Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

$1 otUfri i A csonthamu növényi tápanyag Gyermekdivat LAKBERENDEZÉS J>. M. Eger. 10 éves gyer­mekemnél keringési hibát találtak, fejlődési rendel­lenesség miatt. Az orvo­sok műtétet javasolnak, azonban félünk a szívmű­téttől. mert tudomásunk szerint Magyarországon még nem végeztek sziv- i műtétet. Szeretnénk tudni, volt-e már példa hazánk­ban szívműtétre, és ha Igen, miért nem olvashat­tunk róla az újságokban! Olvasónk felcserélte a szív­műtét és a szívátültetés fo gailmát. A kettő nem azonost Amit szívműtét néven isme­rünk, az a szív egyes hibái­nak műtéti úton való hely­rehozása, a szív baleseteit helyrehozó műtét, a szívbil- lenytyű átültetése. Ezeket nagy sikerrel végzik hazánk­ban is. Magyarországon több helyen végeznek fejlődési rendellenességet megszüntető szívműtéteket. (Egerben is volt rá már példa.) A szívátültetés, amelyről annyit olvashatott mostaná­ban a lapokban, az egész szív kicserélését jelenti. Sok si­kerrel kecsegtető műtét, ám világszerte vitatott még az orvostudományban. Erre va­lóban nem volt még példa hazánkban. A két dolog egy­mástól különbözik. A gyér­Zöld saláta ­Az egészséges étrend elen­gedhetetlen kiegészítői a nyers állapotban fogyasztott zöld saláták. A fejes saláta is gyors fej- lődésű, kis igényű, igen gaz­dag vitamintartalmú (A, Bu B2. C és E vitamint tartal­mazó) zöldségnövényünk a falták helyes megválasztásá­val ma már egész éven át termeltető. Uvegházban már karácsonyra termelhető a kis fényigényű Soroksári hajtató. Januárra—február­ra piacképes a zsenge levelű Budai melegágyi. Március— áprilisban hídegágyi és ko­rai szabadföldi termesztés­ből is fogyasztható már a Május királya és az NDK- ból származó Keményfejű (Dickkopf) fajta. Tavasz vé­gi. nvár eleji termesztésre a meleget is lói tűrő. nagv fe­leket növesztő Attrakció és a zsenge, ropoeós. csipkézett levelű, nehezen felmagzó mekénél szükséges szívmű­téthez hasonlót nagyon so­kat végeztek már hazánkban, nyugodtan beleegyezhet. Érdemes-e gyógyítatni jel­igére közöljük, hogy kérdésé­re levélben válaszolunk* Közeleg a nyári hőség — Írja K. L.-né. Már kap­tunk is izelltőtt belőle. Számára sok szendvedést jelent a 30 fok feletti me- meleg elviselése. Kérdése, a táplálkozásban beveze­tett változásakkal köny- nyebbé lehet e tenni a nagy meleg elviselését. Kérdése valóban érdekes, és sokakat érintő. A meleg időben az orvosok feltétlen könnyű táplálkozást ajánla­nak. Ez azt jelenti, hogy ét­rendünkből kiiktatjuk a sza­lonnát, a zsíros húsokat, nem eszünk főtt tésztát, és nem terheljük meg túlságos étel­mennyiséggel a gyomrunkat. Nyáron ajánlatos a sok főze­lék, gyümölcs fogyasztása. Ha sokat izzadunk, folyadék­pótlásra van szükség. Ez a folyadék azonban ne legyen szesztartalmú — sör, bor, — hanem gyümölcsszörpök, alko­holmentes hűsítő italok s tea* Dr. Háziorvos egész éven át Laibachi jeges (ismertebb nevén: cukorsaláta) alkal­mas. Augusztusban vessük el az átteleiő saláták (Nan­sen. Téli vaj fej) magját, amelvek sekély barázdákba palántázva. tavasszal a me- leeáavi saláták után érik el a fogyasztásra alkalmas feir nagyságot őszi fogyasztásra a rövid tényjhzfldejű,hamar fejesedő fajták; mint a Május kirá­lya a Keményfejű, a Barna dacfe.i, stb. alkalmasak, amelyek július közepétől vetve szabadföldi termelés­ben szépen kifejlődnek. P. I.-né, kertész Hűvösebb napokra tervezték könnyű szövetből készült kantá­ros pantallót. Babamintás anyag­hói készült hozzá a kis kabátka te a kendő. A háztartásokban mindig akad több—kevesebb csont­hulladék. különösen a disz­nóölések után. Gyűjtsük ösz- sze. ne dobiuk szemétre a csontot, mert a veteményes, vagv virágos kert fö'diének iavítására nagyon jól fel­használhatjuk. A csontokat tűzhelyen, vagy kemencében izzítsuk ki. s kalapáccsal, vagy mozsártörővei töri ük porrá; a kiégett csontok már könnyen poríthatók. Az így nyert műtrágya ' iilönösen savanyú talajokra kalmas. de semleges, vagy úgos földben is nagyon jó hatású a növények fejlődé sőre. ________. A di vat tervezői gondol­tak a Lilitjabbakra is. 25 fa­zonban .sokezres szériában készítettek napozókat, s a lenvászonon kívül, divatos pasztell színekben, könnyű műszál szövetből halásznad­rágok készültek a kisebb és nagyobb gyermekeknek hű­vösebb napokra. íme néhány csinos darab, — minden alkalomra: Shortnadrágos fürdőruha, cakkhimzéssel. a hat—nyolc éve­seknek. Ugyan olyan cakkhim- séssei díszített színes kendő a kiegészítője, 1 I A legmelegebb nyárra kényel­mes öltözék a pet'yes anyagból készült napozó, két—ötévesek­nek. Színéé rátét díszíti. A lakás helyes megvilágítása A lakás kényelme és fő­ként lakóinak egészsége szempontjából, a bútorok célszerű megválasztása és el­helyezése mellett, nagy sze­repe van a világításnak. A hagyományos bútorelhe­lyezéssel, amikor általában a szoba közepére kerül az asz­tal, a mennyezet közepére került a csillár is. A korsze­rű lakásberendezés a bútoro­kat lehetőleg a falak mellé állítja, ezzel is szabadabb te­ret hagyva a lakásban a moz­gásra, a közlekedésre. A kö­zépen elhelyezett csillár, amely különben sem világít­ja úgy be a lakást, hogy min­denhová egyenletes fényt ad­jon, ezzel el is vesztette egyeduralmát. A fényforrá­sokat, (akár a középről elve­zetett csillár segítségével is) a gyakorlati igényeknek meg­felelően kell elhelyezni. A csilláron kívül pedig (a köz­ponti elhelyezésű csillár mel­lett Is) szükség van ban asztali, fali lámpákra. Más szükséges ugyanis étkezéshez, hoz. beszélgetéshez, mint például olvasáshoz, varrás­hoz, kézimunkához, nemcsak egészségi, hanem hangulati szempontból is. A fali, vagy a mozgatható asztali, a kényelmes karos­szék mellé, vagy mögé he­lyezett állólámpák, kis, 40 vagy még 25 wattos égői is, a szemnek egészségesebb, kellemesebb fényt adnak az íráshoz, olvasáshoz, kézimun­kához, amellett, hogy derűs ernyőikkel a lakásnak is kel­lemes hangulatot adnak. Job­ban megvilágítják a kezünk ügyében lévő, munkát, köny­vet, mint a csillár nagy (60, vagy 100 wattos) égői, A Gyermek okol nagyságú eper hébiefel A Max Planck Intézet (NSZK) kultúmövénykisér- leti telepén olyan eperfajtát sikerült kitenyészteni, amely szántóföldeken, nagy terüle­ten való term<^-'alkal­mas. nem munkaigényes, s egy-egy szem nagysága gyermekökölnyi. A lipcsei kiállításon aranyérmet nyert népszerű ma* gyár bébiételből a hazai igények kielégítése mellett az idén két és fél minié dobos kerül exportra. A budapesti Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár tizennyolcféle különbőzé bé­biételt késit jelenleg. Képünkön: csomagolják az a utam ír­tából kikerült konzervet. A kazahok vagy a magyarok ősei Aid ellátogat a Kazah Nemzeti Tr áományos Aka­démiára, feltétlenül felfigyel a kemény, határozott arcvo­násé férfit ábrázoló gipsz mellszoborra. Ez a férfi két és fél ezeréwel ezelőtt élt és a szakák egyik törzséhez tar­tozott. A szakák ősi ázsiai nomádtörzsek voltak, a szid­ták rokonai. De miért került a mellszobor a Kazah Tudo­mányos Akadémiára? Nyo­mós érvek szólnak amellett, hogy a szakák a mai kazahok ősei voltak. A gipsz mellszobrot Mihail Geraszimov szovjet antropo­lógus vezetésével készítették, rekonstrukciója annak a sza­ka arcnak, melynek kopo­nyáját két évvel ezelőtt Al­ma-Ata megyében találta meg Kemal Akisev kazah archeológus. A lelet rendkí­vül érdekelte Oraza-k Iszma- gulov antropológust, aki a Moszkvában tartott antropo­lógiai