Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-09 / 83. szám
Népfront és népgyűlések Jeäenltös szakaszához érkezett a népfrom tmozgalom: már hetekkel ezelőtt minden községben, városban megválasztották a helyi népfromt- bizotoságot s a múlt napokban befejeződ tek azok a megyei küldöttértekezletek te, amelyeken összegezték egy- egy megye népfrontmozgal- mánafk helyzetét, meghatározták a további terunivaló- feat, megválasztották a népfront megyei bizottságát és az április közepén sorrake- rülő IV. kongresszus küldötteit. Több mint százezer embert választottak meg a nép- frontbizoittságokha és nyolcszáz küldöttet a kongresszusra, aíkdlk az egész ország lakosságét képviselik e nagy- jelentöségű politikai fórumon. A községi vfflaszfcra gyűlések és a megyei küldöttértekezletek gazdag és sokrétű tapasztalattal szolgálnak. érdemes közülük a legfontosabbakat példázni. A falusi, városi népgyűléseken és a megyei küldöttértekezletekéin egyaránt sok szó esett társadalmiunk alkotmányt», szocialista demokráciájáról. Arról, hogy a népfront, mint politikád tömegmozgalom miként szolgálta eddig e demokrácia fejlesztését és mit tegyen a jövőben ennek erősftésóért E vonatkozásban foglalkazak a felszólalók ezrei például a tanácsok tevékenységével; dicsértek; vagy bíráltak. Dicsérték azt a törekvést, hogy egyszerűsítjük az áülamitgazgatásd ügyintéasét. kirostáljuk az elavult, idejétmúlt jogszabályokat De emlegették a bar jóikat is. Mert vajon nincs nálunk több-kevesebb sokféleképpen értelmezhető törvény és rendelet? Vagy már teljesen száműztük a lélektelen, bürokratikus ügyintézést? Sok felszólaló által emlegetett megtörtént eset bizonyítja, hogy ilyen gondok gyakran hátráltatják a szocialista demokrácia erőteljesebb kibontakozását. A kritizálok azonban nemcsak rosz- szalóan nyilatkoztak, hanem javaslatokat is tettek. A többféle elképzelést így lehet summázni: a népfront- mozgalom mindenütt legyen a tanácsok tömegpolitikaá bázisa. Ez annyit jelenít, hogy a tanácsok, a népfrontbizottságok közreműködésével ismertessék meg minél több emberrel az érvényes közérdekű jogszabályokat; saját határozataik. intézkedéseik meghozatala előtt pedig — ugyancsak a népfrontbdzottság közreműködésével —, kérdezzék meg minél több ember véleményét. Így alakulhat ki egyre hasznosabb és állandó párbeszéd az államhatalom szervei és a nép széles rétegei között. Egyes községi gyűléseken elhangzott hozzászólásokról némelyek azt mondták, hogy az illető tulajdonképpen személyes magánügyével huza- kodott elő. Ám nyomban vita kerekedett arról: hol van a határ közügy és magánügy között. És érdemes megfigyelni, hogy ilyen határvonal az esetek többségében szinte meg sem húzható. Mert, ha a szövetkezeti gazda szóvá teszi a háztáji ügyben őt ért sérelmet, vagy megemlíti a tanyákhoz vezető dülőútak elhanyagoltságát — ez csak részben egyéni gond. ugyanis legalább olyan mértékben társadalmi ügy is. Vagy: azok a kisiparosok, akik az anyagbeszerzésben mutatkozó nehézségeket emlegették vajon nem közügyről szóltak-e? És a külterületi pedagógus, amikor saját mostoha iskola- és lakásviszonyait hangoztatta, akikor nemcsak önmaga, hanem sorstársai nevében is kifogásolt Végül- is: nagyon jó, hogy a falusi és városi politikai gyűléseken csakúgy, mint a küldöttértekezleteken minden jogos bíráló észrevételt megoldandó társadalmi ügyeink köze soroltak. Az újjáalakult nép- frontbizottságok dolga, hogy e feladatoknak munkájuk során gondját viseljék. Társadalmunk minden rétegének lelkdismeretét és felelősségét bizonyították azok az észrevételek és javaslatok, amelyek a város- és község- fejlesztés körébe tartoznak. Jellemzője volt ennek a témának, hogy nem egyszerűen költségvetési kérdésként kezelték, hanem az okosabb, körültekintőbb, racionálisabb város- és községgazdálkodás megvalósítását sürgették. A véleményék zöme arról tanúskodik, hogy az álampoi- gárok sokaságában helyesen él a lakóhely szeretető, a szocialista patriotizmus és haza- fiság. De nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk, hogy jelen van még a mi társadalmunkban a cinizmus és nemtörődömség; vannak emberek, tóik lekicsinylőén gondolkodnak és szólnak lakóhelyükről, hazánkról, szocializmust építő népünkről. Nos, ezek az emberek több népfront-tanácskozáson élénk vitában kaptak választ nézeteikre. Nem taszító, kirekesztő volt ez a válasz, hanem inkább megnyerő, törekedvén arra. hogy gondolkodásukat egészségessé formálva a néppel, a népfront-politikával egy sorba álljanak. A tanácskozások meggyőzően bizonyították, hogy ez a törekvés a népfrontmozgalom egyik legnemesebb politikai hivatása. Ugyanilyen hivatás és a népfrontmozgalom lényege gazdálkodási rendszerünk társadalmi, politikai kérdéseinek figyelemmel kísérése. Ezért tűzte most a népfront napirendjére a gazdaságirányítási reform megvalósításának társadalmi segítését. A népfrontba zottságakat megválasztó gyűlések, hűségesen kifejezték társadalmunk mai helyzetét, a szocializmust igenlő érzelmvilágát és programot adtak a következő évek munkájához. Az is előfordult, hogy helyenként még inkább a külsőségek domináltak; itt-ott meg sok volt az üresen csengő beszed — ám a népfrontmozgalom erejét bizonyítja, hogy e jelenségekre felfigyelt és képes a való helyzetet helyesen értékelni. A „politikai üresjárat” figyelmeztet. Arra int, hogy a mai népfrontrnozgalom támaszkodjon saját múltjának tapasztalataira, értékelje a valóságnak megfelelően a jelent és mind tudományosabb tényekre támaszkodva határozza meg a jövőt. fH. L.) lói halad a munka a Zagyvamenti gazdaságokban A kedvező időt kihasználva befejezték a kora tavasziak vetését a Zagyva menti közös gazdaságok. Az apci Béke Tsz-ben elvégezték a 70 holdas barackos metszését, talajmunkáit és az úgynevezett lemosó permetezést, 30 holdon a sárgarépa, tíz holdon a zöldség, 60 holdon a cukorrépa vetését fejezték be. A konzervgyár kívánsága szerint szakaszosan vetették el a borsót, hogy a folyamatos feldolgozást biztosítani lehessen. Száz holdon tavaszi árpát vetettek. A nagykökényesi Rákóczi Tsz-ben földben van már 70 holdon a zöldborsó, 150 holdon a tavaszi árpa. Itt nagy gondot fordítanak a takarmány biztosítására, ennek érdekében fölülvetést végeztek a meglevő lucerna- és herevetésen kívül. Elkészült az új csibenevelő, az első szállítmány, 13 ezer csibe, nevelését már megkezdték; A lőrinci Petőfi Szövetkezetben ötven-ötven holdon mákot és borsót, 325 holdon tavaszi árpát vetettek. 40 hold lucerna- és herevetésük is van. Szorgalmasan dolgoznak a lőrinci November 7. Ifjúsági Termelőszövetkezet tagjai is. Az idén mintegy félmillió palántát neveltek; Tíz holdra való palántát már a hollandi ágyba tettek. Az idén az ország különböző gyermekotthonaiból 25 új kertész szakmunkástanuló kezdi meg itt a munkát. Mégiscsak fesz házuk? Eltartásért főutcai otthont, modern lakásért régebbit, hagyományosabbat kínálnak az egrieknek — a járdaszéli fákról. Az egészségház előtt, meg a Jókai utca sarkán, mert úgy látszik, hogy a forgalmas helyek a nagy hirdetéseké. A város csendesebb részeire apróbb ajánlatok jutnak, babakocsit, ágyat, ablakkereteket. ajtókat, tűzhelyet vagy más használt holmit kínálnak eladásra. Jut belőlük ide is, oda is. S mert az ötlet sokaknak szimpatikus; hódít a legolcsóbb közlési mód, szaporodnak a fákra szegeit ormótlan táblák és a ragasztott papírfecnik a megyeszékhely — helyesírási hibáktól hemzsegő — színtelen „színfoltjai”, anélkül, hogy valaki szólna értük. Az érdektelenséget természetesen a hovatovább gyökeret eresztő szövegekben vélem felismerni — mivel gondolom, hogy ami a hirdetések tárgyát illeti, az kétségtelen foglalkoztatja a járókelőket. Aki kíváncsi az ajánlatokra. az bizonyára felkeresi a megadott elmet, és alkuba bocsátkozik. Jó lenne azonban, ha a szában forgó közleményekkel „reklámokkal” más szemszögből is foglalkozna már valaki — legalább az illetékesek közül. Mondjuk: a városgondozási vállalattól, a Megy ar Hirdetőtől — vagy éppen a rendőrségtől s a vásárlóhoz hasonló érdeklődést tanúsítana a szabálysértés iránt is. A fákon megadott címen.. (—ni) Az ember ne kotorásszon a felesége táskájában. Ráfizet. Kotorászom és egy fényképet találok. Egy férfi fényképét. Nem az enyémet. Nem is férfi ez, hanem egy nyálas képű suhanó. Meg van őrülve ez az asszony? Hiszen még egész fiatal. Mit akar ettől a kölyöktől? Megölöm. Mindkettőjüket. — Ki ez? — kérdem vészjóslóan, miközben az orra alá dugom a nyálas szépfiúcska portréját. — Hogy-hogy ki? — kérdi vissza szemrebbenés nélkül... — Hát te... Amikor udvaroltál nekem. Nem is tudom, hogyan került a táskámba — nyúlna a kép után. De nem engedem. Nézem a régi fényképet. Érdekes: hogy egy férfi ennyire ne tudjon megváltozni. Mintha ma készült volna. <—ó) Nevesincs település (Foto: Pozsonyi) Történetünk nem a mesebeli Többsincs királyfi sokadik falujáról szól, a névtelen települést nem az Óperenciás tengeren túl kell keresni, hanem a bervai ötös lakótelepen innen, Egeren túl, ott, ahol a futballpályán malac túr.;. ★ Évekkel ezelőtt valaki Felnémet alatt, a finomszere! - vénygyári lakótelep szomszédságában házat épített. Az első házat követte a második, a tizedik. A terepet benépesítő, gomba módra felnőtt házak ma már két utcasort alkotnak. Nyolc év alatt a felnémeti fűrészüzem, a Petőfi Tsz és az egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói közül összesen negyvenen építettek itt családi házat, további kilencen jelenleg is építkeznek. Talán a település növekedésének gyorsasága az oka, hogy a tanács eddig még nem gondoskodott néhány alapvető, fontos dologról, rta nem látnánk, el se hinnénk: Magyarországon kiállítanak olyan személyi igazolványt, ahol a személy neve után nincs bejegyezve a teljes laK- cím. Az itt lakóknak ilyen személyi igazolványuk van! Az utcáknak nincs neve, a házakon nincs számjelzés. A tv-szerelő, a gázkihordó, a szenes, a postás a megmondhatója. mennyi gondot, bosz- szúságot okoz a címtelen házak lakóinak keresgélése. A * r r • • li/r Alvó ejjenorok Öt készobás családi ház sorakozik egymás mellett Egerben, az Attila utcában, öt ház — öt család otthona. Helyesebben szólva jövendő otthona, — mert bármennyire is vágynak rá a házak tulajdonosai, hogy mielőbb beköltözhessenek, az elmúlt hónapokban nem volt erre módjuk. Az eredeti határidő szerint pedig még az elmúlt esztendő decemberében át kellett volna adnia a házakat az egri lakásépítő kisipari szövetkezetnek. Akkoriban ez nem volt lehetséges, mert az épületek nem készültek eL A jövendő háztulajdonosok abban bíztak, hogy kis késés múltán azért mégiscsak beköltözhetnek. Reményük, hogy a karácsonyt és a szilvesztert már az új épületekben tölthetik, — szintén hiábavalónak bizonyult. Teltek, múltak a hetek, de a házak mégsem készültek el. S amikor elkészültek — az idén februárban volt az átadás —, abban sem volt sok köszönet. A parketta ugyanis rövid időn belül minden házban felpúposodott, annyira, hogy még az ajtót sem lehetett tőle kinyitni. A villany sem volt jó, az egyik házban sehol sem égtek a körték, a másik házban viszont akármelyik helyiségben kattintották fel a kapcsolót, mindenhol egyaránt meggyulladt. A konyha betonpadlója megrepedezett, az ajtók, ablakok nem zártak rendesen. A házak tehát készen voK tak, csak éppen nem lehetett beköltözni. A javításokat, hiánypótlásokat február végére el kellett volna végeznie a szövetkezetnek, s a családok ismét reménykedni kezdtek, hogy hátha addigra tényleg el is készül minden. Reményeik azonban ismét szertefoszlottak. Mert a házak akkorra sem készültek el, sőt a mai napig sem tudtak egyetlen épületbe sem beköltözni. A dologhoz tartozik az is, hogy ezek a házak nem akármilyen házak. Állami segítséggel, a társadalom támogatásával készülő épületek, nagyon rossz körülmények között élő, főképpen cigány- családok számára. A társadalom nagy gondot fordít arra, hogy ezek az emberek minél előbb, minél gyorsabban, egészséges, napfényes lakásokhoz jussanak. Éppen ezért volt érthetetlen a szövetkezet meglehetősen lassú építési tempója és a sok esetben rossz kivitelezés. A családokat érthetően kellemetlenül érintette az átadás időpontjának állandó késése. A bizonytalanság, a jó néhány hiba elkeserítette őket, s becsapottnak érezték, sőt érzik még ma is magukat. A szövetkezet szerint a házak ügye rövidesen megoldódik, s a hét végén vagy a jövő hét elején mindenki elfoglalhatja új otthonát. Remélhetően így is történik ez, nem lesz újabb eltolódás, s végérvényesen megoldódik az öt család lakásgondja. (kapóst) Elméletileg: minden a legnagyobb rendben. Mondhatták a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői, ha valaki megkérdezte tőlük, hogyan óvják az építkezéseken felhalmozott sokmilliós értékeket Munkaidő alatt a felelős vezetők őrködnek az anyagok fölött munkaidő után pedig az erre a célra alkalmazott őrök. És minden időben — a rendészet. Elméletileg így festett a dolog. És a gyakorlatban? Erre voltak kiváncsiak a vállalat vezetői is. Elhatározták tehát, hogy egy éjszaka végigjárják a megye területén található összes munkahelyeket. Maguk akartak meggyőződni arról, hogyan vigyázzák az őrök az építkezéseket az ott felhalmozott anyagokat. Az első tapasztalatuk nagyon megnyugtató volt. Hatvanban, a Mező Imre úti építkezésen azonnal útjukat állta az éber őrség. Nem tudtak észrevétlenül bejutni a munkahelyre. Már nehezebb volt a dolguk Hevesen. Ahhoz, hogy az éjjeliőrrel szemtől szemben állhassanak, ki kellett bontaniuk a kerítést és meg kellett keresniük az őrt. Nem volt könnyű. Időbe telt, mire az öltözőben rátaláltak. A tűz körül szorgoskodott De nehogy meglepetés érje. még az öltöző ajtaját is magára zárta. Ami biztos, biztos. A legkönnyebb dolguk Egerben volt a Szakszervezeti Székház építkezésénél. Itt nem kellett a kerítést sem kibontaniuk, az ajtóin sem dörömbölniük, mert kinyílt az szinte magától. A raktárban is kedvükre sétálhattak. Egyedül az öltöző ajtaját találták zárva. No. itt lesz az éjjeliőr, gondolták magukban. Kár volt ennyire bizakodniuk. A hosszas zörget és- re ugyan kinyitották az ajtót. de egy vadidegen férfivel álltak szemben. Hogyan került ide? Nagyon könyen, kapták meg a választ. Nyitva volt az ajtó. besétált, aztán ráfordította a kulcsot, hogy az éjszakai nyugalmát ne zavarja meg senki. Sajnos, megzavarták. Lehet egy elhagyott építkezésen nyugodtan eltölteni egy éjszakét? Még itt is háborgatják az embert. Ahelyett. hogy a vállalat vezetői csendesen aludnának otthon, éjszakai kirádulásra szánják el magukat, és háborgatják a fáradt dolgozót. Valahogy így gondolkozott magában a hívatlan vendég. Innen az önkiszolgáló étteremhez mentek. Itt is nyitott ajtók mindenütt. A drága berendezésekre még egy kutya sem vigyázott. A hegesztéshez használt oxigénr-pa- lackokat is felszerelt állapotban hagyták ott. Fittyet hányva a munkavédelmi rendelkezésekre. Hogy ez így nagyon veszélyes? Ugyan, ki fog játszani éjszaka az oxigé- nes palackokkal? Nem igaz? Megnézték a vállalati munkásszálló éoítkezését is. Itt rövid idő alatt sikerült az éjjeliőrt felébreszteniük. Gyöngyösre hazaérve az állami pincegazdaság és a Rákóczi úti építkezésnél kívánhattak jó reggelt az édesdeden alvó őröknek, miután éber álmukból felrázták őket. Ezeken a helyeken már semmi meglepetés nem érte az ellenőrző úton lévőket. Tudták előzetes tapasztalataik alapján, hogy éjjeliőr körökben mi a szokás a vállalatnál. Persze, a végén csak megkérdezték önmaguktól is és az érintett felelős személyektől is, hogy tulajdonképpen minek alkalmaz a vállalat éjjeliőröket. miért fizeti őket? Talán az lenne a helyes megoldás-, ha ezentúl minden éjjeliőr mellé kineveznének még egy ellenőrt is? No. erre nem kerül sor. De sor kerül a felelősségire vonásra. Hogy ne csak az őrök ébredjenek fel. hanem azok is. akiknek a kezére bízzák a tíz- és tízmilliós értékeket. Mert: amíg az éjjeliőr horkol. az ördög — nem alszik. Tanulságnak ennyi elég. ___ femf) Hiányzik az ivóvízkút is a telepről, nagy távolságról kell cipelni a vizet, mert az ötös lakótelep kapacitása nem bírja a megnövekedett vízellátást. Nincs kijelölt szemétgyűjtő hely, a hulladékát minden lakos saját belátása szerint tárolja, ebből következik, hogy a házak között szanaszét hulladékok hevernek. A járdaépítés befejezéséről az a véleményük az itt lakóknak, hogy anyagilag és társadalmi munkában is hozzájárulnának az építkezés költségeihez, csak kezdenék már el. Szinte fel sem tűnt, olyan gyorsan, majd félszáz családdal egy új település nőtt fel Eger távoli határában. A település lakói sürgetik a bekötő út és az ivóvízkút építését. Az utcáknak nevet, a házakra pedig, végre szám- táblát kérnek. A gyors intézkedést nagyon megérdemlik ezek a lakosok, ha már családi házat építettek, a családi házak pedig már utcasorokká állnak össze... (simon) Hpnmwíi 3 /ff cf tujj 1968. április 9.; kedd „Vadhajtások” az utcai fokosra
