Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

Veszélyes pincék EGERBEN Folt a térképen — Megoldást keresnek a tervezők Az egri pincék keletkezésé­ről, történelmi emlékeiről a Népújságban már olvashat­tunk. De ezek a pincék nem­csak messze földön híresek, hanem a „haláluk” után is veszélyesek. Ezt bizonyítják azok a tervező mérnökök, akik a Pacsirta, Árpád, Szov­jet Hadsereg és a Grónay ut­cák között építendő új lakó­telep tervein dolgoznak. Mi­lyen és mennyi pincéiről vari itt szó? Éppen az a baj, hogy erre a kérdésre ma még sen­ki sem tud biztos választ ad­ni. Mi a megyei tanács építési osztályán és a Heves megyei Tanácsi Tervező Irodánál ér­deklődtünk. Nem éppen korszerű, de még jó épületek néznek az említett utcákra és majdnem mindegyik lakáshoz jó nagy porta, tágas kert tartozik. Ezen a nagy, egybefüggő bel­ső területen (tömbbelső; így nevezik a szakemberek) ha­marosan új lakótelepet kez­denek építeni. A 224 lakáson kívül lesz itt óvoda, bölcsőde, üzlet és játszótér, sőt gará­zsokat is építenek. A közmű­vek terveire és a beépítési tervekre a Heves megyei Ta­nácsi Tervező Iroda kapott megbízatást. — A tervek elkészültek, a rajzok beterítették a nagy tárgyalóasztalt. Egymás után sorakozik a három hosszú új épülettömb és oldalt az elegáns pontházak alaprajzai, közben a bölcsőde—napközi, üzlet... de itt vannak a pin­cék — mutatott a rajzokra Harmath László főmérnök. Valóságos labirintusról árulkodnak a részletes térké­pek. Az egyik helyen lemegy a bejárat, aztán sok ágra szét­terül. némelyik olyan mint egy • hatalmas szőlőfürt. Az egyes pincéket kis falrészek határolják el egymástól és mellette kezdődik egy másik pincerendszer. Száz-kétszáz évvel ezelőtt vajon melyik családé lehetett? Csak boros­pincének vagy zöldség- és gyümölcstárolónak is használ­ták? Vagy talán még régeb­ben családok és egész utcák menedékhelye lehetett? A kérdés Sok fejtörést oko­zott a mai kor szakemberei­nek, bár őket inkább az ér­dekeli, hogy meddig kanya­rognak a rejtett piceágak, hol bukkannak újabbakra és ho­gyan lehetne megszüntetni atz elmúlt idők „halott” pincéit. Még az a szerencse, hogy elődeink a lakóházak közelé­be. tehát az utca frontja felé ásták a pincéket és beljebb, ott, ahová most az emeletes házakat akarják építeni ke­vés akad. Igaz, a Szovjet Had­sereg útja 21., 25., és 27-es számú ház felé messzire be­nyúlnak a pinceágak. Nem is azok a veszélyesek, amelyeket nagyjából már feltártak és térképre rajzoltak, hanem in­kább azokra kell ügyelni, amelyeknek csak lejáratát is­merik. Miért nem jutottak tovább? Azért, mert az első lépcsők után nyakig ér a víz Aztán két jókora foltot fe deztünk fel a térképen. Ezek azt jelzik, hogy ezt a részt még nem tárták fel. Lehet, hogy van, de lehet, hogy ott nincsenek pincék. Mikor és hogyan fejtik meg a rejtélyt? Szeizmikus műszerekkel nem boldogultak a szakemberek, ilyen vizsgálatra a tufakő nem alkalmas. A sok egymás melletti fúrás nagyon költsé­ges lenne, a Geofizikai Inté­zet új módszer kidolgozására vállalkozott, hogy a pincék évszázados titkait megfejtsék és a tervező mérnököknek, illetve az építtetőknek pon­tos, és határozott választ ad­hassanak. A lakásokra szükség van, tehát a tervek sürgősek. Most mégis inkább a körültekintő óvatosságra, a műszaki pon­tosságra és a nagy felelősség­re szeretnénk felhívni a fi­gyelmet. Velencét tengerre, Nápoly egy részét kihűlt tűz­hányóra építették. Bízunk szakembereinkben, az évszá­zados pincék csak nehezítik, de nem akadályozhatják Eger fejlődését. F. I* — Tehát akkor Zürichbe utazik? — kérdezte Ábel Do- novantól. — Igen, elutazom. Ügy gondolom, hogy először érte­síteni kell valamilyen úton Wolfgang Vogelt. — Erre ne legyen gondja. Már megtettem. Zürichben semmi kezdeményező lépést