és etnográfiai világ- kongresszuson merész hipo­tézist állított föl; a kazah nép a szakáktól származik. Elő­adása heves vitát váltott ki a kongresszus résztvevői kö­zött, mivel a magyar tudósok már régóta a szakákkal kap­csolják össze népünk erede­tét. Pedig Kazahsztán és Ma­gyarország között több ezer kilométeres távolság van, a két nép nyelve és kultúrája is erősen elüt egymástól. Nemrég az Alma-Ata-i me­gyei lap, az „Ognyi Alatau” Iszmagulov munkásságát is­mertetve, a cikknek ezt az alcímet adta: „Kik hát való­jában: kazahok vagy magya­rok?” A kérdéssel magához a tudóshoz fordultunk. — A „vagy” ebben az eset­ben nem egészen szerencsés — válaszol Orazak Iszmagu­lov. — Egyébként az „is” kö­tőszó sem lenne egészen pon­tos. Véleményem szerint a szakák nagy szerepet játszot­tak a mai kazahok kialakítá­sában. Az érem másik olda­lát tekintve: a szakák utódai­nak valószínűleg az ősmagya­rok kialakításában is fontos szerep jutott. A kazah és magyar tudósok együttes munkája ezt a bonyolult és eddig kevéssé tanulmányo­zott problémát segít megol­dani. Egyébként a napokban levelet kaptam Tóth Tibor magyar kollegámtól, aki leg­utolsó munkáit is elküldte. A magyar tudós már járt ná­lunk Kazahsztánban és ant­ropológiai vizsgálatokat vég­zett a déli kazahok között Kutatási témáink különböz­nek egymástól. Amíg én a kazahok származásának gyö­kereit keresem, addig Tóth Tibort a magyar nép kialaku­lása érdekli, különösen ab­ban a stádiumban, mely ösz- szefügg Európa és Ázsia érintkező területeivel. Kuta­tásaink természetesen vala­hol kapcsolatban állnak egy­mással, és a létrejött együtt­működés kölcsönösen hasz­nos számunkra. — Az elmúlt év hozott-e valami újat elméletének bi­zonyítására? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. 1967. nya­rán nagy antropológiai anya­got gyűjtöttem össze a köz­társaság északi megyéiben; Kusztanaj vidékén és Észak- Kazahsztánban, amelyet rendszerezni és feldolgozni kell. 1968. szeptemberében Tokióban rendezik a Vilii antropológiai és etnográfiai világkongresszust. Beszámo­lóval készülök a kongresszus­ra, címe: „A kazah antropo­lógiai típus származása”. Ipari berendezések szabad ég alatt A* élelmiszeriparban is eevre több gépsort helyez­nek cl épületen kívül. (MTI foto Bereth Ferenc felv.) Mintegy húsz évvel ez­előtt, a kőolajipari berende­zéseken kívül elsősorban a hőerőművek egyes elemeit kezdték a szabadba telepí­teni. A teljesen zártterű erő­művekhez képest az építés ísy lényegesen olcsóbb lett. arról nem is szólva, hogy az építkezés rövidebb ideig tar­tott Az egyes berendezések és üzemek szabadtéri elhelye­zésében legnagyobb fejlő­dést a vegyiparban találhat­juk, Itt elsősorban a nagy­méretű berendezések sza­badtéri elhelyezése jön szá­mításba. A Szovjetunióban a kö- sM'D-urali rézolvasztó kombi­nát második egységének sza­badba épült szénsav-üzeme harminc százalékkal került kevesebbe, mint az első* amelv hagyományos módon készült. Az élelmiszeriparban is egyre jobban tért hódít a berendezések szabadtéri el­helyezése. Ez azért lehetsé­ges. mert az élelmiszeripari technológia mai fejlettségi fokán sok területen megva­lósítható az automatizálás* ahol a gyártást távolról irá­nyíthatják. Az irányító köz­pont viszonylag kis helyen elfér és az üzemnek csak ezt a részét kell zárt helyi­ségben elhelyezni. A Szovjetunióban, ahol az éghailati viszonyok lehetővé teszik, az élelmiszeripar» üzemek kazánjait a szabad'1 ban állítiák fel. Előnyük) hogy a beépített térfogat és épület kisebb. az építés gyorsabb, azonkívül egysé­ges ipari szerkezeteket és al­katrészeket lehet felhasznál1 ni. Jíwism ? 1968. május 19., vasáru*#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents