Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-30 / 100. szám
Éljen korunk eszméje: a marxizmus-leninizmus 1 1ÜJ iskola» vagy kolcsontantermel* ? Elkészül-e határidőre az egri iparitanuló-iskola? Elkészül-e a terv szerinti határidőre, 1968. október 30-ára az új egri iparitanulóiskola? Aktuális a kérdés, s nem alaptalan az aggódás: a Zalár úti iskola már rég kinőtte önmagát, nem felel meg a követelményeknek, évek óta kalcsöntantermek- ben folyik a szakmunkásjelöltek oktatása. S ha az új iskola nem készül el az ígért időre, újabb kölcsöntanter- mekre lesz szükség. De hol s honnan? Megyénk ipara egyre több szakmunkást kér s vár. Az igényeket a Zalár úti iskola már korántsem szerelése, a villanyt és a vizet is már csak be kell kötni, a csatornázás befejeződött. A belső válaszfalak több mint negyven százalékának már elkészült a vakolása. — Lemaradás? — Csak a kőművesmunkában, de ez sem veszélyes. Nemrég 24 harmadéves ipari tanulót irányítottak hozzánk, így a lemaradást rövid időn belül ledolgozzuk. Igyekszünk, s úgy tervezzük, s szervezzük a munkát, hogy június első hetében a szakiparosok is megkezdhessék tek el? — Hatmilliónál többet. — Korszerű, modem iskola lesz? — Nagyon. Tizenhat tanterem, 240 négyzetméter alapterületű tornaterem, konyha, háromszáz fős étterem épül. Fő homlokzatát színes üveg díszíti. — De térjünk vissza a „lényegre. Nagyon őszintén: önszeri nt elkészülnek 1968. október 30-ára? — őszintén válaszolok: szerintem igen. Nagyon hajtunk ; i i Az ép.Jcezés műszaki eltudja kielégíteni. Nem szükséges tehát különösképpen megmagyarázni az új iparitanuló-iskola szükségességét. Meglátogattuk az építkezést, s a látottak és a még hátralévő öt hónapot figyelembe véve nem tartjuk lehetetlennek az október 30-i átadási időpontot. Az építők szemével nézve viszont lehet, hogy másképpen néz a helyzet. Csirmaz László művezetőtől érdeklődtünk:. ; — Mi is jól tudjuk, hogy rendkívül nagy szükség van erre az iskolára!, s a lehetőségeinken belül mindent elkövetünk, hogy terv szerint menjen a munika, s időben befejezzük az építésű — Jelenleg min dolgoznak? — JMár elkészült az épület szerkezete, a fa nyílászáró szerkezetek, az ajtók, ablakok is helyükön vannak; Megkezdődtek a lakatos- munkák, folyik a fűtőtestek a munkát — Ezek szerint semmi sem zavairja, hátráltatja az építkezést? — De igen: a lakatos vasszerkezetek még nem érkeztek meg. Félő, hogy sokat kell majd várni rá — Melyik cég gyártja? — A Fémmunkás kecskeméti gyáregysége; — Nemrég a rádióban is elmarasztalták ezt a gyáregységet. — Sajnos így van. óriási az igény a gyáregységgel szemben, s nem tudja határidőre teljesíteni ígéretét. Lehet, hogy mi is „áldozatok” leszünk. Mi mindent megpróbálunk, elkövetünk, de ez már nemcsak rajtunk múlik. — Hány millióba kerül az iskola? — Tiaenikét és fél millióba. — Eddig hány millió forint értékű munkát végezlenőre Madarász Pál, a Beruházási Iroda munkatársa: — Szerintem is elkészülhet az iskola október 30-ra. — Elkészülhet?! ■— Van ugyan néhány kisebb probléma, de az építők jól haladnak a munkálatokkal, és ha a hátralévő öt hónap alatt zavartalanul megy a munka, akkor az 1968. október 30-ra mindenképpen elkészül az iskola; Reméljük, így lesz, és akkor nemcsak az iskola készül el határidőre, hanem tovább öregbíti munkájával kivívott rangját, tekintélyét az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat is, amely nagyon sokszor, sokat kivágta már a rezet megyénkben. Nemcsak biztatásnak szánjuk a szavakat. Ismerve a vállalat kitűnő kollektíváját, nem kételkedünk ígéretükben. Mindenesetre, ahogyan a művezető mondta: „hajtani’* kellj5, ■— koós —. A tárgyalás még folyik. Pontosabban: a tárgyalás még el sem kezdődött. Sem a valóságban, sem Az aranykesztyű lovagjai című ötrészes tv-filmben. De hogy még ennél is pontosabb legyek: a tárgyalás már be is fejeződött, az ítélet már megszületett, s az esküdtszék már kimondta a verdiktet is a világ közvéleménye képében. Hogy Harrison—Garrison ügyész személy szerint kit, vagy kiket állít még valóságban is az esküdtek elé, hogy azok személy szerint kit vagy kiket találnak Kennedy elnök meggyilkolásában vétkesnek — bármilyen furcsának is tűnik — az már csak másodrangú, bár korántsem lebecsülendő tény. Ez derül ki ebből a filmből, amelyet az írói fantázia, a rendezői lelemény csak annyiban és úgy változtatott meg, amennyiben ezt, ez a sajátos műfaj megköveteli: tényeiben dokumentálhatóan igaz, cselekményszövésének iránya cáfolhatatlannak tűnik, egyes szereplők személye, a színhely, az „átkötések” jelentik itt a fantáziát, de nem a kitaláltságot Mindig azon derülünk morgolódva, hogy mi, magyarok, nem tudunk igazi krimit csinálni, illetőleg nem tudunk krimit kitalálni. Az arany kesztyű lovagjai nem az első dokumentumfilmje ennek a sajátos triásznak — Gimes György, Geszti Pál, Keleti Márton —, de vitathatatlanul ez a legsikerültebb. Érdekfeszítően izgalmas, fordulatokban gazdag, rendezésében pergőén friss, színészi játékában minden keresettségtől mentes. Na persze — mondhatnák a kajánok — könnyű egy elnökgyilkosságból krimit csinálni. Na persze — lehetne erre a választ — egy elnökgyilkosságból valóban könnyű lehetne, de olyan dokumentumokból, amelyek nem is a század bűntényének krifni- nalisztikai, hanem elsősorban s alapvetően politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásait kívánják bemutatni, nem a „kezet”, amely öl, hanem a kéz mögött meghúzódó embert, aki ölt, — nos ilyen körülmények között már korántsem könnyű I izgalmas és igaz filmet produkálni. Az írók fő érdeme, hogy nemcsak izgalmas, minden részben feszültséget teremteni tudó történetet rendszereztek a már ismert és dokumentálhatóan igaz tényekből, de volt erejük, türelmük, hogy olyan új összefüggéseket tárjanak fel, amelyek nemcsak meghökkentően újak, de megdöbbentően elgondolkodtatóak is. Az a párhuzam például, amellyel összekötik a De Gaulle elnök elleni gyilkossági kísérletet, mint főpróbát, a Kennedy elleni sikeres gyilkossággal, lényegesen messzebb viszi a néző következtetését attól az egyszerű megfogalmazástól, hogy itt is, ott is ugyanaz az összeesküvő banda dolgozott. Éz a nemzetközi összeesküvő banda hóhéraiban lehet — és az is —, hogy gengszterek és prostituáltak gyülevész siserehada, de tervezőiben, irányítóiban a nemzetközi monopóliumok tisztes, frakkos, milliomos urait kell és lehet is megkeresni és megtalálni. Az aranykesztyű lovagjainak éppen az a fő érdeme, hogy 14z ara kesztyű lovagjai bár folytatásról folytatásra „jó krimihez” illően produkál gyilkosságot és gyilkost, bűntényt és nyomozást, de legfőbb produkciója: elgondolkodtatja a nézőt, hogy voltaképpen kik és miért gyilkosok. Keleti Márton rendezése —■ lett volna pedig alkalom és lehetőség rá — mindvégig gondosan és szinte pszichológusi precízséggel ezt a szándékot, ezt az alkotói elképzelést hangsúlyozta. Nem merült el a részletek, a „kis gyilkosságok” izgalmaiban, mindig és tudatosan a politikai, gazdasági és társadalmi háttérre irányította a figyelmet. A felsorolni is nehéz, oly nagy számú szereplőgárda kivétel nélkül mind elismerést érdemel, közöttük is elsősorban a Harrison államügyészt játszó Sinkovits Imre. Az aranykesztyű lovagjai izgalmas, lebilincselő és sikeres továbblépést jelentett egy újszerű televíziós műfaj keretein belül. Ügy vélem* ez a keret sok lehetőséget nyújt majd rrég íróknak, rendezőnek, és sok élményt, tanulságot a nézőnek. Gyurkó Géza Az első élmimkás-kiíüntetcsek 20, évfordulója Egymillió szocialista brigádtag Húsz évvel ezelőtt, 1948. április 30-án tüntették ki az első 2000 élmunkást, akik annak idején dolgoztak az ország újjáépítésén, különösen kiemelkedő eredménnyel. A szocialista versenymozgalom szervezetten és országos méretekben 1948 tavaszán, a csepeliek felhívására bontakozott ki. 1948 közepéig már mintegy négyezren kapták meg az élmunkás-kitünte- tést, s 1097 üzem 6940 dolgozóját részesítették 500—3000 forint pénzjutalomban. Az azóta eltelt két évtized alatt a szocialista munkaverseny jelentős eredményeket 4 ■ a Á Szovjet téri palota kincsei Marx Karolj születésének ISO» évfordulójára I. rész Mám* Károly és Engels Frigyes kéziratos örökségének drámai sors jutott. Lenin javaslatára Moszkvában archívum létesült, ahol ma Marx és Engels kéziratainak egy részét őrzik. Cikksorozatunk e hatalmas tudományos értékű szellemi kincs történetéröl szól, As> alapító 1921; február 2-án Vlagyimir Iljics Lenin munkanapja, mint mindig, erősen zsúfolt volt. Ezen a februári napon az elküldendő iratok I postakönyvében, melyet Le- ! nin titkárai kezeltek, ez a I bejegyzés állt: „2. P. I59- ) szám. Rjazanovnak két En- \ ge!s-kötet és levél”. Rjazanov az akkor nemrég alakult Marx—Engels Intézet igazgatója volt. 1920. december 8-án, az Oroszországi Kommunista párt plénuma határozatot fogadott el „a világ első marxista múzeumának” létesítéséről. Az intézet megalakításakor parányi volt, a Vozdvizsenka és a Sere- metyev utcácskák sarkán fekvő épület hat szobájában lapott helyet. A Társadalmi lémia részlege működött itt. A könyvtár 200—300 kötetből állt Az összes dokumentumokat két fa- és acél- szeikrényben őrizték. A kéziratokat csak Marx nyolc levele képviselte. Az Arnold Ruge-hoz írt leveleket Marx leánya, Laura adta át a könyvtárnak. Lenin levelével kezdődött az „1. számú gyűjtemény” története. A Marxizmus— Leninizmus Intézete Központi Páirtarchivumában ez alatt a szám alatt ma körülbelül hétezer, Marx és En- gelstől származó kéziratot őriznek. Lenin levele a „2. számú gyűjteményben” található meg, ahová mindazok a dokumentumok kerülnek, amelyek Vlagyimir Iljics kéziratos örökséghez tartoznak. Természetes, hogy a lenini kéziratoknak ilyen teljes gyűjteménye, mint a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézetének összegyűjtött anyaga, nincs a világon. És nincs még egy olyan kéziratgyűjtemény, mint az „1’. számú”, bár Marx és Engels értékes kéziratainak útja a moszkvai intézetig szerzői jog a német szociál- 5 demokrata pártra szállt át. Amit Eleonor Marxnak hagyott végrendeletében, később az is ide került. Így a később a marxizmustól elszakadó, német szociáldemokrata párt archívumába hatalmas szellemi kincs került — a tudományos kommunizmus megalapítójának kéziratai és könyvtára. Engels hagyatékának/ majdnem végzetes szerep jutott: 38 évvel halála után a Németországban hatalomra jutott fasiszták tüzet gyújtottak. s a lángokban Marx, Engels, Lenin, Bebel könyvei égtek. A marxizmus megalapítóinak kéziratos öröksége óriási veszélybe került. Marx ég Engels tudományos és irodalmi hagyatéka végül is sok viszontagság után a holland Társadalomtörténeti Intézet birtokába jutott. Az úgynevezett „Ford-alap” által segélyezett társadalomtörténeti Intézet Amsterdamban székel. Ide került a már megfogyat-; kozott, részben szétlopkodott; német szociáldemokrata ar-< chivum. 1 Arról, hogyan történtj mindez, az archívum további sorsáról a Süddeutsche; Zeitung című nyugatnémeti újság tájékoztat. 1 ltja Affranovszkij j (Folytatása következik) 2 hozott, miközben maga a verseny is sokat fejlődött,' változott. A legnagyobb változást itt is a gazdaságirányítás reformja idézte elő. Most már mindenütt központi előírások nélkül bontakozhat ki a szocialista munkaverseny, kizárólag a sajátos helyi feladatok szabják meg a verseny céljait. A jutalmazás számos korlátozása megszűnt. Az él- tizem kitüntetés jogát is a vállalatok vezetői kapták meg, maguk jutalmazhatják legjobb gyáregységüket A munkaverseny célja a termelés közvetlen segítésen kívül egyre inkább az emberek tudatának formálása, szocialista nevelése. Ennek jegyében alakultak tíz évvel ezelőtt az első szocialista brigádok. Számuk — s munkájuk hatékonysága is — gyors ütemben növekedett. Jelenleg 87 000 brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért vagy megtartásáért, ennek körülbelül a fele már a megtisztelő cím birtokosa. A 87 000 brigád 940 000 embert tömörít, a tagok száma még az idén várhatóan eléri az egymilliót. A szocialista cím mindenekelőtt erkölcsi megbecsülést jelent, a legtöbbször azonban együtt jár anyagi elismeréssel is, mert a kiváló dolgozók legtöbbje éppen a szocialista brigádok tagjai közül kerül ki. A vállalati önállóság és az ezzel együtt járó nagyobb felelősség jegyében bontakozik ki a jubileumi verseny a KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Ennek a versenynek a részvevőit, győzteseit már az új szabályok, az új mechanizmus szellemében jutalmazzák. (MTI) Mnmiüh 1968. április 30., kedd szikla alatt szórták a tengerbe, Istbom közelében., a világi tó toronynál. Engels 1895-ben itt töltötte élete utolsó nyarát A végrendelet részletesen intézkedik az örökség — az anyagi és irodalmi örökség — tekintetében is. Vagyonának 3/8-ad részét Marx leánya, Laura örökli; a másik 3/8-ad részét Marx másik lánya, Eleonor kapja. A „Tőke” honoráriuméinak 1/5-öd részét Engels utasítása szerint Marx unokáinak kell kifizetni. Marx elhunyt leánya, Jenny gyermekeinek. 1000 font sterlinget a német szociáldomokrácia parlamenti tagjainak, August Bebeinek és Paul Zingemek hagyományozta „a Reichstag választási költségeire”. Ugyanilyen részletességgel intézkedett az irodalmi hagyatékról. „Minden, halálomig birtokomban lévő vagy engem illető könyvet és minden szerzői jogomat a fent- nevezett August Bebel re és Paul Zingerre hagyományozom. A fentnevezett August Bebel re és Paul Zingerre hagyom valamennyi kéziratomat, amelyek halálomig birtokomban lesznek vagy én rendelkezem felettük”. Kivételt csak Marx kézirataival és írásműveivel tett — ezeket Marx Eleonornak hagyta. Később minden kézirata, minden könyve, az összes igen hosszadalmas és bonyolult volt Engel» végrendelete Engels első végrendeletét akkor írta, amikor még Marx életben volt Marxnak is bele kellett egyeznie barátja végakaratába, hogy vagyonának és kéziratainak örököse legyen. De Engels, aki két és fél évvel fiatalabb volt Marxnál, 12 évvel túlélte őt. Engels, két évvel halála előtt, újabb végrendeletet írt. A végrendeletet és a kiegészítést, amelyet csak halála előtt tíz nappal írt. valamint a végrendelet végrehajtóinak szóló, íróasztalában megtalált levelet először 1966-ban publikálták orosz nyelven, Marx és Engels műveinek 39 kötetes második kiadásában. önmagáról, a temetésről csak egyetlen mondat szól a végrendeletben: „Határozott kívánságom, hogy testemet égessék el, és a hamvamat, amint lehetséges, szórják a tengerbe”. Engels hamvait Anglia déli partszegélyésn egy
