Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

Rövidebb Az állomásról és a község­be vezető útról látszik, hogy új gyárat építenek Apcon. Az ötvenes években egy ide­ig bizonytalan volt az üzem sorsa, két-három éve a Fém- termiában is csak 180—200 ember dolgozott. Most közel 800 fő a létszám és 1970-re eléri az 1700—1800-at. Már tető alatt a 2160 négy­zetméteres új öntöde, de építkeznek az utcai fronton, újabb műhelyekre, szociális épületekre és berendezések­re van szükség. Űj és gyors ütemben fejlődő szakma Ap­con a kokillaöntés, a mag­készítés, szerszámlakatosok­ra, esztergályosokra és maró­sokra van szükség, mert Bu­dapestről Apcra telepítették a vállalatot. Az építkezések, az áttelepítés gondjai közben fokozott mértékben termelni kell és július elsejétől 44 órára csökkentik a heti mun­kaidőt. Hogyan oldják meg ezt a bonyolult, hármas fel­adatot? Gondos előkészSlel Szabó József műszaki igaz­gató kisebb tanulmánynak is megfelelő iratcsomóban la­pozgat; — Ez a munkaidő-csökken­tés tervezete. Nem az első, hanem a második variáns, de még ezen is finomítani kell, hogy a legjobb megol­dást választhassuk. Lényegé­ben a munkások többségé­nek jogos kívánságát és a termelés követelményeit kell egyeztetni. Az igényeket és a követelményeket 12 tagú bi­zottság munkacsoportonként vizsgálta. Javaslatokat tettek és így született meg a terve­zet. Ezt tárgyalta az igazga­tói tanács és különféle kér­désekben jobb megoldást ke­res még az üzemgazdasági, a fejlesztési osztály vezetője, munkaidő - hosszabb vita Építkezések, külföldi megrendelők az szb-titkár és a technoló­gia. A Qualital Könnyűfémipa- ' ri Feldolgozó Vállalat állan­dó kapcsolatban áll a Csepel tröszttel és az eddigi tapasz­talatok nyomán főleg arra ügyelnek Apcon, hogy a munkaidő rövidítése miatt kieső időt a termelékenység fokozásával pótolják. — Milyen intézkedéseket tesznek ? — Arra törekszünk, hogy a rövidebb munkaidő alatt se csökkenjen a termelés, ez a feltétele annak, hogy a dolgozók keresete se csök­kenjen. A célkitűzés megva­lósításához a munkások ipar­kodása mellett főleg műszaki intézkedésekre van szükség. A kéthajós új öntödében és a többi műhelyben is jobb munkafeltételeket terem­tünk, a kézi szerszámok he­lyett hidraulikus berendezé­seket szerzünk be. Folyama­tos szakmai képzéssel, a szakmunkások és az' új dol­gozók megfelelő csoportosí­tásával segítjük a begyakor­lottságot, a nagyobb teljesít­mények és a vastagabb borí­ték elérését. A műszaki ve­zetők a gyártmány- és a gyártásfejlesztésre adnak ja­vaslatokat, intézkedési terv­ben megszabtuk a felelősö­ket és a határidőket Vita a MAV-val Apcon a következő hetek­ben felülvizsgálják a vállalat szervezeti szabályzatát az egyes osztályok hatáskörét és felelősségét, azzal a célki­tűzéssel, hogy javítsák az együttműködést és több ön­állóságot adjanak a termelő üzemeknek. A Qualital vezetőinek nem tűnik ellentmondásnak, hogy egy, legfeljebb két éven belül 900—1000 új munkást kell felvenni és csökkentik a munkaidőt Az a vélemé­nyük, hogy ez akkor lenne nehéz feladat, ha a környe­ző üzemekben már 44 órát dolgoznának és Apcon köt­nék magukat a 48-hoz. — Honnan vesznek közel ezer munkást? Tobákos Istvánná, a párt­vezetőség tagja, munkaerő­gazdálkodási előadó bízik abban, hogy a létszámmal különösebb gond nem lesz. Már tárgyaltak a szomszédos községek vezetőivel, főleg Pásztó felől van sok jelent­kező. — Csak az a baj, hogy a MÁV-val nem boldogulunk. Kértük — a járási, illetve a megyei pártbizottság útján is —, hogy a Salgótarján fe­lől érkező hajnali vonat Szurdokpüspökiben és Job­bágyiban álljon meg, a Hat­van felől érkezők menet­rendje is jobban alkalmaz­kodjék a műszakkezdéshez. Ezt az új nyári menetrend­ben sem sikerült elérni és az sem biztos, hogy megfelelő autóbuszt tudunk bérelni majd az egyre növekedő lét­szám naponkénti szállításá­hoz — sorolja a gondokat Tobákosné. Szabó József hoz­záfűzi, hogy az autóbuszbér­let közel egymillió forintba kerülne a vállalatnak és a dolgozóknak is sokkal többe kerül mint a vasút. Az apci üzem vezetői úgy tervezik a munkaidő-csök­kentést, hogy július 1-től minden második szombat pi­henőnap lesz. Kétségtelen, a dolgozók többsége ezt kí­500 féle virág A Salviától a Kennedy tulipánig Kint is melegen süt a nap, de bent, az Egri Városgondo­zási Vállalat kertészetének üvegházában egyenesen trópu­si a hőség. Az üvegfalon át­csillanó napsugár rátevődik a pálmákra, fikuszokra, a különféle délszaki növények­re. A látogató úgy érzi, mint­ha valami egzotikus tájon sétálna. — Melyik virágból van a legtöbb? — Az úgynevezett egynyá­ri virágokból. A Salviából, Begóniából, Anthinumbój és más egynyári fajtákból mintegy "180 ezer került már vagy kerül az egri parkok­ba. Ezután a vágott virágok a legkeresettebbek. Különö­sen a névnapok vagy ünne­pek ideién. A Széchenyi ut­vi rágok van. Azt hiszem, ez az első eset, hogy államfőről virágot neveztek eL (V 1.) vánja. De aligha lehet vitás, hogy a munkások jelentős része csak vasúttal tud be­járni munkahelyére. Vajon a 44 órás munkahét bevezetése után a műszakokat további félórákkal meg lehet-e rövi­díteni? Ugyanis a vonatok érkezése, indulása jelenleg sehogyan sem felel meg a műszakoknak. Ügy véljük, ezt a kérdést alaposan meg keil vizsgálni. A munkás- szállítások ésszerű rendezése nélkül nem lehet elkezden* a 44 órás heteket, mert a ter­melés és a kereset vallaná ennek kárát. A környékbeli nagyobb üzemek többsége most is 7, 15 és 23 órakor kezdi a műszakot. Jó lenne azt is megbeszél­ni, hogy Apc három műsza­kos üzem, egyes üzemrészek­ben kívánatos a folyamatos termelés. Csepel és a többi hasonló jellegű üzem példája azt igazolja, hogy a terme­lés szervezése, a gazdaságos­ság és az anyagszállítás szempontjából előnyösebb, ha a hét többi munkanapjai­ra elosztva adják ki a sza­badnapot De az is elképzel­hető, hogy a vasúti közleke­dés miatt naponként csökent- sék a munkaidőt. Több asszonyt és lányt Van-e jövője az apci üzemnek. Igen, hiszen alu­mínium öntvényeket ké­szítenek. Az alumínium a magyar ipar leg­többet Ígérő nyersanyaga, az apci gyár termékei iránt egyre növekszik a kereslet. A Fiat-cégnek már eddig is gyártottak, az elmúlt héten Apcon járt a Simca-gyár képviselője és érdeklődik a Renault-gyár is. Kétféle önt­vényt gyártanak az NDK hű­tőberendezéseihez, állandó üzleti kapcsolatban állnak az EKA, Kontakta, és a Cse­pel Autógyárral. Most nem tudnak több nőt felvenni az apci gyárba, mert nincs öltöző. De rövide­sen átrendezik, korszerűsítik a régit, épülnek az új üzem­részek, a jelenleginél jóval több asszonyra és lányra lesz szükség Apcon. Igen, nem könnyű a betanított munká­sok dolga, de az ügyesebb asszonyok, lányok már most is 2000 forint körül keresnek. Dr. Fazekas László Egyenlő partnerek Kinek előnyös a szerződéskötés? Az idei áruértékesítés! szerződések megkötésénél a termelőszövetkezetek már valóban egyenrangú partne­rekként tárgyaltak a külön­böző vállalatokkal. Kölcsö­nösen szabták meg és rög­zítették feltételeiket — az egyen iogosúg alapján. Me­gyénkben különösen eredmé­nyes volt a kapcsolat, hiszen a két termelőszövetkezeti területi szövetség alapos előkészítő munkát végzett. Még a szerződéskötések előtt minden vállalat képviselői­vel tárgyaltak, egyeztették az elképzeléseket, de később is naev gondot fordítottak arra. hogy egyetlen közös gazdaság se kerüljön hátrá­nyos helyzetbe. A szerződéskötések óta néhány hónap már eltelt, s a termelőszövetkezetek már meg is kezdték a leszerződött áruk vagy vállalatok szállí­tását. Vajon hasonlóképpen ió-e a kapcsolat most is. mindkét fél betartja-e a megállapodásokat? — erre a kérdésre kerestünk vá­laszt néhány termelőszövet­kezetben. Sajnos nem. A szerződést kötő közös gazdaságok igen gyakran panaszkodnak a vállalatokra, különösen az állatforgalmira. A kőmlői Mái us 1 Termelőszövetke­zettől például 54 leszerző­dött hízósertést nem vett át időben a vállalat s ezzel a közös gazdaságnak mintegy 8 ezer forint értékű kárt okozott. Egyrészt azért, mert a hízósertésekből hízott ser­tések lettek, (túljutottak a 125 kilogrammon) másrészt, mert az állatok feleslegesen fogyasztották a szövekezet abraktakarmányát. Zaránkon a vágómarhák és a tenyészüszők átvételé­nél volt probléma. Jó néhány hétig kellett a szövetkezet­nek várni, amíg a leszerző­dött kilenc vágómarhát vég­re el is szállították. Tizenöt tenyészüszőt pedig a Nyír­ségbe adott el a közös gaz­daság. mert megunta a vára­kozást. Tamamérán. az Ezüstka­lász Termelőszövetkezetben az okozott gondot, hogy az export hízómarháknál a szerződésben csak az alsó Schmidt Elemér technikus a pálmák társaságában. Aztán újabb élmény — egy másik hátalmas üveg­házban mindenhol szegfű. Piros, fehér, rózsaszín virá­gok százai. Oldalt a falon különleges futónövények, a levelek hátán apró kis ta­padókorongok. — Hányféle virág van a kertészetben? — Legalább ötszázféle — mindja Schmidt Elemér technikus. — Az igénytelen virágoktól az egzotikus nö­vényekig szinte minden meg­található. Tőlünk kerülnek a virágok az egri parkokba és • lakásokba, hivatalokba is. cai virágbolton kívül most már a Hadnagy utcai lakó­telepen és az állomás előtt is van virágpavilonunk s mindegyik forgalmas. A mo­dem lakásokban különösen jól mutat a vágott virág. — Hová kerülnek még a kertészetből virágok? — Mezőkövesdre, Hevesre, Tiszafüredre és Budapestre is szállítunk. — Melyik a legérdekesebb virág? — Nehéz erre válaszolni. Talán a Kennedy elnökről elnevezett tulipán. A hagy­mák az idén érkeztek Hol­landiából, s gyönyörű sárga \ kismama magához öleli a pólyát. A szoba csupa virág, csupa rózsaillat. A baba kezecskéjével tétován hadon ász, a kék szem, — az anyjáé! — a levegőt nézi; — Mi lesz a neve a fiadnak? Apuka moeolyog. — Ferike. Évg, a feleségem akarja így. Beszélgetünk. És beszélgetés közben szö­vődnek. fonódnak a képzelet, a jövő tarka szálai: Ferike kétezerben, az ezredfordulón harminckét éves lesz. A legragyogóbb ifjú férfikor. Kétezer-harmincnyolcban lesz het- venesztendős amikor az még javabeli kor­nak számít. Mérnök lesz egy gyárban, vagy talán orvos, de az is lőhet, hogy biológus, aki a tengerek mélyét kutatja. Ha orvos lesz, sebész, akkor neki már egy szívátültetés tu­catműtétnek számít. Ha mérnök lesz. olyan gépekkel dolgozik majd. amilyenekről ma még csak nem is álmodunk. Akkor, kétezer­harmincnyolcban már rendszeres lesz a légi- taxijárat és a teknöcök menetrend szerint közlekednek majd a földön túl. Apuka cigarettára gyújt, hosszan, eltű­nődve fújja maga elé a füstöt. — Ferike már a jövő embere lesz. A bol­dog évezred társadalmáé, amikor az embe­riség — először történelme során — rádöb­ben. hogy a háború nem méltó hozzá. Egy naev családként él majd és még attól sem kell tartania, hogy a földön kiharcolt békét és jóllétet a varangyok megzavarják... A kicsi szája pityergésre húzódik. Anyu­ka günyöe neki. aztán ,,enni” kap. És a baba már nyugodt. Nagyokat kortyol, miközben a szája szélén tej csordul ki. Álmodunk tovább. A szobába kellemesen besüt a nap, a mama szép szőke haja a sze­mébe hull. miközben a kicsi fölé hajol. — Nézd. édesapa, milyen aranyos ... , És mi ketten, férfiak, koccintunk a má­sodik évezred emberének az egészségére, és az elképzelések megvalósulására. súlyt rögzítették. a felsőt nem. Aztán a kisebb súlyú hízómarhákat elfogadták exportminőségűnek, a na­gyobbakat viszont nem. Ez természetesen az exportíel- ár elmaradásával járt. Több termelőszövetkezet­ben hallottuk: ha sok a tej, akkor a Budapesti Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme túlzottan válogat. A közel­múltban például a hevesi Rákóczi Termelőszövetke­zetben a tej átvételénél az okozott gondot, hogv a vál­lalat képviselőié szerint nem volt megfelelő a tej fizikai tisztasága. A közös gazdaság viszont állította, hogy a tej megfelelő volt. Hevesveze- kénvben a zsírszázalék meg­állapítása körül volt vita. Ez abból adódott, hogy a mé­rőműszer csak egvtizedes pontossággal képes kimu­tatni a zsírszázalékot, a szerződésben viszont féltize­des pontosságban állapodtak meg. Viták, bonyodalmak tehát máris adódtak a szerződő felek között. Főképpen az Állatforgalmi Vállalattal, a határidők be nem tartása miatt. Érdemes ezen elgon­dolkozni. Mert a szerződés- kötésnek csak akkor van ér­telme és tartalma, ha mind­két fél pontosan betartja a szerződés szabályait. Ellen­kező esetben a szerződés már nem rejti magában a kölcsönös előnyöket, elvesz­ti értelmét. Az is elgondolkoztató, amit az egyik szövetkezet főkönyvelője mondott: a szerződés be nem tartásáért a közös gazdaságok azért nem kötbérezik sok esetben a vállalatokat, mert ez visz- szaütne. Ugyanis a közös gazdaságok sem tartják be mindig a határidőket. Az ilyenfajta íratlan meg­állapodás nem helyénvaló. Szintén veszélyezteti a szer­ződések értelmét. Valószí­nű. hogy alaposabb tervezés­sel. pontosabb számításokkal el lehetne kerülni a határ­idő-eltolódásokat. Az állatok, a tej átadásán kívül rövidesen beköszönt a zöldség-gvümölcs dömping is. Érdemes lenne még egy­szer leülni és tisztázni az álláspontokat, hogv ne le­gyenek kibúvók, s a szerző­dések valóban kötelező ér­vényűek lehessenek. Kanost Levente Az öreg tanár megállt a katedra előtt. Meghajtotta magát, aztán kinyitotta a naplót, éppen úgy mint mindig, negyven év óta. Kezében megremegett a toll és minden betű útja szinte egy örökkévalóságnak szá­mított. Az oszály néma volt, csak egy betolakodó darázs döngicsélt a két ablak között. Félig lehunyt szemhéja alatt — mint vala­mi mesebeli filmvásznon — pillanatok alatt lepergett a negyven év: Latintanárként kezd­te egy vidéki gimnáziumban. Vékony, szikár emberke volt és szemüveget hordott. Akkor még nem hitte el, hogy akad nebuló, aki nem szereti és csak muszájból tanulja Aeso- pus meséit és, hogy valakinek a konjugáció istenverésnek számít. Később még két sza­kot végzett. Németet és franciát, a magyar és latin mellé. Harmincegy éves volt. ami­kor megnősült, de boldogságuk csak egy fél évig tartott. Kétévi gyötrődés után elváltak és most már egy fővárosi albérleti szobában csakis a nyelveknek élhetett. Nyaranta uta­zott. Bejárta Szicíliát, látta az Eiffel-tornyot és eljutott Egyiptomba ... Az osztály nem mozdult, csak néha recs- csent egy pad. Amikor beírta a naplót, le­vette a szemüvegét és finom szarvasbőrrel törülgelni kezdte. Készült, nagyon készült erre az órára, néhány perce még az első mondatokat is átgondolta magában, de most nem jutott eszébe semmi. Csak ült, elzsibbadt idegekkel, teljesen készületlenül az osztály előtt. Aztán mégis, végre mégis előtolakodott egy közismert latin közmondás: Gutta cavat lapidem ... A csepp váiia a követ... Felállt. Kétszer véé gsétált a padok kö­zött. aztán mintha érdekelné a két ablak kö­zött döngicsélő darázs odapillantott. Végre elszánta magát: — Fiatal barátaim! — szólt. — Megöreged­tem és a mai nappal nyugdíjba megyek ... Az első pádból előkerült egy rózsacsokor, de mire kicsengettek, az öreg tanár katedrá­ját már teljesen elborították a virágok ... Aki keres9 as talál... Rém bosszantó, ha valami fontosat keres az ember, és nem találja meg. Még bosz- szantóbb. ha a lázas kuta­tás folyamán a keresett dolog helyett olyasvala­mit talál meg az ember, amit valamikor, nagyon ré­gen keresett lázasan, de nem talált meg. Valahogy így jártam amikor eszem­be jutott, hogy égető szük­ségem van az elemlámpára, Félórás keresés után felfor­dult a lakás, de a lámpa se­hol. Ekkor jutott eszembe,® sors fentebb említett játé­ka. Elébe megnek én, ha csak ez kell! — gondoltam, és eszembe jutott, hogy két hete lázasan kerestem al eltűnt levéltárcámat. Ezt fo­gom keresni, és biztos meg­lesz a lámpa. mert nem azt keresem. Tíz perc múlva sem került elő a levéltár­ca... Végül már lehasal­tam a szekrény mellé is, hátha alatta van. Sötét volt, nem láttam jól. Erre elő­vettem a zseblámpámat, s azzal világítottam körül. Sehol a levéltárca. Két óra hossza múlva kimerültén roskadtam a székbe. Re­ménytelen, nincs a levéltár­ca... Mellesleg: Mit gondolnak, megta­láltam a zseblámpámat?... Nem. (G) Mtímm 3 1968. május 19., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents