Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

OTT TÚL (Foto: Fényes Tamás, Bara István, Molnár Edit) A RÁCSON.., A város — a Hazánkban átlagosan 140 liter tejet fogyasztanak évente az emberek. Ebből a falusi lakosságra csak 75 liter jut fejenként (Egy tejipari szakember tanulmányából.) Meghökkentő tény ez. ön­kéntelenül rákérdez, aki ol­vassa: miként lehetséges, hogy falun, ahol a tejet ter­melik, csak fele annyian jut­nak ehhez a táplálékhoz, mint a városokban? És mi­ként lehetne változtatni ezen az arányon, — amely sajnos megyénkre is jellemző? Ezt bizonyította kérdés­felelet játékunk is a vison- tai ötödikes-hatodikos álta­lános iskolai diákokkal. — Ki szereti közületek a tejet? Valamennyi kéz a magas­ba emelkedik. — Ki kap naponta? Hárman jelentkeznek. — Ha szeretitek, miért csak ilyen kevesen isszátok rendszeresen? íme, a válaszok: — Nincs tehenünk... A boltból meg ritkán hoznak. (Az egyik szülő azt is el­mondta, miért „Bennünket azon a rohadt aludttejen ne­veltek, meg Írón, az én f/am egyék csokoládét, húst amit megkíván, de ne szoruljon rá a tejre.”) — Amíg az iskolában kap­tunk, én is vettem, de volt, r amikor fagyott, savanyú, ösz- szecsomósodott tejet adtak. — Anyu nem adott pénzt rá, mert egész hétre előre • kellett kifizetni. — És amíg az iskolában le­hetett kapni, mennyien vet­tetek? Tizennégyen nyújtják fel a kezüket. (Az iskola 130 ta­nulója közül az első időben 100-an fizettek elő a palac­kos tejre. Aztán lassan csök­kent a tejfogyasztók száma, s most már nem is árulnak - tejet a húszperces szünet­ben.) Pedig a gyerekek, amint válaszaikból kiderült, újból visszapártolnának a tejhez, ha megfelelő körülmények között és jobb minőségben kaphatnák. A visontai gyerekek vála­szait a többi községekben folytatott beszélgetések is 6 NMM J968, március 10,. vasárnap „tejben fürdik” falu szent juhozza ? megerősítették. Az igazság­hoz tartozik az is, hogy Mát- raderecskétől Apcig a fei- nőttektől se kaptunk pozití­vabb válaszokat.. Még az sem hozott kedvező változást, hogy csökkent a tejtermékek ára, hiszen míg a városiak azóta 15 százalékkal több tej­terméket vásároltak, falun alig nőtt a vaj, sajt fogyasz­tása és a választék is mesz- sze elmarad a városé mö­gött. Leszoktak ? Az, hogy a falu tej- és tej­termék-ellátása ma még nem kielégítő, s hogy a falusiak ennyire „leszoktak” a tejről, annak magyarázatát nem el­sősorban a mában kell ke­resni. Ismeretes ugyanis, hogy évekkel ezelőtt majdnem minden tej a városba, ipar­vidékekre került, szinte az utolsó literig eladták a falü- siak. Nagyon kevés került vissza belőle tej és tejter­mék formájában. Azonkívül csökkent a tehénállomány. Visontán például a korábbi 220-ból csak 100 tehén ma­radt, Apcon a falu 3500 lako­sára mindössze 18—20 ház­táji tehén jut, s ez is hozzá­járult, hogy ilygn nagymér­tékben csökkent a falusiak több tejet értékesítenek a faluban. Szekeres Béla, az egri tejüzem vezetője, ékes számokkal szolgált arra, mi­ként „fordították” meg a tej útját, hogy több jusson a fal­vak lakóinak. — 1967 februárjában 17 433 liter tejet adtunk el falusi csarnokainkban, az idén ha­sonló idő alatt 81 418 litert. Azonkívül, ha szükséges volt, aútószámra vittük a1 te­jet, tejterméket körzetünk falvaiba, a parádi vonalra, Pétervására, Egercsehi, Szil­vásvárad üzleteibe. Vissza a faluba Több mint négyszeres nö­vekedés — válóban komoly eredmény ez. Köszönhető an­nak, hogy a tejipartól a kö­zös gazdaságig, az általános szövetkezettől a helyi és fel­sőbb szervekig sikerült meg­egyezésre jutni abban, hogy az a tej, amelyre a falunak szüksége van, maradjon ott a helyi ellátásra. Jó ötletek szép számmal akadnak e törekvések meg­valósítására. Mátraderecskén például a termelőszövetkezet a falu távol eső részein ki­építette a • tejbizományosi rendszert. Ezek a megbízot­tak összeírják, kinek meny­nyi tej kell, és a szövetkezet 80 doboz sajtot és 20 küó túrót adtak el, a vaj kilóit nem is számolva. Legalább olyan dicséretes az a törekvés is, amelyet a választék bővítésénél ta­pasztalhattunk. — Az iskolákat most már el tudjuk látni aludttejjel, citromos joghurttal is. Azon­kívül 35 féle sajtot készítünk, s több készül a habtejszín­ből, krémtúróból... csak a palackos tejjel nem tudjuk még ellátni a falvakat;., ez egyelőre még az álmok vilá­gába tartozik, amíg meg nem épül Egerben is az új tej­üzem ... 1970-re. Ezt a tájékoztatást kaptuk *6z egri téjüzembn, ahol ezen­kívül a szállítás költségeire, nehézségeire is joggal hivat­koztak, hiszen Gyöngyösről szállítják Egerbe a palackos tejet, de más megyéből is hoznak városaink és falvaink ellátására. Cseng a telefon. Férfihang. — Szevasz, kol­legám ... ezer éve nem voltam nála­tok, de azért nem felejtettelek el! Hogyan? Hogy én ki vagyok? Min­denkit ismerek közületek, téged hogy is hívnak? Megmondom a nevem. — Hát persze, téged is jól ismer­lek. és jó haverom az a magas fiú, hogy is hívják? — Szigeti — rt- 1 ágosítom fel, — Persze, a Szi­geti, Együtt vol­tunk hadifogság­ban, micsoda na­pokat éltünk át! — Tévedsz, ba­I smer ős a vonalban rútom — mondom. — Szigeti sohasem volt hadifogság­ban. Óriási csattanás hallatszüc a kagy­lóban, hallom, amint a fejére csap. — Hát persze, világos, a helyette­sére gondoltam, arra a köpcös izé­re, hogy is hívják, na. mond már. — Zargai +- mondom —. de 6 sem volt hadifog­ságban, mert tíz éves volt akkor. Szerencsére csak tízben dolgozunk az osztályon. így sorra elmondom minden kolléga ne­vét. Amint egy pillanat szünet tá­mad. végre én kér­dezhetek,. — Ne haragudj — hebegek zavar­tan —. de tágéi, téged hogy is hív­nak? Megdöbbent csend. — Elfelejtetted a nevemet? Pont az én nevemet? Ezzel lecsapja a kagylót. Máig sem tudom legjobb is­merősöm nevét. Benedek B. István Csak ö érti meg, mit mond... Javulás Mióta nyilvánosságra ke­rültek a cikk elején idézett adatok, igen sok javulás tör­tént, sokat tettek a falu el­látásáért, több a tej, a tej­termék, de még mindig hó­napok vagy talán évek kel­lenek, míg a termelőszövet­kezetek segítségével bizton­ságosan megoldják az ellá­tást. Gondot okoz a falu ellátá­sa és az is, hogy miként le­het újra „rászoktatni” a fa­lusi gyerekeket, felnőtteket ennek az ízletes, hasznos táp­láléknak rendszeres fogyasz­tására. Kovács Endre Különleges és talán a vilá­gon egyedülálló az az „ide­gen nyelv”, amit a nyugat­berlini hivatalnoknő, Kátha Denicke beszél. Jóformán senki nem érti meg ezt a nyelvet, s hiába nyúl az em­ber egy nyelvszótár után, se­hol sem lehet rátalálni a szavak jelentésére. Pedig igen egyszerű lenne ennek a nyelvnek a lefordítása, mert hiszen Denicke németül be­szél. — csak hát visszafelé. A nagyközönség számára 1963-ban egy német televí­ziósadás alkalmával „fedez­ték fel”. Käthe Denicke, vagyis művésznevén Katja Nick képessége, még a leg­nehezebb szavakat is köny- nyedén, minden akadozás nélkül, s a teljesen megfele­lő hangsúllyal kiejtve vissza­felé kimondani — hamaro­san ismertté tették a nevét az ország határain túl is. Ez év januárjában Japánban vendégszerepelt Az ország egyik legnagyobb tv-állomá- sának adásában mutatta be tudását a japán közönség­nek. Erre az útjára egy ja­pán népdalt tanult be — ter­mészetesen visszafelé. Käthe Denicke már tízéves korában elkezdte magát — saját szavával élve — „vis­szafelé fejleszteni”. Két leánvtestvérévél folyton ezen tejfogyasztása. Sok helyen a termelőszövetkezet tehenei a háztáji jószágokkal együtt sem tudják kielégíteni még a falu szerény igényeit sem. S emellett még mindig rend­szeresen találkozhatunk pia- cozó asszonyokkal, akik a kö­zeli városokra, ipartelepekre viszik a tejet, tejterméket. Eladják A faluból tehát különböző „csatornákon”’ áramlott el a tej. Ez okozta többek között azt a nagy aránytalanságot, amely a városi és falusi la­kosság tejfogyasztása közöt: mutatkozik. Most, felismerve ennek az aránytalanságnak káros ha­tásait, olyan törekvésekkel találkozhatunk, hogy csök­kenjen ez az áramlás, sőt, ahol szükséges, a falu felé irányítsák a tej útját. Hal­lottuk, hogy a tejipari válla­lat prémiumot is ad a tejbe- gy új tőknek, ha az eddiginél fogata másnap odaszállítja. Máshol tsz-közi társulások alakultak a tejellátás megja­vítására, mint Tamaleleszen, Bükkszéken, Novajon tejbol­tot akarnak nyitni, de Kis­füzes, Ivád is sokat tesz a környék ellátásáért. Az egri tejüzem külön ér­tékesítési instruktort foglal­koztat, aki a tejfogyasztással kapcsolatos propagandát vég­zi a falvakban, szakszerűség­re, higiéniára neveli a tejjel foglalkozó kereskedelmi al­kalmazottakat Igény Ezek az intézkedések, kez­deményezések már éreztetik kedvező hatásukat. A jelek azt mutatják, hogy ahol gon­dot fordítottak a tej- és tej­termék-ellátásra, ott a falu szinte mohón issza a tejet, s igényli a tejterméket. Szin­te alig akartam elhinni, nogy az egyik apci üzletben (ezen­kívül még két boltban árul­nak tejet és tejterméket) egyetlen hétköznapon 290 li­ter tejet, 159 pohár tejfölt. ^Ve»í Sokáig nem tudtam megfelelően jellemez­ni a részeges Ficerét. Nem mintha jellemzése a nagy világ számára rendkívül fontos lett volna, de nekem annyiban feltétlenül, hogy szerettem volna egy kis írás erejéig felvázolni portréját. De nem, nem es nem ment, bárhogy törtem a fejem, nem találtam egyetlen olyan frappáns jelzőt sem, amely egymagában képes megadni Ficere jellemét. Mígnem segítségül jött ehhez a — csillagászat. A szupernóvák. Igen. A hirtelen fellobbano icsillagok. Ficere: szupernóva! A második megkapott fizetését, amiből egy egész hónapig kellene biztosítania energiáját, egyetlen délután, szinte robbanásszerűen szét­sugározza az italboltok pénztáraiban. Egyet­len délután annyi pénzenergiát pazarol él. mint jnás, normális csillag, akarom mondani ember egy hónap alatt! S ezzel egyszerre két legyet ütöttem a csa­pásra: megmagyarázom a szupernóvával Fi­cerét és Ficerével megmagyarázom a szuper­nóvát. Irodalmi és tudományos tett egyszerre. Büszke vagyok magamra. . f“dl a „titkos nyelven” társalgott. A gyerekmókából később iga­zi hobby lett s a több éves gyakorlás sorúin teljes fokra tökéletesített nyelvtudását Teljesen edzés nélkül azon­ban még ma sem megy a i,hátrafelé beszólás”. Szinte minden este egy átalakított magnetofonra beszéli szöve­gét. A magnetolonkészülék útján aztán a visszafelé el­mondott szöveget úgy lehet lejátszani, hogy ez a helyes sorrendben, valóban németül lesz hallható. Ez a módszer, ama egyben ellenőrzésnek is tekintendő, még a legkritikusabb publi­kumot is meggyőzi Denicke asszony, alias Katja Nick ké­pességeiről. S ha ő nemcsak prózát ad elő, hanem ismert német népdalokat énekel for­dítva s ha ezt a magnetofon később „lefordítja”, a siker teljes egészében az ő oldalán van. A magyar lancdalénekeselvt nek is fordítva kellene a di szövegét énekelniük.^

Next

/
Thumbnails
Contents