Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

BMV BSV BSV in Heves megye ' Exportműsor J I harminc országba-' Magyar aktualitások, kul- í turális műsorok. — köztük könyvszemle, tudományos híradó — évente több hang- játék, sportbeszámoló és sok zene; ez a Magyar Rádió kül­földre ajánlott műsorválasz­téka. Harminc ország rádió­jával tartanak kapcsolatot, közöttük többel műsorcsere­szerződésben állnak. A szer­ződött műsorok legtöbbje kapcsolásos. ilyenek például a szocialista országokkal kö­zösen készített ifjúsági prog­ramok, s ide tartoznak a VIT-műsorok. nyilatkozatok is. Élénk riport- és műsor­csere alakult ki a szocialista országokkal. A szocialista or­szágokat a Magyar Rádió orosz és német nyelvű anya­gokkal látja el. a Nyugatra szánt különféle műsorok p- dig öt nyelven készülnek. Je­lentős helyet foglalnak el az exportban az UNESCO meg­rendelések. A Gazda&a^i Bizottság határozott! Visontán 800 megawattos hőerőmű épül Most már hivatalosan meg­erősítették a hírt, a Gazda­sági Bizottság elfogadta az előterjesztett javaslatot és határozatot hozott, hogy Vi­sontán 800 megawattos bő­erőmű épüljön. Az előkészítés, az ország energiaigényének vizsgálata, illetve a visontai és egyéb szén vagy on pontos megálla­pításén a szakemberek már korábban dolgoztak. Terve­zési, gépgyártási és építés­szervezési problémákat kel­lett megoldani, de nem ki­sebb gondot okozott a szük­A VILATI. egri gyáregységének vezérlő berendezései. Ez már több mint pavilon: a főbejárat mellett a párizsi Louvre homlokzata ragadja meg először a figyelmet. Bel­jebb. a „palota”- kapujában időnként dobogó emelkedik magasba, rajta élő modell és tűző. „Összeáll” a ruha, a modell mikrofon elé lép, s bemondja. hogy milyen anyagból készült a ruhája, s melyik gyár terméke az anyag... Korántsem „idegen” tol­iakkal kívánunk ékeskedni, a magyar könnyűipari pavi­lonnak valóban nagy sikere van. de, s erre valamennyien büszkék lehetünk, a Made in Heves megye áruknak, tér- miseknek sincs kisebb sike­rük, mint az új autómár­káiénak, a szőrméknek, a ru­háknak. Lehet, hogy túlzás­nak'; hangzik a megállapítást mert számra valóban keve­sebb látogató keresi fel a különböző ipari termékeket bemutató pavilonokat, de ha a lényeget, a tárgyalásokat, az üzletkötéseket nézzük, ak­kor az egri Finomszerei vény- gyár, a Mátravidéki Fémmű­vek, a VILATI egri gyáregy­sége igencsak a nagyok kö­zé tartozik. Könnyű a bizonyítás: a 20-as számú külföldi kiállí­tók pavilonjában márkásabb- nál márkásább cégek mutat­ják be gépeiket. A svéd— magyar kooperáció keretében az egri Finomszerelvénygyár- ban készült pneumati­kus gépeket naponta száz­nál is több hazai és kül­földi szakember keresi fel. Demeter Györgynek, a Mű­szaki és Kereskedelmi Iroda vezetőjének egy percnyi megállása sincs a vásár meg­nyitása óta •.. — Ilyen nagy sikerre nem számítottunk. Hat gépet mu­tatunk be, ebből négyet a MECMAN-cég. kettőt a Fi­nomszerei venygy ár készített. A két gép rekordidő alatt ké­szült el. —. Mit szóltak az egri Fi- nomszerelvénygyárban ké­szült gépekhez a MECMAN- cég szakemberei? — Nem szeretnék túlzá­sokba bocsátkozni, de jobban tetszett nekik, mint a saját­juk. — Kötöttek már üzleteket is? — Üzletkötésről még korai lenne beszélni. hiszen a szakmai érdeklődés nagyon nagy. Nem is tudom, hány tárgyalás folyik ielenleg is. Komoly vásárlópartnerként tárgyalunk a Híradástechni­kai Gyárral, a Győri Vagon­gyárral, az Élelmiszer Beren­dezés és Gyártó Vállalattal és több külföldi cég képvise­lőivel is. Az elektrotechnikai pavi­lonban a látogtó „utazó se­besség” nem lehet több per­cenként négy lépésnél. A VI­LATI berendezéseihez csak „közelharc” árán lehet eljut­ni. Rajki Gyöngy, a Kereske- telmi Iroda vezetője számát Bem tudja már a tárgyalá­soknak ... — Siker a javából. Mellet­tünk ez az angol úr már több órája tárgyal az egyik kol­légámmal. Gyártmányaink nagyon érdeklik. Különösen nagy sikere van a színkont- rasztos eredményhirdető táb­lának, a vezérlőberendezé­seknek. a mágneses asztalok­nak, a festékszóró berende­zéseknek. Valamennyi az eg­ri gyáregységünk gyártmá­nya. Angol, szovjet jugo­szláv, kelet-, nyugatnémet szakemberekkel tárgyalunk. A Szovjetunió hatvanmillió fo­rintos üzletet köt velünk. Ve­zérlőberendezéseket vásárol, Laliét, hogy rossz időpont­ban értünk (azt mondják mindennap így van) a Ma­gyar Alumíniumipar pavi­lonjába, ahol a Mátravidéki Fémművek is kiállította ter­mékeit, Ez alkalommal azon­ban nem sajnáljuk, hogy „üres kézzel” távoztunk: a kereskedelmi irodák vezetői egytől egyig tárgyaltak. Mindössze annyit tudtunk meg, hogy nagy „üzletek” állnak a láthatáron ... Egy az egyben, így jártunk az Élelmiszeripari Pavilon­ban is. Az viszont vigasztalá­sul hatott, hogy az Egri Do­hánygyár „cigaretta tablója” előtt talpalatnyi szabad hely sem volt. és. egy lengyel ke­reskedelmi iroda szakembe­re jóízűen szívta a Savariát... Sokan mondják, tartják: a jó bornak nem, kell cégér, Hogy mennyire nem igaz, s hogy nem így van, azt mi sem bizonyítja jobban a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárnál, •—koós— — Mert fiam, o KRESZ-1 nem azért talál­ták ki, hogy bosszantsák vele akár az autóst, akár a gyalogost — mondtam a fiamnak, hogy okuljon és tanuljon, s kitől okulhat és tanul­hat egy gyermek, ha nem az apjától. — A KRESZ-t azért találták ki, hogy védje az em­berek életét, hogy ne legyen baleset, kár... Ezért figyelni kell a közlekedési táblákat, jel­zéseiket be kell tartani, mert ez elengedhetet- leen feltétele a közlekedési kultúrának, az pedig alapja az emberi életnek... Világos? Na látod, itt volt például ez a tábla, amit éppen elhagytunk... Na mire kötelez ez a tábla? — kérdeztem a gyerektől vizsgáztatván őt és ő felelt is rögtön: — Arra, hogy behajtani tilos, apu! Igaza volt. A rendőr szerint is... — ...mert látod fiam, ezért nem szabad ve­zetés közben beszélgetni... Figyelni kell fiam a forgalmat és a táblákat — fejtegettem to­vább. mígnem a falon megállt a gépkocsi. Anélkül, hogy fékeznem kellett volna. Most egy időre félreteszem a gyermek KRESZ-oktatását. „ (—6.) égés pénzügyi fedezet elő­teremtése. Az alapvető fel­tételek biztosítása után most már végleges a döntés; 200 megawattal bővítik az erőművet, építik és szerelik az ötödik gépegységet is. Eichholtz Andrástól, az Erőmű Beruházási Vállalat kirendeliíségvezelőjélőj ér­deklődtünk, hogy a 200 me­gawattos bővítés hogyan, ■milyen mértékben befolyá­solja a jelenlegi munkát és főleg az első gépegység ter­melésének megkezdését. Azt a választ kaptuk, hogy a bővítés az erőmű három el­ső blokkjának szerelését nem befolyásolja. Az erőmű első gépegysége a korábbi tervek szerint 1969. febru­árban áramot fog adni és változatlan a második és harmadik gépegység prog­ramja is. A 200 megawattos ötödik gépegység jelentős többletmunkát igényel. Az előkészítést már 1963. elején elkezdték, ám a ne­gyedik és az ötödik gépegy­ség helyszíni szerelése sok gondot okoz. A tervezők, be­ruházók és a kivitelezők mindent elkövetnek, hogy a négyes blokk az eredeti ha­táridő után hat hónappal, a most elhatározott ötödik pe­dig 1972. októberben termel­ni kezdjen. Mit jelent a 800 megawat­tos erőmű? Műszaki és gazdaságossági adatok he­lyett inkább egy összeha- I sonlítást: a lőrinci erőmű 120 megawatt. Visontán 800-ast építenek. Noha Földünk felszínének kétharmadát víz borítja, in­nivaló mégis kevés van be­lőle. Ivóvízgondokkal küzkö- dik az egész világ. A vízhiá­nyért nem kell messzire menni, erről panaszkodnak az egriek is. A közelmúltban a vízmű főmérnöke, mintegy jó előre kivédve a panaszo­kat, az egri vízhiányról nyi­latkozott lapunk hasábjain. Erről tanácskozott legutóbbi ülésén az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága is. Elolvastam a nyilatkozatot, végighallgattam a vitát — ez utóbbi nyomán hasznos ha­tározatok is születtek, olya­nok, amelyek hosszabb táv­ra bizonyára éreztetik majd jótékony hatásukat. De őszintén szólva, mégsem nyugtatott meg a tanácsko­zás, és a szóban forgó nyilat­kozat sem. Félek: egyikből sem less több víz az előttünk álló forró napokra. Mennyibe kerül a víx? Ha jól meggondolom, ná­lunk a víznek nincs értéke. Nem hivatalosan, vagy köz­gazdaságilag nincs, egyszerű hétköznapi értelemben, az emberek szemében nincs ér­téke a víznek. Mindenki tud­ja például, mennyibe kerül egy csomag cigaretta, és akik élvezői, pontosan tudják, hány fillér egyetlen szívni- való. De ki tudja, hogy mennyibe kerül a viz? Tíz embert kérdeztem meg. Hatan furcsán néztek vissza rám, teljesen érthetetlen volt számukra, hogy lehet ilyet kérdezni, hárman úgy tud­ták, nem kell fizetni érte, egyetlen ember volt csupán a tíz közül, aki tudta, hogy a lakbérrel együtt fizeti, ’ dt hogy mibe kerül a víz, azl senki sem tudta megmonda­ni. Pedig a víznek is van ér­téke. A vízműveknek három és fél forintba kerül minden köbméter víz, ami eljut a la­Van-e értéke a víznek ? Igen, ha nincs! — vallják as egriek kásokba. És csak egy negy­venet fizetünk érte. A külön- bözetet az állam fizeti, min­den köbméter vízhez pótol két forint tíz fillért. Sőt, még ennél is többet! Egy 1958-as tanácsrendelet ugyanis csa­ládonként havi 12 köbméter víz fogyasztását állapította meg, s a KIK ennek az el­lenértékét számítja a lak­bérhez. Csakhogy tíz év alatt megsokasodtak a vízcsapok, a fürdőszobák, és így emel­kedett a vízfogyasztás is. Egy példa: a Hadnagy ut­ca M/3 épületének 38 lakója havonta 456 köbméter víz árát, 640 forintot fizet a lak­bérrel. Áprilisban 1050 forint értékű vizet fogyasztottak a lakók, de a vizet csak egyet­len óra méri, így nem tudni, hol volt túlfogyasztás, ezért a KIK — tehát az állam — fizeti ezt a különbözeiét is. A víxeUátú* lent ura df _________ Meg kerülnénk az igazsá­got, ha az akadozó vízellá­tást egyszerűen az emberek szemléletével magyaráznánk. EZ csupán fokozza azokat a gondokat, amelyeket a város fejlődésétől oly elmaradt víz­ellátás okoz. 1927 óta van Egernek vízmüve. Az első évben már 9000 köbméter vi - zet adott naponta ez a víz­mű. 1955-ben még mindig ugyanannyit, és csak 1967-re közelítette meg a vízszolgai- . tatás a napi. 12 ezer köbmé­tert. Felesleges most felso­rolni, hogyan fejlődött a vá­ros az elmúlt években, ele­gendő megemlíteni, hogy 1965 végén 5146 lakásba volt bevezetve a víz, míg 1967 vé­gén már 6364 lakásba. Éven­kint mintegy 600 lakásba ve­zetik be a vizet! A kutak ka­pacitása, a kitermelt víz mennyisége pedig nem sokat emelkedett. Az ipar it* ivóvizet követel Az egri vízműveknek 176 közületi és 260 ipari fogyasz­tója van. 1967-ben az ipar közel annyi vizet fogyasztott, mint a lakosság! Az iparnak természetesen vízre is- szük­sége van. De gépkocsik mo­sására, mozdonyok töltésére, gépek hűtésére felesleges pa­zarlás ivóvizet használni. Különösen akkor, ha ilyen kevés van belőle. A MÁV 300, az AKÖV 200, a Dohány­gyár 180 köbméter vizet használ naponta, de sorolni lehetne tovább az üzemek fo­gyasztását. Néhány vállalat — mint például a Hajtóműgyár, a Tejipari, a Városgazdálkodá­si Vállalat, a Lakatosáru- gyár — megértve a város ivóvízgondjait, kutakat fúrt, és az ipari célra ebből fede­zi vízszükségletét. Erre kel­lene ösztönözni, sőt rákény­szeríteni még néhány üze­met. Rendelet is van rá, ki­mondja, hogy első a lakosság és ha kevés az ivóvíz, ipari, célra nem használható. A vízműnek élni kellene ezzel a törvényadta lehetőséggel és csökkenteni az ivóvíz ipa­ri felhasználását. Hogy mi­lyen indokolatlan az ivóvíz ipari felhasználása, megem­lít era: 110, 196 és 800 méte­res kutak adják Egerben az ivóvizet, míg az ipari célra alkalmas víz gyakran öt—tíz méter közelségben van. Az ipar vízfogyasztásának kor­látozása persze nem olyan egyszerű, nem .mehet egyik napról a másikra, de el kell kezdeni minél hamarabb, hogy zökkenőmentes legyen a lakosság vízellátása. Hogy mit jelent egyetlen üzem vízfogyasztása, világo­san illusztrálja a következő példa: új szerviz épül Eger­ben. Vízigénye napi 120 köb­méter. Ez háromszáz család egynapi, vagy egy család egy évi vízfogyasztásának felel meg. Igaz, most már a ta­nácsoknak lehetőségük van arra, hogy vízfejlesztési hoz­zájárulást kérjenek. Az új szerviztől például közel két­millió forintot. Ez ugyan szép összeg, amit fel lehet hasz­nálni majd a vízmű fejlesz­tésére, de mikor lesz belőle viz? Természetesen csak évek múlva, a napi 120 köb­métert pedig adrii kell azon­nal, amikor a szerviz felépül. Mennyi vizet fogyasztunk ? Számítások, mérési tapasi- talatok szerint közművesített lakásokba, személyenkint 120 liter vizet fogyaszthatunk naponta. Azokban a laká­sokban pedig, ahol villany-, vagy gázboyler is van a für­dőszobában, ott napi 150 li­terre emelkedik a fogyasz­tás. E szerint a város lakos­ságának tízigénye naponta eléri az 5000 köbmétert. Lát­szólag kielégíthető e*í az igény, abból a napi 16 ezer köbméter vízből, amit má­jus végétől ígérnek a vízmű vezetői. De csak látszólag' A számok ugyanis napi átlagot jelölnek, s míg a víz terme­lése, a szivattyúk működése majdnem egyenletes, a fo­gyasztás változó, ugrássze­rűen emelkedő, sőt lesznek t csúcsidők, amikor 18 ezer, sőt * 20 ezer köbméter vízzel le­hetne csak kielégíteni az igé­nyeket. Ennyi vizet pedig nem adnak az egri kutak. Vannak olyan órák, ami­kor a város szinte valameny- nyi lakásában megnyitják a vízcsapot. Ilyenkor gyorsan kiürülnek a víztárolók is. amelyekben mindössze 2600 köbméter víz tartalékolható. Nagy vízfogyasztók a külső városrészek lakói is. Itt zöld­séges kertek locsolására használják a drága vizei Vannak házak, ahol 50—60. sőt 100 köbméter vizet fo­gyasztanak havonta, köb.né- terenkint 1 forintért. (Eze­ken a területeken még hiány­zik a csatornázás, ezért Le­vesebb a vízdíj is). Furcsa helyzet, de igaz- a termelők­től azt a salátát vásároljuk meg a piacon — mégpedig jó áron — amit állami1 ag dotált vízzel locsoltak. Igaz szabályrendelet tiltja az ilyen locsolást, de hogyan lehet ezt ellenőrizni? Eddig még legalábbis nem sikerült, ★ Lesz-e víz? — e témakör­ben most ez a legfontosabb kérdés. Már készül az egei' város vízellátását felölelő ta­nulmányterv, s ennek nyo­mán bővül, fejlődik Eger víz­ellátása. Mindez persze táv­lati terv, megvalósításához évek kellenek. De hamaro­san itt a nyár, s vízgondjaink lesznek. László király mód­jára Egerben sem lehet vi­zet fakasztani, így nem ma­rad más hátra, azzal kell gazdálkodni, ami van. Csak jobban, okosabban. Olyan közszellemet kelle­ne kialakítani, amelyik nem tűri a pazarlást, s amelyik felismeri a víz értékét is. Napi vízgondjainkon csak ez enyhít valamit. Márkus/ László tömiisw 3 I9(KL máin« 26,, vetsir»»*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents