Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

XIX. évfolyam, 8ft. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1968. április 4., csütörtök

Felszabadulásunk nagy ünnepe

Irta: Bíró József, a megyei tanács vb-elnöke

Huszonhárom év telt el a*- óta, hogy a szovjet nép bős katonái, a fasizmus pusztító haderőit üldözve, felszabadították hazánkat a hitleri fasizmus és a vele szövetkezeti Horthy-reakció uralma alól Ezzel a magyar nép történetében új korszak, — a demokratikus átlskulás, a szocializmus felépítésének, a kommunista társadalom megteremtésének korszaka kezdődött el. Április 4-e így a kiemelkedően nagy ünnepeink közül is a magyar nép legnagyobb nemzett ünnepévé vált

Az ünnep minden évben újra ianétlődik, de a magyar nép vele kapcsolatos érzései mindig frissek, újak és maradandók. Az évek elmúlásával sem halványulnak el a hála, az emlékezés érzései azok iránt, akik kivívták népünk számára a szabadságot akik a legdrágábbat, az életüket adták boldogabb jövőnkért a magyar függetlenségért a szocializmusért a békéért.

Az elmúlt 23 év alatt népünkben a hála érzései úgy gyarapodtak, ahogyan országunk romjaiból újjáépült erősödött, fejlődött Elmondhatjuk, hogy minden évforduló hozott számunkra valami újat valami lelkesítő fel ad aitc-t és Izgalmas reményt hogy kitűzött szocialista céljainkat megvalósítsuk.

A felszabadulás nemzett függetlenségünk kivívásának, népünk felemelkedésének, gazdagodó életünk megteremtésének útját biztosította számunkra.

Huszonhárom év nem nagy idő egy nép történelmében. A hazánkban végbement politikát társadalmi és gazdasági változások azonban méreteikben és mélységükben olyan hatalmas jelentőségűek, amelyhez foghatót semmilyen más társadalmi rendszer felmutatni nem képes. Ezek csak a népi demokratikus átalakulás, a szocialista társadalom építésének viszonyai között ér hőtök el.

A megtett út nem volt mindig zökkenőmentes. Különösen nehéz volt az indulás, de ugyanakkor nagyon lelkesítő is. A felszabadult magyar nép a munkásosztály, a kommunista párt vezetésével nagy történelmi feladatok megoldására vállalkozott. A nemzeti erők összefogásával megvédte a kivívott függetlenséget, megvalósította a parasztság évezredes álmát, a földreformot, eltakarította a háborús romokat és rövid három év alatt újjáépítette az országot, megteremtette gazdaságunk alapjait.

Mindez olyan körülmények között ment végbe, amikor a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, kemény, állhatatos politikai küzdelemmel elszigetelte és legyőzte a kapitalizmus visszaállítására törekvő ellenséges erőket, kivívta a munkáshatalmat, a proletariátus diktatúráját.

Gazdasági életünk kezdeti, de későbbi irányát is megszabták azok a körülmények, amelyek társadalmunkban, gazdasági helyzetünkben adva voltak, ugyanaikkor érződtek azok a hatások is, amelyeket a külvilág gyakorolt ránk. Jóformán a nullpontról indultunk. Nem tudtunk annyit termelni, hogy elég legyen. Külkereskedelmünk nem volt, hiszen a belső szükségletet sem tudtuk kielégíteni. Külkereskedelmünk csak akkor kezdett fejlődni, amikor bekapcsolódtunk a szocialista népek gazdasági vérkeringésébe. A Szovjetunió felszabadulás utáni közvetlen gazdasági segítsége, a vele és más szocialista országokkal kötött rövid és hosz- szú leiáratú gazdasági szerződések nagyban elősegítették fejlődésünket, előrehaladásunkat.

Természetesen lüktető gazdasági életünk mozgatód a volt és maradt a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, szorgalmas munkája. A felszabadult nép alkotó tevékenysége, a KGST- onszágok közötti mind hatékonyabb és fejlődő együttműködés, az itt betöltött szerepünk képezik legfontosabb feltételét szocialista fejlődésünknek, nagyszerű eredményeinknek.

Ország és világ előtt büszkén, felemelt ? fővel tekintünk kivívott szocialista vívmá- < nyainkra, eredményeinkre. Alig két évtized l alatt olyan ipart teremtettünk Magyarorszá- i gon, amely csaknem hatszor annyit termel, < mint amennyire a felszabadulás előtti tőkés < ipar volt képes. Üj iparágak születtek, új < üzemek százai épültek fel, nagy többségé- | ben korszerűsítettük régi üzemeinket. Mező- s gazdasági termelésünk is elérte, sőt mégha- | ladta a felszabadulás előttit. Az iparosítás , a felszabadulás óta mindig központi helyet ? foglalt el politikai, társadalmi és gazdasági í életünkben. Valljuk, hogy a kitűzött célt, — | ha nem is zökkenőktől mentesen —, de sikerült megvalósítani, sőt bizonyos vonatkozásban túlteljesíteni is. Nemcsak mi valljuk, hanem a fejlett kapitalista országokból ide- sereglett látogatók, újságírók, kormánydelegációk is állítják, hogy Magyarország, az egykori agrár- és fejletlen ipari országból, ma már fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált.

A nagyarányú ipari fejlődés mellett jelentkeznek problémák is, különösen az egyes területek iparfejlesztésének vonatkozásaiban. Mintegy nyolc megye iparfejlődése elmaradt az országos átlagtól, de változás, előrehaladás még ezekben a megyékben is tapasztalható. Országunk, népgazdaságunk előtt most az a feladat áll, hogy állami kedvezményekkel is elősegítse az elmaradott megyék ipari fejlődését.

A mi megyénk nem tartozik az elmaradt megyék közé, iparának fejlődése a felszabadulás óta felfelé ívelő. Amíg a megyének azelőtt alig volt ipara, addig ma jelentős és korszerű iparral, nagyszámú, szakmailag is fejlett ipari munkással rendelkezik. Az aktív keresőnépesség száma 1949-hez viszonyítva több mint 23 százalékkal növekedett Különösen jelentős ez az iparban, ahol a növekedés több mint kétszeres. Az ipari keresők száma 1949-hez viszonyítva mintegy háromszorosára nőtt Évről évre növekszik a beruházásokra fordított összeg is. A harmadik ötéves tervben megyénk ipari fejlődésének üteme jóval meghaladja az országos átlagot, amelyhez nagyban hozzájárulnak a Gyöngy ös-visomtai Hőerőmű és Külszíni Fejtés, a Tisza XI. vízilépcső országos jellegű beruházásai.

Ipari üzemeinkben állandóan bővül és fejlődik a termelt cikkek mennyisége és választéka is. Heves megye adja az ország villamosenergia-termelésének több, mint 7 százalékát (ez a Gyöngyösi Hőerőmű üzembe lépésével kb. 25 százalékra emelkedik) a lignit termelésének 46, a cement 10, a cukor

21, a főzelék, a konzerv termelésének közel

22, a cigaretta termelésének 19 százalékát A megyénk ipari termelésében elért jelentős eredmények lehetővé teszik a lakosság nagyarányú foglalkoztatottságát, munkások, mérnökök szakmai képzésének fokozását, alkotó tevékenységük kibontakoztatását.

Az ipar fejlődése mellett a mezőgazdaság fejlődése is jelentős. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a haitalom kivívása és megszilárdítása után, népünk legjelentősebb forradalmi vívmánya. Ez lehetővé tette, hogy a népgazdaság egységes termelési viszonyok között fejlődjön, emelkedjen a mezőgazdasági termelés, a tsz-tagok jövedelme, egész népünk életszínvonala.

Termelőszövetkezeteink, különösen 1967- ben, jelentős termelési eredményeket értek el. Ez évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelése 55 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Összes vagyonuk közel

háromszorosa az 1960. évinek. Az egy tagra jutó jövedelem 53 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél.

Az eredmények mellett még számos gond is van, melyeket még nem tudtunk teljes egészében száműzni. Különösen a szőlős termelőszövetkezetek és a gyengébb adottságokkal rendelkező hegyvidéki termelőszövetkezetek fejlődését kell minden vonatkozásban elősegíteni.

Most megint új, nagy feladatok előtt fiiunk. A gazdaságirányítási rendszer reformja újabb, nagy forradalmi vívmánya, törvényszerű velejárója szocialista fejlődésünknek. Népünk helyesléssel fogadta és megértette a reform bevezetésének szükségességét, a párt, állami és tömegszervezéti vezetők felkészültek a reform bevezetésére, és az eddigi tapasztalatok alapján eredményesen oldják meg az előttük álló feladatokat. A kinevelt káderek sokéves tapasztalatai, politikai és szakmai felkészültségük biztosítékul szolgálnak arra, hogy a gazdasági irányítási rendszer reformját Is sikerrel megvalósítjuk.

Amikor hazánk felszabadulásának évfordulóját ünnepeljük és számba vesszőik eredményeinket, meglévő hibáinkat, gondjainkat, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni azokról a nagy változásokról, amelyek a felszabadulás óta népünk gondolkodásában, szocialista tudatában végbementek.

A felszabadulás előtt a kultúra, a továbbtanulás a kiváltságosaik monopóliuma volt. Azóta a nép közkincsévé vált. Ma az általános iskolák kötelező elvégzésén túl a fiataloknak mintegy 80 századéira tanulhat tovább iparitanuló-intézetekben, középiskolákban. A középiskolai tanulmányaikat befejező ifjak kb. 35 százaléka nyerhet fed« vételt a főiskolákra, egyetemekre. A felnőtt lakosság közül is sokan végezték el az általános iskolát és a különböző középiskola kát. Mindez nagyban hozzájárult népünk politikai és szakmai műveltségének növeléséhez, szocialista tudatának fejlődéséhez.

Ma már több millióra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a múltat, a nincs- telensóget csak az iskolákban, könyvekből, vagy elbeszélésből ismerik. Ezeket a fiatalokat helyes és hasznos figyelmeztetni arra. hogy apáik életében mit jelentett az elnyomás, a nyomor, a háború, a láger.

A ma élők többségét azonban még azok teszik ki, akik a saját bőrükön tapasztalták, szenvedték és kínlódtak végig a teljes elnyomást, a kizsákmányolás éveit. Ök az örökséghagyók, akik véres verejtékükön keresztül rakták le országunkban az új világ maradandó alapjait Ök azok, akik ma sem kímélve erejüket nagy igyekezettel munkálkodnak a szocialista társadalom teljes felépítésén.

Népünk jól tudja, hogy országunk szocialista fejlődése, békés alkotómunkánk védelme nem képzelhető el felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok, a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok szövetsége nélkül.

A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátságunk, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink fenntartása és fejlesztése, a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok honvédelmének állandó tökéletesítése nélkülözhetetlen feltétele további előrehaladásunknak, a béke megvédésének.

A kiéleződő nemzetköri helyzet, amelyet az imperializmus idézett elő, paramcsolóan szükségessé teszi, hogy egész népünk egységesen kiálljon pártunk helyes külpolitikája mellett, fellépjen mindenfajta ellenséges, nacionalista megnyilvánulással szemben. Ezt követeli népünk érdeke, Magyarország szocialista jövője.

Ezeket a célokat szolgálják azok az erőfeszítések is, amelyeket pártunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal együtt kifejt a kommunista és munkáspártok egységének helyreállításáért és megszilárdításáért. Az egység hiánya bátorítja az imperializmust a vietnami háború to- vábbfokozására, a közel-keleti helyzet kiéleződésére és más agresszív tevékenységre.

Pártunk internacionalista kötelezettségét teljesíti, amikor következetésen küzd a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységéért, az antiimperialista front kiszélesítéséért. A párt és a kormány mindent megtesz hazánk politikai, gazdasági és' katonai erejének növeléséért, ugyanakkor népünk érdekeinek megfelelően a jövőbe# is következetesen síkraszáll a haladásért, i népek barátságáért és a béke szent ügyéért!