Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

EEfeO - IDÍT TANTEREM... fiatal diákok a hatvanéves fák alatt emelte egyre feljebb A2 alma matert tíz napig egy Bükkzsérchez közeli, ta­vasa lombokkal pompázó erdő helys, _hitette. Tölgy és bükk kapaszkodik meg itt a domboldalban. Közöttük fiatal fiúk dolgoznak; ki mo­torfűrészt tart a kezében, fején sisakot visel, és fát dönt, ki gallyaz, ki a ledön­tött és legallyazott fákat von­szoló, békésen bólogató lo­vai vezet, ki sara rigói, ki máglyáz, vagy éppen hosz- tol... Ne csodálkozzanak az erdészkifejezéseken, mert a "hatvanéves fák alatt az egri Dobó Gimnázium erdész­szakközépiskolásai dolgoztak. Én is tőlük tanultam az „er­dei zsargont”, amikor gya­korlatukon Csermák János mérnök-tanár és Verebély András igazgatóhelyettes tár­saságában meglátogattam őket, nevezetesen a III/É-t A gidres-gödrós, összeszab­dalt, s mégis barátságos er­dei üt mellett, a domb aljá­ban a kitermelt és felszab­dalt fát rakják egymásra a fiúk. Egy egész brigád végzi ezt a munkát, a mitologikus nevű vezetővel, Hunorfi Pé­terrel az élen, aki egyébként az osztálytitkári státust is bírja. _ — Külön "kell rakni a pa­pírfát, a pillérfát. meg a tű­zifát — magyarázza a bri­gád aznapi feladatát. — Na­pi huszonöt métert kell ter­melni. — Nem nehéz? — Nem. De több és jobb szerszámmal gyorsabban menne. — A cél elsősorban — szólt közbe Csermák J ános — a készségfejlesztés. Komplex feladatot hajtanak végre, a kidöntéstől a teljes raktáro­zásig. Elméletben már isme­rik, most a gyakorlatra ke­rült sor a harmadik évfo­lyam tanterve szerint. Szük­ség van minderre hiszen akik az erdészeti tagozaton végeznek, érettségi után a szakmunkástól a technikusi munkakörig bárhol élhelyez­kedhetnek az erdészetbál. Az osztály zöme valóban „erdei pályára” készül. Ki mindjárt érettségi után mun­kát keres, ki — mint Farkas .Laci — az erdemórnökit is e] szeretné végezni. — Mit kell tudni, hogy si­kerüljön az érettségi? — Elsőben például a ter- mőhely-ismerettannal, éghaj­lat- és talajtannal foglalkoz­tunk. megismertük az alap­fogalmakat, másodikban az erdővédelmet tanultuk, és az erdőben található növény- és állatfajtákkal ismerkedtünk. Most, harmadikban pedig a. legfontosabb az erdőhaszná- lattan: a felnevelt erdő ki­termelése, a kitermelt fia fel- használása. A gyakorlat Ideje alatt Kautzky Emil mérnök-tanár, az osztályfőnök a „felügyelő” és az értékelő; mert a fiúk gyakorlati jegyet is kapnak. — Persze, feleltetés nincs — mondja. — A munka mi­nősége és a szorgalom alap­ján osztályozzuk őket. — Mi a napirend? — A pazsagi munkásszál­lóban lakunk. Fél hétkor van az ébresztő, hétkor reggeli, s nyolckor már a munkahe­lyen készítjük elő az aznap­ra előírt feladatokat, s ter­mészetesen újra és újra fi­gyelmeztetjük őkéi a bal­esetek megelőzésére. Szeren­csére nem történt semmi; ügyesen, komolyan végzik munkájukat a gyerekek. Itt is. mint az iskolában negy­venöt percenkint szünetet tartunk. Fél kettőkor ellen­őrizzük, elvégezték-e a fel­adatot, s értékeljük is az az­napi munkát Aztán ebédel­nek í .. — Milyen a koszt? — kér­deztem később Lengyel Pis­tát. — Kitűnő... De lehetne több is. Az erdőben nagy az étvágya az embernek! Sza­bad időben néhányan átrán- dulnak Répéshutára, és meg­bízásként némi vacsorakie­gészítést hoznak. Amikor este tábortüzet gyújtunk, el­maradhatatlan a szalonna- sütés .. 