Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
Divat — Mexico jegyében f iaquea Estered párizsi divattervező merész újításairól ismeretes. Mind a férfi. mind a női divat terel eszik. Legújabb találmánya az előre gyártott tartozékokból, kel lékek bői összerakható, változtatható ruha Hogy értendő ez? Az a véleménye. hogy a vevő nem köteles alávetna magát a divattervező elgondolásainak. 'Miért viseljenek a nők olyan ruhát, amilyen* mások gondoltak ki a számukra —fejtette kL — Ellenkezőleg: minden, nő úgy öltözködhet, ahogy akar, ahogy a saját ízlése kívánja. Ezt a célt szolgálja legújabb találmánya. Egyszerű, ujjatEgyszerű, ujjatlan ruha x£kó jegyében alakul majd. javaslatában tehát díszítő elemekként mexikói népművészet* motívumokat ajánl. (a) lan ruhát készít, halászhálóhoz hasonlót. A háló bármely szeméhez odagombolható a megfelelő minta, az előre gyártott alkatrész, dísz. Lehet az például szegély a nyakon. virágimnta a háton, vagy elől kis kötényke Zseb balról zseb jobbról, vagy akár egy kenguru zseb középen. Minden díszítés tetszés szerint elkészíthető és rágombolható: kerékpár-minta, a legkülönbözőbb méretű biztosítótű. közlekedési jelzések (csinos nőknek például a „Stop” jelzés* ajánlja), különböző hosszúságú és szabá- bú ujjak, fodrok arra az eset- ,j re. ha változik a divat és a szoknyák hosszabbak lesznek. Mindez csupán a ruha viselőjének egyéni ízlésétől függ: újabb és újabb mintákkal, elemekkel teheti változatossá öltözékét. A francia divattervező és mások véleménye szerint 1988 nyarán a divat — az olimpiára való tekintetted — MeKöröm jeligére: Az oldalra növő köröm sok panaszt akozhat. A lábujjak körmének sebészeti levétele nem mindig oldja meg a problémát. A lábujjperec .Jeoperálása” kizárólag se- bésaorvosi meghatározást igényei, ebbe nem lehet beleszólni. Azt ajánljuk. köves>- se orvosa tanácsét. Ezenkívül hatásos lehet, ha a köröm oldala mellett hetenként kétszer, kicsit felemelve a köröm szélét, vattát csúsztat a köröm alá. Ez a Száraz faltisztítás A száraz faltisztításnak két módszere van: műanyagszivaccsal való ledörzsölés, és az úgynevezett falradírozás. Mindkét eljárásnál először terítsünk papírt a padlózatra, s csak azután kezdjünk hozzá a munkáhozt A fiald polcokat. képeket vegyük le, a szögeket húzzuk ki. a bútorokat toljuk el az útból. A szivaccsal — lapjával a falfelülethez szorítva — a meny- nyezettől a padlóig húzzunk párhuzamos csíkokat (a sávok fedjék egymást). A radírozási eljáráshoz masszát kell készítenünk. Anyaga: rozsliszt és rézgálic. Mérjük le a tisztítandó falfelület nagyságát, majd a faifelület minden négyzet- méterére 2—3 deka rozslisztet és 1—2 gramm rézgálicot vásároljunk. A mindkét anyagból ldmért mennyiséget vízzel forraljuk fel és főzzük össze, «5 amikor elkészült, hideg kövön gyúrjunk belőle földnedves gombócokat A gombócokkal felülről lefelé haladva húzzunk a falra széles, vízszintes sávokat Minden húzás után gyúrjuk be a gombócba a rárakodott szennvet. 3—í óra alatt elkészülhetünk egy közepes méretű szobával. B. I. r kezelés megóvja attól, hogy a köröm éles széle a környező szövetekbe benőjön... Több-kevesebb idő múlva a köröm széle megtampul. kifordul, és esetleg nem nő bele többé a szövetekbe. Ezt természetesen nem lehet biztosra ígérni. A teljes gyógyulás érdekében időnként meg kell jelennie kezelőorvosánál. Vadvirág jeligére: A test különböző helyein megjelenő viszketés okát nem lehet meghatározni leírás alapján. Vannak emberek, akiknél a munkahelyen képződő gőzök és gázok Okoznak olyan érzékenységet, ami már betegsógszámlba mehet Ha valódi és nem képzelt betegségről van szó. akkor ki kell vizsgálni, a beteg milyen anyagra érzékeny munkahelyén. vagy környezetében. Az allergia, a túlérzékenység — számos okból lehetséges. Legbiztosabb, ha kezelőorvosa tanácsa szerint kivizsgálásnak veti alá magát. D. G-né problémájára levélben válaszolunk. Kora tavasz a virágoskertben elvethetjük állandó helyükre. E korai vetésű magvak alá porhanyitva ássuk a kertet, s vetés előtt finomra gereblyézzük el a talajt. Ha azonban csak később szándékozunk vetni, a télvégi ásás darabosabb legyen, mert vetés előtt még egy sekély ásás, kapálás szükséges. Azokat a lassú fejlődésű virágokat, amelyek állandó helyükre vetve csak későn kezdenének virágozni, ajánlatos már március elején a lakásban lapos ládába, vagy cserépbe elvetni, hogy a tavaszi fagyok elmúltával erőteljes palántákat tudjunk a kertbe kiültetni. Ilyen a sok színben pompázó tátika, a szárazságot jól tűrő, illatos verbéna, a Chabaud és Margit szegfű, a szegélynek alkalmas kékvirágú lobelia, a szintén szárazságtűrő, fagyokig pompázó petunia, Gyakran fagyosak az éjszakák, de az enyhe, derűit napokon már előkészíthetjük a virágoskertünket a tavaszra. Mindenekelőtt távolítsuk el a múlt évi kórókat, szár- maradványokat, s ha a föld fagya engedi, fel is áshatjuk a kertet. Az alacsony höigé- nyű virágokat, mint a búzavirág. szairkalab, fátyolka, a sövénynek való nyári ciprus, az illatos estike, tezeda magját, amint rámehetünk a talajra, már március elején a tűzpiros salvia (paprikavi- rág) magja. Március második felében vessük el az őszi rózsa, a zinnia, (legényrózsa) a nyári viola, a kerti azalea, a bársonyka, vagy büdöske magját. Ez utóbbiak április elején állandó helyükre is vethetők. A magvetéshez finom, laza szerkezetű — korhadó anyagot nem tartalmazó — földet használjunk. A tetejét kissé nyomkodjuk meg léccel, si- mítóval. A magokat lehetőleg ritkán vessük, hogy a kikelő palántáknak legyen helye a fejlődéshez. A nagyon aipró magokat — petunia, tátika — ajánlatos teljesen száraz homokkal összekeverni, hogy ritkábbra tudjuk vetni. Az elvetett magokat vékony földréteggel takarjuk. Utána finom szórófejes kannával per- metszerűen öntözzük meg és kelésig takarjuk le üveglappal. A kikelt növénykéket tartalmazó edényeket azonnal tegyük világosra, csak a tűző naptól óvjuk eleinte, mert sötétben, árnyékban megnyúlt. csenevész, vékony palántákat kapunk, amelyek rendszerint meg sem érik a kiültetés idejét. Ha sűrű volt a magvetés, ajánlatos a palántákat áttűzdelni. A salvia nagyon gyorsan fejlődik. Ha már 4 pár levele van, a felső 2—3 pár alatt visszavághatjuk a növényt és a k's „fejet” eldugványozhat- juk: egy hét alatt meggyökeresedik. Az alsó elvágott rész elbokrosodva fejlődik tovább. Ugyanígy dugványokat készíthetünk az áttelelt begóniák, agerátumok, muskátlik hajtásaiból és 3—4 hét múlva szépen bokrosodó. gyakran már virágzó kis növényekkel díszíthetjük a kertünket, ablakunkat. A jó idő beköszöntésével a palántákat hozzá kell szoktatni a szabad levegőhöz, hogy a kiültetés idejére teljesen megedződjenek. A kánná, dália, gladíolusz szintén sokkal hamarabb virágzik, ha már márciustól előneveljük. Pap Istvánná kertész A rádiócsillagászat, a csillagászati tudomány egyik fiatal ága az utóbbi években gyors fejlődésnek indult Rádiótávcsövek veszik a mester, séges holdak jeleit és lehetővé teszik az információk gyűjtését a kozmosz világából: így például információkat gyűjtöttek az égitestekről, a csillagokban és a kozmikus ködökben lejátszódó különböző fizikai folyamatokról, valamint a tejút felépítéséről. A rádiócsillagászok azon fáradoznak, hogy növeljék a rádiótávcsövek érzékenységét, hogy a világmindenség legtávolabb eső részeiből érkező rádiófrekvenciás sugárzásokat is vehessék, így a Venusra érkezett szovjet űrállomás jeleit is. A Szovjetunióban az utóbbi 20 évben Igen széles körű rádiócsillagászati kutatásokat végeztek és sok új távcsövet építettek. Egyedülálló rádiócsillagászati készülékkel rendelkezik például a bjurakani obszervatórium (örmény SzSzK). A nagyméretű, két- tükrös antenna igen gyenge jeleket is képes venni. Az Ukrán Tudományos Akadémia Rádiófizikai és Elektronikai Intézete Harkov közelében új, felülről nézve T-ala- kú berendezést ' állít fel, amely a világ legnagyobb ilyen berendezésed közé fog tartozni. Az 1800 méter hosszú és 60 méter széles „keresztgerenda” és a „támasz” metszéspontjában helyezkedik ei a munka- épület. Előzetes becsléseik szerint az új rádiótávcső segítségével a világűrt 10 milliárd fényévnyi távolságig tudják majd kutatni, összehasonlításképpen megemlítjük, hogy a Napból kiinduló rádiójel 8 perc alatt éri el a Föld felületét! A kelet-nyugat és az északdél irányában forgatható legnagyobb rádiótávcsövet Angliában, a Green Barnk-i rádiócsillagászati obszervatóriumban helyezték üzembe. A 300 tonna súlyú parabolatükörantenna a modem elektronika eszközei segítségével a tejút legtávolabbi részeiről érkező rádiósugarakat is felfogja. ugyanakkor meghatározott rezgésszámú sugarakat tökéletes pontossággal kiszűr és felerősít. Az új távcső, amely az obszervatórium tizedik távcsöve teszi a csillagászok számára, hogy a gyenge rádióforrásokat, — tejútrendszerünk spirális csillagrendszer nyúlványaiban lévő hidrogénfelhők, mint rádióforrások sugárzásait is, — vizsgálják, és ezek útját az égbolton — egyedülálló pontossággal — kövessék. Az új távcső tükörfelülete kb 1250 m3. Az antenna acélból és alumíniumból készült nagy méretű félgyűrűn helyezkedik el. amellyel északi és déli irányban, függőleges helyzetéhez viszonyítva, ösz- szesen 145 fokkal lehet elforgatni. Porto-Rico szigetén építették fel a világ eddigi legnagyobb rádiótávcsövét Héj alakú reflektora, amely nagy kiterjedésű természetes mélyedésbe illeszkedik, szorosan (MTI Külföldi Képszolgálat) feszített acél rácsháló, amelynek felülete több mint 70 ezer m3. A rácsháló fölé 150 méter magasban tartókból, huzalokból és hajtóművekből álló, 500 tonnás rendszert szereltek, amely három magas torony között kábeleken függ. Ez a távcső „tükre”. A 30 méter hosszúságú, lefelé irányított szár rádióhullámokat — A Szovjetunióban készfiit el a világ legnagyobb rádióteleszkópja. Rádiccsszeköttetés a kozmosszal sugároz a rácsháló felé. amelyet azután a rácsháló a világűr felé tükröz vissza» Amikor ezek a tükörhullámok valamilyen testnek ütköznek, visszapattannak. A tudósok a visszaérkező jelekből következtetéseket vonnak le a világűrben lévő teltekről. A távcsövet eredetileg az ionoszféra — az elvéko* nyúló külső földatmoszféra — tanulmányozására terveztél^ aizonban ma már a naprendszer radarral történő kutatására is használják, azzal a céllal, hogy a csillagászok által ismert legtávolabb eső égitestekről rádiójeleket vegyenek. A világűrből érkező rádiójelek vételére alkalmas és az egész Földet körülvevő óriás antennát szerkesztenzk a Michigan! Egyetemen. A rádióantennát . Satumus” ráké. ta viszi föld körüli pályájára. Az antenna mesterséges hóidból és 4, vele kapcsolatban álló, kisebb mesterséges holdból áll majd, é® az a feladata, hogy 9,6 km hosszú ontenrsa- hálót tartson. A nap felületén lejátszódó folyamatok kutatására az ausztráliai Narrabriban rá- dióheliográfot helyeztek üzembe. A berendezés 3 km sugarú körben elrendezett 96 db. parabola tükörből áll. Ezzel ugyanazt a hatást érik el, mintha a parabola tükör teljes felfogó felületének átmérője 3 km lenne. Az antennák a1 Nap állásának megfelelően forgathatlak. A világ rádiócsillagászai, új ismereteket gyűjtenek a világegyetem felépítéséről. Ezek az ismeretek teremtik meg annak előfeltételét, hogy embereket szállító űrhajók végezhessenek a világűrben kutató munkát» A seregély Az óceánok* — Amerikában és a föld kincseskamrái 1890-ben kezdődött a seregélyek „karrierje” az Egyesült Államokban. Egy jó szándékú, de nem túl előrelátó ember ebben az évben bocsátott szabadon néhány pár európai seregélyt New York-ban. a Central Parkban, majd ezt néhányszor megismételte. A madarak néhány évtized alatt olyan gyorsan elszaporodtak, hogy valóságos csapássá lettek. Ma már eljutották a Csendes-óceán partjáig és az általuk okozott kárt évi 28 millió dollárra becsülik. Ennek következtében valóságos jrtőhad- járat kezdődött a seregélyek A tudósok az utóbbi években végzett kutatások alapján egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra. hogy a tengernek, mint gazdasági tényezőnek, milyen fontos szerepe van a világ számára. Nem szólva az emberi táplálkozás szempontjából fontos kincseiről, sem a köztudottan nagy olaj- és urán- tartalékokról, a tengerek vizében sók formájában oldott állapotban százmilliárd tonna bróm. kétbillió tonna magnézium, valamint tízmilliárd tonna arany, ötszázbillió tonna ezüst rejtőzik. Becslések szerint hatvan különböző veellen. A pacsuli növény titka Az erősen illatosított emberre azt mondják: pacsuli szaga van Hol keresendő ennek a mondásnak az eredete? Egy emberöltővel ezelőtt a szappanok és szagosvizek legelterjedtebb illatosító anyaga a pacsuli olaj volt. Az Indiában. Ceylon szigetén és a maláii szigeteken honos patsuli nevű növénynek az olaja ez a Távol- Keleten nagyon kedvelt illatosító anyag. A növény rokonai hazánkban is megtalálhatók: a fodormenta, borsosmenta. mézfű, citromfű bazsalikom és a zsálya mindmind az ajakos virágú outsu- 1* szerényebb rokonai. A Távol-Kelet bennszülöttjei sokáig nem árulták el az illat előállításának a titkát, amely abban rejlett, hogy az illóolai csak a pacsuli növény szárítása és fonnyasztása után szabadul fel. akárcsak a vanília növény termésénél.’ Az indiai asszonyok a növény olajával kenik a hajukat, azzal illatosítják ruhájukat, a férfiak a dohányt. Távol- Keleten még ma fs annyira közkedvelt, hogy a termesztését egyre fokozzák. Európában a mesterségesen előállított illatok már évtizedek óta kiszorították a oacsuli olaiat. csak a szólásmondásban maradt meg. gyi anyag lenne kisebb-na- gyobb mennyiségben kivonható a tengervízből, ha sikerülne gazdaságos hatásfokkal működő technikai eljárást kidolgozni. Ez olyan feladat azonban, amelynek megoldása a jövőre vár. Ugyancsak megoldásra vár a tenger alatti olajforrások kiaknázása. Aki évszázadokkal megelőzte kora technikáját ( Cjabb. rendkívül értékes adatok kerültek elő Leonardo da Vinci technikai zsenialitásának bizonyítására. Most dolgozzák fel a 700 oldalnyi rajzot és vázlatot, amely 300 évig kallódott a madridi Spanyol Nemzeti Könyvtárban. Több, jegyzettel ellátott rajzot találtak például golyós- és gördülőcsapágyakról, amo, / lyekről eddig azt hitték, hogy amerikai találmány az 1920- as évekből. A Kaliforniai Egyetem szakértői, akik a Leonardo da Vinci-anyaggal foglalkoznak, egy amerikai magazinban megjelent cikkben kifejtik: a lelet „további feldolgozása alapján valószínűleg módosítani kell a mechanikai felfedezések eddig elismert kronológiai sorrendjét’*.
