Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

— Legyenek büszkék Mező Imrére... — A budapesti pártház hős védőjének özvegy« is részt vett Berecz Tibor többszörös szocialista brigádjának névadó ünnepségén. (Foto: Pilisy) Vidám, r '(Folytatás az 1. oldalról) SZMT kultúrotthonában bál­lal zárták a vidám, szén na­DOt. Petőfibányán B délelőtti órákban Dorkó József, a Szakszervezetek He­ves megyei Bizottságának megbízott titkára nagygyűlé­sen találkozott a lakótele­piekkel. a Mátraalji Szénbá­nyák üzemeinek dolgozóival Ünnepi beszédét mintegy kétezren hallgatták végig ér­deklődve a Petőfi Sándor­ról elnevezett művelődési otthon előtti térségen, majd a részvevők ezt követően fel­vonultak. rendezett sorokban, zászlóerdők. transzparensek alatt végigmentek az ipari központ fő útvonalán. Kinn, a strandfürdő kör­nyékén változatos, színes programmal kulturális és sportműsorral folytatódtak az egész napos események, sok ötlettel vidám hangulatot te­remtettek. kellemes majálist rendeztek. Hatvanban szórakoztató park, „vursli” te­lepedett a népkerti szabad­téri színpad közelébe, sátra­kat vertek a fák alá: a sétál­gató városbeliek közül a fel­nőttéknek finomságokat kí­náló büfével, a gyermekek­nek pedig sokféle játékkal tarka, színes léggömbökkel kedveskedtek a kereskedők úgy. hogy a ligetben min­denki jókedvre derült. | Az ünnepnek — a Zagyva- , parti városban is majális- i hangulata volt Hevesen f Hagyományos felvonulás előzte meg Hevesen is a má­jus elseji ünnepi gyűlést. Dél­után a művelődési házban általános iskolások adtak kultúrműsort s ugyanitt — a hevesi napok programjaként — megnyitották Feldman Ti­bor és Horváth János oroshá­zi valamint Borics József komlói tanár képzőművésze­ti munkáinak tárlatát. Az if­júsági házban este „orgona­bál” zárta az ünnep prog- I ramját. Andornabtályán Kellemes, napsütéses idő­ben ünnepelték az andornak- tályaiak a munka és a nem­zetközi szolidaritás ünnepét. A déli órákban felvonulás­sal vette kezdetét az ünnep­ség. majd a falu dolgozói a sportpályán gyülekeztek. A több száz főnyi ünneplő kö­zönség előtt dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott beszédet. Méltatta május elseje jelen­tőségét, majd elmondotta, virágos májusi hogy az andomaktályai Búza­kalász Termelőszövetkezet évek óta a megye egyik leg­jobb közös gazdasága. A szö­vetkezet tagjai, vezetői ki­emelkedő munkát végeznek, egyre megalapozottabb, biz­tosabb a gazdálkodás. A ki­váló munka iutalmáu] dr. Földi Pál átnyújtotta a me­gyei pártbizottság dicsérő oklevelét Czifra Miklós ter­melőszövetkezeti elnöknek. Az ünnepség labdarúgó- mérkőzéssel. majd este bál­lal ért véget Gyöngyösön A városi sporttelepen gyü­lekeztek a felvonulók Gyön­gyösön. ahol Vadász József, a pártbizottság titkára kö­szöntötte áz üzemek, intéz­mények. iskolák dolgozóit ta­nulóit. Majd elindult a több mint ötezres menet amely­nek élén a város állami és társadalmi szerveinek veze­tői haladtak és — a szokás­nak megfelelően — a mun­kásmozgalom veteránjai. A főútvonalakon, amerre ha­ladtak. mindenütt több sor­ban álltak a járdákon az ér­deklődők. akik lelkesen inte­gettek, tapsoltak az ismerő­söknek. a színes, hangulatos menetnek, Nagy sikert aratott az I. sz. Általános Iskola nagy lét­ftlarx Károly Laboratórium a Majna mellett Kjazanov, a Marx—Engels Intézet igazgatója, már a for­radalom előtt hatékonyan tanulmányozta Marx és En­gels kéziratos hagyatékát. Lenin levele után, 1921. feb­ruár 2-től hatalmas tevé­kenységet fejtett ki, hogy va­lóra váltsa a Lenin által fel­vázolt széles körű progra­mot: összegyűjtse Marx és Engels kéziratban maradt vagy nyomott irodalmi ha­gyatékát. Rjazanov 1923. évi berlini utazása alkalmával a megfe­lelő körülmények lehetővé tették, hogy Marx és Engels kéziratairól fotómásolatokat készítsen. 1923 őszén a má­solatok egy része már Moszkvába került. Időközben a Marx—Engels Intézet új épületbe költözött, a Malij Znamenszkij utcács­kába, a Dolgorukij fejedel­mek egykori villájába (ma az utcát Marx—Engels utcá­nak hívják). Itt már a szo­cializmus és a munkásmoz­ünnep számú csoportja. Á kis úttö­rők és a kisdobosok valósá­gos virágkamevált varázsol­tak az úttestre: tulipánnak, margarétának öltöztek fel. Soraikat a tranzisztor-okció eredményét bizonyító csapat zárta magasba emelve hozták a kis táskarádiókat, amiket a hősiesen harcoló vietnami népnek küldenek el. Nagy taps köszöntötte a város élüzemeinek dolgozóit: a kitérőgyáriákat, a sütőipa­riakat, a kiváló címet elért Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóit, a jubileu­mi munkaversenyben dicsősé­get szerzett húsipariakat, a város egyik legrégibb üzemé­nek, a Vas- és Fémipari Vál­lalatnak a dolgozóit, akiknek elődei már a 19-es május 1-i felvonuláson is szervezetten vettek részt. Először üdvözölhette a vá­ros lakossága a Thorez kül­színi bánya dolgozóit, vala­mint a KAEV gyáregységé­nek és az Elektromos Ktsz dolgozóinak csoportját Külön egységet alkottak a város termelőszövetkezetei, nek dolgozói, akik vidám nó­tákat énekelve vonultak vé­gig az utcákon. A május 14 tüntetés közel két órán át tartott. Híven kifejezte a dolgozók nemzet­közi összefogását, ami nem­csak a jelszavakban mutatko­zott meg. hanem az ötletes életképekben is. Az Egyesült Izzó nagy lét­számú csoportjában egy­mást követték a nagyszerű teljesítményt felmutató szo­cialista brigádok, de a félve­születésénck 150. III, rész galom történetének jelentős könyvtára alakult ki. A könyveket angol és német antikváriusoktól vásárolták, sok könyv került ide az álla­mosított orosz könyvtárak­ból, többek között a vjazmai birtokról, amely a Golicin hercegek tulajdona volt. A krasznopresznyenszki és a zamoszkvorecki járások munkásai olyan könyveket hoztak az intézetbe, amelye­ket előkelő „könyvgyűjtők” hagytak hátra könyvtáruk­ban, amikor az országból el­menekültek. Az intézetbe ke­rült Szergej Tanyejev zene­szerző testvérének, Vlagyi­mir Tanyejevnek könyvtára is, aki részt vett a I. In- ternacionálén. V. Tanyejev a szocializmus történetének könyveit gyűjtötte és a nagy francia forradalom történe­tének metszeteit. 1924-ben Rjazanov újra Németországba utazott, hogy a német szociáldemokrata párt archívumában dolgoz­zon. Itteni kutatásai során Marx és Engels eddig isme­retlen kéziratait fedezte fel. A feladat az volt, hogy foto­zető üzem nődolgozóinak zárt rendje Is felhívta magára a figyelmet. Bélapátfalván Ünnepi hangulat uralko­dott a Bélkő alján is. Dél­előtt tíz órakor szinte a falu valamennyi lakója részt vett abban a színes felvonulás­ban, amely a festői szépségű almáskertbe, ez ünnepség színhelyére vezetett A dísztribünön helyet fog­lalt a község párt, tanácsi és gazdasági vezetői mellett Hazai Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Mező Imréné. -az ellenforradalom­ban hősi halált halt munkás­évíordulójára kópiát készítsen és azokat Moszkvába küldje. Korszerű fénymásoló gép akkor még nem volt. A re­produkciók, az előhívás, a nyomás bonyolult és hosszan tartó műveletet igényelt. Több ezer lapot kellett le­fényképeznie. Ez sok pénzbe került. A fiatal szovjetköz­társaságban pedig minden rubel számított. A Népbizto­sok Tanácsa azonban Marx és Engels hagyatékának ösz- szegyűjtésére mégis elegendő pénzt bocsátott rendelke­zésre. Újdonságnak számított akkor a fotosztat nevű be­rendezés; ezzel a készülék­kel olcsón és gyorsan, nega­tív nélkül lehetett fotókópiát nyerni, rögtön a speciális papírra másolva. Fotosztátokat szereztek be. Meghívtak három német szakembert is. A Majna mel­letti Frankfurtban labora­tóriumot rendeztek be a má­soláshoz. A Frankfurtban, majd később Londonban. Trier, Bécs, Engelskirschen archívumaiban készített fo­tómásolatok most Moszkvá­ban pihennek, a Marxizmus mozgalmi harcos özvegye is. Sas Kálmán országgyűlési képviselő megnyitó szavai után Hazai Béla. a megyei pártbizottság titkára méltat­ta a nemzetközi proletariátus nagy seregszemléjének je­lentőségét. Az elismerés hangján szólt a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgo­zóiról, akik kiváló munka­sikerekkel köszöntötték ezt az ünnepet. Nagy taps köz­ben elismerő oklevelet adott át Zana Károly igazgatónak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére in­dított verseny-mozgalomban elért jó munkáért adomá­nyozott a bélapátfalvi mun­—Leninizmus Intézetben. Az összoroszországi Köz­ponti Végrehajtó Bizottság­nak a Nagy Októberi Forra­dalom 10. évfordulóján ren­dezett jubileumi ülésén Ana- tolij Vasziljevics Lunacsarsz- kij közoktatásügyi népbiztos így beszélt az intézetről: — Ez az intézet a szó szo­ros értelmében vett kincses­tár. Az intézet archívuma számunkra, marxisták szá­mára, de ma már minden szovjet polgár számára is, olyan vagyont jelentenek, ahová szívdobogás nélkül nem lehet belépni. A Marxizmus—Leninizmus Intézete már régóta nem foglalja magában az egykor oly kolosszálisnak tűnő anyagot. A Szovjet téren csupán az archívum maradt meg. Maga az intézet kis városkának megfelelő terüle­tet foglal el a népgazdaság eredményeinek állandó kiál­lításán. A Központi Pártarchívum „1. számú gyűjteménye” a Szovjet téren állandóan bő­vül. Természetesen olyan tömeges szerzemények, mint a húszas években, ma már nem fordulnak elő. De ma is érkezik még ide számos, ed­dig nem ismert dokumentum. 1964-ben például az intézet Marx és Engels 146, eddig nem publikált írását szerez­te meg. Kettő közülük — a káskollektívának a megyei pártbizottság. Hazai Béla, a bélapátfalvi ünnepség szónoka Ezután Berecz Tibor la­katos, a többszörös szocia­lista brigád vezetője Mező Imrénéhez fordulva bejelen­tette, hocv a brigád tagjai Mező Imrét 1956 mártírját választották névadóul és eh­hez a vendég hozzájárulását kérte. Mező Imréné válaszá­ban arra kérte a brigádok hogy legyenek méltó követői a kiváló harcosnak, feledhe­tetlen élettársának. Az ünnepségen Zana Ká­roly igazgató 74 dolgozónak Kiváló dolgozó-kitüntetést és oklevelet. hat szocialista üzemnek, 18 szocialista bri­gádnak elismerő oklevelet adott át Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Törté­nelmi Bizottságának ajándé­ka — Engels levele Laura Lafargue-hoz, 1884. február 21-i keltezéssel és Engels le­vele Paul Lafargue-hoz 1894< december 18-i keltezéssel. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a moszkvai intézetnek már ko­rábban is sok értékes doku­mentumokat adott át, többek között olyanokat, amelyeket Marx leányának, Jenny Lon- guet-nek gyermekei és uno­kái őriztek a családban. 1948- Ban Moszkvába érkezett Ed­gar Longuet, Marx unokája, aki az ellenállási mozgalom­ban Is részt vett. Sok érté­kes dokumentumot adott az intézetnek. 1960-ban Charles Longuet, Marx dédunokája Marx és Engels számos olyan levelét ajándékozta az Inté­zetnek, amelyeket ez ideig még nem publikáltak. Nem­rég pedig, 1967-ben Frederic Longuet művész, Marx déd­unokája érkezett Moszkvá­ba. Saját rajzait ajándékoz­ta az intézetnek, és nagy­anyjának, Jenny Longuet- nak rajzait, többek között a „Madonnát”. Erről írta Marx Engelsnek: „Jenny ajándé­kul elkészítette neked Raf- faello Madonnájának máso­latát.” Ilja Agra""vszkij (Folytatjukj As egri Petőfi Termelőszövetkezet dolgozóinak egy csoportja Á Szovjet téri palota kincsei A hős szovjet űrhajósra, Gagarinra emlékeztek a gyöngyösi úttörők. (Foto: Szendrőváry)

Next

/
Thumbnails
Contents