1 Persze minderre csak a szerszámok karbantartá­sa, és az egy­órás tanulás után kerül sor. Hogy a nap többi órájában unatkoz­nak-e? Ki lá­tott már unatkozó diákot — er­dőben? ... Van, aki ol­vas, van aki verset ír, mint — Csü­lök, polgári nevén Császár Ferenc, Bece­nevét a rej­tői Három testőr irodal­mi vénával megáldott egyikétől örö­költe. Egyik verse arról szól, hogy az osztály szépreményű ^állo­mánya” egy nagy fán üldö­gél, míg a vaddisznók biz­tonságos távolságra el nem húzódnak;.. Bent, a fák között figyel­meztető kiáltás harsan, le­áll a motorfűrész majd egy­re erősödő suhogás hallat- sák fent. s a végén hatalmas reccsenéssei zuhan a földre a kivágott fa. Szabolcsi Mis­ka mondta, hogy a kézi dön­tést szereti a legjobban. — Élvezet nézni, ahogy dől a fa... Gál Sanyi és a tőle egy évvel fiatalabb munkatárs, Deres, a 16 esztendős, szim­patikus ló, az utolsó adago­kat vonszolja le a dombról. Nemsokára indulnak Pazsag- ra, dél elmúlt már. kátai | Munkája Beszteri Bernét az egri Vörös Csillag 'Traktorgyár egyik csoportvezetője A „nagy üzemben” dolgozik, a forgácsolóknál, századmálld- méteres pontosságú alkatré­szek között — mondhatni* hogy csupa fiatal emberrel. „Fődarabokat” szállítanak innen Budapestre, koránt­sem könnyű hát itt „parancs­noknak” lenni. Baszrtarinek ötven gép ötven mesterén, mesiterjélöiltjéni kell a sze­mét tartania. Kötelessége, hogy mindig tudja: ki, mi­vel foglalkozik, jól vagy rosszul végzi-e a dolgát Előfordul, hogy váratlanul kevesebben kezdik a műsza­kot valamiféle gyáron kí­vüli baleset, hirtelen beteg­ség, családi esemény mir' t távol maradnak. A csoport- vezető ilyenkor jó érzékkel, gyorsan mindig átrendezi „legénysége” sorait s a „verkli” megy tovább, ugyan­úgy mint máskor, a megszo­kott napokon. Beosztása szerint csak szerveznie, irányítania kelle­ne a termelést — ám mégis, gyakran maga is a gép mögé áll. Legutóbb, éppen a na­pokban, amikor délután ér­kezett Pestről egy megmun­kálásra váró igen fontos, al­katrész. de akire a rendkí­vül sürgős feladatot bízhat­ta volna, éppen szabadságon volt. Így ő, a csoportvezető indította meg az esztergát Pedig a tanult szakmája: marós.., Élvezi a munkáját, örül a váratlan fordulatoknak, a nagy súlyú feladatoknak. Ha néha egy-egy öntvény nem „simul” az előírt technoló­giához, a helyszínen maga keresd a legjobb, legegysze­rűbb megoldást, ő módosít­Az Egri nyár kulturális rendezvénysorozat volt a csütörtöki Egri Városi Ta­nács vb-ülésének egyik na­pirendi pontja. Danes Lajos­nak, a városi tanács művelő­désügyi osztályvezetőjének írásbeli előterjesztésében is­meretessé vált a részletes program, amely lényegesen gazdagabbnak ígérkezik az elmúlt évinél. Az Egri nyár­hoz a vb 300 ezer forintot biztosított. A teljes prog­ram három részből áll: tu­dományos tanácskozások, kiállítások és művészeti rendezvények. Az érdeklődők láthatták majd a Szentiváné.ii álom érdekes feldolgozását az Ál­lami Operaház balettkará­ja a műveletet — ahelyett, hogy a műszaki irodákba szaladgálna. Tavaly fél esztendőre ka­tonai szolgálatra hívták a ciklusvezetőjét. Beszteri Ber- nátnak így már nemcsak a csoportért hanem az egész műszakért, száz emberért kellett felelnie. Száz ember mindennapi munkáját kellett vezényelnie, száz ember ügyes-bajos dolgát intézte. Mondani sem kell, hogy ez már nem mindig fért bele a nyolc órába — ám, mégis szívesen végezte. A társadalmi munkát még nak, az Egri Szimfonikusok­nak és az Egri Megyei Sz:n-j pádnak a közreműködésével. Megrendezik a X. egri dalos­ünnepet. térzenéket tarta­nak. és országos szín látszó karnevált rendeznek. Ese­mény lesz a balettest Laka­tos Gabriella. Kun Zsuzsa. FüIöd Viktor és Havas Fe­renc fellépésével. Vendé­günk lesz Ilosfalvy Róbert. Antal Imre és a Budapest Táncegyüttes is. Meghívják egy nagyszabású tánczenei estre az ez évi táncdalfeszti­vál győzteseit is. Élvezhet­jük majd Pécsi ndikó. Zsol- nav Hédi és Szakács Miklós előadóestjét, és a megyei színpad új műsorát, a Nagy csavargókat. szakszervezeti bizalmi korá­ban megszokta, s jó idő óta a „Modul’ komplex szocia­lista brigádban folytatja. Nem lepődik meg, ha a műszak után is segítségét kérik va­lamihez, készséggel vállal­kozik a legkülönfélébb fel­adatokra. A napokban ép­penséggel a Lenin úti óvo­dához hívták, mert hát a konyhában elromlott a víz­vezeték s a kicsinyeknek mindenképpen főzni kellett. Ha korábban már az Árpád utcai óvodának is dolgozott — ugyan miért ne ment vol­na ebbe a másikba, ahová a bátyja kislánya jár? Mindenkori köteiességtu- dásáért, ügyességéért, emberi tulajdonságaiért — igazán nem csoda ha Beszteri Ber- nát csoportvezető népszerű a gyárban. Érthető, ha eddigi igyekezetét már háromszor honorálták Kiváló dolgozó­oklevéllel, jelvénnyel, tavaly miniszteri , kitüntetést ka­pott és az idén a megyei tanácsnál átnyújtották neki is a Munka Érdemrendet. Ez utóbbi elismerés kettős öröm számára: mivelhogy a Beszteri családban ez már a második ilyen nagy kitün­tetés. Előbb az idősebb fiú kapta meg, utána meg a kö­vetkező, a traktorgyári cso­portvezető. Most már mind a ketten a legfiatalabb test­vérért szurkolnak: hátha egyszer annak is sikerül ki­érdemelnie. (gyóni) A motorfűrész most némi karbantartásra szorul. Ezt is tanulni kelL Az oktató Kautzky Emil mérnök-tanár. (Foto: Pilisy) A vb előtt: az Egri nyár — Senki nem öli meg a feleségét — mondta — pusz­tán azért, mert már nem szereti, és egy másikat imád. Az ember elhagyja a feleségét, a szeretőjével él és kész. Ez nap mint nap előfordul, és sem a törvény, sem a köz­vélemény nem különösebben szigorú az iránt, aki így cse- TolvSwd k — De hát — vetette ellen az orvos — hogyha az asz­szonyé a vagyon!... — Itt nem erről van szó — felelte a detektív. Tá­jékozódtam efelől. Trémorel úrnak a maga jogán volt százezer tallérja, hatalmas vagyonának maradványa; ba­rátja. Sauvresy mentette‘meg. Ráadásul a házassági szer­ződésben felesége egy félmilliót ismert el neki. Nyolc- százezer frankkal már bárhol jól lehet élni. Egyébként kizárólag a gróf rendelkezett a közös vagyon fölött. El­adhatott, vásárolhatott, tőkésíthetett, kölcsönözhetett, / bankba tehette és kivehette a pénzt, ahogy kedve tartot­Gendron doktor nem tudott mit felelni. Lecoq úr ? fol.y tatta, tétovázva beszélt, szemével Plan tat bácsit _ gat Érzern hoffv a múltban kell keresni a mai gyilkos­at «ár okai és a pvíikos szörnyű elhatározásának indítékait. Valami bűn kötötte össze a grófot és a grófnét, oly fel- o'dhatatlam’l. hogy csak egyikük halála adhatta vissza a ‘ másik szabadságát. Azonnal megsejtettem a bűntettet, ’ reggel óta minden percben rá-rátaointok, és ez az ember, 4 akit ide bezártunk, a kuruzsló Robelot, aki meg akarta 4 ölni p békehíré urat, a végrehajtó vagy a bűntárs szere- m nét látszotta. f r-endron doktor nem volt jelen a napközben Val- «1 n é« este az oreivali polgármester házában tör­I «-.-ivek hallgatólagos megnevezést boriak létre . I a >«á'-pV,-'r6 és a detektív között. Minden éleslátásra flj „rilks4«» vol* ho«v kitöltse a már két órája hallgatott 1 beszélgetés hézagait, és kitalálja a burkolt célzásokat. A detektív utolsó szavaival mintha fénysugár hatolt volna elméjébe, felkiáltott: — Sauvresy! — Igen! — felelte Lecoq úr. — Igen, Sauvresy!... És az a papír, amit oly vadul keresett a gyilkos, az a le­vél, amiért menekülésével sem törődött, a bűn vissza­vonhatatlan bizonyítékát tartalmazza. Az öreg békebíró a legsokatmondóbb tekintetek, a legegyenesebb magyarázatkérések ellenére sem beszélt. Ügy látszott, lélekben messze jár a jelenlegi beszélgetés­től» tekintete elkalandozott, mintha elfelejtett események sorát követné a múlt ködében. Lecoq úr rövid fontolgatás után elhatározta, hogy erélyesebb eszközökhöz nyúl. — Micsoda múlt lehetett az — mondta —, mely any- nyira nyomasztó volt, hogy egy fiatal, gazdag, boldog ember. Hector de Trémorel gróf, a szabadulás kedvéért hideg fejjel kiszámítson egy bűncselekményt, előre bele­nyugodjék, hogy azonnal eltűnik, megszűnik törvényes léte. s mindenét elveszti egyszerre, önmagát, társadatmi állását, becsületét, nevét! Micsoda múlt. melynek súlya öngyilkosságba kerget egy húszéves lányt! Plantat bácsi sápadtan egyenesedett föl. talán még izgatottabban, mint napközben. — Ö! — kiáltott fel elváltozott hangon. — ön nem gondolja ezt komolyan! Laurence végig nem tudott sem­miről! Gendron űr, aki alaposan tanulmányozta az igazi Lecoqot, úgy látta, ravasz mosoly deríti fel okos arcát. De az öreg békebíró most már nyugodtan és méltó­ságteljesen. kissé emelkedett hangon folytatta: — Nem volt szükség, Lecoq úr, sem cselre, sem csapdára, hogy kivegye belőlem, amit tudok. Tisztelettel és bizalommal viseltettem ön iránt, nem volt joga fegy­vert kovácsolnia ellenem abból a fájdalmas, vagy ha úgy tetszik, nevetséges titokból, melyet ellesett. Bármennyire biztos volt a dolgában a detektív, most zavarba jött, és tiltakozni próbált. — Igen — szakította félbe Plantat bácsi —, csodá­latra méltó nyomozói lángelméje rátapintott az igazság­ra. De nem tud mindent, és még most is hallgatnék, ha fennforognának az okok, melyek csöndet parancsoltak nekem. Kinyitotta a kandalló mellett álló régi tölgyfa író­asztal titkos fiókját, s kivett belőle egy meglehetősen vas­kos iratcsomót, az asztalra tette, majd így folytatta: — Mielőtt hozzákezdek, uraim, meg kell kérdeznem, van-e elég erejük? Huszonnégy órája vagyunk talpon .. De az orvos és a detektív tiltakozott, semmi szüksé­gük pihenésre. Lázba hozta őket a kíváncsiság, elűzte fáradtságukat. Végre megtudják a véres titok nyitját. — Hát legyen — mondta a békebíró jenek rám. 12. —, akkor figyel­Huszonhat éves korában Hector de Trémorel gróf korunk élvhajhász arisztokratájának tökéletes mintaképe, eszményi megtestesítője volt: fölösleges önmaga és má­sok számára, sőt ártalmas is, mert mintha egyenesen ar­ra teremtették volna, hogy minden és mindenki kárára töltse kedvét. Csak azt ne higgyék, hogy rossznak született ez a fiatalember! Hajdanában, húszéves korában jó szíve, s még nemes gondolatai is voltak. Hat év beteges élvezetei csontja velejéig megrontották. Bolondul hiú volt, s így mindenre kész, hogy meg­őrizze hírnevét, irtózatosan önző. mint mindenki, alti csak saját magával foglalkozik, és nem ismeri a szenve­dést. Pénzszagra összesereglett állítólagos barátai lapos bókjaitól a csömörig megrészegült lelke mélyén csodál­ta macit, otromba cinizmusát szellemességnek, minden erkölcsöt megvető fölényességét, teljes elvtelenségét, fél­eszű szkepticizmusát jeilemerőnek tartotta. Ráadásul gyönge is volt. Szeszélyes, de sohasem ha­tározott. Gyönge, mint a gyermek, mint az asszony, mint a lány. Egy éjjel a Café de Paris-ban vacsorázik, s az ösz- szes edényt kidobja az ablakon, ezer húszfrankos aranyá­ba kerül. Bravó! Másnap részegen botrányt csinál egy utcalánnyal a proszcéniumpáholyban, az ügyeletes rend­őrtisztnek kell közbelépnie. így mulat egy igazi úr! Egy reggel elképedve értesül a szájtáti Párizs, hogy Olaszországba szökött X ... bankár feleségével, egy ti­zenkilenc éves családanyával. Párbajozik, és megsebesíti ellenfelét. Micsoda bátorság! Következő héten ő kap egy szúrást! A hős! Egyszer Badenbe megy. és felrobbantja a bankot. Máskor hatvanórás játék után 120.000 frankot nyer tőle egy orosz herceg. Olyan lélek, akit elragad a siker, tapsra vágyik, de nem érdekli, honnan kapja. Hector grófot több mint bol­doggá tette, hogy ekkora feltűnést kelt a világban. Neve vaav nevének kezdőbetűi állandóan szerepeltek a Mon­dáin Párisién krónikájában, s ez a becsület és a dicsőség csúcsát jelentette számára. De tökéletesen eltitkolta őrömét, s elbájoló fölényes­séggel mondta mindén újabb kalandja után: — Hát már örökké csak velem akarnak foglalkozni? És a nagy alkalmakkor XV. Lajos szavával élve így szólt: — Utánam az özönvíz. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents