Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
Legyen mindenki gazda![ A pusitakeresok lázadása De milyen módon érik el ezt a tsz«alkalmazottak — és milyen áron? Aki a falu társadalmi életének, új ellentmondásainak mai helyzetét kutatja, firtatja, minduntalan beleütközik abba a kemény falba, amely sok esetben kettéválasztja a szövetkezeti tagokat és alkalmazottakat Különösen a ter- melőszövekezeti törvény megjelenése óta jelentkeztek ennek az új ellentmondásnak káros megnyilvánulásai, vitái, hiszen megyénkben majdnem négyezer családot ffoglalkoztat: mi lesz a szövetkezeti alkalmazottak sorsa, miként, milyen módon, és főleg milyen áron lehetnek és lesznek ők Is a szövetkezetek gazdái, tagjai? ftggrotflzések 1 A sárszámadó közgyűléseden, de később Is, olyan »äy séget és hevességet éritek el ezek a viták, hogy jó néhány helyen majdnem tett- legességre került sor. A feszültség még ma Is érezhető a szövetkezeti tagok és alkalmazottak között. Elsősorban azt vetik az alkalmazottak szemére, hogy nem vállalják a mezőgazda- sági termeléssel járó rizikót, ennek ellenére mégis havonként megkapják teljes fizetésüket, míg a szövetkezeti gazdák elvégzett munkájuk atán csak a bér 80 százalékát vehetik feL Más esetben azt teszik szóvá, hogy igen nagy ax „adó” utánuk, hiszen bérük 17 százalékát fizetik a szövetkezetek csak az SZTiC- nak s ez például a csányi közös gazdaságnál 400 ezer forintos terhet ró a szövetkezetre, de a hatvani Lenin Tsz-nél is 280 ezer forinttal növeli a kiadásokat, A szövetkezeti alkalmazottak ügyében még a munkások is szót emeltek, reklamálva, hogy hasonló munkát végző szerelő vagy lakatos társuk a szövetkezetben jóval több bért kap, ráadásul otthon dolgozhatnak, nem kell órákat tölteniük az utazgatással. Különösen vonatkozik ez azokra a szövetkezeti alkalmazottakra, akik csak nevükben szövetkezetiek, de valójában spekulációs céllal adták át őket az ipari vállalatoknak, amelyek a szövetkezeti bélyegző fel- használásáért súlyos ezreseket fizetnek, hogy munkaerőgondjaikon így segítsenek. Ezek tehát a főbb ellenvetések. De amikor meghallgattuk a szövetkezeti alkalmazottakat, az ő érveik is nyomósak voltak. Azt bizonyították: igen sok kedvezménytől esnek el, ha tagként belépnek a szövetkezetbe. Elsősorban a családi és egyéb segélyeket, szociális juttatásokat említették, s hangoztatták: inkább otthagyják a szövetkezetét, mintsem lemondjanak jogaikrólj A jogok..! sajnos, egyáltalán nem tisztázottak még, s mivel annyi összeütközés forrása a szövetkezeti tagok és alkalmazottak jelenlegi helyzete, a Dél-Heves megyei tsz-szövetség most készít feljegyzést erről a témáról, kérve a Legfőbb Ügyészség állásfoglalását. Ingyenélíflfe ? | Az egri Petőfi Tsz-ben felháborodottan mondta az egyik szövetkezeti tag: ha rajta állna, elzavarná „azt a sok ingyenélőt”. Mint kiderült, az alkalmazottakra értette ezt, a gépkocsivezetőktől az adminisztrátorig, a mészégetőktől a traktorosokig. Lássuk, mi az igazság, ami az ingyenélést illeti? Olvastam egy jelentést, hogy épp ebben a szövetkezetben egyetlen gépkocsivezető 273 ezer forint bevételt szerzett a közösségnek. Egy év alatt nemcsak kikereste a kocsi árát, de jelentős pénzzel járult hozzá a szövetkezet bevételi tervének teljesítéséhez. Nem tudom, hogy az említett szövetkezeti gazda hány olyan társát tudná megnevezni, aki majdnem 300 ezer forintot tett le a közösség asztalára? Meggyőzésére még sorolhatnánk, hogy a mészégető kemencéknél dolgozó néhány alkalmazott több mint 200 ezer forintot jövedelmezett a szomszéd községben, de olyan szerelőkről is tudunk, akik naponta háromezer forintos bevételhez juttatják a közösséget... mint alkalmazottak. Igen egyszerű lenne „elzavarni” őket. De akkor melyik földműves ember javítja meg az elromlott traktort, égeti a meszet, ül a volán mögé, kezeli a pénztárgépet, javítja az elektromos berendezéseket, , háztartási gépeket, amelyek a közösség és a falu lakosságának boldogulását szolgálják? Sajnálatos, hogy a szövetkezeti alkalmazottakkal kapcsolatosan ilyen vitákat kell folytatni, s még sok gazdát kell ma is meggyőzni arról, hogy nem ingyenélők azok, aki pillanatnyilag még nem munkaegységért dolgoznak^ hogy különösen a gyengébb termelőszövetkezetekben szinte nélkülözhetetlenek ezek az alkalmazottaki Belsff ügy ? | A törvény rendelkezett... és megyeszerte megindult a folyamat, s mind több közös gazdaságban felvételüket kérik az alkalmazottak, hogy egyenrangú gazdái legyenek a földnek, a gépnek. Sokszínű ez a folyamat, sok módot, megoldást hozott eddig is, hiszen ahogy a szövetkezetek vezetői elmondották, nem lehet ezt a gordiuszi csomót huszárvágással megoldani. A hevesi Rákóczi Tsz-ben egyébként beszélgettek az alkalmazottakkal, s Nem csupán reggeli HaHa&i feett azt a lelkesedést* ahogy a gyöngyöslialászi általános iskola igazgatója. Tamóczy József beszél diákjaik szervezett reggeliztetésérőL Amint magyarázza: pedagógiai, egészségügy! szempontból mi a jelentősége ennek. Az első pillanatban úgy tűnik. mintha eltúlozná a tényt. Mi van abban, hogy egy falusi Iskola diákjai tízpercben leterítik a padjukra a szalvétájukat, ráhelyezik a kiflit vagy a zsemlét, aztán mindenki megkapja a maga pohárka kakaóját és jóízűen elfogyasztja az egészet. No, és ...? Egészségükre! Ha minden iskolában így lenne, csakugyan szóra sem volna érdemes a gyögyöshalá- szi diákok reggelije. Aztán van itt még valami. A földműveléssel foglalkozó községek ifjú lakói közül nem mindenkinek természetes dolog a kakaó reggelire. Gondoljuk csak el: az édesanya már kora reggel kimegy a határba, de a beidegzett rossz szokás is okolható — nem egy falusi házban hiányzik a reggeli Dologidőben n früstö- fcöt a határban fogyasztják «K» a azok sorra beléptek a termelőszövetkezetbe. KerecsenJen olyan bérezést dolgoztak ki, — sajnos, a tagság nem fogadta el —•, amellyel hasonló jogok illették volna meg azt is, aki az állattenyésztésben dolgozik, azt is, aki a határban, vagy az irodában végzi kötelességét A csányi közös gazdaságban 138 alkalmazott dolgozik, s amint elmondották, náluk nem okoz gondot, hogy bebizonyítsák: érdemesebb szövetkezeti tagként végezni munkájukat. Sőt a szövetkezeti gazdák egy része azt mondja: válogassák meg, hogy ki lehessen közülük szövetkezeti tag, hiszen a jövedelemből, a jogokból akkor nagyobb részt kapnak, mintha továbbra is alkalmazottak maradnak. Külföldi kirándulásra is a szövetkezeti terményhez is csak szabad gazdákat viszik elsősorban, s terményhez is csak szabad áron jutnak az alkalmazottak. Zagyvaszántón azt bizonygatták, hogy ők a világért sem alkalmaznak kényszert, hogy felvételüket kérjék a fix fizetésesek. Náluk a traktoros egy műszaknormáért 80 forint bért kap, ha alkalmazottként dolgozik. Ugyanezért a szövetkezeti traktoros két munkaegységet, vagyis 110 forintot keres. Türelemmel | A Jól gazdálkodó termelőszövetkezetben tehát nem okoz gondot „rábeszélni” az alkalmazottakat, hogy ezután szövetkezeti tagként dolgozzanak tovább. S a közös gazdaságok nagy részében nagy tapintattal, türelemmel igyekeznek eleget tenni a törvény előírásainak, hogy mielőbb megszüntethessék azt az ellentétet, az összetűzések forrását, amely az eddigi kettősségből fakadt Egyet lehet érteni azzal, hogy legyen mindenki tagja, gazdája a szövetkezetnek, amelyben dolgozik. De az utat, amely ehhez a célhoz vezet, nagy türelemmel, kölcsönös megértéssel és egyetértéssel lehet és kell megjárni, hogy ne mérgezze tovább a falu légkörét ez a változás ne lohassza a munkakedvet. S ne kerüljön szembe a megye négyezer szövetkezeti alkalmazottja sem a sorsukat jóindulatúan rendezni kívánó szövetkezeti törvénnyel, sem pedig a szövetkezetek tagjaival. Kovács Endre De arra is tudunk példát, hogy a szoktatás mennyire tud változtatni a korábbi felfogáson. Ugyanis az történt, hogy az egyik napon átszólt az iskolába az üzlet vezetője: adminisztrációs hiba miatt a tejüzem nem küldte ki a gyerekek kakaóját. Most mi legyen? A magyarázattal a fiatalok nem érik be, abból még nem lesz reggeli a számukra. Gyorsan egy telefon Gyöngyösre. az iskolából. A tejüzem vezetője azonnal megérti, mirő van szó. Máris indít külön egy kocsit Gyöngvöshaiászra. hogy az első tízpercre odaérjen a kakaó. A gyerekek az adminisztrációs hibának nem láthatják kárát. És ezen a reggelen Is minden úgy történt az iskolában, ahogy azt a kisdiákok megszokták már. Kicsengetéskor elővették szalvétájukat. megtérítettek magukrak, aztán megkapták a kakaójukat és jóízűen elfogyasztották. Egészségűkre! Helyettük is megköszönjük a gyöngyösi tejüzemnek a szíves segítséget, NW Száz éve dördült el a kiskunfélegyházi sortüz Az elbukott 1848—49-es forradalom után, minthogy a jobbágyfelszabadítás elmaradt, a szegényparasztság korábbi sorsa mit sem változott. Amikor az abszolutizmus rémuralma elcsendesült, újra ébredezni kezdtek a remények. A falusi szegénység vissza akart térni az 1848-as „teljes alkotmány” védősáncaihoz, szembefordult a kiegyezéssel és örömmel fogadta Kossuth legelszántabb itthoni hívei, — az úgynevezett „szélsőbal” ellenzék — felhívását, hogy csatla,kozzék a megalakuló Demokrata Körhöz. A szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával gyülekeztek az alföldi mezővárosok mezitlábosai és a plebejus értelmiség vezetésével a Demokrata Körben programba foglalták követeléseiket. Terjedt a pusztakereső szegények mozgalma: a nincstelenek és a szegényparasztok a legelők igazságos megosztását, a helyi kiskirályok által okozott sérelmek orvoslását követelték. Tisza Kálmán kormányát nyugtalanította a mind erőteljesebbé váló szervezkedések híre. Növelte nyugtalanságát, amikor 1868. április másodikon, a legforradalmibb erők Negyvennyolcas Párt néven új szervezetbe tömörültek, országos programot tettek közzé, amely teljes állami függetlenséget követelt, meghirdette a jog- egyenlőség. a demokrácia elvét, a negyven- nyolcas törvények visszaállításáért szállt síkra. A kormány elhatározta, hogy feloszlatja a Demokrata Köröket. Ezek egyik kezdeményezője és szervezője Asztalos János, pécsi születésű, negyvenhat éves ügyvéd volt, akit Ferenc József rendőrsége, mint veszedelmes izgatót tartott számon, s évekkel korábban többször letartóztatott. Asztalos ez idő tájt Kecskeméten jogászkodott. írásban és szóban bátran képviselt« negyvennyolc eszméit, a falusi szegények ér* delceit.A kormány intézkedése elleni tiltok<*• zásul röpcédulát sokszorosíttaioit, azt megbízottai a Kiskunságban kézről kézre adták. Felszólította a pusztakeresőket, a továbbra is jobbágysorban élő elnyomott nincsteleneket, a kiegyezés ellenzőit, azokat, akik követeléseiket fel nem adták, hogy április tizenharmadikán találkozzanak Kiskunfélegyházán, a városháza előtti téren. A száz évvel ezelőtti események krónikása Dózsa György kései utódait ismerhette fel a lázadó gyülekezetben, amelyre Asztalos János beszéde közben csendőrök sortüze zúdult. A golyók és a lovasroham nagy rendet vágtak a tömegben. Vér patakzott a félegyházai vásártéren. A Habsburg császár és ki* rály fegyveresei a városháza pincéjébe hurcolták Asztalost és Madarász Vilmos nevű társát. Más foglyokkal együtt a váci börtönbe szállították őket. A felosztatott Demokrata Körök mintegy hatvan vezetőjét fogták et az Alföldön és a Dunántúlon. Asztalos, * száz év előtti „balszéV’ kiemelkedő képviselője, aki később menekülni kényszerűit az országból, hosszú törökországi, szerbiai búj- dosás, nyomorúság, üldöztetés, után önkeze- vel vetett véget életének. Az 1868-as április 13-án eldördült kiskunfélegyházi sortűz riasztó jel volt, véres figyelmeztetés, ha az uralkodó osztályok * kiegyezés után sem tesznek engedményt, halálos gyűlölettel állnak szemben 1848—19 forradalmi szellemével. Az elnyomottak nem nyugodtak bele sorsukban: a népjogok követelése újra és újra fellángolt, a harcra kész erők öntudata és szervezettsége az elkövetkező években, évtizedekben csak nőtt és erősödött. Vadász Ferenc óránként 4400 köbméter föld „llfa-psraiics” a!!. gépláncnak.. AKI NEM HISZI, járjon utána: menjen el Visontára, keresse meg Izsvák Antalt, a Mátraalji Szénbányák vison- tai gépszerelési üzemének vezetőjét s kérje meg, mondja el a II. géplánc „életrajzát”. Utána sétáljon ki a géplánchoz és szemtől szemben győződjön meg az elmondott számok, mondatok igazságáról. Aki viszont „velünk tart”, az időt, fáradságot takarít meg, ugyan nem látja a szóban forgó gépláncot, de mindent megtudhat róla, ugyanis nekünk is az üzemvezető mutatta be a hatalmas gépegységet. j . — Hány fő egységből áll? — Háromból: az 560-as vedersoros kotrógépből, a 4.400-as hányórendezőből és a négy szalagrendszerből. — Mit jelent az 560? — Egy „kanala” 560 liter. A garancia egy évre sxól hány ilyen „kanala” Csók kap — Rájöttem — mondta Kovács. aki komor és sápadt orcával telepedett kávéházi törzsasztalunkhoz t—, hogy az életem nem ér egy fabatkát sem. Vígasztalóan hátba veregettük, m&r éppen az ő élete nem ér egy fabatkát sem? Hiszen köztiszteletben álló főkönyvelő. szép családja van, anyagi és erkölcsi szempontból is kiegyensúlyozol az élete. — Nem erről van szó — vágott közbe. — Láttam egy futballmeccset a tv-ben. s rádöbbentem, hogy milyen senki vagyok. Amikor valaki gólt rúg. körülveszik, csókolgatják. Az, itán láttam csókot íapufarúgásért is. — És ez miárt szomorít el? — Mert hozzám még soha nem rohant oda senki. Így utólag támadt hiányérzetem. Például: özvegy édesanyám volt és magam erejéből, tanultam. Éi szaka gyárban dolgoztam, nappal iskolában. Színjelesen végeztem. Senki se rohant oda hozzám. — Ezért nem kell búsulnod — mondtuk —. ez természetes. — Nem természetes! — kiáltott fel Kovács. — Azután soha nem loptam, fizetés nélkül vendéglőből nem távoztam. Három gyereket tisztességgel felneveltem, egyszer sem csaltam még a feleségem, és senki nem lépett hozzám, hogy átkaroljon. Farkas, ha kapufát rúg, akkor is oda- •saladnak hozzá... Kovácsot mm tudtuk megvigasztalni. A következő héten a törzsasztalnál már jókedvűen, mosolygósán üldögélt. Mondtuk, hogy na látja, nem volt igaza a múltkor. —* Dehogynem! válaszolta nevetve. — Időközben hozzám is odaszaladtak a fiúk, megöleltek és megcsókoltak. — Csak nem volt valami újításod? — Ugyan! *— Kimentettél gyereket a zajló Tiszából? — Dehogy! Szombaton házi futball- ranaadó volt a cégünknél. A kövérek és a soványok csaptak össze. Én a kövérek csapatában20 méterről, remekül eltaláltam a lasztit és az védhet etlenűl vágódott a soványok kapujába ... Ordas Nándor — S van? — Huszonhét. — A 4.400? — Egy óra alatt 4.400 köbméter földet tud befogadni, és elrendezni. — Hosszúsága? — A szalagrendszer három kilométer hosszú. — Súlya? — Az 560-as vedersoros kotrógép 944 tonna, a hányórendező 637 tonna, a négy szalagfej egyenként 130 tonna. Több mint tizenhatezer szegecs és 38 kilométer hosz- szú kábel van benne. — Hogyan „áll össze” egy ilyen hatalmas géplánc? — Az első funkciós próbákra a részenkénti összeszerelése után a szerelőtéren kerül sor. Ezután a gép „saját lábán” kimegy a munkahelyére, ahol összekapcsolják a szalagrendszerekkel, majd az egészet „bekötik” a diszpécserkocsiba. Ezt követően újabb próbák következnek, előbb külön-külön, majd az egész géplánc egyszerre kezdi meg a terhelés nélküli próbát. Végül a 192 órás terheléses funkciós próba következik. Ha a gép állja a vizsgát, akkor munkához lát az átadó-átvevő bizottság, átveszi a gépet a gyártó cégtől és átadja a Thorez bányának. — Kitől és mikorra kapja meg a géplánc az „Alfa-parancsot”? — Ezt már a bánya adta ki. az átvétel után azonnal munkára fogták a gépet. — Van-e a gépre garancia? — Igen, a gyártó vállalat egyéves garanciát vállalt. — Nem lehet könnyű egy ilyen nagy, bonyolult gépegy-» séget összeszerelni? — Annál inkább nehéz, mert ilyen gép Magyarországon csak Visontán van, ne^ künk is új. eddig ismeretlen műveleteket kellett elsajátf- tanunk. Nyugodtan kijelenthetem. hogy dolgozóink már csinját-binját ismerik a gépnek. . — Mennyi idő alatt szerel ték össze? — Tizenegy hónap alatt. — Az eddigi tapasztalatok alapján: megérte az „árát”? — Igen. kitűnően dolgozik. minden követelménynek megfelel. — Űjabb gépóriás? — Ez évben szereljük ösa- sze az 3 200-ast... NEMCSAK A GÉPÓRlAS vizsgázik naponta kitűnőre! hanem a gépszerelési üzem is. A kollektíva lelkiismeretes munkája nyomán gép- óriások keltek, s kelnek életre a szerelőtéren, s ahogy szaporodnak a génóriások, úgy hatványozódnak a sikerek is az üzemben ... k. i. Kiváló tehenészet Több mint 3000 liter a fejési átlag A ság Hevesi Állami Gazda- pusztaesászi tehenészete egyike a legjobbaknak a megyében. A korszerű tehenészetben, amelyben külön van a takarmányom. az ellető, a borjúnevelő, s a négyszáznyolc férőhelyes istálló, jelenleg 285 jól tejelő, magyarbarna tehén van. Ez az állomány a jövőben még növekszik. hiszen az előhasú üszőik száma is hetven. A tehenészet igen szép eredményekkel dicsekedhet. Az elmúlt évben, annak ellenére. hogy az állomány fele előhasú üsző volt, az egy tehénre jutó átlag meghaladta a háromezer liter tejet, míg az országos átlag 2200 liter. A tej zsírtartalma is fölötte van az átlagosnak. Az is jelentős. hogy az állomány negatív. A tehenészetben három szocialista brigád dolgozik, s már harmadik éve mindig eleget tesznek vállalásaiknak. Az idén még több eredményeket szeretnének elérni — s ehhez valószínűleg hozzásegíti őket az egyre növekvő és egyre jobb állomány is. R. 1. 1968. április IX,