Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-03 / 79. szám
A KISZ központi bisotteájrának kitüntetettje: A bervai gépjavító brigád Kilenc évvel ezelőtt a Gépjavító műhelyben néhány lelkes ember brigádot alakított. Egyszerű géplakatosok voltak, nyolc általános iskolával. akik elsőnek értették meg a gyárban, hogy a közösség ereiével sokkal többre jutnak. Múltak az évek, az összefogás példáját sorba követték az üzemben megalakuló brigádok. A munka mellett most már célul tűzték ki a szocialista módon élést és tanulást is. Az egri Finomszerelvény- gyárban kialakult brigád- mpzgalom jó híre. a sajtó, a televízió és a rádió útján túljutott a megye határain is. A tízszeres szocialista brigád címet a megyében először. — az április 4-i ünnepségen, kedden — a bervai Diesel ifjúsági brigád eredményes vezetéséért ugyancsak az ünnepségen kapta meg a KISZ központi bizottságának dicsérő oklevelét, Kállai Sándor pedig a kiváló technikus mozgalomban ezüst jelvényt kapott. — Végig tekintve a brigád kilencéves történetén, mi az a szembetűnő változás, amin az emberek keresztülmentek? — A fejlődés! — válaszolja gondolkozás nélkül Szarvas József brigádvezető-helyettes. Öriási lendítőkerék nálunk a tanulási kedv. Brigádunkban dolgozott paládul Pál János, aki ma művezető, de sorolhatnánk még tovább a neveket, azokét is. akik vezető állásba kerültek, azokét is. akik tovább is köztünk dolgoznak. Érdekes volt L. I. esete. Nehéz természete miatt köztudottan összeférhetetlen volt munkatársaival. Ma? A legteljesebb egyetértésre talál minden szaktársával. Nagy János tizenhét év óta, a gvár fennállása óta itt dolgozik és arról beszél, hogy a brigádcím kötelez. A tízszeres szocialista brigádtól mindenki. minden vonatkozásban kitűnő minőségi munkát vár. A tízszeres szocialista brigád hatására a tmk ötödször nyerte el a megtisztelő szocialista üzem címet. Nyomukban halad már több hétszeres. nyolcszoros szocialista brigád. A kollektíva magasabb mérce felállítását kéri, javaslatot is tettek a ..kommunista brigád” cím kitűzésére. De ilyen brigádcímről még az országban nem hallottak. A Finomszerelvény- gvárban szeretnének először versenyezni a „kommunista brigád” címért. Simon Imre r'nvilflnnilnff nrcvón Félmilliárd forintos költséggel végrehajtották a KöUdtUd^UUUll ati Ul Stűv bányai Gyógyszergyár rekonstrukcióját, amelynek következtében a korábbinál több — világszerte keresett — gyógyszert exportálhatunk. Képünkön az injekció-ampullákat sterilizáló berendezés látható. A szénbányászat idei beruházási tervei kollektíva kapta meg. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából a sokszoros kitüntetés mellé a gyári ünnepségen átadták a brigádnak a KISZ központi bizottságának dicsérő oklevelét. A tízszeres szocialista brigád vezetője Kun István, az országos hírűvé vált Bervai Vasas birkózó szakosztályának edzője, öccse, József, szintén alapító brigádtag és a serdülő birkózók „atyja”. Valóságos történelem az a kilenc év. amiről az ízléssel, gondosan vezetett brigádnapló tanúskodik. Anyagtakarékosság, bevezetett újítások, a brigád jól bevált munkamódszerei. mind hű tükörképe egy-egy gazdasági év eredményének. 1959 óta a brigádból tizenketten végezték el a gépipari technikumot, jelenleg öten tanulnak az esti középiskolában; A kollektíva döntő százaléka tagia ( a KISZ-nek. vagy a pártnak, nincs olyan dolgozójuk. aki valamilyen személyi kitüntetést ne kapott volna. Pedig kezdetben a brigádok egymással ellentétbe kerültek. Megromlott a versenyszellem, akadtak emberek. akik szakmai önérzetből egymásra féltékenyked- tek. Ekkor egyesítették a két brigádot, az emberek gondolkodása nagyon sokat fejlődött. a munkatársi viszony közelebb hozta egymáshoz őket. A brigádból kikerült műszaki vezetők és a jó szakmunkások mind a brigádmunka eredményességét dicsérik. A gépjavító brigádból került technölógusi munkakörbe Kelemen István, aki a Igen: szeretnek a nők. czép és férfias férfi vagyok. Hiába mondta a feleségem, hogy öregszem, s hogy olyan feledékeny vagyok, mint egy tudományosan rosz- szul idomított fehér egér. I merem én már őt, ismerem a feleségeket, boldogok, ha rosz- szat mondhatnak a férjükről. Öreg, feledékeny fehér egér.„ nevetnem kell! Itt az élő cáfolat és nem is egy, hogy engem szeretnek a nők. Rám nevetnek a nők. Nem fintorognak, nem könnyeznek, nem zokognak, hanem rám nevetnek, ha meglátnak. Megyek az utcán és ők is mennek, illetőleg jönnek. Fiatalok, szépek, kívánatosak és én megyek velük szembe, én, a férfi, a férfiasán szép férfi, akiről azt merte mondani a feleségem, hogy öregedő fehér egér. Országot egy lóért — mondta valamelyik lóverseny-sportot kedvelő király. Országot egy fehér egérért — mondom én, mert rendben van. legyek én csak neki öregedő és feledé- henységre idomított feKedden ülést tartott ai Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Az ülésen a többi között megtárgyalták Tamási Istvánnak az Egyesült Magyar Szénbányák elnökének jelentését a szénbányászat idei beruházásairól. Eszerint ebben ez évben a szénbányászat kis híján 1,7 milliárd forintos beruházási kerettel gazdálkodik. A beruházási igényekhez képest azonban a rendelkezésre álló összeg nem elegendői A tervek szerint a 33 folyamatban levő értékhatár feletti beruházásból az idén 15 fejeződik be. A beruházások közül a legjelentősebb a vi- sontai Thorez külfejtés. A teljes, csaknem 3,5 milliárd forintos beruházási költségéből az elmúlt év végéig nem egészen 1,5 milliárd forintot használnak fel. Az idén erre a célra 405 millió forint áll rendelkezésre. A tervek szerint a termelés 1970-ben, a próbaüzemelés pedig 1969. július 1-én kezdődik. A beruházás első szakasza 1973-ban fejeződik be. A Zobák bányaüzem fejlesztése jövőre ér véget. E célra az idén 27 ^millió forintot fordítanak^ A tervezett évi 900 000 tonnás termelést az üzem már ebben az évben teljesíteni tudja. Az idén fejeződik be a várpalotai S. 2. és M. 2, akna beruházása 24 millió forint idei ráfordítással. E beruházás befejezése a széntermelést itt évi 720 000 tonnára növeli; Alighogy kikanyarodik Hortról az országút, bal felől az út mentén feltűnnek a dinnyéskunyhók. Több is sorakozik egymás mellett, szinte kis falut alkotva; Az első kunyhónál megállunk. Nyolc hollandi ágy sorakozik egymás mellett, a család tagjainak egyelőre a Menthetetlen emberi — Na végre, itt van már az április is — mondom neki boldogan a szikrázó napfényben^ a startra kész rügyekre mutatva. — Honnan tudja? — kérdi összevont szemöldökkel. — Hogy... hogy honnan? Megnéztem a naptáromat és onnan. — Megnézte a naptárját._ Nevetnem kell — ingatja a fejét gyanakodva. — Miért, talán a naptáron van valami hivatalos pecsét? Van, vagy nincs? — Már miért lenne egy naptáron hivatalos pecsét... — Na látja. Az semmi más, mint egy egyszerű, de nem hivatalos, nem igazolt, nem lepecsételt és szövegében jogilag nem megfogalmazott jóváhagyás arról, hogy itt van április... És meg kell azt is mondanom — teszi hozzá rögtön szúrós szemmel —, hogy az ilyesfajta alakok, mint maga, aki csak úgy telekiabálják az emberek fejét minden jogilag és papír nélkül megalapozott dolgokkal, nos, ezek az emberek a mi életünk rákfenéi — és ezzel sarkon fordul, elindul a márciusi útján míg én állok és bámulok az áprilisi utcán. Menthetetlen ember! (—<5) hér egér, de engem szeretnek a nők. Hát kit szeretnének, ha nem engem?! Itt van ni, ez kis dundi szőke, hogyan villód- zik szemében a kipukkadni készülő mosoly?! Mint a mehet váró virág bimbódzása, olyan ez a nő... Nem is csodálom. Lépteim rugalmasak, tartásom köny- nyed és kétségkívül magabiztos, érthető, ha rám nevet ez az érett fekete szépség is. Könnyedén visszamosolygok. Gyorsan és elhamarkodottan nem adom magam oda bármely értem mosolygó amazonnak. Van itt kérem választék, ha rólam van szó, rólam, a feledékenységre idomított öreg fehér egérről. Halkan, finoman, kicsit unottan, hogy úgy mondjam, frivolon fü- työrészek. Kell ennyi hanyagság egy férfiben, ha különben szép. mert különben kiállhatatlan lenne szépsége. A csúnya férfi az legyen pedáns és kimért, de az olyan, mint én — mégha megpukkad kedves nejem őnagysága, akkor is olyan mint én — az legyen kissé hanyag. Arra buknak a nők. Mint ez a vöröske tündér, sugárzó hajkoronájával... — Pardon — kaptam a karjaimba, mert olyan jóízűt mosolygott rám, hogy mellé lépett a járdáról... Utána néztem. Ö is. Csak mosolygott, de nem tudott szólni sem a boldogságtól, még megköszönni sem tudta, hogy karomba fogtam, hogy egy ilyen szép férfivel hozta össze a sorsa. Most boldog lesz egész nap, sok emberrel találkozik még, s boldogsága átragad a többi emberre, akik szintén boldogok lesznek emiatt és így gyűrűdzik tovább és tovább a boldogság... Mind csak azért, mert én szép és férfias férfi vagyok. — Mi az, beteg vagy? — kérdi a kollegám, amikor benyitok a szobába _ — M iért lennék én beteg — kérdem vissza, mert tudom jól, hogy tipli egy irigy termé■ szete van... — Miért.~ miért? Hát egészséges ember nem jár az utcán pizsa■ makabátban — mondja és már röhög is és boldogan dörzsöli ősz- sze megelégedett mancsait. A fene egye meg a feledékeny fejem. A zakómat vágtam be az ágyneműtartóba és a pizsamakabátot hoztam el. Gyorsan megnéztem a tükörben a szemem: vörös-e? Ügy tudom, hogy a fehér egerek szeme vörös. (egrí) Dinnyések palántanevelés adja a munkát. Sultis János és felesége, valamint a fiatalok: Dénes Ferenc és Dénes Ferencné, szorgalmasan locsolgatja a palántákat, amelyeket majd tápkockákba ültetnek. Melegen süt a nap, igazi tavasz van. A dinnyések örülnek, így gyorsabban fejlődnek a kis növények. Benézünk a kunyhóba is. A család egyelőre még nem lakik benne, csak később költöznek ki, ha jobb lesz az idő. így a tűzhely áll a fő helyen, mert főzni már itt kinn főznek. — Nem kényelmetlen ez a kunyhó? — Megszoktuk — feleli trágyát, megcsinálják a me- legágyi kereteket, gyeptéglákat vágnak és elvetik a magot. — kor kerül a palánta a főidbe? — Az időtől függ — mondja Dénes Ferenc, a vő. — Ha kedvező az időjárás, akkor május ötödiké körül — És meddig élnek kint? — Szeptemberig. Mi egy kicsit tovább is, mint mások, mert a hat hold dinnye mellett még paprikát és paradicsomot is termelünk. — Kifizetődik? — Ez az időtől is függ — válaszolja Sultis János. — Ha jó az idő, akkor minden jó. — Mi a legnehezebb a munkában? — A palántanevelés. Csak jó palántával lehet jó diny- nyét termelni. A dinnyetermesztésnél a legfontosabb a gondos palánta- nevelés. Dénes Ferencné szorgalmasan locsolja az élénkzöld növénykéket. (Foto: Kiss Béla) Sultis János. — Jó néhány éve már, hogy dinnyések vagyunk, s ez bizony nem a legkényelmesebb foglalkozás. — Mikor kezdik a munkát? — Február vége felé. Közben megérkezik Fodor József kocsis is, aki a szükséges holmikat szállítja ki a kunyhókhoz, ö is kiegészíti a dinnyés szavait. — Én is ismerem már ezt a szakmát — mondja —, hiszen annyit láttam már, hogyan csinálják. Az első a kunyhókészítés, amíg ez nincs készen, addig más munkához nem is fognak hozzá* Utána kiszállítják a \ — Vasárnaponként mit csinálnak? — Mi mindig kint vagyunk, vasárnap, ünnepnap is. Itt nincs idő a sok pihenésre. A dinnyére mindig vigyázni kell. Dél körül jár az idő. Lassan hozzáfog az ebédhez a család, hogy aztán újra munkához kezdhessenek a palántanevelő körül. (kaposi) 1968. április 3., szerda
