Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-09 / 58. szám
Miijén bérrendszer legjen? JFizetih-e a túlórát? Mennyi felmondási idő jár? Mudriczki János, az SZMT rezet« titkára válaszol: Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összhangban 1968. január eleseje után került sor a vállalati kollektív szerződések kötésére. Nagy munka volt ez, mert a szakszervezeti és a gazdasági vezetőknek kevés tapasztalat és nem sok idő állt rendelkezésükre. Mégis, ma már elmondhatjuk, hogy a legtöbb vállalatnál okosan éltek az önállósággal, ered- ményesen oldották meg a bonyolult és újszerű feladatot. A kollektív szerződések tapasztalatiról beszélgettünk Mudriczki Jánossal, a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa vezető titkárával. — A kollektív szerződések kötése során milyen kérdés váltotta ki a legnagyobb vitát? — Már a szerződések előkészítése, vitája közben legtöbb kérdés és észrevétel bagzott el a részesedési alap felosztásánál érvényesülő kategória-sorolás miatt. A bányaüzemeknél és a Mátraalji Szénbányák szakszervezeti tanács ülésén is ez vitatták legtöbben. Nem annyira a vezetők 80 százalékát sokallták, inkább a munkások 15 százalékát kevesellték Sokan azt mondták, hogy ez aránytalan,, és igazságtalan. Ennél a kérdésnél azt kell látni, hogy a munkások többsége teljesít- ménybérezér.ben részesül. Ha jól dolgozik a munkás és a vállalat is. akkor a dolgozó a 115—120 százalékos teljesí tménybé: re kapja az év végi részesedést. Másrészt sehol, egyet < n vezető sem kaphatja meg a 80 százalékos plafonnak megfelelő részesedést. meri ennyi nyereséget egyelőre nem tudnak elérni. — Előfordult-e, hogy az szb. és a gazdasági vezetés nem tudott megegyezni? — Az előkészítés során az egyi^ vállalatnál több, a másik helyen kevesebb vita volt. De mindez nem akadályozta a munkát. Nem személyeskedés, hanem szakmai sajátosságok és megfelelő gyakorlat hiányában voltak nézeteltérések. Sok helyen kell még ma is magyarázni, hogy a fizetett szabadságot naptári munkanap szerint kell számolni. Ha valaki úgy veszi ki szabadságát, hogy a szaibad szombat is beleesik, ez nem hosszabbíthatja meg szabadságát. Tehát 'nem lehet egyszer kifizetni és ráadásul még szabad szombatban is kiadni. — Joggal kifogásolható, hogy több vállalat, például a Heves megyei Finommechanikai és Vasipari, a Mátravi- déki Sütőipari, a Heves megyei Iparcikk-kiskereskedelmi, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat még nem dolgozta ki azokat az elveket és szempontokat, amelyek szerint a bérfejlesztést differenciálni • kívánják. A Heves megyei Tanácsi Vilr lanyszerelő, a Heves megyei Vas- és Fémipari, a Kéményseprő Vállalat a kollektív szerződésben nem határozta meg, hogy milyen bérrendszert alkalmazzanak. A tanácsi vállalatok egyharmada még adós a prémiumszabályzat elkészítésével. A MÁV Kitérőgyártó Üzemi Válla’at új bérezési formát vezetett be, de ezt nem előzte meg alapos elemzés és próbaelszámolás, a kellő e’őkészítés hiányában nyugtalanság és zavar támadt. — Milyen vita merült fel a túlórával és a felmondási idővel kapcsolatban? — A Heves megyei Patyolat Vállalat a túlmunka-végzés szabályait nem rögzítette. Több helyen, például a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemnél pedig úgy rendelkeztek, /hogy a túlóra pénzben és szabadnapban is megváltható. Ez utóbbi nem mond ellent ugyan a Munka Törvénykönyvének, de a fizikai munkásoknak az elrendelt túlóráért szabadnapot csak akkor lehet adni, ha ezt ők kérik, egyébként ki kell fi zetni. — Több vállalat nem szabályozta azt a kérdést, hogy vállalati felmondás esetén a dolgozót hány napra kell felmenteni a munka alól. Helytelen, hogy a Heves megyei ityomda Vállalat egyes munkakörökben 10 napban, a Heves megyei Bútoripari Vállalat pedig 30 napot meghaladó időben állapította ezt meg; Ugyanis a Munka Törvény- könyve a felmentés időtartamát 15—30 nap között állapította meg. — Előfordult túlzott óvatosság is? — Igen. A vállalatok többsége a kollektív szerződés megkötésekor még nem ismerte az árakat, a nyereség- részesedés képzésének módszerét, több esetben az 1967- es eredményeket sem. Főleg ezért történhetett, hogy a béren kívüli juttatásokat a legtöbb kollektív szerződés hozzávetőlegesen é(s hiányosan oldotta meg. Általános elvként kimondták ugyan, hogy az 1967-es szintet tartani kell, de a gyermekintézmények, a könyvtárak, a kultúrházak és könyvtárak fenntartásával több helyen probléma jelentkezik. Azt is szóvá kell tenni, hogy a részesedés terhére kevés helyen terveztek premizálást, jutalmazást és bérszínvonalemelést Igaz, hiányzott a bázis bérszínvonal megállapítása, de azt, is látni kell. hogy megfelelő ösztönzés hiányában nehezen bontakoznak ki az egyéni és a brigádkezdeményezések. — A kollektív szerződések végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére milyen intézkedéseket tesz a szakszervezet? — A vállalatok most kötöttek első ízben kollektív szerződést. Éppen ezéirt különösen a kezdeti szakaszban lényeges feladat, hogy főleg a vállalati szakszervezeti szervek rendszeresen ellenőrizzék a kollektív szerződés végrehajtását. Fel kell figyelni arra, hogyha az élet a kollektív szerződés hiányosságát, félreérthetőségét igazolja. Ilyen esetekben a kollektív szerződést egészítsék ki vagy módosítsák. Ha netán törvénysértést tapasztalnak, azit gyorsan és hatér konyán orvosolni kell a munkaügyi döntőbizottsági eljárás során, vagy végső esetben az szb kifogásolási jogával élve. — A megyebizottságok éa az SZMT is közreműködik a kollektív szerződések betartásának ellenőrzéséiben. A szakszervezetek idejében megteszik észrevételeiket, a jő tapasztalatokat hasznosítani igyekeznek. F. L. uj arca tíj szövetkezeti áruház és SZTK. rendelőintézet ép fii A jellegzetes alföldi járási székhely. Heves szinte naponta változik. A meleg vizű strandját szívesen látogató idegenek az újabb fürdőszezonban alig ismernek majd rá a község középpontjára, ahol több új épület falai pi- roslanak. Még az idén elkészül a szövetkezeti szolgáltatóház, ahol fodrászok, fényképészek és egyéb mesteremberek kapnak majd új otthont. A régi autóbuszmegálló helyén emelték a nyolcmillió forintos beruházással épülő szövetkezeti áruház falait, amely egy év múlva lesz kész. Amíg az. autóbuszpályaudvar új helyét nem jelölik ki, a községi tanács saját építebri- gádjával építtet egy várótermet. A szövetkezeti szolgáltatóházba költöző fodrászok épületét lebontják és a he- 1 lyén épül majd a község pártház. SZTK rendelőintézet is épül Hevesen, ameiyneki a helyét az új gimnáziummá', szemben jelölték ki. A tervek szerint már az idén három és fél millió forint értékű munkát végeznek el. Építéséhez a járás valamennyi községe hozzájárul a községfejlesztési alapból. Ha elkészül, nem kell majd Egerbe utazni orvosi felülvizsgálatra. A közelben magasodó új lakóépületek mellett újabt társasház alapjait készítették el. Az előzetes bejelentések és telekvásárlások alapján 90—100 magánlakással is gazdagodik az idén Hevea Kevesebb Ssszérflk — magasabb termelékenység A Gyöngyösi Gép- és Motorjavító Ktsz tegnap tartotta meg közgyűlését, amelyen Sike Endre elnök adott számot az elmúlt évi munkáról. A szövetkezet a javítási tervét csak 95,5 százalékra tudta teljesíteni, aminek egyik oka az, hogy kevesebb volt a létszámuk, mint amennyire szükségük lett volna. Az autójavításban sem tudták mindig a teljes kapacitásukat kihasználni. Ennek ellenére az egy főre jutó termelés közel 7000 forinttal emelkedett, tehát a létszámhiányt a termelékenység növelésével tudták némiképp ellensúlyozni. Különösen örvendetes az, hogy a lakossági szolgáltatás értéke 40 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A feladatok közül most a legfontosabbnak azt jelölték meg, hogy a vevőköröket ne csak kiszélesítsék, hanem minden régi ügyfelüket meg is tudják tartani. . A Hajdúsági Iparművek dolgozói koraszülöttek szállítására alkalmas klímadobozt készítettek. A berendezés biztosítja a 36 C-fokos egyenletes hőmérsékletet és az oxigén - dús levegőt. A berendezési az Országos Mentőszolgálat debreceni állomásán próbálják ki. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) Tápszerrel megtakarítottak... 3,9 millió liter tejet, 7,8 millió forintot Közös gazdaságainkban dolgozó szakembereknek ma már egyre kevésbé kell bizonygatni, hogy mennyire hasznos, ha a borjakat tápszerrel nevelik, hogy ez a módszer mintegy kétezer forinttal olcsóbbá teszí egy- egy borjú felnevelését, mint a hagyományos mód. Megyénkben az állattenyésztési felügyelőség iavas- latára 1965-ben kezdték 19 termelőszövetkezetnél alkalmazni ezt a borjúnevelési módszert, s az első eredmények felülmúlták a várakozást.' Az állatok fejlődésében, súlygyarapodásában biztosította a tápszer azt. amit a hagyományos módszerek nyújtottak. De a tápszerhez hozzáadott védőanyagok is hasznos szolgálatot tettek javították a vitaminellátást, sok betegséget előztek meg. Ez volt a kísérlet éve... és a meggyőzésé. Ekkor még csak a borjak 20 százalékát nevelték fel tápszeren, de OLCSÓBB, DE NINCS Vagy: legalábbis nem mindig ELÉG BOSSZANTÓ, ha a gyanútlan vevő az üzletben mindhiába érdeklődök a reklámok sokaságával kínált áruk iránt: krémsajt, krémtúró olykor csak elméletben kapható. Olcsóbb lett a keksz és az ostya, de ezekhez s m lehet bármikor és bárhol hozzájutni. Vannak hetek, amikor az eladó csak sajnálkozó kézmozdulattal szolgálhat keksz és ostya helyett. Hasonló a helyzet néhány háztartási vegyi cikkek esetében is. És fejezzük be a sort a tisztított baromfival, a köz- nyélv szerinti mirelit-csirkével, ami a hét végén Gyöngyösön már úgy eltűnik a hűtőpultokról, mintha soha sem lett volna. Önkéntelenül adódik a kérdés: vajon a kereskedelem a csökkent árak miatt nem rendel eleget ezekből, vagy a nagykernél kell keresni a hiány okát, esetleg maga a gyártó cég nem készült fel a megnövekedett keresletre? A Heves megyei Élemiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Csépán y Ferenc segített a válasz megkeresésében. Kapcsolatba lépett a tejipari vállalattal, de a nagyker válaszlevelét is dokumentálta. A sajtféleségekből mintegy két héttel ezelőtt javult az ellátás. A legújabb gyártmányok közül azonban még mindig nem kapható minden. A tejipari vállalat gyöngyösi üzemében jelenleg 42 féle áru található a teljes listán, a 67 féle áru helyett. Akadozik a fővárosi üzemekből való szállítás A ..Mese” sajtból nincs elegendő, a málnás krémtúró és a kakaós vajkrém hiányzik. Például. Az. üzletek vezetői is óvakodnak a krémtúróktól, mert á dobozuk nem zár jól. Az ennek következtében kiszáradt vagy elromlott krémtúró sok kellemetlenséget okoz. A KEKSZ ÉS AZ OSTYA, a nápolyi már januárban felkerült a hiánycikkek listájára. A nagyker felvette a kapcsolatot a győri gyárral, aminek következtében ezek az áruk is megjelentek az üzletekben. Aztán újabb hiány állt be. Mintha valami háromhetes periódus lenne kialakulóban a keksz és az ostya szállításában. Egyszerűen; nincs annyi belőle, amennyi kellene, amennyit keresnek a vevők ezekből. A legkevésbé érthető a mirelit-csirke mennyiségének a hullámzása. Ebiről annyit kaphat a kisker, amennyit akar. Egerben nincs is vele baj, Gyöngyösön is megvásárolható a szaküzletben, de a fűszerboltokban már nem mindig. Hogy miért? Minderí attól függ, menynyire tudnak a tisztított csirkének helyet biztosítani a mélyhűtőkben. Ha megérkezik valamilyen egyéb mirelit áru, az már kiszorítja a csirkét. Vagyis, csupán a hűtőkapacitás növelésével leheíne a helyzeten változtatni. Miért nem állítanak tehát be több hűtőpultot? Egyszerűen azért, mert nem tudják ezeket hol elhelyezni. Gondoljuk csak el. hány modem ABC-áruházunk van? És mennyi a régi kis üzlet, amiket toldozunk, foltozunk, hogy valamennyire megfeleljenek a rohamosan növekedő forgalom követelményeinek. Ezek az évtizedekkel ezelőtt megépített füszarüzle- tek ma már csak csak szükségmegoldást nyújtanak, bármennyire is igyekszik a vállalat az átalakításokkal el- fogadhatóbbá tenni azokat. A vevő lélektanához azonban hozzátartozik, hogy csak az üzletben található áruféleségek alapján mond véleményt a kiskereskedelmi vállalat munkájáról. Kevés a hűtőtér? Hiába kap magyarázatot — ha kap egyáltalán, — ebből még nem lesz csirke vasárnap az asztalon. De ugyanez a helyzet a most említett többi árunál is. Különösen akkor nehéz valaminek a hiányát „megmagyarázni”, ha az újságokban, a plakátokon, de a tv különböző adásaiban is olyan árut kínálnak, ajánlanak amit nem kaphat meg az üzletekben, vagy — mint a győri gyár esetében — olyan nyilatkozatot hallhat az illetékes vezetőktől, ami az ellátását zavartalanságát bizonygatja, ugyanakkor pedig ez az áru hiányzik az üzletek polcairól. VALAHOL TEHÄT a folyamatossággal van hiba. Az is igaz, hogy az új irányítási rendszer gyakorlatában nincs még elég tapasztalata a kereskedelemnek, nem beszélve arról, hogy a régi beidegzések is lassítják az egyébként peasdülő, felgyorsuló gazdasági áramlásokat. A lakosság a vásárlók persze azt szeretnénk, ha minél előbb túljutnának a nehézségeken és rendszeresen gazdag és bő választékot kínálna a kereskedelem, (g. molnárt közel kétmillió forintot takarítottak meg ezáltal a közös gazdaságok. 1967-ben majdnem tízezer borjú nőtt fel e módszer segítségével és 7,8 millió forinttal kevesebbet kellett költeni a szövetkezeteknek ezen állatok felnevelésére, mint a hagyományos módszerrel. Közben tökéletesedett a módszer, bővült a tápszerválaszték (Laktin. Tzs—60), folyamatosabb lett az ellátás, és egyre több tej, tejtermék jutott ezáltal a fogyasztókhoz. A hagyományos neveléssel ugyanis 800 Uter tejet kapnak a borjak, az új módszerrel viszont csak 400 liter fölözött tejet igényelnek. Hogy mit jelent ez a városok és falvak ellátásában? Ennek érzékelésére az 1967- es adatokat idézzük, amikor ezzel a módszerrel 3,9 millió liter liter tejet sikerült megtakarítani. Ez a tejmennyiség Eger város ellátására — napi 20 ezer litert figyelembe véve — fél évig elegendő Mindezek alapján jó lenne elérni, hogy ez évben a közös gazdaságokban mindenütt ezzel a módszerrel nevelnék fel a borjakat. így 8,5 millió forintot tudnának megtakarítani. nem beszélve arról a több millió liter tejről, amellyel javítani lehetne » megye ellátását. Sajnos, ennek megvalósítását pillanatnyilag még akadályozza a melegítő üstök és fölözőgépek hiánya, de remélhetőleg ebből is elegendő jut majd a termelőszövetkezeteknek. A tápszeres nevelés sikere arra ösztönzi a szakembereket. hogy már ez évben rátérjenek a bárányok, rnaia- cok tápszeres nevelésére is, egyelőre természetesen csak néhány tsz-nél, ott is fokozott gonddal és igénves szakmai felügyelet mellett. S ha ezt a kezdeményezést is ugyanolyan siker kíséri, mint a tápszeres borjúnevelést. újabb milliókat takaríthatnak meg a termelő- szövetkezetek az állatok felnevelésénél. Fehér Gyula szakfelügyelő Már most it* héttőn lenne Felhúzzák a „sorompót” az egri vasútfejlesztés előtt Mint ismeretes, az egri vasút felett is .eljárt az idő, a pályák kopottak, elavultak, a meglehetősen élénk személy- és teherforgalom rég kinőtte állomásait. A nap nap után jelentkező gondokkal lapunk többször foglalkozott, legutóbb idei, január 18-i számában adott rövid helyzetjelentést, s egyidejűleg újabb „S. O. S.-jelzéseket”. Észrevételeinkre a MÁV miskolci igazgatósága válaszolt. A szerkesztőségünknek küldött levélben arról tájékoztatott, hogy az állomás sokat hangoztatott korszerűsítésével már foglalkozik a magyar vasutak műszaki gárdája, ám az elképzelések megvalósítására csupán bizonyos t hermentesítés itán kerülhet sor. Az állomás jelenlegi túlzsúfoltsága ugyanis lehetetlenné tenné az átépítéssel járó vágányzárak elrendelését. A fejlesztés első ütemében — a IV. ötéves terv első éveiben — a füzesabonyi és a putnoki vonalakat összekötő, úgynevezett „deltavágányt” készítik el, s a hozzá tartozó teherpályaudvart. A fűtőház megszüntetése, a dieselsités és a modern személyforgalmi palota építése pedig a későbbiekben történik. (?!) Mindeddig sajnos, visszatérő bosszúságot okoz többi között a Sas úti lezárt sorompó is, s némi megoldást egyedül az jelentene, ha esetleg elterelnék, vagy éppenséggel —: más vonalak igény- bevételével — megosztanák a mostani nagy közúti forgalmat. <?y-> Minszk 22: Hatezer művelet — másodpercenként A szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriuma 14 millió forint értékű, Minszk 22 elnevezésű szovjet elektronikus számítógépet kapott. Az új berendezést a hazai gyártmányú, elavult, M3-as számítógép helyett szerelik fel, korszerűsített, légkondicionált nagy teremben. A 12 000 tranzisztoros gép teljesítme- nye tízszerese a réginek. Műveleti sebessége másodpercenként hatezer művelet. USouLuSm 3 1868. március 9„ szombat
