal megtalálják a rendőrséget, máskor meg egérútat adnak a tolvajnak. De ml azt mondjuk, hogy büntetlenül senki sem lehet bűnrészes. Vonják felelősség­re azt is, aki alkalmat és le­hetőséget ad a tolvajnak. F. L. 130 autónyertes Kilencven millió a szerencsekerékben Joggal tehetne rekordnak is tekinteni az OTP Heves megyei fiókjainak betétállo­mányát, amely 820 millió fo­rint fölé emelkedett, bizo­nyítva azt is, hogy takarékos emberek élnek ezen a vidé­ken. A megtakarított pénz nagy részét gépkocsinyere- mény-betétkönyvekben őrzik és gazdájuk abban a remény­ben várja a negyedévi sorso­lásokat, hogy hátha sikerül neki is egyszer öt, vagy tíz­ezer forint ellenében autót nyernie. A reménykedés Heves megyében azért is in­dokolt, mert nem állunk ha­dilábon a szerencsével. Az utóbbi években kisorsolt több mint ezer autó közül 130 szűkebb hazánkba került, sőt Fortuna egyik különös párt­fogaltja már három személy- gépkocsit nyert, egymás után... Nagyon sokan izgatottan várják május 20-át. az újabb húzást, amelyen a Heves me­gyeiek nem kevesebb, mint kilencvenmillió forinttal te­szik próbára a szerencséjü­ket, Az otletmester A 4. számú AKÖV egyik legjobb újítójaként ismerik, emlegetik Ádám Ernő esztergályost, akinek eddig már szá‘ mos ötletét, javaslatát alkalmazták sikerrel a központi javító­műhelyben. Az újító a többi között megoldotta a teleszkó­pok házi köszörülését, s az egri üzemben most egy henger- fúró-készülék szerkesztésén töri a fejét, hogy ezután ne kell­jen a füzesabonyiaktól — annyi bérmunkát kérni... (Foto: Kiss Béla) Ismerjék meg legújabb és legkorszerűbb termékeinket A B.W-rffI nyilatkozik a Szovjetunió kereskedelmi képviselője A Budapesti Nemzetközi Vásár reprezentatív részve­vője minden esztendőben a Szovjetunió, önálló, nemzeti pavilonnal. Megszoktuk, ter­mészetesnek vesszük, hogy a hatalmas ország műszaki, gazdasági potenciáljának megfelelő kiállítási anyaggal képviselteti magát. Borisz Kosztantinovics Puskin, a Szovjetunió kereskedelmi képviselője Magyarországon. A beszélgetést az elmúlt esz­tendő nagy sikerű kiállításá­val kezdi. — Az ötvenedik évfor­duló tiszteletére rendezett ki­állítás elismerő sikerrel zá­rult. Keresztmetszetet adott hazánk tudományos és technikai színvonaláról- Ezenkívül nyolc különféle összeállításunk is igyekezett szélesíteni a magyar közön­ség eddigi ismereteit. Az ér­deklődés meggyőzött bennün­ket, hogy jelentős a magyar szakemberek körében is az „éhség” a műszaki újdonsá­gok iránt, — Ez azt jelenti, hogy a BNV-n is valamilyen „szako­sított” anyagot látunk? A szerkesztő kiadta a fogékony, ifjú gya­kornoknak élete legel­ső önálló feladatát: — Menj ki a Fogvá- jógyárba, fiacskám, készíts interjút az igazgatóval: miért ■rossz a fogvájó? Elv- szerűen, tárgyszerűen, szakszerűen! Figyel­meztetlek, hogy a meg­kérdezettek rendszerint bőbeszédűek. Ne hagyd, hogy elkalandozzanak, részletkérdésekbe bo­nyolódjanak! Csak a tárgyról, röviden, velő­sen! Az interjú elkészült, íme a kézirat hiteles mása. Miért rossz a fogvájó ? Munkatársunk felke­reste o Fogvájógyár igazgatóját, Tömör Endrét, és nekiszegezte kérdéseit. KÉRDÉS: Közismert, hogy ön a fogvájógyár­tó szakma kiváló isme­rője. Hasznára válna olvasóinknak, ha vála­szolna néhány kérdé­sünkre. A fogvájóról lesz most szó, arról a fából készült, 60 mii­Miért rossz a magyar iogvájó ? liméter hosszú, felül