Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

Mity ip®rr;iért vásároltatunk As új mechanizmus árpolitikája • Ilyen katonák is Tannak D ég! magyar szokás sze­n rjnt mindenki a maga módján készült a húsvéti kettős ünnepre. A gyerekek már hetek óta sürgették az új cipőt, kabátot vagy öl­tönyt, a háziasszonyok tele szatyorral léptek ki az üzlet­ből, de aztán visszamentek, mert még vásárolni kellett valamit. A férfiakra maradt a pálinka és a bor beszerzé­se. Egyszóval az elmúlt na­pokban — fokozott mérték­ben — mindnyájan fogyasz­tók, vásárlók voltunk, tehát magunk ellenőrizhettük, hogy mit, mennyiért vásárolha­tunk. Az új mechanizmus bevezetése után három hó­nappal hogyan is alakulnak az árak7 A hús- és a hentesáru ára nem változott Javult az el­látás, főleg a városokban és ipartelepeken, bár ezt a me­zőgazdasági településekről nem állítjuk. Sonkát, sajtot és finom hentesárut is lehe­tett kapni húsvét előtt bár kötözött sonkából a kínálat­nál nagyobb volt a kereslet. Az élő baromfi ára a tavalyi 33 forintról 32-re csökkent és tojás van bővebben. Sok ter­melő rátért a korai csirke­nevelésre, az egri földműves­szövetkezet jelentős mennyi­ségű baromfit szállított a Hortobágyi Állami Gazda­ságból. Ha már a piacon vagyunk, nézzünk meg egy-két árat Tavaly ilyenkor 10—12 fo­rint volt egy kiló alma, most 4—5,30, a burgonya változat­lanul 3,40, de most nemcsak ella, hanem gülbaba és ró- xsakrumpli is kapható. A ta­valyinál olcsóbb a fejes sa- láta, a retek, a zöldhagyma és több is kelt el a piacon. Élelmiszerből az év első hó­napjaiban hat százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor, külö­nösen nőtt, 12—13 százalék­kal, a tej- és tejtermékforga­lom. Ennek oka az olcsóbb ár és a javuló ellátás. II ligha találnánk az or­H szágban olyan házat ahol az ünnepek alatt nincs ital, de legalább ilyen nehéz lesz üres asztalt keresni a vendéglőkben és presszók­ban. Egyébként sem kell ag­gódni megyénk vendéglátói egységeinek forgalma miatt Az állami és a szövetkezeti vendéglátás első negyedévi árbevétele körülbelül azonos az elmúlt évivel, esetleg fél százalékkal több. Ellentétes jelenséget figyelhetünk meg az éttermeknél és a vendég­lőkben. Az éttermekben A magyar kommunisták több mint három évtizedes harca a nemzeti egységért nem taktika, hanem a párt politikájának szerves része, í nagy győzelmének egyik > fontos meghatározója volt. ; A népfrontpolitika alap- 1 jait a KMP az 1936—39-cs I években dolgozta ki. A I Komintern 1935-ben tartott j VII. kongresszusa a világ [ kommunistái, munkásosztá- i Iya és progresszív gondol­kodású tömegek számára meghatározta a fasizmus és a háború elleni harc alapelveit: Georgi Dimitrov a célok megvalósításának, lehetőségét mindenekelőtt a proletariátusnak a dolgozó parasztsággal, a városi kis­polgárság számottevő töme­geivel való összefogásában látta, a proletár egység­front bázisát, mert csakis ilyen alapon valósítható meg a széles körű antifa- 1 siszta népfront. A kommu­nistáknak Dimitrov által megfogalmazott koncepció- ! ja alapjában véve — ha más történelmi viszonyok között is — ma is érvényes alapelve. 1944. december 2-án a már felszabadult Szegeden megalakult a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front, a Magvar Front örököse. Ez magában foglalta a politi­kai pártok és a szakszerve- 1 Beteket is. A Függetlenségi csökkent az ételforgalom, a vendéglőkben pedig növeke­dett. Javult a sör- és a bor- ellátás, bővültek a kiskeres­kedelmi vállalatok, a szö­vetkezetek és a mezőgazda- sági nagyüzemek árukapcso­latai. A Heves megyei Ven­déglátóipari Vállalat már nagyobb mennyiségben vett át burgonyát, gyümölcsöt és zöldségféléket közvetlenül a termelőktől, a zöldáru-, hál­ós tojásellátás javítására to­vábbi tárgyalásokat folytat­nak. Szeretünk szépen és Jól öl­tözködni, sok szülő bizonyít­hatja, hogy a fiatalok igénye sokszor meghaladja az anya­gi lehetőségeket Ebben „lu­das” a kereskedelem is, hi­szen egyre divatosabb és tet­szetősebb ruhát, cipőt kínál­nak a kirakatok. De azt is meg kell mondanunk, hogy a legjobban kedvelt konfekciós ruhákból, egyes gyapjú- és szintetikus szövetekből, női és gyermekcipőből hiány volt akadozott az utánpót­lás. Ehhez hozzájárult a hosszadalmas leltározás és átárazás, de a konfekciós áruból, divat- és kötöttáruk­ból csökkent a választék, az egri Centrum Áruház férfi­öltöny-beszerzése csak 61 százaléka, női kabát pedig fele sem volt a tavalyinak. Ennek okát részben abban látjuk, hogy a kereskedelem­ben magas a kamat ezért csökkentik az árukészletet De úgy véljük, ennek kárát nem vallhatja a lakosság. Az állami, á tanácsi és a szövet­kezeti kiskereskedelem kö­zötti szabadabb verseny, a vevő megtartásáért folytatott verseny szabja meg az áru­készletet és az áru forgási sebességének kedvezőbb köl­csönhatását. örvendetes, hogy a keres­kedelemben megszűnt a ra- yon-kényszer, a kiskereske­delmi vállalatok az első hó­napokban mintegy 9 millió forint értékű árut szereztek be a megyén kívül. A z első két hónap kis­kereskedelmi forgal­ma hét százalékkal nőtt. Elő­fordult, hogy hiánycikkeknél a nagykereskedelem felezni akarja a kiskereskedelmi hasznot, vagy a termelő vál­lalatok kérnek részt a nagy­kereskedelmi haszonból. Ez általában nem érinti a fo­gyasztót, a kereskedelem a haszonkiesést más, könnyeb­ben beszerezhető árun ipar­kodik behozni. Nem sorol­hatjuk fel a több ezer cikk áralakulását, de összefoglaló­Front programját a Magyar Kommunista Párt dolgozta ki. A front szerveiként megalakultak a nemzeti bi­zottságok — egyben mint hatalmi szervek. Az ideig­lenes kormány programjául a Függetlenségi Front prog­ramját fogadta el. A felsza­badulás körülményei közt létrejött hatalom a munkás- osztály és a parasztság for­radalmi demokratikus dik­tatúrájának egyik válfaja volt. így nyílhatott meg a szocialista forradalomhoz vezető út» A szocializmus alapjai­nak lerakásában — a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésének történelmi jelen­tőségű munkájában a Ha­zafias Népfront is kivette a maga részét. Az elmúlt években hazánk politikai életében kialakult a nép­front helye, szerepe és te­kintélye. Ha visszatekin­tünk az elmúlt évek jelen­tős eseményeire, megálla­píthatjuk, hogy a népfront minden Időszerű társadalmi és politikai kérdésben le­tette voksát. A népfront hamarosan sorra kerülő IV. k^nyresz- szusának előkészületei azért jelentenek űi szakaszt a mozgalom életében, mert kezdeményezőként lén fel néhány fontos, az egész tár- sadí>i»niiTiirat foglalkoztató problémában, .............. ké nt elmondjuk, bogy az iparcikk kiskereskedelmi vál­lalat 1968. január elsejei ár­indexe ruházati cikkeknél 98,4, vegyes iparcikkeknél 97, összesen 97,8 százalék. Ez azt jelenti, hogy az összes iparcikkek ára a tavalyihoz képest 2,2 százalékkal csök­kent Mindenki tud egy-két olyan cikket említeni, amely drágább lett A tőkés eredetű Importcikkek ára általában magasabb az induló fogyasz­tói áraknál. Áremelés főleg azoknál a cikkeknél történt amelyeknél a kereslet-kiná- lat nincs egyensúlyban, illet­ve azoknál a szolgáltatások­nál, amelyeknél nem kielégí­tő a kapacitás. Ezt diktálja a józan ész és a piac törvé­nye. Lehetséges, hogy mi, fo­gyasztók, túlságosan hozzá­szoktunk a változatlan árak­hoz és eleinte szokatlanok a mozgó árak. Az is igaz, hogy eddig többnyire felfelé moz­dultak az árak és ezt jobban észreveszi a vásárló. Való­ban, csak áremelésről beszél­hetünk? Mire használják a divatcikkek áremeléséből származó többletbevételt a kereskedelmi vállalatok? A divatcikkekből könnyen halmozódik fel elfekvő kész­let, a felárból származó több­letbevételt engedményes ki­árusításra használják fel. Mi­nél hamarább teszik ezt. an­nál jobb a kereskedelemnek és a vásárlóknak Is. Ez a módszer kedvező a nagyobb jövedelműeknek, mert előbb­re hozhatják vásárlásaikat. Aki bírja és akarja, fizesse meg a divatfelárat. De jó a szerényebb jövedelmű, na­gyobb családoknak is, mert ha nem is a legújabb divat szerinti, de használható, jó árut vásárolhatnak leszállí­tott áron. M l a garancia arra, hogy a gyakrabban változó árak miatt nem fenyeget in­fláció? Szocialista államunk kelló eszközökkel rendelke­zik, hogy állampolgárai alap­vető érdekeit megvédje. Most már nemcsak rendelkezések­kel, hanem a szocialista piac ^örvényeinek tudatos fel- ‘használásával is befolyásolja az árak és bérek alakulását. Államunk és az új mecha­nizmus a termelés és a fize­tőképes kereslet egyensúlyá­ra, a fogyasztási javak és a beruházási tavak eevensűlyá- ra törekszik. Szocialista ál­lamunk olvan termelés- és kereskedelmpolitikát folvtat, amellyel a kereslet és kínálat egyensúlyát képes megvaló­sítani. Az árszínvonal szilárd marad, erre biztosíték: a he­lyes gazdaságpolitika. Or. Fazekas László Láttam mór katonát égő házak, füstölgő romok kö­zött, diadalmasan vonuló harckocsik tetején győztesen megtérni és tanúja voltam megtépett, véres egyenru­hások menekülésének is. S találkozom nap nap után a béke katonáival — olykor olyanokkal is. akik fegyve­rük helyett szerszámaikat szorítják vasmarokkal. Mind egyformák — és mégis, mennyire különbö­zők...! Visonta határában hőerő­mű születik a szőlők, szántók helyén. Felpiszkált hangyabolyhoz hasonlítható a végeláthatat­lan építési terület, amelyen a „civilek” között honvédek is száporozzák a munkát. Hajdú Sándoréinak, is ilyen a szolgálatuk. — Legalábbis a szakkikép­zés Idején — helyesbít a négytagú brigád vezetője, a nagylóci „öregkatona”. — Mert különben ml is olyanok vagyunk mint a többiek, akik az országutakon gyakorlatra robognak teherautóikon, vagy kimaradási engedélyükkel a zsebükben délután, estefelé benn korzóznak a faluban, a városban. Csak mi több „fegyverrel" is megtanulunk bánni — fűzi szavaihoz mo­solyogva. s bizonyságként lapátját megmeríti egy újabb adag földdel... — Es némi pénzt is keresünk. Bevonulása előtt traktoros volt a katona, akárcsak egyik cimborája. Négyük közül csupán Vécsí Bélának van valami köze az építőiparhoz: ő ugyanis burkolókónt dol­gozott eddig Borsodban. Még­is úgy iparkodnak itt vala­mennyien, mintha világéle­tükben más dolguk sem , lett volna! — Nem akarunk lemarad­ná a többiektől — magyaráz­za Ruman János — mert a fiúk még megszólnának ben­nünket, talán meg is írnák az /otthoniaknak! — így, vajon mit mondhat­nak, miről mesélhetnek? — Ügy érezzük, hogy di­csekvés nélkül elmondhat­juk hogy még a március ele­ji fagyott talaj sem jelentett különösebb akadályt, az elő­írt 3,6 köbméter földet min­den műszakban, mindegyi­künk „ki termel te”. Csákány lapát, munkanor- ma — és ilyenféle kifejezé­sek, hogy: negyedosztályú ta­laj... Hasonlók a többi visontai munkáshoz. Egyenruhásán is... Suhan a gépkocsi a 3. szá­mú fő közlekedési úton. Hat­van és Űj-Hatvan határán is katonák: hidat vernek a Zagyván, szebbet nagyobbat, jobbat — dicsekednek — mint a mostani, a régi. Cölöpök meredeznek a víz­ből. cserzett bőrű, napszítta arcú, keménykötésű legények szólnak dacosan a folyócska melletti gödörből: — Szeptemberre karcsú pillérek nőnek innen a mély­ből, befejezzük a munkát, ha százszor is megtrófál, meg­ijeszt bennünket a víz...! Combig érő. lágyékcsiz- mákban dolgoznak odalenn, talpuk alatt nehéz sárrá da­gadt a föld, az ideiglenes kis „gáton” átcsapott hullámok­tól. Konkoly Mátyás mondja, hogy 10 ki'ónyi egy-egy la­pát terhének a súlya s most még a bosszúság is nyom raj­ta valamit Két nap óta fe­leslegesen dolgoznák: ha a lőrinci erőműtől értesítik őket, hogy megnyitják a zsi­lipet felkészültek volna a víz fogadására. Akkor most könnyebben, gyorsabban ha­ladnának. No, de sebaj, így sincsenek elkeseredve, futja a katonaidőből...! Most a pilléreket alapoz­zák a Zagyva mellett, nem­sokára azonban kettéválik a csapat a fiúk egyik része a város Gyöngyös felőli szélé­re vonúl, a közúti alul-felül­Bány&sz volt, most katona és hídépítő a Zagyván. (Kovács Endre felvételei) járó építéséhez. Aztán pedig — közülük talán többen is — tovább Tóth Pista bácsi­val,. a „civilek” tapasztalt, idős művezetőjével. — Húsz évemből a hatodi­kat töltöm katonákkal — meséli a KPM Hídépítő Vál­lalat dolgozója — s ezalatt jó néhányan anyira megszeret­ték a ml szakmánkat hogy leszerelésük után is velünk maradtak. Persze, nem cso­da ez — büszkélkedik — hi­szen másutt ugyan hol talál­nának ilyen izgalmas, érde­kes munkát mint éppen köz­tünk?! Gyón! Gyula Mpniiitfín 3 1968. április 1L, vasárnap Legalább tíz éve ismerem 8t. Találkozom vele utcán, hivatalban, értekezleteken. Ami­kor belép a terembe, egyszerre megváltozik az atomosáéra, mindenki ráfigyel. — Megjött... — súgjak oda egymásnak a szomszédok. Rendszerint késik, aztán kö­rülményesen, lehetőleg minél nagyobb fel­tűnéssel elörefurakszik az emelvényig, diszk­réten meghajol, finom, ügyes mosollyal el­nézést kér. Amíg az előadás tart. ébren figyel, több oldalt jegyzetel, tetszésének, vagy nemtet­szésének alig észrevehető fejmozgással ad kifijezést. Egy-egy megbeszélésen, vagy szak­mai tanácskozáson lehetőleg többször is fel­szólal és mindig ezekkel a szavakkal ül le: — Egyelőre csak ennyit kívántam mon­dani. Mondanivalói rendszerint főbb sikúak. A szakmai témáról ügyesen átcsúszik és tár­sadalmi, vagy politikai .kérdéseket feszeget. Elítéli az amerikai gaztetteket, élesen kriti­zálja a mai fiatalság piperkőc viselkedését, majd merészen újra a szakmánál terem. Az sem zavarja, ha hosszú felszólalásait pohár­ral lecsengetik. vagy hogy « szomszédai a kabátját rángatják. — Tudod, én sokoldalú ember vagyok — kért mentegetőzve elnézést tólem a minap, amikor már végre leült Különleges ember. Negyvenéves, nem nős, nem volt soha katona, nem tud hallgat­ni, sosem volt szamárköhögésben és elkerül­te a kanyaró... Sióval, £2 —......... Az évszázados fák. mint óriás gyertyák merednek az égre. A szikla zöld moháján gyík pihen mozdulatlanul. Fenn a magasban sas kering, majd zuhanórepüléssel eltűnik valahol a völgyben. Délidő van. Csöndes, néma minden, nap­sugár ragyog, de az őserdő mélyén titokban meghúzódik a szürkület Megvénült revós fatuskók nehéz illatát lélegzi a föld. a vadak valahol a sűrű mélyén pihennek. Ember léptei alatt reccsen a gally. Az er­dész útja hoz erre az őserdő felé, ahol moz­dulatlanságba dermedt az élet. Innen nem vágják ki a fát, nem viszik el a széldöntött gallyakat itt őskorát éli az erdő. Az ember védi ezt a darabka földet, emlékül hagyta magának az ősidőkfcjől fáit. forrásait Itt ma­gától pusztai és születik a bükk, vihar csa­varja ki tőstől a sötét gyertyánokat és ma­gától csírázik a makk a tavalyi avar alatt. Erre nincsenek cserkészutak, telepített er­dők, itt csak vadon van és csönd, iszalagok­kal benőtt útvesztők, repkénnyel borított sziklák. És ha valahol bent a mélyben recs- csen a gally, zörren a haraszt, vaddisznó ugrik át a csapáson, vagy őz fut a bokrok között, nem háborgatja a vadász. Itt nem gyilkol a golyó itt az ősvadonban legföljebb, csak egymást öli a vad, ide ember csak bé­kés szándékkal teszi be lábát. Az erdész meg­áll az őserdő szélén, puskáját vállra akaszt­ja, és a távoli messzeségbe figyel. Ahol áll, az Istállóskő erőse, a Bükk legmagasabb pontja, 959 méterre a tenger szintje felett, Népfront - nemzeti egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents