Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

Fiúk A TÉRRŐL * Rokonszenves kezdeménye­zés az az alkotói módszer, ; ahogyan a rendező Szász Pe­ter első filmjében megkísérli egységes egésszé kovácsolni a csihi-puhis kalandot, és á ' munkásmozgalom veszélyek­kel teli hétköznapjait. Nem titkolt a szándék sein: a va- gánykodással, csattancs po­fonokkal körített mozgalmi múlt így könnyebben eljut a ■ közönséghez, különösen a fia­talokhoz. De vajon csakugyan eljut-e? És ha igen, vajon a -kalandért lelkesedő fiatalok nem csalódottan jönnek-e ki a moziból? Mert a filmből hiányzik a igazi, lendületes nagy kaland, de nem kapnak , igazi élményt, azok sem, akik az illegális kommunista mozgalom mélyebb ábrázolá­sát várják Szász Péter film­jétől. Nem arról van szó, mintha a kaland nem férne össze a kommunista mozgalom áb- vázolásával. Nagyon is ösz- szefér, hiszen a mozgalom­ban is szép számmal vol­tak, bár kevésbé öntudatos, de nagyon bátor emberek, olyanok, akiknek helyén volt a szívük és az öklük is. Olya­nok, mint. a téri - fiúk,, akik kezdetben csupán vágányko- dásból használták erejüket, de később — ha más indíték­ból is, de eljutottak a moz­galom peremére, és akkor már szinte politikai tartalma volt súlyos ökölcsapasaiknak. Kaland, hősiesség, a veszé­lyek bátor vállalása tehát nagyon is összefügg a moz­galommal, s mindezt e§y filmben bemutatni életszerű, reális vállalkozás, őszintén sajnáljuk, hogy új magyar filmünk, — Hollós Ervin no­vellájából Hámori Ottó írta — nem tudta maradéktanul megvalósítani a mozgalom és a kaland egységes., egymást minden vonatkozásbein fel­tételező ábrázolását. Ügy is lehetne fogalmazni, hogy a Fiúk a térről, kalandfilmhek nem volt elég Izgalmas, de nem érte el a mozgalmi fil­mek mélységeit sem. A nagy­szerű részletek mellett he -> lyenként lassú, vontatott a film, különösen azok számá­ra, akik a kaland miatt és az előzetes propagandában oly rosszízűén meghirdetett _ „fe­lejthetetlen pofonok” látvá­nyára ültek be a moziba, A téri fiúk nagyszerű fi­gurák, jól jellemzett hősök, s különösen nagyszerű hogy vannak hibáik, nem mindig tartják be az utasításokat, tudnak szeretni, és gyűlölni is ha kell. A film erénye a fiúk sokoldalú ábrázolása, magatartásuk életszerűsége, a barátság, az egymáshoz tar­tozás érzésének — fokozatai­nak — bemutatása. A kihall­gatás izgalmas jelenetei, hisz­tériás kitörésük a film leg­művészibb képsorai közé tar­tozik. A népes szereplőgárdából tetszett Kovács István, Buj- tor István és Harsányt Gábor alakítása. Margittay Ág. anyáskodó színésznője a sze­reposztás egyik telitalálta. Ugyanez mondható az anar­chista tanárt alakító Darvas Ivánra is. Várkonyi Zoltán mély emberséggel játszotta a korszaknak megfelelő, kissé vonalas kommunista vezető szerepét. A film zenéjét Illés Lajos és Dobos Attila szerezte, operatőr Vagyóczky Tibor. (márkusz) Cj vezetőséget választott a TIT Pénteken a természettudo­mányos hét egri programja­ként ülést tartott a TIT fizi­kai, kémiai, matematikai or­szágos választmánya, vala­mint a csillagászati, űrhajó­zási országos választmány. Az