ke­rekített, alul inszont enyhe élben végződő, teljes hosszában egyen­letesen/ elkeskenyülő használati eszközről, amelynek ott a helye minden magyar dolgozó asztalán, nemde, igaz­gató elvtárs? VÁLASZ: De. KÉRDÉS: Külön kö­szönet a rövid fejtege­tésért. Nos, azt hiszem, a fogvájógyártás. volu­menét tekintve, nem foglal el olyan jelentős helyet nemzetközi ter­melésünkben, mint pél­dául a hajógyártás. Hi­szen hajóépítő ipa­runk 'már jelentős nem­zetközi sikereket mu­tatott fel. Talán elég, ha arra utalok, hogy a magyar hajóépítő ipar Norvégiának is tucat­nyi modern teherhajót szállított, holott köztu­dott. hogy a norvégek ősidők óta hajósnép. Mindezek ellenére a fogvájót sem helyes le­becsülni, Viszont bizo­nyos jelekből Ítélve a magyar hajógyártó ipar termékeinek szín­vonala lényegesen meghaladja a fogvájó minőségét. A riporter természetesen vizsgálat tárgyává teszi az össze­függést. Mit tart erről, igazgató elvtárs? VÁLASZ: Érdekes. KÉRDÉS: Bocsánat, csak a tárgyra. Mielőtt a Fogvájógyárba láto­gattam volna, hosszabb előtanulmányokat foly­tattam. Felkészülésem részben közvélemény­kutatásból áll. Ennek során bebizonyult, hogy a magyar állampolgá­rok többsége fontos közszükségleti cikknek tartja a fogvájót, mon­dom. a többség, fajra, nemre, világnézetre va­ló tekintet nélkül. Ta­lán mi is mindjárt elöl­járóban lerögzíthet­nénk, hogy a közvéle­ménynek igaza van, a fogvájó szinte nélkü­lözhetetlen tartozéka a kulturált életmódnak, különösen a főétkezé­sek után. Tehát lerög­zíthetjük. igazgató elv- társ? VÁLASZ: he. KÉRDÉS: Igen, de ezt ne részletezzük. Vi­szont feltétlenül szüksé­ges, hogy a népgazda­sági problémák, vala­mint a nemzeti szükség­let fénykévéjében vilá­gítsuk meg a magyar fogvájó kérdését is. Igazgató elvtárs bizo­nyára szintén felmérte ezt az összefüggést. VÁLASZ: Fel. KÉRDÉS: Mégis, bi­zonyos fokig taglalnunk kell egy-olyan megálla­pítás valószerüségét. miszerint a magyar fogvájó paraméterei nem minden tekintet­ben felelnek meg a vi­lágszínvonalnak. Ter­mészetesen óvakodom a túlzásoktól: hat-hét­millió dolgozó azt ál­lítja, hogy az önök ál­tal gyártott fogvájó a legelső érintésre izzé- porrá törik. Ex jéUntős mértékben megnehezíti a fogvájó rendeltetés- szerű használatát, mi­vel ahhoz, hogy való­ban vájóképes legyen, a fogakhoz kell érnie, ámde a magyar fogvájó már a dolgozók ujjai között szétmorzsolódik. Hadd tegyen azonban hozzá azt a határozott véleményemet, hogy ez csupán átmeneti jelen­ség és a magyar fogvá­jó a megfelelő időben lényegesen meg fog ja­vulni, igaz? VÁLASZ: Meg. KÉRDÉS: Részemről teljesen egyetértek az ön álláspontjával. Be­fejezésül megkérdezem: kíván-e még a fogyasz­tókhoz szólni? Én úgy gondolom, már kimerí­tette a tárgyat. így hát köszönöm az interjút. VÁLASZ: Szívesen. ★ Amikor a fogékony, ifjú gyakornok átadta a kéziratot, a szerkesztő megkérdezte: — Sikerült, fiacs­kám? — Nem volt könnyű — felelte fölényesen az ifjú —, egy kissé szó­szátyár az igazgató, de nekem hiába fecsegett. H. J. —- Az idei részvételünk technikai alapgondolata: a vegyipari és kőolajipari be­rendezések bemutatása. A legkorszerűbb gépekkel ta­lálkoznak majd az érdeklő­dők, néhány olyan is akad közöttük, amelyet először ál­lítunk ki nyilvános „szerep­lésre”. A magyar műszaki szakemberek igényessége és felkészültsége elismert Ha melléteszem azt a tényt is, hogy az olajipar — csak úgy, mint a világszerte fejlődő vegyipar — Magyarországon is erőssen fellendülőben van, akkor még érthetőbb az ösz- szefüggés: miért éppen ezek a felszerelések uralkodnak majd a szovjet pavilonban. — Természetesen a kiállí­tás nemcsak a magas képesí­tésű műszakiaknak, techni­kai szakembereknek szól, az átlag érdeklődők, ha végig­sétálnak a Szovjetunió pavi­lonjában, mivel találkoznak? — Magyarországon is is­mertek és közkedveltek az olcsó, megbízható szovjet fo­tócikkek és a kis rádiók- Most újabb kollekciót ismer­hetnek meg a látogatók. A kozmetikai cikkekre is — ér­dekessége, hogy éppen az egyik kiállításunkon — felfi­gyelhettek a magyar lányok, asszonyok. A világhírű és mindenütt keresett szőrmék­ből és bundákból is láthat­nak majd néhány emlékeze­tesen szép példányt <. a Az Inturiszt nagyobb és gazda­gabb kiállítási anyaga a jő- vő lehetőségeit mutatja, A két ország közötti idegenfor­galom növekszik és a turis­táknak ígér választékos prog­ramot a Szovjet Idegenfor­galmi Hivatal összeállítása­— Az ilyen nemzetközi se­regszemle arra is jő, hogy újabb országok és partnerek ismerkedjenek meg egymás fejlődésével és — az ezt tük­röző termékeikkel. Ha túlte­kintünk a két ország meglé­vő kapcsolatán: mit várnak önök a Budapesti Nemzetközi Vásártól? — Szovjet részről: a szov­jetek, magyar részről: a ma­gyarok követelnek mindig többet, és ez valamennyi or­szágra érvényes. Csak olyan terméket szabad elhozni a rangos vásárra, amely a vi-, lágszínvonalnak megfelel, hi­szen itt Budapesten — elég figyelmeztető az a tény, hogy az idén is 36 ország, 1300 külföldi kiállítója hozza el termékeinek legjavát é* — valószínű, hogy most is, mint minden évben újabb és újabb üzletek, együttműködések születnek; A Szovjetunió éle­tében —, még, ha arányaiban nem is olyan jelentős, hiszen csak négy százalékot képvi­sel, de — fontos a külkeres­kedelem. A kapcsolataink bővítése: a nemzetközi mun­kamegosztás szélesítését, az együttműködést szolgálja. A fejlődésre csupán egy adatot: 1967-ben a Szovjetunió kül­kereskedelmi forgalma érték­ben kilenc százalékkal emel. kedett az előző évhez képest Hogy nagyságrendileg az mekkora, arra jellemző, hogy az 1938-as összkülkereske- delmi forgalom alig haladta meg az egymilliárd rubelt a tavalyi évben viszont csupán, a növekedés elérte a másfél, milliárd rubelt- Mi a Buda­pesti Nemzetközi Vásártól is azt várjuk, mint az eddigi- szerepléseinktől a világ kü­lönböző kiállításain, vagyis, hogy megismerjék az érdek­lődők — szakemberek és a közönség egyaránt — a leg­újabb és legkorszerűbb ter­mékeinket és, hogy tovább szélesedjenek a különböző nemzetekkel a baráti és ke­reskedelmi kapcsolataink. B. J. Utolsó tanítási nap a végzős középiskolásoknál A középiskolák negyedik osztályos tanulóinak szerdán volt az utolsó tanítási nap­juk. A különböző típusú kö­zépiskolák nappali tagozatán összesen több mint 54 ezer diák fejezi be tanulmányait. A gimnáziumokban 32 ezren, a szakközépiskolákban 12 ezren állnak érettségi előtt, a technikumi képesítőzök száma pedig meghaladja a tízezret. Az írásbeli érettségi, illet­ve képesítő vizsgákat egyéb­ként a gimnáziumokban, va­lamint a Művelődésügyi Mi­nisztérium irányítása alatt működő közgazdasági techni­kumokban és közgazdasági szakközépiskolákban május, 13—20 között tartják. < ÜÍUilifM 3 1968. május 9„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents