Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

Szocialista brigád sséthullóban Könnyűipari bázis Heves megyében Fellebbezés az apei tsz határozata ellen Mit ígér a KAEV Egernek és Gyöngyösnek? Gyetval Istvánnéval, az ap­ei Béke Termelősz'vetk.zet egyik szocialista munkacsa­patának — immár volt ve­zetőjével otthonában beszél­getünk. — Nem szeretném, ha ír­na az esetről — mondja. — Én a magam részéről már lezártam az ügyet, s tudom, hogy vége. Nem mondom, hogy nem bánt, nem fáj a dolog. Annak Idején nem azért léptem be a közösbe, hogy néhány év múlva ott­hagyjam. A szavak elkeseredettség­ről árulkodnak. — Beteg vagyok. Ha fel­épülök, megpróbálok elmen­ni a Qualitálhoz, ha felvesz* nek. — Tudom, hogy hibáztam — mondja fásultan —, de úgy érzem, hogy nem ezt ér­demeltem. Nézegetem a fegyelmi jegyzőkönyvet. Kimondottan nem is lehet jegyzőkönyv­nek nevezni, inkább egy fur­csa és kínos esemény dra­matizált változatának. Csak az utolsó bekezdés­nek van hivatalos, tényszerű hangja. Arról tájékoztat, hogy Gyetvai Istvánnét azért, mert jogtalanul felszá­molt magának 4,2 munkaegy­séget, valamint jogtalanul izgatott a szövetkezet fő­könyvelője ellen — fegyelmi vétségben mondják ki bű­nösnek. Ezért csapatvezetői beosztásából leváltják, béré­ből levonják a 4,2 munka­egység ellenértékét, valamint a jogtalan izgatásért írás­beli megrovásban részesítik, — Nagyot csalódtunk ben­ne — mondja Almást Pál, a szövetkezet elnöke. — Meg­bíztunk benne, mint szocia­lista munkacsapat-vezetőben, s ezt kellett neki elkövetnie. Jogtalanul számolt el magá­nak munkaegységeket. — Igen. 4,2-et — Volt az több is. Ennyi volt, amit effektive ki le­hetett mutatni — mondja az elnök. — Honnan tudják, hogy több is volt? — Hát máskor is módjá­ban állt többet beírni. * — Bizonyíték is van erre? — Bizonyíték az nincs, de biztosan csinálta így máskor is. — Nem lehetett ezt bizto­san ellenőrizni? — Hát a brigádvezető nem tud mindent pontosan ellen­őrizni. Nem lehet ott minden percben. Ha beírták, akkor nem kételkedhetett mindig benne. — Az izgatás? — Az asszonyokat a fő­könyvelő ellen hangolta. A főkönyvelő el akart menni más szövetkezetbe. Azt mond­tuk, hogy emelünk a fizeté­sén, s- maradjon még egy ideig. A főkönyvelő maradt, Gyetvainé ezt használta ki ellene. A szövetkezet főkönyvelő­jével beszélgetünk. — Volt-e más fegyelmi Cinre ezelőtt G; »iKáiné­nak? — Nem. Eddig még nem volt — Amikor ez az ügy el­kezdődött, figyelmeztették-c még a fegyelmi előtt? — Nem tudom biztosan. Azt hiszem, nem. De sok fe­gyelmi volt már itt 0 közös gazdaságban és senki sem csinált ilyen nagy ügyet be­lőle. — Leváltották, mint csa­patvezetőt ... — Sok munkacsapat van a termelőszövetkezetben, nem olyan nagy rang csapatveze­tőnek lenni. A jegyzőkönyvben az áll, hogy jogtalanul izgatott a főkönyvelő ellem — Ügy történt — mondja Gyetvainé—, hogy nem tet­szett nekem, hogy a főköny­velő csak azért marad to­vábbra is a szövetkezetben, mert fizetésemelést kapott. Nem tartom helyesnek az ilyen magatartást. Erről be­széltünk az asszonyokkal. — Miért nem a szövetke­zeti vezetőknek mondta ezt el? — Tudom, hogy nem volt ez a legjobb eljárás. — Miért lépett ki a közős­ből? — Először fellebbeztem a határozat ellen. De aztán meggondoltam magam. A fe­gyelmi tárgyaláson jóformán el sem mondhattam, amit akartam. Ügy kérdezgettek, mintha valami egészen sú­lyos bűntettet követtem vol­na el. Elkeseredtem, hiszen velem ilyesmi még nem tör­tént Néhány nap múlva be­mentem a szövetkezetbe, s kiléptem, Az apci szocialista munka­csapat ma már gyakorlatilag nem létezik. Pedig nem is olyan régen ez a csapat hívta ki munkaversenyre a megye összes női munkacsapatát Az egység most megbom­lott, Gyetvainén kívül másik két asszony is elment a szö­vetkezetből. A szép kezdemé­nyezés zátonyra futott Apcon még ma Is sokan kérdezgetik: mit csinált a Piri? Tényleg olyan komoly volt a dolog? A válaszok eltérőek. Ki így, ki úgy felel rá. A sok vita közben néha az igazság Is el sikkad. Valóban mi is az igazság? A fegyelmi jegyzőkönyv nem ad erre pontos választ. Az biztos, hogy Gyetvainé hibát követett el. Meggon­dolatlan szavai — amit nem a helyes fórumon mondott el — kedvezőtlen fényt ve­tettek a szövetkezet főköny­velőjére. A 4,2 munkaegység jogosságán is lehet vitatkoz­ni. Egyik oldalról tehát így néz ki az igazság. A másik oldalról? Gyetvainé három éve tag­ja a gazdaságnak. Ez alatt a három év alatt a munkája el­len egyszer sem merült fel kifogás. Munkacsapata rae- gyeszerte híressé vált. Az asszonyokat jól összefogta, irányította. Munkájuk mel­lett a csapat tagjai elvégez­ték a szakmunkásképző tan­folyamot, politikai, kulturá­lis előadásokra jártak — 1« .- zi közösségi szellem alakult ki közöttük, ami példát nyúj­tott Ml ér többet? Három év jő munkája vagy néhány meggondolatlanul elejtett szó és a 4,2 munkaegység? A mérleg serpenyőjét inkább a három év jő munkája húzza le. Igaz, hogy Gyetvainé hi­bát követett el, de nem olyat, hogy egész életére ki­hatással legyen. A fegyelmi bizottság és a szövetkezet vezetői csak a pillanatnyi helyzetet vették figyelembe, és ezért a hatá­rozat — a humanitás mellő­zésével — formálisnak bizo­nyult A fegyelmi határozat ak­kor éri el célját ha — a fo­kozatosság elvét betartja, nevelő hatású, figyelmeztető, és pozitív irányban hat Lehet ha a szövetkezet fe­gyelmi bizottsága újbői tár­gyalná ezt az ügyet más ha­tározatot hozna. Ezért nyúj­tottuk be fellebbezésünket a határozat ellen. KORÁBBI lapszámunkban már hírt adtunk arról hogy a KAEV — a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat — gyáregységét új telephelyre költözteti Eger­ben. A Lakatgyártó utcai üzemek a város szélén csak­nem 900 embert foglalkozta­tó vadonatúj gyárat kapnák, kilencezer négyzetméter alapterületű csarnokban kor­szerű termelési feltételeikhez jutnak. Aztán beszámoltunk az el­ső kapavágásról, a kivitele­zés kezdetéről is Később pe­dig azt írtuk az újságban, hogy a pesti nagyvállalat a gyöngyösi XII-es akna he­lyén újabb üzemet nyitott. Ez ’ utóbbival kapcsolatban — jól értesült körökre hivat­kozva — több mende-monda is szárnyra kelt. Egyeseket túlzott optimizmussal töltött el az újabb munkalehetőség s már-már valamiféle „mam- mut-gyárról” szövögettek el­képzeléseket Akadtak olya­nok is, akiket odáig vezetett csapongó fantáziájuk, hogy a gyöngyösi fejlesztésben az egri tervek megsemmisülését látták. Tény, hogy az egri gyár­építésből még mindig kevés látszik — Gyöngyösre vi­szont vagonszámra szállítják a különféle betonelemeket, s nagy vállalkozást emlegetnek városszerte. Voltaképpen mi hát az igazság kinek hihetünk? Megbízhatóbb tájékoztatá­sért kerestük fel a közelmúlt­ban a Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat fő­városi központját, ahol Gyuris Géza igazgató-főmérnök tár­saságában egvben alkalmunk volt Németh Tibor egri gyár­igazgatóval és Lakatos Imre gyöngyösi telepvezetővel is szót váltanunk. Rögtönzött „kerékasztal- beszélgetésünknek” már első perceiben tisztázódtak, hogy az egri gyárral kapcsolatos eredeti tervek változatlanok. A tavalyi négymillió forintos beruházást az idén további 2,3 milliós összeggel folytat­ják. Mindebből persze még meglehetősen kevésre telik: az idén úgyszólván csak az ide telepített új gázpalack- raktár és egy vasvázas üzemi csarnok látszik majd. Viszont jövőre már hozzáfognak a gyár mutatósa bb részének építéséhez is. VALÖ IGAZ, hogy Gyön­gyös már most is többet kap. Ám — ha egyesek még any- nyira is kételkednek ebben — ez is Egerért történik. Világo­sabban: a vállalat vezetői ki akarják használni a gyön­gyösi telepben rejlő kedvező lehetőségeket. Itt ugyanis a KAEV, mondhatni, hogy ide­ális körülményekhez jutott Megvanak már a termelés kezdetéhez szükséges műhe­lyek, nem okoz gondot az iparvágány, a közművesítés, s rendelkezésre állnak a szük­séges szociális létesítmények is. Ez az üzem már most is tehermentesíteni tudja az eg­ri gyáregységet, egy erőtelje­sebb fejlesztéssel pedig ak­kora nyereséget hozhat a vállalatnak, hogy belőle biz­tosíthatják a megyeszékhelyi új telephelyhez szükséges anyagi fedezet nagy részét Főkönyvelői nyelven szólva tehát: „Gyöngyösön kigazdál­kodjék Egert” — ugyanekkor a Mátra alji váró* is korsze­rű gyárat kap. A program szerint 1972-re készül el az egri gyár, s a leg­nagyobb beruházásra — IS millió forintos befektetésre — egy évvel korábban kerül sor. A pesti központban per­sze nem ragaszkodnak ehhez a határidőhöz ám a fejlesz­tési keret véges, s gondolni kell a másik kilenc gyárra is. Egyelőre tehát kedvezőbb Ígé­retet aligha tehetnek. Természetesen sokat vál­toztathat a jelenlegi helyze­ten a gyöngyösi ..testvérek* igyekezete, nyereséges mun­kája: végső soron a gyöngyö­si program valóra váltása. Ami egyébként a gyöngyö­sieket illeti — tájékoztattak a KAEV vezetői — üzemüket 35 millió forintos tényleges beruházással, összesen pedig 56 millióval fejlesztik. A bankhitelről éppen ezekbe* a napokban tárgyalnak. TOVÁBBI ÜZEMRÉSZEK­KEL, együttesen 8 ezer négy­zetméternyi területű munka» csarnokkal bővítik a jeleni» gi létesítményeket A műn-) kdk felét még az idén elvég* zik. a többire jövők« kerül sor. Már elkezdték itt a végle­ges profil kialakítását is. Ed­dig jobbára csak egri részfela­datokat végeztek, ezentúl vi­szont már önállóan is készí­tenek különféle termékeket. Sokan szemére vetik a vál­lalatnak, hogy nagy munkás­felvételt hirdetett a város­ban, s lám az idei létszámterv még mindig csak 120. így igaz. Ám szolgáljon megnyug­tatásul, hogy jövőre további 470. aztán pedig újabb 13» emberre lesz szükség s végül is kilencszáznál többen dol­gozhatnak majd az évi 13» millió forintos termelést vég* zö új gyárban. A „szí pkázástói” féléknek pedig Egerbe is Gyöngyösre is azt üzenték, hogy a szak­ember-utánpótlásról mindkét helyen elsősorban házon be­lül szeretnének gondoskodni. Részint tanműhely nyitásá­val, másrészt különféle tan­folyamok indításával. S A TÁJÉKOZTATÁST azzal egészítették ki. hogy ha „mammut-gyá inkát” ugyan nem is épít. de Heves megyé­re minden eddiginél jobban számit a nagy vállalat. Ért­hető okokból- maholnap két városunkban dolgozik a KAEV teljes létszámának több mint agyharmada s Eger. Gyöngyös hasonló arány­ban részesedik a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vál­lalat termeléséből is. Gyón! Gyula IVwüsm3 1968. március 16„ szombat Zsilip szer el ők a Tiszán Kapóst Levente A Keleti-fócsatomán vizsgázik az a hidraulikus emelő­szerkezet, amelyik majd a Tisza medrét elzáró zsiliprend­szert mozgatja a kiskörei vízlépcső építése köbén. Képünkön a Ganz-MÁVAG zsilipszerelői. (MTI foto — Hadas János felvételei T-akció 1968. február 10. Lassan alkonyodni kezdett és a közeli park csupasz fái között még a szél is dideregni kez­dett. Az emberek fel­hajtott gallérral igye­keztek meleg otthonuk­ba, azok az emberek, akiknek volt otthonuk. Meleg, központi fűté­sét, modem otthonuk. Ott álltam az alkony­ba borult szoba jégvi­rágos ablakán és fur­csa ábrákat rajzoltam az üvegre. Sajnáltam az embereket. Azokat, akiknek nincs központi fűtéses meleg ottho­nuk. Ügy éreztem, hogy segítenem kell rajtuk Itt az ideje, hogy meg­kezdjem a T-akciót. A társasházépítési akciót. Lassan már ötven­éves vagyok és semmi­hez nem értek. Ez az egyik ok, hogy megin­dítsam a társasház- akciót. A másik ok, hogy fogalmam sincs, hogyan lehet megszer­vezni egy társasház­építkezést. Van egy harmadik ok is: pénz kellene. Nem sok. mo­hó sohasem voltam, há­rom-négyszázezer az egész, amire gondo­lok. hogy hátralévő éveimet nyugodtan tölt- hessem el, miközben az az érzés melegítheti majd szivemet, hogy néhány családnak, ha ideig-óráig is. de bol­dog hónapokat szerez­hetek. Tehát társasházépité­*i akciót indítok. Nem nagy dolog az egész, csak egy ív papír kell, felül szépen rágépelve a fejléc, valahogy így: Társasházépítási akció Név Hány szobást akar Befizetett előleg Dátum kajevác Tódor Az akció szervezője Ennyi az egész, és megindulhat az akció a társasházra, amely nekem egy fiatal .ársat jelent éveim hátralévő férfias napjaira. Szép ugyan nem vagyok, de nincs az a kopaszodó fej. amit ne tonna a kívánatosság glóriájá­ba három-négyszázezer. Mármint társas forint. 1968. március 12. Már hatan vannak, fíárcsai Boriska okleveles öz­vegy szülésznő. Mindig társra várt. De kaphat egy lúdtalpas és baju­szos nőtársat, aki olyan lapos, mint egy lepény­hal? Csak társasházat kaphat. Tőlem. Előleg 42 500! Dr. Lúdvári Ka- milló bölcsészdoktor. Amikor mondtam neki, hogy a Sorbanne-on vé­geztem, könnyekre fa­kadt és megkérdezte, ismerem-e Delacroix professzort. Természe­tesen. mondtam rxiki, én szereztem naki la­kást, ötmillió régi frankért, ö 22 ezer fo­rintot adott. Ki érti ezt? Csak ennyi pénze le­gyen egy bölcsészdok­tornak? Kovácsék. Fia­tal házaspár. Gyereket akarnak. Én pénzt. Ad­tak. Húszezret. Hogy a gyerekkel mi lesz? A többi három nem érde­kes: összesen csak ti­zennyolcezret adtak. Gyanakvó típus mind a három. Csak azt nem hantot megvettem. Ju­ci ka imádja, ha vezet­het. s egy társasház- akciót vezető ember kedvesének miért ne le­gyen meg ez a kit bol­dogsága. Bárcsai Boris- kát már háromszor megcsókoltam. Kezd gyanakodni. Hogy csak a társasházáért szen­tem. 1969. március 6. Meg­mutattam a társaság­nak azt a gödröt, ahon­m értem, kiért ne lehetne mondjuk hatvanezerért gyanakodni? 1968. november 4 Megvan az újabb hu­szonnégy. Már az ezer. S ezzel a 16. család is. S ezzel az utolsó összeg­gel eljutottam a 222 ezer forintig. A Tró­non sódert termeltek ki. A maradék sódert elmondtam: ez már a munkagödör, ahol az idő enyhülésével meg­indul a lábazati falazás, az anléger már itt volt a spáijzzal, de nem le­het kapni szilikátot és földpátot. Adtak össze­sen hetvenkétezer fo­rintot, bár Beleznayék gyanakodnak. Hátha nem a harmadikon kapják a lakásukat Megnyugtattam őket négyszemközt öteze­rért. Kis pénz is pénz. Juciba imád. Húszé­ves szíve minden mele­gével Megvettem a francia ágyat és egy kis vikendházat a Duna- parton. 1972. július 6. Jucika itt hagyott. Nem a pénz miatt Igaza van. Min­dent nem pótolhat az a harmincezer, amit bú­csúzóul adtam neki, ab­ból a hetvenezerből, amit kaptam, hogy két­száz gép és 400 em­ber egy hónap alatt felhúzza a társasházit- Muszáj volt ezt mon­danom. mert kissé gya­nakodnak. A jó ég tud­ja miért Még csak négy év telt el. s alig adtak félmilliót. Ha jói meggondolom, még az én munkabéremet nem is kértem. Kérni fo­gom! 1972. szeptember 18 Kérni fogom a bírósá­got. hogy vegye figye­lembe töredelmes meg­bánásomat, s azt a tényt, hogy tizenhat családot négy évig a boldogság illúziójában ringattam. Egy ember. 16 családot, négy évig! Hát van ezekben megértés 7 Sebaj, úgyis nyugodt pihenésre vártam. Meglesz. (egri)

Next

/
Thumbnails
Contents