egri TIT-klubban meg­tartott választmányi ülés részvevői értékelték a négy­éves ismeretterjesztési cik­lus eredményeit, meghatá­rozták a következő évek fel­adatait és új vezetőségeket választottak. A fizikai választmány el­nöke dr. Marx György, a ké­miaié dr. Erdey-Grúz Tibor és a matematikusok elnöke dr. Rényi Alfréd lett. Ma délelőtt folytatódik a tanácskozás. Délután a vá­lasztmányi ülések részvevői tanulmányi kirándulást tesz nek a piszkéstetői obszerva­tóriumba. Prototípus □ P N FZ3 CZZli ’ (Zsoldos Sándor rajza) R Hazafias Népfront megyei küldötte: 7/a/a livadtwté A Hazafias Népfront IV. kongresszusára készülünk. Ennek jegyében rendezik március 13-án Egerben a népfrontmozgalom megyei küldötteinek értekezletét. A tanácskozás 350 küldötte kö­zött ott lesz az egri Fiala Tivadarné is. Vékonyka, tizenöt éves kis­lány volt. amikor az Egri Dohánygyár kapuját átlépte. „Magdiká” — így szólították akkor, s ez a megszólítás máig sem változott. Magas, szép, barna fiatalasszony. Va­lószerűtlenül kék tekinteté­ben a derű fényei villannak. Alaptermészete a derű és vi­dámság. Az a fajta, aki nem tagadja korát, s teheti, mert évei számához képest megle­pően fiatal. Tizenkét éve fe­leség, van két lánya, tizen­egy éves a nagyobbik, a ki­sebb pedig elhaladta az ötöt. Férje postai műszerész, a távíró- és telexgépek értője öt éve építettek saját házat a Vécsey-völgy utcában. — Nagyszerű munkás, nagy­szerű ember, ilyenelvből lesz­nek a jó vezetők — dr. Vend­re! Géza. a gyár igazgatója ezt a tömör jellemzést adja Fiala Tivadamóról. Munkahelyén nagy szere­tetnek. népszerűségnek ör­vend, kedveli mindenki. Munkája után megbecsülik. — Szeretek dolgozni. Édes­anyám 39 évet töltött itt, a gyárban, s már én is magam mögött hagytam tizenhetet. Szivarcsomagoló. Gyakran odaállítják az olasz filtere- ző géphez is, olyankor ő ügyel az MD és a .,100 éves’: cigaretták csomagolására. Széles asztal, körülötte csu­pa nő. Jókedvűen beszélget­nek, dalolnak. Szinte oda sem figyelnek ujjaikra, akár be­kötött szemmel is elvégeznék munkájukat. Ujjaik fürgén .táncolnak, mozdulataik be- idegzettek. megszokottak. — Olyanok vagyunk, mint egy család. Osztozunk egy­más örömében, s. ha itt-o*t baj van, a ségítséggel sem fukarkodunk. Fiala Tivadarné életének csak egy része a gyárban vég­zett munka. Tagja a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak, s legutóbb másodszorra is megválasztották a Hazafias Népfront megyei bizottságá­ba. Társadalmi megbízatását szívesen, áldozatkészen telje­síti — Egy ízben a hevesi já­rás egyik falujában, Erdőtel­ken vizsgáltuk, mát tesz a népfrontszervezet, s a tanács a község fejlődéséért. Jeleseit hallani az eredményekről. De hány helyen hiányzanak még az emberibb körülmények. Sokat vitatkozom azokkal, akik azt mondogatják, meny­nyivel könnyebb élni falun, mennyivel jobb a parasztok­nak. Óriási elmaradottságot ' kell pótolniuk, szinte pár év alatt. Három műszakban dolgo­zik, sajnálja, hogy emiatt ke­vésszer juthat el a falvak­ba. Szereti az embereket, ügyüket segítem mindig kész. — Az a békeprogram, amit megvalósítani igyekszünk, tapasztalatból állíthatom, minden becsületes ember szándékának és akaratának kifejezője. Nem is nevezem embernek azt. aki mások pusztítására, életére tör. aki háborút akar. Mindent meg kell tenni azért, hogy a bé­két erősítsük. — Ha szót kérne az érte­kezleten. miről beszélne? — A béke. szolgálatáról. Két gyermekem van. férjem, szép házam, nem akarom és nem szeretném, hogy minden porrá váljék. (pataky) Szovjet Híradó - Fáklya P.HOWfARD: / RE JTŐ J EIMŐ/ % Amikor Finley lenézett az ablakból és látta a gyülekező katonákat, megfordult. — Kezdődik... Gardone verejtékező, ré­mülettől sárga arcát toröl- gette. — Mi a véleményed? — kérdezte a hadnagyot. — Meg fogunk halni — fe­lelte egykedvűen. — Ha van ekrazitjuk, akkor nem tart­hatjuk sakkban őket, mert felrobbantják a csövet. Az­után csakugyan megérkeznek majd a szokoták, és ha a lá­zadók nem ölnek meg, akkor fejbe lőhet j ük magunkat, 4 Vén mm 1868, március 9-, szombat mert természetesen eszemben sincs, hogy megadjam ma­gam ... — Kélek ... hadifogság... — Ugyan! Nyomban lemé­szárolnak — Nem bizonyos, sőt.. ? Mi érdekük lenne? Finley undort érzett. Ha gyáva is valaki, azért ural­kodhatna magán, amikor lát­ja, hogy meg kell halni, és nincs segítség. És ez az em­ber hordja a francia tisztek egyenruháját! Krétli hangja hallatszott kívülről: — Légy szíves, és megállj, mert különben a közlegény­nek lőni kell... Ez a pa­rancs ... — Eredj a pokolba — mondta valaki, és úgy lát­szik, félretaszította a bolon­dot, mert nyílt az ajtó, és Hildebrandt lépett be. — Közlegény! — rivallt rá Finley. — Ki engedte, hogy engedély és kopogtatás nél­kül ... — Várj! — szólt közbe a kapitány. — Én vagyok a pa­rancsnok. Mit akar itt? — fordult Hildebrandthoz. — Kapitány úr! A legény­ség küldött, hogy tárgyalják a tiszt urakkal. Megtagadjuk az engedelmességet! Haza akarunk menni, és haza is fogunk menni. Nem gátol­hatnak meg senkit ebben. A tisztek nem bántottak bennünket, mi sem bántjuk őket. Az erődöt sem. Meg­mondják a kombinációt, el­látjuk magunkat vízzel az út­ra. Ha nem tesznek így, ak­kor elfoglaljuk az erődöt. Ha kell, felrobbantjuk az egész törzsépületet, van elég ekra- zitunk, és ez reménytelenné teszi a tisztek részéről az el­lenállást. így is, úgy Is hozzá­jutunk a vízhez. De akkor felrobbantjuk a vízvezeték­csöveket, elpusztítjuk az erő­döt és mindenkit, aki önök­kel tart. — Takarodjon! — kiáltotta Finley. — Lázadókkal nem tárgyalunk, és valameny­nyien... — Csendet kérek! —■ mondta erélyesen a kapitányi Nem érezte a közvetlen ha­lálveszélyt, és ez nagyképű­vé tette. — Miféle szerepük van az ügyben bizonyos szo- kota négereknek? — A szokoták útban van­nak Aut-Taurirt felé. Az er­dei törzs főnökével üzentek, hogy ha az erődöt elfoglal­juk, és így a francia kato­naságtól nem kell félniük. akkor ők elvezetnek bennün­ket egy rejtett úton Angol- Guineába. — Menjen ki — felelte Gardone Hildebrandtnak —, és várakozzék a folyosón! Hildebrandt tudta, hogy nyert. Katonásan megfordult és kiment. Kréta dugta be utána a fejét: — Tiszt úr... nem kell le­lőni a közlegényt? — Hordd el magad! Kréta vigyorgott és eltűnt. Gardone fen- sőbbséggel mondta Finley- nek: — Kérlek, szerintem dip­lomáciai érzék kell ehhez az ügyhöz. Itt nem hősködés­re van szükség. A helyőrség és az út az első. így szól a pa­rancs. Menje­nek hát ezek a zendülők, aho­vá akarnak. Az erőd pusztulá­sáért nem vál­lalom a fele­lősséget. Gardone fel­fújta magát és gőgösen nézett helyettesére. — Csak nem akarod ki­nyitni a csapot, kapitány úr? Vagy elárulni a kombiná­ciót? — De igen! Ezek jó fiúk, csak elkeseredettek. Egy kis diplomácia, kérlek ... Men­jenek el... és így legalább megmarad az erőd. Ha fel­robbantják a «»vet, akkor végeznek a helyőrséggel is... Nem adhatjuk fel ezt a fon­tos hadászati, stratégiai pon­tot... — Nem osztom a vélemé­nyedet, kapitány úr — felelte táguló orrcimpákkal, dühösen Finley. — Ügy? Hát ez nem is fontos ... Engem azért küld­tek ide, mert tudták, hogy kényes feladatról van szó... Hadnagy úr, parancsot adok önnek, hogy vezesse a láza­dók követét a csaphoz és kö­zölje vele a páncélszekrény kombinációját. A tiszt határozottan felelt: — Megtaeadom az enge­delmességet! — A kardját! Finley rövid, gyors moz­dulattal lecsatolta a kardját és az íróasztalra tette. — A szobájába megy, és további parancsomig ott ma­rad. Én fogom megmondani a zár nyitját, és saját felelős­ségemre kinyitom a vízcsa­pot... Közlegény! Minden szó hallatszott a vékony aitón. úgyhogy Hil­debrandt örömmel ugrott a szobába, és Gardone valamit mondani akart, de ijedten hátralépett. A szemben álló Hilde­brandt mellkasából hirtelen kibújt egy szurony... A ka­tona tágra nyílt szemmel, tá- tott szájjal meredt maga elé. azután felbukott. Mögötte, puskával a kezében, Kréta állt, a fegyver szuronyáról csepegett a vér. — íves őrnagy vagyok — mondta csendesen, és egye­nesen Gardone szemébe né­zett. — Kapitány! Adja ál a kardját Finleynek! Árulásért letartóztatom... (Folytatjuk| A Szovjet Híradó szerkesz­tősége helyt adott olvasói kí­vánságának, megváltoztatta a lap címét. A folyóirat új címe: Fáklya. Március 10-i száma az eddigi 24 he­lyett — 32 oldalon jelenik meg, ebből 10 oldal színes mélynyomással*készül. Mind­ez természetesén növeli az előállítási költségeket, s ezért a lap új ára 3,— Ft. A fel­emelt oldalszám és a színes felvételek , lehetővé teszik, hogy az olvasók több, érde­kesebb olvasnivalóhoz jussa­nak, s egyéni kívánságaikat is jobban figyelembe vehesse a szerkesztőség. A kedvelt színes műmellékleteket ez­után is megtalálják a lap­ban az olvasók. Magyar könyvek külföldön Szabó Magda Szigetkék cí­mű ifiúsági regénye és Hege­dűs Géza Milétoszi hajósa megjelent az NSZK-ban. Egy stocholmi kiadónál előkészü­letben van Szabó Magda Mó­zes, 1, 22 és Az őz című re­génye; utóbbi egy oslói könyvkiadónál is megjelent. Széchenyi Zsigmond vadász- könyveit szlovák kiadó jelen­teti meg. A milánói Mondadori cég mesekönyvek, képes gyer- mekkiadványók olasz nyelvű átültetéséről tárgyalt a Cor­vina Könyvkiadóval. Megje­lenik olaszul Fejes Endra Rozsdatemetője és románul Thurzó Gábor A szent cínú? legénye.

Next

/
Thumbnails
Contents