Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
OTT TÚL (Foto: Fényes Tamás, Bara István, Molnár Edit) A RÁCSON.., A város — a Hazánkban átlagosan 140 liter tejet fogyasztanak évente az emberek. Ebből a falusi lakosságra csak 75 liter jut fejenként (Egy tejipari szakember tanulmányából.) Meghökkentő tény ez. önkéntelenül rákérdez, aki olvassa: miként lehetséges, hogy falun, ahol a tejet termelik, csak fele annyian jutnak ehhez a táplálékhoz, mint a városokban? És miként lehetne változtatni ezen az arányon, — amely sajnos megyénkre is jellemző? Ezt bizonyította kérdésfelelet játékunk is a vison- tai ötödikes-hatodikos általános iskolai diákokkal. — Ki szereti közületek a tejet? Valamennyi kéz a magasba emelkedik. — Ki kap naponta? Hárman jelentkeznek. — Ha szeretitek, miért csak ilyen kevesen isszátok rendszeresen? íme, a válaszok: — Nincs tehenünk... A boltból meg ritkán hoznak. (Az egyik szülő azt is elmondta, miért „Bennünket azon a rohadt aludttejen neveltek, meg Írón, az én f/am egyék csokoládét, húst amit megkíván, de ne szoruljon rá a tejre.”) — Amíg az iskolában kaptunk, én is vettem, de volt, r amikor fagyott, savanyú, ösz- szecsomósodott tejet adtak. — Anyu nem adott pénzt rá, mert egész hétre előre • kellett kifizetni. — És amíg az iskolában lehetett kapni, mennyien vettetek? Tizennégyen nyújtják fel a kezüket. (Az iskola 130 tanulója közül az első időben 100-an fizettek elő a palackos tejre. Aztán lassan csökkent a tejfogyasztók száma, s most már nem is árulnak - tejet a húszperces szünetben.) Pedig a gyerekek, amint válaszaikból kiderült, újból visszapártolnának a tejhez, ha megfelelő körülmények között és jobb minőségben kaphatnák. A visontai gyerekek válaszait a többi községekben folytatott beszélgetések is 6 NMM J968, március 10,. vasárnap „tejben fürdik” falu szent juhozza ? megerősítették. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Mát- raderecskétől Apcig a fei- nőttektől se kaptunk pozitívabb válaszokat.. Még az sem hozott kedvező változást, hogy csökkent a tejtermékek ára, hiszen míg a városiak azóta 15 százalékkal több tejterméket vásároltak, falun alig nőtt a vaj, sajt fogyasztása és a választék is mesz- sze elmarad a városé mögött. Leszoktak ? Az, hogy a falu tej- és tejtermék-ellátása ma még nem kielégítő, s hogy a falusiak ennyire „leszoktak” a tejről, annak magyarázatát nem elsősorban a mában kell keresni. Ismeretes ugyanis, hogy évekkel ezelőtt majdnem minden tej a városba, iparvidékekre került, szinte az utolsó literig eladták a falü- siak. Nagyon kevés került vissza belőle tej és tejtermék formájában. Azonkívül csökkent a tehénállomány. Visontán például a korábbi 220-ból csak 100 tehén maradt, Apcon a falu 3500 lakosára mindössze 18—20 háztáji tehén jut, s ez is hozzájárult, hogy ilygn nagymértékben csökkent a falusiak több tejet értékesítenek a faluban. Szekeres Béla, az egri tejüzem vezetője, ékes számokkal szolgált arra, miként „fordították” meg a tej útját, hogy több jusson a falvak lakóinak. — 1967 februárjában 17 433 liter tejet adtunk el falusi csarnokainkban, az idén hasonló idő alatt 81 418 litert. Azonkívül, ha szükséges volt, aútószámra vittük a1 tejet, tejterméket körzetünk falvaiba, a parádi vonalra, Pétervására, Egercsehi, Szilvásvárad üzleteibe. Vissza a faluba Több mint négyszeres növekedés — válóban komoly eredmény ez. Köszönhető annak, hogy a tejipartól a közös gazdaságig, az általános szövetkezettől a helyi és felsőbb szervekig sikerült megegyezésre jutni abban, hogy az a tej, amelyre a falunak szüksége van, maradjon ott a helyi ellátásra. Jó ötletek szép számmal akadnak e törekvések megvalósítására. Mátraderecskén például a termelőszövetkezet a falu távol eső részein kiépítette a • tejbizományosi rendszert. Ezek a megbízottak összeírják, kinek menynyi tej kell, és a szövetkezet 80 doboz sajtot és 20 küó túrót adtak el, a vaj kilóit nem is számolva. Legalább olyan dicséretes az a törekvés is, amelyet a választék bővítésénél tapasztalhattunk. — Az iskolákat most már el tudjuk látni aludttejjel, citromos joghurttal is. Azonkívül 35 féle sajtot készítünk, s több készül a habtejszínből, krémtúróból... csak a palackos tejjel nem tudjuk még ellátni a falvakat;., ez egyelőre még az álmok világába tartozik, amíg meg nem épül Egerben is az új tejüzem ... 1970-re. Ezt a tájékoztatást kaptuk *6z egri téjüzembn, ahol ezenkívül a szállítás költségeire, nehézségeire is joggal hivatkoztak, hiszen Gyöngyösről szállítják Egerbe a palackos tejet, de más megyéből is hoznak városaink és falvaink ellátására. Cseng a telefon. Férfihang. — Szevasz, kollegám ... ezer éve nem voltam nálatok, de azért nem felejtettelek el! Hogyan? Hogy én ki vagyok? Mindenkit ismerek közületek, téged hogy is hívnak? Megmondom a nevem. — Hát persze, téged is jól ismerlek. és jó haverom az a magas fiú, hogy is hívják? — Szigeti — rt- 1 ágosítom fel, — Persze, a Szigeti, Együtt voltunk hadifogságban, micsoda napokat éltünk át! — Tévedsz, baI smer ős a vonalban rútom — mondom. — Szigeti sohasem volt hadifogságban. Óriási csattanás hallatszüc a kagylóban, hallom, amint a fejére csap. — Hát persze, világos, a helyettesére gondoltam, arra a köpcös izére, hogy is hívják, na. mond már. — Zargai +- mondom —. de 6 sem volt hadifogságban, mert tíz éves volt akkor. Szerencsére csak tízben dolgozunk az osztályon. így sorra elmondom minden kolléga nevét. Amint egy pillanat szünet támad. végre én kérdezhetek,. — Ne haragudj — hebegek zavartan —. de tágéi, téged hogy is hívnak? Megdöbbent csend. — Elfelejtetted a nevemet? Pont az én nevemet? Ezzel lecsapja a kagylót. Máig sem tudom legjobb ismerősöm nevét. Benedek B. István Csak ö érti meg, mit mond... Javulás Mióta nyilvánosságra kerültek a cikk elején idézett adatok, igen sok javulás történt, sokat tettek a falu ellátásáért, több a tej, a tejtermék, de még mindig hónapok vagy talán évek kellenek, míg a termelőszövetkezetek segítségével biztonságosan megoldják az ellátást. Gondot okoz a falu ellátása és az is, hogy miként lehet újra „rászoktatni” a falusi gyerekeket, felnőtteket ennek az ízletes, hasznos tápláléknak rendszeres fogyasztására. Kovács Endre Különleges és talán a világon egyedülálló az az „idegen nyelv”, amit a nyugatberlini hivatalnoknő, Kátha Denicke beszél. Jóformán senki nem érti meg ezt a nyelvet, s hiába nyúl az ember egy nyelvszótár után, sehol sem lehet rátalálni a szavak jelentésére. Pedig igen egyszerű lenne ennek a nyelvnek a lefordítása, mert hiszen Denicke németül beszél. — csak hát visszafelé. A nagyközönség számára 1963-ban egy német televíziósadás alkalmával „fedezték fel”. Käthe Denicke, vagyis művésznevén Katja Nick képessége, még a legnehezebb szavakat is köny- nyedén, minden akadozás nélkül, s a teljesen megfelelő hangsúllyal kiejtve visszafelé kimondani — hamarosan ismertté tették a nevét az ország határain túl is. Ez év januárjában Japánban vendégszerepelt Az ország egyik legnagyobb tv-állomá- sának adásában mutatta be tudását a japán közönségnek. Erre az útjára egy japán népdalt tanult be — természetesen