Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

A gyermek túlterheltségéről Szülői értekezleten, család­látogatásokon is gyakori be­szédtéma a gyermekek túl­terhelése. A sok tanulnivaló, a különóráit miatt estére fá­radtak a gyerekek, s nem­egyszer reggel is fáradtan éb­rednek — halljuk a szülők panaszait. A szülők és a pe­dagógusok együttes munká­jára van szükség, hogy a ta­nulók túlterhelését csökkent­sük, ezzel munkabírásukat javítsuk. Az osztályomban egy osz­tályfőnöki órán felmérést vé­geztem. A 12 éves gyerekek öt kérdésre válaszoltak, név nélkül, őszintén. Tudni kell, hogy ebben a korban általá­ban 9 óra alvás szükséges a fejlődő szervezet számára. A 28 tanulóból 15-en vallották azt, hogy 9 óra körül feksze­nek le — ami helyes; 8 tanu­ló 10 órát, 5 pedig 11 órát jelölt meg a lefekvés idejéül Ezek a gyermekek tehát 7,5— 8 óránál többet nem pihen­hetnek. Kííváncsi voltam a késői lefekvés okára. Erre a követ­kező feleleteket kaptam. Osz­tályomban 16 családnál van televízió. A készüléket 9 he­lyen abban a szobában he­lyezték él, ahol a család, il­letve a gyermekek alszanak. Ebből már világosan követ­kezik, hogy tanítványaim ezeken a helyeken a tv-ben minden műsort megnéznek, s mivel a tv 10 és 11 óra kö­zött búcsúzik nézőitől, a gye­rekek is csak utána térnek nyugovóra. Arra a kérdésemre, hogy a szülők engedélyezik-e szá­mukra a 14 éven felüli mű­sorok megtekintését? — 4 tanuló nemmel, a többi igen­nel válaszolt. Nem akarom a tv szerepét lebecsülni a csa­ládban. hiszen mi, pedagógu­sok is élünk a tv adta lehe­tőségekkel, de az életkori sa­játosságokról soha sem sza­bad megfeledkezni a szülők­nek sem. Nemcsak pedagó­giai szempontból helytelen egyes műsorok megtekintése a gyermekek számára, nem­csak az alvás ideje lesz rövi- debb, hanem a pihenésük sem !e&Z "'telj esérték'ű; ha például egy bűnügyi film után felcsigázva, izgatottan térnek nyugovóra. Nem cso­da azután, ha ezek a gyer­mekek másnap fáradtan, ál­mosan jönnek iskolába. Arra a kérdésemre, hogy — szoktál-e reggelizni és mit? — szintén nem kaptam egyértelműen megnyugtató válaszokat, noha a tanulók többsége változatos, tápláló reggelit fogyaszt. Csupán ketten írták azt, hogy egyál­talán nem szoktak reggelizni, de többen írták azt, hogy csupán egy csésze teát, tejet, vagy kávét hajtanak fel fut­va, üresen, vagy egy pár fa­lat hozzávalóval. Sajnos, az elég gyakori rossz szokása sok gyermeknek, hogy a reg­gelit úgyszólván „elblicceli”. Pedig a munkához szükséges energiát a táplálkozásból nyerjük. S ha éppen a napi munkához készülődve a bő­séges reggelit, vagy a gyen­gébb reggelit pótló bőséges uzsonnát nem kapják meg a gyermekek, nem csoda, ha délfelé már lankad az ere­jük és a figyelmük. Az éh­ségtől legyengülve, korgó gyomorral, alig várják már a tanítás végét. Hazaérve, kimerültén, fáradtan rogy­nak le az ebéd mellé. Igen változó volt a „meny­nyit vagy friss levegőn?” — kérdésre adott válasz is. Ez falusi gyermekeknél termé­szetesen másként alakul, mint a városiaknál; nálam — sajnos — 18-an írták: annyit, amennyit az iskolába jövök és megyek. A gyerme­keknek pedig ennél jóval több mozgásra, tiszta, sza­bad levegőre van szükségük. S egészségük érdekében ezt biztosítani is kell. Azt hiszem, sok szülőt el­gondolkoztatnak ezek a vá­laszok, amelyek azt bizonyít­ják, hogy nem lehet csupán a tanulásból eredő túlterhe­lés rovására írni a gyerme­kek sokat emlegetett fáradt­ságát. A szülőkön is múlik, hogy helyes, egészséges élet­rend kialakításával — s erre bizony most az év végi nagy hajrá előtt különösen nagy szükség van — segítsék gyer­mekeik tanulását, egészséges pihenését, fejlődését, ami va­lamennyiünknek közös célja. Major Sándorné KALAPBIVAT Budapesten már megjelentek az első tavaszi-nyári kia- lapmodellek, amelyek „szelídített” másai a párizsi kalapdi­vatnak. Terítő boldogi hímzéssel A korom haszna A modem lakásberende­zés nem ellenzi a tájjellegű, eredeti népi hímzésmintákkal készített kézimunkák, népi szőttesek használatát. Sőt — természetesen naint egyéb díszítő elem a lakásban, mér­tékkel — ízléses, hangulatos kiegészítői lehetnek a( leg­modernebb bútorakkal be­rendezett lakásnak is. Ez a kis boldogi terítő (az ügyes kezű. kézimunkázni szerető asszonyok a minta alapján maguk is elörajzol- hatják) fehér sifon alapon,, fehér hímzófonallal, lapos­öltéssel és lyukhímzéssel ké­szül. A szélét cakkozással, húr »költéssel fejezzük be. (Hollósné Hatos Kornélia: Pest környéki kézimunka­minták című könyvéből.) Kevesen tudják, hogy a ko­rom kétszer annyi nitrogént és foszfort, ötven,szer annyi meszet tartalmaz, mint az istállótrágya. Ne tartsuk a kályhacsöből. kéményből ki­kotort szénkormot haszonta­lan, piszkot adó szemétnek. Ha a trágyadombra dobva le­takarjuk, nem vész kárba, de közvetlenül is felhasználhat­juk a növények táplálására. Vízzel keverve például ki­tűnő a rózsatövek öntözésé­re. Nagyon hasznos, ha ülte­téskor kormot szórunk a cse­repes virágok földjébe, mert nemcsak táplálja, a növényt, hanem fertőtlenít is. A pa- lántaágyásokba kiszórva, al- , fcaimas a férgek távol tartá­sára. A korom, az egyébként nehezen kiirtható meztelen­csigákra szórva azokat is pusztítja. Arra is jó, hogy a póréhagyma férgesedését okozó legyet, pusztítsuk vele. A hagyma szárát a föld fe­lett 1 centire vágjuk le és a sebet korommal kenjük be. A salátát, répát, a hagymát is védhetjük korommal a ro­varok ellwi. Riasztja a ká­posztabolhát és a gilisztát is a növény közeléből, ha a föl­det kormos vízzel öntözzük meg. A korommal beszórt borsóvetés távol tartja a ve­rebeket is- Nem használ azonban a korom mint trá­gya, ha sokáig áll a szabad levegőn. (B, A.) A prágai állatkertben si­kerrel tenyésztenek egy vi­lághírű állatfajt, amely nem­zetközi hírnévnek örvend: ez a Przewalski-ló. a legritkább állatok egyike a világon. Az Intemacional Zoo Yearbook — Nemzetközi Állatkerti Év­könyv nemrég megjelent ki­adása szerint tavaly augusz­tusban 64 kanca és 83 mén élt 35 állatkertben. Ezeken kívül feltételezhető, hogy né­hány vadon élő példány is létezik. Ez a lófaj a kőkor­szakban élt és szakemberek véleménye szerint a világ­hírű lascauxi (Franciaország) barlangrajzok „lómodellje” a Przewalski-ló volt. Különö­sen érdekes ez a lófaj a lo­vak fejlődéstanával foglal­kozó tudósok számára, gerin­cének anatómiája, továbbá sejtjeinek kromoszomas szá­ma ugyanis egészen más, mint a jelenleg élő összes többi lófajtáé. Ritka állat Az országosan folyó felül­vizsgálatokon sok autótulaj­donosnak kellemetlen megle­petést szerez a döntés, hogy az egyébként megfelelő gép­kocsiját esztétikai okokból — melyek olykor a közlekedés- biztonságot veszélyeztethetik — elmarasztalják. A kifogásolt hiányosságok többnyire régebbi mulasztá­sok következményei. Ezek közül legsúlyosabbak a ka­rosszéria hibái: lyukak, repe­dések, horpadások. Ahol a laikus szeme csak kis lencsé- nyi hólyagosodást lát a fes­tékrétegen, ott a szakértő ujjnyomására átlyukad a korróziótól megtámadott fémlemez. Az még a jobbik eset, ha ezek a hibák a kül­ső, burkoló részeken jelent­keznek, de ha az ön hordó ka­rosszériák teherviselő ele­meit támadta meg az oxidá­ciói, súlyosabb következmé­nyekkel kell számolná. A tervszerű megelőzéssel sok későbbi bosszúság és költség elkerülhető. A tél bűnei A sáros, havas hónapok nyomainak eltüntetésére az első lépés a többszöri, bővizű leöblíléssel kombinált tiszti- tószeres mosás, amely az út- felszórásból származó sóma­radékokat a gépkocsi rejtett zugaiból is eltávolítja. A kül­ső mosást az alsó felületek megtisztítása és lefújása kell, hogy kövesse, amelyeket a zsírzással együtt ajánlatosabb szervizben elvégeztetni. Az utastér gumászőnyegeit eltá- volítva viszont magunk is el­végezhetjük az alapos „nagy- takarítást”. Ajánlatos lesze­relni az ajtók belső burkola­tát is. A csapadék és a mo­sóvíz ugyanis még a legtöké­letesebb ablaktömítés mellett is beférkőzik az ajtók üreges belső' terébe, ott megrozsdá- sítja az ablakemelő mecha­nizmus és a zárszerkezet al­katrészeit, sőt sok esőiben megtámadja a belső oldalról Végét Járja az athéni Akropolisz? Két és fél ezer év alatt szél és víz, katonák és rablók, tu­datlanság és fanatizmus nagy pusztítást végzett az athéni Akropoliszan. Az Eretheion hat hatalmas oszlopát „acél­fűző” tartja össze. Paliasz Athénének, a város védelme­zőjének szentélye pedig olyan bizonytalanul áll 83 hatal­mas oszlopán, hogy még a légierő lökhajtásos gépeinek á(repüléseitől is félteni kell. Az antik építészet eme re­mekének első dézsmáló] a rómaiak voltak, akik tonna­számra küldték Rómába a márvány és arany értékeket, szobrokat, de magához az épülethez még nem nyúltak. A keresztények Paliasz Athé­né szentélyét Mária-temp- kxmmá alakították át. Nagy mennyiségű műkin­cset és szobrot szállítottak a kereszténység akkori köz­pontjába, Bizáncba. 1458-ban a török hódítók minaretje lett a szentély. 200 évvel később villám csapott be az épületbe és felrobbant egy ottani löporraktár. 1687- ben a velencei hadak lőtték az Akropoliszt, az oszlopok nagy része összedőlt, bár ké­sőbb egy részüket helyreállí­tották. Az Akropolisz később is harcok színtere volt: az 1821 —30 évek függetlenségi har­caiban és a második világhá­borút követő polgárháború idején is. Évente egymillió . túrista tör le egy-egy darabot emléM kül. Pusztítanak a cipősark kok, a repedésekben össze­gyűlt esővíz, s a mindent el­lepő gyom. Vasal és locsol Tavaszi auiókoznteiika a karosszérialemezt is. A le­mez rozsdafoltjait dörzspa­pírral távolítsuk el. a felüle­tet zsírtalanítás után lássuk el festékréteggel. A mozgó­forgó alkatrészeket megtisz­títás után kenjük be sav­mentes zsírral. A kocsiszekrény festékré­tegének kisebb lepattogzásai- nál ugyancsak tisztítsuk meg a fémfelületet, és megfelelő színű zománcfestékkel javít­suk ki a hibát. Nagyobb fes­tékleválást nem ajánlatos há­zilag pótolni, a gittelés, ala­pozás és az eredeti színnel megegyező zomácozás már nagyobb szakértelmet igé­nyel Autók — új „ruhában' A több helyen javított ka- rosszériájú gépkocsikat cél­szerű teljes átfestésnek alá­vetni. Még néhány évvel eze­lőtt is messziről meg lehetett ismerni, ha egy autó nem az eredeti gyári fényét-színét viselte, hanem átfestették. Ma már megszűnt ez a nagy különbség, mióta hazánkban is áttértek a legújabb mű­gyanta alapanyagú zománc­festékek használatára. A kijavított, hibátlan zjo- máncrétegü kocsiszekrény letisztítása után polírozással nyeri vissza eredeti fényét. A kereskedelemben kapható fényesítő folyadékok és pasz­ták bármelyikével elvégez­hetjük ezt a csinosítási mű­veletet, mely egyben felület­védelmet is biztosít, mivél egyúttal vékony víztaszító réteggel is bevonja a felüle­tet. A nikkelezett. krómozott díszítőelemeken is nyomot hagynak az időjárás viszon­tagságai. Nem kell megijed­ni attól, ha a fényes részeket szürkésbarna oxidréteg von­ta be, puha ronggyal való erőteljes dörzsölés, oxidoldó pasztával való bedörzsölés után visszanyeri eredeti álla­potát. Mind a poliranyagok, mind a krómpaszták azon­ban csak addig nyújtanak védelmet, amíg nem kerül sor a következő tisztítószeres lemosásra. Utána minden al­kalommal meg kell ismétel­ni a bedörzsölés t. Beázás és por elleni védekezés Nem elsőrendűen „kozme­tikai'’ szempont ugyan, de tavaszi „tatarozásnál” aján­latos megvizsgálni az ablak­tömítések vízállóságát, s ha szükséges, az „Epokitt” nevű ragasztóval ki kell javítani a. szigetelőgumik repedéseit. Ugyancsak ajánlatos megfi­gyelni, hogy az ajtók, a cso­magtartó és a szerelvényfal gumitömítései melyek a be­hatoló por és szagok ellen vé­denek, nem „öregedtek-e” el, ami repedezésben, morzsol- hatóságban mutatkozik meg. Ezek élettartama ugyan: s nem több néhány évnél, cse­réjükről tehát rendszeresen gondoskodni kell. Szuper szó ni kunok cseppfolyós metánnal Az amerikai kutatók kísér­letileg bebizonyították, hogy szuperszonikus repülőgépek­nek cseppfolyós metángázzal való üzemeltetése mintegy 30 százalékos teljesítmény­növekedéssel jár, s ez a köz­vetlen üzemköltségeket 36 százalékkal csökkenti. A me­tángáz előnye, hogy égéskor nem képződik füst, megszű­nik a kokszlerakodás és a tüzelővezeték-dugulás. r Mémmi? 1968. április 21., vasam»» Széles karimájú tavaszi ka­lap. A kockás anyag belsejéi világos, egyszínű pasztellanyag díszíti. Szalina alapanyagú, turbán jellegű, sapka. (Kácsor László felvétele.) A hőfokszabályozós vasalókat már általában ismerik és a gyakorlatban jól beváltak. Időközben továbbfejlesztett típusaik is sok országban megjelentek. Ezek közé tartozik a víztartállyal ellátott vasaló lapját úgy alakították ki. hogy vasalás közben gőzölje az anyagot. Ez a megoldás szükségte­lenné teszi az előzetes „belocsolást", mindamellett egyén- letesehhé. ‘k.nnsn.nehhá ná'lile. n. ■ mutatás

Next

/
Thumbnails
Contents