Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

Egy átutazó turista a Mátrában |

Az egri diákok

a költészetet ünnepelték

Tavaly több mint 750 ezer ■turista szállta meg a Mátrái egy-két napra. Ez a forgalom eltörpül a Balatoné vagy a Dana-kanyaré mellett, de sajnos, a Mátra is eltörpül amazok mellett =— nem szép- , síágöen ad 1 ■'.ragokban esnem : is magasságban — kiépített- ; Ságban. ellátottságban. Mindez nem újdonság, sőt sokszor leszögezett tény. Ami hazánkban a Balaton vízben és napfényben, ugyanaz a Mátra -magasságban, erdőben és ■tiszta levegőben. Mindezek miatt aztán nagyszabású Mátra-rekonstrukcióg tervet készítettek. amelyet évről évre a lehetőségekhez és az állandóan változó igényekhez alakítanak. Mindig arról értesülünk, hogy újabb és újabb és nagyszerűbb tervmódosítások születnék, viszont évek hosszú sora óta a Mátrában szemlélődő mindebből semmit sem lát, mert nem is láthat. Az utóbbi három év alatt többször megtettem az utat Parádfürdő- .tő] Mátraiüredig. de csupán I minimális változásról tudósíthattam.

De makacs vagyok, ismét íiekiindultam

Ű

Még mindig nem dőlt el: Parádfürdő gyógy-. vagy üdülőhely? Pedig egyáltalán •nem zárja ki egymást ez a kettő, sót segíthetné, kiegészíthetné. Ha például a gyógyintézet távfűtést és központi mele'g-vízszolgál tatást kap — jiptot ahogy kapott iK — egy ;!kás bővítéssel és jóindulattal ugyanez a hőközpont a SZOT üdülőinek is szolgáltathatna : ütést. De nem szolgáltat, az együttműködés elmaradt.

A turistaház vezetője szerint kellene egy 200 férőhelyes szálloda. Ö már az egész idényre előre kiadta szobáit, :K> - _>zaiókban. Szeretné elérni. hogy a turistaház környékén levő magánházak kiadó szobáit ő maga vehesse

zű strandra is. És akkor akár télen is lehetne fürödni.

0 ’

Osztrák vendégek állitól- íák: ha Mátraszentimre,

Szentlászló, Szentistván

Ausztriában leime, aranybánya lenne. Az ok egyszerű és nagyon sokan megírták már: alpesi jellegű magasság, levegő, növényzet és táj. Ehhez a magasra értékelt természeti adottsághoz, hasonló színvonalú ellátás — mindenekelőtt víz kellene. A Vadvirág turistaház kicsi, a fizetővendég-szolgálat halódik — más nem halódik, mert nincs. Tavaly az IBUSZ és a fizető- vendégszoilgálat helyi veze* tői összevesztek. Azóta Pesten szinte lebeszélik a vendégeket. hogy ide elmerészkedjenek. Megfelelő propaganda — színes, vonzó-hívo- gató — prospektusok hiányában szerte az országban kevesen ismerik ennek a felső-mátrai vidéknek pihenésre, bizonyos betegségek gyógyítására alkalmas voltát.

Persze azért a métraszent- istváni Vidróczky csárdában megfordultak mér angolok, németek, franciák, sőt argentinok és kíniaiak is. Sok ilyen rendkívüli hangulatos, a népi hagyományokat ilyen ízlésesen felhasználó csárda kellene még, ráadásul most „közművesítik” is: folyóvizet vezetnek be. modernizálják a konyhát, raktárt építenek.

Azt lehet tanácsolni, hogy az átutazó vándor ha erre jár okvetlenül keresse fel Galyatetőt is, mert annak ellenére hogy ez a csúcs a beutaltak „Mekkája”, a hatalmas üdülő vezetője gondol a turistákra is: a hangulatos turistaétterem előtt teraszt nyitnak a nyáron és ugyanekkor egy kerthelyiséget is az új élelmiszerüzlet mellett. Neve: Szarvaskert,

B

A rekonstrukciós terv ezt tervezi a Kékesre: átforduló és autóparkírozó, kilátó, benmár egy elárusító pavilon.- j sor mert rendkívül nagy a sorban állás. A Vörösmarty \ turistaház .főleg a nagyobb' csoportoké, iskolák, sportolók szállása, amennyire 50 férőhelyéből erre telik Tehát jól jönne már a tervezett 1OO személyes ituristasizáUó étteremmel, eszpresszóval. A télen néhány jugoszláv síző kénytelen volt naponta többször is Füredről átjárni a lesiklópályához. A főidényben a naponta érkező 20—45 autóbuszkülönjárat is ide igyekszik.

Csónakázni lehet a Sás-tón. Itt a camping faházai május

1-én nyitnak. 160 férőhellyel várják a vendégeket, de egyelőre még víz nincs. (No persze nem a tóban.) Az óriás kilátó már elkészült. Innen tiszta időben a Tiszáig is el lehet látni. De az is jó lenne, ha előre lehetne látni: vajon a camping ellátása jobb lesz-e mint tavaly?

s

Tulajdonképpen csak egyetlen igazán mozgalmas helye van a Mátrának, Füred. Az utóbbi időkben olyan sokat fejlődött, hogy szinte meglepő. Űj utcák keletkeztek, modem házakkal, összkomfortos lakásokkal — paradicsom a fizeiővendég-szol- gálat számára. Több mint 300 vendéget fogadhatnak. Az üdülők 500-at. A magánerőből való nagyfokú építkezést igazán követhetné a tervezett 500 személyes üdülő, a 100 személyes szálló, új étterem, eszpresszó, a srand fejlesztése, fedett uszoda építése. egy ÁBC áruház, a 2 4-es út korszerűsítése... Mindez 20 éves terv.

Az átutazó turista legszívesebben' Füreden szemlélődött. Az itt látható fejlődés alapján bizakodik az elkövetkezendő években és abban. hogy nemhiába indul útnak újra és újra.

Berkovits György

Az amerikai elnökválasztási harc új fordulata Robert Kennedynek, a meggyilkolt elnök öccsének fellépése. Azzal, hogy a tízgyermekes fiatal szenátor indulni kíván a választási versengésben, a figyelem világszerte az Egyesült Államok egyik leggazdagabb, legbefolyásosabb és — legnépesebb családja felé irányul. A Magyarország e

Az egri diákság — a húsvéti szünet miatt — pár napos késéssel, szerdán ünnepelte a Gárdonyi Géza Színházban a költészetet.

A délutáni műsort az általános iskolák tanulói részére a tanárképző főiskola fiataljai állították össze József Attila emlékére, A szépség koldúsa címmel.

Az esti műsort a nagyközönségnek is szánták, de a vers inkább a fiatalságot vonzza, így a nézőtér nagy részét középiskolások foglalták el.

A két részre osztott műsor első felében József Attila- versek hangzottak el, s ezek a versek inkább a vívódó, szeretetre vágyó, magányos óriást mutatták be, mint a harcost, aki vjövőbe lát”, s tudatosan építi az értelem és szív mérnökeiként a harmóniát. A szeretet utáni sóvárgás és az emberi megértésre szomjazás a karácsonyi ünnep és az anya emlékének fényében erőteljes vallomássá fokozódik fel, de fellelhető a szerelemben is, amely szemérmes és óvatos ragaszkodás József Attilánál.

A műsor második felében az ünnepélyesség helyébe jókedvű, tavaszi derű lépett, mert a József Attila utáni nemzedék életöröme, lelkiismereti szabadsága és vívódása sok friss hangot üt meg felszabadulás utáni líránkban. Szécsi Margit Balladája, Garai Gábor Kilépni önmagunkból, Benjámin László Két évtized, vagy Soós Zoltán Húrszakadásig című verse és verses poémájának egyik részlete jelzik a csomópontokat, amelyek között a mai élet hangulatai, érzelmei, szenvedélyei, korántsem tragikus válságai megférnek. '

Az egri irodalmi színpad

heti számában új cikksorozat közlését kezdi meg, amely bemutatja ezt a különös családot, a „pátriárka” Joseph Kennedyt, fiait és leányait, részvételüket az amerikai életben és világpolitikában. A háttérben felrajzolódik a mai Amerika szövevényes, érdekellentétekkel tarkított képei

tagjai —Morvái Éva, Petrán Katalin, Virágh Tibor, Kertész József, Zsidó Sarolta, Jónás Zoltán — Szívós József rendezésében, kétórás műsorukkal ismét hasznos szolgálatot tettek a líra, a mai magyar vers ügyének. Élményt adtak. a fiataloknak, akik a költészet, a „zenélő szó” iránti fogékonyságukat az ünnepi esten is bizonyították.

Külön színfoltként jelentkeztek ez alkalommal az egri szimfonikus zenekar szólisA vidékről felutazó emberek első pillanatban meghökkennek a Keleti pályaudvar előtti látványtól. Valóságos „hadiállapotok” uralkodnak itt. Húszezer négyzetméter területen folynak az „ásatások”. Minden az előre meghatározott menetrend szerint: történik. Eddig 26 ezer köbméter földet termeltek ki, és még hátra van 14 ezer köbméter.

— A kétszázad! k naphoz közeledik az építkezés — mondja Drávucz János fő- építésvézető. — 434 személy dolgozik az építkezésen.

Lassan az egyszerű szemlélő előtt is kialakul a végleges forma. Már látható az aluljárórendszer vonala, sőt, több helyen elkészült az oldalfal és az aljazat védőbetonozása.

Az aluljárórendszer központjában készül a földalatti Baross téri állomása. A ferde alagútban már beépítették a szovjet gyártmányú mozgólépcső-sorokat és a közeljövőben megindul az első próbajárat. Ezzel a földalatti építkezése jelentős határkőhöz érkezett.

Megváltozik: a pályaudvar képe: 40 méteres szakaszt bontottak le a Keleti indulási oldalának csarnokából. 4 méter mélységben teljesen kiemelték már a földet, lebontották a pályaudvar értéi. D. Mag Stefánia Bartók - számokkal gazdagította a József Attila-verselt hatásá:, míg a mai költők gondolata: Halmay Katalin zongorajátékával és Sándor János két hegedűszámával ötvöződtek.

A kissé megkésve megrendezett ünnepi est — a rádió múlt heti lírai programja után is — vonzotta a fiatalokat.

kélyeit is. Ezen a területen építik föl a hipermodern indulási oldal váró- és jegykiadó csarnokát.. Az esztétikailag is impozáns építmény helyet ad majd az Utasellátó egységeinek, hírlap- es könyvárusoknak, általában minden olyan üzletnek, amely utazáshoz szükséges cikkeket árusít.

— Az építkezés két műszakban, hajnaltól éjfélig tart. Szükség lenne több száz munkáskézre az ütem meggyorsítása érdekében. Az építkezés 1970 júliusára fejeződik be. Mellette az eddigi aluljárók valóságos „gyermekeknek” tűnnek. Érdekes összehasonlítani, hogy az EMKE-aluljáró 62 millió forintba került, s a Baross téri aluljárórendszer 250 millióba. Az exkavátorok, dózerek, megszakítás nélkül dolgoznak, miközben a forgalomnak is helyet biztosítanak. A Rákóczi úti szakasz építkező, sét is meggyorsítják, s eaí szeptember helyett — ez volt az eredeti határidő — a közművek gyors átépítése miatt már júliusban átadhatják a forgalomnak. Ez az útszakasz elsősorban azokat érinti, akiknek a vonata a Keleti pályaudvarra érkezik. A közönség az építőmunkásoktól gyors munkát vár, a vállalat pedig az építkezés ideje alatt megértést és türelmet kér a közönségtől.

It. I.

ki, mintegy a turistaház bérleményeként. Jugoszláviában iiűnően bevált ez a módszer. Örül annak, hogy az autó- buszállomás mellett új büfét építenek és reméli, hogy a vasutasüdülő alatt nemsokára elkezdődhet egy szép, hegyoldalba „vájt” teraszos étterem építése.

A turistaházhoz igen köze- 1) magaslaton nemrég 39 fokos forrást találtak, amelynek vizét egyszer talán bevezetik a rendkívül hideg vine gyorsbüfé, szálloda étteremmel. autóbusz-várakozóhely, a gyógyintézet fejlesztése és az ott lakó dolgozók részére egy új lakótelep, aztán egy felvonó. A turista most nem látogat fel hazánk tetejére, majd ha mindez megvalósul. Akkor már érdemes lesz.

Mátraháza forgalmas, hiszen a legtöbb beutalt ide jöhet, egyszerre több mint 500-an. Éppen ezért kellene

„A Kennedyek regenye”

És ez önmagábE.r is figyelemre méltói

(farkas)

Készül a Baross téri aluljáró

ORCiVali bűntett/'

21

Nem, ez már nem az a mosolygó arcú, magabiztos tekintetű elégedett ember volt, akinek egész magatartása saját fontosságát és szerencséjét hirdette, mintha az egész világot ki akarná hívni maga ellen. Néhány óra alatt húsz évet öregedett.

Megört, összeroppant, s őrült gondolatai a keserűség óceánján hánykolódtak.

— Szerencsétlen! Szerencsétlen! — ismételgette, mint valami értelmetlen szót.

Az ilyen iszonyú nagy bajban valóban olyan barátra

var. szükség, mint a sokat próbált öreg békebíró.

Visszavezette Courtois urat a kanapéhoz, melléüit, kezét kezébe fogta, s csillapítani igyekezett határtalan fájdalmát.

Eszébe juttatta a boldogtalan apának, hogy mellette van a felesége, életének társa, akivel együtt sirathatja a szegény halottat. És itt a másik lánya, akit szerethet, akiért élnie kell.

De a szerencsétlen semmire sem tudott figyelni.

— Ó. barátom — nyöszörögte —, ön még nem tud ' mindent. Ha itt halt volna meg közöttünk, gondoskodásunk tói körülvéve, utolsó leheletéig szeretetünk melegében, akkor is határtalan volna fájdalmam, de mégis el- .. envpszö ahhoz képest, mely most a sírba visz. Ha tudná, ha tudná ...

Plantat bácsi fölállt, mintha megrémítette volna, amit hallott.

— De hát ki tudja — folytatta a polgármester —. hol és hogyan halt meg? Ó. Laui ence-om, bát senki sem hallotta meg halálhörgésedet, hát senki sem tudott megmenteni! Mi lett veled, veled, aki oly fiatal, oly boldog voltál!

Felemelkedett, s felkiáltott- ijesztő kétségbeesésében:

— Gverünk. Plantat, gyerünk a tetemnézőbe!

Aztán visszahanyatlott, a gyászos szót morogta:

— A tetemnézőbe!

A szívszaggató jelenet tanúi mozdulatlanul, némán,

dermedtem lélegzetfojtva álltak.

Csak Courtois-né tompa nyögései és az előszobában zokogó kis szolgáló hangja törte meg a csöndet.

— Tudja, hogy a barátja vagyok — suttogta Plantat bácsi. — Igen, a legjobb barátja. Beszéljen, bízzon bennem, mondjon el mindent.

— Nos kát — kezdte Courtois úr —, tudja meg...

De a sírás belefojtotta a szót, nem bírta folytatni.

Akkor átnyújtott Plantat bácsinak egy gyűrött, könynyektől nedves levelet, és így szólt:

— Tessék, olvassa.;. ez az utolsó levele.

Plantat bácsi az asztalhoz ment, ahol a gyertyák álltak s nem minden nehézség nélkül, mert az írás több helyen elmosódott, ezt olvasta:

Drága, forrón szeretett szüleim!

Bocsássatok meg, könyörgök, bocsássatok meg boldogtalan lányotoknak, hogy ilyen nagy fájdalmat okoz nektek.

Ö, jaj! én igen bűnös voltam, de iszonyú a büntetés, édes Istenem!

Egy napon, végzetes jszenvedélytől hajtva megtévedtem, megfeledkeztem mindenről, jóságos, tiszta életű anyám példájáról és tanácsairól, legszentebb kötelességeimről, a ti gyöngédségetekről.

Nem tudtam, valóban nem tudtam ellenállni annak, aki lábaim előtt zokogva esküdött örök szerelmet, és most mégis elhagy.

Végem van, elvesztem, becstelen vagyok. Gyermeket várok, és nem rejtegethetem tovább a szörnyű botlást.

Drága szüleim, ne átkozzatok. A lányotok vagyok, nem tudnám lesütni a szememet a megvető tekintetetek előtt, nem élem túl a becsületemet.

Mikor megkapjátok ezt a levelet, én már nem leszek. Elhagyom nagynénéro házát, és elmegyek messzire, igen messzire, ahol senki sem ismer. Ott majd véget vetek nyomorúságomnak és fájdalmamnak.

Isten veletek, drága szüleim. Isten veletek! Ö, miért is nem kérhetek tőletek utoljára térden állva bocsánatot!

Drága anyám, jóságos apám, szánjátok a szerencsétlen megtévelyedettet. Bocsássatok meg, feledjetek el engem. Lucille húgom ne tudja meg soha ...

Hát még egyszer Isten veletek, van bátorságom, a becsület parancsol.

Legvésső gondolataiba, utolsó imájába titeket foglal szegénv Laurence-otok ...

Nehéz könnycseppek gurultak végig csöndben az öreg békebíró orcáján, míg kibetűzte a kétségbeesett levelet,

Aki ismerte, tudhatta, hogy hideg, néma, iszonyatos düh rántotta össze arcizmait.

Mikor befejezte, csak egyetlen szó tort fel rekedten belőle:

— A nyomorult! — kiáltott.

A polgármester ránézett. — Igen, nyomorult az aljas csábító, aki alattomban belopakodott, fcogv elrabolja legdrágább kincsemet, szeretett lányomat! Ú, hiszen szegény még nem ismerte az életet! Szerelmes szavakat suttogtak a fülébe, melyek minden fiatal lány szivét megdobogtatják. ő hitt bennfi» és most elhagyták. Ö, ha ismerném, ha tudnám...

Hirtelen megállt.

Az értelem szikrája villant fel a kétségbeesés szakadékéban, amelybe zuhant.

— Nem — mondta. Egy szép, nemes fiatal lányt nem hagynak így el, ha egymillió van a ládájában, legföljebb kénvtelenségből. A szerelem elmúlik, a kapzsiság megmarad. A gyalázatos csábító nem volt szabad, nős veit! Trémorel gróf, a nyomorult, csak ő lehet az! Ö ölte meg a lányom!...

Az egyre mélyebbé váló síri csönd mutatta, hogy a jelenlevők is ezt gondolják.

— És még csak bosszút sem állhatok! Nem ölhetem meg tulajdon két kezemmel, nem láthatom, mint, szenved órákon keresztül, nem hallhatom, hogy könyörög kegyelemért. Halott. Tisztességesebb gyilkosoknak esett áldozatul, mint önmaga.

Az orvos és Plantat bácsi tiaba igyekezett megnyugtatni a szerencsétlen polgármestert, ő csak folytatta, elragadták saját szavai.

— Ó. Laurence, drágáim, miért nem voltál hozzám bizalommal? Féltél a haragomtól, mintha valaha is véget érhetne egy apa szeretete! Elveszetten, lealacsonyodva a legnyomorultabb teremtések sorába süllyedve is szerettelek yolna! Nem vagy-e az enyém, nem vagy-e én magam? O jaj! nem ismerted az apai szivet! Egy apa nem megbocsát, hanem felejt. Hiszen még boldog lehettél volna! A gyermeked! Az enyém lett volna. Köztünk nőtt volna fel. ő kapta volna irántad való szeretetemet! A gyermeked hiszen az is én lennék! Este a tűz mellett térdemre ültettem volna, mint téged is, mikor kicsi voltál.

Sírt, ellágyult. Ezer emlék támadt fel benne abból az időből, mikor a gyermek Laurence mellette játszadozott a szőnyegen. Ügy érezte, mintha csak tegnap lett volna.

— O, lányom! — folytatta — a világtól féltél, a gonosz, képmutató, mocskolódó világtól? De hát elmentünk volna innen! Elhagytam volna Orcivalt, lemondtam volna a polgármesterségről. Elköltöztünk volna messzire, Franciaország másik végébe, Németországba, Olaszországba. Pénzzel mindent lehet... Mindent... Millióim varinak, s a lányom megölte magát.

(Folytatjuk''