visszafelé. Käthe Denicke már tízéves korában elkezdte magát — saját szavával élve — „visszafelé fejleszteni”. Két leánvtestvérévél folyton ezen tejfogyasztása. Sok helyen a termelőszövetkezet tehenei a háztáji jószágokkal együtt sem tudják kielégíteni még a falu szerény igényeit sem. S emellett még mindig rendszeresen találkozhatunk pia- cozó asszonyokkal, akik a közeli városokra, ipartelepekre viszik a tejet, tejterméket. Eladják A faluból tehát különböző „csatornákon”’ áramlott el a tej. Ez okozta többek között azt a nagy aránytalanságot, amely a városi és falusi lakosság tejfogyasztása közöt: mutatkozik. Most, felismerve ennek az aránytalanságnak káros hatásait, olyan törekvésekkel találkozhatunk, hogy csökkenjen ez az áramlás, sőt, ahol szükséges, a falu felé irányítsák a tej útját. Hallottuk, hogy a tejipari vállalat prémiumot is ad a tejbe- gy új tőknek, ha az eddiginél fogata másnap odaszállítja. Máshol tsz-közi társulások alakultak a tejellátás megjavítására, mint Tamaleleszen, Bükkszéken, Novajon tejboltot akarnak nyitni, de Kisfüzes, Ivád is sokat tesz a környék ellátásáért. Az egri tejüzem külön értékesítési instruktort foglalkoztat, aki a tejfogyasztással kapcsolatos propagandát végzi a falvakban, szakszerűségre, higiéniára neveli a tejjel foglalkozó kereskedelmi alkalmazottakat Igény Ezek az intézkedések, kezdeményezések már éreztetik kedvező hatásukat. A jelek azt mutatják, hogy ahol gondot fordítottak a tej- és tejtermék-ellátásra, ott a falu szinte mohón issza a tejet, s igényli a tejterméket. Szinte alig akartam elhinni, nogy az egyik apci üzletben (ezenkívül még két boltban árulnak tejet és tejterméket) egyetlen hétköznapon 290 liter tejet, 159 pohár tejfölt. ^Ve»í Sokáig nem tudtam megfelelően jellemezni a részeges Ficerét. Nem mintha jellemzése a nagy világ számára rendkívül fontos lett volna, de nekem annyiban feltétlenül, hogy szerettem volna egy kis írás erejéig felvázolni portréját. De nem, nem es nem ment, bárhogy törtem a fejem, nem találtam egyetlen olyan frappáns jelzőt sem, amely egymagában képes megadni Ficere jellemét. Mígnem segítségül jött ehhez a — csillagászat. A szupernóvák. Igen. A hirtelen fellobbano icsillagok. Ficere: szupernóva! A második megkapott fizetését, amiből egy egész hónapig kellene biztosítania energiáját, egyetlen délután, szinte robbanásszerűen szétsugározza az italboltok pénztáraiban. Egyetlen délután annyi pénzenergiát pazarol él. mint jnás, normális csillag, akarom mondani ember egy hónap alatt! S ezzel egyszerre két legyet ütöttem a csapásra: megmagyarázom a szupernóvával Ficerét és Ficerével megmagyarázom a szupernóvát. Irodalmi és tudományos tett egyszerre. Büszke vagyok magamra. . f“dl a „titkos nyelven” társalgott. A gyerekmókából később igazi hobby lett s a több éves gyakorlás sorúin teljes fokra tökéletesített nyelvtudását Teljesen edzés nélkül azonban még ma sem megy a i,hátrafelé beszólás”. Szinte minden este egy átalakított magnetofonra beszéli szövegét. A magnetolonkészülék útján aztán a visszafelé elmondott szöveget úgy lehet lejátszani, hogy ez a helyes sorrendben, valóban németül lesz hallható. Ez a módszer, ama egyben ellenőrzésnek is tekintendő, még a legkritikusabb publikumot is meggyőzi Denicke asszony, alias Katja Nick képességeiről. S ha ő nemcsak prózát ad elő, hanem ismert német népdalokat énekel fordítva s ha ezt a magnetofon később „lefordítja”, a siker teljes egészében az ő oldalán van. A magyar lancdalénekeselvt nek is fordítva kellene a di szövegét énekelniük.^