ne tegyen. Ha minden rend­ben van, Wolfgang Vogel je­lentkezik magánál. Donovan el sem tudta kép­zelni, hogyan sikerült a sok­szorosan biztosított, szigo­rúan őrzött atalantai börtön­cellájából Ábelnek értesítést küldeni az NDK-ba. Nem firtatta azonban, hogyan te­remtett börtönében is újabb kapcsolatokat. Ismerősei úgy tudták, hogy a híres ügyvéd­nek környezetváltozásra van szüksége, kimerültek az ide­gei, s ezért szabadságra Zü­richbe utazott. Zürichi szállodájában tü­relmetlenül várta a pémet ügyvéd jelentkezését. Azon­Heyes megye — Franciaországban Külföldi évsek a Bükkben Kilencedik napja francia televíziósok filmeznek ha­zánkban. Az eddigiek során Budapesten és Kecskeméten készítettek felvételeket, ame­lyek magyar jellegzetessége­ket örökítettek, meg. Valami­féle „Magyarországi Képes­könyvében akarják bemu­tatni többi között a romanti­kus Gellérthegyet, az impo­záns Hősök terét, a „Hírős város” egyik termelőszövet­kezetét. konzervgyárát és kis­Lahat- a tejre Éjszakánként faluról falura jár a tejüzem autója, viszi a tejet, vajat, tejfölt, s más tej­terméket. Ilyenkor még al­szik a falu, nincs nyitva még a bolt, lerakják tehát a szál­lítmányt vagy az üzlet elé, vagy annak udvarába, eset­leg a közeli házakhoz. Na­gyobb problémák nem adód­tak emiatt, legfeljebb egy­két kanna tűnt el. Ám csep­pet sem biztató ez a megol­dás. hiszen a higiénia köve­telményeinek nagyon nehéz ezzel a módszerrel eleget ten­ni. Előfordult ugyanis, hogy részeg emberek felbontották a kannákat, nagyok ittak a friss tejtől, s úgy indultak tovább. Más esetben a ku­tyák döntögették fel a falusi üzletek előtt lerakott tejet, s bár nem jutottak hozzá, azért cseppet sem mérséklődött an­nak a veszélye, hogy reggel­re nem megfelelő tisztaság­ban kerüljön e mindennapi élelmiszer a vásárlók üvegé­be. A Bérűdben, /elismerne ezeket a veszélyeket, meg­nyugtató módon oldották meg a tej és a tejtermékek Őrzését. Ládát készítettek amely kétkulcsos lakattal zdrható. Amikor jön a tejes­kocsi, — az egyik kulcs náluk van — elhelyezik a ládában a léjét, a tejterméket, kive­szik az üres kannákat, majd lezárják. Reggel a boltos in- (nen veheti ki a friss és sen­ki által nem bolygatott tejet és tejterméket. Nem sokba kerül ez a megoldás, s na­gyon jó lenne, ha falun is követnék ezt a bervai pél­dát J / k. a kunsági metropolis Kodály Zoltánról elnevezett zeneis­koláját. Filmjüket az elmúlt héten az egri várban lencsevégre kapott nevezetességekkel, ér­dekességekkel is kiegészítet­ték. Ekkor hallottak a vad­regényes bükki Csipkcskútról s mindjárt elhatározták, hogy ha idejük engedi, ezért még visszatérnek Heves megyébe. Az immár világhírű hegyi ménest szerdán látogatták meg. s a felvételek után úgy nyilatkoztak, hogy ezt a té­mát kár lett volna kihagy­niuk összeállításukból. Tizenöt-húsz percre terve­zett tv-filmj üknek ugyan végleges címe még nincs, annví azonban már bizonyos, hoev két héten belül bemu­tatják Franciaországban, lát­hatja a televízió közönsége. (Gy. Gy.) Kompozíció (Kiss Béla felvétele) ban senki sem kereste, és dolgavégezetlenül utazott ha­za. Ügy tűnt, hogy az ügy elaludt. Donovan ugyanis ak­koriban így következtetett: Powers még túlságosan is forró gesztenye, szabályos szenzáció. Ábel ezredes, aki­nek létét a szovjet hivatalos szervek sohasem erősítették meg, már régen feledésbe merült A csereügy 1961 tavaszán mozdult ki ismét holtpontjá­ról. Május 8-án Donovan iro­dai postájában a Német De­mokratikus Köztársaságból érkezett levelet talált. A le­velet géppel írták, tökéletes angol nyelven. Arról szólt, hogy meg kellene próbálni ismét Rudolf Ábel és Powers kémpilóta cseréjének lebo­nyolítását. A Donovannak szóló levelet Helene Ábel ír­ta alá. Az ügyvéd azonnal eljut­tatta Helena Ábel levelét Lawrence Hustonnak, a CIA egyik vezetőjének. Huston feladata volt a CIA-n belül Ábel és Powers cseréjének irányítása. Választ fogalma­zott, amelyét részletes és ala­pos vita után a washingtoni hírszerző központ jóváha­gyott. Az NDK-ba szóló vá­laszlevelet James B. Dono­van ügyvédi irodájából ad­ták fel. Néhány nappal később je­lentkezett az amerikai ügy­védnél Wolfgang Vogel, aid az Ábel család jogtanácsosa­ként szerepelt az ügyben. Azt írta Donovannak címzett le­velében, hogy most már reá­lisabbak a csere kilátásai. Az egész ügyet azonban szigorú titoktartás mellett kell előké­szíteni. Dónovan csak mint magánszemély vehet részt a csere lebonyolításában. Kilenc hónapig tartott a levelezés Lipcse, Kelet-Ber- lin, New York, valamint Washington között. Néha en­gedélyezték Ábelnek is, hogy börtönében bekapcsolódhas­son a levelezésbe. Az NDK- ból érkezett levelek Dono­vanhoz érkeztek, aki azon­nal Washingtonba Küldte ezeket. Mindegyik levelét gondosan elemezték a CIA központjában és megfogal­mazták a válaszokat. Termé­szetesen a CIA üzeneteit Do­novan útján juttatták Helena Ábelhez és Wolfgang Vogel- hez egvaránt. A kilenc hóna­pi tárgyalások után Dono­van újabb üzenetet küldött Lipcsébe: „Ha akarják Ru­dolf Ábel visszatérését, ak­kor karácsony napján küld­jenek címemre gratulációt, a következő szöveggel: Boldog új évet!” Ezt a táviratot az ameri­kai hírszerző szolgálat meg­kerülésével küldte el a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. A CIA ekkor már félt attól, hogy kiszivárog valami a titkos tárgyalásokból, ezért Donovannak megtiltották a további üzeneteket. Másnap titokban mégis ismét távira­tozott Helena Ábelnek: „Azonnal szükségem van a válaszra Ha minden rendben van, táviratozzon. hogy egyetért.” Még az éjszaka fo­lyamán két táviratot kapott Lipcséből. Az egyiken ez állt: „Boldog új évet!”, a másik szövege a következő volt: „Egyetértek!” Néhány nappal később Do­novan közölte irodájában munkatársaival, hogy fontos ügyben Londonba utazik. Azt mondta, hogy nem tudja, mennyi ideig tartózkodik majd ott. Visszatéréséről elő­zetesen értesíti az Irodát Londonba repült és a Cla- ridge luxusszállóban a saját neve alatt szállt meg. Itt lá­togatta meg őt az amerikai hírszerző szolgálat londoni képviselője: — Parancsot kaptunk Wa­shingtonból, hogy egy kato­nai repülőgépet bocsássunk a rendelkezésére. Az amerikai repülőgép útra készen áll, hogy önt Berlinbe szállítsa. Donovan ekkor táviratozott New Yorkba és közölte iro­dájával, hogy váratlanul be­fejezte londoni ügveit és né­hány napra Skóciába utazik pihenni. Február 1-re virradó éj­szaka érkezett Berlinbe. At­tól a perctől kezdve, hegy el- hapvta a katonai repülőgép fedélzetét, már csak magán- személy volt. A CIA kikötöt­te. hogy semmiféle segítsé­get sem kérhet a hivatalos amerikai képviseletektől. Er­re a berlini repülőtéren is figyelmeztették: (Folytatjuk) Levegőben a 99szőlőkaró<" Olcsóbb is, tartósabb is az új rendszerű telepítés Az elmúlt évben terjedt el a hír a szőlészek között, hogy a mihályházi Béke Termelő­szövetkezet új rendszerű sző­lőtelepítést honosított meg, amelyet Pásztor-féle lengó- támos rendszernek neveznek. (Megmagyarázom, hogyan kellett volna Megmondtam kere­ken. szemrebbenés nél­kül, a tőlem megszo­kott magabiztossággal Julius Caesarnak, hogy ő volt a hibás. Ha nem tegezi Brutust és neyi dobálja ide meg oda a kockát, nem beszélve arról, hogy otthagyja a fenében azt a. Rubicon nevezetű kanálist, nem kellett volna a tógáját halotti szemfedőnek használnia... — Tudod, Caesar fi­acskám, a történelem- szemléleteddel volt baj... de nem hiszel ne­kem ... — Ö, mondd, te ké­sei kor gyermeke, ám te hogyan tettél volna? — kérdezte ekkor Cae­sar és én megmagya­ráztam neki, hogy elő­ször is elzavarom Bru- tust. átszervezem a szenátust, megvizsgá­lom az osztályviszonyo­kat, megkeresem, ki az ellenség, ki a szövetsé­ges, egyszóval: helye­sen elemzem a törté­nelmi helyzetei. Megmondtam én ke­reken Tömöri érseknek is, hogy az egész Cse- le-ügy csak csalafinta ügy volt annak leplezé­sére. hogy milyen rósz- szül csinálta a dolgát, mert úgy nem kellett volna, ahogyan csinál­ta... — És mondd, vité­zem — fordult hozzám szerényen Tömöri, a büszke Vezér —, te mit tettél volna? — Természetesen nem becsülöm le az el­lenséget, megvárom a segélycsapatokat, jobb hadszínteret keresek, vagy egyszerűen ott egye a penész a törö­köket. ahol vannak, több is veszett Mohács­nál. nem ott dőlt el az ország sorsa, hanem csak jóval utána — ma­gyaráztam Tomorinak, aki egyszerűen nem tu­dott szóhoz jutni, hogy ez akkor miért nem ju­tott pont neki eszébe... es A kellő elemzés is a megfelelő törté­neti felmérés hiánya — mondtam neki is. meg Napóleonnak is a Wa­terlooi helyzetet ele­mezve. s rCnnutatxja, topott a kis káplár, de aztán, hogy fölényesen ránéztem, elhallgatott. Tudta, hogy ő nem tud­ta, de azt is tudta, hogy én tudom, mit kellett volna tennie, mindjárt az elején, mert azért az a császárság egy ki­csi t sok volt... Nem­de? Így beszélgettem ép­pen ezekkel a kis ok­’--/ V hogy gyertyával, bridzs- zsel, meg keringővei nem lehet csatát nyer­ni. — Miért, mit kellett volna tennem! — pofa tondiakkal, amikor szó se beszéd, benyit Pová- zsai, pedig nem őt, ha­nem Nagy Sándort és a párizsi kommünárokat vártam, hogy megma­gyarázzam nekik, mi­szerint ... — Bocsáss meg. kér­lek, — mondta kérde­zés nélkül Povázsai—, csak azért zavarlak, hogy légy szíves meg­mondani, a mai napon hogyan csináljuk a tör­ténelmet ... Hiába né­zem az előjegyzési nap­tárt, nincs benne... De ha te segítenél... — Ugyan, kérlek, hagyj ezzel a lutaság- zal... Mit tudom én? Jós vagyok talán? Majd gyere tíz év múlva, s akkor megmondom, ho­gyan kellett volna... Szervusz... A, üdvöz­löm. Nagy Sándor úr, már vártam... Szóval, az a perzsiai hadjárat... — kezdtem fejtegetni, hogy a macedóniai­nak tátva maradt a szája. Azt hitte, hogy ő csinálta, mégpedig jól a történelmet, pedig én magyarázok, mégpedig most... Holnap a bergengóc parasztkérdésben a múlt század folyamán elkövetett hibákat elemzem majd az egy­kori bergengóc veze­tőknek. Jó. ha így utó­lag tisztán látnak — tő­lem. (egri) Lényege: nem ássák le • földbe a hagyományosnál vé­konyabb betonoszlopokat. A huzalokat sem rögzítik min­den egyes támhoz. csak át­bújtatják az oszlopokon, maid a szőlősor végén lehor­gonyozzák. E tárnok előállítá­sa gyorsabb és olcsóbb a ré­ginél. Mig a korábbiakhoz 13 ezer liternél is több betonra volt szükség, egy hold szőlő betelepítéséhez, addig az új lengőtámokhoz ötezer liteí beton elegendő. A hagyomá­nyos oszlopok 8—10 esztendeig „éltek”, addig az új élettar­tama egyenlő a szőlőével. EL lenállóbb a viharral szemben, együtt leng a széllel és így aa időjárás kevesebb kárt tesa benne Az első kísérleti parcellát a Veszprém megyei mihály­házi termelőszövetkezet ma­jorja mellett már megtekint tették a Heves megyei szőlé­szek is. Ugyanakkor a Bala­ton partján a kővágóőrsi Bé­ke Termelőszövetkezet is ez­zel a lengő tímrendszerrel telepítette szőlőjét. Az eddigi számítások sze­rint megyénkben is több ezer hold nagyüzemi szőlő olcsóbb, tartósabb telepítését tenné lehetővé ez az új módszer. De ha sikerrel jár a tovább­fejlesztési munka, amelyet Pásztor Mihály nyugalma­zott főmérnök és a mihálvhá- zi, termelőszövetkezet foly­tat. még nagyobb területeken lehet olcsóbbá s az idölárás viszontagságaival szemben el- lenállóbbá tenni a nagyüze­mi szőlőtelepítést. MmmH3 1968. március 14* csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents