Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-02 / 52. szám
zQ.<irmerel demokratizmus Hl nagyobb önállóság a ® * gazdálkodásban, még inkább indokolja a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tömegellenőrzés fejlesztését, ami a demokratizmus fő tartalmát képezi. Biztatjuk is az embereket elégszer: mondják el bátran a véleményüket közügyekben. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy néha bizony erősen akadozik a szükséges szókimondás. Főként az olyan időszakokban látszik ez, mint amilyen a mostani is, amikor a nagy, közös beszélgetések ideje van. mint amilyen a tervkészítési közgyűlés vagy az alapszabálv módosítása, meg egy sor más alkalom. Néhány éve még hajlamosak voltunk arra gyanakodni, hogy amelyik gyűlés rosz- szul sikerült, ott bizonyára valamiképpen belefojtják a szót az emberekbe, a vezetőknek kényelmetlen, ha beleszólnak a munkájukba, nem igénylik a velős hozzászólásokat, úgy gondoljak — tévesen —/hogy elboldogulnak anélkül. Volt ilyen példa és van is, bár kevesebb, mint régebben. Megfigyelhettük ugyanakkor, hogy több helyütt a hallgatóság közönye fullasztotta unalomba a megtárgyalni valókat. Egy időben már csaknem idegesítő volt tapasztalni* hogy a szólni tudás bátorsága a felszólalók többségénél legfel’ebb a háztáji ügyek felemlítéséig terjedt, ami bármilyen fontos is, valahoev mindig a látókör szűkre szár bottságát mutatja. Az idő múlásával azonban észre kellett vennünk, hogy kilalakult a közös gazdaságokban az a létszámát tekintve szüntelenül gyarapodó réteg, amely egyrészt rendelkezik a közösségi felelősséghez elengedhetetlen nagyüzemi szemléletmóddal, másrészt otthonosan mozog a nagyüzemi gazdálkodás valamelyik ágazatában. Traktorosok és állattenyésztők, növény- védelmi szakmunkások és gépműhelyi szerelők kezdik a tempót diktálni nem egy tsz-ben, olyan emberek, akik kellő szakismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy nyugodtan odaálljanak a közösség színe elé. Bármilyen furcsán hangzik: ezeknek az embereknek az erkölcsi bátorsága mellett érthetőbbnek látszik a többiek bátortalansága is. Hátha azért nem szólnak, mert nincs érdemleges mondanivalóit’»-. — gondolok rá nemegyszer. Dehogy közömbösek. sőt, még a szót sem fojtják beléjük, szemérmes tartózkodásuk fő oka gyakran érmen az. hogv nem tudnak hozzászólni, mert nem ismerik eléggé a témát, valahol elvesztették kanesolntu- kat a rohonő fei!örf4««el 0^ nem is i<*énvlik tőkbe. ho«y lénést tartsanak vele. Bele- nvu^odtak abba. bnmt mások pondolkodipnak helvettük, s homt a rosszat is elfogadták, jpcrfpUpbb macikban hábo- rogianak miatta. De biztos-e. hogv valóban rossz intézkedés amit ők annak tartanak? * ’érdés, kiknek a tábora növekszik? Köztudott, hogy a hozzáértőké. Az ő tevékenységük és szóbeli állásfoglalásaik világosan megmutatják a szakismeret és a demokratizmus közötti egyenes összefüggést. Biztató dolog ez, mert a szocializmus egyik le nem becsülhető politikai és gazdasági erőforrását jelenti. Ha minden jól megy, lassacskán elmúlik a hangoskodók, az ügyeskedők, a különféle kis és nagy szélhámoskodók talmi ragyogása, s az marad meg, annak lesz becsülete, ami mindig is a fejlődés, a gyarapodás első számú iendí- tője volt, s az ma is: a tisztességes emberi szorgalom, a tudás, a tényleges szakképzettség, az, ami a társadalom jövőjének valóságos aranyfedezete. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a magasabb színvonalú tudás közelebb hozza egymáshoz az embereket, s valamiképpen az őszintébb, tisztább légkör kialakulását is előmozdítja. Nyilván ezt is felismerték azok az emberek, akik deresedő fejjel álltaik neki, hogy — ha nem is mindig az iskolapadban — pótolják a gyerekkorukban elszalasztott lehetőségeket. Ők azok, akik a korszerű gazdálkodás ismeretanyagával a birtokukban úgy magasodtak társaik és tegnapi önmaguk fölé, hogy sikerült megőrizni emberi kapcsolataikat is. Akik ráléptek erre az útra, mély belső örömmel nyugtázhatják, miként nőtt meg az emberek irántuk való tisztelete, ragaszkodása. Meg kell csak nézni, mi okozza a legtöbb civakodást, emberek egymás elleni áská- lódását a legtöbb termelösző- vetkozetben. A vezető hábo- rog amiatt, hogy beosztottai nem fogadják meg tanácsait, nem hajtják végre intézkedéseit. Ha beosztott az illető, az nem tetszik neki, hogy nem érti pontosan, mit miért kell elvégeznie, s ahelyett, hogy még egyszer átgondolná, a vezetőt hibáztatja emiatt. Ahol ilyen helyzet alakul ki, a verető nairan- csotgatással próbál érvényt szerezni akaratának, hangerővel igyekszik pótolni, persze sikertelenül, esetleg kölcsönösen meglevő tudásbeli fogyatékosságokat. A beosztottak természetesen előbb- ntóbb felzúdulnak magatartása ellen, s máris kész a baj, amelynek a közösség valamennyi tagta kárát látja. Csökken a demokratizmus növekszik a hallgatás, úrrá lesz az ellenségeskedés. bb ’nyelemmel kísérve a 131 tanulás társadalmi méretű szenvedélyét, van okunk bizakodni abban, hogy a szövetkezeti demokrácia a nagyobb tudás, jobb hozzáértés talaján fejlődik tovább. Ez a tendencia fontos része az egységes szocialista szövetkezeti parasztság létrejöttének. Ezért kell ápolnunk és minden eszközzel támogatnunk további kibontakozását. K. L Számíthatnak rájuk Hatszáz fiatal ígérete... Sokat, sokszor hallatnak megukról az egri Finomsze- relvénygyár fiataljai. Mi tagadás, van is mire büszkének lenniük: elévülhetetlen érdemeik vannak a gyár gazdasági eredményeiben, társadalmi, politikai akciójukra nem egy esetben a megye határain túl Is felfigyeltek. A gyár fiataljai ez évben ismét komoly feladatokra vállalkoztak. milliókat jelentó tervek megvalósítására tettek ígéreteket. A hatszáz KISZ- Batal 1968-as akcióprogramja a tavalyinál is rangosabb, színesebb. változatosabb, értékesebb,... Rangjához méltóan.. Rangjához méltóan készülnek kÖ6zönteni, ünnepelni, az 1968-as esztendő történelmi évfordulóit, jelentős politikai eseményeit. Megrendezik a forradalmi ifjúsági napokat, valamennyien bekapcsolódnak a „Vádoljuk az imperializmust” és az ..Egy napot Vietnamért” jelszóval indított politikai akciókba. A gyárban tartott ifjúsági nagygyűlésen tett ígéretük teljesítéseként vietnami műszakot tartanak, s a műszak értékét elküldik a testvéri vietnami nép megsegítésére A forradalmi ifjúsági nanok eseményei után rendezvényeik a IX. Világifjúsági Találkozót ünnepük, köszöntik. Több alaoszerve- zet feldolgozza a VIT-ek történetét. s kapcsolatot teremtenek a bolgár ütemek, vállalatok f’at»1 iáivá1 Az ezt követő társada1m!-"''1!tikai ünnepségeik a KIMSZ és a Kommunisták Magyarországi pártja megalakulásának jubileumát méltatják majd... Helytállni a munkában is... Az elmondott politikai akciókon kívül az üzemek fiataljai, a szocialista, az ifjúsági. a munkabrigádok jelentős értékű vállalásokkal kívánják segíteni a gyáruk előtt álló gazdasági feladatok maradéktalan megoldását, teljesítését is. Védnökséget vállaltak a svéd MECMAN-cég. s az egri Finomszerelvénygyár között létrejött — az egész magyar ipar automatizálását elősegítő — kooperáció határidő előtti megvalósítása fölött. Egy mérnökökből, technikusokból álló ifjúsági brigád már több mint nyolcszáz órát dolgozott társadálmi munkában. a kooperáció alapján készülő új gyártmányok technológiai előkészítésén. A szerszámokat és a gépsorok fel- szerszámozásait is az ifjúsági szociaüsía brigádok végzik majd el. A védnökségben vállaltak teljesítése milliókat jelent népgazdaságunknak A 35-ös üzem KISZ-esei takarékosság’ ős balesetmentes- ségi hónapot szerveznek, előkészítik és segítik a munkavédelmi. a balesetvédelmi őrjá ratokat. Az elmondott néhány pél dán kívül hosszan lehetne még sorolni az értékesebbnél értékesebb vállalásokat. ígéreteket. A fiatalok nagy része szocialista, ifjúsági brigádban dolgozik, s valemvn’ nyien bekapcsolódtak a gyárban folyó szocialista munkaversenybe is. amely az elmúlt évben is milliókat „hozott” a gyárnak... Az egri Finomszerelvénygyár fiataljai már számtalanszor bebizonyították, hogy erejükre, tehetségükre, meggyőződésükre bármikor lehet számítani Az 1968-as akció- programjukból. terveikből, el. képzeléseikbői ígéreteikből következtetve, e nemes hagyományuknak ez évben is eleget tesznek... — fc. j. — Megkezdték a mátraszenümrei ércmezö föltárását Az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat Mátrai Bánya- és Előkészítő Mű ve birtokba vette a mátra- szentimrei ércmezőt és most megkezdték annak föltárását. A kutatószolgálat vizsgálatainak eddigi eredményei szerint a Mátra egyik legértékesebb telére rejtőz’k ezen a környéken mintegy 3—400 méter mélységben a föld felszíne alatt. A csaknem ezer méter szélességben kiterjedő ércvagyon jelentős nagyságrend*.: 8—10 különböző színes fémet — közötte aranyat, ezüstöt és vasat — tartalmaz. Több évig tartó munkával már elkészült az a 350 méter mé’ységű függőakna. amelynek az előkészítő munkáknál, majd később a termelésnél egyaránt fontos szerepe lesz. Ebből a függőaknából most 50 méteres szintenként vágatokat hajtanak taz ércmezőben. Ezzel a munkával teszik lehetővé néhány fcv múlva a termelés megkez- fcösét* <K) Furcsa védekezés Az üzletben csúcsforgalom volt. A vásárlók siettek, mert indult a vonat és a busz, vagy más munka várta még őket. Siettették a pénztárost. Nem annyira szóval, mint ideges topo- gással. tolongással, egyszerre ketten is elébe tették a blokkot. Hirtelen hangos szóra lettem figyelmes. Az egyik „kedves vevő” méltatlankodott, egyáltalán nem kedvesen. Ingerülten és hangos szóval bizonygatta, hogy ő a százast a blokkal együtt átadta, neki a pénztáros nyomban számolja le a visszajáró összeget. A pénztáros előbb szerényen, majd egyre határozottabban állította az eset ellenkezőjét, és mutatta, hogy sem a pénzcsomó tetején, sem a pulton százas nincs Is. Az egyre magasabb hangra csapó vita kózben kétségbeesetten gondolt arra, hogy délelőtt az egyik nő a százas kötegbe egy ötvenest csúsztatott. A kassza előtti sor túlsó (eléről egyre türelmetlenebbül hangzott a sürgetés: meddig várjunk mew? Mi nem érünk rá... Mindez felbátorította a vevőt. Szidni kezdte a pénztárost, az állami kereskedőmet, ahol feleslor-sen várakoztatják és ráadásul meo-gvanrőtiáli az egvszerű dolgozót. Majd legfőbb érvként elhangzott- hogy kár a vitáért, azt a százast elbirja az állam. A szomszédok némán hallgattak, szemlátomást szerettek volna már az utcán lenni. Pedig nemcsak a hangoskodó vásárló, hanem a sorban állók többsége is tudta, hogy a száz forint hiányt nem az állam viseli, hanem a pénztárosnak kell megfizetnie. Vajon csak az említett esetben, csak pár forintos ügyekben fordul elő, hogy kényelemből, közömbösségből, vagy éppen a környezet hatására szó nélkül tűrjük az Igazságtalanságot és az álnokság cinkostársa leszünk? F. L. Tavaszvárás Szihalmon Tavaly őszszel derekas munkát végeztek a szi- halmi Rimamente Termelőszövetkezet tagjai. A betakarítás mellett nagy gondot fordítottak a vetésre, a szántásra is. Ennek köszönhető, hogy 1375 holdon időben földbe került a kenyérgabonái, 320 holdon az őszi árpa vetőmagja s több mint ezer holdat felszántottak a alá. tavasziak Az ősz tehát jól sikeríilt Mit várnak a tavasztói? — Erről a (területről Is levezetjük a belvizet — mutatja a terven Kovács Béla elnökhelyettes Antal Illés elnöknek. Kovács Béla, a szövetkezet elnökhelyettese rosszkedvűen néz ki az iroda ablakán. — A legszívesebben már most megkezdenénk a tavaszi munkákat, de látja, most is milyen rossz az idő. Így egyelőre csak az előkészületeknél tartunk. Gépműhelyünkben és a gépjavító vállalatnál most hozzák rendbe a traktorokat, a vetőgépeket, egyéb felszereléseket. Március közepére minden erőgépünk és a szükséges munkagépek készen állnak, hogy időben megkezdhessük a vetést, ha az ^ lőjárás engedi, — Mit vt.üek tavasszal? — ötszáz holdon vetünk tavaszárpát, háromszáz holdon kukoricát. Azután lesz még száz hold borsó, száz hold napraforgó éts 110 hold cukorrépa is — a fontosabb növényeket említve. — Mikor kezdik a vetést? — Ha az idő kedvezőnek bizonyul, akkor a hónap máFeleségemet egyáltalán nem érdekelték a technika vívmányai. Nem csodálkozott soha semmin. Elhatároztam hát, hogy meglepem, valamivel, ami velem és a technikával, pontosabban: a hangrögzítéssel kapcsolatos. A dolog egyszerű volt. Any- nyiból állt csak. hogy — a legnagyobb titokban, mivel kellemes meglepetésnek szán- tam — hozzákapcsoltam magnónkat a telefonhoz. M. ZAHAROV: tyáléok: a technika — Üdvözöllek... Persze..'. Dehogy... Hát hogyne... Igenigen .. .En is... Alig bírtam kivárni, hogy S vártam a pillanotoi. Csörgött a telefon. Hagytam, hogy feleségem vegye fel a kagylót. Bekapcsoltam a magnetofont. Nejem eléggé szűkszavúan válaszolt az általam ismeretlen telefonálónak. letegye a hallgatót, mert előre élveztem: hogyan csodálkozik majd és bizonyára vagyon elégedett lesz ezzel a technikai fogással. — No. kicsikém — mondtam neki —. most bűvészkedni fogok egy kicsit. Mindjárt nevetünk egy jót. Kivel is beszéltél az előbb? — Hát a nővéremmel, Natasával — nézett rám csodálkozva. Visszaforgattam a szalagot, s lejátszottam a felvételt. S nicsak. Natasa különösen mély férfihangon szólalt meg. így: — Másenykám! Csókollak, egyetlenem! — Üdvözöllek! — Ügy gondolom, otthon van az a buta férjed. Biztosan a magnójával bíbelődik, ugye? — Persze. — így hát ma nem randizhatunk? Vagy igen? — Dehogy? — Remélem, te is vágyódsz a te kis mókuskád után’ — Hát hogyne. — Most mit tegyünk? Várjuk bizalommal a következő napot? — Igen-igen. — Na. befejezem, mert mén gyanús lesz. Szia! Csókollak: — Én is... A tárgyaláson a magnót az asszonynak adtam. Emlékbe. Fordította: Baraté Rozália (Foto: Kiss Béla) sodik felében. — A vetőmagvak? — Már elő vannak készítve Nagy a sár a szövetkezet földjein, de ha nehezen is, megkezdődött már a trágyakihordás a melegágyakhoz. — Tizenöt holdas kertészetünk van — mondja az elnök- helyettes —, ezen a területen dinnyét, paradicsomot, paprikát korai káposztát termelünk. Ehhez neveljük a palántákat. A falu lakóit a termelőszövetkezet látja el zöldségfélékkel s szeretnénk, ha minél előbb megjelennének a friss zöldségáruk. Azután arról beszél az elnökhelyettes, hogy még egy nagy munka indul meg a szövetkezetben a tavasz kezdetével. A közös gazdaságnak mintegy hétszázholdnyi belvizes területe van, ami igen sok gondot okozott az elmúlt esztendőkben. Ha a tervek idejében elkészülnek, akkor rövidesen megkezdődik e terület csatornázása, víztelenítése. Korszerű gépműhely építését is tervbe vettük — mondja Kovács Bála —, a régi műhelyünk elavult, kicsi. Tervünk, elképzelésünk és munkánk is van tehát bőven, ezért várjuk már a jó időt, a tavaszt. A munka jelenleg még a műhelyekben, az irodákban folyik Szihalmon is. Néhány hét múlva azonban már kint a határban is munkába állnak az emberek a g pek. (kap ősi) Mmüism3 1968. március 2» szombat
