Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-30 / 100. szám

Dallal

a

világ

körül

Immár negyven országban van barátja — barátainak nevezi az őt szeretettel fogadó fiatalokat. Lloyd Morrison is fiatal, huszonhét esztendős. Nyolc éve járja a világot, hirdeti a békét, Knáll a faji megkülönböztetés ellen, szereti és hirdeti a szabadságot. Mindezt énekkel. Dalai: népdalok, spirituálék — mi más felelne meg legjobban annak az önként — tizenkilenc éves korban vállalt küldetésnek, mint a népek vágyát őszintén valló népdalok?

Morrison Egerben járt, szombaton és vasárnap az Eger Szálló halijában énekelt. Két nyelven beszél, angolul és németül.

— Mexikóban jártam bégen egy barátommal, ö hívta fel a figyelmemet: meg kell ismerni a világot, látni, tanulni, tapasztalni kell Hajón keltem át Európába, ledolgoztam a jegy árát Jártam a múzeumokat, igyekeztem megismerni az európai kultúrát és művészetet És — énekeltem, ahogy énekelek most is. ezután is. Közben, amerre járok, figyelem az embereket Nem érzem idegeneknek őket; amerre járok, szeretettel, barátsággal fogadnak. A barátság hirdetését amolyan küldetésnek érzem, hiszen békében élni egymás mellett nem nehéz.

— Sok szocialista arszág— Mindenütt megfordultam már. Ügy érzem, ezekben az országokban sokkal

természetesebben, őszintébben élnek az emberek. Saját kultúra, saját tudomány, saját művészet Nyugat-Buró- pában a rohanás, a pénz — ez élteti az embereket. Ott a kultúra is: üzlet. A keleteurópai országokiban viszont az igazit tapasztaltam, azt, hogy a kultúrát nem lehet pénzért vásárolni, mint emléktárgyat — nem lehet, ahogy a barátság sem kapható üzletekben.

Harmadszor jár Magyar- országon;. lapok írtak róla, szerepéit a rádióban, a tv- ben, egyetemeken éneikéit, ifjúsági klubokban látták vendégül, sót világjáró trubadúrnak is elnevezték:

— Jólesik, hogy mindenütt szeretettel fogadnak, hogy méltányolják célomat. De én csak egy pont vagyok, hiszen valamennyi fiatalnak ugyanaz a célja, mint az enyém. A trubadúr nem jó elnevezés... Nem jó, ha

misztifilkálnak, hiszen így nehezebb barátokat szerezni.

A hírnév azonban már

szárnyra kelt. s nyolc éve kering fölötte, amerre járt. Fényképalbumában rengeteg felvétel, egy külön dossziéban pedig levelek, emlékek. Neves férfiak ismerték fel Lloyd Morrison küldetésének nagyszerűségét; őrzi Robert Kennedy két levelét ott van VI. Pál pápa levele, Nasszeré, Burgiba tunéziai elnöké... A legbüszkébb azonban „Boby” Kennedy ^velőire, aki biztatja, énekeljen sokat a barátságról. a békéről.

— Kennedy fiatal politikus, s épp ezért őszinte. Nagy tábora van Amerikában, főképpen a fiatalok körében. Amikor egyszer hazatérek, vele, a céljaiért dolgozom, mert úgy érzem, az ő útja a legjárhatóbb.

Morrison szülés — orosz édesanya, lengyel édesapa — korán meghaltak. Három testvére közül ő a legfiatalabb. New York bohém negyedében élt. rajzolt, énekelt, újságokba írt; innen indult útjára. Magyarország után Csehszlovákia, majd Lengyelország következik, év végén pedig áthajózik Afrikába, S amikor — ez még sokára lesz — végleg hazatér. könyvben írja le valóban érdekes útját

Hallottam énekelni. Kellemes, mély tónusú hangja van, nokonszenvet fakaszt közöségében, s a csillogó szemek, a taps újult ®röt ad néki, hogy fogalommá vált sporttáskáját a vállára véve, útjára induljon, távoli országok, városok felé.

Ahol már várják.

(hatat)

ban járt?

hí szöveg nélkül

Idegenben továbbra is veretlen az egri csapat

Egri Dózsa—Budafoki MTE 1:1 (0:0)

Szünet után

sokáig a két 1S- os vonal között folyt a játék. Az 55. perc azonban végre remek egri támadást hozott, amelynek végén Fali- szék ballal alig lőtt mellé. Negyedórái enyhe egri fölény után kiegyensúlyozódott a küzdelem. Verebes fúttából leadott, nagy lövését szépen védte Kovács, rögtön utána isimét Verebes lőtt kapura, s Kovács a bal felső sarokból ütötte szögletre a labdát! Ellentámadásnál! Varga jól ugratta ki LaJctogert, áld ügyesen átemelte a labdát a rátámadó K6- tajon. kapura tört. de aztán közvetlen közelről Fónyadba lőtte a labdát. Élénkült az iram, és a 66. percben Eger vezetést szerzett:

Egy előrevágott labdát « budafoki védők elvétettek. Lakinger rá csapott, majd a balösszekötő helyéről a kétségbeesetten ktEaünger lövését Fényad kHHdtaL

képtelen volt megbirkózni a hazaiak kemény védelmével. Igaz: bőven akadt helyzet is. ezeket azonban rendre kihagyták a csatárok, A vezető gól, majd az ezt követő egyenlítés után régen látott. nagy iramú, heves, de sportszerű harc alakult ki. Mindkét együttes felvonultatta utolsó erőtartalékát s az ide-oda hullámzó küzdelemben hol áz egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. Végeredményben Igazságos pontosztozkodás történt, bár helyzetei alapján Eger közelebb állt a győ- ze’emhez.

Egyénileg Kovács F. tartja jó formáját, ezúttal is láttunk tőié bravúros védés eltet. A jól záró hátvédhármas tagjai egymást múlták felül. Tátrai lényegesen jobb teljesítményt nyújtott, mint legutóbb, Berán kitűnő kezdés

A bajnokság állása;

1. Kecskemét

9

6

3 ■

it: 1 n

2. Koaniló

9

6

2

1

16: 6 14

3. Bp. Spart.

9

4

4

1

13: 9 1»

4. Eger

9

3

5

1

11: 7 li

5. MA VÁG

9

3

4

2

6: 7

1«

6. Oroszlány

9

4

1

4 13: 9

•

7. Bp. Előre

9

4

1

4

9: 7

•

8. Ny.-foáza

9

3

3

3

7: 7

9

Pécsi B.

9

3

3

3

8: 8

9

10. SZMTE

9

4

1

4

10:12

9

11. Várpalota

9

2

4

3

9: 9

8

12. Győri D.

9

2

4

3 10:13

8

13. Szállítók:

9

4

—

5

8:11

8

14. Nagybát.

9

2

3

4

10:10

7

15. Budafok;

9

2

3

4

10:15

7

16. MVSC

9

1

4

4

4:10

6

17. ózd

9

2

2

5

3: 9

6

18. BVSC

9

2

1

6

6:14

9

Budafok, »00 nézd. V.: Vízhányó.

Eger: Kovács F. — Mészáros. Kiss. Winkler — Tátrai, Berán — Fal Ifiizek, Varga, Kárpáti. Lakmr ger. Szűcs (Rajna, 65. perc). Edző: Szentmarjay Tibor.

Budafok: Fónyad — Nagy K., Kótaj, Hoffmann — Wolf, Verebes — Pataki, Bánkúti. Haraszti., Potykievicz, Dinnyés. Edző: Haász Sándor.

Szemerkélő esőben, csúszóssá vált talajon idegesen, kapkodva kezdett a két csapat. Az 5. percben Varga távoli lövése a léc fölött süvített eL Az egriek találtak hamarább magukra, fokozatosan jelentős mezőnyfölényre tettek szert. A 9. percben Lakinger jó helyzetben gyatrán mellé lőtte a labdát — a másik oldalon Bánkút! lövése Tátrai lábán irányt változtatva a bal kapufa mellé jutott. A szögletet Kovács szépen hárította. A 28. percben Pataki nyargalt el a szélen, veszélyes beadását Kiss nehéz helyzetben. fejjel tisztázta. A 35. percben gyors, jobb oldali egri akció bontakozott ki. amelynek végén Fali- szék éles szögből leadott

bombáját Fó- r.yad szögletre ütötte. Hullámzóvá vált a küzdelem.. A 38. percben Kiss az utolsó másodpercben rúgta el a labdát Potykievicz elől, maid Laldnger lábáról jó helyzetben leperdült a labda. A 42 percben Vízhányó játékvezető jóvoltából szabadrúgáshoz Jutott a Budafok: Verebes!

nagy erejű, lapos lövése hajszállal kerülte él a jobb sarkot.

mozduló Fónyad mellett a kapu bal sarkába helyezett. 1:0.

Az egri szurkolók nem sokáig örülhettek a vezetésnek, mert a következő percben Budafok egyenlített:

Bánkúti cselezgetett az egri térfél közepén, ma,jd hirtelen lövésre szánta el magát és a vizes fü- vön megcsusszanó labda nagy erővel vágódott a jobb alsó sarokba. 1:1.

A gól után óriási küzdelem alakult ki, hol egyik, hol másik kapu forgott veszélyben. Egy ízben valóságos tűzijáték alakult ki a budafoki kapu előtt, de a lövések sorra elakadtak a védőkben. A 82. percben Rajna beadását Nagy K. a 16-oson belül kézzel ütötte szögletre. Vízhányó játékvezető azonban a nyilvánvaló 11-es helyett, csak szögletet ítélt. Nagy izgalmak közepette fejeződött be a játék.

Érdekes küzdelmet hozott a két csapat találkozója, a fokozatosan formába lendülő Egri Dózsa a játék nagy részében uralta a mezőnyt, sokat kezdeményezett — támadósora azonban ezúttal is

után a második félidőre kissé elfáradt s ekkor Bánkúti —, akinek őrzésével megbízták — néhányszor elfutott tőle. Faliszek gyors, lendületes volt, nem ismert elvesztett labdát. Varga óriási területen, fáradhatatlanul küzdött. Kárpáti új szerepkörében nem mindig találta fel magát. Lakinger elsősorban ügyes- góljáért érdemel dicséretet, ő jelentette a legtöbb veszélyt az ellenfél kapujára, de sokat egyé- nieskedett és sok helyzetet elrontott. Szűcsnek nem ment a játék, a helyére beállt Rajna kielégített.

Vízhányó játékvezetőnek sok téves ítélete akadt, Nagy K. ke- zezéséért büntetőt kellett volna ítélnie.

(somody)

Az NB I. B további eredményei: Kecskemét—BVSC 1:0 (1:0), Miskolc—Ganz-MA V AG 0:0, Nyíregyháza—Győri Dózsa 0:0, Szolnoki MTE—Nagybátony 1:0 (0:0), Komló—Ózd 3:0 (2:0). Szállítók

—Várpalota 1:0 (0:0).

— De ha nem tévedek — folytatta —, még egy bizonyítékom van a gróf ellen; erről nem beszéltem önöknek. de döntőnek látszik.

— Ö! — mondta a doktor —, hát mi kell még ezek után?

— Jobb szeretem, ha kétszeresen biztos vagyok a dolgomban, uram, mert én mindig kételkedem. Tehát, amikor a békebíró úr egy pillanatra magamra hagyott, megkérdeztem Francois-t, az inast, hogy gazdájának összes lábelije megvan-e. Azt mondta, mind megvan, és elvitt abba a kamrába, ahol a cipőket tartják. Hiányzott egy pár bagariacsizma, és Francois biztos benne, hogy reggel azt vette fel a gróf. Minden zugban kerestem ezt a csizmát de sehol sem találtam. Végül pedig eltűnt a kék-fehér csokornyakkendő is, melyet nyolcadikén viselt a gróf.

— Itt van — kiáltott fel Plantat bácsi —. itt van * papuccsal és a sállal kapcsolatos feltevéseinek vitathatatlan bizonyítéka.

— Válóban úgy látom — felelte a detektív —, kenőképpen lerögzítettük a tényeket ahhoz, hogy tovább- m-hessünk. Nézzük most meg, milyen események hatására ... i

Beszéd közben Lecoq úr már egy ideje a kertet figyelte titokban.

Egyszerre csak szó nélkül, villámgyorsan merészen, kiszámított lendülettel, ahogy a macska veti magát a meglesett egérre, az ablakpárkányra pattant, s onnan ki a kertbe.

Majdnem egyszerre hallatszott az esés puffanása, egy fojtott kiáltás, káromkodás, majd verekedésre valló dobbanások.

Az orvos és Plantat bácsi az ablakhoz rohant. A nap éppen akkor kelt. a fák borzongtak a friss hajnali szélben, s a határozatlan körvonalú tárgyak szinte egybeolvadtak a fehér ködben, mely nyári éjszakákon telepszik a Szajna völgyére.

' Az orvos és a békebíró a pázsdt közepén, a könyvtárszoba ablakai előtt két embert vagyis inkább két árnyat pillantott meg, amint karjukkal dühösen hadonászva egymásnak rontottak.

Rövid időközönként, gyors egymásutánban hallották az összeszorított ököl tompán csattanó hangját, amint tiszta erőből eleven húsra csapi.

Nemsokára összeolvadt a két árnyék, aztán szétvált, hogy ismét egyesüljön. Egyikük elesett, máris talpra ugrott, majd megint elesett.

— Ne izgassák magukat, uraim — harsant fed Lecoq úr hangja —, megvan a gazember!

Az állva maradt árnyék, mely a detektívé lehetett, lehajolt, s a már befejezettnek látszó harc újrakezdődött, A földön felevő árnyék a kétségbeesés veszedelmes erejével védekezett. Törzse nagy, barna foltnak látszott a pázsit közepén, s kapálózó lába hol összehúzódott, hol kinyúlt, mintha rángatóznék.

Egy pillanatra akkora kavarodás támadt, hogy Gendron úr és Plantat bácsi már nem tudta, melyik a detektív árnya.

Megint felemelkedtek és birkóztak. Hirtelen fájdalmas kiáltás csattant fel, aztán egy káromkodás:

— Disznó!

És máris hatalmas, fülsiketítő ordítás szelte át a levegőt, s a detektív csúfondáros hangja hallatszott:

— Na itt van! Rávettem, hogy tegye tiszteletét nálunk, világítsanak csak egy kicsit.

Az orvos és a békebíró egyszerre rohant a lámpáért

A buzgóság egy kis késedelmet okozott, s mire Gendron doktor megragadta és fölemelte a lámpát már fel is pattant a szalon vadul belökött ajtaja

— Bemutatom önöknek, uraim — mondta a detektív —, Robelot urat, Orcival kuruzslóját aki hivatala szerint gyógyfűkereskedő, hivatása szerint méregkeverő.

Plantat bácsi és Gendron úr szóhoz sem tudott jutni a megdöbbenéstől.

Valóban a kuruzsló volt, tétován mozgat ; grott állkapcsát. Ellenfele térdével terítette le, azzal nornyű rúgással, mely a legveszedelmesebb külvárosi csavargók végső védekezési eszköze, ultima ratio-ja.

De nem Robelot nehezen érthető jelenléte lepte meg ennyire a bírót és barátját. Megdöbbenésüket annak a másik embernek a Külseje okozta, aki bilincskeménysé- gú vasöklével fogta, s előretuszkolta az orvos hajdani laboránsát

Biztos, hogy Lecoq úr hangján beszél, az ő ruhája, kacér csomójú nyakkendője, sárga szőr óralánca van rajta, de ez nem Lecoq úr. ez már nem ő.

Szőkén, jól fésült barkóval ugrott ki az ablakon, s barnán, szőrtelen arccal jött be az ajtón.

Középkorú, változékony arckifejezésú ember ment tó, aki kedve szierint vágott hol ostoba, hol okos arcot. Harmincöt éves, büszke tekintetű, remegő ajkú. csinos fiatalember jött vissza, gyönyörű göndör, fekete haj emelte ki bőre fakó sápadtságát s s erélyes koponyája határozott körvonalait

Nyakán valamivel álla alatt sebet kapott, folyt belőle a vér.

— Lecoq úr! — kiáltott fel a békebíró, aki végre visszanyerte a hangját

— ö az — felelte a detektív —, és ez egyszer az igazi.

Majd a kuruzslóhoz fordult, nagyot csapott a vállára.

— Mozgás — mondta.

A kuruzsló elterült az egyik fotelban de a rendőr még mindig fogva tartotta.

— Igen — folytatta —, ez a gazember leszaggatta szőke díszeimet, őmiatta, s igazán akaratom ellenére jelenek meg önök előtt természetes formában, azzal a fejjel, melyet a Teremtőtől kaptam, s amely valóban az enyém.

Lemondó mozdulatot tett, s félig haragosan, félig mosolyogva fűzte hozzá:

— Ez az igazi Lecoq, s nem hazudok, uraim, önökön kívül csak három ember ismeri: két megbízható barát, s egy sokkal kevésbé megbízható barátnő.

Plantat bácsi és Gendron úr tekintete oly makacsul faggatta hogy folytatnia kellett:

— Mit akarnak? Nem mindig rózsás ez a mesterség. Mikor a társadalmat hemyózza az ember, olyan veszélyekkel játszik, hogy legalább némi megbecsülést elvárhatna kortársaitól, ha szeretetükre nem is számíthat, így, ahogy most látnak, halálraítélt vagyok: Franciaország hét legveszedelmesebb gonosztevője ítélt halálra. Elfogattam őket, s megesküdtek, és szavuk tartó emberek, hogy csak az ő kezük közt lelhetem halálomat. Hol vannak a nyomorultak? Négy Cayenne-ben, egy Brestben, hallok néha róluk. De a másik kettő? Nyomuk veszett. Ki tudju, nem követtek-e ide, s holnap, egy mélyút kanyarulatánál nem kaDok-e egy kést a hasamba?

Szomorúan mosolygott.

— És semmi hála a sok veszedelemért, mellyel szembeszállunk — folytatta. — Ha holnap elesem, felszedik a hullámat, elviszik egyik bejelentett lakásomra, és kész.

A detektív szavai már keserűek voltak, a hangjában bujkáló ingerültség komoly haragról árulkodott.

(Folytatjuk)