Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-09 / 107. szám
Gyors beruházás — csigalassúsággal ketten. húsz év óta Húsz évvel ezelőtt történelmileg is Jelentős kultúrpolitikai esemeny történt: megszervezték az általános iskolai tanárképzési. Mindez nem volt egyszerű és magától értetődő dolog, mindezekhez megfelelő anyagi és szellemi bázis kellett. ■Ások közül, akik a „szellemi bázist” szolgáltatták, a kezdetektől mind a mai napig katedrán állnak Egerben. Bihari József és dr. Udvarhelyi Károly tanszékvezető főiskolai tanárok. Dr. Bihari József, az orosz tanszék vezetője, megkülönböztetett szeretet- . nek örvend a hallgatók köré- . ben. A titka: közvetlen emberi kapcsolatot teremt tanít- js ványaival. Életpályája nem mindennapi, nem egyszerű, de I egyszersmind nem is szokat- lan. jj — Apám cipész volt Ér- . mihályfalván. Először úgy ji volt. hogy címfestő leszek, körülményeim inkább ennek jj kedveztek volna, mint annak, 1 hogy tanuljak. Gondolatok- j! nak és érzéseknek nehéz gá- i tat szabni, így kerültem kapcsolatba már egész fiatalon baloldali tömörülésekkel, így lettem — és voltam — öt évig. 17 éves koromtól a jj Nagyváradi Napló munkatársa. Közben írtam a Kolozsvárott megjelenő Gyilkos nevű antifasiszta szatirikus lapnak is. A 30-as években Bajomi Lázár Endre alapított Debrecenben egy időszaki folyóiratot, amelybe szintén dolgoztam. Veres Péter több írása is megjelent itt. A kolozsvári \ Korunk című folyóirat mun- i katánsa is voltam. Budapesten kezdtem. Brünnben fejeztem be az egyetemet német— francia szakon. Brünn akkoriban fellegvára volt a baloldali egyetemista ifjúságnak. — Tanári pályámat óraadó helyettesként kezdtem. Aztán kénytelen voltam nyolc évig ebben a ,.státusban” meg is maradni. A felszabadulás után lettem először biztos állású gimnáziumi tanár, és ekkor lettem orosz szakos. Óraadó voltam a debreceni egyetemen is. Akkor aztán megalakultak a tanárképző főiskolák. Az orosz tanszéket még ott. Debrecenben, dr. Bihari József alapította meg. Egy év után a főiskola Egerbe költözött. Itt teljesedett ki tudományos munkássága az orosz nyelvészetben és a szlavisztikában. öt évvel ezelőtt védte meg kandidátusi disszertációját. az orosz ige aspektus rendszerérők Több dolgozata jelent meg az orosz igeszemlélet tárgyköréből. Sorozatot indított egy szegedi kollégájával nagy orosz nyelvészekről. Foglalkozott az egri szer- bek és görögök történetével. Munkatársa az UNESCO lingvisztikái tanulmányainak, szerkesztett orosz—magyar hasonlósági szótárt, nemcsak oroszul, németül és franciául, hanem románul és csehül is beszél, és angolul meg az ösz- szes szláv nyelveken olvas. Nemzetközi nyelvész-kongresszusokra hívják és dolgozik a greifswaldi szláv intézetnek is. — Az utóbbi időiben többször jártam a Szovjetunióban. A legnagyobb eredmény azonban az. hogy hallgatóimnak is lehetősége nyüt, hogy a Szovjetunióba látogassanak, ki egy évre. ki a nyári szünidőre. A legfontosabb az, hogy a hallgatók megszeressék a nyelvet, elsajátítsák szellemét. Egerbe gyakran látogatnak szovjet turisták, ilyenkor bevonom hallgatóimat az idegenvezetésbe, a tolmácsolásba. Dr. Bihari Józsefről az a hír iárja. hogy végzős hallgatóit vendégként várja, amikor búcsúzásképpen éjjelizenét adnak ablaka alatt Behívja és megvendégeli őket... Dr. Udvarhelyi Károly a földrajz tanszék vezetője, akit rendkívül tisztelnek a hallgatók, mert tudják, hogy számára két dolog létezik: a földrajz és a tanítás. — Ameddig vissza tudom vezetni a családfámat, őseim mindig lakatosok voltak. Én is tanultam esztergályos és lakatos szakmát. De aztán sikerült tanulnom, polgári iskolai tanárképző főiskolát végeztem, földrajz—kémia—biológia szakon. Mátészalkán öt évig tanítottam polgári iskolában. a szakjaimon kívül testnevelést — ezt el is végeztem kiegészítő szakként — fizikát. éneket, rajzot meg kézimunkát is. A doktorátust a szegedi egyetemen tettem le, majd szakverető tanár lettem a szegedi főiskolán. Ez az intézet alakúit át legelőször, még 1947-ben tanárképző főiskolává. Ezután kerültem Debrecenbe, majd Egerbe. — A gondolkodásra való nevelés izgatott mindig. Sokat foglalkoztam a természettudományi nevelés problémájával. A korszerűséget igyekeztem mindig szem előtt tartani. Ezért sokszor veszem újra elő és dolgozom át előző munkáimat. Dr. Udvarhelyi Károly bizony nem szűkölködik tudományos munkákban: 120 megjelent könyve, dolgozata, értekezése van. Első munkája 1933-ban látott napvilágot — a földrajzórákon felhasználható szemléltető rajzokról írt. A következő évben kézikönyvet adott ki polgári iskolai tanárok számára. A fel. szabadulás után, amióta az általános iskolákat létrehozták, nemzedékek tanultak földrajz-tankönyvedből. A legújabb reformtan tervek V. és VIII. osztályos földrajzkönyve is az ő munkája. Néhány főiskolai jegyretet is írt, és szerkesztett: Magyarország természeti és gazdasági földrajza, Eurázsia földrajza, Csillagászati földrajz. Magyarország tájföldrajza és kialakulása. Kandidátusi disszertációja rendikívüli érdeklődésre tarthat számot: A földrajz dialektikája és oktatása. Ezt még sehol a világom nem dolgozták fel. Nagyon sok térképet és grafikont rajzolt és szerkesztett már életében. — Hosszai évek óta naponta 15—16. néha 19 órát is dolgozom. A munka nem fáraszt, inkább jókedvre hangol, mert élvezem, amit csinálok. Oktattam, sok tanárt neveltem fel... És felnevelte négy lányát ' is. akik mind diplomát szereztek. közülük hárman tanárok, félesége is az. Éppen az elmúlt héten, a földraja társaság ülésén kapta meg a ..Szocialista földrajzért” kitüntetést, amij most első ízben osztottak ki. Berkovits György Ezrek és ezrek voltak mindennapi tanúi, hogyan kezdtek hozzá az egri Csákány utcában — a strand szomszédságában — a leendő 1200 adagos étterem és presszó építésének. Látszatra nem történt semmi szokatlan: az épület annak rendje s módja szerint elkészült. Régóta készen áll az étterem és a presszó, ám a mai napig egyetlen vendég át nem léphette a „küszöböt”. Látszatra nem történt semmi szokatlan. Am a valóság nagyonis különös dolgokat takar. Kezdjük ott, hogy a Gazdasági Bizottság kiemelt beruházásnak minősítette ezt az új étterem- és presszóegyüttest. S ez a szó, „kiemelt”, nem jelent mást. mint azt, hogy ha törik, ha szakad, a beruházást be kell. fejezni a megadott határidőre. A nyolcmilliós beruházás befejezése azonban, szó szerint csigalassúsággal haladt. A csigalassúságú tempó oka: hiába készült el az épület építészetileg, a belső berendezések (fűtési rendszer, stb.) felszerelésével azonban késlekedtek, mert a szükséges anyagokat nem szállították időre. Nem akarunk bűnbakot keresni, hibáztatni a beruházót, a kivitelezőt, vagy másokat. Ki és mennyiben hibás a határidőeltolódás miatt, ki kinek és mennyi kötbért fizet a késedelmeskedésért, ennek elbírálása döntőbizottsági feladat. Ma és a következő napokban 6 519 beutalt indul útnak a SZOT üdülőibe. Ebben a számban már szerepelnek azok is, akik a csak nyári, idényjellegű üdülőkben jutnak hozzá ehhez a kedvezményhez, mert ezen a napon megkezdődik a szakszervezeti üdültetés főidénye. Október elejéig most már 87 üdülőtelep ad átmeneti otthont megközelítőleg 160 ezer beutaltnak. Ezen belül a családos üdülést csaknem 19 ezer felnőtt és több mint 13 ezer gyermek élvezi, az üdülőszanatóriumokba — Bala- tonfüredre, Hévízre és Párádra — pedig több mint négyezer dolgozó kap beutaMi azt bíráljuk, hogy kezd eluralkodni Egerben egy káros jelenség. Minden fontom sabb, jelentősebb beruházás megvalósításához már elevo úgy „állnak hozzá” az illetékesek, hogy nem kell különösebb tehetség megjósold ni: ez sem fog elkészülni a megszabott időre! „Divat”} hogy szinte semmi sem készül el időre. Nem készült el az új víztároló, a taverna, a szépasszony-völgyi kisvent déglő, az autóbuszpályaudvar, stb., stb. És most az 1200 adagos étterem és presszó sem nyitott akkorra, amikorára tervezték 1967. május 31. az eredeti átadási határidő) a beruházást engedélyező nyilvántartási irat szerint. Természetes, kötbért, büntetést fizetnek azok a szervek, amelyek az új vendéglátóipari egység átadásának elhúzódását intenziven „elősegítették*’. De kárpótolhatja-e mindez az új, városnegyed négyezernyi lakóját a környékbelieket, az egrieket és az idelátogató idegeneket, fürdővendégeket azért a sókr sok bosszúságért, amelyet a vendéglátóipari egység hiánya okozott? A legfrissebb ígéretek szerint, a mai műszaki átadás, az e havi próbaüzemelés után, június elsején már vendégeket fogadhat az étterem és a presszó. örömmel vennénk minden változtatást, amely megrövidíti a várakozást! pataky) lást. A SZOT-hajók — Budapesten a Visegrád, Esztergomban a Deák Ferenc — kabinjaiban több mint 3 600, főleg vidéki dolgozó váltja majd egymást hajókirándulások, csere-, illetve turistaüdültetések formájában. Kevés híján 13 ezer dolgozó jut ki külföldre. A nyári gyermeküdültetés „kapacitásába” csaknem 15 és fél ezer kis beutalt fér. Az idén az üdülők felújítására csaknem harminchat- millió forintot fordít a SZOT, Egész sor új üdülő építése — így a Rózsadombon, Csepelen, Siófokon, Gyulán, Bala- tonszéplakon, Bakonybélen, stb. — már megkezdődött. Ma kezdődik a szakszervezeti üdülés főidénye — Gyönyörű! Tehát szerinted az ember kénytelen elkövetni ggy őrültséget, csupán azért, mert azt mondták, hogy el fogja követni, képtelenség. Miért akarod megölni magad? Hector elgondolkozott, megcsillant előtte a lehetőség; hogy életben maradhat. — Tönkrementem — felelte szomorúan. — Tehát ezért... Ide figyelj, kedves barátom, hadd mondjam meg neked, hogy bolond vagy. Tönkrementéi... Nagy baj, de ennyi idős korában az ember visszaszerzi vagyonát. Arról nem is beszélve, hogy nem mentél any- nyira tönkre, mint mondod, mert énnekem százezer frank járadékom van. — Százezer frank... — Legalább, mert egész vagyónóm földekben van, s így négy százalékot sem hoz. Trémorel tudta, hogy barátja gazdag, de azt nem, hogy ennyire. Talán a föllángoló esztelen irigység szólalt meg benne: — Nahát én gazdagabb voltam, és ma nem reggeliztem. — Szerencsétlen! És nem szólsz nekem! De hát tényleg szánalmas állapotban vagy. Gyere hát, gyere gyorsan! És a vendéglő felé vonszolta. Trémorel kellemetlenül követte életmentő barátját Tisztában volt azzal, hogv szörnyen nevetséges helyzetben lepték meg. Egy férfi, aki komolyan elhatározza, hoey főbe lövi magát, ha szólítják, meghúzza a ravaszt, és nem dugja el a fegyverét Baratai közül egyetlenegy szerette eléggé ahhoz, hogv ne lássa nevetségességet, egyetlenegy volt elég nagylelkű, hogy ne illesse sértő günnval' Sauvresy. De a szobában egy kellemes asztal mellett Hector már nem tudott rideg maradni. Bolond ellágyulás tört rá, érzelmei túláradtak, mint mindenkinek, aki óriási veszélyből menekült, önmaga volt, fiatal, valóságos. Müv- dent elmondot Sauvresynek, elejétől végéig. Hajdani hencegését, rémületét az utolsó pillanatban, dühét, fájdalmát, szorongását a zálogházban... — Ó — mopdta. — A megmentőm vagy, a barátom, egyetlen barátom, a testvérem!... Több mint két óra hosszat beszélgettek, — Akkor hát — mondta végül Sauvresy — szögezzük le, mi a teendő. Te el akarsz tűnni néhány napra, ezt megértem. De még ma este küldesz pár sort az újságoknak. Holnap én kézbe veszem az ügyedet, értek ehhez, s bár nem is tudom, hogy állsz, vállalom, hogy csinos vagyont mentek meg számodra. Van pénzünk, s a hitelezőid előzékenyek lesznek. — De mi lesz vélem? — kérdezte Hector, aki már a magány puszta gondolatára is megijedt. — Hogyhogy? Hát magammal viszlek, hozzám. Val- feuillube! Nem tudod, hogy megházasodtam? Ö, barátom, nincs nálam boldogabb ember. Szerelemből házasodtam, a világ legszebb, legjobb asszonya feleségem. A testvérünk leszel... De gyere, itt a koraim a kerítés előtt, Plantat bácsi szünetet tartott. Hallgatói megszólalni, megmoccanni sem merték, míg beszélt. Lecog úr nagyon figyelt, de közben gondolkodott Azon töprengett, honnan származhatnak erek az aprólé- kosságig pontos részletek. Ki írta meg Trémorel szörnyű életrajzát? Tekintete az iratcsomóra siklott, és világosan látta, hogy többféle írás szerepri a papírlapokon. De az öreg békebíró már folytatta: A sors váratlan fordulata révén Berthe Lechaillu Sauvresyné lett, de nem szerette férjét. A szegény falusi tanító lánya, aki hajdan legvakmerőbb álmaiban is csak segédtanámak látta magát valamelyik versailles-i nevelőintézetben, elégedetlen volt új helyzetével. A környék legszebb birtokának teljhatalmú uralkodó- nőié lett. a gazdagság minden előnyét élvezte, tekintélyes vagyon fölött rendelkezett, szerették, imádták, s ő szártömre méltónak érezte magát. Émelyítően íztelennek tartotta ezt a szabályos, zavartalanul boldog, izgalmaktól, megrázkódtatásoktól mentes életet. Hát nem ugvanazok a színtelen örömök váltják-e minduntalan egymást, az évszakok egyhangú rendle szerint? Vendégeket fogadtak, vagy társaságba mentek, lovagoltak. vadásztak, kikocsiztak. És ez már örökkön- örökbé íay lesz! Ó, Berthe nem ilyen életről álmodott! Elevenebb, nyersebb élvezetekre született. Ismeretlen élményekre, izgalmakra szomjazott, bizonytalan jövőre vágyott, váratlan eseményekre, fordulatokra, szenvedélyekre, kalandokra, és még ennél is többre. Ráadásul első perctől fogva idegenkedett Sauvresy- tól, s minél biztosabbnak érezte uralmát férje fölött, annál jobban növekedett titkolt utálata. Közönségesnek, faragatlannak, nevetségesnek tartotta, Sauvresy sohasem nagyképűsködött, s tökéletesen természetes modorát Berthe ejgyügyűségnek ítélte. Tanulmányozta és egyetlen kiemelkedő vonást sem talált benne, melyben csodálata megkapaszkodhatott volna. Sohasem figyelt férje szavaira, mert nagy bölcsességében már rég eldöntötte, hogy csak unalmas, vagy köznapi dolgokat mondhat. Haragudott rá, hogy nem volt családszo- morító, viharos ifjúsága. Azzal vádolta, hogy nem is élt. Sauvresy viszont nagyjából olyan volt, mint a többi ember. Annak idején elment Párizsba és megpróbált úgy élni, mint barátja, Trémorel. Fél év múlva torkig volt ezzel az életmóddal, s gyorsan visszament Valfeuil- lube, hogy kiheverje a fáradságos élvezeteket. A kísérlet százezer frankjába került, de ő azt mondta, nem sajnálja, hogy ezen az áron megtanulhatta, milyen tulajdonképp az az „aranyélet”. Berthe-et az is bosszantotta, hogy Sauvresy olyan állhatatosan és határtalanul imádja Kívánságai szempillantás alatt teljesültek, s úgy gondolta, hogy csak szolgalelkű férfi engedelmeskedhet ilyen vakon minden parancsának. Szerinte egy férfi arra született, hogy parancsoljon, s nem arra hogy engedelmeskedjen, úrnak kell leninié. nem pedig szolgának. Ha választhat, olyan férjet akar, akit felesége az ablaknál les. aki hajnalban jön haza. még mámoros a dorbézolástól. vesztett, részeg, és megveri az asszonyt, ha panaszkodni mer. Zsarnokot, de férfit. Néhány hónappal az esküvő után egyszerre csak a legképtrienebb ötletei, a leghóbortosabb szeszélyei támadtak. Próbára tette férjét. Látni akarta, meddig terjed Sauvresy tántoríthatatlan elnézése, ki akarta fárasztani. De önmaga fáradt ki, dühöngött, hogy egy csöpp ellenállásra, egy szó ellenvetésre nem talál! Bízhatott a férjében, tökéletesen bízhatott, tudta, hogy egészen betölti szivét ott már egyetlen züg sem maradt senki másnak, semmitől sem kell félnie, sem csábítástól. sem rönké frilángolástól — kétségbee.itőnek, ki- bírhatatlannak tartotta ezt. Hát akkor mire jó. hogv szép, szellemes, fiatal, kacér, mindenkinek elraavaria a fejét? Közben unos-untalan azt duruzsolták a fülébe, hogy ő a legboldogabb asszony a világon. Boldog! Néhanap sírt ha a házasságára gondolt. (Folytatjuk) N
