Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-13 / 87. szám

Legyen mindenki gazda![ A pusitakeresok lázadása De milyen módon érik el ezt a tsz«alkalmazottak — és milyen áron? Aki a falu társadalmi éle­tének, új ellentmondásainak mai helyzetét kutatja, firtat­ja, minduntalan beleütközik abba a kemény falba, amely sok esetben kettéválasztja a szövetkezeti tagokat és alkal­mazottakat Különösen a ter- melőszövekezeti törvény megjelenése óta jelentkeztek ennek az új ellentmondás­nak káros megnyilvánulásai, vitái, hiszen megyénkben majdnem négyezer családot ffoglalkoztat: mi lesz a szö­vetkezeti alkalmazottak sor­sa, miként, milyen módon, és főleg milyen áron lehetnek és lesznek ők Is a szövetke­zetek gazdái, tagjai? ftggrotflzések 1 A sárszámadó közgyűlése­den, de később Is, olyan »äy séget és hevességet ér­itek el ezek a viták, hogy jó néhány helyen majdnem tett- legességre került sor. A fe­szültség még ma Is érezhető a szövetkezeti tagok és al­kalmazottak között. Elsősorban azt vetik az al­kalmazottak szemére, hogy nem vállalják a mezőgazda- sági termeléssel járó rizikót, ennek ellenére mégis havon­ként megkapják teljes fize­tésüket, míg a szövetkezeti gazdák elvégzett munkájuk atán csak a bér 80 százalékát vehetik feL Más esetben azt teszik szóvá, hogy igen nagy ax „adó” utánuk, hiszen bé­rük 17 százalékát fizetik a szövetkezetek csak az SZTiC- nak s ez például a csányi kö­zös gazdaságnál 400 ezer fo­rintos terhet ró a szövetke­zetre, de a hatvani Lenin Tsz-nél is 280 ezer forinttal növeli a kiadásokat, A szövetkezeti alkalma­zottak ügyében még a mun­kások is szót emeltek, rekla­málva, hogy hasonló munkát végző szerelő vagy lakatos társuk a szövetkezetben jó­val több bért kap, ráadásul otthon dolgozhatnak, nem kell órákat tölteniük az utazgatással. Különösen vo­natkozik ez azokra a szövet­kezeti alkalmazottakra, akik csak nevükben szövetkeze­tiek, de valójában spekulá­ciós céllal adták át őket az ipari vállalatoknak, amelyek a szövetkezeti bélyegző fel- használásáért súlyos ezrese­ket fizetnek, hogy munkaerő­gondjaikon így segítsenek. Ezek tehát a főbb ellenve­tések. De amikor meghall­gattuk a szövetkezeti alkal­mazottakat, az ő érveik is nyomósak voltak. Azt bizo­nyították: igen sok kedvez­ménytől esnek el, ha tagként belépnek a szövetkezetbe. El­sősorban a családi és egyéb segélyeket, szociális juttatá­sokat említették, s hangoztat­ták: inkább otthagyják a szö­vetkezetét, mintsem lemond­janak jogaikrólj A jogok..! sajnos, egyál­talán nem tisztázottak még, s mivel annyi összeütközés forrása a szövetkezeti tagok és alkalmazottak jelenlegi helyzete, a Dél-Heves me­gyei tsz-szövetség most ké­szít feljegyzést erről a témá­ról, kérve a Legfőbb Ügyész­ség állásfoglalását. Ingyenélíflfe ? | Az egri Petőfi Tsz-ben fel­háborodottan mondta az egyik szövetkezeti tag: ha rajta állna, elzavarná „azt a sok ingyenélőt”. Mint kide­rült, az alkalmazottakra ér­tette ezt, a gépkocsivezetők­től az adminisztrátorig, a mészégetőktől a traktoroso­kig. Lássuk, mi az igazság, ami az ingyenélést illeti? Olvas­tam egy jelentést, hogy épp ebben a szövetkezetben egyetlen gépkocsivezető 273 ezer forint bevételt szerzett a közösségnek. Egy év alatt nemcsak kikereste a kocsi árát, de jelentős pénzzel já­rult hozzá a szövetkezet be­vételi tervének teljesítéséhez. Nem tudom, hogy az emlí­tett szövetkezeti gazda hány olyan társát tudná megne­vezni, aki majdnem 300 ezer forintot tett le a közösség asztalára? Meggyőzésére még sorolhatnánk, hogy a mész­égető kemencéknél dolgozó néhány alkalmazott több mint 200 ezer forintot jöve­delmezett a szomszéd község­ben, de olyan szerelőkről is tudunk, akik naponta három­ezer forintos bevételhez jut­tatják a közösséget... mint alkalmazottak. Igen egyszerű lenne „elza­varni” őket. De akkor melyik földműves ember javítja meg az elromlott traktort, égeti a meszet, ül a volán mögé, ke­zeli a pénztárgépet, javítja az elektromos berendezéseket, , háztartási gépeket, amelyek a közösség és a falu lakossá­gának boldogulását szolgál­ják? Sajnálatos, hogy a szövet­kezeti alkalmazottakkal kap­csolatosan ilyen vitákat kell folytatni, s még sok gazdát kell ma is meggyőzni arról, hogy nem ingyenélők azok, aki pillanatnyilag még nem munkaegységért dolgoznak^ hogy különösen a gyengébb termelőszövetkezetekben szinte nélkülözhetetlenek ezek az alkalmazottaki Belsff ügy ? | A törvény rendelkezett... és megyeszerte megindult a folyamat, s mind több közös gazdaságban felvételüket ké­rik az alkalmazottak, hogy egyenrangú gazdái legyenek a földnek, a gépnek. Sokszínű ez a folyamat, sok módot, megoldást hozott ed­dig is, hiszen ahogy a szövet­kezetek vezetői elmondották, nem lehet ezt a gordiuszi csomót huszárvágással meg­oldani. A hevesi Rákóczi Tsz-ben egyébként beszélget­tek az alkalmazottakkal, s Nem csupán reggeli HaHa&i feett azt a lelkesedést* ahogy a gyöngyöslialászi általá­nos iskola igazgatója. Tamóczy József beszél diákjaik szervezett reggeliztetésérőL Amint ma­gyarázza: pedagógiai, egészség­ügy! szempontból mi a jelentő­sége ennek. Az első pillanatban úgy tű­nik. mintha eltúlozná a tényt. Mi van abban, hogy egy falusi Iskola diákjai tízpercben lete­rítik a padjukra a szalvétájukat, ráhelyezik a kiflit vagy a zsemlét, aztán mindenki meg­kapja a maga pohárka kakaó­ját és jóízűen elfogyasztja az egészet. No, és ...? Egészségük­re! Ha minden iskolában így lenne, csakugyan szóra sem volna érdemes a gyögyöshalá- szi diákok reggelije. Aztán van itt még valami. A földművelés­sel foglalkozó községek ifjú la­kói közül nem mindenkinek ter­mészetes dolog a kakaó regge­lire. Gondoljuk csak el: az édesanya már kora reggel ki­megy a határba, de a beidegzett rossz szokás is okolható — nem egy falusi házban hiányzik a reggeli Dologidőben n früstö- fcöt a határban fogyasztják «K» a azok sorra beléptek a terme­lőszövetkezetbe. KerecsenJen olyan bérezést dolgoztak ki, — sajnos, a tagság nem fo­gadta el —•, amellyel hasonló jogok illették volna meg azt is, aki az állattenyésztésben dolgozik, azt is, aki a határ­ban, vagy az irodában végzi kötelességét A csányi közös gazdaság­ban 138 alkalmazott dolgo­zik, s amint elmondották, náluk nem okoz gondot, hogy bebizonyítsák: érdemesebb szövetkezeti tagként végezni munkájukat. Sőt a szövetke­zeti gazdák egy része azt mondja: válogassák meg, hogy ki lehessen közülük szövetkezeti tag, hiszen a jö­vedelemből, a jogokból ak­kor nagyobb részt kapnak, mintha továbbra is alkalma­zottak maradnak. Külföldi kirándulásra is a szövetkezeti terményhez is csak szabad gazdákat viszik elsősorban, s terményhez is csak szabad áron jutnak az alkalmazot­tak. Zagyvaszántón azt bi­zonygatták, hogy ők a vilá­gért sem alkalmaznak kény­szert, hogy felvételüket kér­jék a fix fizetésesek. Náluk a traktoros egy műszaknor­máért 80 forint bért kap, ha alkalmazottként dolgozik. Ugyanezért a szövetkezeti traktoros két munkaegységet, vagyis 110 forintot keres. Türelemmel | A Jól gazdálkodó termelő­szövetkezetben tehát nem okoz gondot „rábeszélni” az alkalmazottakat, hogy ezután szövetkezeti tagként dolgoz­zanak tovább. S a közös gaz­daságok nagy részében nagy tapintattal, türelemmel igye­keznek eleget tenni a törvény előírásainak, hogy mielőbb megszüntethessék azt az el­lentétet, az összetűzések for­rását, amely az eddigi kettős­ségből fakadt Egyet lehet érteni azzal, hogy legyen mindenki tagja, gazdája a szövetkezetnek, amelyben dolgozik. De az utat, amely ehhez a célhoz vezet, nagy türelemmel, köl­csönös megértéssel és egyet­értéssel lehet és kell megjár­ni, hogy ne mérgezze tovább a falu légkörét ez a változás ne lohassza a munkakedvet. S ne kerüljön szembe a me­gye négyezer szövetkezeti al­kalmazottja sem a sorsukat jóindulatúan rendezni kívánó szövetkezeti törvénnyel, sem pedig a szövetkezetek tagjai­val. Kovács Endre De arra is tudunk példát, hogy a szoktatás mennyire tud vál­toztatni a korábbi felfogáson. Ugyanis az történt, hogy az egyik napon átszólt az iskolába az üzlet vezetője: adminisztrá­ciós hiba miatt a tejüzem nem küldte ki a gyerekek kakaóját. Most mi legyen? A magyarázat­tal a fiatalok nem érik be, ab­ból még nem lesz reggeli a szá­mukra. Gyorsan egy telefon Gyön­gyösre. az iskolából. A tejüzem vezetője azonnal megérti, mirő van szó. Máris indít külön egy kocsit Gyöngvöshaiászra. hogy az első tízpercre odaérjen a ka­kaó. A gyerekek az adminiszt­rációs hibának nem láthatják kárát. És ezen a reggelen Is minden úgy történt az iskolában, ahogy azt a kisdiákok megszokták már. Kicsengetéskor elővették szalvétájukat. megtérítettek magukrak, aztán megkapták a kakaójukat és jóízűen elfogyasz­tották. Egészségűkre! Helyettük is megköszönjük a gyöngyösi tejüzemnek a szíves segítséget, NW Száz éve dördült el a kiskunfélegyházi sortüz Az elbukott 1848—49-es forradalom után, minthogy a jobbágyfelszabadítás elmaradt, a szegényparasztság korábbi sorsa mit sem változott. Amikor az abszolutizmus rémural­ma elcsendesült, újra ébredezni kezdtek a remények. A falusi szegénység vissza akart térni az 1848-as „teljes alkotmány” védősán­caihoz, szembefordult a kiegyezéssel és örömmel fogadta Kossuth legelszántabb itt­honi hívei, — az úgynevezett „szélsőbal” el­lenzék — felhívását, hogy csatla,kozzék a megalakuló Demokrata Körhöz. A szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával gyülekez­tek az alföldi mezővárosok mezitlábosai és a plebejus értelmiség vezetésével a Demok­rata Körben programba foglalták követelé­seiket. Terjedt a pusztakereső szegények mozgalma: a nincstelenek és a szegénypa­rasztok a legelők igazságos megosztását, a helyi kiskirályok által okozott sérelmek or­voslását követelték. Tisza Kálmán kormá­nyát nyugtalanította a mind erőteljesebbé váló szervezkedések híre. Növelte nyugta­lanságát, amikor 1868. április másodikon, a legforradalmibb erők Negyvennyolcas Párt néven új szervezetbe tömörültek, országos programot tettek közzé, amely teljes állami függetlenséget követelt, meghirdette a jog- egyenlőség. a demokrácia elvét, a negyven- nyolcas törvények visszaállításáért szállt síkra. A kormány elhatározta, hogy feloszlatja a Demokrata Köröket. Ezek egyik kezdemé­nyezője és szervezője Asztalos János, pécsi születésű, negyvenhat éves ügyvéd volt, akit Ferenc József rendőrsége, mint veszedelmes izgatót tartott számon, s évekkel korábban többször letartóztatott. Asztalos ez idő tájt Kecskeméten jogász­kodott. írásban és szóban bátran képviselt« negyvennyolc eszméit, a falusi szegények ér* delceit.A kormány intézkedése elleni tiltok<*• zásul röpcédulát sokszorosíttaioit, azt meg­bízottai a Kiskunságban kézről kézre adták. Felszólította a pusztakeresőket, a továbbra is jobbágysorban élő elnyomott nincsteleneket, a kiegyezés ellenzőit, azokat, akik követelé­seiket fel nem adták, hogy április tizenhar­madikán találkozzanak Kiskunfélegyházán, a városháza előtti téren. A száz évvel ezelőtti események króni­kása Dózsa György kései utódait ismerhette fel a lázadó gyülekezetben, amelyre Asztalos János beszéde közben csendőrök sortüze zú­dult. A golyók és a lovasroham nagy rendet vágtak a tömegben. Vér patakzott a félegy­házai vásártéren. A Habsburg császár és ki* rály fegyveresei a városháza pincéjébe hur­colták Asztalost és Madarász Vilmos nevű társát. Más foglyokkal együtt a váci börtön­be szállították őket. A felosztatott Demokra­ta Körök mintegy hatvan vezetőjét fogták et az Alföldön és a Dunántúlon. Asztalos, * száz év előtti „balszéV’ kiemelkedő képvise­lője, aki később menekülni kényszerűit az országból, hosszú törökországi, szerbiai búj- dosás, nyomorúság, üldöztetés, után önkeze- vel vetett véget életének. Az 1868-as április 13-án eldördült kiskun­félegyházi sortűz riasztó jel volt, véres fi­gyelmeztetés, ha az uralkodó osztályok * kiegyezés után sem tesznek engedményt, ha­lálos gyűlölettel állnak szemben 1848—19 forradalmi szellemével. Az elnyomottak nem nyugodtak bele sorsukban: a népjogok köve­telése újra és újra fellángolt, a harcra kész erők öntudata és szervezettsége az elkövet­kező években, évtizedekben csak nőtt és erő­södött. Vadász Ferenc óránként 4400 köbméter föld „llfa-psraiics” a!!. gépláncnak.. AKI NEM HISZI, járjon utána: menjen el Visontára, keresse meg Izsvák Antalt, a Mátraalji Szénbányák vison- tai gépszerelési üzemének vezetőjét s kérje meg, mond­ja el a II. géplánc „életraj­zát”. Utána sétáljon ki a géplánchoz és szemtől szem­ben győződjön meg az el­mondott számok, mondatok igazságáról. Aki viszont „ve­lünk tart”, az időt, fáradsá­got takarít meg, ugyan nem látja a szóban forgó géplán­cot, de mindent megtudhat róla, ugyanis nekünk is az üzemvezető mutatta be a ha­talmas gépegységet. j . — Hány fő egységből áll? — Háromból: az 560-as ve­dersoros kotrógépből, a 4.400-as hányórendezőből és a négy szalagrendszerből. — Mit jelent az 560? — Egy „kanala” 560 liter. A garancia egy évre sxól hány ilyen „kanala” Csók kap — Rájöttem — mondta Kovács. aki komor és sá­padt orcával te­lepedett kávéházi törzsasztalunkhoz t—, hogy az életem nem ér egy fabat­kát sem. Vígasztalóan hát­ba veregettük, m&r éppen az ő élete nem ér egy fabatkát sem? Hi­szen köztisztelet­ben álló főkönyve­lő. szép családja van, anyagi és er­kölcsi szempontból is kiegyensúlyozol az élete. — Nem erről van szó — vágott köz­be. — Láttam egy futballmeccset a tv-ben. s rádöb­bentem, hogy mi­lyen senki vagyok. Amikor valaki gólt rúg. körülveszik, csókolgatják. Az, itán láttam csókot íapufarúgásért is. — És ez miárt szomorít el? — Mert hozzám még soha nem ro­hant oda senki. Így utólag támadt hi­ányérzetem. Példá­ul: özvegy édes­anyám volt és ma­gam erejéből, ta­nultam. Éi szaka gyárban dolgoz­tam, nappal isko­lában. Színjelesen végeztem. Senki se rohant oda hoz­zám. — Ezért nem kell búsulnod — mond­tuk —. ez termé­szetes. — Nem termé­szetes! — kiáltott fel Kovács. — Az­után soha nem lop­tam, fizetés nélkül vendéglőből nem távoztam. Három gyereket tisztes­séggel felneveltem, egyszer sem csal­tam még a felesé­gem, és senki nem lépett hozzám, hogy átkaroljon. Farkas, ha kapufát rúg, akkor is oda- •saladnak hozzá... Kovácsot mm tudtuk megvigasz­talni. A következő hé­ten a törzsasztalnál már jókedvűen, mosolygósán üldö­gélt. Mondtuk, hogy na látja, nem volt igaza a múlt­kor. —* Dehogynem! válaszolta nevetve. — Időközben hoz­zám is odaszalad­tak a fiúk, meg­öleltek és megcsó­koltak. — Csak nem volt valami újításod? — Ugyan! *— Kimentettél gyereket a zajló Tiszából? — Dehogy! Szom­baton házi futball- ranaadó volt a cé­günknél. A kövé­rek és a soványok csaptak össze. Én a kövérek csapatá­ban20 méterről, remekül eltaláltam a lasztit és az véd­het etlenűl vágódott a soványok kapu­jába ... Ordas Nándor — S van? — Huszonhét. — A 4.400? — Egy óra alatt 4.400 köb­méter földet tud befogadni, és elrendezni. — Hosszúsága? — A szalagrendszer három kilométer hosszú. — Súlya? — Az 560-as vedersoros kotrógép 944 tonna, a hányó­rendező 637 tonna, a négy szalagfej egyenként 130 ton­na. Több mint tizenhatezer szegecs és 38 kilométer hosz- szú kábel van benne. — Hogyan „áll össze” egy ilyen hatalmas géplánc? — Az első funkciós pró­bákra a részenkénti össze­szerelése után a szerelőtéren kerül sor. Ezután a gép „sa­ját lábán” kimegy a munka­helyére, ahol összekapcsol­ják a szalagrendszerekkel, majd az egészet „bekötik” a diszpécserkocsiba. Ezt köve­tően újabb próbák következ­nek, előbb külön-külön, majd az egész géplánc egy­szerre kezdi meg a terhelés nélküli próbát. Végül a 192 órás terheléses funkciós próba következik. Ha a gép állja a vizsgát, akkor munká­hoz lát az átadó-átvevő bi­zottság, átveszi a gépet a gyártó cégtől és átadja a Thorez bányának. — Kitől és mikorra kapja meg a géplánc az „Alfa-pa­rancsot”? — Ezt már a bánya adta ki. az átvétel után azonnal munkára fogták a gépet. — Van-e a gépre garancia? — Igen, a gyártó vállalat egyéves garanciát vállalt. — Nem lehet könnyű egy ilyen nagy, bonyolult gépegy-» séget összeszerelni? — Annál inkább nehéz, mert ilyen gép Magyarorszá­gon csak Visontán van, ne^ künk is új. eddig ismeretlen műveleteket kellett elsajátf- tanunk. Nyugodtan kijelent­hetem. hogy dolgozóink már csinját-binját ismerik a gép­nek. . — Mennyi idő alatt szerel ték össze? — Tizenegy hónap alatt. — Az eddigi tapasztalatok alapján: megérte az „árát”? — Igen. kitűnően dolgo­zik. minden követelménynek megfelel. — Űjabb gépóriás? — Ez évben szereljük ösa- sze az 3 200-ast... NEMCSAK A GÉPÓRlAS vizsgázik naponta kitűnőre! hanem a gépszerelési üzem is. A kollektíva lelkiismere­tes munkája nyomán gép- óriások keltek, s kelnek élet­re a szerelőtéren, s ahogy szaporodnak a génóriások, úgy hatványozódnak a sike­rek is az üzemben ... k. i. Kiváló tehenészet Több mint 3000 liter a fejési átlag A ság Hevesi Állami Gazda- pusztaesászi tehenészete egyike a legjobbaknak a me­gyében. A korszerű tehené­szetben, amelyben külön van a takarmányom. az ellető, a borjúnevelő, s a négyszáz­nyolc férőhelyes istálló, jelen­leg 285 jól tejelő, magyar­barna tehén van. Ez az állo­mány a jövőben még növek­szik. hiszen az előhasú üszőik száma is hetven. A tehenészet igen szép eredményekkel dicsekedhet. Az elmúlt évben, annak elle­nére. hogy az állomány fele előhasú üsző volt, az egy te­hénre jutó átlag meghaladta a háromezer liter tejet, míg az országos átlag 2200 liter. A tej zsírtartalma is fölötte van az átlagosnak. Az is je­lentős. hogy az állomány ne­gatív. A tehenészetben három szocialista brigád dolgozik, s már harmadik éve mindig eleget tesznek vállalásaiknak. Az idén még több eredmé­nyeket szeretnének elérni — s ehhez valószínűleg hozzá­segíti őket az egyre növekvő és egyre jobb állomány is. R. 1. 1968. április IX,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents